Agrometeorológia
Még régebben beazonosítottad a fügémet és azt mondtad rá, hogy az a legáltalánosabb fajta.
Nekem 1-2 újabb füge fajta kéne, amivel szerinted érdemes lenne is majd kísérletezgetnem errefelé.
Azért kérdeztem, hogy kell-e télálló kaktusz a legismertebb fajtából(opuntia humifusa) Link , mert ki kellett szednem csomót az új kaktuszok telepítése miatt és most van vagy 10 kiló feleslegem, amibõl már csomót elpasszoltam meg elpostáztam, szóval küdenék neked is, ha kell cserébe, mert még mindig van rengeteg.
De akkor majd késõ õsszel visszatérünk a témára.
Valamiért nem mûködik nekem a privát üzenet funkció.
Nekem 1-2 újabb füge fajta kéne, amivel szerinted érdemes lenne is majd kísérletezgetnem errefelé.
Azért kérdeztem, hogy kell-e télálló kaktusz a legismertebb fajtából(opuntia humifusa) Link , mert ki kellett szednem csomót az új kaktuszok telepítése miatt és most van vagy 10 kiló feleslegem, amibõl már csomót elpasszoltam meg elpostáztam, szóval küdenék neked is, ha kell cserébe, mert még mindig van rengeteg.
De akkor majd késõ õsszel visszatérünk a témára.
Valamiért nem mûködik nekem a privát üzenet funkció.
Persze, hogyne tudnék, de majd csak késõ õsszel, tél elején.
Kaktuszt nem kérek cserébe, meg semmit sem, szívesen adom csak úgy is.
Melyik fajtákból kérsz?
Kaktuszt nem kérek cserébe, meg semmit sem, szívesen adom csak úgy is.
Melyik fajtákból kérsz?
Hello!
Tudnál küldeni füge dugványt? Én cserébe csak télálló kaktuszokat tudnék postázni!?
Tudnál küldeni füge dugványt?
Én cserébe csak télálló kaktuszokat tudnék postázni!? 
Az a helyzet, elõször azt mindenki számára olvasható formátumba kellene öntenem. Ezt most nem tudom vállalni. Volt tankönyvünk is, de az igazán hasznosak az órán készített jegyzetek voltak.
Tõkei László volt az agrometeorológia tanárunk.
Tõkei László volt az agrometeorológia tanárunk.
Jelezni szeretném, hogy a fekete zöldbabom fõzés hatására elvesztette a szép fekete színét és igen zöld lett, ám nagyon finom ízû!
Hozzászoktak. Nagyon lelassultak az érési folyamatok,a szõlõnek sincs ideje repedni, bezzeg a darazsak felhúzták a bundabugyit, most is eszegetik az épen maradt csemegeszõlõmet.
12-17 fok mármint a levegõ. Nem tudom meglesz-e a 18-21 fok mustban?
12-17 fok mármint a levegõ. Nem tudom meglesz-e a 18-21 fok mustban?
Más kérdés, hogy pont ebben az idõszakban kéne jóidõnek lennie, mivel a szõlõ most érne igazán, szóval bajok lesznek a szõlõvel is.
Télen volt ami elfagyott, május-júniusban kirohadt és elvitte az árvíz, júliusban kiszáradt, egész nyáron az ország egy nagyobbik részét ütötte-vágta a jég, ami nem fagyott el, nem rohadt ki, nem verte el a jég és nem döntötte ki a szél, az most rohad el.
Télen volt ami elfagyott, május-júniusban kirohadt és elvitte az árvíz, júliusban kiszáradt, egész nyáron az ország egy nagyobbik részét ütötte-vágta a jég, ami nem fagyott el, nem rohadt ki, nem verte el a jég és nem döntötte ki a szél, az most rohad el.
Csak esik és csak esik és csak esik.
A paradicsomnak a síkon, a völgyekben és a közepes fekvésekben annyi.
Egy óriási szerencsénk van, mégpedig, hogy folyamatosan esett az esõ egész augusztusban.
Szerintem ennek köszönhetõ, hogy az augusztusi 140 mm után olyan krumplit ástak ki nagyszüleim, hogy megszólal. Rohadt nincs közöttük, akkorák mint egy dinnye, aprót szinte alig tudtak szedni, fantasztikus!
Pedig ennyi esõ után rohadhatna rendesen.
És nem.
A szõlõ sem repedt el, illetve a füge sem.
Tehát ezek szerint, ha folyamatos csapadék van, akkor a növény megszokja, hozzáedzõdik, és nem megy tönkre.
Ha egy egy hónapos szárazság után jönne rá egy augusztus közepi-végi többnapos esõ, na akkor biztosan tönkremenne.
Érdekes tapasztalat.
A paradicsomnak a síkon, a völgyekben és a közepes fekvésekben annyi.
Egy óriási szerencsénk van, mégpedig, hogy folyamatosan esett az esõ egész augusztusban.
Szerintem ennek köszönhetõ, hogy az augusztusi 140 mm után olyan krumplit ástak ki nagyszüleim, hogy megszólal. Rohadt nincs közöttük, akkorák mint egy dinnye, aprót szinte alig tudtak szedni, fantasztikus!
Pedig ennyi esõ után rohadhatna rendesen.
És nem.
A szõlõ sem repedt el, illetve a füge sem.
Tehát ezek szerint, ha folyamatos csapadék van, akkor a növény megszokja, hozzáedzõdik, és nem megy tönkre.
Ha egy egy hónapos szárazság után jönne rá egy augusztus közepi-végi többnapos esõ, na akkor biztosan tönkremenne.
Érdekes tapasztalat.
Ha elérhetõek a neten, meg tudnád mutatni õket?
Vagy ha Te is lefotóznád õket, és bemásolnád ide?
Vagy ha Te is lefotóznád õket, és bemásolnád ide?
