Való igaz, az 1996 os és 1997 es meleg illetve kánikulai májust nem követte átlegon felüli nyár, sõt..., aztán a hûvösebb nyár és az igen markáns, korai lehûlések ellenére kuka lett a tél. Az 1995 ös évet illetõen ezt sem követte acélos tél, hanem tipikus "lyukas" tél volt, novemberben ugyan korán havazott, de síkvidéken megmaradó hó nem tudott esni.
Azzal együtt, hogy az idei nyár jelentõsen melegebb volt, mint a 95 ös, nem számítok idén az elmúlt 200 év leghidegebb telére.
A szeptemberi, október eleji lehülések egyébként nem pocsékolják el a hidegmagot, legfeljebb egy kitartó meridionális felállás némileg késlelteti a gyarapodást, amelyet aztán egy zónális szakasz követ, amikor is behozza. Da olyan években ahol már az õsz elején megindult a gyarapodás, ez nem is észlelhetõ. Az október végi, novemberi lehûléseknek (negatív energiamérleg alatti) komolyabb hidegelárasztásoknak (a jéggyarapodás meredekebb szakaszában) azonban úgy tûnik van hatása a tél elejére vonatkozólag. Gyakran erõtlen, az átlagosnál enyhébb a december, vagy akár a tél elsõ fele. Érdekes volt azonban 2009-es ebbõl a szempontból ugyanis az október közepén elkezdõdõ meridionális szélsõség a tél elejére is áthúzódott, és összegészében átlagos idõ elõször az átlagnál 10-15 fokkal hidegebb, majd 10-15 fokkal melegebb idõket hozott. Tehát az azt megelõzõ idõjárástól függetlenül van télen annyira masszív a hidegmag, hogy megfelelõ hatások, mégha csak ha rövidebb idõre is, de bármikor combosabb tömeget tudjanak abból leszakítani és délebbi szélességekre juttatni.