Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
VáraljaMet
Váralja
#16 914
astral írta #16 911

A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû…

Mérések kezdete óta szerintem az 1879-es december:
Szolnok: -11,8°C
Losonc: -15,9°C (Igaz, nem a mai Magyarország területén van, de a határtól nem túl messze.)
Szécsény közelében, de a mai országhatárainkon túl (településnevet nem tudok): -13,7°C
Ha a mérések elõtti idõkre is visszanézünk, akkor én az 1709-es januárt tenném az elsõ helyre, úgy zusammen talán az elmúlt 1000 év leghidegebb hónapjának.
Nanovich*
Budapest V.
#16 913
astral írta #16 911

A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû…

Sajnos (eddig) csak 1900-ig tudtam visszahatolni az idõ mélységében és így a -9,4°C-os január viszi a prímet 1942-ben.
Bellone
Debrecen
#16 912
astral írta #16 911

A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû…

Amirõl én tudok: -11,6°C (1893 január) Nyíregyháza, valamint -10,7°C (1879 december) szintén ugyanitt.
Szerintem ennél (sokkal?) alacsonyabb értéket kell keresni országos rekordért. Feltehetõleg az ország ÉK-i csücskében vagy az Északi-középhegységben, esetleg az attól északra fekvõ medencékben, félmedencékben kell keresni egy olyan idõszakot, amikor az ÉK-rõl betörõ hideg levegõ tartós hótakaróval, hosszú ideig derült, anticiklonos idõvel párosult. Na ilyenbõl lesz rengeteg. Jó keresgélést. laza
astral
Tárnok
#16 911
A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû januárokra, talán az utóbbi érték a befutó.)
met4ever
Offenbach
#16 910
Picike2011 írta #16 909

Kezdem kapisgálni de lehet most butaságot fogok írni. Tehát ha jön egy ciklon és a jelenlegi 5370 méteren -20.5°C fok van. Ha jön egy hidegfront akár 1000-2000-3000 méteren is lehet körülbelül -10°C fok?

Hidegfront nélkül is lehet bármelyik szinten -10°C. A hidegfront lényege az, hogy a front mögött az egyes szinteken hidegebb levegõ érkezik. (az eddig ott lévõ levegõnél hidegebb)
Picike2011
Karcag
#16 909
lász írta #16 908

Itt vannak a szonda felszállási adatok. Megtudod nézni, hogy mi tartozik egy-egy szinthez. http://www.metnet.hu/?m=termik-szamitasok Láthatod, hogy a térkép 500hPa-os szintet ad. Budapesten ez éjfélkor 5370 méter volt…

Kezdem kapisgálni de lehet most butaságot fogok írni. Tehát ha jön egy ciklon és a jelenlegi 5370 méteren -20.5°C fok van. Ha jön egy hidegfront akár 1000-2000-3000 méteren is lehet körülbelül -10°C fok?
lász
Diósd
#16 908
Picike2011 írta #16 906

Szép estét mindenkinek! Bocsánat, hogy megint segítséget kérek. Még elég kezdõ vagyok a térképek értelmezésében. Valaki el tudja nekem magyarázni, hogy mik azok a színek a térképen és a számok, meg a betûk? Köszönöm a…

Itt vannak a szonda felszállási adatok.
Megtudod nézni, hogy mi tartozik egy-egy szinthez.
Link
Láthatod, hogy a térkép 500hPa-os szintet ad.
Budapesten ez éjfélkor 5370 méter volt és -20,5 fokot mért a szonda.
A másik fontos térkép a 850hPa-os szint, éjjel 1,6 fok volt 1618 méteren. Ezek a ciklonok, anticiklon idején mind-mind változik. Tehát az, hogy hány méteren van az adott légnyomási szint az bizony idõjárás függõ. Nem mindegy, hogy ciklon avagy anticiklon helyezkedik el épp a szonda felszállás idején egy adott térség felett.
coontac
Szeged
#16 907
Picike2011 írta #16 906

Szép estét mindenkinek! Bocsánat, hogy megint segítséget kérek. Még elég kezdõ vagyok a térképek értelmezésében. Valaki el tudja nekem magyarázni, hogy mik azok a színek a térképen és a számok, meg a betûk? Köszönöm a…

Ezeket javaslom így elsõre: Link Link Link
Picike2011
Karcag
#16 906
Szép estét mindenkinek! Bocsánat, hogy megint segítséget kérek. Még elég kezdõ vagyok a térképek értelmezésében. Valaki el tudja nekem magyarázni, hogy mik azok a színek a térképen és a számok, meg a betûk? Köszönöm a segítséget elõre is. szomoru

beillesztett kép

kertész
Gyõrszemere
#16 902
Hóimádó_14 írta #16 898

Szeretném megkérdezni, hogy mi az a már sokat elmelegett csigagyár ? :÷i :÷i

A csigagyárat más néven (tudományosan) Izlandi minimumnak nevezzük.
Európa idõjárását két állandó akciócentrum az Atlanti-óceán É-i részén elhelyezkedõ izlandi minimum és az
Azori-szigetek környékén lévõ azori maximum határozza meg.
Az észak-atlanti térségben az e két központ közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiensnek hívják)
nagysága határozza meg a légcirkulációt, az észak atlanti oszcillációt (North Atlantic
Oscillation - NAO), a mérsékeltövi nyugati szelek erõsségét.
Az izlandi minimum általában decemberben a legerõsebb. Általában júliusig gyengül, majd ismét erõsödésnek indul.
Remélem sikerült érthetõen megfogalmaznom! nevet
Picike2011
Karcag
#16 901
Arapu írta #16 900

Sziasztok! Két ismert adatból ki lehet számolni a Td-t? (T2m, Páratartalom) Ha igen hogyan? Illetve milyen nem annyira bonyolult összefüggésekkel lehet még kiszámolni a Td-t? :) És ha derült az ég éjszaka és nincs szél…

Üdv: A levegõ harmatpontját így tudod kiszámolni: 100%- ból elveszed a jelenlegi páratartalmat, azt elosztod öttel és a kapott eredményt kivonod a jelenlegi hõmérsékletbõl! A másik kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni. Üdv: Picike
Arapu
Nyíradony
#16 900
Sziasztok!
Két ismert adatból ki lehet számolni a Td-t? (T2m, Páratartalom) Ha igen hogyan?
Illetve milyen nem annyira bonyolult összefüggésekkel lehet még kiszámolni a Td-t? nevet

És ha derült az ég éjszaka és nincs szél akkor kötelessége a T2m-nek elérni a harmatpontot illetve megközelítenie?
Arapu
Nyíradony
#16 899
Hóimádó_14 írta #16 898

Szeretném megkérdezni, hogy mi az a már sokat elmelegett csigagyár ? :÷i :÷i

Én úgy tudom, hogy az a hely ahol a ciklonok úgymond sorjában, egy más után több "elkészül",kialakul. Ez általában az Atlanti térség ahová a hideg leszakad.
Aztán lehet, hogy nem az, én így tudom. nevet
met4ever
Offenbach
#16 896
met4ever írta #16 895

Schichtdicke = re´teg vastagsag, 2 nyomasi szint közötti re´teg vastagsaga. Jelen esetben feljebb az 1000 es 500 hPa-os szint közötti re´teg, alatta pedig a 700 es 850 hPa-os szint közötti re´teg vastagsaganak…

Total-Totals = Vertical Totals Index + Cross Totals Index

Vertical Totals Index = T850 - T500
Cross Totals Index = Td850 - T500

=>

Total-totals index = T850 + Td850 - 2*T500

Igazabol re´gen hasznalta´k inkabb, a "Cape-Cin elotti" idokben, amikor a radioszondas felszallasokbol nagyon egyszerü modon szerettek volna labilitasi indexeket meghatarozni.
met4ever
Offenbach
#16 895
akopacsi írta #16 894

Szeretném megkérdezni egy szakértõtõl, hogy ezen a grafikonon http://www.wetterzentrale.de/pics/MU_Budapest_avn.png mit jelent az alsó három érték? A két darab "schichtdicke" vonalra gondolok fõleg. Az legalsó Lifted…

Schichtdicke = re´teg vastagsag, 2 nyomasi szint közötti re´teg vastagsaga. Jelen esetben feljebb az 1000 es 500 hPa-os szint közötti re´teg, alatta pedig a 700 es 850 hPa-os szint közötti re´teg vastagsaganak elorejelzese lathato deka-méterben (m/10). Ez a re´tegvastagsag foleg az adott re´teg homersekleti viszonyaitol függ (kisebb mertekben a nedvessegtol is), igy ara´nyosnak tekintheto az adott reteg atlagos homersekletevel az adott pontban. Igazabol a 850 es 1000 hPa-os reteg vastagsaga kellene ide (RT 850/1000) nevet

A TT-rol majd egy masik szakerto nyilatkozik. Röviden: az is egy labilitasi index, mint az LI kacsint
akopacsi
Salgótarján
#16 894
Szeretném megkérdezni egy szakértõtõl, hogy ezen a grafikonon
Link
mit jelent az alsó három érték?
A két darab "schichtdicke" vonalra gondolok fõleg.
Az legalsó Lifted Index-et tudom, hogy a zivatarokhoz kötõdik, itt csak arra lennék kíváncsi, hogy mit jelent a total-totals? Miért van vonal és oszlop diagramm is például itt:
Link
Köszönöm, ha valaki válaszol!

Nanovich*
Budapest V.
#16 893
Picike2011 írta #16 892

Szép estét mindenkinek! Azt szeretném kérdezni, hogy a professzionális észlelési felületre hány észlelés után lehet jogot kapni?

Neked is! Idézet a Metnet fejlesztések, információk c. fórum fejlécébõl:

"INFORMÁCIÓ!

A bõvített észlelõi felület használati jogosultságával kapcsolatban az alábbi szabályozás lép életbe a rendszerproblémák kijavítása - azaz várhatóan 2010.12.11. - után:
A bõvített észlelõi jogot minden olyan észlelõnk megkapja, aki legalább 100 észlelést küldött már, és az összes észleléseinek nem több, mint 10%-a volt csak hibás vagy törölt. A jogot nem kell igényelni, a rendszer minden nap éjfélkor automatikusan felülvizsgálja az említett viszonyszámot és megfelelõ eredmény esetén automatikusan megadja (ill. adott esetben el is veszi) a bõvített észlelõi jogot. Reméljük, hogy ezen szabályozás elnyeri tetszéseteket."
JoeJack
Budapest IX.
#16 891
Hóimádó_14 írta #16 890

Sziasztok! Húú de régen nem voltam bejelentkezve már :)) Az lenne a kérdésem, hogy szeretnék egy összefoglalót készíteni az elkövetkezendõ másfél hét idõjárásáról de mivel lenne benne egy pár kérdés is ezért nem tudom,…

1. Hosszútávú.
2. Szabad.
Hóimádó_14
Molnári
#16 890
Sziasztok!
Húú de régen nem voltam bejelentkezve már nevet) Az lenne a kérdésem, hogy szeretnék egy összefoglalót készíteni az elkövetkezendõ másfél hét idõjárásáról de mivel lenne benne egy pár kérdés is ezért nem tudom, hogy a Hosszútávú topicba kerüljön-e vagy sem?.... Ez az egyik... A másik kérdés az lenne, hogy az összefoglalóban szabad-e névvel említenem más konkurens oldalakat is? Válaszotokat elõre is Köszönöm! nevet)
Floo
Becsehely
#16 888
Arapu írta #16 887

Sziasztok! Ez egy ilyen hosszú hidegfront lenne majd? GFS 54 óránál. A csapadék szépen kirajzolja a hfrontot. (azt?)http://kepfeltoltes.hu/view/111106/Rtavn544_www.kepfeltoltes.hu_.png

Ez egy megafront!
Taki
Veszprém
#16 886
JoeJack írta #16 882

Elméletem: a város körüli hegyek torlasztották az áramlás által mozgatott nedves légtömegeket, mint amikor nyomod a pumpát, de befogod a végét és kissé még tudod sûríteni a csõben lévõ levegõt. De lehet, hogy hülyeség.…

Az elméleted tökéletes, pontosan ez volt a helyzet. Kis térképismeret: a 8-as úton nyugat felé haladva Városlõdnél volt vége a ködnek reggel fél nyolckor, Szombathelyen, egész Vas és Zala megyében (Szombathely-Sármellék útvonalon) szinte tavasz egész nap. Egy szál pólóban 13.30-kor beültem a kocsiba, irány haza Sármellékrõl. Keszthely szép idõ, Tapolca még szebb. Kapolcs után kiérve a taliándörögdi medencébe, már láttam, baj lesz....a Kab-hegy hónaljig ködben volt. Nagyvázsony már párás, pár kilométerrel odébb nyílt köd, Tótvázsonytól minden szürke ködös, fûtés felteker. Rettentõen beragadt hozzánk a ködfelhõ és te pedig nagyon jól írtad le. Én pedig remélem, nem untattam senkit. nevet
coontac
Békéscsaba
#16 885
pitom írta #16 884

Én kérek elnézést, valóban ott van... De amikor végigolvastam a fórumot, miért nem találkoztam vele?! :# :# Na jó, most vagy elkezdek Cavintont szedni, vagy informatikust hívok... :( [esõ]

Mindenkinek nehéz, de neked még egy nagy fokkal nehezebb ez az idõszak. Pihend ki magad egy picit, ha tudod, rád fér szomoru
pitom
Szeged
#16 884
coontac írta #16 883

Gyakorlatilag szóról szóra ezt írtam le a kérdést követõ hozzászólásban. Elmaradt a válasz?

Én kérek elnézést, valóban ott van... De amikor végigolvastam a fórumot, miért nem találkoztam vele?! beteg beteg Na jó, most vagy elkezdek Cavintont szedni, vagy informatikust hívok... szomoru [esõ]
coontac
Békéscsaba
#16 883
pitom írta #16 881

Erre a kérdésre elmaradt úgy látom a válasz... Sorrendben tehát: nyári nap: Tmax >= 25 fok, hõség: Tmax >= 30 fok, forró: Tmax >= 35 fok. A hõhullámnak meteorológiai értelemben vett kritériumairól nem tudok, ez adott…

Gyakorlatilag szóról szóra ezt írtam le a kérdést követõ hozzászólásban. Elmaradt a válasz?
JoeJack
Budapest IX.
#16 882
P kapitány írta #16 880

Tegnap ahogy vártam a vonatra Veszprémben a hatalmas ködben dél körül,egy érdekes jelenséget figyeltem meg. Ahogy ballagtam,egyszer csak feltámadt a szél a semmibõl,megörültem hogy végre felszakítja a sûrû ködöt és…

Elméletem: a város körüli hegyek torlasztották az áramlás által mozgatott nedves légtömegeket, mint amikor nyomod a pumpát, de befogod a végét és kissé még tudod sûríteni a csõben lévõ levegõt. De lehet, hogy hülyeség. nevet
pitom
Szeged
#16 881
csubi írta #16 852

Kérdésem a következõ: Melyek a nyári; a hõség; és a forró napok; valamint a hõhullám kritérimai? 8)

Erre a kérdésre elmaradt úgy látom a válasz...
Sorrendben tehát: nyári nap: Tmax >= 25 fok, hõség: Tmax >= 30 fok, forró: Tmax >= 35 fok.

A hõhullámnak meteorológiai értelemben vett kritériumairól nem tudok, ez adott területen mást és mást jelenthet (pl. a briteknél 3 nap 30 fok ennek számít, míg nálunk ez egy sima nyári periódus) ...
P kapitány
Keszthely
#16 880
Tegnap ahogy vártam a vonatra Veszprémben a hatalmas ködben dél körül,egy érdekes jelenséget figyeltem meg. Ahogy ballagtam,egyszer csak feltámadt a szél a semmibõl,megörültem hogy végre felszakítja a sûrû ködöt és kisüt a nap. Ezzel szemben,pár perc múlva miközben a szél továbbra is erõs maradt,gyakorlatilag még sûrûbb lett a köd 20-25 méter se lehetett már a látótáv. Ez mivel magyarázható?
Torontál
Deszk
#16 878
Arapu írta #16 875

Sziasztok! Végigpörgethetõ ECMWF csapadéktérképet kérnék szépen. Mindenhol kerestem denem találtam. 500 hPa-s és más sok van de csapadék elõrejelzést nem találtam térkép formában. Elõre is köszönöm. :)

Link be lehet állítani akár 24 órásra, légnyomással kombinálható. A mennyiséget számokban itt találod: Link
coontac
Szeged
#16 877
Arapu írta #16 875

Sziasztok! Végigpörgethetõ ECMWF csapadéktérképet kérnék szépen. Mindenhol kerestem denem találtam. 500 hPa-s és más sok van de csapadék elõrejelzést nem találtam térkép formában. Elõre is köszönöm. :)

Regisztráció után ezen a linken tudsz megnyitni többek között csapadéktérképet is: Link
Ponya
Debrecen
#16 876
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, hogy hol lehet megtalálni a települések 20 évre visszamenõ napi idõjárását? Aki tudja az kérem ne tartsa magában, sokat segítene nevet az OMSZ nem jó, mert csak pénzért adják ki, több millió forint pedig nincsen rá nevet Elõre is köszönöm nevet
TBC
Nagycenk
#16 873
tjanos88 írta #16 872

Nézzük sorban: Ha nem látható az égbolt, akkor nem meghatározható az égkép, kódja a 9-es. A páratlan számú jelenidõ a szitálásnál is azt mondja, hogy megszakításokkal történik a csapadékhullás, vagy idõnként gyengül…

Köszönöm! nevet
Csak nem voltam biztos benne, hogy az "erõsödõ" az egyenértékû azzal, hogy megszakításokkal történik. Mert gyengülést nem észleltem, csak erõsödést.
Az égkép meg már világos. nevet Köszönöm szépen!
tjanos88
Budapest XI.
#16 872
TBC írta #16 871

Kedves, elsõsorban Sorpon környéki meteorológustársak! A jelen helyzettel szeretnék pár félreértésre okot adó kérdést tisztázni. Az idõjárási helyzet a következõ: egyre erõsödõ szitálás van, az égbolt nem látható.…

Nézzük sorban:
Ha nem látható az égbolt, akkor nem meghatározható az égkép, kódja a 9-es.
A páratlan számú jelenidõ a szitálásnál is azt mondja, hogy megszakításokkal történik a csapadékhullás, vagy idõnként gyengül esetleg. Úgyhogy inkább az 51 és 53 között döntenék a helyedben, azaz gyenge vagy közepes?
Zárt köd, ha nem meghatározható az égkép.
A felhõzet valószínûleg St, de mivel nem meghatározható, ezért nem írjuk be az észlelésbe, ugye. nevet
TBC
Nagycenk
#16 871
Kedves, elsõsorban Sorpon környéki meteorológustársak!
A jelen helyzettel szeretnék pár félreértésre okot adó kérdést tisztázni.
Az idõjárási helyzet a következõ: egyre erõsödõ szitálás van, az égbolt nem látható. Ilenkor égképnek borultat kell megadni, vagy "nem meghatározhatót"?
Második kérdésem: ez most 52-es, vagy 53-as synop-kód?
Harmadik kérdésem: ez nyílt vagy zárt köd? Látástávolság: 300 m.
Illetve afelhõzet típusában nem vagyok biztos: Ns vagy St? Elvileg ha esõ hullik, akkor Ns. Viszont ha csak szitálás? (Délután viszont gyenge esõ hullott, tehát az biztos, hogy Ns.)
Tudom, a kislexikont végignyálaztam, de szeretném, ha valaki profibb megerõsítene ezen dolgokban.
Elõre is hálás köszönet!
olivera
ada
#16 870
Szerintem a radar érzékenységének beállitása a kulcs. A horvát radar is pl a konvektiv eseményekre lehet kihegyezve, mert pl. a havazásokból és kisebb esõkbõl alig lát valamit, ellenben a szerb vagy a román radarral amelyeken a havazás és kisebb esõ sokkal szebben látható.
MkRMaN
Kenderes
#16 869
Mr.Twister írta #16 868

Hello! Egy egyszerû kérdés! Miért van az, hogy rendszerint õsszel, pl most is. a szokásos csapadékfigyelõ radarképeken alig látni valamit miközben szinte országos esõ van. A nyári zivatarok idején meg szinte…

Ez is egy érdekes eset:Link
Hogy az OMSZ kompozit radarján is jól látni a nagy zöld "pacát". Az idõképes radar viszont szinte nem is jelöli.
A válasz engem is nagyon érdekelne!
Bár gondolom nem egy nagy cucc lehet a konkurens oldal nagy felbontású radarjanevetnevet laza
Mondjuk a pirosló cellákat elég szépen jelöli!nevet
Mr.Twister
Budapest XI.
#16 868
Hello!

Egy egyszerû kérdés! Miért van az, hogy rendszerint õsszel, pl most is. a szokásos csapadékfigyelõ radarképeken alig látni valamit miközben szinte országos esõ van. A nyári zivatarok idején meg szinte halálpontosan látni hogy hol is van az adott cella. Gondolom ez összefüggésben van a felhõ magassági kiterjedésével. A zivatarok a nyári konvekciónak köszönhetõen jóval nagyobb légréteget fognak át. Kérdés a radarok milyen magassági szinteken látnak jól? (azt tudom, hogy az állomástól távolodva egyre magasabb légrétegekben képes csak pásztázni) Ezek az õszi csendes esõk milyen légrétegekben tanyáznak? Megállapítható e valahogy hogy a felhõk alapja és teteje hány méteren (láb) van? Van e erre vmi oldal ahol ezeket meg lehet tekinteni? (repülésmeteorológiánál gondolom fontos)

Köszi a választ: Mr. Twister