Agrometeorológia
Igazából nem aszaljuk, nem szeretjük az aszalt fügét. Szerintem aki aszalt fügén nõtt fel, mint sokan, és utána megkóstolja az igazi, lédús, zamatos, friss fügét, utána már nem nagyon vágyik aszalt fügére. A zöld aszalódó egy olyan fajta, ami a fán lógva megaszalódik, és szinte aszaltfügeként lehet leszedni a fáról, bár ez annyiban más, hogy nem olyan rágós mint a cipõtalp, hanem lágy, puha és krémes a belseje, a boltban vehetõ aszaltfüge és a friss füge közti átmenet. Na az nagyon finom. Abból az idén fogok eltenni. De külön nem aszaljuk.
Kenya!
Várlak szeretettel!
Holnap megyek Pécsre, rettentõ sûrû a programunk, nagyon nem ígérem, valószínû nem fog, de ha belefér, beugrok viszek egy kis kóstolót
Kenya!
Várlak szeretettel!
Holnap megyek Pécsre, rettentõ sûrû a programunk, nagyon nem ígérem, valószínû nem fog, de ha belefér, beugrok viszek egy kis kóstolót
Én már alig várom, hogy Becsehely felé fújjon a szél és jóllakjak azzal a csodával. 
Egyszer voltam már és nagyon finom volt.
Egyszer voltam már és nagyon finom volt. 
Ez már szinte fügelekvár, ahogy ragyognak a magvak abban a lédús gyümölcshúsban: Link 
Aszalod-e már, vagy azzal megvárod a másodtermést?
Aszalod-e már, vagy azzal megvárod a másodtermést?
Tudom hová megyek el: fügét szedni
Erre jársz, szívesen látlak, és akkor fügétõl is megfulladhatsz
Enikõ!
Remélem 2-3 év múlva Te is mutogathatsz fügéket
Erre jársz, szívesen látlak, és akkor fügétõl is megfulladhatsz
Enikõ!
Remélem 2-3 év múlva Te is mutogathatsz fügéket
Ez kimeríti a közveszélyokozás tényállását. Megfulladok a saját nyálamtól!
Amikor még nem volt foliaalagutas dinnyetermesztési módszer, addig mindenhol augusztusban érett a dinnye.
Ami pedig a fügét illeti, teljesen közömbös, hogy milyen lejtésû domboldalban van, a beéréshez szükséges hõösszeg mind a nyugati, mind a keleti domboldalban is biztosítva van. Egyedüli kritérium, hogy télen ne fagyjon el, ne legyen a hõmérséklet -15 fok alatt. Ehhez pedig a környék sík vagy völgyi fekvéseibõl megfelelõ magasságig kiemelkedõ dombra van szükség, ez 50 méteres szintkülönbségtõl kezdve már jó. Ha ennél kevesebb, akkor számolni kell azzal, hogy idõnként, 3-4 évente visszafagy. Ezért elég sokat veszítettetek azzal, hogy a szõlõhegyetekre nem ültettetek fügét, azzal a megokolással, hogy keleti oldalban van.
Lovásziban a keleti oldalban, 40-50 méteres fagylefolyással nagyon szép fügefa volt évtizedeken át, rengeteg terméssel, a 60-70-80-as években.
Ami pedig a fügét illeti, teljesen közömbös, hogy milyen lejtésû domboldalban van, a beéréshez szükséges hõösszeg mind a nyugati, mind a keleti domboldalban is biztosítva van. Egyedüli kritérium, hogy télen ne fagyjon el, ne legyen a hõmérséklet -15 fok alatt. Ehhez pedig a környék sík vagy völgyi fekvéseibõl megfelelõ magasságig kiemelkedõ dombra van szükség, ez 50 méteres szintkülönbségtõl kezdve már jó. Ha ennél kevesebb, akkor számolni kell azzal, hogy idõnként, 3-4 évente visszafagy. Ezért elég sokat veszítettetek azzal, hogy a szõlõhegyetekre nem ültettetek fügét, azzal a megokolással, hogy keleti oldalban van.
Lovásziban a keleti oldalban, 40-50 méteres fagylefolyással nagyon szép fügefa volt évtizedeken át, rengeteg terméssel, a 60-70-80-as években.
Annak idején a néhai apósom nagykapornaki szõlõhegyén, de az én volt városi konyhakertemben is rendesen beérett a dinnye igaz, hogy csak augusztus második felére. Ezek azért nem 15 hanem 5-6 kg-osak voltak, de mézédesek, még én is élvezettel fogyasztottam õket, pedig igazából nem is szeretem a dinnyét, inkább az õszibarackért és a fügéért rajongok. Sajnos ez utóbbinak sem a szõlõhegy sem a konyhakert nem volt alkalmas, az elõbbi a K-i fekvése miatt, az utóbbi meg völgyben volt.
