Agrometeorológia
A rezes alapvetõen nem bántotta volna. Annak viszont van olyan utó- beérlelõ tulajdonsága, pl: az alma jobban pirosodik, a hagyma gyorsabban szárad, veti le a levelét.
Kérdezd meg a szakikat is, emme szép táblákat szakember is minõsítse, az én messzi látásom nem elég.
Kérdezd meg a szakikat is, emme szép táblákat szakember is minõsítse, az én messzi látásom nem elég.
Alapvetõen felszívódó szernek ismerem, érdekes, hogy ajánlja a hagymára is,az õszi felszedésûre. Lehet, hogy túl korán, és max.adaggal szórtátok ki,(nedvesítõszerrel ami fokozza a tapadást a hatást, hogy ne peregjen le a levélrõl--kissé túladagolásra gondolok.)
Lappangó betegség is lehet,amit most detektált a vegyszer látványosan.
Figyeljétek a nem szerezett részt, esetleg kipattanhat a baj késõbb ott is, ha párás,harmatos lesz egész nap a tábla.
Lappangó betegség is lehet,amit most detektált a vegyszer látványosan.
Figyeljétek a nem szerezett részt, esetleg kipattanhat a baj késõbb ott is, ha párás,harmatos lesz egész nap a tábla.
Valószínûleg meg lesz,de inkább ne legyen semmi nem kell a pusztítás.
Egy kérdés,mennyire ismerõs a Ridomil Gold Plus 42,5 WP gombaölõ Link ? Múlt héten szórtuk meg vele a hagyma egy részét és 3-4 nap múlva elkezdett megbetegedni elszáradni a szára,a másik felét nem szórtuk az meg teljesen ép.
Egy kérdés,mennyire ismerõs a Ridomil Gold Plus 42,5 WP gombaölõ Link ? Múlt héten szórtuk meg vele a hagyma egy részét és 3-4 nap múlva elkezdett megbetegedni elszáradni a szára,a másik felét nem szórtuk az meg teljesen ép.
Meglesz.
Igen, felétek, és a zöldségeseknek jó a heti egy-két esõ, de már a hevesi dinnyéseknek, a szögedi-szatymazi- barackosoknak, és szõlõknek a napfény kellene, olyan spanyolsárga-görögbronzos.
Igen, felétek, és a zöldségeseknek jó a heti egy-két esõ, de már a hevesi dinnyéseknek, a szögedi-szatymazi- barackosoknak, és szõlõknek a napfény kellene, olyan spanyolsárga-görögbronzos.
Tegnap láttam a Bussay doktor szõlõültetvényét, egy deka betegség nincs rajta, beszéltem néhány tormaföldei és lovászi gazdákkal, náluk sincs semmi szõlõbetegség.
A szakemberek az életüket tették volna fel arra, hogy ez így (hogy itt az óceáni klímán semmi bajuk, az alföldön meg igen) soha nem fordulhat elõ. Hát szépen bebukták volna!
A szakemberek az életüket tették volna fel arra, hogy ez így (hogy itt az óceáni klímán semmi bajuk, az alföldön meg igen) soha nem fordulhat elõ. Hát szépen bebukták volna!
Elhiszem, és csodálom a helyet, ahol ezek a barackok élnek.
A dombvidék,az ami megvédi, kiöblíti a levegõt, és nincs fertõs gombafelhõ tavasszal, ami lerágná, besodorná a levél vitorlát.
Szép... (volt nálam is olyan lekonyuló ág, mert elméreteztem a vesszõhosszt a tavaszi metszéskor. Aládúc, kikötés, segített.
Más : én meg mérgelõdök, a sat24-en szinte minden nap derült az ég Spanyolban, és a Franciáknál, de majdnem az Olaszoknál is. Itt erre meg nincs egy szikkadt hét, hogy ne essen. A csemegeszõlõm épp félig száradt be, a botritisz- zöld-szürkerothadás miatt. Éredõben van, és jön a víz rája...megint.
A dombvidék,az ami megvédi, kiöblíti a levegõt, és nincs fertõs gombafelhõ tavasszal, ami lerágná, besodorná a levél vitorlát.
Szép... (volt nálam is olyan lekonyuló ág, mert elméreteztem a vesszõhosszt a tavaszi metszéskor. Aládúc, kikötés, segített.
Más : én meg mérgelõdök, a sat24-en szinte minden nap derült az ég Spanyolban, és a Franciáknál, de majdnem az Olaszoknál is. Itt erre meg nincs egy szikkadt hét, hogy ne essen. A csemegeszõlõm épp félig száradt be, a botritisz- zöld-szürkerothadás miatt. Éredõben van, és jön a víz rája...megint.
