2024. július 13., szombat

Monszun

A monszun cirkulációt alapjában a légkörzési rendszer évszakos eltolódása okozza, ennek mértékét felerõsíti a kontinensek és az óceánok eltérõ felmelegedése és az ebbõl eredõ nyomáskülönbségek.
Az Egyenlítõ környéki trópusi összeáramlási övezet (ITC) és vele együtt a két félgömb passzát öve (ld.: passzátszél) a Nap járását követve évszakos mozgást végez.
Ez az eltolódás viszonylag csekély, ha az Egyenlítõ közelében óceán, nagyobb, ha nagy szárazföldi térség található. A nagymérvû eltolódás monszunális változásokkal járhat együtt pl. Indiában és Délkelet-Ázsiában. Itt a kontinens és az óceán eltérõ felmelegedése felerõsíti a szabályserû változásokat, így ebben a térségben a nyári félévben a kontinensek jobban felmelegednek, és a kialakuló alacsony nyomás a tengerekrõl/óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz. A nedves levegõ a kontinentális meleg levegõvel keveredve pedig esõzéseket idéz elõ.
A téli félévben fordított a helyzet, a jobban lehûlõ szárazföldek magas nyomása a tengerek/óceánok felé tartó áramlást eredményez, amely száraz idõszakot hoz maga után.
A monszun kifejezést eredetileg az indiai szubkontinensre alkalmazták, ugyanakkor a monszun cirkuláció a Föld más részein is megtalálható. A legismertebb indiai monszun területe India és Délkelet-Ázsia. A nyári félévben az orografikus emelésnek köszönhetõen hatalmas esõzések alakulnak ki a hegységek elõterében.
Az indiai monszun tipikusan júniustól szeptemberig tart. Ezen idõszak alatt Nyugat- és Közép-India éves csapadékának több mint 90 %-át, míg Dél- és Északnyugat-India több mint 50-75 %-át kapja meg.

Vissza a kislexikonba

Utolsó észlelés

2024-07-13 00:37:04

Ercsi

26.8 °C

00000

RH: 61 | P: 1007.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

125443

Hírek, események

Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?

Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01

pic
Pár infó az idei év eddigi egyik legizgalmasabb eseményével kapcsolatban.