Szeptember: csapadékos õszkezdet

Az õsz elsõ hónapján a havi középhõmérséklet 13 és 17 fok között szóródott. A legmagasabb havi középhõmérséklet hazánk délkeleti tájairól származik. Az Északi-középhegység térségében viszont sokfelé még a 15 fokos értéket sem érte el, így ez a térség lett az ország leghidegebb körzete.

Szeptember abszolút maximum-hõmérséklete jócskán elmarad a 2008-as, 2009-es évekhez képest. Tavaly e hónap során még 30-34 fok közötti hõmérsékleteket is regisztráltak észlelõink, sõt 2008-ban még ennél is magasabbra kúszott a hõmérõk higanyszála, ekkor ugyanis a délkeleti országrészben 35-38 fok közötti forróság tombolt. Az elmúlt két évvel szemben az idén jóval alacsonyabb havi csúcshõmérsékletek születtek: a legmagasabbak mindössze 21 és 27 fok között alakultak. Az ország jelentõs részén még nyári nap, tehát 25 fokot elérõ vagy azt meghaladó hõmérséklet sem fordult elõ. Egy-egy nyári nap fõként a keleti, délkeleti és északnyugati országrészekre korlátozódott. Hõségnap nem volt hazánk területén.

Észlelõink által mért 5 legmagasabb havi hõmérséklet:

Csapadékból ellenben nem volt hiány a hónap folyamán. Hazánk legnagyobb részén a havi csapadékmennyiség meghaladta a 100 mm-t és csak a Tiszántúl kisebb körzeteiben maradt ennél kevésebb, ám még ez is jóval átlagon felüli csapadékösszegeknek számít. Kirívóan magas, 200 mm-t elérõ és azt meghaladó havi csapadékösszletekrõl is kaptunk jelentést észlelõinktõl. Ezek az értékek hazánk délnyugati részébõl és Bács-Kiskun megye egyes vidékérõl származnak.

Észlelõink által mért 5 legnagyobb havi csapadékmennyiség:

Szeptember elsõ dekádja többnyire változékony idõvel telt el, többfelé fordult elõ esõ, zápor, zivatar, amelyekbõl helyenként nagyobb mennyiség hullott. Eleinte a változóan felhõs ég mellett még országszerte élvezhettünk többórás napsütést. A hajnali órákban egyre nagyobb területeken alakultak ki mind kiterjedtebb ködfoltok, amelyek már egyre hosszabb ideig megmaradtak, és jelentõsen befolyásolták a délutáni órák hõmérsékletét. A hõmérséklet csúcsértékei a hónap elsõ napjaiban általában 15 és 22 fok között alakultak, ám az ország déli, délkeleti tájain 25-26 fokos maximum-hõmérsékletek is elõfordultak.

Az idõszak vége felé fõként a Dunántúlon és az Északi-középhegység tájain alakultak ki egyre kiterjedtebb és makacsabb ködfoltok, amelyek egyre hosszabb ideig megmaradtak, és még a délutáni órákban is úgynevezett hochnebel (emelt köd) határozta meg az említett területek idõjárását. A borongós, szürke, már-már novembert idézõ napokhoz több helyen egész napos szitálás is társult. Hazánk délkeleti részén azonban a változóan felhõs ég mellett többórás napsütést élvezhettek az ott élõk, és ennek köszönhetõen volt ott nyáriasan meleg idõ.

Jelentõs hõmérsékleti kontraszt alakult az említett országrészek között. A Dunántúl nyugati részén, ill. az Északi-középhegység tájain a legmelegebb órákban is csak 15 fok köré emelkedett a hõmérséklet, ezzel szemben a délkeleten élõk 25-27 fokot mérhettek:

Szeptember 10-én és 11-én egy mediterrán ciklon alakította hazánk idõjárását. Sokfelé fordult elõ jelentõs mennyiségû csapadék, különösen sok esõ esett a Duna-Tisza közén, ahol az egy nap alatt lehullott csapadék mennyisége helyenként még a 70-80 mm-t is meghaladta. 30 mm-nél nagyobb napi csapadékmennyiségeket észlelõink még számos megyébõl jelentettek. A mediterrán ciklon csapadékrendszere nem érintette az ország nyugati, északnyugati részét, ahová nem jutott mérhetõ csapadék.

A sok esõ következtében ismét nõtt a belvízzel borított területek nagysága.

A mediterrán ciklon elvonulását követõen, a 09.12. és 16. közötti idõszakra változóan napos, felhõs idõ volt a jellemzõ, s csak szórványosan alakultak ki kisebb záporok, jelentõs mennyiségû, azaz 5 mm-t meghaladó esõ csak helyenként fordult elõ. Az idõszak vége felé eleinte még csak az északi országrészben vált csapadékosabbá idõjárásunk, késõbb azonban az ország többi részén is. Ezen néhány napban a délutáni órákra 20 és 25 fok közé melegedett a levegõ, tehát nagyon kellemes idõt élvezhettünk.

A viszonylag száraz idõszak sajnos nem tartott sokáig, ugyanis a hónap 16. napjától egy, Skandináv-félszigeti központtal rendelkezõ ciklonrendszer hosszan elnyúló, hullámzó frontrendszere határozta meg idõjárásunkat:

Ennek hatására egyre többfelé eredt el az esõ. 19-ig országszerte jelentõs mennyiségû csapadék hullott. Érdemes külön kiemelni a délnyugati országrészt, ahol pár nap leforgása alatt helyenként több, mint 100 mm esõ esett. A hirtelen érkezett sok esõ miatt jelentõsen megnõtt a belvízzel borított területek nagysága, továbbá patakok léptek ki a medrükbõl, amelyek már lakóházakat is fenyegettek. Somogy megyében, különösen a Rinya patak áradása okozott sok kellemetlenséget.

Jól látszik a képen, hogy az alapjában csendes kis patak a sok esõ hatására folyóvá változott:

(A baloldali képért köszönet wetsom nagyatádi észlelõtársunknak.)

A csapadékos idõszak megszüntével anticiklon következett, amelynek köszönhetõen csendes, szinte zavartalan napsütést élvezhettünk a hajnali ködfoltok feloszlása után. A hûvös, már-már hideg hajnalokat kellemesen meleg nappalok váltották fel. A szeptember 20. és 24. közötti idõszakban a minimum hõmérsékletek általában 3 és 10 fok között alakultak. A magasabb hõmérsékleti minimum-értékek többnyire városokból és dombokról származnak. Az alacsonyabbak pedig a völgyekben születtek, néhol még talaj menti fagy is elõfordult.

Az ország túlnyomó részén ekkor állt be a hónap során mért legalacsonyabb hõmérséklet.

Észlelõink által mért 5 legalacsonyabb havi hõmérséklet:

Az éjszakák folyamán számottevõ légmozgás nem volt, így a mélyebben fekvõ területeken ködfoltok képzõdtek. Reggelente a dombokon lakóknak az alábbi felvételhez hasonló csodálatos látványban lehetett részük:

(A képekért köszönet Floo becsehelyi kollégánknak.)

A ködfoltok gyors feloszlását követõen a délutáni órákra általában 20 és 24 fok közé emelkedett a hõmérséklet, de néhány helyrõl 25-26 fok körüli csúcshõmérsékletekrõl is kaptunk jelentést:

Már a száraz idõszak kezdetén látszódott, hogy az eseménytelen, napos, száraz idõ nem fog sokáig tartani.

Szeptember 20. körül még csak egy-egy modell (például az ECMWF) jelezte egy mediterrán ciklon miatti csapadékos napokat, különösen a nyugati országrészre, Az idõ elõrehaladtával már mind több modell sorakozott fel az elõbb említett mögé, tehát egyre nagyobb biztonsággal ki lehetett jelenteni, hogy ismét nagy esõzés várható szeptember utolsó hétvégéjére:

Az említett mediterrán ciklon csapadékrendszere 25-én, a délutáni órákra már elérte a nyugati, délnyugati országrészt, és komoly esõzés vette kezdetét. Szombat estétõl vasárnap reggelig a nyugati vidékeken 50-60 mm, helyenként még ennél is nagyobb mennyiségû csapadék zúdult le. Ez jórészt az éjszakai órákban hullott, amely megfelelne egy átlagos szeptember havi csapadékösszegének.

A sok esõ következtében folyók áradtak meg, patakok léptek ki a medrükbõl, és olyan területeken is megjelent a belvíz, ahol ez korábban nem volt jellemzõ:

A Tiszántúlt és a déli területeket kivéve ugyan mindenütt jelentõs mennyiségû csapadék hullott szombatról vasárnapra virradó éjszaka, ám közel sem volt olyan esõzés, mint a nyugati tájakon. 26-án észlelõink még többfelé regisztráltak 100 mm-t elérõ, ill. azt meghaladó napi esõmennyiséget.

A hónap utolsó napjait változékony, hûvös idõjárás jellemezte. A hosszabb-rövidebb napos idõszakok mellett többször volt erõsen felhõs az ég, és szórványosan alakultak ki záporok, sõt, néhol zivatar is kipattant, azonban számottevõ mennyiségû csapadék már nem hullott:

(A képért köszönet Floo-nak.)

*****

A cikket írta: Mikó András (andras 89)