Ügyes, gratulálok, majd kérünk róla képeket!
Ezeket a képeket látván Link (elõzõ gombbal az elsõig) az jutott eszembe, hogy mivel Zalában barackültetvény sajnos nem volt talán sohasem, talán az ország egyéb híres baracktermelõ vidékeinek gazdái jártak jól ezzel, mert nem kellett egy komoly konkurenciával megküzdeniük.
Ezen például több a barack, mint a levél Link Link
Ja és nem elhanyagolható, hogy ezek permetezve nem nagyon voltak.
Ezeket a képeket látván Link (elõzõ gombbal az elsõig) az jutott eszembe, hogy mivel Zalában barackültetvény sajnos nem volt talán sohasem, talán az ország egyéb híres baracktermelõ vidékeinek gazdái jártak jól ezzel, mert nem kellett egy komoly konkurenciával megküzdeniük.
Ezen például több a barack, mint a levél Link Link
Ja és nem elhanyagolható, hogy ezek permetezve nem nagyon voltak.
Kiültetem hely van a kertben bõven! Kísérletezem hátha..
Majd jelezem,hogy áll a dolog.
Kísérletezem hátha..Majd jelezem,hogy áll a dolog.
Nem, 3 évvel ezelõtti októberi, most ért csak be 
De!
Beért
Volt ott több ember, aki meglepõdött, hogy nem is gondolta volna, hogy itt beérik a füge, úgy tudta, az csak a Mecsekoldalban érik be, sõt, a legviccesebb az volt, amikor kérdezte az illetõ, hogy Pécsrõl hoztuk?
Majdnem legurítottam mérgemben a dombtetõrõl
De ehelyett kedvesen meséltem neki egy kicsit az inverzióról, és a megvilágosodás utáni rácsodálkozás enyhítette a mérgemet.
Szilvi!
Ki fognak kelni, csak az lesz a bibi velük, hogy nem fogod tudni, melyik milyen nemû. Így, ahhoz hogy használhatóak legyenek, ki kell ültetni egy csomót, majd megvárni a virágzást, és akkor fogod csak megtudni, hogy fiúk avagy lányok. Szóval nem igazán jó buli, kell hozzá egy kis szerencse.
De!
Beért
Volt ott több ember, aki meglepõdött, hogy nem is gondolta volna, hogy itt beérik a füge, úgy tudta, az csak a Mecsekoldalban érik be, sõt, a legviccesebb az volt, amikor kérdezte az illetõ, hogy Pécsrõl hoztuk?
Majdnem legurítottam mérgemben a dombtetõrõl
De ehelyett kedvesen meséltem neki egy kicsit az inverzióról, és a megvilágosodás utáni rácsodálkozás enyhítette a mérgemet.
Szilvi!
Ki fognak kelni, csak az lesz a bibi velük, hogy nem fogod tudni, melyik milyen nemû. Így, ahhoz hogy használhatóak legyenek, ki kell ültetni egy csomót, majd megvárni a virágzást, és akkor fogod csak megtudni, hogy fiúk avagy lányok. Szóval nem igazán jó buli, kell hozzá egy kis szerencse.
Floo!!
Ma kaptam kivi magokat és hozzá földet amibe el kell ültetni,egy kedves barátomtól.
Csináltam neki mini üvegházat,elültettem hátha kikel és sikerül valamit összehoznom.
Mit gondolsz milyenek az esélyeim,hogy kikeljenek?
Ma kaptam kivi magokat és hozzá földet amibe el kell ültetni,egy kedves barátomtól.
Csináltam neki mini üvegházat,elültettem hátha kikel és sikerül valamit összehoznom.
Mit gondolsz milyenek az esélyeim,hogy kikeljenek?
Szlovéniában, a magyar határtól 30 km-re lévõ jeruzalemi borvidéken az északi oldalakon és a völgyekben megmaradt az erdõ és az eredeti vegetáció, míg a dombtetõkön, déli, keleti és nyugati oldalakon szõlõ van.
A képeken is jól látni ezt Link Link Link Link Link Link
Szerintem így a káposzta is jóllakik és a kecske is megmarad.
A képeken is jól látni ezt Link Link Link Link Link Link
Szerintem így a káposzta is jóllakik és a kecske is megmarad.
Bizony, sok lehetõség lenne itt a Kárpát-medencében, mezõgazdasági szempontból. Nagyon jó adottságú talajjal, éghajlattal rendelkezik.
Igen, ez teljesen igaz, mint oly sok minden ez sem csak fekete vagy csak fehér, hanem nagyon összetett dolog, számtalan apró részlettel. Gondolok itt arra, hogy nem kell teljesen legyalulni a természetes, vagy elvadult növénytakarót és betelepíteni minden, az ember számára hasznos gazdasági növénnyel, de azért a meglévõ, egy-egy térség, vagy akár az egész ország számára kitörési pontot jelentõ kiváló lehetõségeket jobban kihasználhatnánk, az ésszerûség, és fenntarthatóság (tudom, mostanában nagyon divatos és elcsépelt szó ez, de most jól illik ide) határain belül. Talán, ahogy Enikõ mondta a két véglet közötti állapot lehetne a megoldás.
Ezzel bizony egyetértek (jó jelzõ a kúltúr-sivatag), Enikõ észrevételével együtt.
Ez nem sok jóval kecsegtet.
Ilyenkor bennem mindig megfogalmazódik egy kérdés, mit tehetnénk, mit tehetnék, hogy javuljon a helyzet..
Ez a téma is megérne egy cikket..
A gyomnövényekrõl annyit, hogy a hazai gyomnövényeket, gyomtársulásokat is kezdik felváltani az idegen tájak gyomnövényei..
Szemléletváltás is elkélne bizony hazánkba, ebben talán tudnánk picinyke szerepet vállalni.
Valamint pályázatok, támogatások útján tudna javulni a helyzet, talán....
Ilyenkor bennem mindig megfogalmazódik egy kérdés, mit tehetnénk, mit tehetnék, hogy javuljon a helyzet..
Ez a téma is megérne egy cikket..
A gyomnövényekrõl annyit, hogy a hazai gyomnövényeket, gyomtársulásokat is kezdik felváltani az idegen tájak gyomnövényei..
Szemléletváltás is elkélne bizony hazánkba, ebben talán tudnánk picinyke szerepet vállalni.
Valamint pályázatok, támogatások útján tudna javulni a helyzet, talán....
Valóban, az ideális valami hasonló lenne. Németországban vannak védett szántószegélyek, gyomrezervátumok (ezek a kifejezések talán furcsán hangozhatnak itt..), és a dombvidéki agrártájban kötelezõ hagyni szántatlan mezsgyéket, ahol menedékhelyet találhat az õsi vegetáció. Ezek hazánk szemszögébõl elég messzi távlatok, hiszen a gyerek még a cipõjét sem húzta fel (meg sem vette).
A dél-európai országokban az inváziós fajok (nem csak növények, rovarok, más állatok is!) okozta terhelés általában jóval alacsonyabb, mint nálunk, a Kárpát-medencében. Ez abból adódik, hogy a száraz, köves gyepek megbolygatás után viszonylag könnyen regenerálódnak, ellentétben a kötött, agyagos talajú, jó termõképességû alföldi területekkel. Nagy-Britanniában pl. hatalmas összegeket fordít a kormány a mezõgazdasági mûvelést veszélyeztetõ legkárosabb özöngyomok elleni hatékony (hozzáértõ szakemberekbõl álló kutatócsoport által kidolgozott!), fellépésre, újabban pl. börtönbe is csukhatják, ha valaki a japánkeserûfüvet a háza elé telepíti..
Sajnos itthon a parlagoltatás már nem a régi, hagyományos értelmezést jelenti, amikor is a földek gyors kiélését akadályozták meg vele. Ma már a gyerekek számára a nagyszülõk, szülõk megélhetését, vagy hobbiját adó kertészkedés, szõlészkedés teljesen érdektelenné vált, ezért gyakran meg sem hirdetik a földeket, hanem magukra hagyják õket. És itt van a sarokpont, hiszen ebbõl az edafikus viszonyok, táji adottságok, potenciális vegetáció függvényében mind az inváziós gyomtenger, mind a kosborparadicsom felé mutat nyíl.. Az egyikért büntetnek, a másikért fizetnek.. Az "eredeti vegetáció visszatérését" elõsegíteni kívánó megoldások, módszerek vannak ugyan, de ezek alkalmazása igencsak nehézkes, részben a felaprózódott birtokviszonyok részben az érdekellentétek, részben bizony a nem betartott elõírások miatt. Igencsak bonyolult és szerteágazó (akár egy lekaszált akácsarj) a kérdéskör, ráadásul ahány földterület, annyi szukcessziós menet - a kívánt állapotot elérni szinte nem is lehet..
A dél-európai országokban az inváziós fajok (nem csak növények, rovarok, más állatok is!) okozta terhelés általában jóval alacsonyabb, mint nálunk, a Kárpát-medencében. Ez abból adódik, hogy a száraz, köves gyepek megbolygatás után viszonylag könnyen regenerálódnak, ellentétben a kötött, agyagos talajú, jó termõképességû alföldi területekkel. Nagy-Britanniában pl. hatalmas összegeket fordít a kormány a mezõgazdasági mûvelést veszélyeztetõ legkárosabb özöngyomok elleni hatékony (hozzáértõ szakemberekbõl álló kutatócsoport által kidolgozott!), fellépésre, újabban pl. börtönbe is csukhatják, ha valaki a japánkeserûfüvet a háza elé telepíti..
Sajnos itthon a parlagoltatás már nem a régi, hagyományos értelmezést jelenti, amikor is a földek gyors kiélését akadályozták meg vele. Ma már a gyerekek számára a nagyszülõk, szülõk megélhetését, vagy hobbiját adó kertészkedés, szõlészkedés teljesen érdektelenné vált, ezért gyakran meg sem hirdetik a földeket, hanem magukra hagyják õket. És itt van a sarokpont, hiszen ebbõl az edafikus viszonyok, táji adottságok, potenciális vegetáció függvényében mind az inváziós gyomtenger, mind a kosborparadicsom felé mutat nyíl.. Az egyikért büntetnek, a másikért fizetnek.. Az "eredeti vegetáció visszatérését" elõsegíteni kívánó megoldások, módszerek vannak ugyan, de ezek alkalmazása igencsak nehézkes, részben a felaprózódott birtokviszonyok részben az érdekellentétek, részben bizony a nem betartott elõírások miatt. Igencsak bonyolult és szerteágazó (akár egy lekaszált akácsarj) a kérdéskör, ráadásul ahány földterület, annyi szukcessziós menet - a kívánt állapotot elérni szinte nem is lehet..
Én úgy gondolom, hogy e kettõ példa között lenne az "ideális".
Nem minden talpalatnyi földet beszántani, megmûvelni, hanem mellette lennének védett, eredeti vegetációjában meghagyott erdõségek és gyepek, legelõk szép számban. Úgy gondolom, a korábban ember által "megbolygatott" aztán magára hagyott területeket nem jó úgy hagyni, mert elõszeretettel telepszenek meg az özönnövények, amelyek között vannak "nem kedvenceid" is. Ezeket helyreállítani kellene, hogy visszatérhessen az eredeti vegetáció.
Nem minden talpalatnyi földet beszántani, megmûvelni, hanem mellette lennének védett, eredeti vegetációjában meghagyott erdõségek és gyepek, legelõk szép számban. Úgy gondolom, a korábban ember által "megbolygatott" aztán magára hagyott területeket nem jó úgy hagyni, mert elõszeretettel telepszenek meg az özönnövények, amelyek között vannak "nem kedvenceid" is. Ezeket helyreállítani kellene, hogy visszatérhessen az eredeti vegetáció.
"Úgy tûnik, ott jobban kihasználják a lehetõségeket.."
"..egész dombságokat beborító szõlõterületek."
Vagyis értelmezhetjük úgy is, hogy ott már tökéletesen legyepálták a természetes vegetációt, a legkisebb refúgiumot is eltüntették, beszántották. A tájképek egyfelõl valóban lenyûgözõek, nagy élmény lehetett, és kitûnõek a fotók is. Nekem valahogy mégis szomorú látvány, hogy nincs egy talpalatnyi rét, szántatlanul hagyott mezsgye, de még "gazos, cserjés, elhanyagolt" parcella sem rajtuk..
Tudom, a véleményemmel egyedül vagyok, agrárvégzettségem ellenére ki nem állhatom a kultúrsivatagokat és a vonalzóval meghúzott, permetfürdõben gõzölgõ agrártájakat.
"..egész dombságokat beborító szõlõterületek."
Vagyis értelmezhetjük úgy is, hogy ott már tökéletesen legyepálták a természetes vegetációt, a legkisebb refúgiumot is eltüntették, beszántották. A tájképek egyfelõl valóban lenyûgözõek, nagy élmény lehetett, és kitûnõek a fotók is. Nekem valahogy mégis szomorú látvány, hogy nincs egy talpalatnyi rét, szántatlanul hagyott mezsgye, de még "gazos, cserjés, elhanyagolt" parcella sem rajtuk..
Tudom, a véleményemmel egyedül vagyok, agrárvégzettségem ellenére ki nem állhatom a kultúrsivatagokat és a vonalzóval meghúzott, permetfürdõben gõzölgõ agrártájakat.
Csodaszépek!
