Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
Pomáz
#17 514
becko8 írta #17 513

Sziasztok! Talajhõmérsékleti adatsorok érdekelnének, esetleg grafikonok, Magyarországi területrõl, különbözõ mélységekben, pl felszíntõl 1m-ig minél nagyobb felbontásban, pl 10, 20 cm-enként, és ezek havi bontásban…

Hát, nem tülöngenek a válaszok...nevet
Módosítanám a kérdésem: mindössze 1, és 2m-en érdekelne a talajhõmérséklet havi alakulása.
Köszönöm
Pomáz
#17 513
Sziasztok!
Talajhõmérsékleti adatsorok érdekelnének, esetleg grafikonok, Magyarországi területrõl, különbözõ mélységekben, pl felszíntõl 1m-ig minél nagyobb felbontásban, pl 10, 20 cm-enként, és ezek havi bontásban hogyan változnak...
Remélem érthetõen fogalmaztam,
szóval vannak ilyen vagy hasonló adatsorok, grafikonok?

Köszönöm,
b
#17 510
jocika8627 írta #17 507

40-est kapott. :) Ha már itt tartunk, egy másik eset: ha a közelben zivatar van (dörgést hallani, villámlást is látni néha), de felettem, egy szemmel is jól elhatárolható cellából csendes záporesõ hullik, ilyen záport…

Zivatart kell észlelni és megjegyzésben leírni, hogy valójában a zápor egy másik cellából esik.
Okány
#17 509
becko8 írta #17 508

Sziasztok! Az OMSZ oldalán az agrometeorológia címszó alatt lévõ térképek, ha rámegyek pl. a csapadékösszegre vagy a talajnedvességre akkor azt írja ki nálam, hogy a prodoktum nem létezik... Ez csak nálam van így, vagy…

Nekem bejön hibátlanul nevet ,Milyen böngészõt használsz?
Pomáz
#17 508
Sziasztok!
Az OMSZ oldalán az agrometeorológia címszó alatt lévõ térképek, ha rámegyek pl. a csapadékösszegre vagy a talajnedvességre akkor azt írja ki nálam, hogy a prodoktum nem létezik...
Ez csak nálam van így, vagy még fejlesztés alatt van ez a rész?
#17 507
pitom írta #17 506

Köszi, ez esetben azt gondolom, hogy a látótávolság a ködsávig tart, vagy részben a ködsávban ér véget, így azt gondolom, hogy a talajmenti köd észlelése nem helyes, hanem a köd távolban, vagy köd foltokban (40, 41)…

40-est kapott. nevet
Ha már itt tartunk, egy másik eset: ha a közelben zivatar van (dörgést hallani, villámlást is látni néha), de felettem, egy szemmel is jól elhatárolható cellából csendes záporesõ hullik, ilyen záport kell adni? A megjegyzés rovatba meg beírni, hogy távoli zivatar van?
Szeged
#17 506
jocika8627 írta #17 501

Szia Pitom! Szemmagasság alatt, vagy éppen vele egy vonalban. Mivel mélyebben fekvõ területrõl van szó, úgy két-három méter magasságban volt, a talajtól számítva. :)

Köszi, ez esetben azt gondolom, hogy a látótávolság a ködsávig tart, vagy részben a ködsávban ér véget, így azt gondolom, hogy a talajmenti köd észlelése nem helyes, hanem a köd távolban, vagy köd foltokban (40, 41) synop-kód a megfelelõ...
#17 505
Flurries írta #17 502

A tegnapi front kapcsán többször elõkerült az "orros" front betörés.Mit jelent ez pontosan?! A szél siet nagyon elõre a front egy részén?! Illetve ez miért akadályozza a konvekciót?! (habár tegnap nem nagyon volt…

Az "orros" megnevezés nyilván az azori "orra" vonatkozik. Ennek értelmében a ciklon hátoldalán, a hidegfront mögött nagyon gyorsan magas nyomás épül ki oly módon, hogy az azori "növeszt" nyúlványt kelet felé: ez az a bizonyos orr. Ilyen esetben az alacsony nyomású teknõt "derékban kettéfûzi" az azori orr, a frontálzóna északi, hidegfronti szakasza nagy sebességgel távozik k-ék felé, mögötte hamar stabilizálódik a légkör. A déli szakaszból fõleg a téli félévben gyakran mediciklon alkul, melynek frontrendszere késõbb fölénk helyezõdhet. Az orr megjelenésében nagy szerepe van az Alpok légáramlásokat módosító hatásának: az azori legtöbbször az Alpokon keresztül "dugja be az orrát" a kontinens centrumába.
Gyõr
#17 504
olivera írta #17 503

A szélnyírás definíciója az hogy magassággal változik a szélsebbeség és a szélirány? Flurries: A ciklon peremvonalának görbülete (ami egyébként egy orra hasonlít) a meghatározó, mely helyzetben orros (hidegfrontról)…

Hmm...akkor Ény-on 10-bõl 9 front orrosnak számít, ugyanis az esetek töbségében elõresiet a hûvösebb levegõ.
ada
#17 503
A szélnyírás definíciója az hogy magassággal változik a szélsebbeség és a szélirány?

Flurries:

A ciklon peremvonalának görbülete (ami egyébként egy orra hasonlít) a meghatározó, mely helyzetben orros (hidegfrontról) beszélünk! Legtöbbször alacsony szintû hideglevegõ elõretörésével jár együtt, mely stabilizálja a légkört.
#17 501
pitom írta #17 495

Ez még mindig egy apró kiegészítésre szorul, de kérdéssel. Hol volt a köd teteje a te észlelõpontodhoz viszonyítva? Szemmagasság alatt vagy felett? - persze a kérdés Jocikának ment ;)

Szia Pitom!

Szemmagasság alatt, vagy éppen vele egy vonalban. Mivel mélyebben fekvõ területrõl van szó, úgy két-három méter magasságban volt, a talajtól számítva. nevet
#17 500
pitom írta #17 498

Nanókám, felfogtam mit írt, de jogos Galervin felvetése ;) Szemmagasság alatt és felett is látni lehet a köd tetejét ;) Galervin, még 41, és 48-as kódok is számításba jöhetnek, és az általad leírtra én azt hiszem a…

A 48-ast azt hiszem ma inkább kihagyom :-))), de a 41-es tényleg jónak tûnik. :-) Köszi!
Szeged
#17 498
Nanovich* írta #17 496

"...nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét..."

Nanókám, felfogtam mit írt, de jogos Galervin felvetése kacsint Szemmagasság alatt és felett is látni lehet a köd tetejét kacsint

Galervin, még 41, és 48-as kódok is számításba jöhetnek, és az általad leírtra én azt hiszem a 41-et választanám...
#17 497
Nanovich* írta #17 496

"...nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét..."

A "látni a ködfelhõzet tetejét" nem feltétlenül jelent sekély ködöt, sõt. Éppen ma reggel volt hasonlóban részem. Jobb kéz felé párásság, bal kéz felé is 1000 méter feletti látás, de - az Ipoly árterén -, úgy 1200-1300 méterre sûrû, vastag ködfalat láttam, melynek magassága 15-20 méter volt. És mintha elvágták volna, tkp. beszorult az ártérre. Mondjuk ez szimplán 40, de ha ezer méter alatti az lt., """szívem szerint""" akkor is inkább 40-et adtam volna, mert észlelési helyemen nem sok köze volt az idõnek a ködhöz. A szabályok alapján itt 1000 méter alatti lt.-nál a 42, 44, 46-os kódokból válogathatnék?
Szeged
#17 495
JoeJack írta #17 491

Kétféle észlelõi felületünk van, én így észlelnék: Egyszerû: párásság, 1,5 km látótáv és a megjegyzésben leírnám a sekély köd meglétét. Bõvített: párásság, látótávnál 1,5 km + sekély köd, valamint 11-es SYNOP jelenidõ…

Ez még mindig egy apró kiegészítésre szorul, de kérdéssel. Hol volt a köd teteje a te észlelõpontodhoz viszonyítva? Szemmagasság alatt vagy felett? - persze a kérdés Jocikának ment kacsint
#17 494
Helló!! vidám

Valaki elmagyarázná nekem, hogy a 0-2,5 km-es szélnyírási vektor hogyan viszonyul a zivatarrendszer erõsségéhez, illetve élettartamához? (Minél nagyobb a szélnyírási vektorok hossza, ill. irányuk minél merõlegesebb a zivatarrendszer
vonalára, annál hosszabb élettartamú rendszer valószínûsíthetõ. Másképpen
megfogalmazva: a 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok vonalra merõleges komponensének (a
vonal-normális nyírásnak) növekedésével feltehetõen a zivatarrendszer élettartama is nagyobb
lesz.) Ezt hogy kell érteni?? Nem tudom mit kell nézni a térképen..minek a hosszát mihez képest? nyelvnyujtas

És honnan lehet tudni azt, hogy egy hidegfront hullámzó lesz?
Köszi laza
#17 491
jocika8627 írta #17 490

Lehet olyan, hogy párásság és köd egyszerre? Mondok rá egy példát, ami épp most aktuális: lakott terület felé nézve 1,5 km körüli a látótáv, szemmel is jól látható a párásság. Ugyanakkor kb. 20 méterre, másik irányba…

Kétféle észlelõi felületünk van, én így észlelnék:

Egyszerû: párásság, 1,5 km látótáv és a megjegyzésben leírnám a sekély köd meglétét.

Bõvített: párásság, látótávnál 1,5 km + sekély köd, valamint 11-es SYNOP jelenidõ (sekély köd, foltokban).

De majd megmondják a szakik. nevet
#17 490
Lehet olyan, hogy párásság és köd egyszerre? Mondok rá egy példát, ami épp most aktuális: lakott terület felé nézve 1,5 km körüli a látótáv, szemmel is jól látható a párásság. Ugyanakkor kb. 20 méterre, másik irányba tekintve (lakott területen kívül, mélyebben lévõ területen) elég sûrû és nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét, tehát sekély. Ilyenkor mi a helyes észlelés?
#17 489
zgarfi írta #17 488

Lehet,hogy nagy butaságot kérdezek-de lehet a településünknek-Szegvár,Csongrád megye- olyan mikroklímája,ami miatt rendszeresen elkerül minket esõ,zivatar?Ha igen,meg lehet mondani,mi okozza?Elõre is köszi a választ!

Nincs ilyen mikroklímátok. Ez pusztán szerencse kérdése, ha hosszabb idõszakra, mondjuk 100 évre visszamenõleg össze tudnánk számolni a szegvári és mondjuk a túrkevei zivataros napok számát, valószínûleg nem lenne jelentõs különbség. Most egy peches sorozatban vagytok, de egyszer minden sorozat véget ér. zivatar
Szegvár
#17 488
Lehet,hogy nagy butaságot kérdezek-de lehet a településünknek-Szegvár,Csongrád megye- olyan mikroklímája,ami miatt rendszeresen elkerül minket esõ,zivatar?Ha igen,meg lehet mondani,mi okozza?Elõre is köszi a választ!
#17 485
petrol írta #17 484

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy a Delta ThetaE paraméter mit mutat meg?

Szia!

Ez egy olyan hõmérsékleti paraméter, amelynél egy adott légoszlopot veszünk. Abban a légoszlopban levõ legszárazabb és leghidegebb szint ekvipotenciális hõmérsékletébõl a felszíni evk. hõméréséklétet kivonjuk. [legszárazabb és leghidegebb ] Ha ez az érték 15°C körül van, vagy ennél nagyobb akkor légzuhatagra, downburst-re is lehet számítani. Ha pedig ez az érték 20-25°C is eléri, ott már igen komolyan széllel kell számolni.

Egy emagrammon pedig, a nedves adiabatát nézünk, akkor a nedves adiabatán leereszkedõ légrész erõsségével arányos.

Lényegében pedig:
Az erõs kifutószeleket, légzuhatagokat lehet vele kiszúrni.

Ui.:
Ha valami kicsit nem stimmel illetve kiegészítést nyer, majd írják a hivatásosok. Nekem errõl ennyi jutott csak eszembe. nevet
#17 482
DVTK írta #17 479

Sziasztok! Jövõ héten megyek Prágába és nézegetem a várható idõjárást. Az lenne a kérdésem, h a fáklyán látható 850 hpa-ra megadott hõmérsékletek kb milyen hõmérsékletet adnak 2 méteren? Egyszer olvastam itt, h kb 15…

T850 és a T2m közötti differencia teljesen változó, az aktuális idõjárási helyzet függvénye. Tartósan száraz, kánikulai idõben akár 17-18 fok is lehet a a különbség; télen, hidegpárnás helyzetben pedig ugye az is elõfordulhat, hogy 850-en több fokkal melegebb van, mint a felszín közelben.
#17 481
erika1 írta #17 480

Sziasztok! Mostmár tud valaki mondani nekem valamit a jövõheti Balatoni várható idõjárásról?? :( lesz egyáltalán strandolásra alkalmas nap? köszi a választ

Szia! Ahogy az elõrejelzésben is olvashatod, amolyan trópusi jellegû idõjárási helyzet alakulhat ki, amely magában hordozza a nyárias hõmérsékleteket és a záporokat, zivatarokat is. Az idõszak végefelé lehet hûvösebb az idõ csak.
#17 479
Sziasztok!
Jövõ héten megyek Prágába és nézegetem a várható idõjárást. Az lenne a kérdésem, h a fáklyán látható 850 hpa-ra megadott hõmérsékletek kb milyen hõmérsékletet adnak 2 méteren? Egyszer olvastam itt, h kb 15 fokot kell hozzáadni a 850eshez és az nagyjából megfelel a 2 méteres hõmérsékletnek, igaz ez?
Tárnok
#17 478
becko8 írta #17 477

Sziasztok! Alacsony Tátrára vonatkozó idõjárási, fõképp csapadékadatokat hol találok? Hasznos lenne, mint itt, hogy a területen az elmúlt 14 napban mennyi esõ esett... Köszönöm, becko

Például a wetteronline-ról. Link Link (Át kell állítani niederschlagra. Igaz a legkisebb intervallum 4 hét, de majd kiigazodsz.) Bár gondolom neked részletesebben kéne.
Pomáz
#17 477
Sziasztok!
Alacsony Tátrára vonatkozó idõjárási, fõképp csapadékadatokat hol találok?
Hasznos lenne, mint itt, hogy a területen az elmúlt 14 napban mennyi esõ esett...
Köszönöm,
becko
#17 476
palota írta #17 473

Sziasztok! Egy laikusnak lenne szüksége légkörrel és hõmérsékletekkel kapcsolatos információkra, mert regényében nem akar hülyeségeket írni 8) . "Tegyük fel, hogy szinte minden széntüzelésû gépekkel mûködik, és emiatt…

Elsõ lépésben elvileg melegítene egy ilyen réteg, hiszen fekete, így a beérkezõ sugárzást hatékonyabban nyeli el, mint a felszín. (Ismert, hogy az ellenkezõ véglet a fehér hótakaró, ami a sugárzás nagyon nagy részét visszaveri.) Igen ám, de ha a szennyezett réteg megvastagszik (és ha a Napot eltakarja, akkor ez már megtörtént), akkor ez az elnyelõdés valahol a magasabb légrétegekben fog lejátszódni, a felszínen pedig valóban hidegebb lesz az árnyékolás miatt.

Alapvetõ fizikai akadályát nem látom ennek a forgatókönyvnek: a légkörbe kerülõ hatalmas mennyiségû por és az ezzel járó sötétség+lehülés a földtörténet több nagy kihalási eseményében szerepet játszott. Persze ott vulkánkitörések vagy meteoritbecsapódás volt a kiváltó ok, és fontos, hogy azok GLOBÁLIS események voltak. A légkör átkeveredése miatt LOKÁLISAN (pl. egy város vagy egy ország felett) nehezen durvulhatna el így a helyzet Amennyire eldurvulhat, arra kínai nagyvárosokban "szép" példákat láthatunk, de azért nappal ott is világos van. Az egész Föld "elsötétítéséhez" viszont szerintem a világ összes szene is kevés lenne. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szén elégetésének terméke alapvetõen a színtelen, szagtalan szén-dioxid. A fekete korom csak a tökéletlen (oxigénhiányos) égés, ill. a kõszénben levõ egyéb anyagok miatt keletkezik, tehát fejlett technológiával jócskán csökkenthetõ a mennyisége, ami mégis létrejön, az pedig kiszûrhetõ. A széntüzelésû visontai erõmû környezetében sem tapasztal az ember semmi különöset, legfeljebb szép gomolyfelhõket a meleg levegõ feláramlását beindító kémények fölött.
Tárnok
#17 474
erika1 írta #17 465

sziasztok! Tud nekem valaki mondani valamit arról mi várható 21-28 ig?kb. mire számítsak a Balatonhoz mennék :S köszi a válaszokat elõre is :)

Háááát, erre a kérdésre még vissza kell térni...Link
#17 473
Sziasztok!

Egy laikusnak lenne szüksége légkörrel és hõmérsékletekkel kapcsolatos információkra, mert regényében nem akar hülyeségeket írni laza .

"Tegyük fel, hogy szinte minden széntüzelésû gépekkel mûködik, és emiatt minden áldott nap hatalmas mennyiségû füst és gõz kerül a levegõbe -- valahogy úgy, mint a kipufogógáznál, amibõl szmog képzõdik, csak itt a szén miatt sokkal sötétebb színe lenne a "szmog"felhõnek, és egy idõ után annyi gyülemlene fel belõle, hogy egyáltalán nem eresztené át a fényt.
Az egyik kérdésem az lenne, hogy ez elviekben lehetséges-e. (Nem baj, ha nem, csak kíváncsi vagyok. nevet)
A másik: akár lehetséges, akár nem, tegyük fel, hogy ez a helyzet: egyáltalán nincs napfény. Ennek milyen fõbb élettani hatásai lennének?
(Gondolok itt arra, hogy pl. növények egyértelmûen nem élnének itt meg (legfeljebb gombák), a D-vitamin hiánya gondokat okozna... ilyesmik. vidám)

Igazából, ami épp most a leginkább elgondolkodtatott, és ami miatt gondoltam, hogy írok neked, az az a kérdés volt, hogy amennyiben szmog okozza a sötétséget, az a város hõmérsékletére nézve mit jelentene: a napfény hiánya miatt sokkal hidegebb lenne (nekem ez tûnik valószínûbbnek így belegondolva), vagy valamivel melegebb? És... ha szén okozza, akkor gondolom a levegõ körülbelül annyira lehet egészséges, mint egy bányászvárosban, azaz rengeteg légúti problémához vezetne..."

A válaszokat én is sejtem / tudom, de a Ti véleményetek, tudásotok is jól jönne.

Köszi
András
#17 471
becko8 írta #17 470

Leginkább a csapadék mennyiségébõl, hiányából... környékemen 2-4 mm esett, míg tõlem keletre és nyugatra is 10 mm felett bõven...

Ez most így jött ki. Pont errefelé volt a labilitás határa. Nálunk haltak be a nyugati, de itt születtek a keleti cellák. A kettõ közt... na ott vagyunk mi! :-) Ez van.
Úgy veszem észre, ez a nyár a szokásosnál is inkább a konvektív a csapadékról szól. Máskor azért bejön egy-egy csendes esõs elõrefutó front, most még az sem. A két véglet - vagy esik erõsen helyi jelleggel vagy elzárják a csapot. Tudom-tudom, errõl szól a nyár, de most talán egy picit még erõsebb, ezért is lehetséges egy-egy pontban kirívóan alacsony csapadék.
Pomáz
#17 470
Usrin írta #17 469

Ezt a radarképrõl állapítottad meg? Vedd figyelembe, hogy nem mûködik a budapesti radar, és a szóban forgó terület az, ahol Sármellék már, Napkor még nem képezi le tökéletesen a cellákat...

Leginkább a csapadék mennyiségébõl, hiányából... környékemen 2-4 mm esett, míg tõlem keletre és nyugatra is 10 mm felett bõven...
#17 469
becko8 írta #17 468

Tegnap is kérdeztem a társalgóban, hogy mi lehet az oka, hogy tõlünk nyugatra lévõ erõs cellák közép Mo északi része elõtt legyengülnek, majd keletre újra megerõsödnek? Mi van itt közép Mo. északi részén...?

Ezt a radarképrõl állapítottad meg? Vedd figyelembe, hogy nem mûködik a budapesti radar, és a szóban forgó terület az, ahol Sármellék már, Napkor még nem képezi le tökéletesen a cellákat...
Pomáz
#17 468
Tegnap is kérdeztem a társalgóban, hogy mi lehet az oka, hogy tõlünk nyugatra lévõ erõs cellák közép Mo északi része elõtt legyengülnek, majd keletre újra megerõsödnek? Mi van itt közép Mo. északi részén...?
Tárnok
#17 466
erika1 írta #17 465

sziasztok! Tud nekem valaki mondani valamit arról mi várható 21-28 ig?kb. mire számítsak a Balatonhoz mennék :S köszi a válaszokat elõre is :)

Messze az még, de úgy tûnik jobban jársz, mint akik a jövõ hét elején mennek.