Mindegy, nem érdekesek a nevek, nekem is vannak a témában anyagaim, szerencsére azok jók.
Mivel nem a megszégyenítés a célom, ezért a könyv és a szerzõk megnevezésétõl tekintsünk el.
Az a gyanúm, hogy mindenki, aki közép és felsõ oktatási szinten kertészeti és gyümölcstermesztési tanulmányokat végzett, gondolhatná úgy, hogy talán pont az Õ tanáraik voltak az "elkövetõk". Mivel minden egyes tankönyvben, szakkönyvben, tanulmányban ugyanazok az õrületes marhaságok köszönnek vissza. Nem a légbõl kaptam én ezeket a dolgokat, és nem azért írok ezekrõl annyit, mert ez a mániám, mert hihetetlenül károsnak tartom. Ráadásul felfoghatatlan számomra, hogy egy ennyire alapvetõ és egyszerû dolog ennyire figyelmen kívül hagyott legyen. Ugyanúgy, mint a meteorológiában.
Olyan ez, mint az írástudományban a funkcionális analfabetizmus.
Az a gyanúm, hogy mindenki, aki közép és felsõ oktatási szinten kertészeti és gyümölcstermesztési tanulmányokat végzett, gondolhatná úgy, hogy talán pont az Õ tanáraik voltak az "elkövetõk". Mivel minden egyes tankönyvben, szakkönyvben, tanulmányban ugyanazok az õrületes marhaságok köszönnek vissza. Nem a légbõl kaptam én ezeket a dolgokat, és nem azért írok ezekrõl annyit, mert ez a mániám, mert hihetetlenül károsnak tartom. Ráadásul felfoghatatlan számomra, hogy egy ennyire alapvetõ és egyszerû dolog ennyire figyelmen kívül hagyott legyen. Ugyanúgy, mint a meteorológiában.
Olyan ez, mint az írástudományban a funkcionális analfabetizmus.
Szia Floo!
Nem tudom, hogy publikus-e, megkérdezhetem a könyv címét?
Hátha egykori tanáraim a "tettesek".
Köszi!
Nem tudom, hogy publikus-e, megkérdezhetem a könyv címét?
Hátha egykori tanáraim a "tettesek".
Köszi!
Különösen annak figyelmébe ajánlom ezt, akik folyton azzal vádolnak, hogy fantomokkal hadakozom!
Ezt az írást egy idén íródott gyümölcstermesztési könyvbõl fényképeztem ki (amit a mai magyar gyümölcstermesztés neves szakemberei írtak), annak is abból a fejezetébõl, ahol a globális felmelegedés és klímaváltozás hatásait vizsgálják a cseresznyetermesztésre vonatkozóan Link Link
A táblázat Link
Jól látható, hogy a kanizsai (-2,00-ról -2,57-re) és gyõri (-1,05-rõl -1,65-re) állomáson a vizsgált idõszakban csökkent az április minimumok átlaga, közel ugyanannyival.
A zalaegerszegin pedig majd 2 fokot emelkedett.
És õk el tudják képzelni, hogy ez térségi különbség.
Látható, hogy közel 0,6 fokkal alacsonyabb áprilisi minimumok voltak a vizsgált idõszak második felében.
Tehát a zalaegerszegi úgy lett 2 fokkal melegebb, hogy közben valóban térségileg 6 tizeddel csökkent. Tehát közel 2,6 fokkal jobb fekvésbe került a mérõhely, egy dombra.
Õk meg azt hiszik, hogy ez térségi különbség.
Az utolsó mondattal meg is koronázzák a tanulmányt, amikor nem javasolják Nagykanizsa környékén a cseresznye és a meggy termesztését.
Ami igaz is, hiszen a meteorológiai állomásnál még kényesebb füvet sem igen tanácsos vetni, nade térségileg Nagykanizsa környékén, ami dombvidék???????????
Világökörség!
Ennyit arról, hogy mennyire ismert és alkalmazott jelenség az inverzió szakmai körökben.
Ezt az írást egy idén íródott gyümölcstermesztési könyvbõl fényképeztem ki (amit a mai magyar gyümölcstermesztés neves szakemberei írtak), annak is abból a fejezetébõl, ahol a globális felmelegedés és klímaváltozás hatásait vizsgálják a cseresznyetermesztésre vonatkozóan Link Link
A táblázat Link
Jól látható, hogy a kanizsai (-2,00-ról -2,57-re) és gyõri (-1,05-rõl -1,65-re) állomáson a vizsgált idõszakban csökkent az április minimumok átlaga, közel ugyanannyival.
A zalaegerszegin pedig majd 2 fokot emelkedett.
És õk el tudják képzelni, hogy ez térségi különbség.
Látható, hogy közel 0,6 fokkal alacsonyabb áprilisi minimumok voltak a vizsgált idõszak második felében.
Tehát a zalaegerszegi úgy lett 2 fokkal melegebb, hogy közben valóban térségileg 6 tizeddel csökkent. Tehát közel 2,6 fokkal jobb fekvésbe került a mérõhely, egy dombra.
Õk meg azt hiszik, hogy ez térségi különbség.
Az utolsó mondattal meg is koronázzák a tanulmányt, amikor nem javasolják Nagykanizsa környékén a cseresznye és a meggy termesztését.
Ami igaz is, hiszen a meteorológiai állomásnál még kényesebb füvet sem igen tanácsos vetni, nade térségileg Nagykanizsa környékén, ami dombvidék???????????
Világökörség!
Ennyit arról, hogy mennyire ismert és alkalmazott jelenség az inverzió szakmai körökben.
Hát az ég mentse meg a részegeket attól, hogy a házatok elõtt essenek el! :-))
Nagyon szépek és egészségesek!
Nagyon szépek és egészségesek!
