2024. május 02., csütörtök

Agrometeorológia

Adott napon: 
Keresés:
#2578
Hajrá, sok sikert, rengeteg fügét! Örülök, hogy a tettek mezejére léptetek! nevet nevet nevet
#2568
Borka!
Emlékszel Link Link
Amint az alábbiakat láttad, nem kellett 80 évet várnod, sem berágnod!
Maximum a fügékbe kell majd be(le)rágnod laza
#2186
Szlovéniában, a magyar határtól 30 km-re lévõ jeruzalemi borvidéken az északi oldalakon és a völgyekben megmaradt az erdõ és az eredeti vegetáció, míg a dombtetõkön, déli, keleti és nyugati oldalakon szõlõ van.
A képeken is jól látni ezt Link Link Link Link Link Link
Szerintem így a káposzta is jóllakik és a kecske is megmarad.
#2185
Bizony, sok lehetõség lenne itt a Kárpát-medencében, mezõgazdasági szempontból. Nagyon jó adottságú talajjal, éghajlattal rendelkezik.
#2184
Igen, ez teljesen igaz, mint oly sok minden ez sem csak fekete vagy csak fehér, hanem nagyon összetett dolog, számtalan apró részlettel. Gondolok itt arra, hogy nem kell teljesen legyalulni a természetes, vagy elvadult növénytakarót és betelepíteni minden, az ember számára hasznos gazdasági növénnyel, de azért a meglévõ, egy-egy térség, vagy akár az egész ország számára kitörési pontot jelentõ kiváló lehetõségeket jobban kihasználhatnánk, az ésszerûség, és fenntarthatóság (tudom, mostanában nagyon divatos és elcsépelt szó ez, de most jól illik ide) határain belül. Talán, ahogy Enikõ mondta a két véglet közötti állapot lehetne a megoldás.
#2183
Ezzel bizony egyetértek (jó jelzõ a kúltúr-sivatag), Enikõ észrevételével együtt.
#2182
Ez nem sok jóval kecsegtet. szomoru
Ilyenkor bennem mindig megfogalmazódik egy kérdés, mit tehetnénk, mit tehetnék, hogy javuljon a helyzet..
Ez a téma is megérne egy cikket..

A gyomnövényekrõl annyit, hogy a hazai gyomnövényeket, gyomtársulásokat is kezdik felváltani az idegen tájak gyomnövényei..

Szemléletváltás is elkélne bizony hazánkba, ebben talán tudnánk picinyke szerepet vállalni.

Valamint pályázatok, támogatások útján tudna javulni a helyzet, talán....
#2181
Valóban, az ideális valami hasonló lenne. Németországban vannak védett szántószegélyek, gyomrezervátumok (ezek a kifejezések talán furcsán hangozhatnak itt..), és a dombvidéki agrártájban kötelezõ hagyni szántatlan mezsgyéket, ahol menedékhelyet találhat az õsi vegetáció. Ezek hazánk szemszögébõl elég messzi távlatok, hiszen a gyerek még a cipõjét sem húzta fel (meg sem vette).

A dél-európai országokban az inváziós fajok (nem csak növények, rovarok, más állatok is!) okozta terhelés általában jóval alacsonyabb, mint nálunk, a Kárpát-medencében. Ez abból adódik, hogy a száraz, köves gyepek megbolygatás után viszonylag könnyen regenerálódnak, ellentétben a kötött, agyagos talajú, jó termõképességû alföldi területekkel. Nagy-Britanniában pl. hatalmas összegeket fordít a kormány a mezõgazdasági mûvelést veszélyeztetõ legkárosabb özöngyomok elleni hatékony (hozzáértõ szakemberekbõl álló kutatócsoport által kidolgozott!), fellépésre, újabban pl. börtönbe is csukhatják, ha valaki a japánkeserûfüvet a háza elé telepíti..

Sajnos itthon a parlagoltatás már nem a régi, hagyományos értelmezést jelenti, amikor is a földek gyors kiélését akadályozták meg vele. Ma már a gyerekek számára a nagyszülõk, szülõk megélhetését, vagy hobbiját adó kertészkedés, szõlészkedés teljesen érdektelenné vált, ezért gyakran meg sem hirdetik a földeket, hanem magukra hagyják õket. És itt van a sarokpont, hiszen ebbõl az edafikus viszonyok, táji adottságok, potenciális vegetáció függvényében mind az inváziós gyomtenger, mind a kosborparadicsom felé mutat nyíl.. Az egyikért büntetnek, a másikért fizetnek.. Az "eredeti vegetáció visszatérését" elõsegíteni kívánó megoldások, módszerek vannak ugyan, de ezek alkalmazása igencsak nehézkes, részben a felaprózódott birtokviszonyok részben az érdekellentétek, részben bizony a nem betartott elõírások miatt. Igencsak bonyolult és szerteágazó (akár egy lekaszált akácsarj) a kérdéskör, ráadásul ahány földterület, annyi szukcessziós menet - a kívánt állapotot elérni szinte nem is lehet..
#2180
Én úgy gondolom, hogy e kettõ példa között lenne az "ideális".
Nem minden talpalatnyi földet beszántani, megmûvelni, hanem mellette lennének védett, eredeti vegetációjában meghagyott erdõségek és gyepek, legelõk szép számban. Úgy gondolom, a korábban ember által "megbolygatott" aztán magára hagyott területeket nem jó úgy hagyni, mert elõszeretettel telepszenek meg az özönnövények, amelyek között vannak "nem kedvenceid" is. Ezeket helyreállítani kellene, hogy visszatérhessen az eredeti vegetáció.
#2179
"Úgy tûnik, ott jobban kihasználják a lehetõségeket.."
"..egész dombságokat beborító szõlõterületek."

Vagyis értelmezhetjük úgy is, hogy ott már tökéletesen legyepálták a természetes vegetációt, a legkisebb refúgiumot is eltüntették, beszántották. A tájképek egyfelõl valóban lenyûgözõek, nagy élmény lehetett, és kitûnõek a fotók is. Nekem valahogy mégis szomorú látvány, hogy nincs egy talpalatnyi rét, szántatlanul hagyott mezsgye, de még "gazos, cserjés, elhanyagolt" parcella sem rajtuk..
Tudom, a véleményemmel egyedül vagyok, agrárvégzettségem ellenére ki nem állhatom a kultúrsivatagokat és a vonalzóval meghúzott, permetfürdõben gõzölgõ agrártájakat.
#2178
Link
#2177
Csodaszépek!
Mindkét ország fényévekkel elõrébb áll a gyümölcstermesztésben, mint mi. Meg is látszik a két ország gazdasági helyzetében.

A legjobb az egészben, hogy ez a mi gránátalmánk Link , szinte tökugyanakkora, mint az olasz.
A magyar klimatológia leírása szerint ott már a jövõ évinek is érnie kéne, itt meg még a múltévinek sem.
#2175
Pont most nem elérhetõ a gallerysite zavarban
#2174
A képek második fele nem jön be valamiért, a cédrusoktól.
#2173
A kérdéses képen részben pára van, részben záporesõ keltette homály. Épp helyi, mini Cb-k voltak felettünk, még egy halvány szivárványra is futotta: Link A hely neve Terra da Vino (magyarul a bor szülõföldje), Alba környékén. Az idõ akkor iszonyat fülledt volt, szinte patakokban csorgott az emberrõl a víz. Zivatarokkal csak akkor találkoztam, meg elõtte lévõ nap.(Július 11-12.) Na meg hazafelé úton 27.-én. Látványos záporrokhoz még Volterra környékén volt szerencsém 25.-én : Akkor a mélykék ég mellett a fehér gomolyok nagyon kontrasztosak voltak, nálunk hidegcsepp esetén, vagy hidegfront után láttam hasonlókat: Link Link Link Link
Legyen egy kis agromet is benne: cédrusok: Link paratölgy: Link Link gránátalma: Link Nagyon sok erkély és terasz volt tele növényekkel: Link Link néhol a falból kinövõ fügével: Link nevet Szlovéniai táj hazafelé útról: Link Link
#2169
Fantasztikus helyeken jártál. kacsint
Itt Heves megyében legalább is itt a Mátra környékén is egyre több az elhagyott gazos szõlõ terület,elõnyben a külföldi árú.
#2168
......vaj miért?
Tenné fel a kérdést egy átlag ember....undorító és számomra felháborító is.....

Floo!

Persze, 10 hektárnyi fügefa ültetvényt kéne kigyomlálni laza

vikarel!

Tényleg bámulatos a táj,még nem nagyon láttam ilyen nagy területen ilyen szépen rendben tartott mg-i területet.
#2167
Atyaég, gyönyörû táj, gyönyörû képek!
Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy nálunk pedig keményen fizetnek, ha kivágják tõkéiket a szõlõsgazdák...
#2166
Aki nem csak turistáskodni megy oda, hanem gyümölcstermesztõi szemmel nézelõdik és figyel, azt hordágyon kell onnan hazahozni.
Fantasztikusak!
Nálunk totál ugyanilyen dombok tiszta erdõ, dzsungel és elhagyott, elgazosodott területek Link Link , pedig itt is hasonlóan nézhetne ki a táj és pöröghetne a gazdaság. Mint ahogy 30 km-re ettõl a két fényképtõl Szlovéniában a jeruzalemi borvidéken Link Link Link Link Link Link Link Link
Ezen a két képen kicsit távolabb mintha nagyon homályos lenne a levegõ, az pára Link Link ?
Az a meteorológia állomás jó kis dombtetõn van. Nem kérdezted, mennyit mért akkor, amikor a december 19-21 közötti napokban arrafelé -10-15 fokok voltak?
Csodaszép táj, nagyon szép képek, még ha kicsit szívszorító is látni ezt a szépséget, mert nálunk is ilyen lehetne. Egy Seychelles-szigeteki képnél nem szorul össze a szívem, mert tudom, hogy olyan itt nem lehetne. De az olasz tájat szinte egy az egyben át lehetne tenni ezekre a dombokra(a völgyekben maradhatna erdõ), és az olajfát kivéve nem lenne rosszabb itt semmi, mint ott. Sõt, azt sem zárom ki, ha adna valaki hozzá egy kevéske pénzt, hogy 1 év alatt találnék olyan olajfa fajtát, ami kibír annyit, mint egy füge. És akkor olajfaültetvényünk is lehetne. Sikerült találnom eddig egy fajtát, ami állítólag kibírta azt a telet Dél-Franciaországban, amikor befagyott Marseille mellett a tenger.
Ehhez, hogy hasonló táj és hasonló gyümölcstermesztési kultúra legyen itt, csupán szisztematikus, ésszerû munka kellene, és hogy megtérülne a befektetés, az tuti.
#2165
Karesz, ezek állati szépek!!!
#2164
Utolsó gondolatodat volt szerencsém megtapasztalni az elmúlt három hétben. Egy szõlészeti-borászati Intenzív Program Link keretében. Számos érdekes elõadást hallgattunk és sok neves borászatban, szõlõbirtokon jártunk Piemonte, Marche, Umbria és Toscana tartományokban.
Úgy tûnik, ott jobban kihasználják a lehetõségeket, pl. a szántóföldek öntözõcsatornákkal összekötve, (a kukoricát szinte mindenhol öntözték), nagy területû gyümölcsösök (szinte mind ellátva jéghálóval), egész dombságokat beborító szõlõterületek.
Rengeteg képet készítettem, egy töredékét tettem csak fel, azt is ömlesztve: Link
Ízelítõ tájképekbõl: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Pincékbõl: Link Link Link Link Link Link Egy meteorológiai állomás: Link Link Pergolamûvelés: Link Link
#2131
Amikor még nem volt foliaalagutas dinnyetermesztési módszer, addig mindenhol augusztusban érett a dinnye.
Ami pedig a fügét illeti, teljesen közömbös, hogy milyen lejtésû domboldalban van, a beéréshez szükséges hõösszeg mind a nyugati, mind a keleti domboldalban is biztosítva van. Egyedüli kritérium, hogy télen ne fagyjon el, ne legyen a hõmérséklet -15 fok alatt. Ehhez pedig a környék sík vagy völgyi fekvéseibõl megfelelõ magasságig kiemelkedõ dombra van szükség, ez 50 méteres szintkülönbségtõl kezdve már jó. Ha ennél kevesebb, akkor számolni kell azzal, hogy idõnként, 3-4 évente visszafagy. Ezért elég sokat veszítettetek azzal, hogy a szõlõhegyetekre nem ültettetek fügét, azzal a megokolással, hogy keleti oldalban van.
Lovásziban a keleti oldalban, 40-50 méteres fagylefolyással nagyon szép fügefa volt évtizedeken át, rengeteg terméssel, a 60-70-80-as években.
#2130
Annak idején a néhai apósom nagykapornaki szõlõhegyén, de az én volt városi konyhakertemben is rendesen beérett a dinnye igaz, hogy csak augusztus második felére. Ezek azért nem 15 hanem 5-6 kg-osak voltak, de mézédesek, még én is élvezettel fogyasztottam õket, pedig igazából nem is szeretem a dinnyét, inkább az õszibarackért és a fügéért rajongok. Sajnos ez utóbbinak sem a szõlõhegy sem a konyhakert nem volt alkalmas, az elõbbi a K-i fekvése miatt, az utóbbi meg völgyben volt.
Ezenkívül imádtam a véralmát és vérkörtét valamint a sokféle ringlószivát is. Sajnos az ilyen gyümölcsfák zömét mára kivágták. Talán a házi pálinkafõzés tervezett liberalizálása újra meghozza a régi gyümölcsfajták becsületét és régi fényében fog ragyogni a régen oly híres zalai körte és szilvapálinka is. Érdemes lesz idejekorán Szlovéniából pálinkafõzõ apparátot hozni.
#2129
Egyetértek!! vidám
Csak kell egy jó marketing hozzá.. kacsint
#2128
15-16 kilós dinnye mellé kell egy kuli is, aki hazacipeli... Ma egy hatkilóst vittem haza, isteni édes, na de ez is jól megizzasztott (persze mást is cipeltem, nemcsak õt)
#2127
Inkább bringáznék! laza
#2126
Én meg azt kívánom, hogy 80 év múlva járókerettel tudj elcammogni.
#2125
Rengeteg olyan barackfajta van a szõlõhegyeken még mindig, magonc barack, amik nemesítve iszonyat jó fajták lennének, ráadásul mivel évtizedek óta ott tenyésznek a szõlõhegyeken, permetszert nem kaptak, és emellett teremnek és virulnak, tehát ellenálló fajták. Csak nincsenek metszve, így kicsi a gyümölcsük, nemesítve viszont marhajók lennének.
Csak össze kellene gyûjteni õket.

Ahol most a csörnyeföldi fügefák vannak, annak a területnek az alsóbb fele kicsit homokosabb talajú, és ott 15 évvel ezelõtt 15-16 kg-os dinnyék teremtek, olyan finomak voltak hogy ájulat.
Fólia, öntözés és minden egyéb nélkül.
Van egy jó viccem pl. arról, hogy miért az alföldi, gyümölcsösnek nem épp a legjobb körülmények között termesztenek barackot: Megy egy ember az utcán, látja ám, hogy valaki valamit keres az utcai lámpa alatt. Odamegy, megkérdi:
- Mit keresel?
- Elhagytam a kulcsomat.
- Pont a lámpa alatt hagytad el?
- Nem, csak azért ott keresem, mert ott van világos.

Vagyis nagyon sok mindent nagyon nem ott termesztenek, ahol annak a legjobb lenne és abból a legtöbbet ki lehetne hozni, hanem ahogy esett úgy puffant. Mostmeg, mivel hogy ott termesztik már évtizedek óta, úgy gondolják, hogy azért, mert ott lehet csak.
Pedig dehogy.
Olaszországot végigjárva érti csak az ember igazán, hogy mi megy nálunk veszendõbe.
Ugyanilyen dombokon ott minden talpalatnyi helyen gyümölcsültetvény van, itt meg erdõ és dzsungel.
Az olajfa kivételével mindent meg lehetne termelni a mi dombjainkon is, sõt, van amit még jobban, mint ott.
#2124
A dühöngés egy sor energiát elvesz az igazi tettektõl, lépj túl a sérelmeken! Bizonyíték az lesz, ha olvasom majd, hogy nagy sikerrel zajlott le a Becsehelyi fügenapok. Dühöngõnek pedig itt van ez: Link laza

Amit írtam, nem feledem, ám ha 80 év múlva csak járókeretre támaszkodva tudnék elcammogni az elsõ ilyen eseményre, akkor marhára be fogok rágni!
#2123
Ezen dolgozom már egy ideje!
Csak elõtte be kell bizonyítani, hogy ez valós, és elõtte ki kellett hogy dühöngjem magam, mert valóban dühítõ.
De nagyon remélem, hogy néhány év múlva megvalósul, amirõl írsz laza
Majd ne felejtsed el, amit írtál most laza
#2121
Flookamóka!
Lépj a tettek mezejére, szervezz becsehelyi bornapokat és/vagy fügenapokat stb., propagáljátok, hogy nálatok milyen nagyszerû a klíma, finom a káki, rekord termést hoz a kivi! Odacsõdül egy rakás ember, jól érzi magát, lát, hall, ízlel stb.
Nagyobb perspektívája van, mint annak, hogy egy évtizedekkel ezelõtti tankönyvízû idézet és annak vélt vagy valós következményei miatt dühöngsz, miközben meg pl. a Balaton partján minden hétvégén valahol ropja a nép, issza a finom bort. És ugyanígy tesz a többi nagy borvidék is, hogy ismertek legyenek.
Nézz csak körül!

Hajrá!
#2120
Gondolom a megfelelõ szõlõmûvelési és borkezelési kultúra hiánya volt az oka annak is, hogy a filoxéravész után Zalában nagyon sok helyen direkttermõkkel - noha, cormin, delaware, othello - pótolták az elpusztult régi "nemes" szõlõállományt, mert ennek a termesztése nem igényelt különösebb felkészültséget és szakértelmet. Aztán az is belejátszhatott ebbe, hogy a történelmi Zala megyéhez tartozott a lendvai mellett, a balatonmelléki és a balaton-felvidéki borvidék is és az itt termett borok ha nem is biztos, hogy jobbak, de híresebbek és így jobban eladhatók voltak a többi zalai bornál.
Hogy Zalában ma is milyen lehetõségek lennének gyümölcstermesztésre azt az is bizonyítja, hogy a XVI-XVII. században a vidék az ország egyik leghíresebb gyümölcstermõ vidéke volt. Olvastam valahol a Kávásy családról, aki zalai birtokairól - Kávás, Boncodfölde - többek között a bécsi udvart is ellátta gyümölccsel, sõt dinnyével (!) is. Ha eleink annak idején éltek a kedvezõ feltételekkel, akkor ma miért nem használjuk ki a lehetõségeket? Ha én gyümölcstermelõ lennék összegyûjteném az elvadult zártkertekbõl a még fellelhetõ õsi zalai fajtákat és ezeket termeszteném, állítom nagy sikerük lenne ma is.
#2118
Floo a képeidrõl látszik, hogy milyen jól gondozottak a lendvai szõlõk, gondolom Szlovéniában a termelõk megfelelõ támogatást kapnak, nem úgy mint nálunk. Ha magyar oldalon maradtak volna biztos ott is olyan látvány lenne, mint sok zalai szõlõhegyen, hogy a hegy elég nagy része gondozatlan, elvadult...
A gyönyörû fügéid láttán összefutott szájamban a nyál...

Utolsó észlelés

2024-05-02 00:28:47

Ercsi

16.0 °C

00000

RH: 58 | P: 1011.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

120768

Hírek, események

Gyors váltás: visszatér a nyárias idő

Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54

pic
Már látszik a vége! Péntektől melegedés kezdődik, vasárnaptól visszatér a kora nyáriasan meleg idő.