1942 rendkívül fagyos januárja

1942 januárjának elsõ napjaiban anticiklonális hatások alakították hazánk idõjárását. Eközben a Skandináv-félsziget feletti középponttal egy mély ciklon alakult ki, a Brit-szigetek térségében ugyanakkor egy magasnyomású terület épült fel (1030 hPa körüli nyomásértékekkel). E két képzõdmény közös áramlási rendszerében január 5-én hideg sarkvidéki eredetû levegõ érkezett a Kárpát-medencébe és a mediterrán térségbe. A hideg légtömeg egy ciklont generált, ami középpontjával az Appennini-félsziget felett helyezkedett el. A Kárpát-medencében nyugalomba jutó hideg levegõ fölé ezután délnyugat felõl nedves, enyhe léghullámok érkeztek, január 8. és 12. között országos havazást okozva. A hónap közepére többfelé vastag, helyenként 30-40 cm-es hótakaró gyûlt össze. A nedves levegõt szállító ciklon kelet felé vándorolt, miközben egy magasnyomású híd alakult ki északkelet-délnyugati irányban, a Skandináv-félsziget felett pedig egy erõs anticiklon épült fel, középpontjában 1040 hPa feletti légnyomással. Közben Izland felett egy mély ciklon örvénylett, ez azonban nem tudott enyhe levegõt szállítani a kontinens belsejébe. Az említett anticiklon peremén száraz, igen hideg levegõ érkezett Európa keleti és középsõ tájai fölé, így hozzánk is. Január 20. után a vastag hófelszín fölé érkezõ hideg levegõ nyugalomba jutott (egy 1030 hPa-os anticiklon épült ki felettünk), és nagyon erõs lehûlést eredményezett a Kárpát-medencében, valamint Európa jelentõs részén. Az erõs lehûlésnek köszönhetõen 1942 januárjának országos középhõmérséklete -9,4°C volt. Ezekben a napokban sorra dõltek meg a hidegrekordok, melyek közül jó néhány a mai napig fennáll. Január 22-én Siófokon -28,5°C-ot mértek, másnap Tatabánya-Bánhidán és Kecskeméten -30,0°C-ig süllyedt a hõmérséklet, Szegeden pedig a legmelegebb órákban is csak -17,5°C-ot mértek. Január 24-én volt a leghidegebb az országban. A minimumhõmérséklet szinte mindenhol -20 fok alatt alakult. A "legenyhébb" idõt az ország északnyugati részén tapasztalhatták, ott általában -20 és -25 fok között alakult a hõmérséklet, ám helyenként arrafelé is kialakult ennél erõsebb fagy. Baján -34,1°C volt a minimum, ez arra a napra azóta is a legalacsonyabb mért érték. Itt állt be a legalacsonyabb napi középhõmérséklet is, amely -26,8°C lett, szintén a mai napig rekordot jelentve. A megyeszékhelyek közül Szekszárd bizonyult a leghidegebbnek -34,0°C-kal. Ezen a napon Kecskemét-Miklóstelepen csak -23,0°C-ig emelkedett a hõmérséklet, ennél alacsonyabb napi maximumhõmérsékletet sem korábban, sem azóta nem mértek hazánkban. Még Budapest-belvárosában is -21,7°C-ig hûlt le a levegõ, és napközben is csak -18,1°C-ig "melegedett". Néhány -30 fok alatti hõmérséklet országszerte: Kunszentmiklós: -33,8°C, Elõszállás: -33,4°C Bogádmindszent: -33,4°C, Kecskemét: -33,0°C, Szeghalom: -32,6°C, Tiszaörs: -32,6°C, Kiskunfélegyháza: -32,2°C, Alcsút: -32,2°C, Kompolt: -32,0°C, Hódmezõvásárhely: -32,0°C, Kiskunhalas: -32,0°C, Siófok: -32,0°C, Bánhida: -32,0°C, Zirc: -32,0°C, Debrecen: -30,2°C. Európa nagy részére is igen hideg levegõ érkezett, több helyen -20 fok alatti hõmérséklettel. A kontinens északkeleti részén -40 fok alá hûlt le a levegõ. Az erdélyi Botfaluban ezen a napon -38,5°C-ot mértek. Január 25-én reggel is nagyon hideg volt még: Debrecen-Pallagon -28,2°C-ot mértek és Budapest belvárosában is -21,5°C-ra csökkent a hõmérséklet. A hónap utolsó napjaiban nyugat felõl enyhébb levegõ érkezett egy ciklon elõoldalán, az igen hideg idõ pedig Északkelet-Európára szorult vissza. A rendkívüli hideg jelentõsen befolyásolta az akkor is dúló háború menetét és nagyon sok ember fagyhalálát okozta.