Szeszélyes, idõjárási eseményekben gazdag nyár

JÚNIUS

Az idei nyár elsõ hónapja, a június mozgalmasan kezdõdött, ebben az idõszakban az Angéla nevû mediterrán ciklon határozta meg idõjárásunkat, országszerte jelentõs mennyiségû csapadékot okozva. A ciklon elsõ hulláma május 31. és június 2. között a déli, délnyugati országrészben okozott komoly esõzést, különösen Baranya megyében. Néhány nap alatt ekkor nem egy helyen 100 mm feletti csapadékhozamot regisztráltak az ottani észlelõk. A mediterrán ciklon második hulláma június 3-án és 4-én érte el hazánkat, amikor már az északkeleti országrészben is sok csapadék hullott. Ez idõ tájt az ár- és belvizek következtében komoly károk keletkeztek a mezõgazdaságban, az utakban és a lakóházakban.

Ettõl függetlenül a hónap elsõ négy napja nem éppen a nyarat idézte, ugyanis a sok csapadék mellé nagyon alacsony hõmérséklet társult, a csúcsértékek ekkortájt általában 15 és 21 °C között alakultak, de voltak olyan területek, ahol még a 15 °C-t sem érte el a hõmérõ higanyszála.

Június 5-tõl kezdve egészen 12-ig alapvetõen napos, egyre melegebb idõ köszöntött be. A Brit-szigetek felett lévõ anticiklon fokozatosan leépült, melynek következtében hazánk egyre inkább egy ún. elõoldali helyzetbe került, melyben térségünket dél felõl egyre melegebb és szárazabb levegõ árasztotta el. A hõmérséklet mind több helyen érte el a 30 °C-t a délutáni órákban, majd a hónap 9. napjátol kezdve igazi kánikula köszöntött be. A hõmérséklet csúcsértéke június 12-ig bezárólag 30 és 35 °C között alakult az ország területén:

Az észlelõink által mért 5 legmagasabb havi hõmérséklet:

A meleg idõszak kialakulásával kapcsolatbos részletes összefoglaló itt olvasható:

http://www.metnet.hu/?m=news&id=219⊂=show (Tordai János- tjanos88 cikke)

A csapadékmentes, száraz idõjárás nem tartott sokáig, ugyanis 13-tól kezdve ismét egyre inkább a változékonyság volt a jellemzõ. Egy hidegfront hatására mind többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, eleinte nyugaton, majd keleten is. Nagyon heves zivatarok tomboltak a keleti országrészben, amelyek rövid idõ alatt nagy mennyiségû csapadékot okoztak, továbbá több helyrõl jelentettek észlelõink viharos szelet és jégesõt. Egyes helyekrõl 5 cm méretû jegekrõl is kaptunk bejelentést. Meg nem erõsített hírek szerint nem zárható ki, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Biri községben tornádó pusztított. Ezen heves események igen komoly károkat okoztak lakóházakban és autókban egyaránt. A hatalmas károkról készült fényképeket Mr. Twister nevû észlelõnknek köszönhetjük, aki a helyszínen vizsgálódott:

http://picasaweb.google.hu/102548382274815946510/BiriTornado#

Hasonló pusztítás volt Tégláson is, ahol fákat csavart ki és házak tetejét bontotta meg a hatalmas erejû szél.

A nyugati, délnyugati megyékben június 15. és 17. között rendkívül nagy mennyiségû csapadék hullott esõkbõl, beágyazott záporokból és zivatarokból. Több helyrõl kaptunk jelentést 50 mm feletti csapadékhozamokról.

Június 17-tõl tovább folytatódott a mozgalmas idõjárás, többfelé volt heves zápor, zivatar. Június 18-án a Békés megyei Mezõhegyesre csapott le egy hatalmas vihar súlyos jégesõvel, de ehhez hasonló heves események az ország többi részén is elõfordultak:

http://www.youtube.com/watch?v=atMSLDfXKk4&feature=related

A 19. és 22. közötti idõszakban ugyancsak záporok, zivatarok voltak a meghatározó idõjárási tényezõk, sokfelé hullott jelentõs csapadék. Egy-egy heves zivatar alkalmával több helyen 30-50 mm vagy afeletti mennyiségû esõ hullott le, mint például Makón, ahol június 21-én Lucifer észlelõtársunk 75 mm csapadékot regisztrált egy zivatarból. Ez a mennyiség akár egy egész hónapra szóló csapadéknak is megfelelhetne. A hirtelen lezúduló víz sok helyen pincéket, utcákat öntött el, és patakok, folyók léptek ki a medrükbõl. Emellé az évszakhoz képest viszonylag alacsony hõmérséklet társult, ugyanis sok helyütt mindössze 15 és 20 °C közötti csúcshõmérsékletet mérhettünk.

Egy-két napos átmeneti csendes idõt követõen a hónap vége felé egy magassági hidegörvény, ún. hidegcsepp határozta meg hazánk idõjárását. Ebben az idõszakban fõként a Duna vonalától keletre fekvõ tájakat áztatta több esõ.

A hónap utolsó napjaiban már inkább csak helyi záporok, zivatarok fordultak elõ a keleti országrészben. A hõmérséklet csúcsértéke ismét elérte, sõt kevéssel meghaladta a 30 °C-t.

Júniusról végeredményben elmondhatjuk, hogy csapadékban igen bõvelkedõ hónap volt, hazánk területén az átlagos júniusi csapadékmennyiség 65 és 85 mm között alakult. Elõfordultak azonban olyan körzetek is, ahol észlelõink 200 mm feletti havi csapadékösszeget regisztráltak:

Az észlelõink által mért 5 legnagyobb havi csapadékmennyiség:

Az OMSZ hivatalos adatai alapján 17 és 19 °C között alakult az átlagos havi középhõmérséklet. Észlelõink mérései alapján a nyár elsõ havának középhõmérséklete 18 és 21 °C között alakult:

********

JÚLIUS

A csapadékban gazdag júniust követõen az északkeleti országrészt kivéve már szárazabbra és melegebbre fordult az idõjárás. Sokat sütött a Nap, különösen magas volt a napsütéses órák száma a nyugati tájakon. Sopronban például minden idõk legnapfényesebb júliusa volt az idei. A soproni meteorológiai állomás a hónap során 326 óra napsütést regisztrált.

A helyi zivataroknak tulajdoníthatóan a havi csapadékmennyiség eloszlása elég szeszélyesen alakult. Míg az északkeleti országrészben az év hetedik hónapjának csapadékösszege elérte a 100-150 mm-t, sõt helyenként a 160-180 mm-t is, addig a Balaton környékén mindössze 20 és 60 mm közötti mennyiség hullott.

Az észlelõink által mért 5 legnagyobb havi csapadékmennyiség:

A havi középhõmérséklet Magyarország területén általában 20 és 25 °C között alakult, észlelõink mérése alapján. A legmagasabb középhõmérsékleti értékek elsõsorban az Alföld területérõl származnak, míg a legalacsonyabbak az Északi-középhegység térségébõl.

Nézzük a statisztikailag legmelegebb hónapunk idõjárását egy kicsit részletesebben:

Hamisítatlan nyári idõvel kezdõdött a július, többfelé emelkedett 30 °C fölé a hõmérséklet. A sok napsütés mellett jobbára csak helyi záporok, zivatarok fordultak elõ. 3-án egy hidegfront vonult át térségünk felett, amely elsõsorban hazánk keleti, északkeleti felén okozott többfelé jelentõsebb mennyiségû csapadékot. A csapadék nagy része konvektív jellegû volt, így záporok és zivatarok voltak a meghatározó idõjárási események. Helyenként hevesebb jelenségek is elõfordultak felhõszakadás, jégesõ formájában. A hõmérséklet kissé visszaesett, a maximális értékek általában 25 és 30 °C között alakultak.

6-án egy újabb hidegfront érkezett, amely többfelé okozott záporokat, zivatarokat. Jelentõsebb mennyiségû csapadék az ország délnyugati részén és az északkeleti országrészben hullott.

A front elvonulta után a hideg levegõ nyugalomba jutásával mérhettük a hónap legalacsonyabb hõmérsékleti értékeit. Nyugaton és északkeleten néhány helyen 10 °C alatti hõmérsékleti hõmérsékleti minimumokat regisztráltak észlelõink.

Ezt követõen egyre szárazabbra fordult idõjárásunk és megérkezett a kánikula. A Brit-szigetek térségében lévõ ciklonális tevékenységnek, valamint az Azori-szigetek fölött húzódó anticiklonnak köszönhetõen egyre melegebb léghullámok érték el a Kárpát-medencét. A sok napsütés hatására egyre erõsödött a nappali felmelegedés, eleinte 28-30 °C, majd egyre inkább 30-35 °C közötti csúcshõmérséklet vált meghatározóvá. A forróság július 17-én érte el csúcspontját, amikor többfelé mértek 35 °C fölötti hõmérsékletet, azaz kánikulai meleget.

Az észlelõink által mért 5 legmagasabb havi hõmérséklet:

A legmagasabb hõmérsékleti értékeket az Alföldön, valamint az ország nyugati és, északnyugati részén mérték észlelõink. Ezen a napon az OMSZ paksi állomása 36,8 °C-os csúcshõmérsékletet jelentett. E kánikulai idõszakban az Országos Meteorológiai Szolgálat eleinte narancs, majd késõbb piros fokozatú hõségriasztást adott ki. A napi középhõmérséklet ugyanis egyre nagyobb területen érte el, majd haladta meg a 27 °C-t. Az éjszakák sem hoztak felfrissülést, különösen a nagyvárosokban, ahol a hajnali órákban sem csökkent 20 °C alá a hõmérséklet. Ebben a forró idõszakban átmeneti felfrissülést csak a helyi záporok, zivatarok jelentettek.

A tartós kánikulának a 17-én éjszaka érkezõ hidegfront vetett végett, de csak átmenetileg. Többfelé heves záporok, zivatarok alakultak ki, kisebb körzetekben komoly csapadékhozamot adva. Az idõleges felfrissülést követõen ismét egyre melegebb léghullámok érték el térségünket, ennek következtében 22-én és 23-án országszerte 31-36 °C fölé szökött a hõmérséklet.

A forró idõszak kialakulásáról bõvebben Pelle Kornél (coontac) cikkében olvasható összefoglaló: 

http://www.metnet.hu/?m=news⊂=show&id=222

23-án markáns hidegfront zárta le a forró idõszakot; a front hazánk felett hullámot vetett, így többfelé hullott jelentõs mennyiségû csapadék, különösen északkeleten, ahol 27-ig bezárólag helyenként 100 mm-t elérõ mennyiség esett. A hõmérséklet is jelentõsen visszaesett, 25-26-án mindössze 20 °C körül alakult a maximum.

Egy mediterrán ciklon jóvoltából július utolsó napjai sem teltek eseménytelenül; fõként a Dunántúlra jutott nagy mennyiségû csapadék:

A csapadékos napok idõszakában jelentõs hõmérsékleti kontraszt alakult ki a dunántúli és alföldi területek között:

Miközben hazánk területén változékony, csapadékos idõjárás uralkodott, addig Oroszország európai felén, valamint a Kelet-Európai-síkságon ritkán tapasztalt forróság ütötte fel a fejét. A hõmérséklet többfelé elérte, sõt helyenként meg is haladta a 40 °C-t.

A szokatlan oroszországi hõség részleteit Schmidt Dávid (jaurinum) cikke taglalja:

http://www.metnet.hu/?m=news⊂=show&id=223

********

AUGUSZTUS

A július végi mediterrán ciklont követõen augusztus szintén változékony idõjárást hozott, talán ez a nyári hónap volt ebbõl a szempontból a legeseménydúsabb. Észlelõinknek több helyen sikerült lencsevégre kapniuk tubát és tornádót, ezenkívül számos helyrõl érkeztek jelentések pusztító jégesõkrõl. Érdemes még megjegyezni, hogy a hónap során kétszer is mediterrán ciklon határozta meg az idõjárásunkat. Az elsõ ilyen frontrendszer augusztus 5-én és 6-án tartózkodott térségünkben, a második 30-án és 31-én.

A havi középhõmérséklet észlelõink mérései alapján 19 és 23 °C között alakult. A legalacsonyabb középhõmérsékleti adatok az Északi-középhegység térségébõl, illetve a nyugati határvidékrõl származnak, ahol 19-20 °C körüli átlaghõmérsékleti értékek születtek. A legmagasabb havi középhõmérséklet a Tiszántúlon és az ország délkeleti csücskében alakult ki, elérve a 22-23 °C-t:

Ahogyan az elmúlt hónapokban, igy augusztusban sem volt hiány csapadékban; eloszlását tekintve megfigyelhetõ, hogy míg korábban inkább hazánk keleti, északkeleti vidékein hullott több csapadék, addig most az ország nyugati, délnyugati tájait öntözték meg az égiek. A Dunántúlon a havi csapadékmennyiség sokfelé elérte, sõt meg is a haladta a 100 mm-t, de nyugaton, délnyugaton elõfordultak területek, ahol a 150 mm-t is túlszárnyalta. A hónap folyamán a legkevesebb csapadék Baranya megyében, továbbá Tolna megye déli területein és Bács-Kiskun nyugati, délnyugati részén hullott. Az említett területeken helyenként még 40 mm csapadék sem esett. A Dunától keletre fekvõ területeken döntõen 50 és 120 mm körül szóródott a havi átlagos csapadékmennyiség.

Az észlelõink által mért 5 legnagyobb havi csapadékmennyiség:

Tekintsük át egy kicsit részletesebben a hónap idõjárását:

Augusztus országszerte napos, száraz, kellemes meleggel, igazi strandidõvel köszöntött be. Ez a kellemes idõszak azonban nem tartott sokáig, ugyanis már 3-án hidegfront érte el térségünket. A front hatására délután nyugat, északnyugat felõl egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, amelyeket helyenként viharos széllökések kísértek. Többfelé hullott jelentõs mennyiségû csapadék, voltak körzetek, ahol rövid idõ alatt 20-30 mm vagy még ennél is nagyobb mennyiség zúdult le. A hidegfront a délutáni órákban jelentõs hõmérsékleti ellentétet okozott az ország északnyugati és délkeleti része között. Míg Sopronban 20 °C alá süllyedt a hõmérõ higanyszála, addig délkeleten még 33-34 °C-os kánikula tombolt. Az esti, éjszakai órákra a hidegfront elérte az ország keleti részét, ahol szintén többfelé képzõdtek záporok, zivatarok, jelentõs mennyiségû csapadékot hozva.

5-én és 6-án mediterrán ciklon formálta idõjárásunkat, amelynek tulajdoníthatóan az ország jelentõs részén igen sok csapadék hullott, eleinte fõként a Dunántúl nyugati felén, majd az ország többi részén is.

A ciklon csapadéka többnyire konvektív jellegû volt, tehát inkább záporok, zivatarok okozták a tetemes mennyiségû esõt. A hirtelen lezúduló esõviz több helyen utcákat, pincéket öntött el. Észlelõink adatai szerint voltak olyan területek - különösen Pest és Komárom-Esztergom megye területén -, ahol 50-70 mm vagy még ennél is több csapadék hullott 24 óra alatt. Ezen a két napon, fõleg 6-án több régióra is piros riasztást adott ki az OMSZ zivatarra és nagy mennyiségû csapadékra.

A mediterrán ciklont követõ idõszakban többnyire helyi záporok, zivatarok alakultak ki, leginkább az ország nyugati, északnyugati részén, majd másutt is.

A 10-12-i idõszakban döntõen csapadékmentes volt az idõjárás, kellemes, 30 °C körüli csúcshõmérsékleti értékekkel.

13. és 16. között országszerte igen viharos idõjárás uralkodott, észlelõink több helyen is megörökitettek tubát és tornádót a felvételeiken.

A viharos idõszak 13-án, a késõ délutáni órákban kezdõdött. A késõ esti órákra egy közel 300 km hosszúságú zivatarlánc alakult ki. A zivatarrendszer sokfelé okozott komoly károkat, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségû csapadék utcákat, pincéket öntött el és helyenként fennakadásokat okozott a közlekedésben is. A zivatarláncban rendkívül aktív volt a villámtevékenység, amit az OMSZ villámtérképe kiválóan mutatott. Volt olyan óra, amikor a mûszerek több, mint 108.000 villámkisülést regisztráltak. A legerõsebb széllökések elérték a 80-100 km/h-s sebességet. A heves zivatarlánc a Tiszántúlt ezúttal nem érintette.

14-én a záporok, zivatarok leginkább a Dunántúlra, annak is inkább a nyugati felére korlátozódtak, az elõzõ naphoz hasonló nagy csapadékhozamok azonban már nem születtek. A leghevesebb idõjárási események ekkor az Õrségben, Velemér nevû település környékén alakultak ki, ahol nagy valószínûséggel tornádó pusztíthatott - a kárfelmérés adatai alapján leginkább erre lehet következtetni.

Zivipötty és Rainmen észlelõink felkeresték a helyszínt és számos fényképet készítettek a feltételezhetõ tornádó által okozott károkról:

http://szupercella.hu/index.php?x=newsread&nid=199

A 15-én kialakult heves zivatarok leginkább a Dunántúl keleti részét és az északkeleti tájakat érintették. A zivatarképzõdés ezen a napon Pest megyében már a reggeli órákban megindult. Az igazán heves események azonban a délutáni óráktól vették kezdetüket, eleinte a Dunántúl északi részén, majd a Dunától keletre esõ tájakon. A késõ délutáni, kora esti órákra a kelet-magyarországi zivatarok egyre inkább vonalba rendezõdtek. Számos helyen hullott jégesõ, ám ezek közül külön kiemelendõ a szolnoki vihar, amelyben 4 cm-es méretû jégdarabok is elõfordultak. Tornádó-gyanús képzõdményt jelentett ezen a napon Egerbõl Adaz észlelõtársunk.

16-án már a délelõtti órákban labilis egyensúlyi állapú légtömegek érkeztek a Dunántúl fölé, az országrész keleti felében egyre több heves zivatar pattant ki. Az OMSZ több régióra adott ki piros riasztást. A Tatabánya-Székesfehérvár vonal mentén heves zivatarlánc kezdett kialakulni, amely lassan kelet felé helyezõdött át.

Délután az elsõ komoly károkat myloh észlelõnk jelezte Királyrétrõl, aki jégesõrõl s annak hatalmas pusztításáról számolt be. A jégdarabok mérete elérte a 4 cm-t. Hasonló méretû jégrõl kaptunk hírt Lajosmizsérõl, Panther nevû kollégánktól. A zivatarlánc elõtt sorra alakultak ki heves zivatarok, az egyik ilyen zivatargócban Mezõkövesd határában tornádó alakult ki. Bdetti újonnan regisztrált észlelõnk ezt sikeresen meg is örökítette:

http://www.youtube.com/v/pI23xAd0QR8

A tornádó szerencsére Mezõkövesd lakott területeit pár kilométerrel elkerülte. A forgószél a város határában villanyoszlopokat tört ketté.

Nem sokkal késõbb myloh kollégánktól azt a hírt kaptuk, hogy Királyréten szemtanúk tornádót láttak. A tornádó tényét a kárfelmérések során talált nyomok, pusztítások erõsitik meg.

Az esti órákban a tiszántúli területeket is egy komoly zivatarrendszer érte ele. Több helyrõl jelentettek jégesõt, helyenként dió- vagy még ennél is nagyobb méretû jégdarabok estek, amelyek autókat és házak ablakait, tetõszerkezetét rongálták meg. Zöld kert nevû észlelõnk ezen a napon, augusztus 16-án 72 mm csapadékot mért Püspökladányban.

Este újabb tornádó-észlelés érkezett, Centerweb nevû kollégánk Hernádnémetibõl Tornyosnémeti irányába vélte felfedezni:

http://www.metnet.hu/pic/tm.php?im=16652

Augusztus 13. és 16. között a hõmérséklet tekintetében kettõsség jellemezte az országot. A Dunántúl nyugati felén többnyire 30 °C alatt alakultak a legmagasabb értékek, a Tiszántúlon viszont 34-36 °C is elõfordult:

Az észlelõink által mért 5 legmagasabb havi hõmérséklet:

Az augusztus 16-án lezáródó viharos idõszakot követõen - fõként a Dunántúlon - eleinte még kialakultak záporok, zivatarok, késõbb országszerte a napos, száraz idõjárás vált jellemzõvé egészen 24-ig. A hõmérséklet csúcsértéke általában 24 és 30 °C, az idõszak vége felé pedig 27-32 °C között alakult, de délkeleten mértek 33, 34 °C-ot is.

24-én hidegfront érkezett, amely csak nyugaton, délnyugaton hozott említést érdemlõ csapadékot. A csúcshõmérséklet 23-28 °C-ig esett vissza, csak délnyugaton volt ennél valamivel hûvösebb. 27-ig egyre melegebb léghullámok árasztották el a Kárpát-medencét. A sok napsütés mellett ismét egyre többfelé érte el a hõmérséklet a 30 °C-t, délkeleten a 35 °C-t.

27-én délután markáns hidegfront hatására északnyugaton már a késõ délutáni órákban visszaesett a hõmérséklet, és záporok, zivatarok alakultak ki. A hidegfront az ország belseje felé haladva többfelé okozott jelentõs mennyiségû csapadékot. A hõmérsékleti maximumok országszerte 25 °C alá csökkentek, az éjszakák egyre hûvösebbekké váltak.

A hónap utolsó két napjának idõjárását mediterrán ciklon befolyásolta. Országszerte jelentõs mennyiségû csapadék hullott és kifejezetten hidegre fordult idõjárásunk, a hajnali órákban többfelé 10 °C alá hûlt a levegõ. Ezekben a napokban mérhettük a legalacsonyabb hõmérsékleti minimumokat a nyár folyamán, amelyek 6 és 12 °C között alakultak:

31-én megdõlt az országos és a fõvárosi hidegrekord is. Sopronban mindössze 12,0 °C volt a legmagasabb hõmérséklet, de Budapesten sem volt sokkal melegebb, ott is csak 13,2 °C-ig emelkedett a hõmérõ higanyszála. Az országos hidegrekordhoz érdekességként hozzátartozik, hogy soproni észlelõink a csapadék megérkezte elõtt még 11 °C körüli hõmérsékletet mértek, majd a várost kb. 8:50 körül elérõ csapadékmezõ érkezte után egy órával már csak 10 °C alatti értekekrõl számoltak be. A korábbi országos hidegrekordot Pécsett mérték 1989-ben. 31-én az esõ mellé viharos szél is társult, különösen a késõ délutáni óráktól kezdõdõen. A Balaton környékén 90 km/h körüli széllökéseket regisztráltak a mûszerek, a legnagyobb széllökést a Kab-hegyen mérték 111 km/h értékkel.

A cikket írta: Mikó András (andras 89)