Sajnos csak egy levesre való volt a kofánál, még õ is csak kísérletezik vele. Szlovéniából hozták a magot, ott nagy ültetvény volt belõle, ami igen tetszett nekik, ezért próbálták ki. Szerintem köretnek ideális, már ha valaki szeret színes ételeket fõzni. Én igen. :-)
Najó, azért Zugló is belváros és erõsen hõszennyezett.
Nem szó szerint a belvárosra gondoltam, hanem a sûrûn beépített részeket értem belvárosnak.
Nem szó szerint a belvárosra gondoltam, hanem a sûrûn beépített részeket értem belvárosnak.
Ezek az általam leírt esetek nem belvárosban vannak. Belvárosban képesek egyes fák úgy átvészelni a telet, hogy tavasszal még megvan az elõzõ évi lomb. Korábban a kemény belvárosban éltem én is. Házunk elõtt volt 3 nagy nyírfa és gyakran volt, hogy még karácsonykor is volt rajtuk lomb.
És képzeld el, ha ez a hosszú panelsor ráadásul egy belvárosban van.
Ezeket a budapesti, szegedi vagy pécsi belvárosi növényeket gyakorlatilag szobanövénynek lehet tekinteni, legalábbis a hõszennyezetlen helyen lévõkhöz képest.
Ezért szoktam csodálkozni, amikor a budapesti belvárosban egyszerre nyílik az akác, mint nálunk. Márminthogy nem csodálkozom rajta, de mégis, hogy mennyivel jobb idõnek kellett lennie itt felénk, ha a budapesti hõmocsok nem volt elég ahhoz, hogy elõbbre hozza a növényeket.
A déli oldal nem csak napos tavaszokon ér sokat igazán, mert ha felhõsebb a tavasz, akkor lehet, hogy naptár szerint késõbb nyílik a panel déli felén, viszont akkor kint, szabad terepen is késõbb nyílik, tehát a különbség ugyanaz.
Ezeket a budapesti, szegedi vagy pécsi belvárosi növényeket gyakorlatilag szobanövénynek lehet tekinteni, legalábbis a hõszennyezetlen helyen lévõkhöz képest.
Ezért szoktam csodálkozni, amikor a budapesti belvárosban egyszerre nyílik az akác, mint nálunk. Márminthogy nem csodálkozom rajta, de mégis, hogy mennyivel jobb idõnek kellett lennie itt felénk, ha a budapesti hõmocsok nem volt elég ahhoz, hogy elõbbre hozza a növényeket.
A déli oldal nem csak napos tavaszokon ér sokat igazán, mert ha felhõsebb a tavasz, akkor lehet, hogy naptár szerint késõbb nyílik a panel déli felén, viszont akkor kint, szabad terepen is késõbb nyílik, tehát a különbség ugyanaz.
Gránátalmát nálunk is találni több helyen. Zuglóban láttam egy hosszú panelsor déli oldalánál, valamint nálunk a templomkertben is van(Lõrinc)
Amúgy érdekes( vagy nem), hogy egy hosszú panelház déli oldala mennyire elõrehozza a fenológiai fázisokat. 2 héttel elõbb nyílik ott a jácint, nárcisz stb. tavasszal, mint a "semleges" helyeken. Persze ez az elõretolódás függ attól is, hogy milyen napos a tavasz, hiszen a déli oldal akkor ér igazán sokat, ha sokat süt a nap.
Amúgy érdekes( vagy nem), hogy egy hosszú panelház déli oldala mennyire elõrehozza a fenológiai fázisokat. 2 héttel elõbb nyílik ott a jácint, nárcisz stb. tavasszal, mint a "semleges" helyeken. Persze ez az elõretolódás függ attól is, hogy milyen napos a tavasz, hiszen a déli oldal akkor ér igazán sokat, ha sokat süt a nap.
Tavaly a szárazság, idén a belvíz, ettõl rosszabb már nem lehet a jövõ év.
Mondjuk nekünk július közepe óta nincs gondunk az esõvel sõt kellett is ami esett,júliusban a krumplit még 2-szer öntöztük,a káposztát karfiolt 1-2 kivétellel szinte minden héten.
Mondjuk nekünk július közepe óta nincs gondunk az esõvel sõt kellett is ami esett,júliusban a krumplit még 2-szer öntöztük,a káposztát karfiolt 1-2 kivétellel szinte minden héten.
Csodálatomat írhatom csak le képeid láttán. Velem is furcsa dolog történt a hétvégén, a gyilkos belvizes évben (az április eleji talaj-elõkészítõ és locsolófej tesztelõ locsolást leszámítva) elõször kellett locsolást megejtenem, néhány locsolókupával a kert egyetlen idõjárásból profitáló növényét, a három ágyásnyi paprikát. Le is szedtük a javát tegnapi esõ elõtt. Még néhány dolog kijön a kertbõl, és megpróbálom a rotációzást megejteni, majd gyorsan elfeledni az idei évet...
Üdv.!
Na itt már el tudunk indulni.
A bordákat KPE csõbõl gondoltam, van is maradva pár 10 méter belõle még itthon, igaz csak átmérõ 32-es, de jó lenne felhasználni, bár vastagabbat ajánlanak, de lehet, hogy minden másodiknak ebbõl tennék be.
Igen a rögzítés a talajba, ahogy írod én is így gondolnám, leütni horganyzott vascsövet és arra rádugni a KPE.t.
A csõre én is rájöttem magamtól, hogy valami használt lepedõt széthasígatok és azt tekerem rá, mert ugye fekete a csõ, tovább nem kell ragozni.
A merevítésre, egy sort fent a gerincnél, de természetesen, alul, illetve két oldalt még egy-egy sor, ezt én tetõléccel gondoltam.
8m széles az a szabvány fólia méret?
