Az éghajlatváltozás okozhatta a nepáli katasztrófát!

Az előzetes vizsgálatok szerint augusztus 26-án egy gleccser alsó része szakadt le körülbelül 5200 méteres magasságban a nepáli–tibeti határtérségben. A hatalmas jég- és kőtömeg mintegy 1200 métert zuhant, majd a Lhende Khola folyó völgyébe zúdult. A lavina valószínűleg átmenetileg eltorlaszolhatta a folyót, így a természetes gát mögött a víz gyors visszaduzzadását idézte elő. Amikor a torlasz átszakadt, egy vízből, jégből, iszapból és sziklatörmelékből álló, rendkívül sűrű torrens árhullám rohant végig a völgyön. Mérések szerint folyó egyes szakaszain fél óra alatt kilenc méterrel (!) emelkedett meg a vízszint.

 

 

 

A műszerek egy 5,2-es magnitúdójú szeizmikus eseményt is rögzítettek, amelyet kezdetben földrengésnek és az esemény kiváltó jelenségének véltek. Az USGS későbbi elemzése szerint azonban a jelet maga a lezúduló jég- és kőtömeg keltette - ami egészen döbbenetes - de valódi földrengés nem történt.

Ahogy az egész északi féltekén, a Himalájában is tapasztalható a gyors felmelegedés, ami intenzív jégvesztést okoz és növeli az ilyen magashegységi események kockázatát. Az elmúlt évben is előfordult ugyanitt egy hasonló esemény, akkor egy gleccsertó hirtelen leürülése okozott árvizet, több ember halálát és jelentős infrastrukturális károkat okozva.