Hegyvidéki éghajlat

Magasabb hegységekben jellemzõ éghajlat.
A magassággal járó hõmérséklet csökkenés (általánosítva 1°C/100m-el) miatt az azonos szélességen lévõ síksági területekhez képest alacsonyabb átlaghõmérséklettel bíró éghajlat uralkodik a hegységekben (minden 1000 m magasságnövekedés többszáz km északra tolódást jelent a hõmérsékleti viszony tekintetében).
Ebben az éghajlatban a síksági területeknél csapadékosabb jelleg dominál (bizonyos hegységekben a széltõl ért hegyoldalon több a csapadék, míg a hegy másik oldalán szárazabb idõ jellemzõ a szélárnyék miatt).
A magasságtól függõen télen hideg, fagyos; nyáron mérsékelten meleg és általánosságban egész évben csapadékos idõjárás jellemzõ.
Közép-Európában ilyen idõjárási jelleg uralkodik minden 1500m-nél magasabb hegyég felsõ régiójában.