Ha jól számolom akkor abból, egy 2-2,1 m gerincmagasságú sátrat lehet kihozni, ilyenre gondoltam én is, bár azt mondják, bármekkorát csinál az ember megbánja mert úgy is kicsi lesz.
Alapból vödrös uborkára akarunk ráállni, de mást is szeretnénk.
Na itt már el tudunk indulni.
A bordákat KPE csõbõl gondoltam, van is maradva pár 10 méter belõle még itthon, igaz csak átmérõ 32-es, de jó lenne felhasználni, bár vastagabbat ajánlanak, de lehet, hogy minden másodiknak ebbõl tennék be.
Igen a rögzítés a talajba, ahogy írod én is így gondolnám, leütni horganyzott vascsövet és arra rádugni a KPE.t.
A csõre én is rájöttem magamtól, hogy valami használt lepedõt széthasígatok és azt tekerem rá, mert ugye fekete a csõ, tovább nem kell ragozni.
A merevítésre, egy sort fent a gerincnél, de természetesen, alul, illetve két oldalt még egy-egy sor, ezt én tetõléccel gondoltam.
8m széles az a szabvány fólia méret?
Ha jól számolom akkor abból, egy 2-2,1 m gerincmagasságú sátrat lehet kihozni, ilyenre gondoltam én is, bár azt mondják, bármekkorát csinál az ember megbánja mert úgy is kicsi lesz.
Alapból vödrös uborkára akarunk ráállni, de mást is szeretnénk.
Üdv Szomszéd!
Nekem van egy kis (kb 7x5 m)mûanyagvázas fóliasátram, itt talán látszik valamennyire: Link A bordák, mint írtam mûanyagok, 6m-es ívhosszal, a földbe kb 50 centis, a PVC csõ belsõ átmérõjéhez illeszkedõ vascsõ leütve, kiáll kb 10cm, talajszinten alátét ráhegesztve, erre illeszkedik a mûanyag borda. A mûanyag csövet közvetlenül a talajba is le szokták ásni, de szerintem így jobb a helykihasználás, és a vásárolható fóliapalástból is kevesebb a hulladék. (az 8m széles, abból nekem kb 50-50cm megy a talajba leföldelve, tehát 1m így is fölösleges) Tervezem a talajba leütött csõ meghosszabbítását, hogy ne talajszintre kerüljön az ütközõ alátét, hanem kb 40-50cm magasra, így jobb lesz a helykihasználás, belülrõl a fólia széléhez közelebb ültethetõk a növények. A PVC bordákat betekertem világos színû textilcsíkkal, hogy ne égesse el a nap a ráfeszülõ fóliát. Merevítésre kb 1,1-1,2m magasságban félcolos acélcsövet használtam. Gerincnek tetõléc ment. Idén volt 3. nyaras a fólia, de még bírná szerintem jövõre is. Ha sikerül, még idén bõvítem -cserélem.
Én késõ õsszel szoktam egy részébe duggatni hagymát, így már nagyon korán van újhagyma. salátát ha nem fagyott a talaja, akkor dec-jan környékén vetek bele, majd kb. feb. végén szétpalántázom. Feb- márc. mehet bele a retek is. Az ablakban kikelt palántákat ápr. elején-közepén szoktam kipikírozni a fóliába (idén így neveltem ki kb 2000db palántát; fûszerpaprika, paradicsom, étkezési paprika). Ápr. közepétõl pedig mehet a paprika-paradicsom nov. elejéig Link Link . Szeptemberi vetéssel lehet próbálkozni még retekkel.
Az én fóliám fûtetlen, csak 1-2 hidegebb hajnalon viszem ki a hõsugárzót, ha már a palánták kint vannak, de tervezem egy régi kályha beépítését is az új sátorba, szintén csak vészfûtésre.
Nekem van egy kis (kb 7x5 m)mûanyagvázas fóliasátram, itt talán látszik valamennyire: Link A bordák, mint írtam mûanyagok, 6m-es ívhosszal, a földbe kb 50 centis, a PVC csõ belsõ átmérõjéhez illeszkedõ vascsõ leütve, kiáll kb 10cm, talajszinten alátét ráhegesztve, erre illeszkedik a mûanyag borda. A mûanyag csövet közvetlenül a talajba is le szokták ásni, de szerintem így jobb a helykihasználás, és a vásárolható fóliapalástból is kevesebb a hulladék. (az 8m széles, abból nekem kb 50-50cm megy a talajba leföldelve, tehát 1m így is fölösleges) Tervezem a talajba leütött csõ meghosszabbítását, hogy ne talajszintre kerüljön az ütközõ alátét, hanem kb 40-50cm magasra, így jobb lesz a helykihasználás, belülrõl a fólia széléhez közelebb ültethetõk a növények. A PVC bordákat betekertem világos színû textilcsíkkal, hogy ne égesse el a nap a ráfeszülõ fóliát. Merevítésre kb 1,1-1,2m magasságban félcolos acélcsövet használtam. Gerincnek tetõléc ment. Idén volt 3. nyaras a fólia, de még bírná szerintem jövõre is. Ha sikerül, még idén bõvítem -cserélem.
Én késõ õsszel szoktam egy részébe duggatni hagymát, így már nagyon korán van újhagyma. salátát ha nem fagyott a talaja, akkor dec-jan környékén vetek bele, majd kb. feb. végén szétpalántázom. Feb- márc. mehet bele a retek is. Az ablakban kikelt palántákat ápr. elején-közepén szoktam kipikírozni a fóliába (idén így neveltem ki kb 2000db palántát; fûszerpaprika, paradicsom, étkezési paprika). Ápr. közepétõl pedig mehet a paprika-paradicsom nov. elejéig Link Link . Szeptemberi vetéssel lehet próbálkozni még retekkel.
Az én fóliám fûtetlen, csak 1-2 hidegebb hajnalon viszem ki a hõsugárzót, ha már a palánták kint vannak, de tervezem egy régi kályha beépítését is az új sátorba, szintén csak vészfûtésre.
Nekünk több mint 20 éve fémvázas fóliasátrunk van.
Tökéletesen meg vagyunk vele elégedve,igaz sok függ attól milyen erõs minõségi fóliával borítod be,mert annál tovább tart.
Bár ha volna rá pénzem én üvegházat építenék egyszer..
Tökéletesen meg vagyunk vele elégedve,igaz sok függ attól milyen erõs minõségi fóliával borítod be,mert annál tovább tart.
Bár ha volna rá pénzem én üvegházat építenék egyszer..
Hát még messze van, de sokat autóztam a csongrádi falvakon-városokon keresztül.
Néha én is ámultam, milyen fólia-házakat-üveges termesztõ-csíráztató helyek vannak erre. (Kistelek-Sándorfalva-Forráskút). Itt errefelé szinte a zöldségtermesztés tanösvényei vannak. Nem tudok többet, majd keresek kapcsolatot, pld; Zsana.
Néha én is ámultam, milyen fólia-házakat-üveges termesztõ-csíráztató helyek vannak erre. (Kistelek-Sándorfalva-Forráskút). Itt errefelé szinte a zöldségtermesztés tanösvényei vannak. Nem tudok többet, majd keresek kapcsolatot, pld; Zsana.
Igaz nagyon messze van, de tavasszal fóliaházzal bõvítenénk a birtokot.
Kertészkedés, zöldségtermesztés eddig is volt, de fólia nem.
Ebben kérnék segítséget, anyagok, technikák, trükkökkel kapcsolatban.
Szépek!
Többen írtatok a paradicsomvészrõl, hát ma én is láttam egy kertet, ahol nagyon csúnyán elintézte a paradicsomokat... CSodaszép, rendben tartott, gazmentes kert volt, mindenféle földi jóval (még padlizsán is volt :-)), de a paradicsomnak semmi levele, ill. ami volt, fekete volt, a termések ugyan megvoltak, de csúnya foltosan... :-(((
Noli:
Nekem a mai oktatásról úgy általában nincs jó véleményem, nem is szeretnék most elkanyarodni ebbe az irányba.
A termelõ egyszerûen olyat termel, amilyet megvesznek tõle, így szükséges, hogy vagy a felvásárló, illetve feldolgozó, vagy pedig a vásárló értésére adja valahogy az igényeit. Persze ha talpraesett az illetõ, õ maga fog körültájékozódni, mire belevágna a termelésbe, de hát ehhez egyrészt az emlegetett beidegzõdéseket, másrészt a kevésbé elterjedt növényeknél az információhiányt kell leküzdeni. Ez azért ma már nem lehet akadály, ettõl függetlenül nagyon fontos a fogyasztó és a termelõ közötti oda-vissza párbeszéd.
Egyébként a mi családunkban is megvoltak ezek a beidegzõdések, ahogy megfigyeltem, szinte sajnálták a nagyszüleim leszedni az apró termést, mondván, tudna még az nõni... Engem viszont a világból ki lehetett volna kergetni az édeskés-trutymós félig levénült rántott patisszonnal, úgyhogy beújítottam a cukkinivel: azt szedhetjük aprón rántani, grillezni, közepesen paprikapótléknak a lecsóba, vagy tölteni, óriásként pedig levesnek, fõzeléknek, mint a tököt. Csak arra kell vigyázni, hogy ne "terheljük" túl gyakran nagyra növõ darabokkal a tövet, és így tényleg képes két-három tõ cukkini a tágabb családot is egész nyáron rogyásig ellátni. Az uborkánk is csak véletlenül nõhet meg "kovászolni való" méretûre, mi is régóta legfeljebb 10-12 centisbõl csináljuk még a salátát is, a kovászosról nem is beszélve.
talaci:
Hú, ugyanez a probléma nálunk is sokáig megvolt, meg kellett vívnom egy keresztesháborút nekem is, bár nekem a szüleimmel. Én most azon mesterkedem, hogy az egész kertet csepegtetõrendszerrel látom el, mivel nálunk homoktalaj van, így a nagy vízadagok egy része ugyanúgy kárba vész egy szint után.
Számolgatni egyébként én se szoktam itthon a kertben, észreveszi azt a gazda szeme, hogy mennyi az elég mondjuk esetünkben a vízbõl, no meg a zsebe, ha valami nem kifizetõdõ.
Én köszönöm a kiváló problémafelvetést mindkettõtöknek!
Nekem a mai oktatásról úgy általában nincs jó véleményem, nem is szeretnék most elkanyarodni ebbe az irányba.
A termelõ egyszerûen olyat termel, amilyet megvesznek tõle, így szükséges, hogy vagy a felvásárló, illetve feldolgozó, vagy pedig a vásárló értésére adja valahogy az igényeit. Persze ha talpraesett az illetõ, õ maga fog körültájékozódni, mire belevágna a termelésbe, de hát ehhez egyrészt az emlegetett beidegzõdéseket, másrészt a kevésbé elterjedt növényeknél az információhiányt kell leküzdeni. Ez azért ma már nem lehet akadály, ettõl függetlenül nagyon fontos a fogyasztó és a termelõ közötti oda-vissza párbeszéd.
Egyébként a mi családunkban is megvoltak ezek a beidegzõdések, ahogy megfigyeltem, szinte sajnálták a nagyszüleim leszedni az apró termést, mondván, tudna még az nõni...
Engem viszont a világból ki lehetett volna kergetni az édeskés-trutymós félig levénült rántott patisszonnal, úgyhogy beújítottam a cukkinivel: azt szedhetjük aprón rántani, grillezni, közepesen paprikapótléknak a lecsóba, vagy tölteni, óriásként pedig levesnek, fõzeléknek, mint a tököt. Csak arra kell vigyázni, hogy ne "terheljük" túl gyakran nagyra növõ darabokkal a tövet, és így tényleg képes két-három tõ cukkini a tágabb családot is egész nyáron rogyásig ellátni. Az uborkánk is csak véletlenül nõhet meg "kovászolni való" méretûre, mi is régóta legfeljebb 10-12 centisbõl csináljuk még a salátát is, a kovászosról nem is beszélve.talaci:
Hú, ugyanez a probléma nálunk is sokáig megvolt, meg kellett vívnom egy keresztesháborút nekem is, bár nekem a szüleimmel. Én most azon mesterkedem, hogy az egész kertet csepegtetõrendszerrel látom el, mivel nálunk homoktalaj van, így a nagy vízadagok egy része ugyanúgy kárba vész egy szint után.
Számolgatni egyébként én se szoktam itthon a kertben, észreveszi azt a gazda szeme, hogy mennyi az elég mondjuk esetünkben a vízbõl, no meg a zsebe, ha valami nem kifizetõdõ.
Én köszönöm a kiváló problémafelvetést mindkettõtöknek!
Köszönöm a részletes és nagyon precíz válaszodat. Magam csak mûkedvelõ vagyok e téren, igaz már régóta hobbiként kertészkedek. Ennek megfelelõen azt sem tudom pontosan, hogy hány mm öntözés lenne az ideális az egyes zöldségfélékhez. Feleségem úgy szeret locsolni, hogy mindent meg akar locsolni egyszerre. Hosszú évek alatt sikerült meggyõznöm, hogy nem jó ha mindent, de csak egy kicsit locsol meg, mert akkor csak a felsõ talajréteg lesz nedves, ezért a növények gyökérzete is ott fejlõdik erõteljesen. Mondom neki, hogy inkább kevesebbszer, de alaposan locsolja meg a területet.
Így a vízhasznosulási együttható a gyakorlatban számunkra nem is értelmezhetõ. Gondolom nem egyedül vagyok ezzel.
Így a vízhasznosulási együttható a gyakorlatban számunkra nem is értelmezhetõ. Gondolom nem egyedül vagyok ezzel.
Köszönöm az infót, érdekes volt, és logikus :-)
Miért is igyekezne új termést hozni az a növény, ami sikeresen teljesítette már a feladatát a beérlelt korábbi terméssel?
Csak azt nem értem, hogy a kertészeti szakiskolákban ilyesmit nem oktatnak??? Olyan egyszerû volna, ha megtanulhatnák a gyerekek, s így rögzülne... Nem mondom, néha jó a kicsit nagyobb (de nem öreg) cukkini, mert tölteni meg az arasznyiak nem jók, de 90%-ban zsengéket veszek. Remélem, ez azért változni fog.
Uborkánál szépen követhetõ egyébként a kereskedelembe kerülõ méretek csökkenése, gyerekkoromban csak a kimondottan a csemegének való (eltevõs) volt apró, minden más uborka bazi nagy, sok votl benne a keserû is, így amikor kovászost csináltam, megtanultam, hogy mindegyiknek a levágott végét meg kell nyalni. Na errõl sikerült leszokni, hála annak, hogy rendesen locsolt és kisebb méretben leszedett uborkát árulnak már. Az uram nem is szereti nagy uborkából a kovászost ("Nem értem, mit csinálsz másképp, mint muter, de az övé olyan vacak, íztelen mindig" - az uborkák méretétõl eltekintve azonosan készítjük). Ha nem nagyok, hamarabb be is érnek az üvegben, 4-5 nap elég neki.
(Konyhatündéreknek mondom, ha nem tudták volna: ha jó ropogósra szeretnétek a kovászos uborkát, tegyetek bele egy kis tormát, nem kell sok, két-három arasznyi hosszú, fél centi vastag csík elég egy nagy üveghez, az így elrakott ubi érés-leszûrés után a tormákkal együtt tárolva hûtõben hónapokig!!!!! friss marad, mi szoktunk februárban-márciusban enni októberi kovászost!)
Miért is igyekezne új termést hozni az a növény, ami sikeresen teljesítette már a feladatát a beérlelt korábbi terméssel?
Csak azt nem értem, hogy a kertészeti szakiskolákban ilyesmit nem oktatnak??? Olyan egyszerû volna, ha megtanulhatnák a gyerekek, s így rögzülne... Nem mondom, néha jó a kicsit nagyobb (de nem öreg) cukkini, mert tölteni meg az arasznyiak nem jók, de 90%-ban zsengéket veszek. Remélem, ez azért változni fog.
Uborkánál szépen követhetõ egyébként a kereskedelembe kerülõ méretek csökkenése, gyerekkoromban csak a kimondottan a csemegének való (eltevõs) volt apró, minden más uborka bazi nagy, sok votl benne a keserû is, így amikor kovászost csináltam, megtanultam, hogy mindegyiknek a levágott végét meg kell nyalni. Na errõl sikerült leszokni, hála annak, hogy rendesen locsolt és kisebb méretben leszedett uborkát árulnak már. Az uram nem is szereti nagy uborkából a kovászost ("Nem értem, mit csinálsz másképp, mint muter, de az övé olyan vacak, íztelen mindig" - az uborkák méretétõl eltekintve azonosan készítjük). Ha nem nagyok, hamarabb be is érnek az üvegben, 4-5 nap elég neki.
(Konyhatündéreknek mondom, ha nem tudták volna: ha jó ropogósra szeretnétek a kovászos uborkát, tegyetek bele egy kis tormát, nem kell sok, két-három arasznyi hosszú, fél centi vastag csík elég egy nagy üveghez, az így elrakott ubi érés-leszûrés után a tormákkal együtt tárolva hûtõben hónapokig!!!!! friss marad, mi szoktunk februárban-márciusban enni októberi kovászost!)
A pécsiek nagyon várták az esõt, mivel 1 hónapja nem esett ott, se zivatar nem volt se semmi.
Most az 1 hónapos aszály után esett több mint 10 mm, lehet van aki örül neki, de a szõlészek-borászok nem biztosan, ugyanis az a tapasztalat, hogy a szõlõ elreped, amennyiben hosszú csapadékmentes idõszak után érés közben hirtelen rájön az esõ.
Nálunk szerencsére folyamatosan volt csapadék a szemek duzzadása közben, ott sajnos nem kizárt, hogy el fognak repedezni a szemek.
Most az 1 hónapos aszály után esett több mint 10 mm, lehet van aki örül neki, de a szõlészek-borászok nem biztosan, ugyanis az a tapasztalat, hogy a szõlõ elreped, amennyiben hosszú csapadékmentes idõszak után érés közben hirtelen rájön az esõ.
Nálunk szerencsére folyamatosan volt csapadék a szemek duzzadása közben, ott sajnos nem kizárt, hogy el fognak repedezni a szemek.
Így van, az öntözés mindenképp szükséges, csupán az egyes termések egyedi vízfelhasználása lesz kisebb a korán szedett termésnél, illetve tenyészidõszakra számolva ebben az esetben összességében még több is lesz a vízfogyasztás. Viszont! A vízhasznosulási együttható (a felhasznált víz milliméterére esõ megtermelt növényi produkció) messze kedvezõbb lesz, mint ha hagynánk túlnõni, szinte megérni a termést.
A dolog háttere hormonális, lényege, hogy a biológiai érettséget közelítõ és elérõ termés jelenléte úgy változtatja meg a növényi hormonháztartást, hogy az öregedési folyamatok válnak dominánssá. Új virág egyre kevesebb képzõdik, a vegetatív szervek is fokozatosan elvesztik funkciójukat, majd el is halnak. Kísérletekkel is bizonyítani lehet, hogy a fiatal termések eltávolításával jelentõsen nõ a növény hasznos élettartama, összességében a tökféléknél ez azt jelenti, hogy egy tõrõl nem csak darabszámban, de tömegre is többet lehet szüretelni egy vegetációban. Ebbõl adódik a gazdaságosabb vízfelhasználás.
Noli:
Annak, hogy miért nem követik a gazdák mégsem ezt a gyakorlatot, valamiféle hibás beidegzõdés lehet az elsõdleges oka. Egyrészt afféle szupernormális ingerként vonzóbb a szép nagy, "darabos" termés, másrészt így kevesebb aprólékos munka jár vele és a termés jobban is tárolható, mint a könnyen megfonnyadó apróságok. De uborkánál mûködik a dolog - persze csak mert a feldolgozóipar szabványban írja elõ a helyes agrotechnikát. Patisszonnál pl. ez még nem ment át a termelõi köztudatba. Mindenesetre kistermelésrõl lévén szó, nagy szerepe lehet a fogyasztói visszajelzésnek.
A dolog háttere hormonális, lényege, hogy a biológiai érettséget közelítõ és elérõ termés jelenléte úgy változtatja meg a növényi hormonháztartást, hogy az öregedési folyamatok válnak dominánssá. Új virág egyre kevesebb képzõdik, a vegetatív szervek is fokozatosan elvesztik funkciójukat, majd el is halnak. Kísérletekkel is bizonyítani lehet, hogy a fiatal termések eltávolításával jelentõsen nõ a növény hasznos élettartama, összességében a tökféléknél ez azt jelenti, hogy egy tõrõl nem csak darabszámban, de tömegre is többet lehet szüretelni egy vegetációban. Ebbõl adódik a gazdaságosabb vízfelhasználás.
Noli:
Annak, hogy miért nem követik a gazdák mégsem ezt a gyakorlatot, valamiféle hibás beidegzõdés lehet az elsõdleges oka. Egyrészt afféle szupernormális ingerként vonzóbb a szép nagy, "darabos" termés, másrészt így kevesebb aprólékos munka jár vele és a termés jobban is tárolható, mint a könnyen megfonnyadó apróságok. De uborkánál mûködik a dolog - persze csak mert a feldolgozóipar szabványban írja elõ a helyes agrotechnikát. Patisszonnál pl. ez még nem ment át a termelõi köztudatba. Mindenesetre kistermelésrõl lévén szó, nagy szerepe lehet a fogyasztói visszajelzésnek.
A tökfélék közül a melegigényesek még mostanra fejlesztettek csak termést, lásd kolbásztök. Hmmm, az milyen isteni finom!
Szia!
Jó Neked, hogy csak egy dolgot nem értesz. De félretéve a viccet, igazad van. Valóban sokkal finomabb a zsenge tökféleség, mint az elöregedett. Magam is inkább fiatalon szedem le, de annyit nem lehet megenni, mint amennyit egy jól termõ tõ (tövek) terem(nek). Ezért sajnos néha túlnõnek, de sajnálja kidobni az ember. A locsolást illetõen tévedsz, mert ha leszeded a termést fiatalon, attól még ugyanúgy kell locsolni, mert a tökfélék folyamatosan teremnek, locsolás nélkül valószínüleg már nem lenne a következõ olyan zsenge, mint amit szeretsz. De e zsenge termés finomsága nem csak a tökfélékre igaz. Nagyon szeretem a zöldbabot levesnek vagy fõzeléknek (fõleg hidegen), de csak a kimondottan zsenge babból, ha öregebb, akkor már nem jó. Sajnos lassan vége a szezonnak, majd jövõre eszünk megint friss, zsenge zoldségeket.
Jó Neked, hogy csak egy dolgot nem értesz. De félretéve a viccet, igazad van. Valóban sokkal finomabb a zsenge tökféleség, mint az elöregedett. Magam is inkább fiatalon szedem le, de annyit nem lehet megenni, mint amennyit egy jól termõ tõ (tövek) terem(nek). Ezért sajnos néha túlnõnek, de sajnálja kidobni az ember. A locsolást illetõen tévedsz, mert ha leszeded a termést fiatalon, attól még ugyanúgy kell locsolni, mert a tökfélék folyamatosan teremnek, locsolás nélkül valószínüleg már nem lenne a következõ olyan zsenge, mint amit szeretsz. De e zsenge termés finomsága nem csak a tökfélékre igaz. Nagyon szeretem a zöldbabot levesnek vagy fõzeléknek (fõleg hidegen), de csak a kimondottan zsenge babból, ha öregebb, akkor már nem jó. Sajnos lassan vége a szezonnak, majd jövõre eszünk megint friss, zsenge zoldségeket.
Kertészek! Egy dolgot nagyon nem értek. Mindegyik tökféle úgy finom, ha zsenge még, erre a jóemberek 98%-a megvárja, míg elefántméretûre nõnek, s akkor szedi le õket... Most kaptam az uram unokatestvérétõl két akkora cukkinit, hogy ha feldobnám a levegõbe, a katonai radarok óriásbombázónak mérnék be...
Kénytelen vagyok fasírtnak megcsinálni, mert rántani ez már igen öreg... Mi a fenéért nem lehet még akkor leszedni, amikor fiatal? A zöldségesünk szokott hozni kicsiket is, na azt veszem ott, az nyersen is isteni finom, meg jó grillezni is, de az ilyen öregeknek a közepét ki kell dobni, mert kemény a magjuk is már... Patiszonnal ugyanez van. Évek óta nem ettem egy jó patiszont, mert mindenki megvárja, míg megkövül és már hámozni se lehet, olyan csontos a héja. Pedig, ha zsenge, le se kell szedni róla.... OK, tömegében kisebb mennyiséget lehet így leszedni, de a minõsége sokszorosan kárpótol. Jobb minõséget lehet drágábban árulni, mert ilyen esetben tuti, hogy 10-bõl 8 ember a zsengét választja akkor is, ha drágább. Ráadásul a zsenge hamarabb "elkészül", a termesztés során kevesebb vizet is igényel, ha esetleg valaki a locsolásban gondolkodik.
Ezzel nem csak én vagyok így, hanem hasonlóan zöldségkedvelõ ismerõseim is...Ha nagyobb lenne az erkély a panelban, tartanék tököket, de így nem fér el, sajnos, s rá vagyok utalva a mások termésére...
Szóval, kertészek, ha tököket termeltek, ne várjátok meg, míg megöregszenek, hanem tessék akkor leszedni és eladni, amikor FINOM.
Kénytelen vagyok fasírtnak megcsinálni, mert rántani ez már igen öreg... Mi a fenéért nem lehet még akkor leszedni, amikor fiatal? A zöldségesünk szokott hozni kicsiket is, na azt veszem ott, az nyersen is isteni finom, meg jó grillezni is, de az ilyen öregeknek a közepét ki kell dobni, mert kemény a magjuk is már... Patiszonnal ugyanez van. Évek óta nem ettem egy jó patiszont, mert mindenki megvárja, míg megkövül és már hámozni se lehet, olyan csontos a héja. Pedig, ha zsenge, le se kell szedni róla.... OK, tömegében kisebb mennyiséget lehet így leszedni, de a minõsége sokszorosan kárpótol. Jobb minõséget lehet drágábban árulni, mert ilyen esetben tuti, hogy 10-bõl 8 ember a zsengét választja akkor is, ha drágább. Ráadásul a zsenge hamarabb "elkészül", a termesztés során kevesebb vizet is igényel, ha esetleg valaki a locsolásban gondolkodik.
Ezzel nem csak én vagyok így, hanem hasonlóan zöldségkedvelõ ismerõseim is...Ha nagyobb lenne az erkély a panelban, tartanék tököket, de így nem fér el, sajnos, s rá vagyok utalva a mások termésére...
Szóval, kertészek, ha tököket termeltek, ne várjátok meg, míg megöregszenek, hanem tessék akkor leszedni és eladni, amikor FINOM.
A 2007. évi gombaszezon valóban emlékezetes volt. Nekem is olyan információim vannak, hogy a Magyarszombatfa-Bajánsenye-Õriszentpéter sávban kedden elég jelentõs esõ hullott. Lehet, hogy a hétvégén én is elnézek valahová. Most én is azon fohászkodom, hogy realizálódjon a modellek által jelzett csapadék.
Jó nektek arra d.utántúliak. Mifelénk drága minden. Pincés Sampion gomba, persze szép fehér tupír kalappal 630/ft/kg.
Más: kimentem 3.szor a piarcra, 20.án elmaradt, most meg végre tudtam venni szép tiszaalpári pontyot, kibordázva. Megvettem volna egészben élõben is, csak nem volt idõ elrakni reggel, csak a hûtõbe.
Az ára- élõ ponty= 1000 ft/kg., felpucolva csak törzs:1500 ft/kg. a fej 500 ft/kg.
Na ebbõl van egy kisfazék hallé. Eltart nekem holnapig is, mert más nem szereti, csak egy homoki ember.
Más: kimentem 3.szor a piarcra, 20.án elmaradt, most meg végre tudtam venni szép tiszaalpári pontyot, kibordázva. Megvettem volna egészben élõben is, csak nem volt idõ elrakni reggel, csak a hûtõbe.
Az ára- élõ ponty= 1000 ft/kg., felpucolva csak törzs:1500 ft/kg. a fej 500 ft/kg.
Na ebbõl van egy kisfazék hallé. Eltart nekem holnapig is, mert más nem szereti,
csak egy homoki ember.Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat