Globális jelenségek
Arról, hogy oda kategorizálták, nem én tehetek. Viszont a számok önmagukért beszélnek, ráadásul ezek a hivatalos OMSZ adatok. Függetlenül attól, hogy hol jelentetik meg õket.
Dexion: mitõl olyan rendkívüli ez az 5 és fél hónap az elsõ és az utolsó hó (nem tudom, hogy hóesésre vagy hótakaróra gondoltál) között a Kékesen? A novemberi havazás és az áprilisi hózápor már síkvidéken sem számít különlegesnek, és soha nem is számított annak, és az 5 hónap már ezek közt is megvan... Odafent kb. 120 a hótakarós napok évi átlagos száma, és az lenne a furcsa, ha ez egyfolytában 120 napot jelentene. Ha viszont vannak benne megszakítások, máris hosszabb idõszakra húzódik szét. (Kár, hogy most nincsenek nálam az adatok az elsõ ill. utolsó hó átlagos idõpontjairól...)
Végre! Harcinyulnak adok igazat.
Ha más nem tudunk csinálni, legalább kis lépésekkel, és lehet pont a "média" segítségével felhívni a figyelmet az éghajlatváltozás kockázataira. Biztos ezzel sokan nem értenek egyet. De majd egy pár évtized múlva késõ bánat...lesz!! Nem hinném, hogy ez fantazmagória. "Spill over "effektus, mindenhová elér ez a változás, még a gazdasági életet is keményen befolyásolja napjainkban:"A globális felmelegedés kihat az üzleti tevékenységre"[ rsoe ].
pitomnak: Ezt a szakdogámból egy részlet, nem találom a forrást
Afrikáról álttekintés:
Az elsivatogodás az elõrejelzés szerint tovább nõ és erõsödik Afrika szerte, különösen a Sahel régióban az elmaradt esõzések miatt.
A Technológiai Tanulmányok Afrikai Központja szerint a népesség számára már most sem elegendõ kukoricaföldek Kenyában tovább csökkennek, a többi országhoz hasonlóan.
A vízhiány az elmaradt esõzések miatt széleskörû éhínséget és polgárháborúkat okozhat majd az egész kontinensen.
Egyiptom elveszítheti területének 24 %-át a megemelkedett tengerszint miatt, 14 millió embert kell majd áttelepíteni. A Nílus sótartalma úgy megnõ, hogy további mezõgazdasági területeket veszíthetnek el. A folyódelták megáradhatnak Gambiában, Szenegálban, Mozambikban és bárhol másutt.
A sáskajárások, melyek komoly károkat okoztak a gabonában a közelmúltban Tanzániában, Szomáliában és Etiópiában, sokkal hétköznapibb jelenségek lesznek az éghajlatváltozás elõrehaladtával és kiterjedhetnek más országokra is.
A WWF (World Wild Fund - Világ Vadvédelmi Alap) azt jósolja, hogy sok faj veszélybe kerül vagy kihal évtizedeken belül, ha az éghajlat tovább változik. A veszélyeztetett fajok közt vannak Afrikában a kis testû szavannai növényevõk, mint pl. az impala és a topi; sok közép-afrikai esõerdõben élõ faj; a korallzátonyon élõ fajok; sokféle költözõ madár.
+Sahelrõl:
Link
Ha más nem tudunk csinálni, legalább kis lépésekkel, és lehet pont a "média" segítségével felhívni a figyelmet az éghajlatváltozás kockázataira. Biztos ezzel sokan nem értenek egyet. De majd egy pár évtized múlva késõ bánat...lesz!! Nem hinném, hogy ez fantazmagória. "Spill over "effektus, mindenhová elér ez a változás, még a gazdasági életet is keményen befolyásolja napjainkban:"A globális felmelegedés kihat az üzleti tevékenységre"[ rsoe ].
pitomnak: Ezt a szakdogámból egy részlet, nem találom a forrást
Afrikáról álttekintés:
Az elsivatogodás az elõrejelzés szerint tovább nõ és erõsödik Afrika szerte, különösen a Sahel régióban az elmaradt esõzések miatt.
A Technológiai Tanulmányok Afrikai Központja szerint a népesség számára már most sem elegendõ kukoricaföldek Kenyában tovább csökkennek, a többi országhoz hasonlóan.
A vízhiány az elmaradt esõzések miatt széleskörû éhínséget és polgárháborúkat okozhat majd az egész kontinensen.
Egyiptom elveszítheti területének 24 %-át a megemelkedett tengerszint miatt, 14 millió embert kell majd áttelepíteni. A Nílus sótartalma úgy megnõ, hogy további mezõgazdasági területeket veszíthetnek el. A folyódelták megáradhatnak Gambiában, Szenegálban, Mozambikban és bárhol másutt.
A sáskajárások, melyek komoly károkat okoztak a gabonában a közelmúltban Tanzániában, Szomáliában és Etiópiában, sokkal hétköznapibb jelenségek lesznek az éghajlatváltozás elõrehaladtával és kiterjedhetnek más országokra is.
A WWF (World Wild Fund - Világ Vadvédelmi Alap) azt jósolja, hogy sok faj veszélybe kerül vagy kihal évtizedeken belül, ha az éghajlat tovább változik. A veszélyeztetett fajok közt vannak Afrikában a kis testû szavannai növényevõk, mint pl. az impala és a topi; sok közép-afrikai esõerdõben élõ faj; a korallzátonyon élõ fajok; sokféle költözõ madár.
+Sahelrõl:
Link
Cauchy:
Legyen igazad, de ha véletlen tényleg megáll a Golf, akkor egyes elméletek szerint 10 éven belül igen zord világ lesz London, Antwerpen és München felé...
Legyen igazad, de ha véletlen tényleg megáll a Golf, akkor egyes elméletek szerint 10 éven belül igen zord világ lesz London, Antwerpen és München felé...
Dexion: én úgy gondolom, hogy minden idõtartamot 10-zel meg kéne szorozni legalább, azaz 100-200 év, míg pontosan meg tudjuk mondani, hogy változott és merre
SzVSz on
Nem biztos hogy olyan messzire kell menni a szélsõségekért...
Milyen gyaroki, hogy Kékesen az elsõ és az utolsó hó között majdnem fél év telik el (pl 2004 okt 23 és 2005 ápr 9 ha jól emlékszem), vagy hogy az olasz Alpokban 6-7 méter hó esik, mint 2002/3 vagy 3/4 telén, erre már pontosan nem emlékszem.
Egyébként meg hiába lobbizik az ipar, ha tényleg megváltozik az éghajlat, akkor csak idõt nyernek semmi mást, végül úgyis koppannak, persze lehet hogy velünk együtt.
Pont a tehetetlenség miatt nem hiszem hogy a következõ 10-20 év éghajlatára hatni tudna az emberiség. Szerintem ha most azonnal betartana mindenki minden környezet/levegõ/erdõ stb védelmi egyezményt, azzal azt érnénk el, hogy 30 év mulva nem lenne olyan tragikus az éghajlat, mint igy lehet.
Persze ez csak magánvélemény.
SzVSz off
Nem biztos hogy olyan messzire kell menni a szélsõségekért...
Milyen gyaroki, hogy Kékesen az elsõ és az utolsó hó között majdnem fél év telik el (pl 2004 okt 23 és 2005 ápr 9 ha jól emlékszem), vagy hogy az olasz Alpokban 6-7 méter hó esik, mint 2002/3 vagy 3/4 telén, erre már pontosan nem emlékszem.
Egyébként meg hiába lobbizik az ipar, ha tényleg megváltozik az éghajlat, akkor csak idõt nyernek semmi mást, végül úgyis koppannak, persze lehet hogy velünk együtt.
Pont a tehetetlenség miatt nem hiszem hogy a következõ 10-20 év éghajlatára hatni tudna az emberiség. Szerintem ha most azonnal betartana mindenki minden környezet/levegõ/erdõ stb védelmi egyezményt, azzal azt érnénk el, hogy 30 év mulva nem lenne olyan tragikus az éghajlat, mint igy lehet.
Persze ez csak magánvélemény.
SzVSz off
júniusban a szélsõségekkel kapcsolatban szóbakerült a hurrikán téma. az akkori (06.19-i) beírásomat bemásolom, hozzáadva véleményemet az ismét középpontba került témához:
lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is nõtt.
"In summary, contrary to many expectations that globally tropical cyclones may be becoming more frequent and/or more intense due to increasing concentrations of greenhouse gases, regionally the Atlantic basin has in recent decades seen a significant trend of fewer intense hurricanes and weaker cyclones overall."
"What is most surprising about the claims regarding the increase in the numbers and intensity of hurricanes in the greenhouse world is the lack of empirical evidence or theory to support of these claims. In fact, much of the evidence offered to date indicates there is no link between global warming and increased hurricane activity."
Bakonyvár kérdését érdekesnek találtam és utánanéztem a neten vajon mit találok, nõtt-e a szélsõségek száma. csak a hurrikánokra kerestem rá, mert azokat nem lehet nem észrevenni (napokon át léteznek), a tornádókkal nem foglalkoztam. természetesen usa adatokból volt a legtöbb (Atlanti-Karibi térség), de szerintem ez 100 évre visszanézve elegendõ.
nagyon érdekes tényeket találtam! lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is csökkent.
kár, hogy nem lehet ábrákat csatolni, de a linkeket idecopy-zom
Link
Link
Link
Link
Link
Link
lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is nõtt.
"In summary, contrary to many expectations that globally tropical cyclones may be becoming more frequent and/or more intense due to increasing concentrations of greenhouse gases, regionally the Atlantic basin has in recent decades seen a significant trend of fewer intense hurricanes and weaker cyclones overall."
"What is most surprising about the claims regarding the increase in the numbers and intensity of hurricanes in the greenhouse world is the lack of empirical evidence or theory to support of these claims. In fact, much of the evidence offered to date indicates there is no link between global warming and increased hurricane activity."
Bakonyvár kérdését érdekesnek találtam és utánanéztem a neten vajon mit találok, nõtt-e a szélsõségek száma. csak a hurrikánokra kerestem rá, mert azokat nem lehet nem észrevenni (napokon át léteznek), a tornádókkal nem foglalkoztam. természetesen usa adatokból volt a legtöbb (Atlanti-Karibi térség), de szerintem ez 100 évre visszanézve elegendõ.
nagyon érdekes tényeket találtam! lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is csökkent.
kár, hogy nem lehet ábrákat csatolni, de a linkeket idecopy-zom
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ferenc: Semmit ne szerencses tulreagalni, de a figyelmezteteseket eszre kell venni. Sokan hangsulyozzak, hogy az idojaras egesze egy igen nagy tehetetlensegu rendszer, lassan mozdul, de ha mozdul, akkor joideig nincs visszaut, ha letezik visszaut egyaltalan. Epp ezert baj, hogy az uzleti elet, az ipari lobbi addig leszerelhet minden ervet, amig nincs "egyertelmu" bizonyitek. Mivel minden szelsosegre van pelda a multban (csak epp nem egyszerre, de ez senkit nem erdekel), mindent lehet magyarazni termeszetes folyamatokkal. Az "egyertelmu" bizonyitekok megjelenesekor pedig keso lesz.
A hurrikanok kerdese kicsit mas. Ha igaz az, hogy egyfajta biztonsagi szelepkent mukodnek a tengerfelszin novekvo homersekletere valaszul, akkor eleg jo indikatorai lehetnek a valtozasnak. Mas kerdes, hogy mar vannak olyan magyarazatok, miszerint a gyakorisaguk periodikusan valtozik termeszetes modon is, es az elkovetkezendo 10-20 evben epp ezert klimavaltozastol fuggetlenul tobben lesznek. Egy ilyen magyarazattal agyonutnek minden figyelmezteto hangot 1-2 evtizedre, es ha 40 ev mulva csak nem akar csokkenni a hurrikanok szama, akkor legfeljebb az utokor mondhatja, hogy ja, igen, megsem ez volt a megfelelo magyarazat.
Persze az idojaras eleg bonyolult ahhoz, hogy egy statisztikai adat, mint a hurrikanok szama, ne legyen ilyen egyszeruen osszehasonlithato mondjuk a foldfelszin melegedesevel.
A hurrikanok kerdese kicsit mas. Ha igaz az, hogy egyfajta biztonsagi szelepkent mukodnek a tengerfelszin novekvo homersekletere valaszul, akkor eleg jo indikatorai lehetnek a valtozasnak. Mas kerdes, hogy mar vannak olyan magyarazatok, miszerint a gyakorisaguk periodikusan valtozik termeszetes modon is, es az elkovetkezendo 10-20 evben epp ezert klimavaltozastol fuggetlenul tobben lesznek. Egy ilyen magyarazattal agyonutnek minden figyelmezteto hangot 1-2 evtizedre, es ha 40 ev mulva csak nem akar csokkenni a hurrikanok szama, akkor legfeljebb az utokor mondhatja, hogy ja, igen, megsem ez volt a megfelelo magyarazat.
Persze az idojaras eleg bonyolult ahhoz, hogy egy statisztikai adat, mint a hurrikanok szama, ne legyen ilyen egyszeruen osszehasonlithato mondjuk a foldfelszin melegedesevel.
Igen, nekünk KÉNE alkalmazkodni, mert fordítva lehetetlen.
De az emberek általában kihagyják a számításból a "természeti erõket". Sõt sokan azt sem látják be, hogy egy rendszer részesei vagyunk.
De az emberek általában kihagyják a számításból a "természeti erõket". Sõt sokan azt sem látják be, hogy egy rendszer részesei vagyunk.
Na most a hozzászóláshoz hozzászólva! Szerintem ne vigyük túlzásba ezt az éghajlat vltozást, szerintem a média sokszor túl hamar reagál, ez nem lenne baj, de annyira felgyorsultak az események, hogy pl régebben ha volt egy hurrikán, azt 300km-el odébb nem is tudták, csak azok akik éppen benne voltak a vonzáskörzetében, továbbá a népesség terjeszkedésével, egyre nagyobb az ember által lakott terület így a %-os arány is növekszik, hogy egy vihar éppen emberek közelében legyen.. Pl New Orleans is , tudhatta nagyon jól, hogy a hurrikánok áramlási redszerének a kellõs közepén vannak, és hogy bármikor jöhet egy 5-ös hurrikán a városra. Nemhogy meghagyták volna a mocsarakat és a természetes élõhelyet azon a vidéken, egybõl nem lett volna hatalmas katasztrófa a Katrinaból sem, csak mivel embeteket ért, így az lett. Mi avatkoztunk be a természetbe, így nekünk kell alkalmazkodni, nehogymár fordítva legyen..
Szerintem ne vigyük túlzásba ezt az éghajlat vltozást, szerintem a média sokszor túl hamar reagál, ez nem lenne baj, de annyira felgyorsultak az események, hogy pl régebben ha volt egy hurrikán, azt 300km-el odébb nem is tudták, csak azok akik éppen benne voltak a vonzáskörzetében, továbbá a népesség terjeszkedésével, egyre nagyobb az ember által lakott terület így a %-os arány is növekszik, hogy egy vihar éppen emberek közelében legyen.. Pl New Orleans is , tudhatta nagyon jól, hogy a hurrikánok áramlási redszerének a kellõs közepén vannak, és hogy bármikor jöhet egy 5-ös hurrikán a városra. Nemhogy meghagyták volna a mocsarakat és a természetes élõhelyet azon a vidéken, egybõl nem lett volna hatalmas katasztrófa a Katrinaból sem, csak mivel embeteket ért, így az lett. Mi avatkoztunk be a természetbe, így nekünk kell alkalmazkodni, nehogymár fordítva legyen..
"csak a várható dolgokról, a lokális szcenáriókról semmit nem találok
(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi... "
Csodálkozol? Az itteni disputákból is egyértelmû, hogy a kétkedés, a bizonytalanság óriási, és a téma súlyossága és jelentõsége miatt még a szakemberek is csak óvatos kijelentéseket igyekeznek tenni. Ha valaki arra vetemedik, hogy konkrét dolgokkal áll elõ, máris falhoz állítják. De Te, mint az új generáció szakembere majd merész leszel és bátor! :-))))
(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi... "Csodálkozol? Az itteni disputákból is egyértelmû, hogy a kétkedés, a bizonytalanság óriási, és a téma súlyossága és jelentõsége miatt még a szakemberek is csak óvatos kijelentéseket igyekeznek tenni. Ha valaki arra vetemedik, hogy konkrét dolgokkal áll elõ, máris falhoz állítják. De Te, mint az új generáció szakembere majd merész leszel és bátor! :-))))
Glider, valóban bele, de legalább ez egy érdekes téma... csak a várható dolgokról, a lokális szcenáriókról semmit nem találok(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi...
Ami bosszant, hogy én anno (kb.az elmúlt 10 évben) elég sok cikket olvastam a Száhelról, akár a HVG-ben, akár a Népszabadságban, akár itt a megyei napilapban, de az archívumba semmit nem találok... röhej...
(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi...Ami bosszant, hogy én anno (kb.az elmúlt 10 évben) elég sok cikket olvastam a Száhelról, akár a HVG-ben, akár a Népszabadságban, akár itt a megyei napilapban, de az archívumba semmit nem találok... röhej...
Húú, Pitom! Jól "belenyúltál" a témába! De legalább egy érdekes téma, és még csak ezután jön a "szezonja" - "hála" a médiának!
Pitom1:
az internetet mindenképpen érdemes végigböngészni. Sahel+climate+change szavakra a Google már az elsõ oldalon kidobott egy igényes cikket (pdf-ben letölthetõ).
nézz át pár ilyen témájú oldalt.
Link
az internetet mindenképpen érdemes végigböngészni. Sahel+climate+change szavakra a Google már az elsõ oldalon kidobott egy igényes cikket (pdf-ben letölthetõ).
nézz át pár ilyen témájú oldalt.
Link
Nao beirasa felvetett bennem egy gondolatot. Lehet, hogy nem uj, sot, trivialis, de szamomra ugy tunik, mintha ezek a komolyabb hurrikanok, tajfunok, ciklonok egyfajta szelepkent funkcionalnanak. Ugyanis erzesem szerint ezek igen nagy mennyisegu hot szallitanak a magasba (felszallo meleg levego, parolgasho), ahol az lenyegesen konnyebben sugarzodik ki, mint a felszinrol. Igy az uveghazhatast tulajdonkeppen reszben kompenzalja ezeknek a jelensegeknek az erosodese
Azt hiszem, hogy mostanában jobban bele fogom "mártani magam" az éghajlatváltozás témába, uis felvettem az egyetemen az ún. globális és regionális klímaváltozások c. spec. koll.-t Bartholy J.- nál... Ráadásul okt. 10-re össze kell dobnom 1 ppt kiselõadást, ami a Száhel-övezet várható jövõjérõl fog szólni... Ezért kérem, ha valaki olvasott ebben a témában akármilyen forrást, cikket, stb., kérem jelezze nekem, és elõre is köszönöm a segítséget...
Mindig abban bízok,hogy jön egy nyugodt hónap - de nem .Öt hurrikán az óceánokon egyidejûleg,rövidke szünet után tájfungenezis,nálunk a 20. medi-kárpáti örvény az idén iszapoló esõvel és hideggel.A szõlõvel,krumlival,kukoricával,almával megint mi lesz ?Fele elrohad,megpenészledik ,megecetesedik stb. az tuti.Ezt az évet már megemlegetjük,de mi lesz még Szilveszterig ?
RSOE honlapján: Lehetõvé vált a regionális éghajlatváltozások mérése
Idõben lépett a helyi éghajlatkutatásban Magyarország a Va-ha-va programmal, amely hivatalosan 2006 júniusában fejezõdik be, de már tavasszal elkészül egy átfogó akcióterv - mondta a Va-ha-va program írányítója, Láng István akadémikus. Ezzel meg akarják elõzni a politikát, pontosabban a választásokat, nehogy a program pártcsatározások áldozatául essék. Mint közölte: a klímakutatók három alapkérdésben értenek egyet. Elõször: a légkör széndioxid tartalma, az üvegházhatású gázok koncentrációja több évtizedes viszonylatban az utóbbi 200 évben mintegy harminc százalékkal nõtt meg. Másodszor: a Föld átlaghõmérséklete ezzel párhuzamosan növekszik. Harmadszor: megszaporodtak a szélsõséges jelenségek, extremitások és megnõtt e viharos jelenségek intenzitása. A kérdés elõször is az, hogy van-e ok-okozati összefüggés a három felsorolt klímaváltozás között és milyen. Másodszor: van-e része az említett változásokban annak, hogy az ember beavatkozott a természetbe és ha van,
mekkora. A professzor szerint igenis akad e jelenségek között valamiféle összefüggés, de ezeknek az összefüggéseknek a tetemes része bizonyíthatatlan.
Szalai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatója elmondta: a globális következtetések kimondása könnyebb, mint regionális jelenségek összegezése, de a tudomány és a technika haladása immár lehetõvé tette a regionális éghajlatváltozások mérését is. Az éghajlatváltozás rendkívül bonyolult, soktényezõs folyamat. A klímakutatók megkísérelik ugyan pontosítani a prognózisokat és ahogy a technika fejlõdik, bizonyára egyre jobb elõrejelzésekre lesznek képesek. S ha több jó adat áll rendelkezésre, javulhat a prognózis pontossága.
Idõben lépett a helyi éghajlatkutatásban Magyarország a Va-ha-va programmal, amely hivatalosan 2006 júniusában fejezõdik be, de már tavasszal elkészül egy átfogó akcióterv - mondta a Va-ha-va program írányítója, Láng István akadémikus. Ezzel meg akarják elõzni a politikát, pontosabban a választásokat, nehogy a program pártcsatározások áldozatául essék. Mint közölte: a klímakutatók három alapkérdésben értenek egyet. Elõször: a légkör széndioxid tartalma, az üvegházhatású gázok koncentrációja több évtizedes viszonylatban az utóbbi 200 évben mintegy harminc százalékkal nõtt meg. Másodszor: a Föld átlaghõmérséklete ezzel párhuzamosan növekszik. Harmadszor: megszaporodtak a szélsõséges jelenségek, extremitások és megnõtt e viharos jelenségek intenzitása. A kérdés elõször is az, hogy van-e ok-okozati összefüggés a három felsorolt klímaváltozás között és milyen. Másodszor: van-e része az említett változásokban annak, hogy az ember beavatkozott a természetbe és ha van,
mekkora. A professzor szerint igenis akad e jelenségek között valamiféle összefüggés, de ezeknek az összefüggéseknek a tetemes része bizonyíthatatlan.
Szalai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatója elmondta: a globális következtetések kimondása könnyebb, mint regionális jelenségek összegezése, de a tudomány és a technika haladása immár lehetõvé tette a regionális éghajlatváltozások mérését is. Az éghajlatváltozás rendkívül bonyolult, soktényezõs folyamat. A klímakutatók megkísérelik ugyan pontosítani a prognózisokat és ahogy a technika fejlõdik, bizonyára egyre jobb elõrejelzésekre lesznek képesek. S ha több jó adat áll rendelkezésre, javulhat a prognózis pontossága.
pár érdekes adat Czelnai Rudolf: A világóceán c. könyvébõl arra vonatkozóan, hogy milyen nagy mértékben fékezi és így befolyásolja az éghajlatot (és annak változását) a világóceán azáltal, hogy irdatlan nagy és a víz fajhõje nagyon nagy a levegõéhez képest.
a világóceán
- területe: 361.100.000.000 km2
- térfogata: 1.370.000.000.000 km3
- átlagos mélysége: 3790 m
- felszíni hõmérséklete:
Atlanti: 8-9 C
Csendes: 9-10 C
déli félteke: 5-6 C
- 2000 m alatt mindenütt (!) kevesebb mint 3,5 C
- 5000 m alatt mindenütt (!) +1 C
(beltengerek kivételek)
és egy érdekes adat:
a Golf áramlat annyi hõt szállít Európába, ami felér az Európát érõ teljes napsugárzásból származó energia 30%-ának.
a világóceán
- területe: 361.100.000.000 km2
- térfogata: 1.370.000.000.000 km3
- átlagos mélysége: 3790 m
- felszíni hõmérséklete:
Atlanti: 8-9 C
Csendes: 9-10 C
déli félteke: 5-6 C
- 2000 m alatt mindenütt (!) kevesebb mint 3,5 C
- 5000 m alatt mindenütt (!) +1 C
(beltengerek kivételek)
és egy érdekes adat:
a Golf áramlat annyi hõt szállít Európába, ami felér az Európát érõ teljes napsugárzásból származó energia 30%-ának.
Pitom!
Írtad: "Sõt, állítom, hogy azok a licenszek, amik napvilágot látnak a jövõ E-forrásait illetõen, azok nagy része az arab világ páncélszekrényeiben landol, és alkalomadtán piacra is lesznek dobva, ismételten jelentõs bevételek mellett..."
Talán nem meglepõ, hogy majdnem pont errõl szóló könyvet láttam nemrég egy könyvesboltban. Ne kérdezzétek a címét, az írót meg különösen, mert éppen az Obádovics-féle Matematika könyvet kerestem, erre koncentráltam (aztán meg is lett, jó drága volt, a fene ebbe a fõiskolába, nyeli a lóvét, he-he). Tehát véletlenül szúrtam ki a kötetet, de ezek szerint a téma más fejében is motoszkál. Csak nem Te írtad álnéven a regényt? :-)))
Írtad: "Sõt, állítom, hogy azok a licenszek, amik napvilágot látnak a jövõ E-forrásait illetõen, azok nagy része az arab világ páncélszekrényeiben landol, és alkalomadtán piacra is lesznek dobva, ismételten jelentõs bevételek mellett..."
Talán nem meglepõ, hogy majdnem pont errõl szóló könyvet láttam nemrég egy könyvesboltban. Ne kérdezzétek a címét, az írót meg különösen, mert éppen az Obádovics-féle Matematika könyvet kerestem, erre koncentráltam (aztán meg is lett, jó drága volt, a fene ebbe a fõiskolába, nyeli a lóvét, he-he). Tehát véletlenül szúrtam ki a kötetet, de ezek szerint a téma más fejében is motoszkál. Csak nem Te írtad álnéven a regényt? :-)))
Az óceánok feltérképzeésében van egy nagy hiba még, hiába a sûrûség, a mélységi kutatás (ami kulcsfontosságú) még most is gyerekcipõben jár.
De bizony igaz, bennük van a kulcs, ezt Czelnay óta (behatóan) tudhatjuk.
De bizony igaz, bennük van a kulcs, ezt Czelnay óta (behatóan) tudhatjuk.
Bakonyvár: most aztán elismerésem, jól szólottál... A kulcs valóban a világóceánokra vezethetõ vissza... A válasz pedig igen, figyelik a tengerfelszín hõmérsékletének (SST) változását, hiszen nemcsak a klímaváltozás kapcsán kell komoly figyelmet fordítani rá, hanem pl. az El Nino elõrejelezhetõsége miatt is... A Csendes-óceánon már komoly bólyarendszer épült ki, de az Atlantin is egyre több van belõlük, sõt ott a mérõhajók is nagy számban jelen vannak.
A kérdésed a térítõkörök közötti területekre vonatkozott. A válasz erre az, hogy a jelenlegi éghajlati modellek futása alapján azt mondhatjuk, hogy pontosan ez a térség az, ami a globális klímaváltozásra hõmérsékleti szempontból kevésbé reagál, azaz a világátlaghoz képest várhatóan alacsonyabb lesz a felmelegedés mértéke... A csapadékkal már nem ez a helyzet. Itt jönnek elõ azok a fogalmak, mint pl. a környezet érzékenysége, tûrõképessége. Azok a területek, ahol várhatóan nagymértékû változás lesz ebbõl a szempontból, azok jóval érzékenyebbek... Sajnos nem jó hír az, hogy 2 ilyen potenciális veszélyeztetett zóna Amazónia és a Száhel-övezet... Habár a Száhelra lényeges csapadékcsökkenést nem jeleznek a modellek (nem is nagyon lenne mibõl), addig Amazóniára ez már nem igaz... Ugyanakkor közös jellemzõ, hogy a földhasználat-változás szempontjából igen érzékeny e 2 terület, de igazán globális következményekkel az amazóniai esõerdõk eltûnése járhat...
Egy mondat még: a globális felmelegedéssel ugyan több víz párolog el a világtengerekbõl, de ha az atmoszféra melegebb, akkor az szintén több vízgõzt képes befogadni, azaz közel sem biztos, hogy több felhõt eredményezne... De ha arra a tanulmányra lehet hivatkozni, miszerint a közép-troposzféra hõmérséklete nemhogy nem emelkedett, hanem kb. 0.1 °C-kal hûlt az elmúlt 50 évben, és ha ez a trend folytatódik, akkor a konvektív instabilitásoknak egyre nagyobb szerepe lesz, azaz a lokális, hirtetelen nagy csapadékok valószínûsége megnõ(het)...
Egy lényegesen korábbi bejegyzésre visszautalva: ha elfogy az olaj, az arabok nem fognak visszatérni csak a kecskepásztorkodásra, ugyanis jelentõs a tõkeexportjuk a fejlett világ felé, és egyre több termelõ beruházásba fektetnek be... Sõt, állítom, hogy azok a licenszek, amik napvilágot látnak a jövõ E-forrásait illetõen, azok nagy része az arab világ páncélszekrényeiben landol, és alkalomadtán piacra is lesznek dobva, ismételten jelentõs bevételek mellett...
A kérdésed a térítõkörök közötti területekre vonatkozott. A válasz erre az, hogy a jelenlegi éghajlati modellek futása alapján azt mondhatjuk, hogy pontosan ez a térség az, ami a globális klímaváltozásra hõmérsékleti szempontból kevésbé reagál, azaz a világátlaghoz képest várhatóan alacsonyabb lesz a felmelegedés mértéke... A csapadékkal már nem ez a helyzet. Itt jönnek elõ azok a fogalmak, mint pl. a környezet érzékenysége, tûrõképessége. Azok a területek, ahol várhatóan nagymértékû változás lesz ebbõl a szempontból, azok jóval érzékenyebbek... Sajnos nem jó hír az, hogy 2 ilyen potenciális veszélyeztetett zóna Amazónia és a Száhel-övezet... Habár a Száhelra lényeges csapadékcsökkenést nem jeleznek a modellek (nem is nagyon lenne mibõl), addig Amazóniára ez már nem igaz... Ugyanakkor közös jellemzõ, hogy a földhasználat-változás szempontjából igen érzékeny e 2 terület, de igazán globális következményekkel az amazóniai esõerdõk eltûnése járhat...
Egy mondat még: a globális felmelegedéssel ugyan több víz párolog el a világtengerekbõl, de ha az atmoszféra melegebb, akkor az szintén több vízgõzt képes befogadni, azaz közel sem biztos, hogy több felhõt eredményezne... De ha arra a tanulmányra lehet hivatkozni, miszerint a közép-troposzféra hõmérséklete nemhogy nem emelkedett, hanem kb. 0.1 °C-kal hûlt az elmúlt 50 évben, és ha ez a trend folytatódik, akkor a konvektív instabilitásoknak egyre nagyobb szerepe lesz, azaz a lokális, hirtetelen nagy csapadékok valószínûsége megnõ(het)...
Egy lényegesen korábbi bejegyzésre visszautalva: ha elfogy az olaj, az arabok nem fognak visszatérni csak a kecskepásztorkodásra, ugyanis jelentõs a tõkeexportjuk a fejlett világ felé, és egyre több termelõ beruházásba fektetnek be... Sõt, állítom, hogy azok a licenszek, amik napvilágot látnak a jövõ E-forrásait illetõen, azok nagy része az arab világ páncélszekrényeiben landol, és alkalomadtán piacra is lesznek dobva, ismételten jelentõs bevételek mellett...
Mostanában az éghajlatválzozással kapcsolatban az motoszkál bennem,hogy sokat emlegetnek a Föld átlaghõmérsékletének emelkedése kapcsán 1 fok alatti értékeket.Ugyanakkor a Sarkvidékek,magashegységek kis kiterjedésû területén több fokot tesz ki a melegedés.
Sokszor becsülgetik a várható melegedést,hogy ennyi lesz meg annyi nem lehet stb.Ha a Földön több energia reked meg,ez csak késleltetve jelenhet meg az átlaghõmérsékletben,mert 78 %-ot a Világtenger borít és csak az Északi mérsékelt övben jelentõs(plusz Antarktisz) a szárazföldek aránya.Vagyis Eurázsiában és É-Amerikában kell legelõször a felmelegedésnek nagyobb mértékben megmutatkozni.Az Egyenlítõ mentén,a déli féltekén és a Sarkvidékeken drasztikus változások a tengerek kiegyenlítõ hatása ill. a kisebb besugárzás miatt kevésbé lehetségesek - egyenlõre.
Vizsgálják-e a tengerek hõmérsékletváltozását és ennek mi az eredménye?Hisz az energiatöbblet a víz felmelegítésére fordítódik és jóval késõbb hat ki a levegõre.Ezért a trópusok közt nõni kellene a párolgásnak és több csapadéknak kéne hullani.Kimutattak már ilyet ?Ugyanakkor nálunk a magasabb léghõmérséklet nyáron több párát bír el,s ha az áramlás nem óceán felõli- nõ az extrém melegek gyakorisága,ha ciklon jön pedig sokkal nagyobb a konvektív csapadékhozam.Szerintem ezt tapasztaljuk vagy 15 éve vastagon.Télen és az átmeneti évszakokvan is több szélsõséget látok,de ez persze szubjektív.Ha vannak is hidegbetörések,zordabb hónapok(pl. idei február),de átlagban mégis melegedés zajlik - úgy hiszem ezt egyre többen így látják.
Az a kérdés,hogy a Világtenger vajon meddig nyeli el a plusz hõ zömét,s ennek milyen kihatása lesz majd a Térítõk közt?(plusz: mélytengeri áramlások ?Olvadó jégmezõk vize?) Meddig nõhet a szélsõségesedés,vagy újabb kiegyenlítõdés zajlik ? Szerintem a kulcs az óceánokban van, ezeket pedig nagyon költséges részletesen mérni,kutatni - talány marad ?
Sokszor becsülgetik a várható melegedést,hogy ennyi lesz meg annyi nem lehet stb.Ha a Földön több energia reked meg,ez csak késleltetve jelenhet meg az átlaghõmérsékletben,mert 78 %-ot a Világtenger borít és csak az Északi mérsékelt övben jelentõs(plusz Antarktisz) a szárazföldek aránya.Vagyis Eurázsiában és É-Amerikában kell legelõször a felmelegedésnek nagyobb mértékben megmutatkozni.Az Egyenlítõ mentén,a déli féltekén és a Sarkvidékeken drasztikus változások a tengerek kiegyenlítõ hatása ill. a kisebb besugárzás miatt kevésbé lehetségesek - egyenlõre.
Vizsgálják-e a tengerek hõmérsékletváltozását és ennek mi az eredménye?Hisz az energiatöbblet a víz felmelegítésére fordítódik és jóval késõbb hat ki a levegõre.Ezért a trópusok közt nõni kellene a párolgásnak és több csapadéknak kéne hullani.Kimutattak már ilyet ?Ugyanakkor nálunk a magasabb léghõmérséklet nyáron több párát bír el,s ha az áramlás nem óceán felõli- nõ az extrém melegek gyakorisága,ha ciklon jön pedig sokkal nagyobb a konvektív csapadékhozam.Szerintem ezt tapasztaljuk vagy 15 éve vastagon.Télen és az átmeneti évszakokvan is több szélsõséget látok,de ez persze szubjektív.Ha vannak is hidegbetörések,zordabb hónapok(pl. idei február),de átlagban mégis melegedés zajlik - úgy hiszem ezt egyre többen így látják.
Az a kérdés,hogy a Világtenger vajon meddig nyeli el a plusz hõ zömét,s ennek milyen kihatása lesz majd a Térítõk közt?(plusz: mélytengeri áramlások ?Olvadó jégmezõk vize?) Meddig nõhet a szélsõségesedés,vagy újabb kiegyenlítõdés zajlik ? Szerintem a kulcs az óceánokban van, ezeket pedig nagyon költséges részletesen mérni,kutatni - talány marad ?
Nanovich: tökéletesen igazad van, és éppen ezért nem tudom 100%ig elítélni se az USA-t se senkit, mert gyakorlatilag pár fanatikuson kívül senki sem él úgy, hogy azzal ne ártana a környezetének.
De van egy másik kérdés is: az ember ahogy sokasodik, úgy alakítja át a környezetét: nézz csak meg egy belvárosi részt, hogy az mennyire különbözik az eredeti környezettõl, és ahogy alakítjuk át, úgy szokunk hozzá a káros mellékhatásaihoz is. Ez az átalakulás ráadásul folytonos is, és az egy jó kérdés, hogy mi számít jelentõsnek ebben a folyamatban.
Gyakorlatilag itt is igaz, hogy semmi se fekete és fehér, mindenkiben vannak jó és rossz tulajdonságok, az idõ haladtával fokozatosan kialakul egy egyensúlyi helyzet, amiben az em,ebrek avgy túlélik azt, amit csináltak, vagy nem.
De van egy másik kérdés is: az ember ahogy sokasodik, úgy alakítja át a környezetét: nézz csak meg egy belvárosi részt, hogy az mennyire különbözik az eredeti környezettõl, és ahogy alakítjuk át, úgy szokunk hozzá a káros mellékhatásaihoz is. Ez az átalakulás ráadásul folytonos is, és az egy jó kérdés, hogy mi számít jelentõsnek ebben a folyamatban.
Gyakorlatilag itt is igaz, hogy semmi se fekete és fehér, mindenkiben vannak jó és rossz tulajdonságok, az idõ haladtával fokozatosan kialakul egy egyensúlyi helyzet, amiben az em,ebrek avgy túlélik azt, amit csináltak, vagy nem.
Ugye itt mindenki leállítja az autója motorját amikor mondjuk áll 2 percet egy közlekedési lámpánál, nem megy még a szomszédba is kocsival, nem megy egész nap a számítógép miközben ebédel vagy elmegy a közeli boltba, nem fûti még a garázsát is, nem vásárol olyan automata eszközöket amelyek 10 perces munkát másfél óra alatt csinál meg a hangzatos AA kategóriában, nem beszél össze-vissza badarságokat amikor az atomenergia felhasználásáról van szó, nem ellenezné hogy mondjuk a házától 2 kilométerre szélerõmû épüljön, nem vesz olyan bútorokat aminek fája pl Amazóniából származik nem pedig egy külön ilyen célra telepített erdõbõl, stb stb stb? Vagy mégis? Más az ha leírjuk és más az ha úgy is cselekszünk...
A Földanya-effektus pedig "deja vu" érzetet kelthet, azaz ismétli magát a történelem, csak most globális léptékkel.
A régmúlt idõk civilizációnak eltörlõdése "csupán" helyi léptékû volt, de csak a lépték különbözõ (ld. pl. a húsvét-szigeteki történelmét), szerintem.
A régmúlt idõk civilizációnak eltörlõdése "csupán" helyi léptékû volt, de csak a lépték különbözõ (ld. pl. a húsvét-szigeteki történelmét), szerintem.
Szerintem sincs semmi ok az optimizmusra, de amint említettem a globális felmelegedésnek hosszútávon lehetnek pozitív hatásai
A környezetromboló emberi magatartás megváltozásával kapcsolatban (optimista életszemléletem ellenére) igencsak borulátó vagyok. Sajnos a "feltörekvõ" gazdaságok, Ázsia, Oroszország, Afrika és Amerika még nagyon sokáig ellátják majd a világot szennyezõanyaggal. A fejlett gazdaságok környezetkímélõ politikája csak kis területen érvényesül és nagy részük még a szemetét exportálja. Az "ördögi kört" ma szinte lehetetlen megszakítani, ha csak maga a természet (földanyánk) nem szakítja meg - egyfajta összeomlással, vagy a népességtartó képességet csökkentõ drasztikus káosszal.
2005.09.15 14:39:39 Globális felmelegedés Forrás: Híradó Online
A klímaváltozás nem kíméli a pénztárcánkat sem - megdöbbentõ összegekre van szükség
Évente casknem 150-180 milliárd forint kell az idõjárás okozta károkra; szakemberek szerint átfogó klímapolitikát kell kidolgozni.
Magyarország óvatos becslések szerint is a GDP-nek csaknem 1 százalékát, azaz évi 150-180 milliárd forintot fordít az idõjárás okozta károk helyreállítására, illetve védelemre. Ez az összeg azonban a következõ években jelentõsen megemelkedhet. Ezt Láng István akadémikus jelentette ki a klímaváltozás hatásairól tartott csütörtöki tanácskozáson.
A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok címû kutatási projekt Tudományos Tanácsának elnöke elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a környezetvédelmi tárca közös kutatási projektje elõzetes összegzésében 40 javaslatot sorol fel a klímaváltozással összefüggésben.
Eszerint Magyarországnak olyan átfogó klímapolitika kidolgozására van szüksége, amely nemcsak a légkörbe kerülõ káros anyag kibocsátás csökkentésérõl szól, hanem egységesen kezeli egy esetleges klímaváltozás társadalmi és gazdasági hatásait.
Szükségessé vált, hogy az országgyûlés Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát fogadjon el, és megkezdõdjék a lakosság felkészítése egy olyan "klímatudatos" magatartásra, ami egy szélsõséges idõjárás okozta katasztrófahelyzetben szükséges.
A klímaváltozás nem kíméli a pénztárcánkat sem - megdöbbentõ összegekre van szükség
Évente casknem 150-180 milliárd forint kell az idõjárás okozta károkra; szakemberek szerint átfogó klímapolitikát kell kidolgozni.
Magyarország óvatos becslések szerint is a GDP-nek csaknem 1 százalékát, azaz évi 150-180 milliárd forintot fordít az idõjárás okozta károk helyreállítására, illetve védelemre. Ez az összeg azonban a következõ években jelentõsen megemelkedhet. Ezt Láng István akadémikus jelentette ki a klímaváltozás hatásairól tartott csütörtöki tanácskozáson.
A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok címû kutatási projekt Tudományos Tanácsának elnöke elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a környezetvédelmi tárca közös kutatási projektje elõzetes összegzésében 40 javaslatot sorol fel a klímaváltozással összefüggésben.
Eszerint Magyarországnak olyan átfogó klímapolitika kidolgozására van szüksége, amely nemcsak a légkörbe kerülõ káros anyag kibocsátás csökkentésérõl szól, hanem egységesen kezeli egy esetleges klímaváltozás társadalmi és gazdasági hatásait.
Szükségessé vált, hogy az országgyûlés Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát fogadjon el, és megkezdõdjék a lakosság felkészítése egy olyan "klímatudatos" magatartásra, ami egy szélsõséges idõjárás okozta katasztrófahelyzetben szükséges.
Úgy gondolom, ha másra nem is, de az emberek iq szintjének és összefogási képességének növelésére jó lesz a globális felmelegedés. Talán pozitív haszna is lesz. Végül is így volt mindig: elõre sose gondolkodtunk, viszont ha már megtörtént a katasztrófa, akkor sokszoros pénzbõl megoldottuk valahogy. Ha meg nem sikerül, akkor meg kihalunk és kész
Egyetértek Usrinnal. Amúgy érdekes paradoxon, hogy jelenleg még Norvégiában - azaz világ egyik nemcsak leggazdagabb, de egyben kirívó társadalmi ellentétektõl mentes és legélhetõbb országában - is panaszkodnak az átlagpolgárok a benzin magas ára miatt, pedig Norvégia, mint a harmadik legnagyobb olajexportõr Szaúd-Arábia és Oroszország után, igen sokat profitál a jelenlegi árszintbõl. Persze Norvégiában gondolnak a jövõre is, az olajexportból származó bevételek igen nagy részét nem élik fel, hanem egy alapban tartalékolják arra az idõre, amikor majd kimerülnek a készletek. Ebben az alapban jelenleg már közel 190 milliárd USD összeg van.
Valóban, még manapság is fedeznek fel új készleteket, ezért hibáztak a régi becslések abban, hogy mikor fog elfogyni a kõolaj. Ahogy az olajár emelkedik, egyre inkább megéri olyan helyeken is kutatni, ahol ez korábban a kitermelési v. szállítási költségek miatt irreálisnak látszott. A világ pedig nem hajlandó rájönni, hogy most már (éghajlatváltozástól függetlenül is) jobban megérné új energiaforrások kutatásába befektetni, és közben is takarékoskodni a szénhidrogénnel... Ebben nemcsak az "olajlobbi" hibás, hanem mindenki, aki -- miután kiszörnyülködte magát a globális felmelegedés hatásain -- felháborodva követeli az alacsonyabb benzin- és gázárakat. (Mintha alapvetõ emberi jog lenne mindenhová autóval járni, vagy rosszul szigetelt lakásokat 26-28°C-ra fûteni...) Tudom, hogy sokakat kellemetlenül érintene, de a takarékosságot, majd a technológiaváltást csak az kényszerítheti ki, ha a szénhidrogének még drágábbak lesznek. Ám ha további pazarlásunk miatt végül tényleg több °C-kal megemelkedne a Föld átlaghõmérséklete, az SOKKAL kellemetlenebbül érintene mindenkit!
A 15 éve írt földrajzkönyvek 30-40 évre tették a kõolaj elfogyását.Vagy nem írtak igazat,vagy újabb készleteket fedeztek fel azóta.
Egyesek szerint a kínai fogyasztás gyors növekedése okozta az áremelkedést (piacgazdaságban ha nõ a kereslet,nõ az ár - jó ilyenkor eladónak lenni - nem teszel semmit,mégis dupla a haszon)Mindenesetre remélem újabb 15 év múlva is 40 évre teszik a készleteket,duplára nõtt kereslet mellett...most veszek kocsit. - Legfeljebb több lesz a katasztrófa - vagy nem ???
Egyesek szerint a kínai fogyasztás gyors növekedése okozta az áremelkedést (piacgazdaságban ha nõ a kereslet,nõ az ár - jó ilyenkor eladónak lenni - nem teszel semmit,mégis dupla a haszon)Mindenesetre remélem újabb 15 év múlva is 40 évre teszik a készleteket,duplára nõtt kereslet mellett...most veszek kocsit. - Legfeljebb több lesz a katasztrófa - vagy nem ???
Érdekes lessz majd 40 év múlva, amikor leapadnak a készletek. Milyen röhejes lessz amikor az olajban gazdag arabok mennek vissza kecskepásztorkodni. Már ha nem fog annyira megváltozni az éghajlat hogy még arra sem lessz lehetõségük...
Balunak teljesen igaza van. Ha nagyon leegyszerüsítve szemléljük a nagyvilág történéseit, sajnos az a helyzet, hogy kicsiny bolygónkat jelenleg az a max. néhány ezer ember irányítja, akik a világ olajkitermelését-feldolgozását-kereskedelmét, illetve az ezekhez kapcsolódó iparágakat a kezükben tartják.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat