Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
Siófok
#16 861
wetsom írta #16 857

Ad meg pontosan hiba helyét, mert így nehéz kitalálni, hogy mire gondolsz. :)

Fórumok-Elmúlt idõ-Rekordok (12. bekezdés és 25. bekezdés), Havi adatok (9. bekezdés) illetve Éves adatok (9. bekezdés).
Mind a négy esetben a nyári nap felett nem a hõség, hanem a forró nap szerepel.

Mellékesen ezt már korábban jeleztem a Fejlesztések fórumban is....
Nyíradony
#16 860
Usrin írta #16 859

A DK-i országrészt akkor még nem érte el a front, ami mögött a hideg levegõ érkezett. A helyzet tartósságát fokozta, hogy a front rajtunk lévõ szakasza átmenetileg megtorpant, ill. némileg visszafelé mozdult, így…

Értem, köszi. Tehát, ha a hidegfront visszafelé mozdul melegfront lesz belõle. De a melegfront "félkõr fogazata " is ellenkezõ irányba fordul?
Valahogy így?: vidám Link
Igaz, hogy nem rajzoltam be a hullámzástde nem bajvidám
#16 859
Arapu írta #16 858

Tegnap, mikor feljöttem a MetNet-re látszott, hogy a DK-i országrészben volt a legmelegebb. Ez a Hidegfrontba ékelõdött melegfronti szakasznak volt köszönhetõ? Vagy valami más oka volt?

A DK-i országrészt akkor még nem érte el a front, ami mögött a hideg levegõ érkezett. A helyzet tartósságát fokozta, hogy a front rajtunk lévõ szakasza átmenetileg megtorpant, ill. némileg visszafelé mozdult, így definíció szerint melegfronttá vált... de ilyen, DK-en meleg szituáció bármelyik "egyszerû", Ny-ÉNy felõl érkezõ hidegfront átvonulásakor elõáll akkor, amikor a front épp Magyarországot választja ketté.
Nyíradony
#16 858
Tegnap, mikor feljöttem a MetNet-re látszott, hogy a DK-i országrészben volt a legmelegebb. Ez a Hidegfrontba ékelõdött melegfronti szakasznak volt köszönhetõ? Vagy valami más oka volt?
Nagyatád
#16 857
Télember írta #16 856

Így van. Pontosan ezért hibás a MetNet klíma-adatbázisa, ahol az elmúlt 30 nap hõségnapja helyett még mindig az elmúlt 30 nap forró napja szerepel, miközben a hõségnapot számolja.... :(

Ad meg pontosan hiba helyét, mert így nehéz kitalálni, hogy mire gondolsz. nevet
Siófok
#16 856
coontac írta #16 853

Nyári nap: 25 fokot elérõ Tmax Hõségnap: 30 fokot elérõ Tmax Forró nap: 35 fokot elérõ Tmax Hõhullám kritériumairól (ha egyáltalán vannak, nekem szubjektív fogalomnak tûnik) nem tudok sajnos.

Így van. Pontosan ezért hibás a MetNet klíma-adatbázisa, ahol az elmúlt 30 nap hõségnapja helyett még mindig az elmúlt 30 nap forró napja szerepel, miközben a hõségnapot számolja.... szomoru
Szeged
#16 855
met4ever írta #16 854

Az OMSz által használt hõhullám kritériumok a napi középhõmérsékleten alapszanak: http://www.met.hu/idojaras/veszelyjelzes/omsz_veszelyjelzo_rendszere/ "A magas hõmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés elsõ szintjén a…

Ezeket a kritériumokat ismerem, csak nem tudtam, hogy hõhullámnak becézik õket nevet

Köszi a kiegészítést!
#16 854
coontac írta #16 853

Nyári nap: 25 fokot elérõ Tmax Hõségnap: 30 fokot elérõ Tmax Forró nap: 35 fokot elérõ Tmax Hõhullám kritériumairól (ha egyáltalán vannak, nekem szubjektív fogalomnak tûnik) nem tudok sajnos.

Az OMSz által használt hõhullám kritériumok a napi középhõmérsékleten alapszanak: Link

"A magas hõmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés elsõ szintjén a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig.

Második szintû figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhõmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen tartósan (legalább 3 egymást követõ napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhõmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen 27 fok fölött várható.

A hõségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhõmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelõ területen (legalább 3 egymást követõ napon) 27 fok fölött várható."
Szeged
#16 853
csubi írta #16 852

Kérdésem a következõ: Melyek a nyári; a hõség; és a forró napok; valamint a hõhullám kritérimai? 8)

Nyári nap: 25 fokot elérõ Tmax
Hõségnap: 30 fokot elérõ Tmax
Forró nap: 35 fokot elérõ Tmax

Hõhullám kritériumairól (ha egyáltalán vannak, nekem szubjektív fogalomnak tûnik) nem tudok sajnos.
Nyíradony
#16 847
Bellone írta #16 843

Alá illetve fölé minek? Mihez képest? A benti a falon egy digitálishoz képest ami egy asztalon/polcon/szekrényen van? Az udvaron lévõ hol van? Illetve mihez képest mér alá? Sok a kérdés, de szerintem senki sem tud…

A benti egy falon lévõ termosztát, a kinti pedig az interneten írt érték. És ez érvényes este és nappal is. Mindig ez van.
Becsehely
#16 844
Bellone írta #16 843

Alá illetve fölé minek? Mihez képest? A benti a falon egy digitálishoz képest ami egy asztalon/polcon/szekrényen van? Az udvaron lévõ hol van? Illetve mihez képest mér alá? Sok a kérdés, de szerintem senki sem tud…

Sõt az udvaron nappal vagy az udvaron éjjel? laza
Debrecen
#16 843
Arapu írta #16 842

És miért van az, hogy a sima benti fali hõmérõm a lakásban fölé az udvaron pedig alámér?

Alá illetve fölé minek? Mihez képest? A benti a falon egy digitálishoz képest ami egy asztalon/polcon/szekrényen van? Az udvaron lévõ hol van? Illetve mihez képest mér alá? Sok a kérdés, de szerintem senki sem tud segíteni, ameddig ezeket meg nem válaszolod. vidám
#16 841
Floo írta #16 840

Pl. akkor tud nagyon elhúzni a harmatpont, amikor hó van. Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet,…

Nem véletlenül húz el hó felett a harmatpont: Link nevet

Persze nem egy pillanat alatt csapódik le a hófelszínre a pára, kell hozzá egy kis idõ, ezért tud átmenetileg létrejönni a köd. Viszont ha már megvan a köd, akkor még gyorsabban mehet lefelé a harmatpont, hiszen a tereptárgyakra is megindul az erõs kicsapódás dér vagy zúzmara formájában, ami még több párát "vesz ki" a levegõbõl.
Becsehely
#16 840
Arapu írta #16 839

Köszi, pont erre voltam kíváncsi: "Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán" Szóval ezért van az, hogy most csak 0 fok körül van Nyíradony fölött a Td de szerintem mégis lesz reggelre legalább -2 fok, mert éjszaka…

Pl. akkor tud nagyon elhúzni a harmatpont, amikor hó van.
Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet, pikk-pakk eléri a harmatpontot, és beáll a köd. Néha az az érzésem ilyen esetben, hogy annyira gyorsan zuhan a hõmérséklet, hogy a harmatpont "nem tudja követni". Aztán itt stagnál kicsit, a harmatpont újra elkezd húzni lefele, megszûnik a köd, és a hõmérséklet is akkor kezd el újra süllyedni.
Nyíradony
#16 839
JoeJack írta #16 838

Harmatpont: http://www.metnet.hu/?m=kislexikon&id=418 Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a…

Köszi, pont erre voltam kíváncsi: "Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán" Szóval ezért van az, hogy most csak 0 fok körül van Nyíradony fölött a Td de szerintem mégis lesz reggelre legalább -2 fok, mert éjszaka fog változni.
#16 838
Arapu írta #16 837

Hali! Mi az oka annak, hogy mikor a hõmérséklet csökkenésérõl illetve a Tmin-rõl van szó mindig a harmatpontot hozzátok fel? Milyen összefüggés van a kettõ között? Egy példán keresztül bemutatná nekem valaki?

Harmatpont: Link

Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a nedves. Ha a léghõmérséklet a harmatpontig csökken, akkor a levegõben lévõ nedvesség kicsapódik és köd keletkezik.

Példa:

Nedves levegõ: 15 fokról indulunk neki az éjszakának, 10 fok a harmatpont. Éjszaka a kisugárzás hatására hûl a levegõ, ám amikor eléri a 10 fokot, beáll a köd és innentõl kezdve stagnál a T2m.

Száraz levegõ: 15 fokról indulunk, de csak 0 fok a harmatpont. Ekkor a levegõ egészen 1-2 fokig le tud hûlni, anélkül hogy köd képzõdne.

Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán, a lényeg a T2m és Td közötti különbség, azaz tulajdonképpen a levegõ nedvességtartalma.
Nyíradony
#16 837
Hali! Mi az oka annak, hogy mikor a hõmérséklet csökkenésérõl illetve a Tmin-rõl van szó mindig a harmatpontot hozzátok fel? Milyen összefüggés van a kettõ között? Egy példán keresztül bemutatná nekem valaki? hideg
#16 836
Usrin írta #16 833

http://docs.lib.noaa.gov/rescue/data_rescue_hungary.html Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam). :)

Ezaaaaz! nevet Eltûnt a linkem a kedvencekbõl, csak a gépen lévõ letöltöttekbõl dolgozhattam és nem tudtam így segíteni a múltkor atbage2-nek, hiába kerestem. Remélem õ is olvassa.
#16 834
Usrin írta #16 833

http://docs.lib.noaa.gov/rescue/data_rescue_hungary.html Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam). :)

Jelen! :-) Régebben még "Excelezésébe" is belekezdtem, de embertelen mennyiségû adat... Bár talán van rá program, de sokszor van elcsúszás a táblázatokban illetve más egyéb hibák.
#16 833
fool* írta #16 829

Keresgéltem neten nagyobb idõtávra visszanyúló "napi jelentéseket",de csak az Eumetes kb 11 éves adatsort találtam. Met.hu-n 5-6 év a nyilvános,Freemeteo nekem elég ziláltnak tûnik,esetleg tudtok még más variációkat?

Link

Csak gyõzd letölteni õket... De biztatásként elárulom, hogy már legalább két embernek sikerült (Nanovich és jómagam).
nevet
Mihályi
#16 829
Keresgéltem neten nagyobb idõtávra visszanyúló "napi jelentéseket",de csak az Eumetes kb 11 éves adatsort találtam. Met.hu-n 5-6 év a nyilvános,Freemeteo nekem elég ziláltnak tûnik,esetleg tudtok még más variációkat?
#16 827
Flurries írta #16 826

Van arra valami módszer, hogy a légnyomás függvényében kiszámítsuk pl. a 850 hPa-s szint magasságát?!

A barometrikus magasságformulából kifejezhetõ a magasság, de az soha nem lesz pontos, mert nem ismered az egyéb állapothatározókat. Az említett formula pl egyenlõ hõmérsékletû légoszlopra szól, nincs benne szó a az egyéb légalkotók parciális nyomásáról stb Vannak erre jó kis képletek, de egyszerûbb, ha megnézel egy szonda felszállást, vagy egy analízist nevet
Lõrinci
#16 822
hidegség írta #16 817

Szia! Legjobban szerintem akkor jársz, ha ellátogatsz az OMSZ meteorológiai szakkönyvtárába, amely kedd-csütörtök között 9-14 óráig tart nyitva. A biztonság kedvéért érdemes lehet odatelefonálni, mert idõnként a…

Köszönöm szépen a segítséget Neked is, valamint Nanovich*-nak is! nevet
Nyíradony
#16 820
Sziasztok! Ez a helyzet ami most fennál az idõjárásban az a mi telünk szempontjából még jó lehet nem? Mert így Északon a hidegmag eléggé meg tud erõsödni. Bár ha ez az Ac-s idõ akkor is így maradna akkor nem sokat éreznénk belõle. De ha mégse, akkor egy Skandináv anticiklon jó lenne számunkra egy hideg télhez? Szóval inkább azt kérdezem, hogy a mostan idõjárási helyzetet nézve minek kellene megváltozni és milyen irányba, hogy egy jó télre legyen esélyünk. Illetve télen a hidegmagnak hol kell elhelyezkedni ahhoz hogy jó legyen a Skandináv Ac. a hideg leforgatásához? hideg Ha hülyeségeket kérdeztem akkor sajnálom, eléggé amatõr vagyok. De legalább kijavítotok.nevet
Kenderes
#16 819
JOHNY írta #16 818

Olyan kérdésem lenne,hogy 2008,2009,2010-es hõmérsékleti,csapadék,jégesõs szélsõségeket hol találok? OMSZ archívum? Köszönöm elõre is

Ilyesmit kértem egyszer én is..,de nem kaptam rá választ!
#16 817
atbage2 írta #16 813

Sziasztok! Néhány régebbi cikkben (http://www.heol.hu/heves/kozelet/hohullam-helyett-lehules-megdolhet-a-hidegrekord-161906 és http://www.heol.hu/heves/kozelet/repkedo-minuszok-21-fokot-mertek-nogradban-203026) feltûnt,…

Szia!

Legjobban szerintem akkor jársz, ha ellátogatsz az OMSZ meteorológiai szakkönyvtárába, amely kedd-csütörtök között 9-14 óráig tart nyitva. A biztonság kedvéért érdemes lehet odatelefonálni, mert idõnként a könyvtáros hölgy távolléte miatt zárva találni az ajtót.

A Lõrinciben mért adatokat 2 helyen keresheted:

1871-tõl egészen 1989-ig megjelent az OMSZ által végzett meteorológiai megfigyelések havi és évi átnézeteit tartalmazó meteorológiai évkönyv sorozat. Éghajlati adatokat (havi közepek) a kiadvány III. kötetében találsz. Az évkönyvek rendszertelen jeleggel közölnek állomástörténeti információkat is, a földrajzi koordináta adatok mellett 1-2 soros szöveg utalhat a mûszerezettség változására vagy a mérõhely költözésére.

Az 1930-as évektõl egészen 1995-ig évjárattól függõen 30-150db állomás havi átnézeteit közli az Idõjárási Havijelentés Magyarországról c. sorozat.