2020. december 05., szombat

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2020-12-05 13:02:02

Kõszeg

5.4 °C

18005

RH: 86 | P: 1008.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

62757

Hírek, események

Ónos eső és hó is érkezik csütörtökre

Idõjárás-változás | 2020-12-02 15:28

pic
Az utóbbi napokban már említettük, hogy csütörtökön veszélyes időjárási jelenség, az ónos eső ütheti fel a fejét a Dunántúlon.

Légköri instabilitás (vagy labilitás)

A légköri instabilitásnak mindazon feltételek összességét nevezzük, amelyek befolyásolják a konvekció (lásd konvekció) kialakulási körülményeit, helyét, erõsségét, a gátló tényezõket. A ~ ismereténél az a legfontosabb, hogy tisztában legyünk a légkör vertikális hõmérsékleti illetve nedvességi rétegzettségével. A konvekciót elsõsorban a környezet hõmérsékletének a magassággal történõ változása (az ún. profil) befolyásolja, másodsorban pedig a nedvesség vertikális eloszlása játszik szerepet. Minél inkább hûl a levegõ a magassággal (azaz minél nagyobb a vertikális hõmérsékleti gradiens abszolút értékben), annál kedvezõbbek a feltételek az erõs, tartós konvekció kialakulásához. A feláramlást komolyan gátolhatja azonban, ha a hõmérséklet a magassággal növekszik, azaz inverzió áll fenn (lásd inverzió). Elõfordulhat továbbá az az eset is, hogy a feláramlás magáról az inverziós rétegrõl indul, ekkor viszont máris labilis feltételekrõl beszélhetünk. Fontos tehát ismerni a feláramlás kiindulási helyét, magasságát is, ennek megfelelõen beszélhetünk felszín közeli labilitásról, amikor is a felszínrõl induló konvekcióhoz szükséges kedvezõ feltételek fennállását vizsgáljuk, illetve magasszintû labilitásról, amikor a konvekció kiindulópontja a valamely magasabb légréteg, és a feltételek is a magasabb szintek termikus (hõmérsékleti illetve nedvesség) tulajdonságaiból állnak elõ. Utóbbi esetben emelt konvekcióról beszélünk (lásd még emelt konvekció).
A nedvesség ismerete a bekeveredés figyelembevételénél fontos. A konvekció során az emelkedõ légelembe szükségszerûen bekeveredik a környezet többnyire telítetlen levegõje, ami párolgást és ennek következményeként hûlést idéz elõ a légelemben. Az ekkor fellépõ negatív felhajtóerõ miatt csökken a feláramlás erõssége. Minél nagyobb tehát az egyes légrétegek nedvességtartalma, annál kevésbé gátolja ill. lassítja a bekeveredés a konvekciót.
A ~ -ról általában a termodinamika diagramok (lásd termodinamikai diagram) segítségével kaphatunk képet, emellett különféle labilitási indexeket számolhatunk, amik általában a légköri profil illetve az egyedi légrész hõmérsékleti tulajdonságainak összevetésébõl állnak elõ. A legelterjedtebb labilitási indexek: CAPE (lásd CAPE), LI, Thomson, K-index, SSI stb.

Vissza a kislexikonba