Érdekességek

Közeledik a Leonidák meteorzápora (11.17.-i cikk)

Hirdetés
Az elmúlt évtized során többször is látványos égi "tûzijátékot" szolgáltató Leonidák meteorraj aktivitása november 17-én a késõ esti órákban ismét erõs lehet az elõrejelzések szerint. Pontosan mikor és honnan lesz leginkább érdemes figyelni az eget?
A Leonidák meteorrajt a Napot 33 év alatt megkerülõ Tempel-Tuttle üstökösbõl a napközelségek során felszabaduló apró törmelékszemcsék alkotják. Ezek az apró, jellemzõen legfeljebb pár milliméteres darabkák a Föld légkörébe érve a súrlódástól felizzanak, elpárolognak, miközben a levegõ atomjait is ionizálják. Ezt a jelenséget látjuk "hullócsillagként". Korábban a csillagászok úgy tudták, hogy a Leonidák jelentõs meteorzáporai csak az üstökös napközelségei idején jelentkeznek (szemben például a minden évben aktív, emiatt közismert augusztusi Perseidákkal), ám az utóbbi évek tapasztalatai erre rácáfoltak. Az üstökös 1998-1999-ben esedékes napközelsége és az ehhez köthetõ meteorzáporok óta továbbra is rendszeres a Leonidák november közepi erõs aktivitása. Kép 1 Ennek oka vélhetõen az, hogy a korábbi felfogással ellentétben a meteorzáporokat nemcsak az üstökösbõl frissen kiszabaduló, hanem az évszázadokkal korábbi napközelségek idején keletkezett porfelhõk is elõidézhetik. Ez utóbbiak viszont a nagybolygók gravitációs hatása miatt már jelentõsen eltávolodtak az üstököstõl, így ahhoz képest akár évekkel késõbb juthatnak a Föld közelébe. A most várható kitörést egy 1466-ban és egy 1533-ban kidobott törmelékfelhõ idézheti elõ: az elõrejelzések szerint ezek legsûrûbb részén november 17-én este, közép-európai idõ szerint 10 és 11 óra között halad keresztül a Föld. Elvileg tehát ekkor láthatnánk a legtöbb meteort, ám érdemes figyelembe vennünk azt is, hogy a Leo (Oroszlán) csillagkép, ahol a Leonidák radiánspontja található (ez az az égi pont, amelynek irányából a "hullócsillagok" érkezni látszanak), tõlünk nézve éppen ekkor emelkedik a keleti-északkeleti látóhatár fölé. Márpedig ahogy a radiáns egyre magasabbra kerül az égen, a Földdel találkozó meteoroknak egyre nagyobb része válik számunkra láthatóvá. Elképzelhetõ, hogy ez a hatás ellensúlyozza az aktivitás lecsengését, így egészen hajnalig érdemes az eget figyelni. Ha az elõrejelzés beválik, akár óránként 60-100 meteort is láthatunk az eleinte a keleti, hajnaltájt már a déli égbolton lévõ Leo csillagkép felõl minden irányba "szétsugárzódni". Kép 2 Ehhez a látványhoz természetesen arra is szükségünk van, hogy az égbolt sötét és felhõmentes legyen. Érdemes tehát zavaró fényforrásoktól távol esõ, városokon kívüli észlelõhelyet keresnünk, mivel a kivilágítás sajnos a csillagok és a meteorok jelentõs részét láthatatlanná teszi. További kérdés, hogy hol számíthatunk ma éjszaka derült égre? A kora délutáni helyzetkép alapján Magyarország nyugati, déli és középsõ tájairól a délnyugati szél kisöpörte a ködöt ill. az alacsony szintû rétegfelhõzetet. A Dunántúli-középhegység térségében és az északi, északkeleti országrészben viszont borongós, ködös idõ uralkodik, ahogy az az alábbi mûholdfelvételen is jól látható: Kép 3 Északon, északkeleten sajnos éjszaka sem várható jelentõs változás, bár a legmagasabb (900-950 m feletti) hegycsúcsok kiemelkedhetnek a felhõtakaróból, ahogyan az OMSZ kora délutáni kékestetõi webkameraképe is tanúsítja: Kép 4 Ugyanakkor abban is bízhatunk, hogy a délután is derült nyugati ill. déli tájakon éjszaka sem keletkezik újra a köd, hiszen a déli, délnyugati szél várhatóan nem áll le: Kép 5 Így ezeken a tájakon várhatóan jó lehetõség kínálkozik a Leonidák megfigyelésére. Emellett a Dunántúli-középhegység egyes részein is felszakadozhat addig a felhõzet. A Kisalföld térségében viszont az éjféli óráktól egy közeledõ gyenge hidegfront elõjeleként már fátyolfelhõk jelennek meg, a halványabb meteorok fényét sajnos ezek sem engedik át. Az alábbi ábra a GFS modell legfrissebb futása által éjjel 1 órára elõrejelzett felhõzetet mutatja: Kép 6 A hõmérséklet kellemesen alakul az évszakhoz képest, hiszen a legtöbb helyen hajnalra sem lesz 7-8 foknál hidegebb. Természetesen ahol lehetséges, ott a szélvédett, könnyebben párássá váló völgyek helyett inkább a magasabban fekvõ részeken érdemes észlelõhelyet választani. Mindent egybevetve tehát a Magyarország déli, délnyugati megyéiben élõk esélye a legjobb arra, hogy zavartalanul élvezzék a Leonidák 2009-es meteorzáporát. Ha a csillagászati elõrejelzések is beválnak, a jelenség nagy élményt jelenthet a derült tájakról észlelõ olvasóink számára! Források: http://hirek.csillagaszat.hu/meteoroidok,_meteorok/20091116-kedden-jonnek-a-leonidak.html http://www.spaceweather.com/ http://www.imo.net/
A szerzőtől

Usrin további cikkei