2017. február 25., szombat - Géza napja van
napkel 06:30

Makó

lucifer

2017-02-25 01:42:41

6,4 °C

RH: 66 %  P: 1016.8 hPa

MetNet kislexikon

Termodinamikai diagram

A légköri állapothatározók (pl. nedvesség, hőmérséklet) vertikális elrendezésére általában derékszögű koordinátarendszerben értelmezett diagramokat használunk. A diagramok x tengelyét valamely állapothatározó (pl. hőmérséklet, nyomás, vagy ezek valamely függvénye), mint független változó feszíti ki. Az y tengelyt általában a magassághoz köthető vagy a magasságnak egyértelműen megfeleltethető mennyiség adja. A diagramon az állandó hőmérsékletű, állandó keverési arányú (lásd még keverési arány), állandó potenciális hőmérsékletű (lásd még potenciális hőmérséklet), állandó ekvivalens potenciális hőmérsékletű (lásd még ekvivalens potenciális hőmérséklet) görbéket szokás felrajzolni. Ezen görbék alakját, elhelyezkedését a különféle termodinamikai összefüggések adott koordinátarendszerben érvényes alakja határozza meg. Az állandó hőmérsékletű görbét izotermának, az állandó keverési arányú görbét izogramnak, az állandó potenciális hőmérsékletű görbét száraz adiabatának, az állandó ekvivalens potenciális hőmérsékletű görbét pszeudo-nedves vagy röviden nedves adiabatának nevezzük.
Az effajta diagramok főként a konvekció (lásd konvekció) illetve a konvekciót befolyásoló légköri instabilitás (lásd légköri instabilitás) tanulmányozására alkalmasak a különféle paraméterek, leginkább a hőmérséklet illetve a harmatpont (lásd harmatpont) vertikális profiljának ismeretében. Ezen profilt általában egy magaslégköri szondázás, más néven felszállás mérései szolgáltatják. A szondázás alapján be tudjuk rajzolni a diagramon a légkör, a hőmérséklet, illetve a harmatpont változását a magasság függvényében (ne feledjük, a diagram z tengelye a magasság egyértelmű függvénye). Az így kapott profil ad képet az adott szondázási pont felett a hőmérsékleti illetve nedvességi rétegzettségről.
Ezek után megrajzolhatjuk azt a görbét is, amit egy, a felszínről induló egyedi légelem képviselne a diagramon. Ekkor kapjuk meg az ún. termodinamikai útvonalat. A termodinamikai útvonal és a szondázás által nyert profil egymáshoz való viszonya ad képet az esetleges konvekció erősségéről, az azt elősegítő illetve gátló tényezőkről, a légköri instabilitásról.
A fent felvázolt diagramoknak egy speciális fajtája az ún. termodinamikai diagram, ahol is a profil hőmérsékleti görbéje, illetve a termodinamikai útvonal görbéje által bezárt terület arányos a munkavégzéssel (azaz mennyi munkát végez a környezet az emelkedő légrészen, illetve a légrésznek mennyi munkát kell végeznie a környezettel szemben). A termodinamikai diagram ezáltal alkalmas a konvekció során felszabaduló energiát, a konvekció erősségét jellemző CAPE (lásd még CAPE) közvetlen becslésére, emellett képet kaphatunk a feláramlást gátló tényezőkről is, úgymint inverzió (lásd inverzió), a CIN nagysága (lásd CIN), de kiszámíthatunk segítségével több más labilitási paramétert is (pl. Lifted Index, SSI, K index stb.).
A leggyakrabban használt termodinamikai diagramok az emagram illetve a skew-T diagram (de pl. a Stüve-gram nem ~).
A ~ egy speciális fajtája az ún. pszeudo-temp, amikor is a légkör profilját előrejelzett, modellezett értékek adják.

Vissza a kislexikonba

sielok_hotipp

Térképek

Radar
map
Aktuális hőmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utoljára feltöltött kép

40312

Hírek, események

MetNet találkozó Hatvanban

MetNet | 2017-02-20 20:39

pic
2017.