Ezenkívül imádtam a véralmát és vérkörtét valamint a sokféle ringlószivát is. Sajnos az ilyen gyümölcsfák zömét mára kivágták. Talán a házi pálinkafõzés tervezett liberalizálása újra meghozza a régi gyümölcsfajták becsületét és régi fényében fog ragyogni a régen oly híres zalai körte és szilvapálinka is. Érdemes lesz idejekorán Szlovéniából pálinkafõzõ apparátot hozni.
Ezenkívül imádtam a véralmát és vérkörtét valamint a sokféle ringlószivát is. Sajnos az ilyen gyümölcsfák zömét mára kivágták. Talán a házi pálinkafõzés tervezett liberalizálása újra meghozza a régi gyümölcsfajták becsületét és régi fényében fog ragyogni a régen oly híres zalai körte és szilvapálinka is. Érdemes lesz idejekorán Szlovéniából pálinkafõzõ apparátot hozni.
15-16 kilós dinnye mellé kell egy kuli is, aki hazacipeli... Ma egy hatkilóst vittem haza, isteni édes, na de ez is jól megizzasztott (persze mást is cipeltem, nemcsak õt)
Rengeteg olyan barackfajta van a szõlõhegyeken még mindig, magonc barack, amik nemesítve iszonyat jó fajták lennének, ráadásul mivel évtizedek óta ott tenyésznek a szõlõhegyeken, permetszert nem kaptak, és emellett teremnek és virulnak, tehát ellenálló fajták. Csak nincsenek metszve, így kicsi a gyümölcsük, nemesítve viszont marhajók lennének.
Csak össze kellene gyûjteni õket.
Ahol most a csörnyeföldi fügefák vannak, annak a területnek az alsóbb fele kicsit homokosabb talajú, és ott 15 évvel ezelõtt 15-16 kg-os dinnyék teremtek, olyan finomak voltak hogy ájulat.
Fólia, öntözés és minden egyéb nélkül.
Van egy jó viccem pl. arról, hogy miért az alföldi, gyümölcsösnek nem épp a legjobb körülmények között termesztenek barackot: Megy egy ember az utcán, látja ám, hogy valaki valamit keres az utcai lámpa alatt. Odamegy, megkérdi:
- Mit keresel?
- Elhagytam a kulcsomat.
- Pont a lámpa alatt hagytad el?
- Nem, csak azért ott keresem, mert ott van világos.
Vagyis nagyon sok mindent nagyon nem ott termesztenek, ahol annak a legjobb lenne és abból a legtöbbet ki lehetne hozni, hanem ahogy esett úgy puffant. Mostmeg, mivel hogy ott termesztik már évtizedek óta, úgy gondolják, hogy azért, mert ott lehet csak.
Pedig dehogy.
Olaszországot végigjárva érti csak az ember igazán, hogy mi megy nálunk veszendõbe.
Ugyanilyen dombokon ott minden talpalatnyi helyen gyümölcsültetvény van, itt meg erdõ és dzsungel.
Az olajfa kivételével mindent meg lehetne termelni a mi dombjainkon is, sõt, van amit még jobban, mint ott.
Csak össze kellene gyûjteni õket.
Ahol most a csörnyeföldi fügefák vannak, annak a területnek az alsóbb fele kicsit homokosabb talajú, és ott 15 évvel ezelõtt 15-16 kg-os dinnyék teremtek, olyan finomak voltak hogy ájulat.
Fólia, öntözés és minden egyéb nélkül.
Van egy jó viccem pl. arról, hogy miért az alföldi, gyümölcsösnek nem épp a legjobb körülmények között termesztenek barackot: Megy egy ember az utcán, látja ám, hogy valaki valamit keres az utcai lámpa alatt. Odamegy, megkérdi:
- Mit keresel?
- Elhagytam a kulcsomat.
- Pont a lámpa alatt hagytad el?
- Nem, csak azért ott keresem, mert ott van világos.
Vagyis nagyon sok mindent nagyon nem ott termesztenek, ahol annak a legjobb lenne és abból a legtöbbet ki lehetne hozni, hanem ahogy esett úgy puffant. Mostmeg, mivel hogy ott termesztik már évtizedek óta, úgy gondolják, hogy azért, mert ott lehet csak.
Pedig dehogy.
Olaszországot végigjárva érti csak az ember igazán, hogy mi megy nálunk veszendõbe.
Ugyanilyen dombokon ott minden talpalatnyi helyen gyümölcsültetvény van, itt meg erdõ és dzsungel.
Az olajfa kivételével mindent meg lehetne termelni a mi dombjainkon is, sõt, van amit még jobban, mint ott.
