Meteorológiai társalgó

Ez szóról-szóra így volt!

Még annyit az általam leírtakhoz, hogy a polárfronti zonális áramlás körbe meanderezve a féltekét, nyilván egységes hemiszférikus rendszert képez. Ezért egyes szakaszainak mozgásállapota függ más szakaszok mozgásállapotától (ld. Zivipötty írása az extratrópikus ciklon beolvadása által indukált hidegleszakadásról a Visszatekintõben), s nemcsak az adott szakaszra jellemzõ meridionális hõkontraszttól. Ezért van, hogy néha nem szakad le a hideg, noha bivaly hidegmag "lóg" fölöttünk -és viszont. Van olyan ötletem is, hogy hidegleszakadások szempontjából az a kedvezõ, ha a sarki hidegtömeg hõmérsékleti szempontból nagyon inhomogén: egyes területei szokatlanul alacsonyabb hõmérsékletûek a többinél. (Na, a légkörfizikusok most fognak agyonverni!)
Azért nagy általánosságban a sarki hidegtömegek elhelyezkedése meghatározó a hidegleszakadások helye szempontjából. Ezért lehet, hogy -amint írod is- õsszel gyakrabban kerülünk a hideg oldalra, mint a melegre. Ilyenkor az eurázsiai kontinens gyorsabban hûl az Atlanti-óceánnál, a hideg "súlypontja" ezért keleten van, nem véletlenül szakad le Kelet és Közép-Európára, míg Nyugat-Európa az AC hátoldali melegáramlásában van.
Ennek ellentettje, mikor április végén, május elején szintén élezõdõ hõkontraszt mellett, a szibériai hidegpool felszámolódása miatt a hidegtömegek nyugatra, Grönland térségére koncentrálódnak. Akkor az atlanti-partra szakad a hideg, azzal párhuzamosan képzõdnek ki a teknõk. A dél felé megnyúlt, "öreg" atlanti-parti teknõkben már hiányzik a ciklonok kelet felé mutató mozgáskomponense, stagnálnak, "végtelenített" elõoldali pozicióban tartják a Kárpát-medencét (míg a hátoldal "szétfagyasztja" a Brit-szigeteket és Nyugat-Európát) Ez az oka a nálunk nagyon gyakori május eleji nyárias epizódnak, amilyen pl. az idei is volt.
A "maszkírozott" zonalitás gondolatával is egyetértek. A most véget ért erõs hidegelárasztás, meridionális fázis után valamekkora idõtartamú (északi) zonalitásnak kell következnie. Ennek látszólag ellentmond a hét közepére várható nyugat-európai hidegleszakadás. De véleményem szerint ez még az elmúlóban levõ meridionalitás "utórengése", és a hideg talán azért szakad le most (elég gyengén) nyugatra, mert ott eddig meleg volt, így nagy a meridionális hõkontraszt. Ha kifejezett polárfronti expanzió volna, dinamikus, "fiatal" teknõvel, akkor az északi ciklonok persze, hogy magukba szippantanák az öreg medet.

"Az 1995 ös évet illetõen ezt sem követte acélos tél, hanem tipikus "lyukas" tél volt, novemberben ugyan korán havazott, de síkvidéken megmaradó hó nem tudott esni." ????


A 95/96-os télnél sose legyen rosszabb, az elmúlt 80 év alapján mind hõmérsékletileg, mind hómennyiségileg is a top tízben van..

Még a 96/97-es se volt nagyon borzasztó. December elfogadható, a vége kifejezetten havas-hideg, utána január közepéig fagyos hidegpárna konzerválta havas idõ, majd valóban kifújt a tél. Ám összességében ez se volt borzasztóan rossz.

A 97/98-as valóban csapnivaló volt.

Bennem is felmerülõ gondolat, hogy a zónális, meridionális idõszakok váltakozása miatt fordul elõ, hogy meridionális hidegelárasztások után a tél elsõ felében a zónális átalakulás miatt lehet enyhébb idõszak. ezért a leírtakkal jól egyet tudok érteni. A bizonytalanság ebben csak az, hogy a zónális és meridionális váltások az általad leírt okokból, kaotikusak (azaz képletesen a megfeszített íj összahasonlítással élve, minél tartósabbnak bizonyul egy idõszak, annál kevésbé hajlamos kizökkenni abból), így önmagában, más évszakos légköri vagy áramlási szabályszerûségek nélkül nem kellene, hogy általánosságban igaz legyen, hogy egy hidegebb õszvéget vagy egy szélsõségesebb szakaszt rendszerint enyhébb nyugodtabb idõszak kövessen. A másik pedig, hogy amennyire a meridionális áramlási kép le tudja rántani a hideget, azzal a meleget is fel tudná húzni ránk... de õsszel a meridionális áramlás jóvoltából ritkán akaródzik a melegnek rajtunk keresztül északra nyomulnia, holott azt láttuk, hogy a brit-nyugateurópai térségben egészen északra hatolt, és ilyenkor a kontinens belseje felé mozdulva az elõoldal elhal, vagy felütközik egy ÉK-i blockingon Ám tavaszal pedig épphogy tõlünk keletre nyomult fel, miközben észak-északnyugati irányítás mellett fagyoskodtunk. Ha meridionális melegtranszportból kapunk meleget az abból adódik, hogy a kép át is vált egyúttal zónálisba, és a futóáramlás tolja ránk már-már észak felõl, vagy, mint jelenleg is, dgyakori õszi helyzet, hogy beragad egy medi hozzánk képest elõoldali pozícióban és elszipkázza elõlünk a hidegleszakadásokat, de ha jól megnézzük, ez is egy - bár vontatottabb - zónalitási hajlamot jelez, mégha szalmaláng életû is, hiszen azt feltételezi, hogy a kialakulásakor fellépõ hidegleszakadások nem annyira erõsek, különben nem hagynák helyben a kiújulni a medit, hanem visszaolvasztanák a polárfrontba. Gyakorta a tavaszi enyhülések elõtt ilyen medibõl kapunk még egy búcsúzó havazást, vagy ónos esõt.

Ez egy baromi érdekes elméleti kérdés, ti. a hidegbázis kiképzõdése, regenerálódása, ill. a sarki hideg leszakadása (vagy le nem szakadása)
A "puskapor ellövését" azért ne hagyjuk figyelmen kívül, a megfigyelések szerint van ebben valami, csak a rá adott magyarázat teljesen rossz. Ha a téli félévben korán vannak erõs hidegleszakadások, nálunk mozgalmas, átlagnál jóval hidegebb idõszakok, tényleg gyakran elõfordul, hogy tél közepére "kifogy a szufla", enyhe idõ köszönt be.
Ennek oka nyilván nem az, hogy "elhasználódik a sarkvidék hidegtartaléka", hisz ahogy írod is, megfelelõ kondiciók mellett az nagyon hamar regenerálódik. Valószínûleg a hõcsere-ciklus áll a háttérben, melynek értelmében a meridionális, hidegbeáramlásos fázist anticiklon, majd elõoldali-zonális helyzet követi.
Érdekes kérdés, vajon miért van, hogy egyes idõszakokban, õszökön-teleken szeret leszakadni a sarki hideg a közelünkben, más idõszakokban meg nem, hanem makacs zonalitás áll fenn.
Az biztos, hogy a hidegleszakadás nem véletlen szerencse (vagy szerencsétlenség -ízlés dolga) dolga, hanem fizikai törvényszerûség áll e történés mögött. A sarki és szubtrópusi tájak között kiélezõdõ hõdifferencia természetesen kiegyenlítõdésre törekszik, azonban a kiegyenlítõdés elsõ körben nem tud megtörténni. Ellenben roppant érdekfeszítõ fizikai folyamat játszódik le. A dél felé induló hideg, ill. az észak felé mozduló meleg légtömeget a coriolis erõ eltéríti eredeti irányától, az elsõ nyugat felé, a másik kelet felé fog mozogni, ellenáramlásban. Végsõ soron ez a polárfront lényege. Minél erõsebb a hõkontraszt, annál sebesebb itt a -ZONÁLIS ÁRAMLÁS! Paradox módon az egyre nagyobb hõdifferencia kumulatíve nem engedi a kiegyenlítõdést, a folyamat önerõsítõ. Azt a hasonlatot használom az állapotra, hogy 'minél erõsebben feszíti a húrt az íjász, annál kevésbé tudja elengedni azt'
Végül azonban annyira felgyorsul a zonális ellenáramlás, hogy a határfelszínen hullámok, végül örvények (mérsékelt övi ciklonok) képzõdnek. A polárfront zonalitása ezek révén tud meridionalitásba fordulni, így képes aztán megtörténni a hõcsere.
Látható, hogy óriási erõk roppant instabil játékáról van itt szó, az örvényesedés elkerülhetetlen, de pontos helye és idõpontja nagyon kiszámíthatatlan. Illetve, valószínûleg ott gyorsul fel nagyon a polárfronti zonális légmozgás, ott lesz hidegleszakadás, ahol nagy a hõdifferencia: tehát feltehetõen a hidegmagok környezetében (ld. idén márciusi hideghullám)

Folyamatosan áramlik dél felé a hideg légtömeg, legfeljebb nem "rajtunk" keresztül... Hol az oroszok, hol az óceán, hol bla bla bla
Most például Link

Való igaz, az 1996 os és 1997 es meleg illetve kánikulai májust nem követte átlegon felüli nyár, sõt..., aztán a hûvösebb nyár és az igen markáns, korai lehûlések ellenére kuka lett a tél. Az 1995 ös évet illetõen ezt sem követte acélos tél, hanem tipikus "lyukas" tél volt, novemberben ugyan korán havazott, de síkvidéken megmaradó hó nem tudott esni.
Azzal együtt, hogy az idei nyár jelentõsen melegebb volt, mint a 95 ös, nem számítok idén az elmúlt 200 év leghidegebb telére.
A szeptemberi, október eleji lehülések egyébként nem pocsékolják el a hidegmagot, legfeljebb egy kitartó meridionális felállás némileg késlelteti a gyarapodást, amelyet aztán egy zónális szakasz követ, amikor is behozza. Da olyan években ahol már az õsz elején megindult a gyarapodás, ez nem is észlelhetõ. Az október végi, novemberi lehûléseknek (negatív energiamérleg alatti) komolyabb hidegelárasztásoknak (a jéggyarapodás meredekebb szakaszában) azonban úgy tûnik van hatása a tél elejére vonatkozólag. Gyakran erõtlen, az átlagosnál enyhébb a december, vagy akár a tél elsõ fele. Érdekes volt azonban 2009-es ebbõl a szempontból ugyanis az október közepén elkezdõdõ meridionális szélsõség a tél elejére is áthúzódott, és összegészében átlagos idõ elõször az átlagnál 10-15 fokkal hidegebb, majd 10-15 fokkal melegebb idõket hozott. Tehát az azt megelõzõ idõjárástól függetlenül van télen annyira masszív a hidegmag, hogy megfelelõ hatások, mégha csak ha rövidebb idõre is, de bármikor combosabb tömeget tudjanak abból leszakítani és délebbi szélességekre juttatni.

Azért elég hidegek ezek a légtömegek. Október elsõ napjaihoz képest kemény fagyok voltak idelenn. Az Urálon túl már kemény tél van. Emellett európára is erõs hidegleszakadásokat jeleznek a modellek.
Link
Link
Az elkövetkezõ napokban gyakorlatilag végig, meridionális irányítás látszik.
Észak-európában 10-12 napon belül akár erõsebb téli betörés is bekövetkezhet majd.
Link
Link

Egyelõre

Igen tudom, én csak arra értettem, hogy ha télen szakadna le folyamatosan. Folyamatosan áramlana le a hideg levegõ, ekkor nem tudna megerõsödni, de még ez szóba sem jön egyenlõre

Ezek a mennyiségek núdlik amik leszakadnak, ráadásul nem túl hidegek.
Sokkal több képzõdik fent mint amennyi leszakad.

Még csak most megyünk bele a télbe. Igazad van, hogy lõné el a puskaporát? Annyiban lehetne amúgy igaza, hogyha folyamatosan szakadna le a hideg megállás nélkül, akkor nem tud megerõsödni a hidegbázis fent északon, de így, hogy néha néha öblít egyet ilyenrõl szó sincs. Meg még csak most jön csak a java...

Nincs elpocsékolás, ez tévhit, bebizonyosodott már több alkalommal, hogy ezek a korai hidegöblítések nem befolyásolják a tél kimenetelét.

Ezt az élpocsékolódást felejtsük már el, hülyeség!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ha egy adag hideg valahova leszakad akkor az azt jelenti, hogy a magassági hullámok, hurkok a rendszert egy adott részben nem tudják fenntartani, így valahova utat kell engedni, ez épp Amerika Ászai vagy Európa ebben a helyzetben tök minden. Gondold el, ha a hideg mely folyamatosan jelen van a sarkok környékén és leszakad akkor az elpocsékolódik? Dehogy egy nap alatt regenerálódik vagy cserélõdik, de nem tud eltûnni. Nálunk a telet továbbra is az áramlási rendszer határozza meg és nem az, hogy a létömeg felszívódik. Ahol van marad még belõle télre, tavaszra is mivel a rendszer ezt teszi lehetõvé.
Ha egy észak-déli áramlás van õsszel és egy nyugati télen akkor nem tûnik el a sarkokról, csak hozzánk az adott áramlási viszonyok miatt nem jut el.
Szeretem az ellövi a puskaporát, elpocsékolódik stb. Ilyen nincs áramlás van, ha lehetõvé tesz akkor hideg tél lesz, ha a nyugati domináns akkor enyhe és vannak hibrid idõszakok mikor anticiklon van felettünk vagy délnyugati azori fejlett és enyhe tavaszi a tél lásd 1989 decemberét. Mikor egy kemény hideg idõszakkal indult és lett szép meleg hónap.
Ennyi a történet semmi több!!!

Biza, ez sok elkószált tag, 15. után nagyon nem tetszik a fáklyákon.

Link

Ekkor szokott az következni, hogy egyre több tag támogatja majd végül mind, és csak a mértéke a kérdéses. Szerencsére most nyugatot találja el, így a hétvégén késõ nyárias idõ lehet talán helyenként 25 fok körüli csúcshõmérsékletekkel, aztán ciklon, ami berángatja a sarkot. Ennek van most realitása, ahogy a káoszelméletbõl próbálom kiboncolni a várható kimenetelt:-)
A héten lesz némi esõ, zápor akár zivatar is majd elõoldal körvonalazódik és talán lesz egy igaz kiránduló, túrázó, horgászó hétvége, remélem:-)
Rekordhoz a hétvégén köze se lehet, mivel bõven 29- 30 fok körüli tartományok a szélsõértékek ebben a tájban:-)

Az viszont biztos, hogy a mostani fagyhullám szinte példa nélküli ebben az idõszakban.
Nézzük vissza mit tudunk:
3-án: -4,3 Szécsény, 0,0 Bp.-Ferihegy
4-én: -9,3 Zabar, -1,4 Bp.-Ferihegy
5-én: -8,6 Zabar, -1,8 Bp.-Lõrinc
6-án: -7,1 Nyírlugos
7-én: -5,2 Nyírlugos, beállítás.

Köszi Ádám:-)

Ha azt vesszük ,hogy korán jön a jeges fuvallat a télhez képest ,akkor elpazarolja a tartalékjait és enyhe lesz a tél elsõ fele.
De ha úgy nézzük ,mint a nyári hõséghullámokat ,hogy a korán jött szaharai pokol elõrevetíti a forró nyarat ,akkor egy baromi jó télnek kell lennie a soron következõnek
Remélhetõleg nem lesz elpocsékolás ,és marad ez az átlagnál kissé melegebb idõ.

Míg nálam 10 fok felett volt az éjszakai minimum addig Nyírlugos újabb rekord születhetett, hisz valahol -5, -5,5 fok között van a hõmérséklet. Keleten még mindig többfelé volt fagy.