2024. április 27., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#164
ja eért mondom mindig, hogy sose lehet tudni, annyi paramétertõl függ az egész, és oly csekély változás is nagy eltolódást eredményezhet, hogy nem hinném, hogy bármelyik ma mûködõ modell ezt le tudná írni rendesen
#163
Feri: osztom Cauchy véleményét, egyszerûen a cirkulációs cellák eltolódása de még inkább változása okoz majd csapadékcsökkenést, és ebbe sajnos várhatóan mi is belekerülünk! Viszont ami az eltolódás ellen szól, és erre felhívom figyelmedet, Cauchy, hogy ha egyszerûen csak arról lenne szó, h. passzátszelek öve északabbra terjeszkedik, és a leszálló ága lesz a Földközi-tenger vidéke, akkor vele párhuzamosan a Szahara déli peremének, a Száhel-övnek csapadékosabbra kellene fordulnia... Ugyanakkor az éghajlati modellek arra a térségre csak rendkívül csekély csapadéktöbbletet jeleznek elõre...
#162
Ferenc: a csapadék nem csak a nedvesség és a hõmérséklet függvénye: valószínû azért lesz (?) ot kevesebb csapadék, mert a globális légkörzés úgy módosul, hogy arrafele a leszálló légmozgások fognak dominálni
#161
Szerintem, Az egyik év ilyen, a másik év olyan. Kiegyenlíti magát az idõjárás, amit biztosra lehet mondani az a hõmérséklet emelkedése a globális felmelegedés.
#160
A Minden Tudás Egyetemén nem is olyan rég volt errõl az éghajlatváltozásról téma, csak annyit emelnék ki, hogy lehetett látni azt a térképet ami a csapadék mennyiségét mutatta vagyis annak +- változását a jövõben, s a sarköröknél fog nõni a csapadék, s általában ha jól néztem akkor mindenhol nõni fog, kivéve a Földközi-tenger vidékét! Oda visszaesést/száradást mutatott, de kérdezem én, hogy ez miért jön majd elõ és miért pont a Mediterrán térségben?(tehát minket is érinteni fog), de ha melegszik az idõ akkor a többi tengerhez hasonlóan a Földközinek is jobban kell majd párolgoni és így több nedvesség és esõ.. stb.. DE miért pont az ellentéte látszik?
#158
na ezért nagyon bonyolult ez a kérdés, mert ugye ha kizöldül a sivatag, akkor emgváltozik a Föld albedojaé s ismét itt egy be nem kalkulálható (illetve kérdés hogy ezt belekalkulálták-e) változó, ami vagy lesz vagy nem, azaz az a biztos, hogy semmi se biztos
#157
Pár hónapja volt egy beszélgetés az m2-n ebben a témában és Vissy Károlynak az volt a véleménye hogy nem zárható ki hogy Észak Afrika sokkal több csapadékot fog kapni és kizöldül a sivatag.
#156
amúgy akár még jótevõ is lehet a co2, ha annak fogjuk fel egy más klíma létrejöttét. ilyenre volt már példa a föld történetébn. Dúsul a növényzet, melegszik a klíma, a sivatagok (fõleg a szahara) visszaszorulnak.. a tenger szintje emelkedik... ez is egy lehetséges kimenetele a változásnak
#155
Ím egy viszonylag jó könyv az éghajlatváltozásról: Stephen Schneider : A nagy földi laboratórium. Maga a könyv 1997-ben íródott. Megemlíti a szerzõ, hogy 1991-ben tudósok, kormánytisztviselõk és az üzleti élet jeles személyiségeinek bevonásával az USA-ban elkészítettek egy költséges tanulmányt a globális felmelegedésrõl, és a szükséges teendõkrõl. Egyik pontjában az áll, hogy az USA csatlakozik minden olyan nemzetközi szerzõdéshez, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását célozza. Ezt már én teszem hozzá, hogy azóta megszületett a kiotói egyezmény, és a legnagyobb szennyezõ - éppen az USA - bojkottálja. Olyan reklámfilmek és vezércikkek jelennek meg (Wall Street Journal...), amelyben a CO2-t, mint a föld jótevõjét mutatják be az embereknek. A könyv mindvégig tárgyilagos és objektív, minden véleményt elfogulatlanul bemutat.
#154
sajnos mire kiderül hogy hisztéria vagy igazi változás van, azt mi már nem éljük meg
#153