A dühöngés egy sor energiát elvesz az igazi tettektõl, lépj túl a sérelmeken! Bizonyíték az lesz, ha olvasom majd, hogy nagy sikerrel zajlott le a Becsehelyi fügenapok. Dühöngõnek pedig itt van ez: Link
Amit írtam, nem feledem, ám ha 80 év múlva csak járókeretre támaszkodva tudnék elcammogni az elsõ ilyen eseményre, akkor marhára be fogok rágni!
Amit írtam, nem feledem, ám ha 80 év múlva csak járókeretre támaszkodva tudnék elcammogni az elsõ ilyen eseményre, akkor marhára be fogok rágni!
Ezen dolgozom már egy ideje!
Csak elõtte be kell bizonyítani, hogy ez valós, és elõtte ki kellett hogy dühöngjem magam, mert valóban dühítõ.
De nagyon remélem, hogy néhány év múlva megvalósul, amirõl írsz
Majd ne felejtsed el, amit írtál most
Csak elõtte be kell bizonyítani, hogy ez valós, és elõtte ki kellett hogy dühöngjem magam, mert valóban dühítõ.
De nagyon remélem, hogy néhány év múlva megvalósul, amirõl írsz
Majd ne felejtsed el, amit írtál most
Végre terem a sárga cukkini, alig várom már hogy megkóstoljam. Viszont ledöbbentem, hogy a seregélyek már a paradicsomot is megdézsmálják, szétvágva a szép piros bogyók, van amelyik bogyónak a felét már megették. 
Flookamóka!
Lépj a tettek mezejére, szervezz becsehelyi bornapokat és/vagy fügenapokat stb., propagáljátok, hogy nálatok milyen nagyszerû a klíma, finom a káki, rekord termést hoz a kivi! Odacsõdül egy rakás ember, jól érzi magát, lát, hall, ízlel stb.
Nagyobb perspektívája van, mint annak, hogy egy évtizedekkel ezelõtti tankönyvízû idézet és annak vélt vagy valós következményei miatt dühöngsz, miközben meg pl. a Balaton partján minden hétvégén valahol ropja a nép, issza a finom bort. És ugyanígy tesz a többi nagy borvidék is, hogy ismertek legyenek.
Nézz csak körül!
Hajrá!
Lépj a tettek mezejére, szervezz becsehelyi bornapokat és/vagy fügenapokat stb., propagáljátok, hogy nálatok milyen nagyszerû a klíma, finom a káki, rekord termést hoz a kivi! Odacsõdül egy rakás ember, jól érzi magát, lát, hall, ízlel stb.
Nagyobb perspektívája van, mint annak, hogy egy évtizedekkel ezelõtti tankönyvízû idézet és annak vélt vagy valós következményei miatt dühöngsz, miközben meg pl. a Balaton partján minden hétvégén valahol ropja a nép, issza a finom bort. És ugyanígy tesz a többi nagy borvidék is, hogy ismertek legyenek.
Nézz csak körül!
Hajrá!
Gondolom a megfelelõ szõlõmûvelési és borkezelési kultúra hiánya volt az oka annak is, hogy a filoxéravész után Zalában nagyon sok helyen direkttermõkkel - noha, cormin, delaware, othello - pótolták az elpusztult régi "nemes" szõlõállományt, mert ennek a termesztése nem igényelt különösebb felkészültséget és szakértelmet. Aztán az is belejátszhatott ebbe, hogy a történelmi Zala megyéhez tartozott a lendvai mellett, a balatonmelléki és a balaton-felvidéki borvidék is és az itt termett borok ha nem is biztos, hogy jobbak, de híresebbek és így jobban eladhatók voltak a többi zalai bornál.
Hogy Zalában ma is milyen lehetõségek lennének gyümölcstermesztésre azt az is bizonyítja, hogy a XVI-XVII. században a vidék az ország egyik leghíresebb gyümölcstermõ vidéke volt. Olvastam valahol a Kávásy családról, aki zalai birtokairól - Kávás, Boncodfölde - többek között a bécsi udvart is ellátta gyümölccsel, sõt dinnyével (!) is. Ha eleink annak idején éltek a kedvezõ feltételekkel, akkor ma miért nem használjuk ki a lehetõségeket? Ha én gyümölcstermelõ lennék összegyûjteném az elvadult zártkertekbõl a még fellelhetõ õsi zalai fajtákat és ezeket termeszteném, állítom nagy sikerük lenne ma is.
