Köd

Ködrõl akkor beszélünk, ha a látástávolság 1000 m alatti. Köd többféleképpen képzõdhet, és ennek megfelelõen több fajtája van. Keletkezhet éjszaka, ún. kisugárzási ködként, vagy keletkezhet melegebb, párás levegõ beáramlásával, ún. advektív ködként. A kialakulás fázisa szerint is el lehet különíteni a ködfajtákat. Például a kisugárzási köd a talajfelszín lehûlése miatt alakul ki, ezért elõször ott jelentkezik. Ilyenkor sekély ködnek hívjuk. Ekkor szemmagasságban még jó a látás, azonban ha folytatódik a ködképzõdés, akkor kialakul egy olyan állapot, amikor az égbolt kékje, vagy a csillagok látszanak, de szemmagasságban már csak néhány száz méter a látástávolság. Ezt nyílt ködnek nevezik.