Egy ábra többet mond ezer szónál, hát még három!Ezeken az ábrákon háromféle modellezési eredmény, illetve minden esetben a valóságos mért adatok látszanak.Az elsõ ábrán a klímamodellbõl kikapcsolták az emberi hatásokat, a másodikon a csak az emberi hatások, a harmadikon pedig mind a kettõ egyszerre, és lám, a valóságossal szinte tökéletesen egyezõ eredmény adódik!Ezekbõl egybõl két dolog is következik:
- Jók a klímamodellek, mert visszaadták a mért eredményeket
- És a melegedõ tendencia az emberi hatások miatt indult meg.Link probléma csak az, hogy az éghajlati rendszer nagyon lassan reagál az õt érõ hatásokra. Végeztek számításokat, és ezek alapján kb 50% az esélye, ha holnaptõl egy gramm CO2-ot sem bocsátunk ki, 2100-ig akkor is eléri a 2 fokot a globális hõmérséklet emelkedés...
#152
Ez a topic ami a fórum neve, sajnos az ami folyamatban van, de én nem hiszek az angol tudósoknak..
#151
Szerintem is felmelegedés van jelenleg, s ezt a következõ oldalon lévõ adatsor is igazolja, mert az mégse fér bele az ingadozásokba, hogy 92-tól 2000-ig minden év az átlagtól melegre sikeredett Debrecenben az átlag T-t nézve!Link hogy ez minek tudható be, az már nem teljesen világos, de annyi biztos, hogy a kibocsátott gázoknak van köze hozzá /s nem kicsi/ (mert tudományosan bizonyított, hogy ezek képesek a hõt visszatartani, ami eltávozna elnélkül, de ezáltal nem tud), s lehet beszélni emellett más tényezõkrõl is, de azok tõlünk függetlenek, szóval amíg az emberiség nem érti meg, hogy a fejlesztéseket nem az olajalapú nyersanyagok felhasználására kell összpontosítani(mert már így is elég CO2 van a légkörben, miközben az erdõket ezerrel írják az Egyenlítõ körül), addig nem fog változni semmi, pedig már feltalálták a vízzel mûködõ autót...Tehát lehet így is, lehet úgy is nézni a dolgokat, azt be kell látni mindenkinek, hogy a Föld az üvegházhatást okozó gázok miatt hõtömbletet képes elszenvedni, ami tudjuk növeli az idõjárásban lévõ energiákat, eltolódnak a határok!S persze az is igaz, ha több a hõ, nagyobb a párolgás, több lehet a felhõ, de az ennek a visszacsatolása már, de akkor se szabad elfeledni, a felhõk zöme 5 km vagy alatta van, s addig eljutnak a sugarak, amik visszaverõdve megint ezekbe a gázokban elakadnak(részben-egészben), szóval ezzel a lehetõséggel mégsem csökken a hõterhelés oly mértékben, mint amivel nõ...S hogy mi a vége ennek, azt nem lehet tudni, elõbb-utóbb elolvadnak a sarkok, változik a légkör alaphelyzete, s ez már az éghajlatváltozást is hozza/hozhatja magával!
#150
azaz ha jól értelmezem, egy felmelegedõ folyamatban vagyunk amit az emberi tevékenység megsegít egy kissé
#149
A különbözõ tudományok jeles hazai képviselõi is sokat foglalkoznak az éghajlatváltozás kényes ügyeivel. Akit részletesebben érdekel az a www.vahava.hu címen tallózhat.
#148
Cauchy! Bocsi a következõ - kicsit hülye válaszért, de véleményem szerint 1-es és 2-es, csak még belefér a 3-asba.
#147
"A legtöbb változás távoli tájakon történik. Mégsem szabad közönyösnek lennünk, mert jelzik, mi vár a bolygó más részeire. Álljunk csak meg! – mondják a kétkedõk. Hiszen az éghajlat köztudottan változékony. Ezer éve Európában még enyhe volt az idõ, s borszõlõ termett Angliában. Majd 300 éve hirtelen lehûlt a klíma, s rendre befagyott a Temze. Vajon a mai melegedés nem a természet hóbortja, múló kilengése-e? Korántsem biztos! – állítják a szakértõk. Az éghajlati változások természetes ritmusa egyet-mást persze megmagyarázhat a fölmelegedésnek a következõkben ismertetett jelei közül, ám a hõmérséklet egész bolygóra kiterjedõ emelkedését valami más gerjeszti. Századok óta irtjuk az erdõket, szénnel, olajjal és földgázzal fûtünk, szén-dioxidot és üvegházhatású gázokat ontunk a légkörbe – gyorsabban, semhogy a növények és óceánok elnyelhetnék (lásd: Az örök körforgás eleme, a szén, 2004. február). A légkörben több a CO2, mint sok százezer éve bármikor. „Tevékenyen befolyásoljuk a földtörténetet, képesek vagyunk módosítani az éghajlat meghatározó folyamatait” – véli George Philander, a Princetoni Egyetem klimatológusa. Voltaképp egyre újabb takarókat terítünk bolygónkra. Szinte biztos, hogy fõleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idõ a 20. században – állítja az ensz klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (ipcc) 2001-ben készült jelentése. A földkerekség hõmérséklete gyorsabban nõ, mint ezer év óta bármikor. S az éghajlati modellek szerint a természeti erõk – például a vulkánkitörések vagy a Nap lassú „pislákolása” – nem magyarázzák meg maradéktalanul ezt a fölmelegedést."Lehet hogy ez is ki van szinezve valamennyire, de azért elgondolkodtató, mint a ziv.lesen fórumban elhangzottak is.
#146
a zivilesen fórumban indukálódott vitából egy nem világos nekem (illetve ez a kérdésem): 1. ki az aki szerint van éghajlatváltozás (nem természetes ingadozás, hosszútávú pozitív anomália) és ezt az emberi etvékenység okozza 2. van éghajlatváltozás (ua mint elõbb) és ez természetes folyamat 3. Természetes ingadozással állunk szemben, és nincs változás 4. Rövidtávú változás van, amit az ember okoz. 5. rövidtávú változás amit nem az ember okoz
#145
Link
#144
a szobában beállt az éghajlatváltozás, idén elõször befûtöttünk
#143
Most találtam... Link
#142
Link
#141
Nocsak-nocsak, már a hivatalos bejelentésnál járnak odafenn, azaz néhány év után újra itt a "fiúcska".
#140
Bizony, odalenn Délen az anomália növekszik, pontosabban a ONI-t(Oceanic Nino Index) Júniusban is már csak egy hajszál választotta el a meleg-epizódtól. A Júniusi adat óta még nem láttam frissítést, ám ahogy kinéz a helyzet, szerintem már az Augusztus-Szeptember a meleg idõszakot kezdte el(ONI>=+0,5), azaz egy még ?-es erõsségû El-Ninó elõtt állunk(állhatunk).
#139
Úgy látszik az El Nino beerõsít?!Link catalog/products/forecasts/seasonal/forecast/plumes/nino_plumes_public_sys2!3!200409!chart.gif
#138
SnowHunternek még igaza is van...sajnos:Amerika továbbra sem írja alá a Kiotói jegyzõkönyvet – Oroszország viszont csatlakozik a levegõbe jutó széndioxid mennyiség csökkentését célzó nemzetközi egyezményhez. Kofi Annan ENSZ-fõtitkár üdvözölte, hogy az orosz kormány a globális felmelegedést elõidézõ légköri szennyezõdés csökkentésére hivatott kiotói egyezmény ratifikálását javasolta a dumának, az amerikai külügyi tárca viszont jelezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is elutasítja az 1997-ben aláírt nemzetközi megállapodást.
#137
Örülök az " orosz medve" aláírásnak, bár sajna a komolyságát megkérdõjelezik az aláírók, ám legalább elindultunk valamerre.Bár a végtelenül szégyenletes jelenét elõ, a világ -jelenlegi civilizácis fokát jól jellemzi e tényezõ- vezetõ nagyhatalmának(fõ agresszorának, akarnokának) az aláírása hiányzik, ám ezt jó ideig még várhatjuk ...
#136
Oroszország aláírja a kiotói egyezménytAz Interfax hírügynökség értesülései szerint az orosz kabinet várhatóan csütörtökön írja alá a globális felmelegedés megállítására született kiotói egyezményt.Moszkva hosszasan hezitált az 1997-es szerzõdés aláírásával kapcsolatban, napvilágot láttak olyan vélemények is, melyek szerint a nagykiterjedésû hûvös területekkel rendelkezõ Oroszország tulajdonképpen még jól is járna a felmelegedéssel. Az orosz igen nélkül azonban nem léphetett volna életbe a szerzõdés, ezért volt különösen fontos, hogy Putyin kormánya elfogadja az egyezményt.
#135
végre valami jó hír, kíváncsi vagyok, mi az érem másik oldala.
#134
Oroszország aláírja a kiotói egyezményt 2004.09.23A Természetvédelmi Világalap értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz államfõ utasította az illetékes minisztériumokat, hogy írják alá a károsgáz-kibocsátás globális mérséklését célzó kiotói egyezményt. A Természetvédelmi Világalap (WWF) bejelentette, hogy az 1997. évi megállapodás, amelynek a végrehajtása Oroszország végsõ jóváhagyásától függ, annak ellenére életbe lép, hogy az Egyesült Államok 2001-ben elutasította azt. A WWF azt közölte, hogy az orosz parlament heteken belül ratifikálja a nemzetközi egyezményt. A WWF szerint Putyin utasította a kulcsminisztériumokat arra, hogy írják alá a kiotói ratifikációs dokumentumot. A közlemény rámutatott: a WWF a múlt héten megbeszélést folytatott a kiotói egyezmény kapcsán illetékes orosz képviselõkkel. A miniszterek aláírása után a dokumentumok a parlament elé kerülnek formális ratifikálásra. A kiotói megállapodás életbe lépéséhez az kell, hogy a károsgáz-kibocsátás legalább 55 százalékáért felelõs államok ratifikálják a dokumentumot. Jelenleg ez a szint mintegy 44 százalék, és nem érhetõ el a minimális 55 százalék Oroszország 17 százaléka nélkül, miután a 35 százalékos hányaddal rendelkezõ Egyesült Államok nemet mondott. A megállapodás támogatói, köztük az Európai Unió korábban azt közölték, hogy akár egyoldalúan is csökkentik károsgáz-kibocsátásukat, bárhogy döntene Oroszország.
#133
Mélyen egyetértek !
#132
hiszti, reklám, felhajtás és szenzáció: ezek ma a "tudományos gondolkodás" alapjai
#131
Jogos Cauchy.
#130
Bakonyvár: azt is számold bele, hogy a múlt században hány tornádót detektáltak, az semmit sem jelent, mivel a szám nagyban függ az éppen aktuális tornádó-divattól
#129
Azoknak,akik szerint semmi különös kilengés nincs a Föld éghajlatában,csak egy kis számolást javasolok:hány tornádó volt Európában az idén és mennyi trópusi ciklon a térítõkön.Keressenek hasonlót,mondjuk a múlt században.Kiváncsi lennék,hány hasonló évet találnának.
#128
Én tavaly õsszel kezdtem egyet és az idén tavasszal küldtem vissza az eredményt még a régi klienssel, igaz csak 1500+-os XP-m volt és közel sem ment 24h-ban.
#127
Végre megjöttek az elsõ kreditjeim így már a csoportban is látszom. Az elsõ periódus nálam akár 4 hétig is eltarthat, mivel csak egy AMD 1700-as procival dolgozom és a számítási sebesség átlaga kb 4.6 sec/TS. Pedig közel 24/24 es ütemben tudom nyomatni. Ebben persze benne van 8-12 óra amikor konkrétan dolgozom a géppen, és ilyenkor kevesebb prociidõ jut a BIONIC-nak.
#126
levig: korábban én is nyomattam a tesztetket.. az elsõ fázis két hét alatt futott végig a gépemen, úgy hogy az 24/7 üzemben ment. Sajnos valami proghiba miatt a második fázis nem indult ezért abbahagytam.. lehet ha megjavítják a gépem beszállok újra.
#125
Guzsolt, én is abban a csapatban vagyok. nevet A BOINC akkor frissíti a kreditet ha a Projects fülnél jobbegeret kattintassz a climatepredictionre, és ott nyomsz egy Update-t. (persze élõ internetkapcsolattal) Nekem naponta frissül így a kredit.
#124
LeviG! Én is csatlakoztam a csapathoz (magyarok@BIONIC) csak még feldolgozás alatt vannak az adatok és nem kaptam credit-et.
#123
Errõl a névrõl hogy Éghajlatváltozás, tegnap az El Nino jutott eszembe, és utánnanéztem, idén lesz El nino.
#122
Aki ismeri a SETI@home projectet, annak ez sem lesz új: Link Annyi az egész, hogy feltelepíthetsz a gépedre egy kis progit, ami a processzor szabadidejét kihasználva ( (a többi programot nem zavarva) számításokat végez. Jelen esetben a jövõ éghajlatát modellezhetjük. Amikor befejezte a számítást, azaz a modellezést, az eredményt visszaküldi a központi adatbázisba. A sok visszaküldött eredmény alapján ensemblét készítenek. Most még a modelltesztelés-parametrizálás zajlik, amikoris mindenkinek másképp beállított modelleket osztanak ki (egyediek), és az 1850-es évek idõjárását szimulálják, így kiválogatják a nem stabil modelleket, vizsgálják az érzékenységüket. (Ez a hindcast, amikor tudják a végeredményt, így ellenõrzik a modellt) Majd jövõ évtõl ezeket újabb tesztnek vetik alá az 1900-as években (1950-2000), ezután következhet a jövõ elõrejelzése (2000-2100). Egyébként a mostani számítás is 3 részbõl áll:1. kalibrálás (óceán-szárazföld egyensúly beállítása) 2. Normál CO2 szintel (282ppm) végzett (hátra)jelzés (1825-50) 3. Duplázott CO2 szinttel végzett modellfutattás 2050-2065-re adják itt a dátumot. (Mármint a CO2 szintbõl, gondolom)Az elsõ visszaküldött eredmények itt láthatóak: Link Azon kevés modellek amelyek lehûlést jósolnak nyilván nem stabilak. Idõközben néhány modellbe betettek egy negyedik fázist is, amelyben lecsökkentették a golf-áramlat erõsségét, ennek ensembléje itt: Link Ez valamiképp ellensúlyozza a felmelegedést.A dolog elég számításigényes, inkább azoknak érdemes feltelepíteni, akinek sokat megy a gépe otthon vagy munkahelyen, és nem egy régebbi tipus. A weblapjukon viszont sok érdekes információ van a témáról, és az elképzelésükrõl.
#121
Az alábbi kép azoknak fog sokat mondani, akik látták Roland Emmerich filmjét, a globális felmelegedést követõ jégkorszakról. A természet "kicsiben" produkálja a katasztrófa film egy jelenetét, amelyben három gigantikus hurrikán takarja el a Föld északi féltekéjét.Link
#120
Nem vagyunk szégyenlõsek, csak minden érdeklõdésre pontos és kielégítõ választ adtál, de nehogy azt hidd, csak pár nap és tuti eszembe jut egy olyan jó igazi fejtörõs kérdés. (ami lehet tök marhaság lesznevet ) Látom Peti te nagyon szeretsz a légkörrel foglalkozni.
#119
Ha van kérdesetek még a Metnet-találkozón elhangzottakkal kapcsolatban, akkor ne legyetek szégyenlõsek nevet
#118
Bizony kali!! Lehetséges ilyen hatás. Link felé mozog. ÉS ezután a GFS nyomástérképeken meg lehet figyelni hogy a Brit szigetektõl nyugatra mi történik. Csütörtökig erõs ciklon alakul ki. Szerintem hatással van Európára egy két erõsebb hurrikán.
#117
Meteo: nem tudom melyik évben volt, s azt sem mikor, de nem oly rég, pár éve az Amerikában gondot okozó hurrikán leszelidülve átjöve az óceánon nálunk okozott galibát, árvízet, akkor is fõleg keleten!S ez tutibizti, csak hogy mikor volt, azt lenne jó tudni, nem emlékszel rá esetleg?Szóval bármi lehetnevet
#116
Lehet hogy nem lesz csapadék egyes helyeken, eddig itt 0 mm csapadék volt és már augusztus felénél tartunk. Persze még 2 hét hátra van lehet még meglepetés. Remélem egy hét múlva jön Charlie utódja.
#115
A hetvenes évekig tudok visszaemlékezni,de akkoriban nem volt ilyen véltozatosság.REKORDHIDEG ÉS MELEG,rendkívüli vízszintek pluszban és mínuszban,félmegyényi jégverések és tornádók havonta/nyáron/,felhõszakadások és a szomszédban egy csepp esõ,rendszeressé váló októberi és áprilisi havazások,hónapokig tartó hõség és forróság,hótlan tél majd rekordhóvihar váltakozása stb.A felsoroltak elszaporodását,vagyis a szélsõségesség látványos növekedését 1985-tõl számítom/életem leghidegebb tele az addigi/1970 utáni/semmi telek után.A hetvenes keményebb telet követõen 1985-ig nem emlékszem a Bakonyban fél méteres hóra vagy 20 fok hidegre.Azóta vagy 10 télen elõfordult.Hónapok teltek el úgy,hogy naplómba nemhogy helyi,de országos érdemleges szélsõség sem került.Már rég emlékszem eseménytelen hónapra az utóbbi idõben.A mostani aug.kicsit nyugodtabb,de lehet,hogy az teszi emlékezetessé,hogy lesznek az országban helyek,ahol egy csepp esõ sem lesz.Máshol már most több felhõszakadás is átvonult.Bocs a hosszért.

Utolsó észlelés

2024-04-27 08:46:41

Csesznek

13.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

120448

Hírek, események

Gyors váltás: visszatér a nyárias idő

Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54

pic
Már látszik a vége! Péntektől melegedés kezdődik, vasárnaptól visszatér a kora nyáriasan meleg idő.