Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#17 464
Tomka1994 írta #17 463

Köszönöm a kiegészítést, mindig van még mit tanulni. Nekem eddigi tudásom alapján az volt, hogy melegadvekció = kiszáradás = kisebb az esély a zivatarra.

Újabb kiegészítés nevet
Az sem mindegy, hogy melyik szinten történik a melegadvekció. Ha pl. inkább csak az alacsonyabb szinteken (pl. 850 hPa) és közben a magasabb szinteken (pl. 500 hPa) nincs advekcio, akkor ezáltal nõ a különbség a két szint között => labilisabbá válik a légréteg.

Míg ha pl. 500 hPa-on melegszik, felszínközelben nem, azzal csökken a vertikális hõmérséklet különbség => stabilizálódás

Sõt, lehet minden szinten is melegadvekció, de eltérõ mértékkel, ez is eltérõ hatású lehet.... nevet
#17 463
tjanos88 írta #17 461

A melegadvekció nem okoz minden esetben kiszáradást. Ha a Mediterrán térségbõl áramlik be páradús meleg légtömeg, akkor növelheti is a légoszlop átlagos rh-ját. De azért általában tényleg szárad a légkör, mivel a…

Köszönöm a kiegészítést, mindig van még mit tanulni. Nekem eddigi tudásom alapján az volt, hogy melegadvekció = kiszáradás = kisebb az esély a zivatarra.
Martonfa
#17 461
Tomka1994 írta #17 459

1. Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör.…

A melegadvekció nem okoz minden esetben kiszáradást. Ha a Mediterrán térségbõl áramlik be páradús meleg légtömeg, akkor növelheti is a légoszlop átlagos rh-ját.
De azért általában tényleg szárad a légkör, mivel a melegebb levegõ több nedvességet képes tárolni, azaz ugyanannyi abszolút nedvesség esetén a melegebb levegõnek kisebb lesz a relatív páratartalma.
#17 459
zivatarkém007 írta #17 458

Miért/hogyan függ össze a melegadvekció és a légköri kiszáradás? Középszintû kiszáradás esetén (ha csak ott van szárazság, pl 500 hepán) is lehetséges zivatar? (egyszer olvastam, hogy középszintû kiszáradáskor lehet…

1.
Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör. Ha pedig kiszárad, nincs nedvesség--> nincs zivatar.
Mondhatjuk úgy, hogy az alacsony szinteken a meleg advekció adja a "Cin" értékét, vagyis a konvektív gátlás mutatóját.
De, ha a magasabb szinteken hideg advekció van, ami jókora nedvességre tesz szert, akkor a labilitás magas értéket mutathat, és zivatar fejlõdhet.

2.
a.)
Középszintû kiszáradás esetén lehet még zivatar, hiszen elsõ sorban a zivatarok "beindulásánál" az alsó légrészek nedvességére van szükség. Ha itt adottak a feltételek és elég "erõs" a légkör, esetlegesen áttudja törni a szárazabb szintet is.
b.)
Igaz.

3.
Természetesen az alsó szint játszik nagy szerepet. Ami fontos, nedvesség, emelés, labilitás.
Nedvesség szinte elengedhetetlen, fõleg alacsony szinteken ugyebár.
Emelést létrehozhat, front, orografikus emelés esetlegesen kifutószél is.
Labilitás pedig az alább leírt dolgoktól függ. CIN vs CAPE

4.
" A magaslégköri mérések megjelenítésének egyik szokásos módja a fõ nyomási szintekre — 500 hPa (kb. 5500 m), 700 hPa (kb. 3000 m), 850 hPa (kb. 1500 m) és 925 hPa (kb. 700 m) — vonatkozó ún. topográfia térképek." forrás: met.hu
#17 458
Miért/hogyan függ össze a melegadvekció és a légköri kiszáradás?
Középszintû kiszáradás esetén (ha csak ott van szárazság, pl 500 hepán) is lehetséges zivatar? (egyszer olvastam, hogy középszintû kiszáradáskor lehet nagy jég, az igaz??)
Melyik légköri szint játssza a legnagyobb szerepet a zivatar kialakulásában? Persze mindegyik fontos, de ha valamelyik szinten szárazság van, attól még kialakulhat zivatar nem??
Mi számít alacsony-, közép-, és magasszintnek PONTOSAN?? (méterben, hepában)
Hogy vannak ezek a hPa-k méterben??

köszi vidám
#17 452
hófúvás írta #17 451

Van-e valahol a neten napra lebontott archiv meteorológiai adathalmaz, ahol lehetne nézegetni? Természetesen hazaira gondolok, pl. Budapest.

Szia!

Itt vannak: Link (1901-2000)
Illetve a napi jelentéseket tudod megnézni még: Link

Én ezekbõl szoktam dolgozni, ha keresek valamit. nevet

Szép napot!
Tomka
Martonfa
#17 450
astral írta #17 449

No ez érdekes lehet, meg tudod nézni valamikor, hogy francia nyelvû is? Mikori kiadás lehet?

1986-os, és közben megtaláltam, hogy szinte biztos a francia nyelv is, legalábbis a '79-esben angol, német, orosz és francia nyelvek szerepelnek. nevet
Megnézni sajnos már nem tudom, mostanában nem leszek az egyetem (és Bp) környékén.
Tárnok
#17 449
tjanos88 írta #17 447

Az ELTE fizikus könyvtárában van egy német-magyar-angol-orosz és talán még egyben francia meteorológiai mûszaki szótár, de azt nem lehet kihozni onnan. Ritka darab, szerencsés, aki antikváriumban ráakad. :)

No ez érdekes lehet, meg tudod nézni valamikor, hogy francia nyelvû is? Mikori kiadás lehet?
Pápa
#17 448
Találtam egy geotérképet a WeatherOnline oldalon, amely szerint Pápa kordinátája valóban a 17,47 hossz. és a 47,33 szélesség(Meteo24). Csakhogy a Fõtéré! Vagyis a reptér állomása helyett a városközpontot adják meg, de onnan kb. 3 km a reptér (17,500 ill.47,364 a kifutópálya közepe). Nyárád meg 10 km ide ny-dny-ra, vagyis a térkép szerinti 17,37 ill. 47,29 helyett az allmetsat és ogimet 17-30 és 47-12 (fokperc ?), valamint a meteo24 17,5 és 47,2 értéke inkább ehhez áll közelebb. Vagyis a 12825-ös szám Nyárád lenne, a 145 vagy 146 m meg azt jelenti, hogy az állomások magassága azonos, nem lehet 1 m-nél több. A Meteo 24-en azért van egyedül egy 157 m-es adat, mert a Fõtér egy dombon van. Ugyanakkor, mivel Nyárád nem mér felhõt meg jelenidõt, látótávot, ezért kizártnak tartom, hogy a WO-n nyárádi adatok lennének. Számomra még mindig kaotikus az egész, bár a profiknak gondolom minden világos... zavarban
Martonfa
#17 447
JoeJack írta #17 446

Létezik olyan, hogy angol-magyar meteorológiai szótár? És német-magyar?

Az ELTE fizikus könyvtárában van egy német-magyar-angol-orosz és talán még egyben francia meteorológiai mûszaki szótár, de azt nem lehet kihozni onnan. Ritka darab, szerencsés, aki antikváriumban ráakad. nevet
#17 445
Sziasztok! A nedves hõmérséklet 0°C fokos szintjébõl tudom meg, hogy jégesõ lehet. Ha ott 30 az érték azt meg kell szorozni 100-al és úgy kapok 3000-et és az azt takarja, hogy ha a maximális felhõtetõ magassága nagyobb mint 3000 méter akkor nagy az esélye nagyméretû jégnek. Mert mint ha ezt halottam volna. Ha nem akkor elmagyaráznátok nekem? Nagyon szépen köszönöm nevet
Pápa
#17 444
Most veszem észre, hogy az allmetsat és az ogimet 3 paraméterben egyezik, csak az allmetsat nem ír számot. Valójában a 47,12 és 17,30 és 145 m lenne Nyárádra a helyes ? Akkor a meteo 24 miért ír 47,2-t ill. 17,5-öt 146 méterrel ? Gondolom az egyik fokpercet, a másik tizedfokot ad, de miért más a magasság ? A tutiempo meg ugyanilyen koordinátára 145 m-t és LHPA-t vagyis repteret ad ? zavarban
Pápa
#17 443
A múltkor felvetõdött, hogy a Nyárádi automata száma 12825. Valóban találtam ilyen számot az OGIMET-en, ahol 47-12(sz) és 17-30 (h) és 145m szerepel mellette. A tutiempo meg 128250 (LHPA) mellett 47,2 ill. 17,5 fokokat ad és szintén 145 métert. Ugye az LHPA a reptér lenne, ugyanakkor a plusz 0 a számban a reptér számának eltérése Nyárádétól ? A Meteo 24 a reptérre 157 métert és 47,33 ill. 17,47 fokot ad szám nélkül. A nyárádira 146 m-t és 47,2 ill. 17,5 fokokat. A freemeteo Pápa alatt 47,33 ill. 17,46 mellett (ami majdnem azonos a meteo24-el) 157 helyett 145 métert ad.A hu.allmetsat.com/metar-taf/ oldalon Pápának 47,12 és 17,30 fokokat és 145 m-t tulajdonítanak. A Wetteronline Pápát 146 m-nek veszi, mást nem közöl róla. Ha az amsz,omsz,idõkép,metnet stb. oldalakon pápai adat szerepel, sehol sem írják, hogy mi a száma, csak az amsz-nál szerepel, hogy repülõtér és LHPA. Vagy 10 helyen találok pápai adatokat,de egyetlen olyan nincs, ahol odaírnák a Nyárád szót, vagy 3 egyezne a 4 paraméterbõl (szám,hosszúság,szélesség,magasság).
A kérdés: Melyek a két "pápai" állomás valódi paraméterei ?
#17 436
spéter írta #17 435

Sziasztok! Kb. egy éve olvastam minden hónap 7-e után a vízügy honlapján már elérhetõ az "Integrált vízháztartási tájékoztató és elõrejelzés" címû összegzéseket, ami az elõzõ hónapok csapadék-és hõmérsékleti viszonyait…

Link [esõ]
#17 435
Sziasztok!

Kb. egy éve olvastam minden hónap 7-e után a vízügy honlapján már elérhetõ az "Integrált vízháztartási tájékoztató és elõrejelzés"
címû összegzéseket, ami az elõzõ hónapok csapadék-és hõmérsékleti viszonyait foglalta össze.
Sajnos a június havi kiadást már nem találtam. Tudnátok ebben segíteni, hogy esetleg hol olvasható ez vagy már egyáltalán nem lesz elérhetõ?
Elõre is köszönöm szépen!
#17 434
erika1 írta #17 433

SZIASZTOK! Tudna nekem valaki mondani valamit hogy 21-tõl kb. milyen idõre van kilátás? akkor indulnék a Balatonra két kicsivel .félek most kitombolja magát a meleg mire odaérek meg lehet be is fagy a Balaton :)köszi ha…

Szia! nevet 21-ig még van 3 hét. Ezt sajna körvonalazni 1-2 héttel, de biztosabbra csak pár nappal elõtte lehet megtudni, reménykedjünk a legjobbakban. nevet Késõbb vissza lehet térni erre, elõbb sajnos nem. :/
#17 433
SZIASZTOK!

Tudna nekem valaki mondani valamit hogy 21-tõl kb. milyen idõre van kilátás? akkor indulnék a Balatonra két kicsivel .félek most kitombolja magát a meleg mire odaérek meg lehet be is fagy a Balaton nevetköszi ha válaszol valaki. vidám
Becsehely
#17 422
JoeJack írta #17 421

A télállósági zónák ilyen jellegû beosztása itthon fabatkát sem ér. "Minden" a domborzaton múlik: egy egymás mellett lévõ dombtetõ és völgy között több zónányi különbség is lehet. Gondolom növényt akarsz ültetni, ez…

Nem csak itthon nem ér fabatkát sem, hanem sehol.
Nem is értem, minek csinálták és veszik komolyan.
Amikor egy domb és a mellette lévõ völgy esetében egy tél legalacsonyabb minimuma között 10-14 fokos különbség is van a domb javára, akkor nincs mirõl beszélni.
Nagyjából jó amit írtál, annyi kiegészítéssel, hogy a dombokon kisebb gyakorisággal éri el a -20 fokot, mint a síkon a -25 és a völgyekben a -30 fokot.
A síkon a -25 fok 10 év alatt megvan akár 2-3 alkalommal is (2001 és 2012 között az Alföld egyes részein háromszor volt meg a -25-26 fok.), eközben a dombokon -20 azért nem nagyon volt ebben a közel 10 évben.
Persze idõben és térben telente változik, mindig más térség ússza meg jobban, ami nem jelenti azt, hogy a következõben nem a megúszott fog elúszni.
Félig már alszok, errõl lehetne írni 2 millió oldalt, sokkal többet érne, mint ilyen barom térképeket készíteni.
Persze a térkép készítõi valószínûleg nem tudtak volna írni róla 2 millió oldalt (meg a valóságnak megfelelõt lehet, hogy egyet sem), így leegyszerûsítették ilyen óvodás formára laza
#17 421
Meteo írta #17 420

Szerintetek USA melyik részében van hasonló éghajlat mint Magyarországon? Illetve Magyarország melyik zónába esne bele eszerint? http://planthardiness.ars.usda.gov/PHZMWeb/# Bár ez csak a téli hideg szerint van..

A télállósági zónák ilyen jellegû beosztása itthon fabatkát sem ér. "Minden" a domborzaton múlik: egy egymás mellett lévõ dombtetõ és völgy között több zónányi különbség is lehet.

Gondolom növényt akarsz ültetni, ez esetben a fekvésed várható abszolút minimumát kell figyelembe venned ahhoz, hogy biztosra menj. Ha hosszútávra tervezel, akkor ez kb. jó lehet:

Speciális domborzati depresszió (pl. Zabar): -35 fok.
Átlagos völgy/medence: -30 fok.
Átlagos síkvidéki fekvés: -25 fok.
Dombság, hegység magaslatai: -20 fok.

Adott fekvésben a melléírt Tmin elõfordulási gyakorisága több évtized, persze csak nagy általánosságban írtam, a talaj, a populáció, stb. mind-mind befolyásolják ezt.

Kérdezd Floo-t! nevet
Becsehely
#17 419
JoeJack írta #17 405

Downburst: http://www.metnet.hu/?m=kislexikon&id=364 -tel: nyelvtani morféma; olyan szuffixum, amely mögött már nem állhat más szuffixum. ---------------------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1lar%C3%A9t…

"Gyálarét Szeged Délikert nevû városrészének egyik települése, a városközponttól 6 km-re délre található. Ez az ország legmelegebb tája. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Itt található Magyarország legmélyebb pontja is"

laza laza laza

Sellye város éghajlati jellemzõje:

"Éghajlat

A Mecsektõl délre fekvõ terület az ország egyik legmelegebb vidéke, az évi középhõmérséklet mindenütt 10,5 °C fölött marad. A legmelegebb hónap a július, 21,5°C fölötti középhõmérséklettel. A terület nagy mennyiségû és hosszú idõtartamú napsugárzást kap. Az átlagos napsütéses órák száma 2025. Dél-Baranya az ország egyetlen mediterrán jellegû vidéke."

Az éghajlati atlaszban meg azt írják, hogy: "A legmelegebb területek a Duna medencéjének Budapest alatti része és Szeged környéke."


Micsoda csata lenne itt a legmelegebb hely címért laza laza
Gyõr
#17 417
Tomka1994 írta #17 414

Szia! Milyen idõs számítógéppel dolgozol? Az újabb gépeknél én még teljes leégést nem láttam. Esetenként egy-két kondi elfüstölt, vagy megégett a processzor. Viszont a gépek hõérzékelõsek, tehát nem igen szoktak csak…

Szia!
A gépem 5 éves, csak atoll félek, ha nem vagyok itthon és valami történik ne, hogy leégjen a ház!
Köszi azért a segítséget!