Mindkét ország fényévekkel elõrébb áll a gyümölcstermesztésben, mint mi. Meg is látszik a két ország gazdasági helyzetében.
A legjobb az egészben, hogy ez a mi gránátalmánk Link , szinte tökugyanakkora, mint az olasz.
A magyar klimatológia leírása szerint ott már a jövõ évinek is érnie kéne, itt meg még a múltévinek sem.
Mindkét ország fényévekkel elõrébb áll a gyümölcstermesztésben, mint mi. Meg is látszik a két ország gazdasági helyzetében.
A legjobb az egészben, hogy ez a mi gránátalmánk Link , szinte tökugyanakkora, mint az olasz.
A magyar klimatológia leírása szerint ott már a jövõ évinek is érnie kéne, itt meg még a múltévinek sem.
Akkor még semmirõl sem késtem le. Hátha járok arra felé Szeptemberben. Ha igen akkor írok elõtte neked tuti, hogy össze tudjunk futni egy fügekóstolás erejéig
A kérdéses képen részben pára van, részben záporesõ keltette homály. Épp helyi, mini Cb-k voltak felettünk, még egy halvány szivárványra is futotta: Link A hely neve Terra da Vino (magyarul a bor szülõföldje), Alba környékén. Az idõ akkor iszonyat fülledt volt, szinte patakokban csorgott az emberrõl a víz. Zivatarokkal csak akkor találkoztam, meg elõtte lévõ nap.(Július 11-12.) Na meg hazafelé úton 27.-én. Látványos záporrokhoz még Volterra környékén volt szerencsém 25.-én : Akkor a mélykék ég mellett a fehér gomolyok nagyon kontrasztosak voltak, nálunk hidegcsepp esetén, vagy hidegfront után láttam hasonlókat: Link Link Link Link
Legyen egy kis agromet is benne: cédrusok: Link paratölgy: Link Link gránátalma: Link Nagyon sok erkély és terasz volt tele növényekkel: Link Link néhol a falból kinövõ fügével: Link Szlovéniai táj hazafelé útról: Link Link
Legyen egy kis agromet is benne: cédrusok: Link paratölgy: Link Link gránátalma: Link Nagyon sok erkély és terasz volt tele növényekkel: Link Link néhol a falból kinövõ fügével: Link
Szlovéniai táj hazafelé útról: Link Link
Az elsõtermés most érik lefelé, a második majd kb. augusztus második felétõl-végétõl októberig.
A csúcs szeptemberben.
A csúcs szeptemberben.
Maci: Bárkinek a Tokaji szõlõsét, fügefa vagy olajfa ültetvényét kigyomlálom,megmetszem,stb. ezért cserébe csupán a tulajdonomba vételét kérem
Hari csupán pénzkérdése az egész Abból meg mostanság dúskálunk , úgyhogy csupán 20-30 év és el is jutunk oda, hogy megvalósítsuk terveinket. Na nem baj majd tisztes nagyapaként az unokáim élvezhetik ennek (fügefa)gyümölcseit.
Floo Köszönöm a lehetõséget mikor van érési idõ mettõl meddig? Mert akkor majd úgy idõzítek
Hari csupán pénzkérdése az egész
Abból meg mostanság dúskálunk , úgyhogy csupán 20-30 év és el is jutunk oda, hogy megvalósítsuk terveinket. Na nem baj majd tisztes nagyapaként az unokáim élvezhetik ennek (fügefa)gyümölcseit. Floo Köszönöm a lehetõséget
mikor van érési idõ mettõl meddig? Mert akkor majd úgy idõzítek
Fantasztikus helyeken jártál.
Itt Heves megyében legalább is itt a Mátra környékén is egyre több az elhagyott gazos szõlõ terület,elõnyben a külföldi árú.
Itt Heves megyében legalább is itt a Mátra környékén is egyre több az elhagyott gazos szõlõ terület,elõnyben a külföldi árú.
......vaj miért?
Tenné fel a kérdést egy átlag ember....undorító és számomra felháborító is.....
Floo!
Persze, 10 hektárnyi fügefa ültetvényt kéne kigyomlálni
vikarel!
Tényleg bámulatos a táj,még nem nagyon láttam ilyen nagy területen ilyen szépen rendben tartott mg-i területet.
Tenné fel a kérdést egy átlag ember....undorító és számomra felháborító is.....
Floo!
Persze, 10 hektárnyi fügefa ültetvényt kéne kigyomlálni
vikarel!
Tényleg bámulatos a táj,még nem nagyon láttam ilyen nagy területen ilyen szépen rendben tartott mg-i területet.
Atyaég, gyönyörû táj, gyönyörû képek!
Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy nálunk pedig keményen fizetnek, ha kivágják tõkéiket a szõlõsgazdák...
Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy nálunk pedig keményen fizetnek, ha kivágják tõkéiket a szõlõsgazdák...
Aki nem csak turistáskodni megy oda, hanem gyümölcstermesztõi szemmel nézelõdik és figyel, azt hordágyon kell onnan hazahozni.
Fantasztikusak!
Nálunk totál ugyanilyen dombok tiszta erdõ, dzsungel és elhagyott, elgazosodott területek Link Link , pedig itt is hasonlóan nézhetne ki a táj és pöröghetne a gazdaság. Mint ahogy 30 km-re ettõl a két fényképtõl Szlovéniában a jeruzalemi borvidéken Link Link Link Link Link Link Link Link
Ezen a két képen kicsit távolabb mintha nagyon homályos lenne a levegõ, az pára Link Link ?
Az a meteorológia állomás jó kis dombtetõn van. Nem kérdezted, mennyit mért akkor, amikor a december 19-21 közötti napokban arrafelé -10-15 fokok voltak?
Csodaszép táj, nagyon szép képek, még ha kicsit szívszorító is látni ezt a szépséget, mert nálunk is ilyen lehetne. Egy Seychelles-szigeteki képnél nem szorul össze a szívem, mert tudom, hogy olyan itt nem lehetne. De az olasz tájat szinte egy az egyben át lehetne tenni ezekre a dombokra(a völgyekben maradhatna erdõ), és az olajfát kivéve nem lenne rosszabb itt semmi, mint ott. Sõt, azt sem zárom ki, ha adna valaki hozzá egy kevéske pénzt, hogy 1 év alatt találnék olyan olajfa fajtát, ami kibír annyit, mint egy füge. És akkor olajfaültetvényünk is lehetne. Sikerült találnom eddig egy fajtát, ami állítólag kibírta azt a telet Dél-Franciaországban, amikor befagyott Marseille mellett a tenger.
Ehhez, hogy hasonló táj és hasonló gyümölcstermesztési kultúra legyen itt, csupán szisztematikus, ésszerû munka kellene, és hogy megtérülne a befektetés, az tuti.
Fantasztikusak!
Nálunk totál ugyanilyen dombok tiszta erdõ, dzsungel és elhagyott, elgazosodott területek Link Link , pedig itt is hasonlóan nézhetne ki a táj és pöröghetne a gazdaság. Mint ahogy 30 km-re ettõl a két fényképtõl Szlovéniában a jeruzalemi borvidéken Link Link Link Link Link Link Link Link
Ezen a két képen kicsit távolabb mintha nagyon homályos lenne a levegõ, az pára Link Link ?
Az a meteorológia állomás jó kis dombtetõn van. Nem kérdezted, mennyit mért akkor, amikor a december 19-21 közötti napokban arrafelé -10-15 fokok voltak?
Csodaszép táj, nagyon szép képek, még ha kicsit szívszorító is látni ezt a szépséget, mert nálunk is ilyen lehetne. Egy Seychelles-szigeteki képnél nem szorul össze a szívem, mert tudom, hogy olyan itt nem lehetne. De az olasz tájat szinte egy az egyben át lehetne tenni ezekre a dombokra(a völgyekben maradhatna erdõ), és az olajfát kivéve nem lenne rosszabb itt semmi, mint ott. Sõt, azt sem zárom ki, ha adna valaki hozzá egy kevéske pénzt, hogy 1 év alatt találnék olyan olajfa fajtát, ami kibír annyit, mint egy füge. És akkor olajfaültetvényünk is lehetne. Sikerült találnom eddig egy fajtát, ami állítólag kibírta azt a telet Dél-Franciaországban, amikor befagyott Marseille mellett a tenger.
Ehhez, hogy hasonló táj és hasonló gyümölcstermesztési kultúra legyen itt, csupán szisztematikus, ésszerû munka kellene, és hogy megtérülne a befektetés, az tuti.
Utolsó gondolatodat volt szerencsém megtapasztalni az elmúlt három hétben. Egy szõlészeti-borászati Intenzív Program Link keretében. Számos érdekes elõadást hallgattunk és sok neves borászatban, szõlõbirtokon jártunk Piemonte, Marche, Umbria és Toscana tartományokban.
Úgy tûnik, ott jobban kihasználják a lehetõségeket, pl. a szántóföldek öntözõcsatornákkal összekötve, (a kukoricát szinte mindenhol öntözték), nagy területû gyümölcsösök (szinte mind ellátva jéghálóval), egész dombságokat beborító szõlõterületek.
