Harcinyul: az egyenletben csak azért keletkezik Mg(HCO3)2, mert a természetes mállás vizes közegben zajlik, vizes oldatban pedig karbonátion gyakorlatilag nincs... Mint ahogy CO2-molekula sincs, ezért H2CO3 a kiindulási anyag. Ha az eljárást nagy nyomáson és hõmérsékleten víz nélkül hajtják végre (ez az, amit sajnos nem tudok), máris MgCO3 fog keletkezni. Sõt, ha belegondolok, biztosan az fog keletkezni, mert hevítve a hidrogénkarbonát karbonáttá alakul:

Mg(HCO3)2 --> MgCO3 + H2O + CO2.

Így ugyan egységnyi Mg-atommal csak feleannyi CO2-t kötünk meg, de a végtermék teljesen stabil. Pl. a 10%-os sósav a kalcium-karbonátot még oldja, de a dolomitot, vagyis a Ca-Mg-karbonátot már nem, a tiszta Mg-karbonátot még úgy sem. Persze évmilliók alatt valamennyire igen, de emiatt szerintem kár aggódnunk...

A savas esõk "ügyében" talán már túl vagyunk a mélyponton. Az 1980-as évek erdõpusztulásaihoz (Csehország, akkori NDK) hasonlók ma már nincsenek Európában, és szerintem a fejlõdõ országokban sem olyan vészes a helyzet. Elsõre talán meglepõ, de emiatt nagyobb lesz a globális felmelegedés, mint korábban gondoltuk. A savas esõket okozó kén-dioxidból ugyanis a légkörben apró szulfátrészecskék (aeroszolok) képzõdnek, amik a napsugárzást "árnyékolva" hûtik a Földet (ez okozza a vulkánkitörések utáni átmeneti lehûléseket is). A korábbi modellekben feltételezték, hogy a kén-dioxid kibocsátása is nõ majd, visszafogva a melegedést - de az élet másként alakult... Persze ennek örülnünk kell, épp azért, mert így talán elhárulóban a savas esõk veszélye.

Az élõvilág valóban rengeteg szenet megkötött a levegõbõl a földtörténet során, de ennek csak a töredéke van fosszilis tüzelõanyagokban. Nem véletlenül állítják, hogy a mai ütemben felhasználva évtizedek, maximum évszázadok alatt elfogy az összes szénhidrogén ill. kõszén... És ezalatt még mindig csak egy-két tized százaléknyi (térfogat %-okat szokás használni, de a nagyságrendek szempontjából mindegy) oxigént fogyasztanánk el. A szénhidrogén- ill. szénképzõdéshez eléggé speciális körülmények kellenek, így a megkötött szén legnagyobb tömege nem ezekben, hanem a karbonátos kõzetekben van felhalmozva - amikbõl (szerencsére) nem tudunk energiát nyerni. :-)

Az orosz cikkel, vagyis annak indexes átiratával nekem is ugyanez a bajom, amit írtál (Harcinyul). A két hatás nagyságrendje egyszerûen nem összemérhetõ, az általunk kibocsátott CO2 üvegházhatása minden természetes ingadozást képes lenne felülírni. Ezek után a kozmikus sugárzás változása miatt lehûlést "jósolni" nem más, mint elterelni a figyelmet a valós problémákról... (A 11 éves ciklus ettõl még kimutatható maradhat, egy adatsor folyamatos trendjét és ciklikus változását nem nehéz elválasztani egymástól.)