Hogyan tovább jegesedés?

A múlt: Nyári adatok: Az 1979 és 2000 közötti idõszakot alapul véve nyáron, szeptember elején a legkisebb borítottság esetén ~7.000.000 km2 területre zsugorodott a jégtakaró, átlagosan. Látható az alábbi diagrammon a változás egyértelmû tendenciája.



 Ezen idõszak alatt természetesen voltak kiugró évek amikor az átlagot meghaladó volt a jég területe, 2002-tõl viszont egy nyáron sem sikerült elérni az átlagot. Sõt a legkisebb eltérést hozó évben is az átlagosnál 1.000.000 km2-rel (~ két Franciaországnyi terület), a legnagyobb eltérést hozóban pedig majdnem 3.000.000 km2-rel (~ Argentína területe) kisebb területet foglalt el a jég, azaz egy esetben sem sikerült a bûvös 1.000.000 km2-nél kisebb veszteséggel zárni a nyarat. Idén szeptemberben pedig kb. 5.500.000 km2 volt a legkisebb jég által elfoglalt terület, ami viszont magasabb a kiugró 2007-es, valamint a 2008-as évi minimumnál. Téli adatok: Télen a legnagyobb jégtakarós felület esetén (március elején) átlagosan ~15.700.000 km2-re hízik a jég. Az elmúlt években egyedül 2003-ban sikerült ezt elérni, javarészt ~14.000.000 km2 körül tetõzött a kiterjedés. A jelen:



A jelenlegi helyzetben a jégtakaró kb. egy Magyarországnyi területtel van elmaradva az eddig rekordnak számító 2007-es év jégborítottságától, a sokéves átlagtól pedig közel 750.000 km2-vel, de a téli területbeli különbségek nem olyan nagyok mint a nyáriak. Nézzük a nekünk talán legfontosabb térség helyzetét. Barents tenger:



Folyamatos, egyre nagyobb lemaradás látható (piros vonal), jelenleg mintegy 200.000 km2 terület hiányzik. Az elõrejelzések szerint (megfelelõ bizonytalanság mellett) a következõ napokban a területen folytatódhat a ciklonaktivitás, így a jegesedésben nem számíthatunk jelentõs javulásra.
Egy példa a várható felszíni hõmérséklet lehetséges változásról:


22 féle forgatókönyv a következõ évek változására, de egy dologban mindegyik változat megegyezik, mégpedig a folyamatos melegedés tényében, ennek inkább csak a mértéke kétséges. A bizonytalanságot a 2007-es minimumot két éve felülmúló éves minimumok jelentik, illetve a visszacsatolási mechanizmusok korlátozott ismerete. A várható tengerszinti légnyomás: Itt is jól látható a változás, ami csökkenõ légnyomásértékeket mutat, mely növekvõ ciklonaktivitást és ezzel együtt csökkenõ magasnyomást jelent, ezen változások szintén gátló tényezõk a jegesedési folyamatban.
Egy példa, hogy milyen hõmérsékleti anomáliák mutatkozhatnak az adott évszakokban és években. A 2010 és 2029 között várható téli anomália az 1980-1999 évekbõl számolva:

Valamint egy másik lehetõség:

 Bár írásom elején jeleztem, szignifikáns kapcsolat nincs még (talán) a jégborítottság és hazánk telei között, de hosszabb távon apró eltérések folyamata vezethet oda, hogy a késõbbiek folyamán a jégborítottság mégiscsak kihatással lehet környezetünkre is.

Forrás:
http://ocean.dmi.dk/arctic/index.uk.php
http://arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/
http://igloo.atmos.uiuc.edu/IPCC/
http://www.ijis.iarc.uaf.edu/seaice/extent/AMSRE_Sea_Ice_Extent.png
http://nsidc.org/data/seaice_index/images/daily_images/N_timeseries.png

 A cikket írta: Koczkás