Hogy Zalában ma is milyen lehetõségek lennének gyümölcstermesztésre azt az is bizonyítja, hogy a XVI-XVII. században a vidék az ország egyik leghíresebb gyümölcstermõ vidéke volt. Olvastam valahol a Kávásy családról, aki zalai birtokairól - Kávás, Boncodfölde - többek között a bécsi udvart is ellátta gyümölccsel, sõt dinnyével (!) is. Ha eleink annak idején éltek a kedvezõ feltételekkel, akkor ma miért nem használjuk ki a lehetõségeket? Ha én gyümölcstermelõ lennék összegyûjteném az elvadult zártkertekbõl a még fellelhetõ õsi zalai fajtákat és ezeket termeszteném, állítom nagy sikerük lenne ma is.
Ez a lendvai szõlõ kontra zalai szõlõ nagyon bonyolult folyamat eredménye, amiben rengeteg szerencsétlen dolognak kellett összejönnie, hogy így alakuljon.
Mivel tökéletes pontossággal nem ismerem a történetet, többször hallottam már, de annyira összetett, hogy nem bírom minden apró részletét megjegyezni.
Lendván a termelõk nem kapnak támogatást.
Ott történelmi borvidék van, így tudott fennmaradni.
Olyan rendszerben mûvelik a szõlõt, hogy vannak kereskedõk, akik összeszedik a gazdáktól a szõlõt és a bort, így a gazdák rá vannak kényszerülve, hogy jó minõséget állítsanak elõ, mert amennyiben nem megfelelõ a termék, a kereskedõ nem veszi át.
A magyar oldalon ezzel szemben korábban csak az uradalmi szõlõket mûvelték megfelelõ módon, a nép a saját maga szõlõjét nagyon rosszul kezelte, nem értettek hozzá, rossz fajtákkal használtak, szaktudás nulla.
Aztán elkezdett kiöregedni a társadalom, a fiatalok nem akartak már szõlõt mûvelni, így dzsungel lett az egész vidék. Persze vannak kivételek, de sajnos kevesen. Legalábbis Lendvához képest.
Ha a Bussay doktor nem keveredik ide Pécsrõl, és nem kezd el rendesen bort elõállítani, akkor én itt állíthatnám, hogy pedig micsoda jó borok lehetnek itt, nem nagyon hinné el senki.
A klímaleírások, a szakkönyvek mindenhol azt emlegetik, hogy itt sok a csapadék, keveset süt a nap, párás, ködös a klíma, gyakoriak a szõlõ létét fenyegetõ -20 fok alatti fagyok, stb.stb, (ismered a történetet, miért alakult ki ez a téves leírás), tehát még ez sem támogatta a zalai borászat fellendülését.
Dobri egy Lendvához nagyon közeli település, a szõlõhegyén a térségben legendásan jó bor volt, de hogy a fejeket mennyire megzavarta a térség klímaleírása, az itt nagyon jól látható:
"A dél-zalai dombvidék általában gyenge minõségû rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hûvösebb, mint az országos átlag.
A magasabb területek az erdõgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hõigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelõhelyi adottságok kedvezõek a gombák számára.
A falunak szõlõkultúrája fejlett , fõleg rizlinget, saszlát, hárslevelût termelnek."
Tehát rossz a vízgazdálkodás, hûvösebb és nedvesebb az éghajlata, nem túl hõigényes növényeket lehet csak termeszteni (a dobri szõlõhegy melletti szõlõhegyen álló 20 éves hatalmas fügefa mázsányi éves terméshozammal biztosan nem túl hõigényes növény), közben a szõlõkultúra fejlett. Elég nagy ellentmondás. És ilyenbõl még vagy 2 millió található.
Az itt lakók nem is nagyon tudták soha összeegyeztetni a szakmák leírásait a valósággal, de mivel a szakmák ezt írták, hát elfogadták.
Fõleg, miután megkóstolták a villányi, tokaji, és egyéb jó bortermõ vidékek finom borait, és az övékkel összehasonlították, tényleg elhitték, hogy azok azért jobbak, mert itt a nem megfelelõ klimatológiai adottságok miatt rosszabb a bor.
Pedig dehogy, a nem megfelelõ szõlõmûvelés és borkezelés volt a döntõ ok. Csak hát egyszerûbb és kézenfekvõbb volt az adottságokra fogni.
Amit már soha nem fogunk megtudni, vajon amennyiben az állna a szakleírásokban, hogy: "A délnyugat-zalai dombvidék dombjainak kiemelkedõen jó klímája fantasztikus gyümölcstermõ vidék lehetõségét hordozza magában. A napsütéses órák száma magas, a nyár hõösszege magas, a csapadék eloszlása egyenletes és bõséges, a dombok fagylefolyása és térségi elhelyezkedése azt eredményezi, hogy szõlõ és egyéb gyümölcsfagyás (sem téli, sem tavaszi) nincs, a talaj nagyon jól tartja a nedvességet, a dombokon az inverzió okozta éjszakai magas hõmérsékletek alacsony éjszakai páratartalommal párosulnak, a dombok kisebb napi hõingása szintén a gyümölcstermõ növények kiváló vegetációját segíti elõ, a füge a dombokon hatalmas fává nõ és minden évben bõségesen terem mézédes gyümölcsöket, stb.stb.stb."
Ez a valóság, és jobban hangzik, mint ezek a borzadványok Link "Rendkívül extrém hideg napok, -20 fok alatti hõmérséklettel, leginkább Somogy és Zala megye térségére jellemzõek, köszönhetõen annak, hogy „szélvédett helynek” számítanak."
Pedig elég közel innen, még nyugatabbra még közelebb az Alpokhoz a lendvai és a jeruzalemi borvidékek világhíre elgondolkodtatta volna az érintett szakmákat, hogy hát ha ott lehet, akkor elvileg és gyakorlatilag itt is lehetne.
És ami számomra meglepõ, hogy látva a Bussay doktor sikerét, nem kapott észbe még néhány borász, hanem maradt Õ maga egyedül. Jártak nála a világ minden pontjáról borászok, és amikor idejöttek, az elsõ kérdésük az volt, hogy: "Te Laci, oké hogy Neked ilyen borod van és ájuldozunk tõle, node hol a többi borászat?"
Azt hitték hogy itt komoly borászatok vannak, és közülük a legjobb a Bussay, aztán közbe meg van a Bussay és kész.
Van még néhány pincészet, akiknek azért van hírük, Nagyrada, Zalakaros felé, de Õket most azért nem veszem bele, mert Õk már egy másik vonal.
Az is igaz, hogy itt, Zala délnyugat-nyugati felén elég távol vagyunk mindentõl, nem igazán van felvevõpiac, de biztos vagyok benne, hogy meg lehetne találni azokat a csatornákat, ahol el lehetne juttatni a terméket a fogyasztókhoz.
Mivel tökéletes pontossággal nem ismerem a történetet, többször hallottam már, de annyira összetett, hogy nem bírom minden apró részletét megjegyezni.
Lendván a termelõk nem kapnak támogatást.
Ott történelmi borvidék van, így tudott fennmaradni.
Olyan rendszerben mûvelik a szõlõt, hogy vannak kereskedõk, akik összeszedik a gazdáktól a szõlõt és a bort, így a gazdák rá vannak kényszerülve, hogy jó minõséget állítsanak elõ, mert amennyiben nem megfelelõ a termék, a kereskedõ nem veszi át.
A magyar oldalon ezzel szemben korábban csak az uradalmi szõlõket mûvelték megfelelõ módon, a nép a saját maga szõlõjét nagyon rosszul kezelte, nem értettek hozzá, rossz fajtákkal használtak, szaktudás nulla.
Aztán elkezdett kiöregedni a társadalom, a fiatalok nem akartak már szõlõt mûvelni, így dzsungel lett az egész vidék. Persze vannak kivételek, de sajnos kevesen. Legalábbis Lendvához képest.
Ha a Bussay doktor nem keveredik ide Pécsrõl, és nem kezd el rendesen bort elõállítani, akkor én itt állíthatnám, hogy pedig micsoda jó borok lehetnek itt, nem nagyon hinné el senki.
A klímaleírások, a szakkönyvek mindenhol azt emlegetik, hogy itt sok a csapadék, keveset süt a nap, párás, ködös a klíma, gyakoriak a szõlõ létét fenyegetõ -20 fok alatti fagyok, stb.stb, (ismered a történetet, miért alakult ki ez a téves leírás), tehát még ez sem támogatta a zalai borászat fellendülését.
Dobri egy Lendvához nagyon közeli település, a szõlõhegyén a térségben legendásan jó bor volt, de hogy a fejeket mennyire megzavarta a térség klímaleírása, az itt nagyon jól látható:
"A dél-zalai dombvidék általában gyenge minõségû rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hûvösebb, mint az országos átlag.
A magasabb területek az erdõgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hõigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelõhelyi adottságok kedvezõek a gombák számára.
A falunak szõlõkultúrája fejlett , fõleg rizlinget, saszlát, hárslevelût termelnek."
Tehát rossz a vízgazdálkodás, hûvösebb és nedvesebb az éghajlata, nem túl hõigényes növényeket lehet csak termeszteni (a dobri szõlõhegy melletti szõlõhegyen álló 20 éves hatalmas fügefa mázsányi éves terméshozammal biztosan nem túl hõigényes növény), közben a szõlõkultúra fejlett. Elég nagy ellentmondás. És ilyenbõl még vagy 2 millió található.
Az itt lakók nem is nagyon tudták soha összeegyeztetni a szakmák leírásait a valósággal, de mivel a szakmák ezt írták, hát elfogadták.
Fõleg, miután megkóstolták a villányi, tokaji, és egyéb jó bortermõ vidékek finom borait, és az övékkel összehasonlították, tényleg elhitték, hogy azok azért jobbak, mert itt a nem megfelelõ klimatológiai adottságok miatt rosszabb a bor.
Pedig dehogy, a nem megfelelõ szõlõmûvelés és borkezelés volt a döntõ ok. Csak hát egyszerûbb és kézenfekvõbb volt az adottságokra fogni.
Amit már soha nem fogunk megtudni, vajon amennyiben az állna a szakleírásokban, hogy: "A délnyugat-zalai dombvidék dombjainak kiemelkedõen jó klímája fantasztikus gyümölcstermõ vidék lehetõségét hordozza magában. A napsütéses órák száma magas, a nyár hõösszege magas, a csapadék eloszlása egyenletes és bõséges, a dombok fagylefolyása és térségi elhelyezkedése azt eredményezi, hogy szõlõ és egyéb gyümölcsfagyás (sem téli, sem tavaszi) nincs, a talaj nagyon jól tartja a nedvességet, a dombokon az inverzió okozta éjszakai magas hõmérsékletek alacsony éjszakai páratartalommal párosulnak, a dombok kisebb napi hõingása szintén a gyümölcstermõ növények kiváló vegetációját segíti elõ, a füge a dombokon hatalmas fává nõ és minden évben bõségesen terem mézédes gyümölcsöket, stb.stb.stb."
Ez a valóság, és jobban hangzik, mint ezek a borzadványok Link "Rendkívül extrém hideg napok, -20 fok alatti hõmérséklettel, leginkább Somogy és Zala megye térségére jellemzõek, köszönhetõen annak, hogy „szélvédett helynek” számítanak."
Pedig elég közel innen, még nyugatabbra még közelebb az Alpokhoz a lendvai és a jeruzalemi borvidékek világhíre elgondolkodtatta volna az érintett szakmákat, hogy hát ha ott lehet, akkor elvileg és gyakorlatilag itt is lehetne.
És ami számomra meglepõ, hogy látva a Bussay doktor sikerét, nem kapott észbe még néhány borász, hanem maradt Õ maga egyedül. Jártak nála a világ minden pontjáról borászok, és amikor idejöttek, az elsõ kérdésük az volt, hogy: "Te Laci, oké hogy Neked ilyen borod van és ájuldozunk tõle, node hol a többi borászat?"
Azt hitték hogy itt komoly borászatok vannak, és közülük a legjobb a Bussay, aztán közbe meg van a Bussay és kész.
Van még néhány pincészet, akiknek azért van hírük, Nagyrada, Zalakaros felé, de Õket most azért nem veszem bele, mert Õk már egy másik vonal.
Az is igaz, hogy itt, Zala délnyugat-nyugati felén elég távol vagyunk mindentõl, nem igazán van felvevõpiac, de biztos vagyok benne, hogy meg lehetne találni azokat a csatornákat, ahol el lehetne juttatni a terméket a fogyasztókhoz.
Floo a képeidrõl látszik, hogy milyen jól gondozottak a lendvai szõlõk, gondolom Szlovéniában a termelõk megfelelõ támogatást kapnak, nem úgy mint nálunk. Ha magyar oldalon maradtak volna biztos ott is olyan látvány lenne, mint sok zalai szõlõhegyen, hogy a hegy elég nagy része gondozatlan, elvadult...
A gyönyörû fügéid láttán összefutott szájamban a nyál...
A gyönyörû fügéid láttán összefutott szájamban a nyál...
Találtam egy érdekességet az egri szõlõtermesztéssel kapcsolatos hiedelmekrõl, teli van meteorológiai vonatkozással. Teljesen ledöbbentem a viharágyúkon. Úgy látszik, a jégverés nem csak manapság, hanem mindig is "fejtörést" okozott az õsöknek. Link
Juhééjjj
Úgy elõ lehet Téged csalogatni, mint elsõ tavaszi napsugárral a méheket
Gondoltam is Rád, amikor írtam, no vajon elõbukkansz-e, de nem kellett csalódnom
Vitatni vitattuk, csak van aki nem vitatta még, meg ismétlés a tudás édes jó anyucikája, meg érzékletes példák ezek.
Úgy elõ lehet Téged csalogatni, mint elsõ tavaszi napsugárral a méheket
Gondoltam is Rád, amikor írtam, no vajon elõbukkansz-e, de nem kellett csalódnom
Vitatni vitattuk, csak van aki nem vitatta még, meg ismétlés a tudás édes jó anyucikája, meg érzékletes példák ezek.
...igen-igen, megvitattuk már hatszázezertrilliószor, mi fán terem radmin.
Oké, akkor holnapig nem teszek be újabb képeket
Ez a füge kigúnyolja a radiációs minimum mérést Link
A mért radiációs minimumok láttán Link Link nehéz elképzelni, hogy a csörnyeföldi fügefáknál mért -12,5 fokos 2 méteres minimum mellé ne olyan radiációs minimumot mért volna egy hagyományos mérõ, ami ha valós érték, akkor a fent látható "hóra lógó" fügeágat ne nyírta volna ki.
A -12,5 fokhoz egy -17-18-19 fokos radmint biztosan mért volna egy ottani állomás.
Az meg a fügére nézve halálos. Lenne, ha lenne...
Ja és még egy kis meteorológia: ezek után ezek a fügével roskadásig tele lévõ fák a következõ képek által fémjelzett tél után különösen figyelemreméltó, fõleg a füge -15 fokos halálos küszöbének tudatában Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Ez a füge kigúnyolja a radiációs minimum mérést Link
A mért radiációs minimumok láttán Link Link nehéz elképzelni, hogy a csörnyeföldi fügefáknál mért -12,5 fokos 2 méteres minimum mellé ne olyan radiációs minimumot mért volna egy hagyományos mérõ, ami ha valós érték, akkor a fent látható "hóra lógó" fügeágat ne nyírta volna ki.
A -12,5 fokhoz egy -17-18-19 fokos radmint biztosan mért volna egy ottani állomás.
Az meg a fügére nézve halálos. Lenne, ha lenne...
Ja és még egy kis meteorológia: ezek után ezek a fügével roskadásig tele lévõ fák a következõ képek által fémjelzett tél után különösen figyelemreméltó, fõleg a füge -15 fokos halálos küszöbének tudatában Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Az egy 7Le tovább fejlesztett változat, azzal lettek a sorok kihúzva,de az 5.5 Le is felrakjuk ugyanúgy a 8kapatagot,van egy kétütemû MPM 7lovas 3+R sebességgel, de nem tudjuk kihasználni. Robi nekünk is volt de azt eladtuk.
Micsoda! Brights-55 nyolc kapataggal? ..Megáll a jelenés bennem.. Ez aztán a kihasználás. Na énnekem Robi-52-esem volt, elég sülevényes homokos-tarackos talajon dolgoztam vele. Kétütemû, gyors fordulatú 2*3-as kapataggal forgattam a homokot.
Ez aztán a kihasználás. Na énnekem Robi-52-esem volt, elég sülevényes homokos-tarackos talajon dolgoztam vele. Kétütemû, gyors fordulatú 2*3-as kapataggal forgattam a homokot.
Hétvégi és mai fügedömping Link (jobb felsõ sarokban lévõ következõ gombbal végig)
Iszonyat jó minõségû az idei termés (is), finom, mézédes, nem erjed, és elég nagyméretûek is a gyümölcsök.
Iszonyat jó minõségû az idei termés (is), finom, mézédes, nem erjed, és elég nagyméretûek is a gyümölcsök.
Hát kérlek elismerésem!
Ilyen szép sorokat mindenféle zöldség növénybõl látni (eszméletlen), nagyon szép.
A sorok,a levelek, a fel talaj morzsaléka, a (gumi csizma lépés helye)szép törõdést mutatnak. Így tovább!
Milyen géppel dolgozol? Honda 150-es 6 kapatag?
Ilyen szép sorokat mindenféle zöldség növénybõl látni (eszméletlen), nagyon szép.
A sorok,a levelek, a fel talaj morzsaléka, a (gumi csizma lépés helye)szép törõdést mutatnak. Így tovább!
Milyen géppel dolgozol? Honda 150-es 6 kapatag?
Jártam én is így pár éve.Derült, fagyos reggeli napfelkelte, hõmi -2,0. Ha jó emlékszem megvolt a -3,2 is.
Kerti csap tüzelõ állásba és locsoltam a virágzó cseresznyefát, ahogy csak tódult a víz a csövön.
Utána 5 perc múlva a levelek hegyére, virágok szirmára fagyott a csepp. 15 perc múlva kezdett csepegni. Na itt volt aza bizonyos fajhõ, a víz átadta az élõ virágnak, levélnek a hõjét,(+~8 fok) közben megfagyott a víz. Lett is azután sok kötõdött szem, majd hogy apró maradt
Kerti csap tüzelõ állásba és locsoltam a virágzó cseresznyefát, ahogy csak tódult a víz a csövön.
Utána 5 perc múlva a levelek hegyére, virágok szirmára fagyott a csepp. 15 perc múlva kezdett csepegni. Na itt volt aza bizonyos fajhõ, a víz átadta az élõ virágnak, levélnek a hõjét,(+~8 fok) közben megfagyott a víz. Lett is azután sok kötõdött szem, majd hogy apró maradt
Természetesen nem úgy gondoltam, hogy este lepermetezem és lesz ami, lesz. Mint írtam, elég nehéz a gyakorlatban kivitelezni, mert folymatosan figyelni kellene hajnalban a hõmérsékletet, és a permetezést akkor kellene elkezdeni, amikor pont 0 fokra hül a levegõ a fa koronájának a magasságában. A rügyet, a virágot körülvevõ víznek nagy a fajhõje, így csak lassan hûl le a vízréteg és vele együtt a gyümölcsfa érzékeny része. A leglényegesebb hatás az, hogy amíg a vízréteg megfagy, addig a hõmérséklete nem csökken le 0 °C alá, s ez védi az élõ anyagban lévõ sóoldatot a fagyáspontjára való lehûléstõl. Tartós és szakszerû permetezéssel vízpárafüggönyt alakíthatunk ki a gyümölcsfák körül. Ez a füstöléshez hasonló eredményt ad: csökkenti a hõkisugárzást és ezzel az éjjeli lehûlés mértékét (üvegházhatás). Hátránya, hogy csak szélcsendes idõben alkalmazható.
Köszönöm a választ!
A rezisztencia-szerek adtak új információt, azokra is volt szükségem.
A rezisztencia-szerek adtak új információt, azokra is volt szükségem.
Bal felsõ sarokban lévõ elõzõ gombbal az elsõig, mai képek Link
Ma délután kutyafuttában készült néhány kép.
A jégfüge érik mint a veszedelem, a nagy lila is pikk-pakk beindult, a zöld aszalódó és a szivarfüge kivételével gyakorlatilag tombol a fügeszezon.
Ma délután kutyafuttában készült néhány kép.
A jégfüge érik mint a veszedelem, a nagy lila is pikk-pakk beindult, a zöld aszalódó és a szivarfüge kivételével gyakorlatilag tombol a fügeszezon.
Öreg fáknál esetleg meg lehet próbálni az "ifjítást" , de nagyon mérlegelve döntsünk róla, a hely, a jövõkép, a tápanyag pótlás, a betegségek mind adnak hozzá, vagy vesznek el a százalékokból.
Ennek lényege gyors leírásban; a letermett, elhalt, rossz felé növõ ágakat, sõt vázágakat vágunk le, és azonnal lássuk el sebészi késsel letisztított váglapot gyógyító faseb kezelõvel, és vagy olajos festékkel, a kiszáradás, gombás sebfertõ ellen.
A háncsot, is kezeljük le, más nem fertõtlenítõs rongyal letörölve,ha nincs kéznél permetezõ gép. Itt azért a gyógyító anyag réz alapú és vagy kén bázisú vegyszereket értem, nem a hypót.
Szép nyarat, és faápolást!
Ennek lényege gyors leírásban; a letermett, elhalt, rossz felé növõ ágakat, sõt vázágakat vágunk le, és azonnal lássuk el sebészi késsel letisztított váglapot gyógyító faseb kezelõvel, és vagy olajos festékkel, a kiszáradás, gombás sebfertõ ellen.
A háncsot, is kezeljük le, más nem fertõtlenítõs rongyal letörölve,ha nincs kéznél permetezõ gép. Itt azért a gyógyító anyag réz alapú és vagy kén bázisú vegyszereket értem, nem a hypót.
Szép nyarat, és faápolást!
Most kell levágni az öreg, letermett ágakat, vesszõket.A csonthéjasoknál most van a koronaalakítás ideje is, augusztusig, hogy legyen ideje a sebeknek beforrni. A tápanyag felhalmozás a vezérhajtások, termõnyársak felé induljon el, ne az öreg, letermett részekben maradjon.
Hát Paloznakon szinte mindet leverte, jó, ha 10-12 kg lejött róla... No de legalább pihent a fa, minden évben rohadt sokat terem szegény, csoda, hogy bírja még. Bár alá vannak dúcolva az ágai. :-)
Itt is volt Yolanda, és akkora barackok vannak a fán mint egy dinnye.
4-szer permeteztem virágzásban, 3 fánk van, mindhárom tele van.
Talaci!
A vízzel való permetezés csak akkor segít, ha folyamatosan megy rá a víz és 0 fokon tartja, ha este 10-kor rányomatod a vizet és rajta hagyod, reggelre ugyanúgy megfagy a virág.
4-szer permeteztem virágzásban, 3 fánk van, mindhárom tele van.
Talaci!
A vízzel való permetezés csak akkor segít, ha folyamatosan megy rá a víz és 0 fokon tartja, ha este 10-kor rányomatod a vizet és rajta hagyod, reggelre ugyanúgy megfagy a virág.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat