0 fok alatti hőmérsékleten a túlhűlt
köd vagy felhőcseppek a különféle tárgyakhoz ütődve, azokra ráfagynak. Három fajtáját különböztethetjük meg.
Finom zúzmara: Viszonylag vékony, könnyen lekaparható, sőt lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8 fok alatti hőmérsékleten jön létre.
Durva zúzmara: Legalább mérsékelt erősségű szélben, –2 és –10 fok közötti hőmérsékleten keletkezik. Ez a lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva
zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható.
Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3 fok között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.
