Atmoszféra

Atmoszférának a Földünket felszínét övezõ, 78% nitrogént, 21% oxigént és 1% egyéb gázt tartalmazó gázburkot nevezzük.
A keveredési folyamatok a légkör mintegy alsó 85 km-es rétegében a levegõ összetételének nagyfokú állandóságát eredményezik. Ezt a réteget homoszférának nevezzük, efölött helyezkedik el a heteroszféra, ahol a gázok molekulatömegeik szerint rendezõdnek. A hõmérséklet vertikális rétegzõdésének jellegét tekintve a homoszféra 3 rétegre tagolódik. Legalsó légrétege a troposzféra, amelyben a hõmérséklet a magassággal átlagosan 6,5 fokot csökken kilométerenként. Az idõjárás ezen néhány 100 km-es levegõburok alsó 10-15 km-ben zajlik. Felsõ határa a tropopauza, ahol a hõmérséklet csökkenés megáll, átlagos hõmérséklete –56 fok körüli. Magassága az évszaktól függõen változik, átlagos magassága kb. 12 km környékén van. A troposzféra felett a sztratoszférában emelkedik a hõmérséklet az ózonréteg sugárzás elnyelése miatt, a sztratopauza hõmérséklete átlagosan 0 fok körüli, majd ismét csökkeni kezd a hõmérséklet a kb. 80 km magasságban elhelyezkedõ mezopauzáig a légkör leghidegebb részéig, ahol –80 fok az átlagos hõmérséklet. Efölött a termoszféra helyezkedik el, ami a már említett heteroszféra része.