Globális jelenségek
Az IPCC jelentés óta már eltelt 4 év, és 2007-ig még van 2. Közben azért zajlanak az események, az IPCC csak összefoglalja a jelentéseiben a folyó kutatások eredményeit. 4 év az sok idõ, így azóta is vannak eredmények. Pl. Magyarországon is folyik ezirányú kutatás az ELTE TTK Meteorológia Tanszékén. A kutatások során pedig arra eredményre jutottak, hogy pl. nálunk a szélsõséges csapadékok gyakorisága nõni fog. "Ritkábban fog esni, de akkor nagyon".
A napokban egyébként német és osztrák kutatók is összekötötték az árvízes eseményeket az éghajlatváltozással. Nyilván nem ok nélkül. Nem az árvíz kezelendõ önmagában, hanem az, hogy az utóbbi évtizedben már a sokadik ilyen esemény következik be. Ugyanez a helyzet az földi átlaghõmérsékletekkel is (csak jobban nyomon lehet követni, ezért is beszélnek mindig a hõmérsékletrõl) Az elmúlt 330 évbõl a forrósági verseny elsõ 9 helyezettje az 1988 és 2003 közötti évekbõl került ki (WMO).
A napokban egyébként német és osztrák kutatók is összekötötték az árvízes eseményeket az éghajlatváltozással. Nyilván nem ok nélkül. Nem az árvíz kezelendõ önmagában, hanem az, hogy az utóbbi évtizedben már a sokadik ilyen esemény következik be. Ugyanez a helyzet az földi átlaghõmérsékletekkel is (csak jobban nyomon lehet követni, ezért is beszélnek mindig a hõmérsékletrõl) Az elmúlt 330 évbõl a forrósági verseny elsõ 9 helyezettje az 1988 és 2003 közötti évekbõl került ki (WMO).
Usrin
Részben egyetértek veled. De ha "nincs információjuk" arról, hogy miként változik az idõjárás a késõbbiekben, akkor megint ott tartunk amirõl én kezdettõl fogva beszélek. Konkrétan, sem azt nem jelenthetjük ki, hogy a szélsõséges események gyakorisága és hevessége hamarosan (pár éven belül) komoly mértékben növekszik, sem azt, hogy ezek az események majd csak x100 év múlva következnek be.
Mai nappal csak a felmelegedés ténye bizonyított, de minden egyéb kérdésben (pl. a változás mértékérõl, hatásairól stb.) csak feltételezések vannak megfelelõ -és objektív- adatok hiányában. Úgyhogy aki azt gondolja, hogy mittomén 10éven belül itt átlag napi 2 tornádó fog pusztítani, az sem feltétlen hisztériázik, mert ennek ellenkezõjére legalább annyira nincs bizonyíték, mint arra, hogy ez valóban így lesz. Épp ezért, a vita felesleges, nincs mirõl vitázni. Majd meglátjuk mit hoz össze a természet. Én mindenesetre reménykedem, hogy azoknak lesz igaza akik a sokszáz éves prognózis mellett teszik le a voksot. ;-)
Részben egyetértek veled. De ha "nincs információjuk" arról, hogy miként változik az idõjárás a késõbbiekben, akkor megint ott tartunk amirõl én kezdettõl fogva beszélek. Konkrétan, sem azt nem jelenthetjük ki, hogy a szélsõséges események gyakorisága és hevessége hamarosan (pár éven belül) komoly mértékben növekszik, sem azt, hogy ezek az események majd csak x100 év múlva következnek be.
Mai nappal csak a felmelegedés ténye bizonyított, de minden egyéb kérdésben (pl. a változás mértékérõl, hatásairól stb.) csak feltételezések vannak megfelelõ -és objektív- adatok hiányában. Úgyhogy aki azt gondolja, hogy mittomén 10éven belül itt átlag napi 2 tornádó fog pusztítani, az sem feltétlen hisztériázik, mert ennek ellenkezõjére legalább annyira nincs bizonyíték, mint arra, hogy ez valóban így lesz. Épp ezért, a vita felesleges, nincs mirõl vitázni. Majd meglátjuk mit hoz össze a természet. Én mindenesetre reménykedem, hogy azoknak lesz igaza akik a sokszáz éves prognózis mellett teszik le a voksot. ;-)
Nomad: ha a GLOBÁLIS felmelegedés ügyében a regionális cáfolatok nem érnek semmit (ebben igazad is van), akkor a regionális "bizonyítékoknak" miért kell ekkora hitelt adni? Folyamatosan (és globálisan) növekszik a légkör CO2-tartalma, ez tény. A CO2 minden számítás szerint emeli a Föld átlaghõmérsékletét, és ezt már a mérések is igazolni látszanak - ez is tény. Ezzel el is fogadtuk azt, hogy globális felmelegedés van. Innentõl kezdve semmi szükség arra, hogy minden helyi jelenségben további bizonyítékot próbáljunk látni, sokszor elfedve azok valódi okát...
Hadd idézzek az általad felhozott IPCC-jelentésbõl: "Nincs elég információnk arról, miként változhatnak [a globális felmelegedés nyomán] az idõjárás nagyon kis léptékû szélsõségei (például zivatarok, tornádók, jégesõ, jégverés vagy villámlás)."
Tehát az IPCC készítõinek nincs elég információjuk, a MetNet-en viszont úgy látom, egyeseknek már van... Konzultálnotok kellene még a következõ IPCC-jelentés elõtt, nehogy abba is ilyen elmaradott nézetek kerüljenek. :-)
Hadd idézzek az általad felhozott IPCC-jelentésbõl: "Nincs elég információnk arról, miként változhatnak [a globális felmelegedés nyomán] az idõjárás nagyon kis léptékû szélsõségei (például zivatarok, tornádók, jégesõ, jégverés vagy villámlás)."
Tehát az IPCC készítõinek nincs elég információjuk, a MetNet-en viszont úgy látom, egyeseknek már van... Konzultálnotok kellene még a következõ IPCC-jelentés elõtt, nehogy abba is ilyen elmaradott nézetek kerüljenek. :-)
Snowhunter ejnye megelõztél 
Ennek a beírásnak olyan keresztes-megtérítõs-hadjáratos szaga volt.
Én egy dologra reflektálnék: azért az elég emrész kijelentés, hogy az európai árvíz és a portugál szárazság EGYÉRTELMÛEN a globális felmelegedés számlájára írhatók. Ezt az egyet valaki bebizonyítja, akkor annak már mindent elhiszek, de az nem bizonyítás, hogy a modellek a szélsõségek növekedését jelzik és ebbõl már az következik, hogy ha valami bekövetkezik akkor az már egyértelmû bizonyíték. Nem beszélve a nemrég említett hurrikánszám csökkenésrõl, ami ezek szerint pont az ellenkezõjét bizonyítja. A tõzeg felolvadása meg magyarázható a jégkorszakból való kifele haladással is. Persze ha ezt mondanám akkor a hittestvérek haragja sújtana le rám
Ennek a beírásnak olyan keresztes-megtérítõs-hadjáratos szaga volt.Én egy dologra reflektálnék: azért az elég emrész kijelentés, hogy az európai árvíz és a portugál szárazság EGYÉRTELMÛEN a globális felmelegedés számlájára írhatók. Ezt az egyet valaki bebizonyítja, akkor annak már mindent elhiszek, de az nem bizonyítás, hogy a modellek a szélsõségek növekedését jelzik és ebbõl már az következik, hogy ha valami bekövetkezik akkor az már egyértelmû bizonyíték. Nem beszélve a nemrég említett hurrikánszám csökkenésrõl, ami ezek szerint pont az ellenkezõjét bizonyítja. A tõzeg felolvadása meg magyarázható a jégkorszakból való kifele haladással is. Persze ha ezt mondanám akkor a hittestvérek haragja sújtana le rám
Komolyan mondom, nem értelek titeket !
Nagybetûvel írok, hogy értsétek:
SENKI NEM CÁFOLJA, HOGY VÁLTOZÁSOK VANNAK A KLÍMÁBAN, EBBEN A FÓRUMBAN IS BÕ EGY HÓNAPJA EZT A KÉRDÉST LEZÁRTUK, IGEN VANNAK, A MÉRTÉKÉRÕL VANNAK VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK !
Az esetleges ellenek csak a túllihegõ stílust kompenzálják, a komoly operatív döntések is ellazulhatnak, ha a folyamatos bizonygatás egy idõ után komolytalanná teszi a kérdést.
Szóval zárjuk már le ezt az állandó bionygatási kényszert, túl léptünk már ezen, mindenki belátja, hogy vannak változások !
Nagybetûvel írok, hogy értsétek:
SENKI NEM CÁFOLJA, HOGY VÁLTOZÁSOK VANNAK A KLÍMÁBAN, EBBEN A FÓRUMBAN IS BÕ EGY HÓNAPJA EZT A KÉRDÉST LEZÁRTUK, IGEN VANNAK, A MÉRTÉKÉRÕL VANNAK VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK !
Az esetleges ellenek csak a túllihegõ stílust kompenzálják, a komoly operatív döntések is ellazulhatnak, ha a folyamatos bizonygatás egy idõ után komolytalanná teszi a kérdést.
Szóval zárjuk már le ezt az állandó bionygatási kényszert, túl léptünk már ezen, mindenki belátja, hogy vannak változások !
Ez annyira vicces. Az asztalon mellettem fekszik egy könyv, amelyet KP adott ide. A címe "Klimaváltozás - Információs csomag". Akik összeállították az anyagot: UN, UNEP, UNDP, WMO, WHO, UNITAR, UNFCCC.
Gondolom, ezek is "áltudományos hisztériázók" gyülekezete, ha valamennyien kijelentették, a klímaváltozás megkezdõdött. Most már egyre kiváncsibb vagyok, hogy az ellenzõk mivel indokolják és/vagy tagadják a globális felmelegedés tényét. Az IPCC jelentését fel sem emlegetem...
Ráadásul mindig regionális cáfolatokat hallok, miközben a klímaváltozást GLOBÁLIS Felmelegedésként is emlegetik. Már felvetettem, hogy a homokba dugott fej nem segít. A tény tény marad akkor is, ha nem olvasunk újságot, nem netezünk, stb... Maximum nem tudjuk, hogy mi a baj. Szerencsére már nem a 60-as 70-es években vagyunk, hozzánk is eljut az információ...
A már említett tõzegmezõ, amely 11 000 évig fagyott volt, biztos gondolt egyet, és azt mondta: - Én most felolvadok, és kibocsátom magamból az üvegházhatást fokozó metángázt...
A Kilimandzsáró, az Alpok és Andok gleccserei, Grönland is vicces kedvükben olvadoznak. ...és sorolhatnám...mondhatnám a regionális eseményeket is, de itt azonnal le lennék hülyézve, miközben a fenti eseteket igencsak nehéz lenne megmagyarázni. Ja, és a fentiekben felsorolt nemzetközi szervezetek SZAKÉRTÕIT is meg kellene cáfolni.
Gondolom, ezek is "áltudományos hisztériázók" gyülekezete, ha valamennyien kijelentették, a klímaváltozás megkezdõdött. Most már egyre kiváncsibb vagyok, hogy az ellenzõk mivel indokolják és/vagy tagadják a globális felmelegedés tényét. Az IPCC jelentését fel sem emlegetem...
Ráadásul mindig regionális cáfolatokat hallok, miközben a klímaváltozást GLOBÁLIS Felmelegedésként is emlegetik. Már felvetettem, hogy a homokba dugott fej nem segít. A tény tény marad akkor is, ha nem olvasunk újságot, nem netezünk, stb... Maximum nem tudjuk, hogy mi a baj. Szerencsére már nem a 60-as 70-es években vagyunk, hozzánk is eljut az információ...
A már említett tõzegmezõ, amely 11 000 évig fagyott volt, biztos gondolt egyet, és azt mondta: - Én most felolvadok, és kibocsátom magamból az üvegházhatást fokozó metángázt...
A Kilimandzsáró, az Alpok és Andok gleccserei, Grönland is vicces kedvükben olvadoznak. ...és sorolhatnám...mondhatnám a regionális eseményeket is, de itt azonnal le lennék hülyézve, miközben a fenti eseteket igencsak nehéz lenne megmagyarázni. Ja, és a fentiekben felsorolt nemzetközi szervezetek SZAKÉRTÕIT is meg kellene cáfolni.
Na igen, egyre több "áltudományos hisztériázó" van a hivatásos meteorológusok, klímakutatók, professzorok, nemzetközileg elismert tudósok között is. ;-)
2005.08.26 11:57:04 Globális felmelegedés Forrás: Népszabadság Online
wwF: a klímaváltozás súlyosabbá és sûrûbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat
Az európai országoknak az energiaszektor környezetszennyezõ tevékenységének csökkentésében kell keresniük a megoldást a kontinenst jelenleg sújtó szélsõséges idõjárás és katasztrofális következményeinek enyhítésére - állította Brüsszelben pénteken kiadott közleményében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Az Alpok és a Duna vidékén bekövetkezett áradások, az ibériai erdõtüzek, a francia, spanyol és portugál gabonatermést sújtó aszály annak a jelei, hogy a világ egyre jobban szenved az éghajlatváltozástól. Környezetvédõk szerint fõleg az energiaszektor felel a szélsõséges idõjárásértfelhasználása, illetve a vízkezelés ugyancsak befolyásolhatja a szélsõséges idõjárás kialakulását - tette hozzá a környezetvédelmi szervezet, amely nemrégiben kiadott jelentésében összefoglalta a legutóbbi tudományos megállapításokat ebben a témakörben.
Ahhoz, hogy hosszabb távon csökkentse az ilyen természetû katasztrófák sûrûségét és súlyosságát, a politikai és üzleti életnek mielõbb lépnie kell a széndioxid-kibocsátás csökkentésében - szögezte le a közlemény. A legnagyobb széndioxid-kibocsátók pedig az áramtermelõk, amelyek világszerte 37, az unióban 39 százalékban részesednek a szennyezésbõl.
A WWF üdvözölte az Európai Unió idén januárban kezdett, úgynevezett szennyezéscsere-programját, amely korlátokat szab a legnagyobb cégek kibocsátásának. Úgy vélte azonban, a jelenlegi korlátok nem elegendõek, azokat szigorítani kell, már a rendszer idei felülvizsgálatakor.
A klímaváltozás egyre súlyosabbá és sûrûbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat - idézte a közlemény Oliver Rapfot, a WWF egyik vezetõjét. - Az uniós politikusoknak haladéktalanul intézkedniük kell az energiaszektor kibocsátásainak csökkentése érdekében - modta.
wwF: a klímaváltozás súlyosabbá és sûrûbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat
Az európai országoknak az energiaszektor környezetszennyezõ tevékenységének csökkentésében kell keresniük a megoldást a kontinenst jelenleg sújtó szélsõséges idõjárás és katasztrofális következményeinek enyhítésére - állította Brüsszelben pénteken kiadott közleményében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Az Alpok és a Duna vidékén bekövetkezett áradások, az ibériai erdõtüzek, a francia, spanyol és portugál gabonatermést sújtó aszály annak a jelei, hogy a világ egyre jobban szenved az éghajlatváltozástól. Környezetvédõk szerint fõleg az energiaszektor felel a szélsõséges idõjárásértfelhasználása, illetve a vízkezelés ugyancsak befolyásolhatja a szélsõséges idõjárás kialakulását - tette hozzá a környezetvédelmi szervezet, amely nemrégiben kiadott jelentésében összefoglalta a legutóbbi tudományos megállapításokat ebben a témakörben.
Ahhoz, hogy hosszabb távon csökkentse az ilyen természetû katasztrófák sûrûségét és súlyosságát, a politikai és üzleti életnek mielõbb lépnie kell a széndioxid-kibocsátás csökkentésében - szögezte le a közlemény. A legnagyobb széndioxid-kibocsátók pedig az áramtermelõk, amelyek világszerte 37, az unióban 39 százalékban részesednek a szennyezésbõl.
A WWF üdvözölte az Európai Unió idén januárban kezdett, úgynevezett szennyezéscsere-programját, amely korlátokat szab a legnagyobb cégek kibocsátásának. Úgy vélte azonban, a jelenlegi korlátok nem elegendõek, azokat szigorítani kell, már a rendszer idei felülvizsgálatakor.
A klímaváltozás egyre súlyosabbá és sûrûbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat - idézte a közlemény Oliver Rapfot, a WWF egyik vezetõjét. - Az uniós politikusoknak haladéktalanul intézkedniük kell az energiaszektor kibocsátásainak csökkentése érdekében - modta.
Cauchy a "beledoblak a Balcsiba" dolog még érvényben van,következö MetNet talin remélem lesz a közelben víz)
Amugy Letenyén durva jég volt hétfön...
Ez nem is lenne érdekes,ha nem lenne az a tény,hogy Letenye város határain 30 éve tuti nem volt emlitést érdemlõ jégesõ,ami megint nem lenne érdekes,ha nem tudnám hogy a 2 km-re lévö szõlõhegyet gyakran elveri a jég,a 4 km-re lévö kis falut is el szokta kapni...
Jöhetett szupercella felhõszaki multicella vagy akármi,Letenyén nem birt jég lenni...
Most volt,elég komoly,a paradicsom paprika konyec,tiszta horpadás,kezd rohadni....
Szal Letenye éghajlata tuti megváltozott))))
Megelõzõm a kérdést...
Honnan tudom hogy nem volt jég az elmult 30 évben???
Lakik ott egy barátom,aki több évtizede figyeli az idöjárást,totál megbizható,kb.ugy vágja a múlt történéseit mint Metfickó)
Szal ez tuti infó...
Komolyra forditva a szót azért érdekes ez is....
)Amugy Letenyén durva jég volt hétfön...
Ez nem is lenne érdekes,ha nem lenne az a tény,hogy Letenye város határain 30 éve tuti nem volt emlitést érdemlõ jégesõ,ami megint nem lenne érdekes,ha nem tudnám hogy a 2 km-re lévö szõlõhegyet gyakran elveri a jég,a 4 km-re lévö kis falut is el szokta kapni...
Jöhetett szupercella felhõszaki multicella vagy akármi,Letenyén nem birt jég lenni...
Most volt,elég komoly,a paradicsom paprika konyec,tiszta horpadás,kezd rohadni....
Szal Letenye éghajlata tuti megváltozott
))))Megelõzõm a kérdést...
Honnan tudom hogy nem volt jég az elmult 30 évben???
Lakik ott egy barátom,aki több évtizede figyeli az idöjárást,totál megbizható,kb.ugy vágja a múlt történéseit mint Metfickó
)Szal ez tuti infó...
Komolyra forditva a szót azért érdekes ez is....
Jaj Nyuli ne legyél már ennyire érzékeny. Az hogy "félnek tõlünk" egy szállóige, Floo-ra használtam, mert mindig fenyegetett ( ) ), hogy bedob a BAlatonba, ha eljön. Ja és a "katasztrófahívõnek" sem tituláltalak, az M1-gyen a híradó bemondó arckifejezésérõl és a drámaian ecsetelt helyzetrõl jutott eszembe.
) ), hogy bedob a BAlatonba, ha eljön. Ja és a "katasztrófahívõnek" sem tituláltalak, az M1-gyen a híradó bemondó arckifejezésérõl és a drámaian ecsetelt helyzetrõl jutott eszembe. 
Sziasztok!
Arra persze még csak véletlenül sem tudtok gondolni, hogy valaki nem félelemböl nem ment a talira, henem más, szubjektív okokból (engem pl. öt nappal a tali elött operáltak). Persze ironizálni könnyebb, igaz Cauchy? Úgy gondolom, ilyen esetekben is helyénvaló lenne egy rendreutasítás.
Más. A témába vágó véleménynyilvánítástól már egy ideje amúgy is tartózkodom, hiszen más véleményen vagyok és emiatt "katasztrófahívönek" (sic) lettem aposztrofálva. Akkor viszont azt kell mondjam, hogy Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi szervezetének igazgatója és egyben a KV-Programm vezetöje is katasztrófahívö, hiszen az ö tollából jelent meg a Financial Times mai számában egy cikk, érdemes elolvasni (sajnos csak német verzióban):
Link
A hozzászólásomat nem megbántásnak, csupán helyreigazításnak szántam.
Arra persze még csak véletlenül sem tudtok gondolni, hogy valaki nem félelemböl nem ment a talira, henem más, szubjektív okokból (engem pl. öt nappal a tali elött operáltak). Persze ironizálni könnyebb, igaz Cauchy? Úgy gondolom, ilyen esetekben is helyénvaló lenne egy rendreutasítás.
Más. A témába vágó véleménynyilvánítástól már egy ideje amúgy is tartózkodom, hiszen más véleményen vagyok és emiatt "katasztrófahívönek" (sic) lettem aposztrofálva. Akkor viszont azt kell mondjam, hogy Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi szervezetének igazgatója és egyben a KV-Programm vezetöje is katasztrófahívö, hiszen az ö tollából jelent meg a Financial Times mai számában egy cikk, érdemes elolvasni (sajnos csak német verzióban):
Link
A hozzászólásomat nem megbántásnak, csupán helyreigazításnak szántam.
Egyetértek Ferenc, ám vannak mindig akik megtalálnak, ahelyett, hogy eljönnének egy metnet-találkozóra, legalább egy napra.
Na mindegy, részemrõl lezárva.
Na mindegy, részemrõl lezárva.
Szerintem maradjunk a témánál , azaz az Éghajlatváltozásnál, és kerüljük a személyeskedést. Bár, mint a téma adja, minden embernek más a véleménye errõl a témáról, ami a másiknak ugye ellent vall, így jön ki az elõbb leírt probléma, de az ember márcsak ilyen nem vagy vagyunk egyformák, de õrrizzük meg a hidegvérünket, szükség van rá! Nekem pl az események felgyorsulása az internetnek, Tv-nek, rádiónak tudható be, ha ez nem lenne nem is tudnám milyen nagy esõk voltak az országban, nem gondolnám azt, hogy hoppá éghajlat változás van stb..stb.. na ez volt régen, ezért más a helyzet a mai világban. Szerintem.
Tron: Rendben, nincs kedvem veled vitatkozni, egyre kérlek, személyemet kerüld el ezügyben, ne engem gyõzködj.
Snowhunter:
"Csupán zavar az objektivítást és hozzáértést nélkülözõ hisztériázás"
:-) A klímaváltozással kapcsolatban nincs objektivitás. Mindenki sötétben tapogatózik, amatõr és hivatásos "szakértõ" egyaránt. Ebbõl viszont egyenesen következik, hogy a kérdésben hisztéria nem lehetséges, csupán 50%-ban eltérõ vélemény ;-)
"Csupán zavar az objektivítást és hozzáértést nélkülözõ hisztériázás"
:-) A klímaváltozással kapcsolatban nincs objektivitás. Mindenki sötétben tapogatózik, amatõr és hivatásos "szakértõ" egyaránt. Ebbõl viszont egyenesen következik, hogy a kérdésben hisztéria nem lehetséges, csupán 50%-ban eltérõ vélemény ;-)
Ennek objektív oka van Cauchy, ha kitörlõdik egy beírás, akkor a nyoma ott marad, ám maga a beírás már nem.
Tegnap este a Kossuthon az Esti Krónika "Háttér" részében volt beszélgetés a felmelegedésrõl, szélsõségessé váló idõjárási eseményekrõl, elõrejelzések pontosságáról, fontosságáról, kiépítendõ vészjelzõ rendszerrõl. Némeh Lajos, Vissy Károly meteorológusok és Szalai Károly klimatológus bevonásával folyt a beszélgetés. Ha valaki meg akarja hallgatni, a rádió hangtár oldalán .ram formátumban meghallgatható.
Link
Real Player tudja lejátszani, az url-t azon megnyitva a 18-19 óra közti hanganyag található, ezen belül a 18:33-kor kezdõdõ mûsor az érdekes, csúszkával oda lehet húzni.
Link
Real Player tudja lejátszani, az url-t azon megnyitva a 18-19 óra közti hanganyag található, ezen belül a 18:33-kor kezdõdõ mûsor az érdekes, csúszkával oda lehet húzni.
Nem is áll szándékomban.
Csupán zavar az objektivítást és hozzáértést nélkülözõ hisztériázás.
Az esetedben pedig, hogy miért nekem jössz, fordulj a vakokhoz, látom a problémákat, ám az elõbbi írásomban is írtam ebben az esetben aztán érvényes az "arany-középút" elve.
Csupán zavar az objektivítást és hozzáértést nélkülözõ hisztériázás.
Az esetedben pedig, hogy miért nekem jössz, fordulj a vakokhoz, látom a problémákat, ám az elõbbi írásomban is írtam ebben az esetben aztán érvényes az "arany-középút" elve.
Snowhunter: Sajnos nem gyõztél meg. ;-)
A klímaváltozás várható mértéke ma meghatározhatatlan. 50-50%...
A klímaváltozás várható mértéke ma meghatározhatatlan. 50-50%...
Balu77: szerintem valami elkerülte a figyelmed... A jégkorszakon belüli enyhe periódusokban (mint jelenleg) természetesen melegebbek a tengerek (ezt most még az emberi tevékenység is fokozhatja). De EGYÁLTALÁN NEM ez az oka annak, hogy utána mindig jött egy hidegebb idõszak!
Pontosan! Azokban a hideg periódusokban történt ez. Elvilg ugyebár most is jégkorszakban vagyunk és melegszenek a tengerek... Azért a lehetõseg nem kizárt, vagy mégis? Habár a golf-áramlat gyengülése ellentétes a tengerek felmelegedésével... Én nem vagyok olyan járatos a témában mint te, de azért próbálkozok valami ok-okozati összefüggést keresni. Érdekel hogy vajon mi várható, persze tudom senki sem jós, de talán azért valószínüsíthetõ hogy milyen irányban megyünk...
Balu77: csak két alapvetõ dolgot írnék le, röviden... Az elmúlt 1-2 millió év "jégkorszakai" alatt a mainál jóval ALACSONYABB volt a légkör széndioxid-tartalma (0,02% körül). Illetve: ezeket a "jégkorszakokat" NEM a meleg óceánvíz "visszahatása" okozta, hanem a beérkezõ napsugárzás csökkenése, a Föld pályájának változásai miatt...
(Nem véletlenül tettem idézõjelbe a "jégkorszakot": valójában most is jégkorszakban élünk, hiszen a sarkvidékeket állandó jég fedi, és ez a földtörténet 90%-ában nem így volt. Te a jégkorszakon belüli hideg periódusokra, azaz glaciálisokra gondolhattál, a válaszomban is ezekrõl írtam.)
(Nem véletlenül tettem idézõjelbe a "jégkorszakot": valójában most is jégkorszakban élünk, hiszen a sarkvidékeket állandó jég fedi, és ez a földtörténet 90%-ában nem így volt. Te a jégkorszakon belüli hideg periódusokra, azaz glaciálisokra gondolhattál, a válaszomban is ezekrõl írtam.)
Hát az tény hogy ez jelentõs hatással lessz. De mégis sokszor egy folyamat megindulási iránya felboríthat egy egyensúlyt, ami aztán másik irányba csap át. Gondoljunk csak bele, hogy pl. a jégkorszak idején a mainál jóval magasabb volt a légkör széndioxid tartalma!
A cikkben írnak arról , hogy a tõzegmezõk nagy mennyiségû metángázt bocsátanak ki..az meg elvileg generáló hatással lesz... Errõl az IPCC jelentés egész értehtõen nyilatkozott...
Hát én már nem tudom mit gondoljak... Most felmelegszünk, vagy egy jégkorszag elõjeleinek vagyunk szemtanúi? Az biztos hogy változás van, de mi lessz a végkifejlet? Elvileg ha melegszünk a tengerek melegedésével több csapadék kerülhet hozzánk, viszont ez télen több havat jelenthet és megint úgy járhatunk hogy márciusba nyúlik bõven a tél. Gondoljunk csak bele, a jégkorszak idején észak Amerika is úgy jegesedett el, hogy a melegebb tenger több csapadékot adott, amibõl aztán sok hó lett, viszont az meggátolta a felmelegedést és onnan aztán nem volt visszaút. Persze lehet hogy csak melegedünk szépen tovább? Mi a véleményetek?
Olvad Nyugat-Szibéria
Az orosz térségbõl nemrég visszatért tudósok beszámolója szerint a világ legnagyobb fagyott tõzegmocsara sekély tavakká kezd olvadni.
Az egymillió négyzetkilométer területû mocsár 11000 évvel ezelõtt alakult ki, azóta ez az elsõ olvadása. A Franciaország és Németország együttes területével vetekedõ fagyott mocsárvidék az olvadás hatására több milliárd tonna metánt, juttathat a légkörbe, írja a New Scientist. A felfedezés Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója és Szergej Kirpotyin, a Tomszk Állami Egyetem botanikusa nevéhez fûzõdik.
Teljes cikk: Link
Az orosz térségbõl nemrég visszatért tudósok beszámolója szerint a világ legnagyobb fagyott tõzegmocsara sekély tavakká kezd olvadni.
Az egymillió négyzetkilométer területû mocsár 11000 évvel ezelõtt alakult ki, azóta ez az elsõ olvadása. A Franciaország és Németország együttes területével vetekedõ fagyott mocsárvidék az olvadás hatására több milliárd tonna metánt, juttathat a légkörbe, írja a New Scientist. A felfedezés Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója és Szergej Kirpotyin, a Tomszk Állami Egyetem botanikusa nevéhez fûzõdik.
Teljes cikk: Link
Hazaérkeztem Paloznakról, így válaszolok:
Tron: Kezdheted az elnézéskérést, elõször tájékozódj, aztán ironizálj, hisz a véleményemet többször leírtam, nem ismétlem, csak idézek belõle röviden:
Vannak változások, csak a mérték ügyében vannak véleménykülönbségek, ám a (szintén káros) "homokba dugom a fejem-elvnél" is károsabb a "minden kutyára farkast kiáltani-effektus".
Tron: Kezdheted az elnézéskérést, elõször tájékozódj, aztán ironizálj, hisz a véleményemet többször leírtam, nem ismétlem, csak idézek belõle röviden:
Vannak változások, csak a mérték ügyében vannak véleménykülönbségek, ám a (szintén káros) "homokba dugom a fejem-elvnél" is károsabb a "minden kutyára farkast kiáltani-effektus".
Az idei július hûvösségét jól jelzi az adataim közül a Maximális légnyomás: a legnagyobb érték e hónapban 1021,5 hPa volt
Sajnos nem tudom milyen személyeskedésrõl beszélsz.
A "hisztériáról": Én nem vagyok "hisztérikus", pusztán nem fogadom el azt az elképzelést, mely szerint egyértelmûen KIZÁRT a rövidtávú és nagymértékû éghajlatváltozás lehetõsége. Az éghajlatváltozásról és/vagy annak mértékérõl objektív véleményt alkotni ma egyszerûen lehetetlen. Ha nem ismerjük a földön bekövetkezett éghajlati változások pontos történéseit évezredekre visszamenõleg -márpedig nem ismerjük-, akkor nem jelenthetjük ki egyértelmûen, hogy a változás csak lassan, évszázadok alatt, és nem feltétlen drasztikus mértékben megy majd végbe.
Úgy láttam te kizárod a rövidtávú és drasztikus változás lehetõségét, ezért reflektáltam egy elõzõ hsz.-edre. Ha nem így van, elnézésedet kérem amiért neked címeztem a hsz.-t!
A "hisztériáról": Én nem vagyok "hisztérikus", pusztán nem fogadom el azt az elképzelést, mely szerint egyértelmûen KIZÁRT a rövidtávú és nagymértékû éghajlatváltozás lehetõsége. Az éghajlatváltozásról és/vagy annak mértékérõl objektív véleményt alkotni ma egyszerûen lehetetlen. Ha nem ismerjük a földön bekövetkezett éghajlati változások pontos történéseit évezredekre visszamenõleg -márpedig nem ismerjük-, akkor nem jelenthetjük ki egyértelmûen, hogy a változás csak lassan, évszázadok alatt, és nem feltétlen drasztikus mértékben megy majd végbe.
Úgy láttam te kizárod a rövidtávú és drasztikus változás lehetõségét, ezért reflektáltam egy elõzõ hsz.-edre. Ha nem így van, elnézésedet kérem amiért neked címeztem a hsz.-t!
Visszautasítom a személyeskedésed Tron, valószínûleg többet tudok a témáról, mint te, az írásaidból ez derül ki.
A te általad idézett munkák semmi új dolgot nem hoztak nekem, jó ideje foglakloztat a kértdés, sokat olvastam róla.
Neked pedig a már sokat emlegetett Réthly Antal munkáját ajánlom az obkektív látásmód kialakítására, valamint néhány szakemberrel lefolytatott felvilágosításra.
Ezerszer leírtam már, hogy senki nem utastja el azt, hogy változások vannak (már lezártuk errõla vitát, fáziskésésben vagy), csupán a mérték körül vannak kisebb véleménykülönbségek, ám a "homokba dugom a fejem-effektusnál" még nagyobb hiba a Te éltalad is képviselt "hisztérikus, minden kutyára farkast kiáltani elv".
Bocs a hasonló stílusú válaszért, de nem értem miért engem keresel, keress mást.
Ennyi, legközelebb vasárnap jövök, objektív okokból, hisz irány Paloznak, he-he !
A te általad idézett munkák semmi új dolgot nem hoztak nekem, jó ideje foglakloztat a kértdés, sokat olvastam róla.
Neked pedig a már sokat emlegetett Réthly Antal munkáját ajánlom az obkektív látásmód kialakítására, valamint néhány szakemberrel lefolytatott felvilágosításra.
Ezerszer leírtam már, hogy senki nem utastja el azt, hogy változások vannak (már lezártuk errõla vitát, fáziskésésben vagy), csupán a mérték körül vannak kisebb véleménykülönbségek, ám a "homokba dugom a fejem-effektusnál" még nagyobb hiba a Te éltalad is képviselt "hisztérikus, minden kutyára farkast kiáltani elv".
Bocs a hasonló stílusú válaszért, de nem értem miért engem keresel, keress mást.
Ennyi, legközelebb vasárnap jövök, objektív okokból, hisz irány Paloznak, he-he !
Snowhunter: Javaslom megtekintésre :
Mindentudás egyetemérõl Bartholy Judit : Az éghajlat változása címû elõadását., illetve Meskó Attila : A földi élet fenntarthatóságának kérdései címû elõadását.
Talán a szakembereknek csak elhiszed, hogy az utóbbi évek idõjárása nem normális.
Mindentudás egyetemérõl Bartholy Judit : Az éghajlat változása címû elõadását., illetve Meskó Attila : A földi élet fenntarthatóságának kérdései címû elõadását.
Talán a szakembereknek csak elhiszed, hogy az utóbbi évek idõjárása nem normális.
Harcinyulnak, a föld alatti tároláshoz: ha egy több km mély, és 10-20 cm vastag fúrólyukból a tározó feltöltése után kiszereljük a berendezéseket, az a lyuk valószínûleg azonnal, természetes úton elzáródik. Gondolj bele, mekkora nyomás hat a lyuk falát alkotó kõzetre minden irányból, kivéve egy irányt (ahol a fúrólyuk van) - ez sokkal nagyobb deformációhoz is elég lenne, mint ami az elzáráshoz kell. (Különösen az agyagoknál, amik a leggyakoribb zárókõzetek.) De ha ez sem elég megnyugtató: nem hiszem, hogy a mai technikával ne lehetne a fúráspontoknál folyamatosan ellenõrizni a CO2 szintjét...
Harcinyul: az egyenletben csak azért keletkezik Mg(HCO3)2, mert a természetes mállás vizes közegben zajlik, vizes oldatban pedig karbonátion gyakorlatilag nincs... Mint ahogy CO2-molekula sincs, ezért H2CO3 a kiindulási anyag. Ha az eljárást nagy nyomáson és hõmérsékleten víz nélkül hajtják végre (ez az, amit sajnos nem tudok), máris MgCO3 fog keletkezni. Sõt, ha belegondolok, biztosan az fog keletkezni, mert hevítve a hidrogénkarbonát karbonáttá alakul:
Mg(HCO3)2 --> MgCO3 + H2O + CO2.
Így ugyan egységnyi Mg-atommal csak feleannyi CO2-t kötünk meg, de a végtermék teljesen stabil. Pl. a 10%-os sósav a kalcium-karbonátot még oldja, de a dolomitot, vagyis a Ca-Mg-karbonátot már nem, a tiszta Mg-karbonátot még úgy sem. Persze évmilliók alatt valamennyire igen, de emiatt szerintem kár aggódnunk...
A savas esõk "ügyében" talán már túl vagyunk a mélyponton. Az 1980-as évek erdõpusztulásaihoz (Csehország, akkori NDK) hasonlók ma már nincsenek Európában, és szerintem a fejlõdõ országokban sem olyan vészes a helyzet. Elsõre talán meglepõ, de emiatt nagyobb lesz a globális felmelegedés, mint korábban gondoltuk. A savas esõket okozó kén-dioxidból ugyanis a légkörben apró szulfátrészecskék (aeroszolok) képzõdnek, amik a napsugárzást "árnyékolva" hûtik a Földet (ez okozza a vulkánkitörések utáni átmeneti lehûléseket is). A korábbi modellekben feltételezték, hogy a kén-dioxid kibocsátása is nõ majd, visszafogva a melegedést - de az élet másként alakult... Persze ennek örülnünk kell, épp azért, mert így talán elhárulóban a savas esõk veszélye.
Az élõvilág valóban rengeteg szenet megkötött a levegõbõl a földtörténet során, de ennek csak a töredéke van fosszilis tüzelõanyagokban. Nem véletlenül állítják, hogy a mai ütemben felhasználva évtizedek, maximum évszázadok alatt elfogy az összes szénhidrogén ill. kõszén... És ezalatt még mindig csak egy-két tized százaléknyi (térfogat %-okat szokás használni, de a nagyságrendek szempontjából mindegy) oxigént fogyasztanánk el. A szénhidrogén- ill. szénképzõdéshez eléggé speciális körülmények kellenek, így a megkötött szén legnagyobb tömege nem ezekben, hanem a karbonátos kõzetekben van felhalmozva - amikbõl (szerencsére) nem tudunk energiát nyerni. :-)
Az orosz cikkel, vagyis annak indexes átiratával nekem is ugyanez a bajom, amit írtál (Harcinyul). A két hatás nagyságrendje egyszerûen nem összemérhetõ, az általunk kibocsátott CO2 üvegházhatása minden természetes ingadozást képes lenne felülírni. Ezek után a kozmikus sugárzás változása miatt lehûlést "jósolni" nem más, mint elterelni a figyelmet a valós problémákról... (A 11 éves ciklus ettõl még kimutatható maradhat, egy adatsor folyamatos trendjét és ciklikus változását nem nehéz elválasztani egymástól.)
Mg(HCO3)2 --> MgCO3 + H2O + CO2.
Így ugyan egységnyi Mg-atommal csak feleannyi CO2-t kötünk meg, de a végtermék teljesen stabil. Pl. a 10%-os sósav a kalcium-karbonátot még oldja, de a dolomitot, vagyis a Ca-Mg-karbonátot már nem, a tiszta Mg-karbonátot még úgy sem. Persze évmilliók alatt valamennyire igen, de emiatt szerintem kár aggódnunk...
A savas esõk "ügyében" talán már túl vagyunk a mélyponton. Az 1980-as évek erdõpusztulásaihoz (Csehország, akkori NDK) hasonlók ma már nincsenek Európában, és szerintem a fejlõdõ országokban sem olyan vészes a helyzet. Elsõre talán meglepõ, de emiatt nagyobb lesz a globális felmelegedés, mint korábban gondoltuk. A savas esõket okozó kén-dioxidból ugyanis a légkörben apró szulfátrészecskék (aeroszolok) képzõdnek, amik a napsugárzást "árnyékolva" hûtik a Földet (ez okozza a vulkánkitörések utáni átmeneti lehûléseket is). A korábbi modellekben feltételezték, hogy a kén-dioxid kibocsátása is nõ majd, visszafogva a melegedést - de az élet másként alakult... Persze ennek örülnünk kell, épp azért, mert így talán elhárulóban a savas esõk veszélye.
Az élõvilág valóban rengeteg szenet megkötött a levegõbõl a földtörténet során, de ennek csak a töredéke van fosszilis tüzelõanyagokban. Nem véletlenül állítják, hogy a mai ütemben felhasználva évtizedek, maximum évszázadok alatt elfogy az összes szénhidrogén ill. kõszén... És ezalatt még mindig csak egy-két tized százaléknyi (térfogat %-okat szokás használni, de a nagyságrendek szempontjából mindegy) oxigént fogyasztanánk el. A szénhidrogén- ill. szénképzõdéshez eléggé speciális körülmények kellenek, így a megkötött szén legnagyobb tömege nem ezekben, hanem a karbonátos kõzetekben van felhalmozva - amikbõl (szerencsére) nem tudunk energiát nyerni. :-)
Az orosz cikkel, vagyis annak indexes átiratával nekem is ugyanez a bajom, amit írtál (Harcinyul). A két hatás nagyságrendje egyszerûen nem összemérhetõ, az általunk kibocsátott CO2 üvegházhatása minden természetes ingadozást képes lenne felülírni. Ezek után a kozmikus sugárzás változása miatt lehûlést "jósolni" nem más, mint elterelni a figyelmet a valós problémákról... (A 11 éves ciklus ettõl még kimutatható maradhat, egy adatsor folyamatos trendjét és ciklikus változását nem nehéz elválasztani egymástól.)
Igen, de az a CO2 javarészt vízben oldva karsztvízként jelentkezik, amit aztán Theodora és egyéb neveken megiszunk. :-) Illetve a konkrét kutatások teréül szolgáló vidék nem a karsztosodásról híres, valamint a keletkezett anyagot, ami CO2-t megkötött "mûkõ", visszajuttatnák azokba a bányákba, ahonnak a szilikátos ásványok származnak, amiket a Co2 megkötéshez használtak. Ezen kívül a kioldódása majdnem annyira lassú folyamat természetes úton, mint a beépülése. Vagyis: mire kioldódva újra kiszabadul, addigra biztosan nem lesz emberiség...
Noli: Itt szerintem Mg(HCO3)2 keletkezik, de jobban belegondolva a savas dolgok a karbonatokat is szepen bontjak, viszont talan a savas esokkel ott meg nem tartunk, hogy az altaluk elbontott meszkohegysegek szamottevo CO2 forraskent szerepeljenek.
Harcinyúl, a MgCO3 például dolomitban van, s ha arrq gondolsz, hogy a Gellérthegy abból van, elképzelheted, mennyire tartós :-)
Elnezve a szilikatok bomlasarol szolo kepletet: Ez a magnezium-hidrogen-karbonat, ami a folyamat soran keletkezik, mennyire stabil? Igy ranezesre, utannajaras nelkul, szamomra ugy tunik, mintha savas hatasra lelkes CO2 forraskent funkcionalna. Kicsit a szodabikarbona-ecet reakciora gondolva legalabbis.
Usrin: A fold alatti CO2 telepek dologban epp az zavar, hogy atfurt kozetrol van szo, nem egyszeri betoltesrol, hanem folyamatosrol, es ha "megtelt" a hely, lezarjak, de szivargas eseten nehez eszrevenni, hogy gond van. Ha foldgaz szivarog, az meggyullad elobb-utobb, es nem csendben terjed a melyebb reszek fele. Lehet, hogy csak en latom soteten.
A szazalekokkal kapcsolatban a pontos adatokat nem ismertem, nem neztem utanna. A szamitasod attol fuggoen, hogy tomeg, vagy terfogatszazalekrol van szo, csal egyik, vagy masik iranyba, de az eredmenyt erdemben nem befolyasolja. Azzal kapcsolatban viszont fenntartasaim vannak, hogy az osszes fosszilis tuzeloanyag elegetese utan sem valtozna lenyegesen a legkor oxigentartalma, hiszem csillagaszati (planetologiai) korokben olyasmit irnak, hogy a Fold legkorenek osszetetele egyertelmuen biologiai eredetu, azaz biologiai hatasok miatt olyan, amilyen, ill. biologiai hatasok tartjak egyensulyban. Tudtommal masik bolygorol, ahol magas a szabad oxigentartalom a levegoben, nem tudunk. Magas CO2 tartalmu legkorre viszont jopar pelda akad.
Erdekes a cikk a csapadekkepzodes, es a kozmikus sugarzas osszefuggeserol, es ha pl. a 11 eves ciklus valoban latszik a talajvizszint-meresekben, akkor valoban szamottevo lehet, Attol tartok azonban, hogy amit tapasztalunk, az ket hatas szuperpozicioja. Ugy veszem eszre, a legtobb kutatas egyetlen meghatarozo hatast keres, nem tobb hatas egyuttes eredmenyet. Az emberi hatas a CO2 emelkedesevel es a novenytakaro drasztikus csokkentesevel egyertelmu teny. Emiatt kivancsi lennek egy olyan kutatasra, ahol azt vizsgalnak, hogy ez ellene hat-e mas, esetleg ciklikus hatasnak, vagy epp erositi azt, es milyen mertekben. A cikkben errol mintha csak feluletesen lenne szo, lebecsulve az emberi hatast. Regebben irtam arrol a bizonyos hintazo szekrol, amit ha megfelelo fazisban es iranyban csak egy kicsit is meglokunk, akkor igen nagyot borul, es magatol nem all fel...
A szazalekokkal kapcsolatban a pontos adatokat nem ismertem, nem neztem utanna. A szamitasod attol fuggoen, hogy tomeg, vagy terfogatszazalekrol van szo, csal egyik, vagy masik iranyba, de az eredmenyt erdemben nem befolyasolja. Azzal kapcsolatban viszont fenntartasaim vannak, hogy az osszes fosszilis tuzeloanyag elegetese utan sem valtozna lenyegesen a legkor oxigentartalma, hiszem csillagaszati (planetologiai) korokben olyasmit irnak, hogy a Fold legkorenek osszetetele egyertelmuen biologiai eredetu, azaz biologiai hatasok miatt olyan, amilyen, ill. biologiai hatasok tartjak egyensulyban. Tudtommal masik bolygorol, ahol magas a szabad oxigentartalom a levegoben, nem tudunk. Magas CO2 tartalmu legkorre viszont jopar pelda akad.
Erdekes a cikk a csapadekkepzodes, es a kozmikus sugarzas osszefuggeserol, es ha pl. a 11 eves ciklus valoban latszik a talajvizszint-meresekben, akkor valoban szamottevo lehet, Attol tartok azonban, hogy amit tapasztalunk, az ket hatas szuperpozicioja. Ugy veszem eszre, a legtobb kutatas egyetlen meghatarozo hatast keres, nem tobb hatas egyuttes eredmenyet. Az emberi hatas a CO2 emelkedesevel es a novenytakaro drasztikus csokkentesevel egyertelmu teny. Emiatt kivancsi lennek egy olyan kutatasra, ahol azt vizsgalnak, hogy ez ellene hat-e mas, esetleg ciklikus hatasnak, vagy epp erositi azt, es milyen mertekben. A cikkben errol mintha csak feluletesen lenne szo, lebecsulve az emberi hatast. Regebben irtam arrol a bizonyos hintazo szekrol, amit ha megfelelo fazisban es iranyban csak egy kicsit is meglokunk, akkor igen nagyot borul, es magatol nem all fel...
Usrin, jogos a két pont, oldódás eszembe sem jutott, pedig evidens... :-(((
A szerpentines, olivines dolog pedig olyan helyeken fog mûködni, ahol pl. nincsenek kõolaj v. földgáz lelõhelyek, így azok helyére nem lesz lehetõsége az adott országnak leinjektálni a CO2-t. USA-ban több egyetemen és a Los Alamos-i laboratóriumban is folynak kutatások errõl, pont az energiaigény csökkentése a jelen kutatások célja, amiket olvastam, elég jól állnak. Szóval nem elveszett szerintem ez az ötlet sem. Ha jól emlékszem, a NOAA oldalán is volt róla infó.
Az orosz forrású cikk: szerintem az oroszok csak arról beszélhettek eredeti írásukban, hogy várhatóan be fog következni egy újabb Maunder minimum, azonban nem vontak le ebbõl globális lehûlésre vonatkozó következtetést, azt már az újságírók tehették meg, hogy jobban eladható legyen a hír...
És egy jó hír: a Libritõl tegnapelõtt megrendelt Czelnai könyvet most hozta meg a futár :-)
A szerpentines, olivines dolog pedig olyan helyeken fog mûködni, ahol pl. nincsenek kõolaj v. földgáz lelõhelyek, így azok helyére nem lesz lehetõsége az adott országnak leinjektálni a CO2-t. USA-ban több egyetemen és a Los Alamos-i laboratóriumban is folynak kutatások errõl, pont az energiaigény csökkentése a jelen kutatások célja, amiket olvastam, elég jól állnak. Szóval nem elveszett szerintem ez az ötlet sem. Ha jól emlékszem, a NOAA oldalán is volt róla infó.
Az orosz forrású cikk: szerintem az oroszok csak arról beszélhettek eredeti írásukban, hogy várhatóan be fog következni egy újabb Maunder minimum, azonban nem vontak le ebbõl globális lehûlésre vonatkozó következtetést, azt már az újságírók tehették meg, hogy jobban eladható legyen a hír...
És egy jó hír: a Libritõl tegnapelõtt megrendelt Czelnai könyvet most hozta meg a futár :-)
Nyugodtan leírhatjuk: a kozmikus sugárzás okozói közül a Nap az egyetlen, ami periodikus változást mutat. A 11 éves ciklus tényleg rengeteg helyen kimutatható, érdekes módon még a Duna-Tisza közén mért talajvízszint-idõsorokban is megvan. Mivel a mérések csak néhány évtizedre nyúlnak vissza, kissé kételkedem, hogy ez tényleg összefügg a Nappal - de ezt az idõ el fogja dönteni. (Ha van benne valami, ez azért érdekes, mert a talajvízszint sokkal jobban megmutatja egy terület átlagos csapadékviszonyait, mint az egyes állomások adatai...)
Másrészt, ha igaz is lenne a kozmikus sugárzás ingadozása, a szerzõk valamirõl elfeledkeztek. Mégpedig arról, hogy az elmúlt évszázadok éghajlatingadozása sokkal kisebb volt, mint amit a CO2-szint emelkedése a számítások szerint okoz. (Errõl korábban KP linkelt be egy tanulságos grafikont.) Tehát egy külsõ hatás hiába "dolgozna" az emberi tevékenységgel szemben, a helyzeten nem sokat változtatna.
(Megjegyzem, az Index írásaiból tényleg nehéz rekonstruálni, mi lehetett az eredeti cikkben - lehet, hogy az egész másról szólt...)
Noli: a szilikátok elbontását én annyira nehéznek éreztem, hogy ezekre nem is gondoltam Mg-forrásként (a CO2 megkötéséhez). Bár a folyamat tulajdonképpen a természetben is végbemegy, így mállanak el a szilikátos kõzetek - pl. Mg-szerpentinnel:
Mg3Si2O5(OH)4 + 6 H2CO3 --> 3 Mg2+ + 6 HCO3- + 2 SiO2 + 5 H2O.
Csak a reakció felgyorsítása nekem nagyon energiaigényesnek tûnik, mondjuk a föld alatti tároláshoz képest. (De lehet, hogy tévedtem, valahol utána kellene néznem ennek a kísérletnek.) A tengerfenékre lejuttatott CO2 viszont nem "jég" formájában lenne, hanem feloldódna a vízben - ami egy idõre elnyelné, de egy idõ után az áramlások visszakevernék a felszín közelébe, onnan pedig a légkörbe...
Másrészt, ha igaz is lenne a kozmikus sugárzás ingadozása, a szerzõk valamirõl elfeledkeztek. Mégpedig arról, hogy az elmúlt évszázadok éghajlatingadozása sokkal kisebb volt, mint amit a CO2-szint emelkedése a számítások szerint okoz. (Errõl korábban KP linkelt be egy tanulságos grafikont.) Tehát egy külsõ hatás hiába "dolgozna" az emberi tevékenységgel szemben, a helyzeten nem sokat változtatna.
(Megjegyzem, az Index írásaiból tényleg nehéz rekonstruálni, mi lehetett az eredeti cikkben - lehet, hogy az egész másról szólt...)
Noli: a szilikátok elbontását én annyira nehéznek éreztem, hogy ezekre nem is gondoltam Mg-forrásként (a CO2 megkötéséhez). Bár a folyamat tulajdonképpen a természetben is végbemegy, így mállanak el a szilikátos kõzetek - pl. Mg-szerpentinnel:
Mg3Si2O5(OH)4 + 6 H2CO3 --> 3 Mg2+ + 6 HCO3- + 2 SiO2 + 5 H2O.
Csak a reakció felgyorsítása nekem nagyon energiaigényesnek tûnik, mondjuk a föld alatti tároláshoz képest. (De lehet, hogy tévedtem, valahol utána kellene néznem ennek a kísérletnek.) A tengerfenékre lejuttatott CO2 viszont nem "jég" formájában lenne, hanem feloldódna a vízben - ami egy idõre elnyelné, de egy idõ után az áramlások visszakevernék a felszín közelébe, onnan pedig a légkörbe...
nao: olvastam én is, de nagyon kíváncsi volnék a cikk eredeti forrására, ugyanis tapasztalataim szerint a magyar fordítások sokszor pontatlan kifejezéseket használnak, ami miatt kacsaszagúnak tûnnek a valóban megalapozott hírek is. (Sajnos oroszul nem tanultam meg tisztességesen, így ez kizárva...)
Tegyük fel, hogy a hír igaz. Nézzük, mi mit akar jelenteni benne.
Mit értenek "kozmikus sugárzás" alatt? A periodicitás miatt elsõsorban a naptevékenységre gondolok, ahol a 11 éves periódus régóta ismert, illetve ennek a ciklusnak bizonyos hosszabb léptékû változásai - extra jelentõs napfoltminimumok, pl. az ún. Kis-Jégkorszak idején volt Maunder minimum, mikoris szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, rendkívül jelentéktelen volt a sarki fények kialakulása - , amik azonban messze nem ilyen periodikusak. (A kozmikus háttérsugárzás a maga 2,73 Kelvinjével állandó.
Ami bezavarhat, az egy közeli szupernóvarobbanás, ám ez nem túl gyakori jelenség) Egészen õszintén megmondom, hogy tudomásom szerint más jellegû periodikus _külsõ_ sugárzásbéli intenzitás-változás nem nagyon van. Ami a Földet ért sugárzásban bárminemû periodicitást még okozhat, az a mágneses mezõnk változása, errõl viszont nincsenek olyan pontos adatok, amik segítségével hosszú távra tudnánk visszanézni.
Tehát a napfolttevékenység klimatikus hatása megnyilvánul, az tény, ezt dendrokronológiai és jégmintákbéli vizsgálatokkal rég bebizonyították, a 11 éves ciklus gyönyörûen végigvezethetõ visszafelé az idõben (néhány évtizede tengeri algákban is felfedezték a ciklus növekedésbeli lekövetését). A beérkezõ kozmikus sugárzás (konkrétan a napszél) valóban befolyásolja a felhõképzõdést, így az idõjárást. Azonban azt önmagában nehezen tudom elképzelni, hogy egyéb hatással való összeadódás nélkül lehet a sugárzásnak komolyabb klimatológiai hatása. Az elõfordulhat, hogy a nevezett orosz tudósok a Maunder minimumhoz hasonló jelenségre céloznak, azonban nem értem, mire alapozzák a jóslatot?
Másrészt azt hiszem, még ha az igazságtartalma megfelelõ is egy ilyen nyilatkozatnak, ez csakis a szennyezõk malmára hajtja a vizet, mivel elõtérbe helyezi az éghajlatváltozás szempontjából fontos kozmikus hatásokat az emberi tényezõkkel szemben. Amennyiben valóban a kozmikus hatások okozzák a jelenlegi felmelegedést (avagy az idézett cikk szerint épp lehûlést), nincs mit tenni, ám ez nem jeleti azt, hogy tovább kell pöfögtetni a kéményeinket a légkörbe. Tény és való, hogy egyelõre nem lehet eldönteni, hogy miattunk, vagy a Nap miatt változik a klímánk, mindkét hatás mellett sok bizonyíték van.
Tegyük fel, hogy a hír igaz. Nézzük, mi mit akar jelenteni benne.
Mit értenek "kozmikus sugárzás" alatt? A periodicitás miatt elsõsorban a naptevékenységre gondolok, ahol a 11 éves periódus régóta ismert, illetve ennek a ciklusnak bizonyos hosszabb léptékû változásai - extra jelentõs napfoltminimumok, pl. az ún. Kis-Jégkorszak idején volt Maunder minimum, mikoris szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, rendkívül jelentéktelen volt a sarki fények kialakulása - , amik azonban messze nem ilyen periodikusak. (A kozmikus háttérsugárzás a maga 2,73 Kelvinjével állandó.
Ami bezavarhat, az egy közeli szupernóvarobbanás, ám ez nem túl gyakori jelenség) Egészen õszintén megmondom, hogy tudomásom szerint más jellegû periodikus _külsõ_ sugárzásbéli intenzitás-változás nem nagyon van. Ami a Földet ért sugárzásban bárminemû periodicitást még okozhat, az a mágneses mezõnk változása, errõl viszont nincsenek olyan pontos adatok, amik segítségével hosszú távra tudnánk visszanézni.
Tehát a napfolttevékenység klimatikus hatása megnyilvánul, az tény, ezt dendrokronológiai és jégmintákbéli vizsgálatokkal rég bebizonyították, a 11 éves ciklus gyönyörûen végigvezethetõ visszafelé az idõben (néhány évtizede tengeri algákban is felfedezték a ciklus növekedésbeli lekövetését). A beérkezõ kozmikus sugárzás (konkrétan a napszél) valóban befolyásolja a felhõképzõdést, így az idõjárást. Azonban azt önmagában nehezen tudom elképzelni, hogy egyéb hatással való összeadódás nélkül lehet a sugárzásnak komolyabb klimatológiai hatása. Az elõfordulhat, hogy a nevezett orosz tudósok a Maunder minimumhoz hasonló jelenségre céloznak, azonban nem értem, mire alapozzák a jóslatot?
Másrészt azt hiszem, még ha az igazságtartalma megfelelõ is egy ilyen nyilatkozatnak, ez csakis a szennyezõk malmára hajtja a vizet, mivel elõtérbe helyezi az éghajlatváltozás szempontjából fontos kozmikus hatásokat az emberi tényezõkkel szemben. Amennyiben valóban a kozmikus hatások okozzák a jelenlegi felmelegedést (avagy az idézett cikk szerint épp lehûlést), nincs mit tenni, ám ez nem jeleti azt, hogy tovább kell pöfögtetni a kéményeinket a légkörbe. Tény és való, hogy egyelõre nem lehet eldönteni, hogy miattunk, vagy a Nap miatt változik a klímánk, mindkét hatás mellett sok bizonyíték van.
tudom, "bulvár"...:
Globális lehûlés várható?
MTI
2005. augusztus 15., hétfõ 15:35
Nem felmelegedés, hanem lehûlés várható a 21. században, állítják orosz fizikusok. Szerintük a múlt században tapasztalt globális felmelegedést a kozmikus sugárzás folyamatos csökkenése okozta, és ha ez így van, akkor most lehûlés jön.
Az orosz központi meteorológiai szolgálat munkatársainak és az Orosz Tudományos Akadémia Lebegyev Intézetének fizikusainak az akadémia Izvesztyija RAN címû folyóiratában közzétett elmélete a kozmikus sugárzás mérése alapján von le következtetést a századunkban várható klímaváltozásról.
Szerintük jó
A tudósok szerint arról van szó, hogy az atmoszférába behatoló kozmikus sugárzás szekunder emissziót okoz, ez ionizálja a sztratoszférát és a troposzférát, tehát megnöveli a külsõ légrétegek elektromos vezetõképességét. Ekkor könnyebben odatapadnak a töltetlen aerozolos részecskékhez a könnyû ionok, és a töltött aerozolos részecskék körül kicsapódik a vízpára. Ez annyit jelent, hogy megnõ a felhõzet, emiatt pedig csökken a napenergia-áramlás, és alacsonyabb lesz a földközeli atmoszféra hõmérséklete.
A tudósok elemezték a kozmikus sugárzás sokéves mérési adatait, összevetették a globális hõmérséklettel, és úgy találták, elméletük helyes. A megfigyelések szerint a 20. században a kozmikus sugárzás intenzitása fokozatosan csökkent, az idõszak egybeesett a kozmikus sugárzás 200 éves ciklusának lefelé haladó ágával. Ezzel magyarázható a tapasztalt globális felmelegedés. A felmelegedés grafikonján megfigyelhetõ a kozmikus sugárzás 60-, 22- és 11-éves periodicitása is.
Felhõs ciklus
Mi várható a következõ évszázadban? A kozmikus sugárzás ciklusa emelkedõ szakaszba lép, és a szerzõk szerint ennek következtében az atmoszféra elektromos vezetõképessége nõ, felhõsebb lesz az idõ, így alacsonyabb lesz a földközeli hõmérséklet, vagyis az általánosan elfogadott nézettel ellentétben globális felmelegedés helyett globális lehûlés várható.
(http://index.hu/tech/tudomany/global0815/)
Globális lehûlés várható?
MTI
2005. augusztus 15., hétfõ 15:35
Nem felmelegedés, hanem lehûlés várható a 21. században, állítják orosz fizikusok. Szerintük a múlt században tapasztalt globális felmelegedést a kozmikus sugárzás folyamatos csökkenése okozta, és ha ez így van, akkor most lehûlés jön.
Az orosz központi meteorológiai szolgálat munkatársainak és az Orosz Tudományos Akadémia Lebegyev Intézetének fizikusainak az akadémia Izvesztyija RAN címû folyóiratában közzétett elmélete a kozmikus sugárzás mérése alapján von le következtetést a századunkban várható klímaváltozásról.
Szerintük jó
A tudósok szerint arról van szó, hogy az atmoszférába behatoló kozmikus sugárzás szekunder emissziót okoz, ez ionizálja a sztratoszférát és a troposzférát, tehát megnöveli a külsõ légrétegek elektromos vezetõképességét. Ekkor könnyebben odatapadnak a töltetlen aerozolos részecskékhez a könnyû ionok, és a töltött aerozolos részecskék körül kicsapódik a vízpára. Ez annyit jelent, hogy megnõ a felhõzet, emiatt pedig csökken a napenergia-áramlás, és alacsonyabb lesz a földközeli atmoszféra hõmérséklete.
A tudósok elemezték a kozmikus sugárzás sokéves mérési adatait, összevetették a globális hõmérséklettel, és úgy találták, elméletük helyes. A megfigyelések szerint a 20. században a kozmikus sugárzás intenzitása fokozatosan csökkent, az idõszak egybeesett a kozmikus sugárzás 200 éves ciklusának lefelé haladó ágával. Ezzel magyarázható a tapasztalt globális felmelegedés. A felmelegedés grafikonján megfigyelhetõ a kozmikus sugárzás 60-, 22- és 11-éves periodicitása is.
Felhõs ciklus
Mi várható a következõ évszázadban? A kozmikus sugárzás ciklusa emelkedõ szakaszba lép, és a szerzõk szerint ennek következtében az atmoszféra elektromos vezetõképessége nõ, felhõsebb lesz az idõ, így alacsonyabb lesz a földközeli hõmérséklet, vagyis az általánosan elfogadott nézettel ellentétben globális felmelegedés helyett globális lehûlés várható.
(http://index.hu/tech/tudomany/global0815/)
Usrin: Több kutatóintézetben folynak kísérletek arra vonatkozóan, hogy a CO2-t karbonátos kõzetté alakítják mesterségesen, magnézium szilikátok felhasználásával. Ezek a magnézium szilikátok nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, jórészt bányászati melléktermékként. Nyilvánvaló a reakció elég sok enegiát igényel, de a végterméke ártatlan (pl. szerpentin felhasználása esetén magnézium karbonát, kvarc és víz keletkezik). Nagy nyomás és relatíve magas hõmérséklet mellett nagyon jó hatásfokkal és gyorsan (adott egységre fél óra) lehet a CO2 megkötését megoldani e módszerrel. Ez azonban nyilvánvalóan az erõmûvi CO2 megkötésére alkalmas módszer. (Egy finn példa szerint 1 t CO2 megkötéséhez 2,18 t szerpentin szükségeltetik).
CO2 jég: a tengerfenéki metánjéghez hasonlóan gondoltam, hogy lehetne vele valamit kezdeni, kellõen nagy ott nyomás ahhoz, hogy a cucc lenn maradjon. Persze ez csak elképzelés, erre vonatkozóan nem olvastam semmi okosat.
Amúgy meg küldtem mailt Neked.
CO2 jég: a tengerfenéki metánjéghez hasonlóan gondoltam, hogy lehetne vele valamit kezdeni, kellõen nagy ott nyomás ahhoz, hogy a cucc lenn maradjon. Persze ez csak elképzelés, erre vonatkozóan nem olvastam semmi okosat.
Amúgy meg küldtem mailt Neked.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat