Globális jelenségek
Leifur: Jó volna elbeszélgetni a Katrina hurrikán okozta gazdasági helyzetrõl, várható eseményekrõl, hatásokról.
Szerintem komoly válság elé nézhetünk, ha gyorsan nem változik az olajhelyzet.(80$/hordó?)
Egyébként kp-nak igaza van, de ha az adótartamot levesszük akkor még mindig olcsóbb a kõolaj(benzin, gázolaj), mint az alternatív üzemanyagok.
Mert ugye azért drága, mivel 60-70%-a adó.(pontosan nem tudom)
Szerintem komoly válság elé nézhetünk, ha gyorsan nem változik az olajhelyzet.(80$/hordó?)
Egyébként kp-nak igaza van, de ha az adótartamot levesszük akkor még mindig olcsóbb a kõolaj(benzin, gázolaj), mint az alternatív üzemanyagok.
Mert ugye azért drága, mivel 60-70%-a adó.(pontosan nem tudom)
A tegnapi MTV híradóban nyilatkozott KP is alternatív üzemanyagok témakörben, igaz nem túl hosszan: Link
Tudom, hogy nem a reklám helye, de nálunk a cégnél és otthon is LG klímák vannak.
Az 1,6kW-tól a hûtõ-fûtõ 7,2kW-ig. Gázszökésnek eddig nyoma sem volt, kisebb teljesítmény a forróbb napokon, illetve ha elpiszkolódott a kültéri vagy beltéri egység, akkor jelentkezett.
Végül mindenki törekszik az energiatakarékos és esztétikus kivitelezésre.
Szerintem csak elvétve akad, és az is kényszerbõl, hogy nem a legmegfelelõbb helyre teszik a készüléket.
Leifur: Abban viszont igazad lehet, hogy a gyengébb klímákat ösztönzik ingyenes beszereléssel. Ezért érdemes vásárlás elõtt körültekintõen szétnézni a márkák körül.
Az 1,6kW-tól a hûtõ-fûtõ 7,2kW-ig. Gázszökésnek eddig nyoma sem volt, kisebb teljesítmény a forróbb napokon, illetve ha elpiszkolódott a kültéri vagy beltéri egység, akkor jelentkezett.
Végül mindenki törekszik az energiatakarékos és esztétikus kivitelezésre.
Szerintem csak elvétve akad, és az is kényszerbõl, hogy nem a legmegfelelõbb helyre teszik a készüléket.
Leifur: Abban viszont igazad lehet, hogy a gyengébb klímákat ösztönzik ingyenes beszereléssel. Ezért érdemes vásárlás elõtt körültekintõen szétnézni a márkák körül.
Így van, a helyesen használt és megfelelõ minõségû klíma egyáltalán nem egészségtelen. Az ingyenes összeszerelés hangzatos marketingcsapdájával hírdetett klímák szerintem tipikusan a legsilányabb klímák családjába tartoznak.
kuzmi: A tervezes arrol szol, hogy ne a homlokzaton, de ne is a napon legyen a kulteri egyseg (csak mert ott maradt hely), ne legyen sok meter cso, olyan helyiseget hutson, ahol van ertelme a dolognak, tehat lesz egy elvileg hozzaerto terv az elhelyezesre, ami az energiafelhasznalast jelentosen csokkentheti. Es ez elsosorban a szempont.
A gaz megszokeset en sem vettem igazan komolyan, az ellen az epitesi terv nem tud sokat tenni, de belegondolva az elozo cegemnel jonehanyszor ujra kellett tolteni a rendszert. Sot, autos forumokban rendszeres tema, hogy a klimakbol elmegy a gaz. A gyenge minosegu klimak igy azert eleg komoly szennyezest okozhatnak...
A gaz megszokeset en sem vettem igazan komolyan, az ellen az epitesi terv nem tud sokat tenni, de belegondolva az elozo cegemnel jonehanyszor ujra kellett tolteni a rendszert. Sot, autos forumokban rendszeres tema, hogy a klimakbol elmegy a gaz. A gyenge minosegu klimak igy azert eleg komoly szennyezest okozhatnak...
Floo: A légkondiciónáló berendezést is tudni kell használni.
1, Nem kell, hogy egyfolytában menjen.
2, A külsõ és belsõ hõmérsékletkülönbség ne legyen több 10°C-nál, tehát hiába van kint 35°C, akkor min. 25°C-os legyen bent a levegõ.
3, Rendszeresen tisztítani kell, így a por és polleneket is kiszedi, ami az allergiásoknak nagy segítség.
És sorolhtanám tovább...
Amire te utaltál az valós, de a helytelen használat miatt van:
Túl hûvõs van, és egyfolytában megy.
Úgyhogy jó dolog az Floo, csak helyesen kell használni:
)
1, Nem kell, hogy egyfolytában menjen.
2, A külsõ és belsõ hõmérsékletkülönbség ne legyen több 10°C-nál, tehát hiába van kint 35°C, akkor min. 25°C-os legyen bent a levegõ.
3, Rendszeresen tisztítani kell, így a por és polleneket is kiszedi, ami az allergiásoknak nagy segítség.
És sorolhtanám tovább...
Amire te utaltál az valós, de a helytelen használat miatt van:
Túl hûvõs van, és egyfolytában megy.
Úgyhogy jó dolog az Floo, csak helyesen kell használni:
)
A légkondival egy baj van...
Amióta a Tescoban dolgozok,fáj a torkom,mert a száraz levegö kiszáritja a nyálkahártyámat,fáj és könnyezik a szemem,szédülök gyakran..
Szal nem jó dolog...
Cauchy amint van valami természeti katasztrófa, azonnal felerösödnek ezek a hülyeségek...
Amióta a Tescoban dolgozok,fáj a torkom,mert a száraz levegö kiszáritja a nyálkahártyámat,fáj és könnyezik a szemem,szédülök gyakran..
Szal nem jó dolog...
Cauchy amint van valami természeti katasztrófa, azonnal felerösödnek ezek a hülyeségek...
Harcinyul: Ezek a légkondicionáló berendezések zárt rendszerek, alapban benne van a hütõgáz.
Már 5-6 éve van légkondim, és még nem kellett hozzányúlni, mivel ezeket 15-20 évre tervezik. Épp ezért semmi értelme nincs a tervezésnek(építéskor), mivel teljesen mindegy hová teszem, nem károsítja a környezetet jobban a helyváltoztatás. Azért gondolom, senki nem a napra teszi ki a hõcserélõt, hanem ha teheti árnyékosabb helyre, hogy a villanyszámlát csökkentse.
Egyébként meg, ha mostanában vásárolnak légkondit, akkor már gyakran ingyenes a felszerelés...
Már 5-6 éve van légkondim, és még nem kellett hozzányúlni, mivel ezeket 15-20 évre tervezik. Épp ezért semmi értelme nincs a tervezésnek(építéskor), mivel teljesen mindegy hová teszem, nem károsítja a környezetet jobban a helyváltoztatás. Azért gondolom, senki nem a napra teszi ki a hõcserélõt, hanem ha teheti árnyékosabb helyre, hogy a villanyszámlát csökkentse.
Egyébként meg, ha mostanában vásárolnak légkondit, akkor már gyakran ingyenes a felszerelés...
Snowhunter: de a valóvilágnézõ 3milliósms-tküldõiqmagyarnak ez az autentikus hírforrás
Kuzmi: Ha jol ertem, az egesz arrol szol, hogy a tervezeskor meg kell azt is terveztetni, hova kerulhet klima, ha kerul. Igy legalabb van esely a szakszeru elhelyezesre. Nem kotelezo, de ha van, legyen jo helyen. Idealis esetben ez a hatasfokon is segithet, igy nem tartom olyan rossznak az otletet.
Mit várnál tõlük ?
Szerintük 4000 éve még jégmentes volt az Antarktisz ...
Ennyit róluk, nem többet ...
Szerintük 4000 éve még jégmentes volt az Antarktisz ...
Ennyit róluk, nem többet ...
"Elképzelhetõ, hogy a globális klímaváltozás miatt a következõ évtizedekben elnyeli Anglia fõvárosát a tenger - állítja egy tanulmány, amelyet a Blikk!!!!!!!!!!!!!!! ismertet. A furcsa és bizarr látomás szerint Nagy-Britannia hamarosan kis szigetekbõl áll majd, mivel a jéghegyek összeütközése!!!!!!!!! miatt megemelkedik a tengerszint!!!!!!!!!!!!!, és a szigetország egyszerûen víz alá kerül"
Anyám ne hagyj el!!! Ennyi marhaságot 1 cikkben
Anyám ne hagyj el!!! Ennyi marhaságot 1 cikkben
"Túlságosan lejön a hideg,utána tulságosan felmegy a meleg..." by Floo
szerintem ezt Floo nem télre meg nyárra (évszakos viszonylatban), hanem az idei nyári (tehát évszakon belüli viszonylatban) értette (Floo! cáfolj meg, ha tévedek).
szerintem ez egy helytálló megfigyelés idén nyárra, amely a "szélsõségességet" is részben magyarázza: nagy adag hidegcseppek "csöppentek" le Anglia felõl Franciaország fölé (beszéltem Párizsban élõvel, idén vacogtak, nem volt hõség riadó) és ezek az Alpokat megkerülve rendre gerjesztették nekünk az "áldást".
érdekes lenne megnézni majd a Június-Július-Augusztus negyedéves hõmérsékleti anomáliát Ukrajna térségében az idén nyárra, hiszen ezek a sekély ciklonok itt vesztegeltek, Ukrajna "maradt" mindig a meleg oldalon, azaz, hogy visszakanyarodjak Floohoz, "túl felment a meleg" arrafelé.
szerintem ezt Floo nem télre meg nyárra (évszakos viszonylatban), hanem az idei nyári (tehát évszakon belüli viszonylatban) értette (Floo! cáfolj meg, ha tévedek).
szerintem ez egy helytálló megfigyelés idén nyárra, amely a "szélsõségességet" is részben magyarázza: nagy adag hidegcseppek "csöppentek" le Anglia felõl Franciaország fölé (beszéltem Párizsban élõvel, idén vacogtak, nem volt hõség riadó) és ezek az Alpokat megkerülve rendre gerjesztették nekünk az "áldást".
érdekes lenne megnézni majd a Június-Július-Augusztus negyedéves hõmérsékleti anomáliát Ukrajna térségében az idén nyárra, hiszen ezek a sekély ciklonok itt vesztegeltek, Ukrajna "maradt" mindig a meleg oldalon, azaz, hogy visszakanyarodjak Floohoz, "túl felment a meleg" arrafelé.
Balu77: "télen totál lejön a hideg, nyáron meg felmegy a meleg."
Amíg így van, és nem fordítva, addig szerintem nincs nagy gond. :-)
Amíg így van, és nem fordítva, addig szerintem nincs nagy gond. :-)
Azt hittem, hogy rosszul látok, megint egy bürokratikus hülyeség!
2005.09.06 15:11:46 Globális felmelegedés Forrás: TV2
Légkondi-rendelet
Jövõre kötelezõ lesz betervezni a légkondicionálót az új házakba - ezt akarja elérni az építésügyi hivatal. Magyarországon kétszázszor több klíma van, mint tíz évvel ezelõtt - évente 80 ezer új. A globális felmelegedés miatt egyre melegebb van - ezért van szükség a légkondicionálásra, de közben a használata csak tovább növeli a globális felmelegedést.
Az Építésügyi Hivatal elnökhelyettese azt mondta, hogy sok légkondicionálót nem szabályosan szerelnek fel. Kevesen tudják, hogy az épület utcafrontján most is engedély kell hozzá. Jövõre az új házakba kötelezõ lesz betervezni a légkondicionáló helyét - éppen azért, hogy ne legyen káosz.
"A tendenciák mérhetõen azt mutatják, hogy nõ a légkör felmelegedése, és erre az építésügyben is reagálni kell" - mondta Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal építési elnökhelyettese. Persze nem lesz kötelezõ - aki nem akar, az nem építi majd be.
A klímaberendezés mûködése során a lakásból kivonja a hõt, és a szabadba ontja a meleget. Ha megsérül, és a benne lévõ gáz kiszabadul, az is fokozza az üvegházhatást. Ezenkívül az üzemeltetéshez szükséges elektromos áram nagy részét környezetszennyezõ módon állítják elõ, ami szintén fokozza a globális felmelegedést.
Budapesten már egy átlagos téli nap áramfogyasztása nem különbözik a legmelegebb nyári napok fogyasztásától.
2005.09.06 15:11:46 Globális felmelegedés Forrás: TV2
Légkondi-rendelet
Jövõre kötelezõ lesz betervezni a légkondicionálót az új házakba - ezt akarja elérni az építésügyi hivatal. Magyarországon kétszázszor több klíma van, mint tíz évvel ezelõtt - évente 80 ezer új. A globális felmelegedés miatt egyre melegebb van - ezért van szükség a légkondicionálásra, de közben a használata csak tovább növeli a globális felmelegedést.
Az Építésügyi Hivatal elnökhelyettese azt mondta, hogy sok légkondicionálót nem szabályosan szerelnek fel. Kevesen tudják, hogy az épület utcafrontján most is engedély kell hozzá. Jövõre az új házakba kötelezõ lesz betervezni a légkondicionáló helyét - éppen azért, hogy ne legyen káosz.
"A tendenciák mérhetõen azt mutatják, hogy nõ a légkör felmelegedése, és erre az építésügyben is reagálni kell" - mondta Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal építési elnökhelyettese. Persze nem lesz kötelezõ - aki nem akar, az nem építi majd be.
A klímaberendezés mûködése során a lakásból kivonja a hõt, és a szabadba ontja a meleget. Ha megsérül, és a benne lévõ gáz kiszabadul, az is fokozza az üvegházhatást. Ezenkívül az üzemeltetéshez szükséges elektromos áram nagy részét környezetszennyezõ módon állítják elõ, ami szintén fokozza a globális felmelegedést.
Budapesten már egy átlagos téli nap áramfogyasztása nem különbözik a legmelegebb nyári napok fogyasztásától.
A New-Orleans-i pusztitashoz:
Aug. 5-en irtam egy TV-musorrol, ahol a hollandiai gatakrol, es a valtozo idojarasrol volt szo. Ugyanabban a musorban parhuzamkent emlitettek New-Orleans-t, mint olyan varost, ami szinten a tengerszint alatt fekszik, es a hurrikanok altal is veszelyeztetett. A mely fekves miatt gatrendszer vedi, es a komoly esozesek is gondot okozhatnak. Ilyen korulmenyek mellett (a fooldalon megjelent RSOE cikk szerint N-O 80%-a van a tengerszint alatt) egy a mostaninal kisebb hurriklan is okozhat hatalmas katasztrofat. Egyetlen gatszakadas (termeszetesen foldgatakrol va szo) elegendo a varos nagy reszenek elontesehez, elmosasahoz. Es a hatalmas terulet, az aram es uzemanyagellatas hianya miatt az epuletek hosszan allnak vizben, ami sokszor nagyobb pusztitast vegez, mint maga az aradas. Ha meg hozzaszamoljuk, hogy a hurrikan atballag a varoson....
Tehat ez a mostani katasztrofa barmelyik hurrikanszezonban bekovetkezhetett volna, legfeljebb nem pontosan ekkora meretben. Az emberi tenyezoket, amikbol volt boven, most inkabb nem ragoznam.
Aug. 5-en irtam egy TV-musorrol, ahol a hollandiai gatakrol, es a valtozo idojarasrol volt szo. Ugyanabban a musorban parhuzamkent emlitettek New-Orleans-t, mint olyan varost, ami szinten a tengerszint alatt fekszik, es a hurrikanok altal is veszelyeztetett. A mely fekves miatt gatrendszer vedi, es a komoly esozesek is gondot okozhatnak. Ilyen korulmenyek mellett (a fooldalon megjelent RSOE cikk szerint N-O 80%-a van a tengerszint alatt) egy a mostaninal kisebb hurriklan is okozhat hatalmas katasztrofat. Egyetlen gatszakadas (termeszetesen foldgatakrol va szo) elegendo a varos nagy reszenek elontesehez, elmosasahoz. Es a hatalmas terulet, az aram es uzemanyagellatas hianya miatt az epuletek hosszan allnak vizben, ami sokszor nagyobb pusztitast vegez, mint maga az aradas. Ha meg hozzaszamoljuk, hogy a hurrikan atballag a varoson....
Tehat ez a mostani katasztrofa barmelyik hurrikanszezonban bekovetkezhetett volna, legfeljebb nem pontosan ekkora meretben. Az emberi tenyezoket, amikbol volt boven, most inkabb nem ragoznam.
Ez a wetterzentrale oldal tényleg jó!
Egyetértek azzal hogy télen totál lejön a hideg, nyáron meg felmegy a meleg.
Ezen az oldalon meg lehet nézni térképen, hogy sok évre visszamenõleg miként alakult a hõmérséklet és a nyomás.
Link
Egyetértek azzal hogy télen totál lejön a hideg, nyáron meg felmegy a meleg.
Ezen az oldalon meg lehet nézni térképen, hogy sok évre visszamenõleg miként alakult a hõmérséklet és a nyomás.
Link
Észrevettétek?
Mult héten már e hét hétföére,vagyis mára csapit igértek a meteorológusok,aztán áttették szerdára,most meg már akkor sem lesz,majd csak hétvégén...
Szal szépen tolódik kifele,szerintem még a hétvégét is megusszuk...
Ez egy gyakori kép az elmult hónapokról...
Link
Csak itt Közép(Dél)-Europa felett van egy beragadt ciklon,a legközelebbi fronttevékenység csak messze Izladn körül meg fent északon...
Az európai légkörzésben a nyugat keleti áramlás gyakorlatilag mexünt létezni...
Ezért olvadtak el azok a tözeglápok vagy micsodák...
Túlságosan lejön a hideg,utána tulságosan felmegy a meleg...
Mult héten már e hét hétföére,vagyis mára csapit igértek a meteorológusok,aztán áttették szerdára,most meg már akkor sem lesz,majd csak hétvégén...
Szal szépen tolódik kifele,szerintem még a hétvégét is megusszuk...
Ez egy gyakori kép az elmult hónapokról...
Link
Csak itt Közép(Dél)-Europa felett van egy beragadt ciklon,a legközelebbi fronttevékenység csak messze Izladn körül meg fent északon...
Az európai légkörzésben a nyugat keleti áramlás gyakorlatilag mexünt létezni...
Ezért olvadtak el azok a tözeglápok vagy micsodák...
Túlságosan lejön a hideg,utána tulságosan felmegy a meleg...
A Jürgen Tritti féle "felismerésnek" inkább politikai mintsem tudományos vetülete van ...
Igazad van András, az idei hurrikánszezont nem tudom mi alapján állították be az átlagnál erõsebbnek.
Esetleg az okozott kár alapján, mert akkor igen, ám itt belép az általam és immár Bakonyvár által is emlegetett emberi tényezõ.
Az objektív utólagos HIVATALOS következtetések levonása azonban hiú ábránd, itt az újabb példa, most egy "sohanemlátott erõsségû hurrikán" mögé kell bújni a felelõsséget elhárítván, míg más esetekben el kell tusolni az okokat, és ráfogni valami emberi tényezõre (Mátrakeresztes), attól függõen merrõl fúj a szél.
Igazad van András, az idei hurrikánszezont nem tudom mi alapján állították be az átlagnál erõsebbnek.
Esetleg az okozott kár alapján, mert akkor igen, ám itt belép az általam és immár Bakonyvár által is emlegetett emberi tényezõ.
Az objektív utólagos HIVATALOS következtetések levonása azonban hiú ábránd, itt az újabb példa, most egy "sohanemlátott erõsségû hurrikán" mögé kell bújni a felelõsséget elhárítván, míg más esetekben el kell tusolni az okokat, és ráfogni valami emberi tényezõre (Mátrakeresztes), attól függõen merrõl fúj a szél.
Bár nem kimondottan ide tartozik,de a hurrikánok pusztítása két részbõl a szélbõl és a torrens áradásokból áll,amelyhez egy harmadik is társul a partvidékeken - a tengervíz.
A kategóriamisztifikálás csak a szelet ("erõt")nézi,amely még "kibírható",ha nem kíséri hosszan tartó felhõszakadás.Láthattunk borzalmas áradásokat okozó 1-2-es ciklont,amely lassú,egy helyben topog és egy szigeten v. parton extrém esõt okoz(Haiti v. Fülöp-szk tavaly).
New-Orleansnál a 3 tényezõ mindegyike jelentõs volt és lehet(én ezt a hírekbõl nem merem megítélni),hogy volt egy negyedik az emberi tényezõ.
Ha valahol katasztrófa történik két tábor van mindig.Egyik oldal a természet elõre nem látható csapásáról beszél,ha idõjárási a kat. akkor a globális felmelegedést emlegetik.
A másik oldal szerint fel lehet készülni,ez várható,lehet védekezni csak egy szokványos eset,amit az arra hivatottak nem képesek megakadályozni vagy kivédeni.
Én kinek higgyek,ha pl. nem láttam soha annak a folyónak,pataknak a gátját,ami átszakadt ?Áprilisban is lábrakapott(mint minden árvíznél) a mátrakeresztesi esetnél,hogy tarra vágott erdõk miatt volt az egész,majd a patakmeder eltorlaszolásáról s ki tudja mirõl nem regéltek.Aztán a fõerdész cáfolta a fakivágást(higgyek neki?),de a többség azt gondolja továbbra is ,hogy nem esett sok esõ,csak kivágták a fákat.
Jó lenne,ha ennyi katasztrófa után a milliárdokból élõ arra hivatott szervezetek nem megrendelõk szája íze szerint,hanem objektíven feltárnák az okokat és tennének a lehetséges megelõzésért.
A kategóriamisztifikálás csak a szelet ("erõt")nézi,amely még "kibírható",ha nem kíséri hosszan tartó felhõszakadás.Láthattunk borzalmas áradásokat okozó 1-2-es ciklont,amely lassú,egy helyben topog és egy szigeten v. parton extrém esõt okoz(Haiti v. Fülöp-szk tavaly).
New-Orleansnál a 3 tényezõ mindegyike jelentõs volt és lehet(én ezt a hírekbõl nem merem megítélni),hogy volt egy negyedik az emberi tényezõ.
Ha valahol katasztrófa történik két tábor van mindig.Egyik oldal a természet elõre nem látható csapásáról beszél,ha idõjárási a kat. akkor a globális felmelegedést emlegetik.
A másik oldal szerint fel lehet készülni,ez várható,lehet védekezni csak egy szokványos eset,amit az arra hivatottak nem képesek megakadályozni vagy kivédeni.
Én kinek higgyek,ha pl. nem láttam soha annak a folyónak,pataknak a gátját,ami átszakadt ?Áprilisban is lábrakapott(mint minden árvíznél) a mátrakeresztesi esetnél,hogy tarra vágott erdõk miatt volt az egész,majd a patakmeder eltorlaszolásáról s ki tudja mirõl nem regéltek.Aztán a fõerdész cáfolta a fakivágást(higgyek neki?),de a többség azt gondolja továbbra is ,hogy nem esett sok esõ,csak kivágták a fákat.
Jó lenne,ha ennyi katasztrófa után a milliárdokból élõ arra hivatott szervezetek nem megrendelõk szája íze szerint,hanem objektíven feltárnák az okokat és tennének a lehetséges megelõzésért.
Sajnos a hírekbõl az embernek az az érzése támad, mintha egy soha nem látott erejû hurrikán pusztított volna New Orleansban. Most az ottani vezetésnek is érdeke így beállítani az esetet: így talán kevesebb embernek jut eszébe, hogy gondok voltak a gátakkal, hogy nem voltak megfelelõ tervek a mentésre, stb...
Eközben még nagyon-nagyon vitatott, hogy egyáltalán milyen irányban változik a globális felmelegedés nyomán a trópusi ciklonok gyakorisága és ereje. (A melegebb tengervíz végsõ soron erõsítené õket; de nem hiszem, hogy ez már most, alig 1°C-os globális melegedésnél nyilvánvaló lenne.) A múltban is többször elérte már az USA déli partját egy-egy 5-ös erõsségû hurrikán. Kíváncsi lennék, hogy idõben egyre gyakoribbakká váltak-e ezek az esetek - szerintem nem. Ráadásul a Katrina középpontja elkerülte New Orleanst - vagyis ugyanezt a puszítást egy gyengébb hurrikán is véghezvihette volna, ha épp telibe találja a várost...
Viszont ha a hurrikánt nem is fogom erre, azzal sem értek egyet, hogy az "egyszerû amerikai polgár" ne lenne felelõs a CO2-kibocsátásért. Nézd csak meg, mennyit autóznak, és milyen fogyasztású autókkal, mennyi energiát használnak fel a legkülönbözõbb célokra pazarlóan és értelmetlenül... (A polgárok nem az "olajlobbi" áldozatai, hanem a vevõi, akik nélkül a "lobbi" tönkremenne!) De ebben még nekünk, magyaroknak is bõven van szégyenkeznivalónk. Ha a Föld mind a 6 milliárd lakója annyi CO2-kibocsátást okozna a saját fogyasztásával, mint közülünk BÁRKI, a világ "klímahelyzete" sokkal rosszabb lenne. (Ha pedig mindenki az USA átlagpolgárának szintjén fogyasztana... arról inkább ne is beszéljünk!)
(Elnézést, ha a témának nem itt van a legjobb helye, de nem akartam máshol válaszolni egy itteni hozzászólásra.)
Eközben még nagyon-nagyon vitatott, hogy egyáltalán milyen irányban változik a globális felmelegedés nyomán a trópusi ciklonok gyakorisága és ereje. (A melegebb tengervíz végsõ soron erõsítené õket; de nem hiszem, hogy ez már most, alig 1°C-os globális melegedésnél nyilvánvaló lenne.) A múltban is többször elérte már az USA déli partját egy-egy 5-ös erõsségû hurrikán. Kíváncsi lennék, hogy idõben egyre gyakoribbakká váltak-e ezek az esetek - szerintem nem. Ráadásul a Katrina középpontja elkerülte New Orleanst - vagyis ugyanezt a puszítást egy gyengébb hurrikán is véghezvihette volna, ha épp telibe találja a várost...
Viszont ha a hurrikánt nem is fogom erre, azzal sem értek egyet, hogy az "egyszerû amerikai polgár" ne lenne felelõs a CO2-kibocsátásért. Nézd csak meg, mennyit autóznak, és milyen fogyasztású autókkal, mennyi energiát használnak fel a legkülönbözõbb célokra pazarlóan és értelmetlenül... (A polgárok nem az "olajlobbi" áldozatai, hanem a vevõi, akik nélkül a "lobbi" tönkremenne!) De ebben még nekünk, magyaroknak is bõven van szégyenkeznivalónk. Ha a Föld mind a 6 milliárd lakója annyi CO2-kibocsátást okozna a saját fogyasztásával, mint közülünk BÁRKI, a világ "klímahelyzete" sokkal rosszabb lenne. (Ha pedig mindenki az USA átlagpolgárának szintjén fogyasztana... arról inkább ne is beszéljünk!)
(Elnézést, ha a témának nem itt van a legjobb helye, de nem akartam máshol válaszolni egy itteni hozzászólásra.)
Szerintem igaza van Jürgen Trittinnek. Sajnos, valóban lehetséges, hogy a komolyabb hurrikánszezonok - ami a magasabb tengerhõmérséklet következménye - visszavezethetõk a globális felmelegedésre, az pedig nagy részben a CO2 emisszió 25%-át kibocsátó (Kyoto-t alá nem író) USA politikájára.
Persze azt nem mondhatjuk 100%-ig, hogy az járt pórul, akinek kellett, mert igaz, hogy az olajlobbi is jelentõs károkat szenvedett el, de az egyszerû amerikai polgárok nem tehetnek semmirõl.
Tehát az olajlobbi (és az általuk mozgatott politikusok) a magasabb profitért cserébe feláldozzák saját polgáraikat is (erõsen leegyszerûsítve).
Ti mit gondoltok errõl?
Persze azt nem mondhatjuk 100%-ig, hogy az járt pórul, akinek kellett, mert igaz, hogy az olajlobbi is jelentõs károkat szenvedett el, de az egyszerû amerikai polgárok nem tehetnek semmirõl.
Tehát az olajlobbi (és az általuk mozgatott politikusok) a magasabb profitért cserébe feláldozzák saját polgáraikat is (erõsen leegyszerûsítve).
Ti mit gondoltok errõl?
Tartózkodom vitába bocsátkozni,csak tényeket közlök.Nagyalásony térségében(Pápától dny-ra 15 km-rel) 1951 óta egyszer,1954 júliusában fordult elõ 200 mm feletti csap. (221).Tehát nem mindenhol olyan természetes a havi 200-444 mm.Ha a Dobogókõn,Bükkben,Kárpátokban,Himalájában gyakrabb,az nem jelent semmit.Sosem politikai határok(országos rekord) vagy geológiai határok(Európa v.Kárpát medence rekord) a mérvadók.Az idõjárás nem ilyenhez igazodik.Ahogy mikro úgy makro térségekhez sem viszonyítanám a rekordokat - mezoléptéket tartok elfogadhatónak.Pl. az Alföld mint orografikus mezotérség belsejében milyen gyakori a 267 mm aug -i csapadék.(Ne novemberrel vagy júniussal vessük össze!)
Elnézést, hogy Tron kedvéért egy korábbi bejegyzésemet másolom ide (hõmérsékleti rekordokról)...
Azert a rekordok gyakoribb megdolesevel legyunk ovatosak... Pl. az elmult napokban ismet megdolt egy hidegrekord - "termeszetesen" Zabarban, ahogy ezt mostansag megszoktuk. A dolog szepseghibaja az, hogy a regi rekordokat a nagy multu foallomasokon mertek. Ha mar akkorrol is lenne zabari adatunk, joval alacsonyabb lenne a rekord, igy sokkal ritkabban tudna megdolni...
De szamomra a melegrekordokkal sincs minden rendben. Ha varostol tavoli allomason dol meg a rekord, azzal semmi gond. De a nagyobb varosokban a meresek kezdete ota folyamatosan no a beepites, csokken a zoldteruletek nagysaga, igy egyre erosebb a "hosziget". Igy a gyakoribb rekorddontesek mogott ott lehet a mikroklima valtozasa is... (Persze mas is. Sajat, szubjektiv megitelesem szerint ehhez kepest is tul sok melegrekord dol az utobbi 10-15 evben, de statisztikak nelkul nem akarok semmit kijelenteni.)
Természetesen a Föld átlaghõmérséklete teljesen más téma. De ha a modellszámítások jelzik is, hogy a felmelegedés a szélsõségek gyarapodását hozHATja, továbbra sem indokolt minden bekövetkezõ esetnél erre mutogatni! Pl. ha az éghajlatváltozás miatt 25%-kal gyakoribbak lennének a nagy csapadékok (ami elég jelentõs változás, szerintem 1°C körüli melegedésbõl nem is számítottak ekkorát... javítsatok ki, ha tévedek), akkor is csak minden ötödik esetnek lesz ez az oka! És soha nem mondhatjuk ki, hogy konkrétan melyiknek...
Azert a rekordok gyakoribb megdolesevel legyunk ovatosak... Pl. az elmult napokban ismet megdolt egy hidegrekord - "termeszetesen" Zabarban, ahogy ezt mostansag megszoktuk. A dolog szepseghibaja az, hogy a regi rekordokat a nagy multu foallomasokon mertek. Ha mar akkorrol is lenne zabari adatunk, joval alacsonyabb lenne a rekord, igy sokkal ritkabban tudna megdolni...
De szamomra a melegrekordokkal sincs minden rendben. Ha varostol tavoli allomason dol meg a rekord, azzal semmi gond. De a nagyobb varosokban a meresek kezdete ota folyamatosan no a beepites, csokken a zoldteruletek nagysaga, igy egyre erosebb a "hosziget". Igy a gyakoribb rekorddontesek mogott ott lehet a mikroklima valtozasa is... (Persze mas is. Sajat, szubjektiv megitelesem szerint ehhez kepest is tul sok melegrekord dol az utobbi 10-15 evben, de statisztikak nelkul nem akarok semmit kijelenteni.)
Természetesen a Föld átlaghõmérséklete teljesen más téma. De ha a modellszámítások jelzik is, hogy a felmelegedés a szélsõségek gyarapodását hozHATja, továbbra sem indokolt minden bekövetkezõ esetnél erre mutogatni! Pl. ha az éghajlatváltozás miatt 25%-kal gyakoribbak lennének a nagy csapadékok (ami elég jelentõs változás, szerintem 1°C körüli melegedésbõl nem is számítottak ekkorát... javítsatok ki, ha tévedek), akkor is csak minden ötödik esetnek lesz ez az oka! És soha nem mondhatjuk ki, hogy konkrétan melyiknek...
Paloznakra nem tudtam elmenni. Kevés a szabadidõm.
Doki elõadása bizonyára érdekes volt, és abban is biztos vagyok, hogy valós adatokkal dolgozik.
De akkor már pusztán logikai úton is felmerül a kérdés: vajon ezekkel a klímakutatók, meteorológusok nincsenek tisztában? Nyilvánvalóan õk is ismerik ezeket a statisztikákat, ennek ellenére a legtöbben szélsõségekrõl beszélnek a szakemberek között is. Számtalan publikáció szól arról, hogy a heves események száma egyértelmûen nõtt az utóbbi 20évben, a hõmérsékleti, és egyéb "rekordok" jelentõs részét is ebben az idõszakban mérték. A csapadékmennyiség csak egy kis része az egésznek, talán az valóban nem mutat __még__ olyan szélsõségeket mint a hõmérséklet, de a tendencia véleményem szerint már látható...Mindemellett én elfogadom amit mondasz, de számomra felvet néhány kérdést...
Doki elõadása bizonyára érdekes volt, és abban is biztos vagyok, hogy valós adatokkal dolgozik.
De akkor már pusztán logikai úton is felmerül a kérdés: vajon ezekkel a klímakutatók, meteorológusok nincsenek tisztában? Nyilvánvalóan õk is ismerik ezeket a statisztikákat, ennek ellenére a legtöbben szélsõségekrõl beszélnek a szakemberek között is. Számtalan publikáció szól arról, hogy a heves események száma egyértelmûen nõtt az utóbbi 20évben, a hõmérsékleti, és egyéb "rekordok" jelentõs részét is ebben az idõszakban mérték. A csapadékmennyiség csak egy kis része az egésznek, talán az valóban nem mutat __még__ olyan szélsõségeket mint a hõmérséklet, de a tendencia véleményem szerint már látható...Mindemellett én elfogadom amit mondasz, de számomra felvet néhány kérdést...
Réthly Antal a találkozón is látott köteteit ajánlom továbbra is minden olyan honfitársamnak, aki kíváncsi, miket produkált a medencénk a múltban akár egyik évrõl a másikra, megdöbbentõ dolgokat olvashatunk benne.
267,2mm eddig.(A pontosság kedvéért)
Egyébként teljesen mindegy - az itt élõ emberek nem így fogják fel - van-e éghajlatváltozás vagy nincs, mert az élettér megváltozása (ha tartós) bizonyítja majd be, hogy ténylegesen az vagy nem. (Húú, ez jó összetett lett, bocs, remélem érthetõ volt)
Egyébként teljesen mindegy - az itt élõ emberek nem így fogják fel - van-e éghajlatváltozás vagy nincs, mert az élettér megváltozása (ha tartós) bizonyítja majd be, hogy ténylegesen az vagy nem. (Húú, ez jó összetett lett, bocs, remélem érthetõ volt)
Tron: ha eljöttél volna Paloznakra, akkor ott láttad volna Doki elõadását, amiben az elmúlt évtizedek vízszintingadozása is szerepelt. Nem mutatott semmi olyanirányú szélsõségek felé eltérést, hogy az utolsó években nagyobb ingások lettek volna, mint elõtte.
Továbbra is tartom azt a véleményem, hogy az ingadozások okait az északi félteke nyomásátrendezõdései okozzák. Hogy a nyomásátrendezõdéseknek mi az okuk, illetve a természetes okokon kívül milyen okai vannak, azt a jóég se tudja szerintem
Továbbra is tartom azt a véleményem, hogy az ingadozások okait az északi félteke nyomásátrendezõdései okozzák. Hogy a nyomásátrendezõdéseknek mi az okuk, illetve a természetes okokon kívül milyen okai vannak, azt a jóég se tudja szerintem
Leifur:
kuzmi 250mm-e önmagában valóban nem jelent semmit, ebben teljesen igazad van, de ami évek óta zajlik a klímában, az sajnos jelent valamit. 2003-ban -utólagos vizsgálatok alapján-, minimum 20.000ember halt meg a hõhullám miatt. Akkor épp a mostani helyzet fordítottja volt, egész nyáron nem esett egy csepp esõ sem. Itt nálunk a Dunánál szinte gyalog át lehetett volna sétálni a túlsó partra, annyira le volt apadva a folyó. Elõtte viszont kétszer is kiöntött, egész Szentendre -és a 11-es út- homokzsákokkal volt tele, de Visegrádot már így sem lehetett megközelíteni az áradás miatt.
Én azt a fajta szélsõséges ingadozást vélem felfedezni, amirõl a klímakutatók már vagy 10-15éve beszélnek. Már akkor megmondták, hogy a változás egyfajta kenu effektushoz lesz hasonlítható, tehát a szélsõséges események hol az egyik végletbe csapnak, hol a másikba. És most éppen ez zajlik. Egyik évben iszonyatos forróság, szárazság és hõhullám, a másikban meg árvíz és özönvízszerû csapadék. Ez nem hisztéria, hanem az utóbbi 6-7 év mérlege. Sajnos.
kuzmi 250mm-e önmagában valóban nem jelent semmit, ebben teljesen igazad van, de ami évek óta zajlik a klímában, az sajnos jelent valamit. 2003-ban -utólagos vizsgálatok alapján-, minimum 20.000ember halt meg a hõhullám miatt. Akkor épp a mostani helyzet fordítottja volt, egész nyáron nem esett egy csepp esõ sem. Itt nálunk a Dunánál szinte gyalog át lehetett volna sétálni a túlsó partra, annyira le volt apadva a folyó. Elõtte viszont kétszer is kiöntött, egész Szentendre -és a 11-es út- homokzsákokkal volt tele, de Visegrádot már így sem lehetett megközelíteni az áradás miatt.
Én azt a fajta szélsõséges ingadozást vélem felfedezni, amirõl a klímakutatók már vagy 10-15éve beszélnek. Már akkor megmondták, hogy a változás egyfajta kenu effektushoz lesz hasonlítható, tehát a szélsõséges események hol az egyik végletbe csapnak, hol a másikba. És most éppen ez zajlik. Egyik évben iszonyatos forróság, szárazság és hõhullám, a másikban meg árvíz és özönvízszerû csapadék. Ez nem hisztéria, hanem az utóbbi 6-7 év mérlege. Sajnos.
cauchy: Ok.
Siránkozás szerintem most sincs, én inkább azt látom, hogy egyfajta elbeszélés zajlik a felek között.
Siránkozás szerintem most sincs, én inkább azt látom, hogy egyfajta elbeszélés zajlik a felek között.
mint ahogy a tavaly júliusi szegedi 100mm feletti nap sem okozott semmiféle problémát, meg habverés sem volt, önmagában semmit nem jelent egy ilyen mennyiség egyszeri elõfordulása, mint ahogy semmit nem jelent Kuzmi 250mm-re sem
Tron: nem akartam semmit se bizonyítani vele, nekem nincs folytonos bizonygatási kényszerem. Egyszerûen ÉN beírtam az általam mért konkrét adatokat. Ez nem "európai kutatások bizonyítéka" hanem teljesen saját mérés.
Amúgy nálam se mindig iylen az idõjárás. a 90es évek közepén pl volt olyan június és október is, amikor 240 mm közelében volt a havi össze, az éves meg 1100 mm. Akkor még senki se siránkozott emiatt. A 3 óra alatt leesett 106 mm se okozott árvizet vagy katasztrófát, egyszerûen mert az árkok szépen elvezették
Amúgy nálam se mindig iylen az idõjárás. a 90es évek közepén pl volt olyan június és október is, amikor 240 mm közelében volt a havi össze, az éves meg 1100 mm. Akkor még senki se siránkozott emiatt. A 3 óra alatt leesett 106 mm se okozott árvizet vagy katasztrófát, egyszerûen mert az árkok szépen elvezették
De ez most mit bizonyít? Értelmezésem szerint csak azt, hogy nálad egy ici-pici észlelõponton -szerencsédre- nem volt komoly szélsõség. Sajnos ettõl még a fél országban volt!
Pl. kuzmi lassan 300mm-nél jár csak augusztusban. Gondolom ebben sincs semmi szélsõséges. ;-)
Pl. kuzmi lassan 300mm-nél jár csak augusztusban. Gondolom ebben sincs semmi szélsõséges. ;-)
Link
Link
Ide is beillesztem ezt a kis összegzést. Látjátok belõle, hogy milért mondom, hogy semmi szélsõséges ingadozás nem volt csapadékügyileg itt.
A többi hónap is hamarosan látható lesz, csak a február volt a legizgalmasabb)
Várom az észrevételeket, hogy miylen paramétert jelenítsek még meg, vagy a kérdéseket az adott oszlopokkal kapcsolatban
Link
Ide is beillesztem ezt a kis összegzést. Látjátok belõle, hogy milért mondom, hogy semmi szélsõséges ingadozás nem volt csapadékügyileg itt.
A többi hónap is hamarosan látható lesz, csak a február volt a legizgalmasabb
)Várom az észrevételeket, hogy miylen paramétert jelenítsek még meg, vagy a kérdéseket az adott oszlopokkal kapcsolatban
Az árvizek ügyében azért én az embert, mint tényezõt szigorúan belevenném, Keleten egyértelmûen (ld. a romániai árvizeket, melyek bizony egyértelmûen a nemlétezõ vízügyi fejlesztések /sõt inkább visszafejlõdések/ okán történtek), ám Nyugaton is közvetett mértékben.
A hazai konvekciós csapadékmódosulás is egyértelmûnek tûnik, emiatt kell mértékkel kezelni a szárazodó mediterrán(földközi) nyárelõréket, erre példa Bükk utóbbi években történõ látványos csapadéktöbblete.
Azaz vannak tények, vannak valószínû módosulások, ám újra és újra hangulatot kelteni, és vitázni felesleges, és okafogyott.
A hazai konvekciós csapadékmódosulás is egyértelmûnek tûnik, emiatt kell mértékkel kezelni a szárazodó mediterrán(földközi) nyárelõréket, erre példa Bükk utóbbi években történõ látványos csapadéktöbblete.
Azaz vannak tények, vannak valószínû módosulások, ám újra és újra hangulatot kelteni, és vitázni felesleges, és okafogyott.
Az IPCC jelentés óta már eltelt 4 év, és 2007-ig még van 2. Közben azért zajlanak az események, az IPCC csak összefoglalja a jelentéseiben a folyó kutatások eredményeit. 4 év az sok idõ, így azóta is vannak eredmények. Pl. Magyarországon is folyik ezirányú kutatás az ELTE TTK Meteorológia Tanszékén. A kutatások során pedig arra eredményre jutottak, hogy pl. nálunk a szélsõséges csapadékok gyakorisága nõni fog. "Ritkábban fog esni, de akkor nagyon".
A napokban egyébként német és osztrák kutatók is összekötötték az árvízes eseményeket az éghajlatváltozással. Nyilván nem ok nélkül. Nem az árvíz kezelendõ önmagában, hanem az, hogy az utóbbi évtizedben már a sokadik ilyen esemény következik be. Ugyanez a helyzet az földi átlaghõmérsékletekkel is (csak jobban nyomon lehet követni, ezért is beszélnek mindig a hõmérsékletrõl) Az elmúlt 330 évbõl a forrósági verseny elsõ 9 helyezettje az 1988 és 2003 közötti évekbõl került ki (WMO).
A napokban egyébként német és osztrák kutatók is összekötötték az árvízes eseményeket az éghajlatváltozással. Nyilván nem ok nélkül. Nem az árvíz kezelendõ önmagában, hanem az, hogy az utóbbi évtizedben már a sokadik ilyen esemény következik be. Ugyanez a helyzet az földi átlaghõmérsékletekkel is (csak jobban nyomon lehet követni, ezért is beszélnek mindig a hõmérsékletrõl) Az elmúlt 330 évbõl a forrósági verseny elsõ 9 helyezettje az 1988 és 2003 közötti évekbõl került ki (WMO).
Usrin
Részben egyetértek veled. De ha "nincs információjuk" arról, hogy miként változik az idõjárás a késõbbiekben, akkor megint ott tartunk amirõl én kezdettõl fogva beszélek. Konkrétan, sem azt nem jelenthetjük ki, hogy a szélsõséges események gyakorisága és hevessége hamarosan (pár éven belül) komoly mértékben növekszik, sem azt, hogy ezek az események majd csak x100 év múlva következnek be.
Mai nappal csak a felmelegedés ténye bizonyított, de minden egyéb kérdésben (pl. a változás mértékérõl, hatásairól stb.) csak feltételezések vannak megfelelõ -és objektív- adatok hiányában. Úgyhogy aki azt gondolja, hogy mittomén 10éven belül itt átlag napi 2 tornádó fog pusztítani, az sem feltétlen hisztériázik, mert ennek ellenkezõjére legalább annyira nincs bizonyíték, mint arra, hogy ez valóban így lesz. Épp ezért, a vita felesleges, nincs mirõl vitázni. Majd meglátjuk mit hoz össze a természet. Én mindenesetre reménykedem, hogy azoknak lesz igaza akik a sokszáz éves prognózis mellett teszik le a voksot. ;-)
Részben egyetértek veled. De ha "nincs információjuk" arról, hogy miként változik az idõjárás a késõbbiekben, akkor megint ott tartunk amirõl én kezdettõl fogva beszélek. Konkrétan, sem azt nem jelenthetjük ki, hogy a szélsõséges események gyakorisága és hevessége hamarosan (pár éven belül) komoly mértékben növekszik, sem azt, hogy ezek az események majd csak x100 év múlva következnek be.
Mai nappal csak a felmelegedés ténye bizonyított, de minden egyéb kérdésben (pl. a változás mértékérõl, hatásairól stb.) csak feltételezések vannak megfelelõ -és objektív- adatok hiányában. Úgyhogy aki azt gondolja, hogy mittomén 10éven belül itt átlag napi 2 tornádó fog pusztítani, az sem feltétlen hisztériázik, mert ennek ellenkezõjére legalább annyira nincs bizonyíték, mint arra, hogy ez valóban így lesz. Épp ezért, a vita felesleges, nincs mirõl vitázni. Majd meglátjuk mit hoz össze a természet. Én mindenesetre reménykedem, hogy azoknak lesz igaza akik a sokszáz éves prognózis mellett teszik le a voksot. ;-)
Nomad: ha a GLOBÁLIS felmelegedés ügyében a regionális cáfolatok nem érnek semmit (ebben igazad is van), akkor a regionális "bizonyítékoknak" miért kell ekkora hitelt adni? Folyamatosan (és globálisan) növekszik a légkör CO2-tartalma, ez tény. A CO2 minden számítás szerint emeli a Föld átlaghõmérsékletét, és ezt már a mérések is igazolni látszanak - ez is tény. Ezzel el is fogadtuk azt, hogy globális felmelegedés van. Innentõl kezdve semmi szükség arra, hogy minden helyi jelenségben további bizonyítékot próbáljunk látni, sokszor elfedve azok valódi okát...
Hadd idézzek az általad felhozott IPCC-jelentésbõl: "Nincs elég információnk arról, miként változhatnak [a globális felmelegedés nyomán] az idõjárás nagyon kis léptékû szélsõségei (például zivatarok, tornádók, jégesõ, jégverés vagy villámlás)."
Tehát az IPCC készítõinek nincs elég információjuk, a MetNet-en viszont úgy látom, egyeseknek már van... Konzultálnotok kellene még a következõ IPCC-jelentés elõtt, nehogy abba is ilyen elmaradott nézetek kerüljenek. :-)
Hadd idézzek az általad felhozott IPCC-jelentésbõl: "Nincs elég információnk arról, miként változhatnak [a globális felmelegedés nyomán] az idõjárás nagyon kis léptékû szélsõségei (például zivatarok, tornádók, jégesõ, jégverés vagy villámlás)."
Tehát az IPCC készítõinek nincs elég információjuk, a MetNet-en viszont úgy látom, egyeseknek már van... Konzultálnotok kellene még a következõ IPCC-jelentés elõtt, nehogy abba is ilyen elmaradott nézetek kerüljenek. :-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat