Meteorológiai társalgó

Valaki tudna nekem linkelni egy jégborítottsági diagramot? Sajnos nem tudom a pontos nevét...

A végig derült, szélcsendes idõnek köszönhetõen jól lehûlt hajnalra a levegõ. A minimum 4,8 fok lett. Radmin pedig 2 fok -kis híja volt a talajmenti fagynak.

Az indián nyár fogalmát szerencsére nem a reggeli hõmérsékletek alapján határozták meg, másrészt pedig kár elsiratni azt, ami még el sem kezdõdött.

A tegnapi októberi maximum és minimum maxiuma és középT maximuma havi rekordok után itt Pápán 3 fok van. Eddig tartott az indián nyár...

hál ´ Istennek, mégiscsak lesz pár nap indián nyár. A tél ráér még egy jó ideig

Már miért is lenne világvége? Ez teljesen megszokott, hogy õszre csapadékhiány alakul ki a földekben, ami az õszi és téli idõszakban nagy valószínûséggel pótlódni is fog. Nem lehet folyamatosan telített az egész talaj nedvességgel. Azért ugye nem ezt várod el?

Én komolyan mondtam: 100 mm hiány még nem a világvége..

Vicces vagy Link
Nem világvége, persze.

A nagy titok: ha kókadozik, meg kell öntözni, ha nem bírja, akkor kiveszik és így járt.

Nem kell csinálni a feszkót ,igaz hogy az elmúlt 4 hónap csapadéka itt Budapest belterületén éppen hogy meghaladja a 100 mm-t ,de õsszel nem akkora gond a csapadékhiány ,mint tavasszal vagy nyáron.Így is simán meg lesz az átlag ,mert a következõ idõszakban azért várható csapadék ,sõt mediciklon is benézhet.
Nyugodj le!

Göd.boy. az nem normális ha a szárazságtól kókadoznak októberben :-(( az õszi sárgulást és lombhullást meg tudom küldömbözetetni a szárazság okozta károktól.

Elképesztõ az új futás,mondjuk vehetõ az elõzõ folytatásának. Kint tekereg egy hatalmas ciklon a nyugati partoknál,ezt figyelmen kívül hagyva rá szakad a hideg észak felõl szinte akadálytalanul.

Remek szép idõ volt ma, 20,4 fokkal.
Fûtés ki!
Az hogy mi van 200 óra felett??
Most szombaton is kemény lehûléssel riogattak a modellek e hét szombatra. Aztán tegnap már homlokegyenest mást mutattak.
A hétvégén, ha minden igaz, akár még nyári nap is kifuthat...

Micsoda tél volt !! Azááám!! Akkoriban igencsak kevés volt a tíz ujjam, hogy számolgassam a hideg, és havazós napokat!! Eszméletlen volt- igen! Nem kellett azon parázni, hogy jön egy medi, és milyen oldalon -ki -hol lesz?! Ugyanis a medikben sem volt kérdés a T-850!!! Emlékszem, mikor Aigner Úr egyik alkalommal lazán megjegyezte, hogy az "idei tél kilencedik havazása"-közeleg!! Halmazállapot?? -Ezen a télen ismeretlen definició volt,vagyis nem volt kérdéses hogy hó hullik!! Akkoriban sokat jártam uszodába Pápára, és szinte önkívületben csodáltam a" trópusi "melegben az ablakokon kívüli havas- havazós világot!!

Aránylag nincs hideg, füst szagú légköri homály van. Ismétlõdik a tegnap este, azt hittem köd lesz, de éjfél felé kitisztult.

Ilyenkor õsszel, normális, hogy kókadoznak a növények, fák, stb, meg hullik a levél...

Azért ha a hozzászólás tartalmára reagáltál volna, legalább egy gondolat erejéig, akkor nem tûnne ennyire hangulatkeltõnek a te hozzászólásod...

Már tudom, mi hiányzott eddig...

1995/96 igazi "nagyvad" volt. Olyan volt az a tél, de már az õsz is, mintha jó néhány földrajzi fokkal északabbra és keletebbre lettünk volna a tényleges helyzetünknél.

Már nyár legvégén mutatkozott valami a hideg légtömegek szokatlan expanziós hajlamából:
Link

Aztán az õsz:
Link

Egy hétre rá érdekes jelenség, hideg dk-i szél volt tapasztalható. Télen ez mindennapos ugyan, de október elején eléggé rendkívüli. Látható, hogy az AC hátoldali helyzet nem a melegedés irányába fejlõdött tovább, hanem a kelet-európai AC nyugat felé expandált, nem engedve be hozzánk a meleg levegõt még 850 hepán sem:

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Okt. 8-ra a kelet felõl ható hûvösebb levegõ kissé még 850 hepán is észrevehetõvé vált.

A híres november eleji lehûlés:

Link

Decemberbõl:

Link
Link

Szóval, nem is ragozom tovább: remek jó tél volt az!

Más: 200 órától mindkét "királyi" modellen ott van az újabb hidegelárasztás. Érdemes lesz már most arrafelé figyelgetni.

Elég nagy köd volt ma reggel, mukába menet készítettem egy gyors képet róla.
Link

Ja, 1995 milyen rossz tél volt gyakorlatilag a fõvársora összesen 2,5 méter hó hullott, november 4-7 között Csongrád, Békés egy része megbénult a hófúvásba. Bakonyba 1996 május 22 még volt hó hógolyózásra és több alkalommal mértem 80-90 cm havat. Ráadásul a a vendég-vadászház teteje berogyott a nagy hó alatt. Diósdot nem gyõztem kilapátolni. Itthon április végén még havazott. Szóval hasonló volt mint a tavalyi tél csak hidegebb havasabb.

Az áramlási kép vagy megváltozik nyár-tél folyamán vagy nem ilyen egyszerû ez egész, nem kell ezen rágódni és, hogy kifullad stb. Ha marad az észak-déli akkor még áprilisban is havazni fog a mediterrán ciklonok miatt ha vált akkor nehezen szûnik meg a nyugati áramlás mert az a fõ mozgató rugója Európának. Közben lehet váltás vagy nem ez a lényeg. Ojmajonban nincs váltás mert olyan helyen van ahol 200 téli nap van egy szezonban és abból 30 nap -50 fok körüli. Nálunk ilyen nem lehet, nincs is rá szükség mert egy teljesen más éghajlati típus a mienk, és ez így normális.

Ma végre fantasztikus idõ volt 20,3 fokot mértem kibírnám így áprilisig és jöhet a nyár ezután, tél kell a francnak, hideg, sötét, szürke, nyálkás nincs értelme:-)

Ez szóról-szóra így volt!

Még annyit az általam leírtakhoz, hogy a polárfronti zonális áramlás körbe meanderezve a féltekét, nyilván egységes hemiszférikus rendszert képez. Ezért egyes szakaszainak mozgásállapota függ más szakaszok mozgásállapotától (ld. Zivipötty írása az extratrópikus ciklon beolvadása által indukált hidegleszakadásról a Visszatekintõben), s nemcsak az adott szakaszra jellemzõ meridionális hõkontraszttól. Ezért van, hogy néha nem szakad le a hideg, noha bivaly hidegmag "lóg" fölöttünk -és viszont. Van olyan ötletem is, hogy hidegleszakadások szempontjából az a kedvezõ, ha a sarki hidegtömeg hõmérsékleti szempontból nagyon inhomogén: egyes területei szokatlanul alacsonyabb hõmérsékletûek a többinél. (Na, a légkörfizikusok most fognak agyonverni!)
Azért nagy általánosságban a sarki hidegtömegek elhelyezkedése meghatározó a hidegleszakadások helye szempontjából. Ezért lehet, hogy -amint írod is- õsszel gyakrabban kerülünk a hideg oldalra, mint a melegre. Ilyenkor az eurázsiai kontinens gyorsabban hûl az Atlanti-óceánnál, a hideg "súlypontja" ezért keleten van, nem véletlenül szakad le Kelet és Közép-Európára, míg Nyugat-Európa az AC hátoldali melegáramlásában van.
Ennek ellentettje, mikor április végén, május elején szintén élezõdõ hõkontraszt mellett, a szibériai hidegpool felszámolódása miatt a hidegtömegek nyugatra, Grönland térségére koncentrálódnak. Akkor az atlanti-partra szakad a hideg, azzal párhuzamosan képzõdnek ki a teknõk. A dél felé megnyúlt, "öreg" atlanti-parti teknõkben már hiányzik a ciklonok kelet felé mutató mozgáskomponense, stagnálnak, "végtelenített" elõoldali pozicióban tartják a Kárpát-medencét (míg a hátoldal "szétfagyasztja" a Brit-szigeteket és Nyugat-Európát) Ez az oka a nálunk nagyon gyakori május eleji nyárias epizódnak, amilyen pl. az idei is volt.
A "maszkírozott" zonalitás gondolatával is egyetértek. A most véget ért erõs hidegelárasztás, meridionális fázis után valamekkora idõtartamú (északi) zonalitásnak kell következnie. Ennek látszólag ellentmond a hét közepére várható nyugat-európai hidegleszakadás. De véleményem szerint ez még az elmúlóban levõ meridionalitás "utórengése", és a hideg talán azért szakad le most (elég gyengén) nyugatra, mert ott eddig meleg volt, így nagy a meridionális hõkontraszt. Ha kifejezett polárfronti expanzió volna, dinamikus, "fiatal" teknõvel, akkor az északi ciklonok persze, hogy magukba szippantanák az öreg medet.

"Az 1995 ös évet illetõen ezt sem követte acélos tél, hanem tipikus "lyukas" tél volt, novemberben ugyan korán havazott, de síkvidéken megmaradó hó nem tudott esni." ????


A 95/96-os télnél sose legyen rosszabb, az elmúlt 80 év alapján mind hõmérsékletileg, mind hómennyiségileg is a top tízben van..

Még a 96/97-es se volt nagyon borzasztó. December elfogadható, a vége kifejezetten havas-hideg, utána január közepéig fagyos hidegpárna konzerválta havas idõ, majd valóban kifújt a tél. Ám összességében ez se volt borzasztóan rossz.

A 97/98-as valóban csapnivaló volt.

Hát a friss modellek alapján van esély arra, hogy essen Felétek szerda délután, de ha nem is esik, akkor meg a borongós hûvösebb idõ miatt sajnálhatjátok majd esetleg, hogy nem másik napra esik az esemény...

Itt a nagy fagyozásban, halkan jegyezm meg, hogy itt nem csökkent 0 fok alá a hõmérséklet. Esõ nagyon kellene, porzik kókad minden. A szeptember eleji 25 mm már rég oda, arra volt jo, hogy a porcsinok, és a gyomok kizöldeljenejk, de mostanra azok is kokadnak kicsit. Aranyesõ, orgona levele ismét lóg. Nagyon kellene egy 20-30 mm a vetésnek é sa fûnek is (amit sajna locsolni kell, igaz elég hetente 2x) Hihetetlen pechesek vagyunk idén és tavaly is. Nyugaton és délen el sem tudják képezlni, hog yitt még mindig aszály van, pedig, de :-(

Most néztem meg az osztrák Alaro-t, eszerint délelott lehetne Felétek 1-2 mm, délután már az eso nem kop bele a levesetekbe (a legyekrol és az irigykedokrol már Nektek kell gondoskodnotok)

Sajnos nem, ez a szerda le van vajazva, már csak az idõjárás köphet bele a levesünkbe. (szó szerint)
Azért még bízom benne, hogy csak felhõs, de nem csapadékos idõnk lesz szerdán!

És nem tudjátok péntek/szombatra áttenni? Akkorra tényleg jó ido néz ki, huszonegy-két fokkal Tifelétek

Bennem is felmerülõ gondolat, hogy a zónális, meridionális idõszakok váltakozása miatt fordul elõ, hogy meridionális hidegelárasztások után a tél elsõ felében a zónális átalakulás miatt lehet enyhébb idõszak. ezért a leírtakkal jól egyet tudok érteni. A bizonytalanság ebben csak az, hogy a zónális és meridionális váltások az általad leírt okokból, kaotikusak (azaz képletesen a megfeszített íj összahasonlítással élve, minél tartósabbnak bizonyul egy idõszak, annál kevésbé hajlamos kizökkenni abból), így önmagában, más évszakos légköri vagy áramlási szabályszerûségek nélkül nem kellene, hogy általánosságban igaz legyen, hogy egy hidegebb õszvéget vagy egy szélsõségesebb szakaszt rendszerint enyhébb nyugodtabb idõszak kövessen. A másik pedig, hogy amennyire a meridionális áramlási kép le tudja rántani a hideget, azzal a meleget is fel tudná húzni ránk... de õsszel a meridionális áramlás jóvoltából ritkán akaródzik a melegnek rajtunk keresztül északra nyomulnia, holott azt láttuk, hogy a brit-nyugateurópai térségben egészen északra hatolt, és ilyenkor a kontinens belseje felé mozdulva az elõoldal elhal, vagy felütközik egy ÉK-i blockingon Ám tavaszal pedig épphogy tõlünk keletre nyomult fel, miközben észak-északnyugati irányítás mellett fagyoskodtunk. Ha meridionális melegtranszportból kapunk meleget az abból adódik, hogy a kép át is vált egyúttal zónálisba, és a futóáramlás tolja ránk már-már észak felõl, vagy, mint jelenleg is, dgyakori õszi helyzet, hogy beragad egy medi hozzánk képest elõoldali pozícióban és elszipkázza elõlünk a hidegleszakadásokat, de ha jól megnézzük, ez is egy - bár vontatottabb - zónalitási hajlamot jelez, mégha szalmaláng életû is, hiszen azt feltételezi, hogy a kialakulásakor fellépõ hidegleszakadások nem annyira erõsek, különben nem hagynák helyben a kiújulni a medit, hanem visszaolvasztanák a polárfrontba. Gyakorta a tavaszi enyhülések elõtt ilyen medibõl kapunk még egy búcsúzó havazást, vagy ónos esõt.

1-2 napja beharangoztam a haveroknak, hogy szerdán király idõ lesz és bográcsozást terveztünk... Tegnap nem volt idõm modelleket nézni, de most leforrázva látom szerdára az elõréket. Remélem, megússzuk szárazon! [esõ]

Ez egy baromi érdekes elméleti kérdés, ti. a hidegbázis kiképzõdése, regenerálódása, ill. a sarki hideg leszakadása (vagy le nem szakadása)
A "puskapor ellövését" azért ne hagyjuk figyelmen kívül, a megfigyelések szerint van ebben valami, csak a rá adott magyarázat teljesen rossz. Ha a téli félévben korán vannak erõs hidegleszakadások, nálunk mozgalmas, átlagnál jóval hidegebb idõszakok, tényleg gyakran elõfordul, hogy tél közepére "kifogy a szufla", enyhe idõ köszönt be.
Ennek oka nyilván nem az, hogy "elhasználódik a sarkvidék hidegtartaléka", hisz ahogy írod is, megfelelõ kondiciók mellett az nagyon hamar regenerálódik. Valószínûleg a hõcsere-ciklus áll a háttérben, melynek értelmében a meridionális, hidegbeáramlásos fázist anticiklon, majd elõoldali-zonális helyzet követi.
Érdekes kérdés, vajon miért van, hogy egyes idõszakokban, õszökön-teleken szeret leszakadni a sarki hideg a közelünkben, más idõszakokban meg nem, hanem makacs zonalitás áll fenn.
Az biztos, hogy a hidegleszakadás nem véletlen szerencse (vagy szerencsétlenség -ízlés dolga) dolga, hanem fizikai törvényszerûség áll e történés mögött. A sarki és szubtrópusi tájak között kiélezõdõ hõdifferencia természetesen kiegyenlítõdésre törekszik, azonban a kiegyenlítõdés elsõ körben nem tud megtörténni. Ellenben roppant érdekfeszítõ fizikai folyamat játszódik le. A dél felé induló hideg, ill. az észak felé mozduló meleg légtömeget a coriolis erõ eltéríti eredeti irányától, az elsõ nyugat felé, a másik kelet felé fog mozogni, ellenáramlásban. Végsõ soron ez a polárfront lényege. Minél erõsebb a hõkontraszt, annál sebesebb itt a -ZONÁLIS ÁRAMLÁS! Paradox módon az egyre nagyobb hõdifferencia kumulatíve nem engedi a kiegyenlítõdést, a folyamat önerõsítõ. Azt a hasonlatot használom az állapotra, hogy 'minél erõsebben feszíti a húrt az íjász, annál kevésbé tudja elengedni azt'
Végül azonban annyira felgyorsul a zonális ellenáramlás, hogy a határfelszínen hullámok, végül örvények (mérsékelt övi ciklonok) képzõdnek. A polárfront zonalitása ezek révén tud meridionalitásba fordulni, így képes aztán megtörténni a hõcsere.
Látható, hogy óriási erõk roppant instabil játékáról van itt szó, az örvényesedés elkerülhetetlen, de pontos helye és idõpontja nagyon kiszámíthatatlan. Illetve, valószínûleg ott gyorsul fel nagyon a polárfronti zonális légmozgás, ott lesz hidegleszakadás, ahol nagy a hõdifferencia: tehát feltehetõen a hidegmagok környezetében (ld. idén márciusi hideghullám)

Folyamatosan áramlik dél felé a hideg légtömeg, legfeljebb nem "rajtunk" keresztül... Hol az oroszok, hol az óceán, hol bla bla bla
Most például Link

Való igaz, az 1996 os és 1997 es meleg illetve kánikulai májust nem követte átlegon felüli nyár, sõt..., aztán a hûvösebb nyár és az igen markáns, korai lehûlések ellenére kuka lett a tél. Az 1995 ös évet illetõen ezt sem követte acélos tél, hanem tipikus "lyukas" tél volt, novemberben ugyan korán havazott, de síkvidéken megmaradó hó nem tudott esni.
Azzal együtt, hogy az idei nyár jelentõsen melegebb volt, mint a 95 ös, nem számítok idén az elmúlt 200 év leghidegebb telére.
A szeptemberi, október eleji lehülések egyébként nem pocsékolják el a hidegmagot, legfeljebb egy kitartó meridionális felállás némileg késlelteti a gyarapodást, amelyet aztán egy zónális szakasz követ, amikor is behozza. Da olyan években ahol már az õsz elején megindult a gyarapodás, ez nem is észlelhetõ. Az október végi, novemberi lehûléseknek (negatív energiamérleg alatti) komolyabb hidegelárasztásoknak (a jéggyarapodás meredekebb szakaszában) azonban úgy tûnik van hatása a tél elejére vonatkozólag. Gyakran erõtlen, az átlagosnál enyhébb a december, vagy akár a tél elsõ fele. Érdekes volt azonban 2009-es ebbõl a szempontból ugyanis az október közepén elkezdõdõ meridionális szélsõség a tél elejére is áthúzódott, és összegészében átlagos idõ elõször az átlagnál 10-15 fokkal hidegebb, majd 10-15 fokkal melegebb idõket hozott. Tehát az azt megelõzõ idõjárástól függetlenül van télen annyira masszív a hidegmag, hogy megfelelõ hatások, mégha csak ha rövidebb idõre is, de bármikor combosabb tömeget tudjanak abból leszakítani és délebbi szélességekre juttatni.

Azért elég hidegek ezek a légtömegek. Október elsõ napjaihoz képest kemény fagyok voltak idelenn. Az Urálon túl már kemény tél van. Emellett európára is erõs hidegleszakadásokat jeleznek a modellek.
Link
Link
Az elkövetkezõ napokban gyakorlatilag végig, meridionális irányítás látszik.
Észak-európában 10-12 napon belül akár erõsebb téli betörés is bekövetkezhet majd.
Link
Link

Egyelõre

Igen tudom, én csak arra értettem, hogy ha télen szakadna le folyamatosan. Folyamatosan áramlana le a hideg levegõ, ekkor nem tudna megerõsödni, de még ez szóba sem jön egyenlõre

Nagyjából az ország északnyugati harmadán megjelent kedves õszi ismerõsünk, a magasköd (stratus, Hochnebel). Szerencsére, ahogy elnézem, délkelet felõl a magassági áramlásnak köszönhetõen mintha egy láthatatlan porszívó kebelezné be, így késõ délután talán a Bécs-Pozsony-Gyõr háromszögben is látunk valamit a napkorongból. Holnapra kimondottan szép idõ ígérkezik, nem úgy a szerda, amikor egy feltöltõdõben levõ med okklúziója sok felhõvel, de csak kevés esõvel ismét rontja a kedélyeket. Utána péntekig (ahogy Clive is írja az 5-naposban) nyugat-keleti megosztottság mutatkozik, a hét végére - ez még bizonytalan - végre valahára nyugat is kap némi ízelítõt a vénasszonyok nyarából.

Ezek a mennyiségek núdlik amik leszakadnak, ráadásul nem túl hidegek.
Sokkal több képzõdik fent mint amennyi leszakad.

Csak helyeselni tudok az alattam írtakkal. Legjobb példa erre az 1980-81-es illetve a már sokat megtárgyalt 1995-96-os tél.November elejétõl tél volt,az északi áramlás volt túlsúlyban.
Talán annyit hogy a hideg az legfeljebb megcsappan valamennyire a folyamatos hidegleszakadás esetén,de elfogyni sosem fog,hiszen a helyére áramló melegebb levegõ,rövid idõn belül áthûl.
És az is igaz hogy a tél idõjárása teljesen független az azt megelõzõ õsz idõjárásától.

Még csak most megyünk bele a télbe. Igazad van, hogy lõné el a puskaporát? Annyiban lehetne amúgy igaza, hogyha folyamatosan szakadna le a hideg megállás nélkül, akkor nem tud megerõsödni a hidegbázis fent északon, de így, hogy néha néha öblít egyet ilyenrõl szó sincs. Meg még csak most jön csak a java...

Nincs elpocsékolás, ez tévhit, bebizonyosodott már több alkalommal, hogy ezek a korai hidegöblítések nem befolyásolják a tél kimenetelét.

Ezt az élpocsékolódást felejtsük már el, hülyeség!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ha egy adag hideg valahova leszakad akkor az azt jelenti, hogy a magassági hullámok, hurkok a rendszert egy adott részben nem tudják fenntartani, így valahova utat kell engedni, ez épp Amerika Ászai vagy Európa ebben a helyzetben tök minden. Gondold el, ha a hideg mely folyamatosan jelen van a sarkok környékén és leszakad akkor az elpocsékolódik? Dehogy egy nap alatt regenerálódik vagy cserélõdik, de nem tud eltûnni. Nálunk a telet továbbra is az áramlási rendszer határozza meg és nem az, hogy a létömeg felszívódik. Ahol van marad még belõle télre, tavaszra is mivel a rendszer ezt teszi lehetõvé.
Ha egy észak-déli áramlás van õsszel és egy nyugati télen akkor nem tûnik el a sarkokról, csak hozzánk az adott áramlási viszonyok miatt nem jut el.
Szeretem az ellövi a puskaporát, elpocsékolódik stb. Ilyen nincs áramlás van, ha lehetõvé tesz akkor hideg tél lesz, ha a nyugati domináns akkor enyhe és vannak hibrid idõszakok mikor anticiklon van felettünk vagy délnyugati azori fejlett és enyhe tavaszi a tél lásd 1989 decemberét. Mikor egy kemény hideg idõszakkal indult és lett szép meleg hónap.
Ennyi a történet semmi több!!!

Biza, ez sok elkószált tag, 15. után nagyon nem tetszik a fáklyákon.

Link

Ekkor szokott az következni, hogy egyre több tag támogatja majd végül mind, és csak a mértéke a kérdéses. Szerencsére most nyugatot találja el, így a hétvégén késõ nyárias idõ lehet talán helyenként 25 fok körüli csúcshõmérsékletekkel, aztán ciklon, ami berángatja a sarkot. Ennek van most realitása, ahogy a káoszelméletbõl próbálom kiboncolni a várható kimenetelt:-)
A héten lesz némi esõ, zápor akár zivatar is majd elõoldal körvonalazódik és talán lesz egy igaz kiránduló, túrázó, horgászó hétvége, remélem:-)
Rekordhoz a hétvégén köze se lehet, mivel bõven 29- 30 fok körüli tartományok a szélsõértékek ebben a tájban:-)

Az viszont biztos, hogy a mostani fagyhullám szinte példa nélküli ebben az idõszakban.
Nézzük vissza mit tudunk:
3-án: -4,3 Szécsény, 0,0 Bp.-Ferihegy
4-én: -9,3 Zabar, -1,4 Bp.-Ferihegy
5-én: -8,6 Zabar, -1,8 Bp.-Lõrinc
6-án: -7,1 Nyírlugos
7-én: -5,2 Nyírlugos, beállítás.

Köszi Ádám:-)

A METNET hõtérkép szerint (hegyi állomások nélkül) október elsõ hat napja alapján Sopronban a legmagasabb a havi abszolút minimum és a legalacsonyabb a havi abszolút maximum. Ergó az országban októberben eddig itt volt a legkisebb a hõingás.
Személy szerint nálam a +0,4°C és +13,4°C között változott a hõmérséklet októberben.
Öccsinél ugyanez a két érték -9,1°C és 17,6°C között változott.
13,0 fokos hõingás szemben a 26,7 fokos hõingással.

Nálunk most köd van ködszitálással, az elmúlt 12 órában 10°C és 11°C között ingázik a hõmérséklet.

Ha azt vesszük ,hogy korán jön a jeges fuvallat a télhez képest ,akkor elpazarolja a tartalékjait és enyhe lesz a tél elsõ fele.
De ha úgy nézzük ,mint a nyári hõséghullámokat ,hogy a korán jött szaharai pokol elõrevetíti a forró nyarat ,akkor egy baromi jó télnek kell lennie a soron következõnek
Remélhetõleg nem lesz elpocsékolás ,és marad ez az átlagnál kissé melegebb idõ.

No, nem dõlt meg, -5,2 fok a Tmin.