Rengeteg képet készítettem, egy töredékét tettem csak fel, azt is ömlesztve: Link
Ízelítõ tájképekbõl: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Pincékbõl: Link Link Link Link Link Link Egy meteorológiai állomás: Link Link Pergolamûvelés: Link Link
Úgy tûnik, ott jobban kihasználják a lehetõségeket, pl. a szántóföldek öntözõcsatornákkal összekötve, (a kukoricát szinte mindenhol öntözték), nagy területû gyümölcsösök (szinte mind ellátva jéghálóval), egész dombságokat beborító szõlõterületek.
Rengeteg képet készítettem, egy töredékét tettem csak fel, azt is ömlesztve: Link
Ízelítõ tájképekbõl: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Pincékbõl: Link Link Link Link Link Link Egy meteorológiai állomás: Link Link Pergolamûvelés: Link Link
hozzánk jöhetsz nyugodtan bármikor dudvát szedni,örömmel látunk!
Én már unom
Én már unom
Köszi ha egyszer arra járok nemcsak nézegetni fogom hanem ha megkínálsz meg is kóstolom Köszi a beszámolót nagyon élveztem, kedvet is kaptam egy saját fügeültetvényhez amit majd a leendõ Tokaji szõlõsömben fogok kialakítani Rengeteg tervem van ha végre ki tudunk szabadulni innen a bérházból akkor lesz egy takaros kertes házunk jó nagy kerttel és egy kisebb szõlõst is tervezek Tokajban vagy környékén. Mindig is szerettem a kertészkedést.
Köszi a beszámolót nagyon élveztem, kedvet is kaptam egy saját fügeültetvényhez amit majd a leendõ Tokaji szõlõsömben fogok kialakítani Rengeteg tervem van ha végre ki tudunk szabadulni innen a bérházból akkor lesz egy takaros kertes házunk jó nagy kerttel és egy kisebb szõlõst is tervezek Tokajban vagy környékén. Mindig is szerettem a kertészkedést.
.....tehát a fügefák nem az enyémek, egy barátomé mind, de úgy kezelem õket, mintha egy kicsit az enyémek (is) lennének
A hagyományos magyar fajták elég gyenge téltûrésûek annál fogva, hogy még õsszel is vegetációban vannak, a hajtásuk gyakran zölden megy bele a télbe, így sok esetben visszafagy, növekedésük inkább bokros, gyümölcsük pedig nem rossz, de van nála jobb is. Ezért a területen inkább Olaszországból meg innen-onnan összeválogatott fajták vannak.
Van piros, lila, pogácsa, körte, hosszúkás formájú, zöld, barna, kicsi, nagy, sokféle.
Illetve a környék szõlõhegyein, dombtetõin van 1-2 nagyobb, idõsebb bokor vagy fa, azokat is szinte sajátként kezeljük, hiszen a gazdáik már családtagként tekintenek ránk
Két link, ezen idei gyümölcsök vannak Link , ezen meg az elmúlt évek képeibõl néhány Link
Ha a bioszféra fórumba, és ide is beírod a keresõbe, hogy füge, vagy fügék, akkor kidob egy rakat hozzászólást, jó nézegetést.
A hagyományos magyar fajták elég gyenge téltûrésûek annál fogva, hogy még õsszel is vegetációban vannak, a hajtásuk gyakran zölden megy bele a télbe, így sok esetben visszafagy, növekedésük inkább bokros, gyümölcsük pedig nem rossz, de van nála jobb is. Ezért a területen inkább Olaszországból meg innen-onnan összeválogatott fajták vannak.
Van piros, lila, pogácsa, körte, hosszúkás formájú, zöld, barna, kicsi, nagy, sokféle.
Illetve a környék szõlõhegyein, dombtetõin van 1-2 nagyobb, idõsebb bokor vagy fa, azokat is szinte sajátként kezeljük, hiszen a gazdáik már családtagként tekintenek ránk
Két link, ezen idei gyümölcsök vannak Link , ezen meg az elmúlt évek képeibõl néhány Link
Ha a bioszféra fórumba, és ide is beírod a keresõbe, hogy füge, vagy fügék, akkor kidob egy rakat hozzászólást, jó nézegetést.
Köszönöm nagyon tetszett ez a tájleírás Várom az esti folytatást. Szinte odaképzeltem magam a képek alapján a fügésbe
Várom az esti folytatást. Szinte odaképzeltem magam a képek alapján a fügésbe
Szia!
Néhány kép Link Link Link Link
Alulról és felülrõl Link Link Link Link Link Link
A fügékrõl Link Link Link
A terület dél-délkeleti fekvésû, 230-240 méteres magasságban van, alatta a sík 150 méteren terül el. A délies lejtés nem annyira mérvadó, mint maga a szintkülönbség. Bár az iskolában, a tankönyvekben, a klímaleírásokban mind elõszeretettel ajnározzák a déli domboldal nagyobb napfényellátottságát, mert nagyobb a napsugarak beesési szöge, de sokkal nagyobb jelentõsége van a fagylefolyásnak ; pl. ez a füge egy enyhén északias lejtésû dombtetõn van Link , ez meg egy dombtetõ keleties csúcsán Link
A füge túlélésének egy feltétele van: a téli éjszakákon a hõmérséklet egyetlen egy alkalommal se lépje át a -15 fokot. Idõsebb növény -16 fokot is kibír, ez alatt már komoly bajok vannak.
1994 körül ezért ide ültetõdtek ezek a fák, mert aki ültette õket, tudta, hogy a dombnak ezt az elõnyét ki lehet használni.....
.........este folyt.köv.
Néhány kép Link Link Link Link
Alulról és felülrõl Link Link Link Link Link Link
A fügékrõl Link Link Link
A terület dél-délkeleti fekvésû, 230-240 méteres magasságban van, alatta a sík 150 méteren terül el. A délies lejtés nem annyira mérvadó, mint maga a szintkülönbség. Bár az iskolában, a tankönyvekben, a klímaleírásokban mind elõszeretettel ajnározzák a déli domboldal nagyobb napfényellátottságát, mert nagyobb a napsugarak beesési szöge, de sokkal nagyobb jelentõsége van a fagylefolyásnak ; pl. ez a füge egy enyhén északias lejtésû dombtetõn van Link , ez meg egy dombtetõ keleties csúcsán Link
A füge túlélésének egy feltétele van: a téli éjszakákon a hõmérséklet egyetlen egy alkalommal se lépje át a -15 fokot. Idõsebb növény -16 fokot is kibír, ez alatt már komoly bajok vannak.
1994 körül ezért ide ültetõdtek ezek a fák, mert aki ültette õket, tudta, hogy a dombnak ezt az elõnyét ki lehet használni.....
.........este folyt.köv.
Szia Floo!
A fügésedrõl nincs amolyan távlati képed? Szõlõst meg almást már dögunalomig sokat láttam itt Szabolcsban na de fügést? Kiváncsi vagyok, hogy néz ki és hol helyezkedik el. Köszi. Ha egyszer Becsehelyen járok tuti megnézem magamnak. Nagyon szerettem kertészkedni amíg kertesházban laktunk most amióta beköltöztünk városba már csak a látvány maradt 
Legalább a képekkel hagy töltsem be a szívbemben ezt az ûrt Köszönöm. Ja és leírod, hogy jött az ötlet mármint a fügéshez, meg hogy ültetted õket(mármint honnan szerezted a fügefákat bocs ha hülyeséget kérdezek)
A fügésedrõl nincs amolyan távlati képed? Szõlõst meg almást már dögunalomig sokat láttam itt Szabolcsban na de fügést? Kiváncsi vagyok, hogy néz ki és hol helyezkedik el.
Köszi. Ha egyszer Becsehelyen járok tuti megnézem magamnak. Nagyon szerettem kertészkedni amíg kertesházban laktunk most amióta beköltöztünk városba már csak a látvány maradt Legalább a képekkel hagy töltsem be a szívbemben ezt az ûrt Köszönöm. Ja és leírod, hogy jött az ötlet mármint a fügéshez, meg hogy ültetted õket(mármint honnan szerezted a fügefákat bocs ha hülyeséget kérdezek) 
Ilyen máskor is elõfordult, pl. 1992-ben, amikor Stájerország déli részén valamint Vas és Zala megye egy részén július augusztusban 6 hétig egy csepp esõ sem esett, ráadásul augusztusban 36-38 °C melegek voltak. Emlékszem, az osztrák tv mutatta, hogy Radkersburg környékén minden növény kiégett és 4-5 cm-es repedések voltak a talajon. Akkor annyira leszállt a talajvíz is, hogy a Zeg melletti pózvai kavicsbánya tórendszerben egyes sekélyebb vízû tavak kiszáradtak, de akkor találkoztam olyan halastóval is, ahol már csak a halágyban maradt valamennyi víz - késõbb már ott sem -, mert a tápláló patak kiszáradt és boldog-boldogtalan vitte a halakat belõle.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat