Bóra

A Bóra a hideg bukószelek egyik - Európában legjellemzõbb - példája, amelynek okozója a Balkán-félsziget nyugati részének parti hegylánca.
Leggyakrabban télen és kora tavasszal fordul elõ, ezt Téli Bórának is hívják.
Ilyenkor a Balkán-félszigeten anticiklonális az irányítás, és a telente gyakran jelenlévõ inverzió ebben az esetben kis mértékben a parti hegylánc magasságát is meghaladja, ami egyébként megfékezné a függõleges áramlásokat.
Így a hideg levegõ akadálytalanul feláramlik a hegylánc szárazföld felõli oldalán és az inverzió valamint a parti hegylánc magasságának csekély különbsége miatt csak egy szûk keresztmetszet mentén tud átbukni a hegylánc gerincén, így áramlása felgyorsul.
A tengerpart mentén ilyenkor 10°C-ot meghaladó mértékben is csökkenhet a hõmérséklet a lökésekkel támadó, erõsen viharos, több napon át tomboló szélben.
Hasonló okok hozzák létre az Erdélyi-medencében a Nemerét, itt az Északkelet-Európa felõl érkezõ hideg levegõ tud átbukni a Keleti-Kárpátokon, hideg és szeles idõt okozva.

Bóra kialakulhat az év bármelyik szakában olyan idõjárási helyzetben is, amikor a tengerpart mentén egy erõs ciklon helyezkedik el, a félsziget belsõ területein pedig egy erõs anticiklon található.
Ilyenkor szinte magához szippantja a ciklon a hegyláncon keresztül a levegõt, igen erõs szélrohamokat okozva néhány órán (maximum egy napon) át.