Meteorológiai esélylatolgatások

Én valamivel optimistábbnak látom a helyzetet, ugyanis egyrészt éppen túl vagyunk egy alapvetõ makrováltáson, másrészt pedig Európa idõjárása alapvetõen az északkelet-európai hideg AC irányítása alatt áll és ez meg egy jó ideig így is maradhat. Az azori és a mar említett kelet-európai AC köze beszoruló ciklonok melegszektora egyszerûen nem tud érvényesülni, és ismerve a tel második felének bivalyerõs stacionarius AC-inak természetet, afelé hajlok, hogy a hazánkat és környéket elfoglaló kontinentális (lábas) hideg légtömeg valamilyen formában jó 2 hétig, ha nem tovább a vendégünk maradhat, elég ránézni a 200 órán túl máskor jelentõsen melegítõ GFS-fáklyara ahogy viszonylag kis szórás mellett a sokévi átlag körül sompolyog. Egy szó, mint száz: gyors visszarendezõdés, ciklonalis elõoldal, netán zonalitas február 5-ig, de lehet hogy 10-ig sem látszik az én olvasatomban esélyesnek.

Tél: január 23- kb február 3 ig...
Hát igen, néha a szerb 30 napos illetve szezonális elõre és GFS futása is tud jókat mondani, január 1. dekádjában még gyönyörûen, a jelenlegi 1-10 napos elõrejelzésekkel szinte tökéletesen megegyezõ kronológiával megfogta azt, amit késõbb aztán a hónap közepére totál elrontott. Mintha elhitte volna a saját maga által elõrejelzett szokatlan meleg periódusról, hogy ez nem fog egyszeriben megváltozni.


Link
Link

itt emlékezem arra, hogy a 2012 es tél betörést a gfs korai ûrtávlati elõréje akkor sokkal jobban megfogta. Érdekes, hogy 1-7 napos távlatban akkor is az ECM volt a befutó.

Most már csak az a kérdés, hogy a Tél valóban csak egy 10-12 napos epizód lesz -e az idei szezonban.

A mai napon megkezdödött válltozás az ország nagy részére meghozza valószínûleg igazi téli idõjárást a következõ napokban, kemény éjszakai fagyokkal.
A kérdés most az lehet vajon meddig tart ki a télies epizód?
A modelleket nézve, nyomonkövetve a kimeneteleket február 01-ig nagy valószínûséggel nagy betûs tél lesz. Ezt követõen várható egy átrendezõdés és ha az indexeket is nézem, akár jelentõsebb felmelegedés vagy visszarendezõdés sem kizárt.
Érdemes lesz kihasználni az elõttünk álló kis téli periódust.

Ismét eltelt 2 nap és lássuk milyen csoda történt:-)

Nyugati fáklyák:
Link
Link
Link
A ciklonok még mindig remekül vannak, szépen pörögnek:
Keleti, északi régió:
Link
Link
Link
Egészen elképesztõen zord idõ alakult ki, tehát a hidegbázis nagyon is adott.
Új jelenség a mediterrán térség:
Link
Link
Link
Link
Bizony a hideg légtömeg elérte a térséget és csapadékos idõ következik ciklonokkal.
Indexek:
Link
Link
Bizony sajnos a keleti szibériai maximum bitang erõs és hiába küzd az óceáni légtömeg a nagy meccsbe most épp vesztésre áll, de vannak még tartalékok ott is, és a mediterrán ciklonokkal fûszerezve még visszavághat február elejére.

Mi hol is vagyunk? Jó kérdés már 3 hatás ostromol minket, most úgy tûnik a hideg lehet a befutó és a mediterrán ciklonok csapadékai egyben. Itt lehet és lesz is elõoldal esõvel és egyre inkább hó is befutó lesz majd. Természetesen se cm, se halmazállapot, se mennyiség még nem tudható. Annyi azonban igen, hogy köszönhetõ a lábas hidegnek és az enyhe légtömegeknek, hogy bizony akár nálunk is jelentõs csapadék és akár kiadós havazás is lehet.
Utána? No arra senki sem tudja a választ x,1,2 is esélyes most az idõjárási totóban:-)
Jó éjt:-)

Hosszú idõ után újra itt, a hétvége még épp hosszútáv.

Az ECM által jó ideje várt, hét közepi skandináv Ac peremhelyzetébe foglalt lábas hideg beáramlása megvalósul.
Azaz a néhány nappal ezelõttig ezt nem váró Gfs bebukta.
Az Ecm pedig a január eleji buktája után ezt megfogta.

Aztán úgy látszik, a hideg-légtömegek által létrejövõ med.ciklon genezis megvalósul, azaz a kemény és tartós száraz hideget néhány nappal ezelõttig vizionáló Ecm ezt bebukta, a Gfs pedig behozta.

Most próbálok elõvázolni a jelenleg várt helyzetet:
A Gfs által tegnapig várt erõs elõoldal egyre inkább úgy néz ki, elmaradhat.
Oka a masszív északi Ac déli irányba húzódása miatti erõs támaszhatás. Azaz a magasnyomás minden bizonnyal nem engedi a ciklonális áramlás meredek észak felé húzódását, így a lábas hideg beszivárgása miatt akár -1 fok körüli t850 esetén is havazhat (a kulcs 925 hPa körül lehet majd).
A Gfs elmúlt féltucat futásának fokozatos erre hajlása is ezt láttatja, a ciklon pénteki, primer advekcióját lassan eltünteti, azaz szépen délre elhúzó ciklon-pályát mutat.
Ellenben a med.ciklonokra oly jellemzõ szekunder advekciót szépen elõveszi, azaz egy hétvégi, hideg advekcióval együtt felkanyarodó peremhelyzetet vizionál (ami még több mint bizonytalan).

Mennyiségi és halmazállapoti licitbe nem megyek bele, csak próbáltam a Gfs fokozatos változását ok-okozati viszonyba foglalni.

Ellenben igen necces lesz a csütörtök-vasárnap közötti makrohelyzet, így a fenti sorokat kéretik csak tájékoztatásként venni.

A bonyolult makro-helyzetet jól mutatja a Gfs rácspontomra szóló, friss légnyomási fáklyája: Link
Már 48 óra után erõsen nyílik az olló, azaz még igen nagy a bizonytalanság.

ECM-en nincs de elõoldal esély viszont van nem is kicsi. Link Link ezen képek nem gyõznek meg a télies fordulatról. Pár nap hideg vacakolást látok utána egyre inkább enyhülést. Fél napnyi havat talán láthatunk regionálisan.

Az általad említett forgatókönyv a lehetséges kimenetelek egyike. Viszont ezúttal a múlt heten meg csõdöt mondott skandináv AC jó helyen is lehet, így péntekre megerkezhet a lábas hideg teljes parádéban. Hiába lesz izlandi minimum és azori AC, ezek hatása valahol Franciaország nyugati partvidékéig érhet csupán, s amennyiben bekövetkezik Freddo koma áttörése, nem lesz könnyû kihajtani majd innen. Itt és most egy teli folytatásnak egy jó 60-65%-ot adok, kevéssé telies GFS-fáklya ide vagy oda szerk. a friss ECM igencsak télre van hangolva, zonalitasnak nyoma sincs rajta

Makroszinoptikai helyzet más de az akkori helyzet lenne most akkor jobban örülnék mert idén jóval több hideg van ÉKn és több esély lenne a hideg télhez. Az idei makroszinoptikai képben erõsen ott lebeg az elõ oldal esélye.

Volt bizony 2007-ben is egy Pál-nap környéki próbálkozás, csak azt teljesen más makroszinoptikai szituáció "szállította"
Az akkori kép:

Link

A mostani:

Link

Látod, szó sincs megismétlõdésrõl. Felületes ránézésre sok minden hasonlíthat, viszont nem árt a dolgok mélyére hatolni.

Tegnap óta alig változtak az indexek, tegnapelõttrõl tegnapra enyhítettek valamelyest, de sokkal kisebbet, mint amit Jan 15-rõl 16-ra hûtöttek. Na AZ volt a durva váltás, a zuhanás. Kockás szépen be is linkelte anno a társalgóban: Link Összességében tehát még mindig messze alacsonyabban van az AO, mint 3 napja.
Pontosan ugyanakkora esélyét látom a hirtelen csökkenésének, mint növekedésének és stagnálásának, hiszen mindegyikre volt bõven példa már ezen a télen.
A 2006/2007-es télhez való analógia pedig már majdhogynem kínos: eddig sem volt ugyanolyan a két tél, és igazán elhanyagolható annak az esélye, hogy ezután lesz ugyanolyan.

Mind a GFS, mind az ECM ensembléje tartja a jelentõs lehûlést 1 hét távolságban.

Bizony bizony mekkorát fordult egy nap az index és az elõrejelzések. Fociban ez olyan lenne mint egy az egyben vezeti a játékos a labdát a kapura de végül a kapusba rúgja és onnan 5 méterre hagya el a játékteret így szöglet! Két nap múlva kiderül a szögletbõl lesz e gólhelyzet vagy kirúgás(nyugati írányítás)! Így viszont igen valószínû a 2006/07es tél megismétlõdése akkor is volt egy pálfordulói próbálkozás mint most lehetséges.

Tévedés, a mélyponton vagyunk. Ez arra lesz elég, hogy a mostani kellemes enyheség után visszaessen a hõmérséklet egy picit átlag feletti szintre, de semmi komoly ebbõl még nem látszik.
Ez a friss mai:
Link
Link
Ez bizony minden szinten jelentõs emelkedés.
Sokkal stabilabb mint a fáklyatagok.
Tehát amit írtam, hogy az óceánon a légtömeg nem nyugszik és bizony összekapcsolódás sincs. Így a két hatalmas anticiklon között kényszerpályán enyhe levegõt szállít a kontinens belseje így hazánk fölé is.
A szibériai maximum gyengül az izlandi minimum és az azori maximum is erõre kap, ez bizony nyugati áramlás fog hozni a következõ kisebb lehûlés után. Tény van még kiút és néhány hPa nyomás sülyedése vagy emelkedése még sok, akár tél felé is billentheti a dolgot.
A kisebb lehûlés meglesz majd ismét elõoldal és enyhe óceáni légtömegeknek van a legnagyobb esélye, jelenleg. Mondom térjünk vissza két nap múlva.

Én a NAO-t stagnálni, az AO-t pedig stabilan süllyedni látom jelenleg.
Az elõréjük meg kb. olyan stabil, mint egy féltégla egy vödörnyi kocsonyán.

Ilyen elmélet a képzelet szüleménye, mint ahogy a hold is befolyásolja az idõjárást az is. Ilyen nincs és nem is létezett soha. Olyan minta a medvék és a többi barátai.

És mi van, ha most is elõoldal lesz? Akkor a második lövés sem talált célba? Mert simán bekövetkezhet ez is.
Két napja néztük fáklyákat és a lehetõségeket. Nézzük most is meg mi változott:
Nyugati fáklya tagok:
Link
Link
Link
Igazából nincs változás, sõt az izlandi minimum új erõre kap.
Lássuk van-é lehetõség összekapcsolódásra:
Link
Link
Link
A hatalmas szórás mellett továbbra sincs sok esély rá, a ciklonok sunnyogva a két anticiklon között préselõdve lökik be a kontinens belsejébe az óceáni léghullámokat.
Nézzünk keletre is hogy állunk ott:
Link
Link
Link
A kemény hideg adott, és talán a skandináv fáklya is szór így kialakulhat a lábas hideg Európa belseje felé vándorlása.
Az indexek:
Link
Link
A NAO és az AO is emelkedik egyelõre továbbra is nyugati dominancia várható, igaz alacsonyabb hõmérsékletekkel, és néhol fõként a hegyeinkben hóval.
Összegezve még ez is lehet bõven kapufa:-)
Maradhat a kissé hûvösebb, de átlag feletti évszakhoz képest még mindig enyhébb idõ.
Viszont itt vannak a fáklyák is:
Link
Link
Mindig a két fáklya szépen szór, de egyelõre az enyhe fordulatnak is van helye rajtuk.
Két nap múlva ismét szét nézünk.

Még egy dolog: ha az ember sokat böngészi a GFS térképarchívumát, s ott is elsõsorban a szép hidegelárasztásos helyzeteket tanulmányozza, felfigyelhet a következõre.
"Hideg" alaphelyzeteknél, mint amilyen ez a mostani (de említhetnék akár egy brit blokkba hajló félblokkot is) az alaphelyzet "elsõ lövése" gyakran mellémegy, nemigen eredményez nálunk lehûlést.
Ezután az alapszituáció is romlani, felbomlani látszik átmenetileg. Aztán néhány nap elteltével megint létrejön a "csõre töltött puska", általában kifejezettebben, mint elõször.
Hamarosan lõ is, és a második lövés gyakran nagyon betalál nekünk.
Lehet, valami ilyesminek vagyunk tanúi most is.
Persze ki kell hangsúlyozni, ez nem meteorológia, nem tudomány, csak érdekesség.
Valamennyire a Floo-féle hármasszabályra emlékeztet, és azzal össze is függ véleményem szerint.
Van a hidegakcióknak ilyenféle hármas tagozódása, ezt én is így látom:
1. Gyenge, vagy "mellé ment" hidegöblítés 2. "Célba talált" hidegfront 3.Mediciklon tevékenység, csapadék, hideg

Elfelejtkezel egy apróságról, ami ráadásul szarvashiba! Állandóan egy hét fölött mutatta ezt a 15.-16.- ai akciót, most meg a kiinduló helyzet már lassan 72 óránál van. Nagyon nem mindegy....

Az idei télen, most lehet nagy bizonyossággal élõsszõr állítani, hogy komoly téli fordulat várható, akár jelentõs havazással is a jövõhét második felétõl. A kelet európai síkságon és tõlünk északra masszív hideg bázis van, ami nagy valószínûséggel a hónap utolsó dekádjától közvetlen hatást gyakorol ránk. Tíz nappal ezelõtt kezdõdött komoly átrendezõdés Európa idõjárásban és a vártnál sokkal késõbb érkezhet meg a tél hozzánk. Nem gondolom, hogy a modell kimenetelekben vissza térne egy darabig a tavaszias hõmérsékleteket rejtõ prognózis.
Az idei tél legkomolyabb támadására számítok szerdától kezdõdõ legalább 7-10 napos idõszakban.

Vagy ha nem tudjuk a linket vagy lusták vagyunk hozzá(mint én ) elég tudni az AO index korrelációs pontjait, hogy egy modellnézegetés alkalmával a nyomás és 850hp-os hõmérséklet mellett az említett területre vetve is tisztában lehetek pozitiv vagy negativ AO-val.

Mindenesetre még mindig kissé kétkedve fogadom az újabb lehetséges értelmes téltámadást, de az eddigi modellfutások mégis ezt mutatják. Nekem az anno be nem következett 15-16-dikai hidegzuty elmaradásának keserû íze rányomta bélyegét optimizmusomra a telet illetõen.
Ami a jövõt illeti túl távoli az idõpont nekem ahhoz, hogy érdemben foglalkozzam vele. Ez a helyzetkép még biztos változni fog a most látványhóesésen át a havas latyakig minden lehet... Majd a szokásos 12-48óra lehet a döntõ a halmazállapotot, megmaradást illetõen, nem beszélve a csapadék eloszlásról és területi lefedettségérõl.
Jól néz ki a jövõ, de ebbõl még sokféle variácó összejöhet. Csak már szakadna az a hideg befele reánk...

Ha az AO feltûnõen alacsonyabb a NAO-nál, az skandináv-északkelet-európai blokkot sejtet.
Illetve esetünkben ezen blokk huzamosabb fennmaradását sejteti. A következmények ismertek.
Sokat emlegetem az idõjárás bal, illetve jobb térfeles jellegét, de nemigen reagál rá senki.
A térfelek az aneroid barométer számlapjára vonatkoznak, és arra utalnak, melyik térfélen tartózkodik sokat a mutató.
Több évtizedes, mindennapi megfigyelés alapján alakult ki bennem az a képzet, hogy a bal és jobb térfelességnek nagy prognosztikai jelentõsége van. Nem mindegy például, hogy a hidegfrontok elõtt pl. 1000 hpa közelébe süllyed a légnyomás, majd utánuk 1013 hpa közelébe emelkedik, vagy a prefrontális süllyedés csak 1013 hpa közelébe viszi le a mutatót, a front mögött pedig 1030 hepáig emelkedik a légnyomás. Az elsõ esetben erõs teknõképzõdésre, élénk mediciklon vsgy közép-európai ciklontevékenységre, hosszasan csapadékos, jó eséllyel átlagnál hidegebb idõre számíthatunk. A második esetben inkább száraz hf, majd "ránk kenõdõ" AC a valószínû folytatás. A térfelesség olyan jelleg, mely megfigyelésem szerint gyakran hosszan, több frontátvonulást magába foglalva fennmarad.Természetesen átlagértéket is nézhetünk, a hidegfrontokat azért hoztam példaként, mert esetükben a legfeltûnõbb, és legérthetõbb a dolog.
Nemrég ugrott be, hogy a térfelesség kérdése alighanem az indexekkel függ össze -nevezetesen fõleg az AO azon elemével, mely az alacsonyabb szélességek ciklonaktivitására vonatkozik. Kis túlzással mondható, hogy bal térfelesség=alacsony AO érték, jobb térfelesség=magas AO érték.
Nem véletlen, hogy a térfelesség ilyen jól mutatja a cirkuláció általános jellegét.
Mondhatnám, érdemes figyelni a térfelességet, de manapság már egy perc alatt megkaphatjuk az indexértékeket a net-rõl.

HOgy mi lesz a vége ennek az unwinternek? Végre egy csapadékos nyár

Eltel egy-két nap és nézzük az új reményeket:-)

Nyugati fáklyák:
Link
Link

Esetleg összekapcsolódás::
Link
Link
Link
Azori maximum:
Link
Izlandi minimum:
Link
Persze, hogy pozitív a NAO.
Északi hidegmag:
Link
Link
Link
Link
Link
Erõs és a közelben marad, az AO tartósan negatív értéket vehet fel.
Link
Link
Hazai fáklya:
Link
Link
Kezd már szórni.
Összegezve, nagyjából úgy állunk mint 2 napja. Az azori és skandináv anticiklon közötti pályán érkeznek az enyhe nyugati légtömegek. Így nem igazán lehet tudni ki lesz a gyõztes.
Teknõsödés is megvan már egész jó:
Link
Link
Egy dolog biztosan látható, hogy egy mozgalmasabb idõszak elõtt állunk, de ez még se havat, se hideget nem jelent bõvel lehet elõoldali helyzet ezekbõl.
Az AO lehetõséget biztosít a leszakásokra ciklonképzõdésekre és télre, viszont a NAO tovább fenntartja az izlandi minimum pörgését is. Így állunk most két nap múlva meglátjuk mit hoz a jövõ:-)

A 2. eset és a Vojejkov-tengely kapcsolatát kissé még meg kell világítani.
A Mediterráneumba az északkeleti blokkoló AC délnyugati peremén "lecsúszó" izlandi-brit depressziók a Földközi-tengeren már mint mediciklonok jelennek meg, és nagyon gyakran (valószínûleg kellõ kontinentális hidegdepó esetén) kelet felé haladva teljesen le is fûzõdnek az izlandi minimumról. Ilyen esetben a mediciklon hideg, északnyugati szektorának peremén nõ a légnyomás, az északkeleti blokkoló AC mintegy "orrot növeszt" délnyugat, azaz az Északi-tenger, Brit-szk. irányába. Végül ez a nyúlvány találkozik a nyugati áramlási szalag hullámvetése által délnyugaton már elõbb létrejött anticiklonnal, vagyis az azori északkelet felé növesztett nyúlványával. Ezzel kész is az ék-dny tengelyû AC híd a szibériai és az azori maximumok között, azaz létrejött a Vojejkov-tengely. Ez mindenképp egy lehetséges mód a Vojejkov kialakulására (lehet, több is van)
Gyanítom egyébként, hogy nagyon jelentõs északkeleti hidegfelhalmozódás esetén a Vojejkov-tengely elõoldalán (dk-i peremén) délnyugat felé mozgõ igen hideg levegõ végül "becsorog" az azori anticiklonba is, délnyugaton is szokatlan lehûlést okozva. Ekkor jön létre a klasszikus Vojejkov-tengelynek nemcsak a szinoptikai, hanem a tényleges idõjárási képe: Közép-Európában tartósan rendkívül hideg, száraz idõ, szárazföldi hideg tartós beáramlása révén, és az óceáni légtömegeknek hosszas kizáródása által a kontinens belsejébõl. Vojejkov-szerû szinoptikai kép gyakran fellép, igazi Vojejkov-tengely azonban ritka!
Visszatérve az izlandi minimum aktivitásának kérdésére: nem szabad elfelejteni, hogy a hozzánk eljutó alacsony nyomású légtömegek, légnyomási depressziók valamilyen módon szinte kivétel nélkül az Atlanti-óceán térségébõl, az izlandi minimumból erednek.
Ezek adnak idõjárásunknak dinamizmust, egy jóravaló téli havazás, hófúvás nemigen képzelhetõ el nélkülük. Kellõ mennyiségûre növekedett északkeleti hidegtömeg esetén az izlandi minimumról "lecsúszott", lefûzõdött, ezáltal mediterránná vált ciklonok a legszebb havas, téli helyzeteinket szállítják (ld. 1969/70 -es tél)
Baj csak akkor van, ha túl erõs az észak-atlanti ciklonaktivitás, és/vagy hiányzik az északkeleti hidegtömeg és a hozzá tartozó blokkoló AC.
Véleményem az, hogy az idei telünk hátralevõ heteinek sorsát az dönti majd el, vajon elégséges lesz-e az északkeleti hidegdepó, fent tudja-e tartani kellõ fejlettségben az északkelet-európai AC-t. Ha nem, akkor sem fog az a magasnyomású képzõdmény felszámolódni, helyet adva újra a vonalzonalitásnak. Legvalószínûbben ilyen esetben is csak meghátrálna kelet felé az AC, de a nyugati áramlás hullámvetéséhez, északnyugati irányítás kialakításához így is bõven elég lesz. Ez persze nem jelent szép telet nálunk, az ország nyugati felén pedig végképp nem. Hiszen a lábas hideg ebben a helyzetben nem jut el hozzánk, helyette a brit-azori AC keleti peremén felváltva áramlanak be Közép-Európába az enyhe maritim, és a hidegebb maritim-poláris légtömegek. Záporos-hózáporos, mérsékelten enyhe-mérsékelten hideg idõ várna ránk gyakori erõs, délnyugat és észak között ingadozó irányú légmozgással. Ebben a helyzetben is lehet persze kifejezettebb teknõsödés, kialakulhat megfelelõ helyen med, amely tartósabb havazást, átmenetileg keletiesre forduló légmozgást is okozhat -de ez nem jellemzõ ebben a szituációban, ehhez szerencse kell.
A másik, 2. számú lehetõség realizálódása esetén elérne az északkeleti, kontinentális hideglevegõ, és mediciklonok is nagyobb valószínûséggel befolyásolnák idõjárásunkat. Akár olyan mediciklon-sorozat is lehetne, melyet tavaly télen okozott a blokkoló AC-csúszópálya felállás.
Egyelõre úgy látszik a modellfutásokból, mintha ez utóbbinak állna a zászló. De hangsúlyozom, ez a két helyzet, ti. csúszópályás északkeleti blokk, végsõ soron Vojejkov tipusú alaphelyzet és az északnyugati irányítású szituáció egymásba hajlamos átalakulni.
GFS úrtávlatban többször mutatott már félblocking felállást is.

Szép napot kivánok! Mint alant emlitettem már, a naptevékenység erõsségét nem pusztán a napfolt(csoportok) számából kellene visszavezetni (mint ahogyan azt a szakemberek teszik), mert a folttalan napfelszini (fotoszferikus) területekrõl származnak a legerõsebb plazmafelhõ-kidobódások (Coronal Mass Ejections=CME), amire az elmúlt néhány - amióta a jelen napciklus aktivitásának másodmaximuma tart - hónapban bõven akadt példa. A koronalyukak zónáiból gyakorlatilag akadálytalanul kijutnak további plazmafelhõk, amelyek kedvezõ helyzetben kapcsolatba kerülnek a bolygó mágneses övezetével, majd a pólusoknál lejutnak a légkör alacsonyabb rétegeiig. Mindezek epizódszerû jelenségek, amelyeket a kutatók nem kalkulálnak az általános naptevékenység kiszámitásánál.
Ilyenképpen ha a napfoltgörbét az NAO- és az AO-indexekkel összevetjük, az eredmény tévútra vezethet. Vajon milyen eredményre vezethetne, ha a napfoltaktivitást a CME-kkel és a koronalyukak tevékenységével együtt elemeznék troposzférikus jelenségekkel, azok mérõszámaival?
Az NAO- és az AO-indexek nem feltétlenül kapcsolódnak a szoláris tevékenységhez. 1997/1998 telén a XX. század legerõsebb El Ninó-jelensége zajlott figyelemreméltóan magas NAO-indexekkel - a naptevékenység viszont akkoriban még alig éledezett az 1-1,5 évvel korábban tapasztalt napfoltminimumból.
A naptevékenység lassan tovább gyengül, amely döntõen meghatározhatja a következõ napok, esetleg hetek idõjárásának téliesre fordulását.

Természetesen, enyhén megnövekszik a Nap elektromágneses sugárzása a maximumok idején. (A napfáklyák adta többlet valóban meghaladja a foltok miatti kiesést.) Ám azenyhe növekedés ez esetben 0,1%-nál kisebb változást takar. Ennél még az is jóval többet (néhány százalékot) számít, hogy a Föld épp napközelben vagy naptávolban van. Mégsem tapasztalunk olyasmit, hogy alacsony szélességeken a sztratoszféra januárban felmelegszik, júliusban pedig lehûl. Úgyhogy ezen a nyomon fölösleges elindulni.

A drasztikus keleti parti hidegelárasztások láttán a télkedvelõ itt Európában ideges lesz, és joggal. Az majdnem holtbiztos, hogy az ilyen észak-amerikai hidegleszakadások "meghajtják" az izland környéki ciklontevékenységet, mely általában és legelsõ sorban nyugati, délnyugati légmozgásokat, enyhe óceáni légtömegek beáramlását jelenti az öreg kontinensen.
Mindamellett nem mindegy, hogy fenti áramlási rezsim mit "talál" Eurázsia nyugati részén.
Ha nincs jelentõs hidegfelhalmozódás Északnyugat-Eurázsiában, nincsen blokk, akkor az történik, amit december közepe óta látunk: klasszikus zonalitás, Európa délkeleti részén magas nyomású öv, északnyugaton ciklontevékenység, nagytérségi zonális áramlás.
ha ellenben van hidegfelhalmozódás és blokk Északkelet-Európában és Nyugat-Szibériában, már egész máshogy szól a nóta. Blokkoló északkeleti AC esetén szerintem 2 eset lehetséges.
1. Ha nem elég erõs a hidegdepó, akkor légtömegei nem jutnak el hozzánk, de közvetett hatást így is gyakorol a blokkolüó AC Közép és Nyugat-Európa cirkulációs viszonyaira. Az izlandi minimumhoz tartozó nyugati áramlási szalag ebben az esetben az északkeleti AC hátoldalán "kanyart vesz", és északra fordul. Ezáltal az egész szalag hullámot vet, Nyugat-Európa fölötti része is "felgörbül", ezért itt északnyugatira fordul az áramlás. A Brit-szk. fölött ennek kapcsán növekszik a légnyomás ("az azori kiterjeszkedik é felé"), ránk vonatkozólag kialakul a félblocking, északnyugati irányítás képe. Igen jellemzõ ez a figura enyhe, zonális telek második felében, mikor nem elégséges sz északkeleti hidegdepó, de a szibériai maximum valamennyire mégis megerõsödik februárra.
2. az északkeleti hidegfelhalmozódás jelentõs, és expanzív dny felé, ezért a blokkoló AC-t az atlanti légtömegek már csak délrõl képesek kikerülni. Ilyenkor jelentkezik a "csúszópályás mediciklonok" képe, amit jelenleg is mutatnak a modellek. Megjegyzendõ, hogy e két, közös mechanizmus által összekötött áramlási séma éppen közös eredeténél fogva váltogathatja egymást. Tipikus példája volt ennek 2012 februárja, mikor az északnyugati irányítást Vojejkov-tengely váltotta fel, majd újra ény-i irtányítás jött a tengely szétszakadásával.

Hangsúlyozom, hogy általam leírt mechanizmusok az én munkahipotéziseim, korrekt voltukért nem kezeskedem, hisz nem vagyok "céhbeli" légkörfizikus. Kossakiss egyik írásából vettem õket, õ egyébként nagyon benne van ezekben a dolgokban. Aztán az sem kizárt, hogy nem jól értelmeztem az õ szavait.
Ami biztos, hogy napfoltmaximumban ugyan több a sötét terület a napkorongon, de úgy tudom, az ilyenkor gyakori napfáklyák erõs sugárzása túlszárnyalja a foltok okozta sugárzási mínuszt: a szumma enyhén pozitiv, az elektromágneses sugárzás mennyisége tehát nagyobb, mint minimumban. Lehet persze, hogy ez a spektrum UV tartományára éppen nem érvényes.
Azt is elfogadhatjuk, hogy a Föld mágneses terének eltérítõ hatása miatt a részecskesugárzás jobbára csak a sarkok magaslégkörét érinti (sarki fény)
Az is elfogadható, hogy a légkörben elnyelõdõ sugárzó energia legalább egy része hõvé alakul. Azonban hogy ez mekkore melegítõ hatást jelent elektromágneses, illetve részecskesugárzás esetén, illetve ezen két sugárzás-fajta mely légrétegben nyelõdik el leginkább, az különbözõ lehet -így hatásuk is.
Még egyszer mondom, a kérdéskörbe nem akarok mélyebben belemenni, mert nem vagyok igazán kompetens ebben.
A telek minõsége és a napciklus esetleges összefüggésérõl szóló írásomat egyébként a Meteorológiai társalgóban találod, 2013-12-09 dátummal a 208763. sorszám alatt.
Azt egy szóval sem állítom, hogy a nagytérségi folyamatokat, és ezen keresztül az indexeket nem befolyásolja a naptevékenység. Mi több, fölöttébb valószínûnek gondolom az összefüggést közöttük. Csak ez az összefüggés valószínûleg nem egyszerû lineáris kapcsolat, másrászt a naptevékenység szinte biztosan csak egyike a nagytérségi folyamatokra ható tényezõknek (s könnyen lehet, nem is a legfontosabb)
Valószínû, még egy szakmabelinek se lenne könnyû kibogozni ezeket a viszonyokat.

A dolog szerintem úgy mûködhet, hogy van egy csomó cirkulációs kényszer. Ezek a kényszerek felteszem, hogy egyfajta hierarchiát alkotnak. A legerõsebb kényszer fogja meghatározni a cirkuláció alapsémáját aztán a második legerõsebb, meg a harmadik és így tovább. A kényszerek struktúrája azonban nem lehet állandó. Ha ugyanis egy adott kényszer gyengül, netán megszûnik, akkor a sorban következõ fogja meghatározni a cirkulációs képét. A dolog nyitja az lehet tehát, hogy a nap sugárzásának változásai is csak feltételesen tudják közvetlenül kényszeríteni a légkört a cirkuláció alapsémájának megváltozására. De valószínû, hogy vannak olyan kényszerek, amelyek felül tudják írni ezt a szoláris kényszert is.

Van néhány pontja az érvelésednek, ami ebben a formában nem mûködhet. A Nap sugárzását UV-ben (csakúgy, mint látható fényben) nem változtatja érdemben a napfoltciklus. Másrészt: eleve azt állítod, hogy az erõs naptevékenység a térítõknél és a sarkvidékeken is melegíti a magaslégkört, és ez a térítõknél AC-uralmat, a sarkoknál örvényességet vált ki. Mivel magyaráznád, hogy a két helyen épp ellenkezõ a hatás?

Az tény, hogy sarkvidéki magaslégkörbe napkitörések után erõs részecskesugárzás érkezik (lásd: sarki fény). De ez már a sztratoszféra idõjárásának alakításában is csak az egyik hatás a sok közül. A sztratoszférikus folyamatok hatása az alsóbb légrétegekre pedig szintén nem egyszerû történet.

Kíváncsi vagyok, mennyire erõs összefüggést találtál a magyarországi telek hõmérséklete és a naptevékenység között. Csak ránézésre tûnt úgy, hogy van közük egymáshoz, vagy kiszámoltad, milyen eséllyel szignifikáns a kapcsolat? 50 elemes minta még elég kicsi ahhoz, hogy a vakvéletlen is kihozhasson valami látszólagos összefüggést... (Ha 50-szer feldobsz egy érmét, a legritkább esetben lesz az eredmény 25 fej és 25 írás.) Azért gyanakszom ennyire, mert meglepõdnék, ha a nagytérségû folyamatok indexeit (NAO, AO) nem befolyásolná a naptevékenység, a magyarországi hõmérsékletet pedig igen... A magaslégkörbõl eredõ hatások nyilván a makroszinoptikus felállásra hatnak közvetlenebbül; amíg abból a hõmérséklethez jutunk, még több, naptevékenységtõl független változó kerül a képbe.

Vannak nagy akadályok a hidegebb idõre fordulást illetõen. Amerikában tovább tombol a tél Link Link Link és tombol a nyugati zonalitás náluk is, nyugati part, Kanada: Link (na erre a fáklyára micsoda hõbörgés menne itt nálunk! Jó tudom-tudom nálunk kisebb az ingás, stb.).
Még ha tudom is a tonnányi ellenpéldát arra az esetre, amikor mindkét régió megkapta a magáét, lassan sokkal jobban érezném magam, ha õk már nem kapnának a hideg télbõl Így viszont folyamatosan rettegve kell lesnünk az óceáni ciklontevékenységet és nagyon gyakran találjuk szembe magunkat az újabb és újabb ciklonokkal, a folyamatos nyugati szelekkel.
Kíváncsi leszek a friss NAO és AO elõrejelzésre, mennyire egy napos kisiklás volt a tegnapi elõrejelzéssorozat.

A Nuuk-i (ellenkezõ elõjelû) anomália egyenes arányosság sem mindig igaz: Link (oka gondolom a hideg amcsi ciklonok elõoldala)

A naptevékenység elvileg hatással van a hemiszférikus cirkulációs cellák (magas és alacsony nyomású övek) fejlettségére, kiterjedésére. Kossakiss korábbi írása alapján úgy képzelem (ha félreértelmeztem szavait, majd kijavít) hogy magas naptevékenység idején erõs UV sugárzás éri a térítõk táján a magaslégkört, mely ott elnyelõdve, erõs felmelegedést okoz.
A melegedés erõsíti, és a sarkok felé kiterjeszti a térítõi AC övet. A coriolis erõnek ezáltal több lesz a "municiója", felgyorsulnak a nyugatias légmozgások a térítõktõl északra, a jet hurkai laposabbakká válnak, "zár" a jet.
Alacsony naptevékenység esetén ennek ellenkezõje következik be: a térítõi AC öv visszahúzódik az egyenlítõ felé, "üresen jár" a coriolis erõ, a jet lelassul, hurkai mélyülnek.
A sarkok magaslégkörére a napból származó korpuszkuláris sugárzás van hatással. Ez szintén elnyelõdik a felsõ légrétegekben, és ott melegítés révén fokozza az örvényességet. Ez oda vezet, hogy magas naptevékenységben nehezebben alakulnak ki anticiklonok a magas szélességeken, illetve a ciklonális hatások felnyomulnak a pólus közelébe. Ez az állapot nem kedvez a kisugárzásnak, a sarki hideg légtömegek kevésbé tudnak kifejlõdni.
Alacsony naptevékenység esetén ennek a fordítottja a jellemzõ
Mindezekbõl egyenesen következik, hogy a hemiszférikus cirkulációs cellák állapotát kifejezõ AO és NAO indexnek elvileg függenie kell a naptevékenységtõl, ilyen módon: magas naptevékenység=pozitiv indexértékek - alacsony naptevékenység=negativ indexértékek.
A dolog viszont nem ilyen egyszerû. Futólag végignéztem azt a diagramot, mely az utóbbi évtizedek pozitiv és negativ indexû korszakait mutatja. Megnéztem a napfoltciklusok görbéjét is. A kettõ között nem mutatkozik egyértelmû korreláció!
A nehézséget talán úgy hidalhatjuk át, hogy feltételezzük: az indexértékek több változós függvényhez tartoznak, melynek csak egyik változója a naptevékenység. Így megmagyarázhatóvá válna, hogy a naptevékenység és az indexértékek nem mozognak együtt, viszont nyitva hagyhatnánk azt az elméletbõl következõ lehetõséget, hogy mégis közük van egymáshoz.
Javaslom, fogadjuk el munkahipotézisként azt az állítást, hogy magas naptevékenység az indexek pozitivitása felé tolja a mérleg nyelvét, alacsony pedig azok negativitásának irányába. Érdemes lenne egyszer tüzetesebben összevetni az utóbbi évtizedek indexértékeit a napfoltciklusokkal - hátha ki lehetne sütni ebbõl valamit.
Hogy az indexek erõsen befolyásolják idõjárásunkat, éspedig fõleg téli idõjárásunkat, eléggé köztudott. Negativ AO a sarki AC, a hidegtömegek megerõsítésével, nemkülönben az alacsony szélességek élénk ciklontevékenységével csapadékos, hideg telet okoz nálunk. Poziticv indexérték esetén a mérsékelt szélességekig felnyomuló térítõi anticiklonok, valamint az élénk sarki ciklontevékenység, gyengébb lehûlés miatt száraz, enyhe telet okoznak a mi szélességünkön. Feltehetõen ez a hemiszférikus légkörzési állapot van amögött a megfigyelés mögött, hogy a kifejezetten enyhe telek nálunk rendszerint viszonylag szárazak is.
Fentiekbõl következik, hogy a hemiszférikus cirkulációs cellák állapotán keresztül a naptevékenység hat a mi telünk milyenségére. Erõs naptevékenység az enyhe, száraz tél irányába tolja a folyamatokat, alacsony tevékenység a hideg, csapadékos irányába.
Természetesen ez már sok tényezõs dolog, melynek csak egyik tényezõje a napciklus.
Nemrégiben megvizsgáltam, hogy az utóbbi 50 év emlékezetesen hideg, illetve nagyon enyhe telei a napfoltciklus mely fázisában következtek be. Bár sok a kivétel, az elmélettel egybecsengõ összefüggés halványan bár, de felismerhetõ: a leghidegebb telek többnyire naptevékenységi minimumok környékén léptek fel. A kiemelkedõen enyhék pedig maximumok környékén.

Szép napot kivánok!
Rudolfking: Ez igy nagyon helyénvaló. Nem kell, de nem is szabad maradéktalanul egyetérteni mások elméleteivel, észrevételeivel. Isten ments ettõl! Bólogatójánosokkal sajnos amúgy tele a világ.
Szeke: Normális téli idõjárási helyzetben az alsó sztratoszféra hõmérséklete éppen szélességünk mentén a legmagasabb, Észak felé haladva csökken a hõmérséklet. A pólus és az egyenlitõ fölött azonos hõmérsékletet találunk. A hideg sarki sztratoszféra zonális örvénylést vált ki, oly módon, melyben a magassággal nyugati szélnyirás keletkezik.
Néhány év elteltével a tél kellõs közepén a poláris örvény pár nap alatt jelentõsen deformálódik, majd szétesik. Ezt a folyamatot a sarki sztratoszféra erõteljes felmelegedése kiséri, melynek eredményeként a meridionális hõmérsékleti gradiens megfordul: cirkumpoláris keleti áramlási rendszer épül ki. Az 50 hPa-os szinten a felmelegedés elérheti az 50 Celsius fokot.
A kutatók szerint az energiaátvitel a troposzférából indul ki, amely folyamatot a planetáris hullámok bonyolitják le. A hirtelen felmelegedés az északi félteke sajátossága. Ezért úgy gondolják, hogy a függõleges energiaátvitelért az orografikus kényszer kiváltotta hullámok a felelõsek (a déli félteke 81 százalékát óceán boritja, igy érdemleges orografikus hatásról nem beszélhetünk).
Kérdés, hogy az északi félteke telein miért nem alakul ki minden évben gyors sztratoszférikus melegedés?
(Megfontolandó dolog, miszerint a tél közepe táján vagyunk a Naphoz s egyúttal a plazmafelhõihez a legközelebb. De ez csak egy fölszálló gondolatbuborék, amely nem tudni, mikor pukkan el. )

Tegnap olvastam egy angol meteorológiai tankönyvben, hogy a sztratoszférikus melegedést a levegõ hirtelen süllyedése is kiválthatja. Nagy területõ légsüllyedés akkor is elõállhat, ha egy termikus AC hirtelen arrább mászik?

Mélyen sajnálom, de ezekkel a sorokkal már nem fogunk egyetérteni. De nem is kell! Ha mindenki egy véleményen lenne, megakadna a tudomány fejlõdése

Igazad van, a naptevékenység földi (idõjárás) hatásaival foglalkozni kellene, hisz bolygónk a Nap (külsõ) légkörében tartózkodik, igy nem vonhatjuk ki magunkat a naphatásoktól. Ha végtelenitett egyszerûséggel - okkal és megalapozottan - a logika elve alapján azt állitom, miszerint a napaktivitási minimum negativ AO- és NAO-indexhez, a napaktivitási maximum pozitiv AO- és NAO- indexhez kapcsolható, máris megvan az egyik bizonyiték az összefüggésre. Schuurmans holland egyetemi tanár, kutató kimutatta, hogy a Földet elérõ napkitöréseket (hidrogén- és röntgen flare-kat), koronaáramlásokat követõen rövid idõn belül poláris cirrusz felhõk képzõdnek. (A gondolatot továbbfûzve természetszerûen következtethetünk arra is, hogy nem pusztán pehely-, hanem más felhõfajok is keletkezhetnek. Brian A. Tinsley, a texasi egyetem nagyon sokat idézett professzora, kutatója azt állitja, hogy napkitörések után a bolygónk felhõkkel való fedettsége megnövekszik - ezt az eredményt Almárné dr. Illés Erzsébet és társai Magyarországon végzett kutatásaikkal határozottan megerõsitik. A korreláció szoros a napkitörések és a felhõsödés között. Roberts és Olson elmélete a tudósok körében már közszájon forog: kimutatták, hogy akkor, amikor a szoláris mágneses szektorhatárok áthaladnak bolygónkon, az Egyesült Államok északi részeit - különösen télen - igen fejlett ciklonok vonulnak végig. Az örvényességi index magas, amit a sokáig kétkedõ Hines és Halevy is megerõsitett.
A naphatás ezek és saját megfigyeléseim szerint viszonylag igen rövid idõ alatt létrejön a felsõ troposzférában. Az "idõromlás" (lehûlés, csapadék, erõs szél) legkésõbb egy hét alatt le is cseng.
A fórum témájánál maradva nem árt, ha megismétlem: jelenleg úgy néz ki, hogy a Nap valamelyest elcsendesedett, s ha a keleti napperemen legtöbb egy hétig nem fordulnak be újabb vagy visszatérõ foltok (egy stabil vagy tartósan aktiv napfolt 27 földi nap alatt jut vissza ugyanoda a Nappal együttforogva), akkor a január utolsó napjai és/vagy a február elsõ része télies epizóddal telhet. Meglátjuk.

NEM! Olvasd el még egyszer: "Akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja, és a kapcsolat épp ellentétes elõjelû lehet? Érezhetõen sûrû a köd a témában " Ez egy KÉRDÉS volt, egy ironikus kérdés, miszerint ugyanarról a jelenségrõl Szeke és Te teljesen ellentétes véleményt fogalmaztatok meg, és épp Szeke-nek céloztam a kérdést, hogy ha a napfolt minimuma sztatoszférikus felmelegedéshez, az pedig blokkos (hideg) télhez vezet nálunk, az nem pont ellenkezõje annak, amit Te állítasz és nem futott bele egy totális ellentmondásba (hiszen Szeke kapásból egyetértett Veled a téma kezdetén)?
Majd utaltam arra, hogy mindez szerintem igen bizonytalan, ködös terület, kevés kutatással, sok kérdéssel és rengeteg bizonytalanító ellenpéldával, hiszen még kijelenteni sem egyszerû valamit ebben a témában, pedig pár év és pár millió tudós-óra már ráment.

A NAO index-el kapcsolatos véleményed VISZONT nem értem: nem a naptevékenység okozza a NAO index értékét véleményed szerint? Amit állítasz, abból egyértelmûen következik (nekem), hogy a napfolttevékenység (stb.) befolyásolja a NAO index értékét, és a NAO a naptól függ (konyhanyelven). Ha azt mondod, hogy ezek függetlenek, akkor van egy nagy hézag az érvelésedben.

Határozottan visszautasitom Rudolfking kemény vádját. Védekezés gyanánt közlöm:
1.) 1972. óta követem figyelemmel a naptevékenységet aktiv észlelõként és szakirodalom-tanulmányozással.
2.) Mostanában igenis erõs, sõt kiugróan magas a naptevékenység, mégha a jelzõszámok nem érik is el az elõzõ napciklusaiét.
3.) A magas napaktivitás nem merül ki a napfoltok számával és nagyságával, ugyanis a napfelszin folttalan területeirõl óriási mennyiségû plazmafelhõk dobódnak ki a világûrbe (Coronal Mass Ejection), a koronalyukak (ahonnan a szoláris plazma gyakorlatilag szabadon távozik az ûrbe) gyakorisága is feltûnõen nagy.
4.) A nagy sztratoszférikus felmelegedések - mint amilyen 1972. februárjában volt (az Idõjárás egy kiváló tanulmánnyal foglalkozott a témával) - vagy lehûlések oka még tisztázásra vár.
5.) Az annyit hangoztatott, felemlegetett 2006/2007. tele idején Európa nagy részének idõjárása nem a naptevékenységi minimum miatt volt szokatlanul enyhe: az NAO-index volt igen magas. (Akkoriban is az Egyesült Államok területén volt kemény hideg - a mérsékelt égövi ciklonok hátoldali helyzete okán -, északkeleti partjain a tenger hullámai jéggé dermedtek, rengeteg hó hullott.)
Mielõtt nekiugranánk egy szakmailag megalapozott véleménynek, tessék konkrét érvekkel alátámasztani a cáfolatot, az "akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja,..." szöveggel nem egyetérteni nem tudok, hanem kést érzek a hátamban .
Szép estét kivánok mindannyiunknak!

Akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja, és a kapcsolat épp ellentétes elõjelû lehet? Érezhetõen sûrû a köd a témában Egyébként ezen a télen csak nagyon hideg volt a sztratoszféra, bár erõs naptevékenység sem rémlik. Nézegetem a GFS-en mindig ezt a paramétert, de (1) nem tudom, mit okozhat, mit jelent igazán (2) eddig nem is volt ok "örömködésre", mert végig -80 körül pengett a sztraszoszféra.

Egyébként lehet, hogy éppen így van! lehet, hogy a napfoltmaximum sztratoszférikus melegedést okoz. És ez - persze adott körülmények megléte esetén - beindíthatja a polárfront szétesését és a hidegmag dezintegrációját.

Nem is beszélve 1941/42 rekordhideg telérõl, ami az elmúlt évszázad egyik legerõsebb napfoltmaximuma idején következett be. Kiragadott példák alapján ugyanilyen "szép" elemzéseket lehetne írni (és írtak is...) arról, hogy az erõs napfolttevékenység épp a hidegleszakadásokat támogatja.

Nem lehet, hogy inkább az a magyarázat, hogy a napfolttevékenység is egy a 6588 tagú képletben, mely meghatározza a Kárpát-medence telét?
Az, hogy 2006/2007 tele szögegyenes zonális volt és napfoltminimum alatt történt, egyértelmû bizonyíték arra, hogy a napfolttevékenység befolyása még arra is kevés volt, hogy átlag körülire javítsa egész Európa idõjárását, tehát sok száz másik hatás is legalább akkora szerepet játszik, mint a nap tevékenysége. Attól, hogy olyan szép és egyszerû összefüggésnek tûnik, mindig gondolkodjunk el azon, hogy sose létezik egyszerû megoldás egy ilyen súlyú témára.
100%-ig biztos vagyok benne, ha igazolható és erõs lenne a kapcsolat, már lennének modellek, melyek ezek alapján jeleznek elõre és lennének szakmailag elfogadott, nagy általános véleménynek a tudósok körében. Legutóbbi tudásom szerint ezek még váratnak magukra.

2011/12 telének csak a február fele volt zord elõtte december január enyhe zonális. Igen a 2006/07 tele napminimum közeli volt ott volt valami még amit ki kell deríteni, hogy mitõl volt olyan enyhe. Valószinû az igen meleg õsz is belejátszott abba... Most viszont hasonlít a korábbi nap maximumos telekhez az idõ 1989/90, 2000/01, 2011/12 es telekhez. Elõbbi kettõnél jóval erõsebb napaktivítás volt ezért lehet bízni egy 2012 február reload ba. Ebben látom az esélyt hogy a keleti lábas hideg valahogy ide csordogál egy stabil kelet-eui. ac peremén

2006/2007 tele igen erõs napfoltminimum alatt történhetett meg, és 2012 tele is igen kemény volt, ami viszont 2 éve volt, akkor azon a napfoltmaximum alatt. Nincs itt semmi kézzelfogható és biztosan garantált összefüggés a mi teleink között szerintem.

Ha jól emlékszem snowhunter ábrájára akkor pont tavaly gyengébb volt a naptevékenység... Novemberben amolyan második csúcs rajzolód ki. 2011/12 telén volt az elsõ maximum most volt a második. Korábban írtam a DAI-nak valószinû ez a második csúcs tett be mert azok az adatok amibõl viszonyítunk a decembere az még a nap aktivítás ellõtt voltak pl. szibériai hófelhalmozódás. Ha ránézzünk a jegesedési diagramra akkor láthatjuk a késõbb indult naptevékenység miatt hirtelen csökkent egy ideig a jég ami az erõs északi ciklon aktivításnak tudható be és ahogy kosakiss kollega írta ilyenkor a szubtrópusi ac följebb jön és északon pedig erõs ciklonok képzõdnek. Lehet ha napaktivítás 2012 es csökkenése folytatódik akkor egy hideg decemberen lettünk volna túl.. Jövõre nézve egyet értek Kosakiss kollegával! Ha nap lassan mérséklõdik csak akkor egy 2006/07tél bekövetkezése elég esélyes ami azért jobb lenne mint a 1997/98as legalábbis kertészeti szempontból.

Háát ,nem gyõzött meg egyik fél sem! Akkor ez a téma is olyan,mint a "napi"idõjárás,lehet ez ,de az ellenkezõje is.Mindenre van példa,de ellen példa is.

Eddig úgy tudtam, hogy a naptevékenység hatása több év után érzõdik. Ráadásul tavaly erõs volt a naptevékenység (csúcs...), zonális áramlás mégsem volt egész télen. Azaz a kapcsolat (ha van), vagy megbízhatatlan, vagy feltáratlan még.
A kutatók is eléggé megosztottak, se elfogadott elmélet, se átfogó vizsgálat sincs az ügyben, annó ezt eleget tárgyaltuk Van pár tudós, néhány cikk, de a meteorológus kutatótársadalom még nem harapott rá (és biztos okkal, nem azért mert lefizetik õket / lusták / buták).

Kosakiss felhívta a figyelmet valamikor december elején , hogy az erõs naptevékenység hatására .." a mérsékelt égövi ciklonok magas földrajzi szélességeken haladnak, fejlõdnek. A szubtrópusi anticiklonok is följebb húzódnak... " Én speciel régen láttam ilyen hihetetlenül makacs felállást, valóban bejött lényegében. Lövésem sincs hogy van e ennek köze a naptevékenységhez, de ezt nem ártott idebiggyeszteni. (Elnézést, hogy nem tudok hsz. - el, és szóról , szóra idézéssel szolgálni.)

Nem hogy beleszól, tulajdonképpen a nap miatt van egyáltalán idõjárás. A felvetés jogos, hiszen kevés biztos dolog van, de az egyik éppen az, hogy a nap hatással van az idõjárás, a makrocirkuláció aktuális állapotára is. Erre az szokott lenni csípõbõl a válasz, hogy a napból érkezõ energia kvázi-állandó, illetve hogy nem lehet bizonyítani a naptevékenység idõjárásra gyakorolt hatását. Nos a helyzet az, hogy a napállandó nem állandó. És mivel a napunk nagyságrendekkel nagyobb hõforrás mint bármi más, ezért a legkisebb ingadozások is hatással vannak az éghajlatra. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a légkör milyen pufferekkel rendelkezik, de az más lapra tartozik. Számomra érthetetlen, hogy a nap idõjárásra gyakorolt hatásait miért nem kutatják jobban.

Az idõjárás-elõrejelzésekhez valóban sehol nem használják a naptevékenység változásait, annak jellemzõit. A rendkivül bonyolult mechanizmus, a problémakör összetettsége miatt messze még az idõ, hogy a Nap aktuális állapotát visszavezethessék az idõjárás alakulására.
Hozzászólásomhoz saját tapasztalatomat és meghatározó nemzetközi szakirodalmat használtam fel.

Nincs, mert olyan nem letezik. Ha valaki rajzolgatott is olyat, akkor annak meg nem sok koze van a valos megfigyelesekhez. Ez a "hosszu evek tapasztalata" meg " a logika/okolszabaly igy kivanja" es az "allatok megerzik" egy kalap ala veheto, szoval ne tulajdonitsunk neki (egyelore) nagy jelentoseget.

Köszi.Ez kicsit furcsa számomra.Valamilyen szinten valószínû,hogy beleszól a Föld idõjárásába a Nap,ehhez képest nem veszik figyelembe.

Nincs tudomásom róla, hogy bármely idöjárás elörejelzö modellben számolnának a naptevékenységgel. Ha figyelembe akarnák venni ennek valtozasait, akkor arra egy Nap-modell is kellene

Szép napot!

Nincs véletlenül valami diagramod a naptevékenység ,hõmérséklet,csapadék változására?
Még egy kérdésem is lenne ez mindenkinek szól: hosszútávú elõrejelzéseknél (pl.:CFS ) kalkulálják a naptevékenységet?
Köszönöm elõre is!

Szép napot kivánok! Erõs naptevékenységnél (amilyen az elmúlt hetekben volt: sok napfolt, jelentõs korpuszkuláris sugárzás és plazmaáramlás, továbbá a napfoltokhoz nemigen kötõdõ koronaáramlások - Coronal Mass Ejections-ok) a mérsékelt égövi ciklonok magas földrajzi szélességeken haladtak, fejlõdtek. A szubtrópusi anticiklonok is följebb húzódtak.
A helyzet változni látszik: csökken a napfoltok száma vagy aprózódnak, lassan elmaradoznak az erõsebb korpuszkuláris kitörések. Évtizedek tapasztalata alapján ez annyit jelent, hogy a poláris területek fölött megerõsödnek az anticiklonok, kiépül a hidegbázisuk (a mágneses szektorhatárok mentén a plazmafelhõk továbbra is bejutnak a pólusok fölött, generálva a hideg levegõ felhalmozódását), másfelõl az extratropikális ciklonok is délebbre kényszerülnek, megnövelve a csapadékhullás esélyét, annak mennyiségét. Ha a naptevékenység jelenlegi csökkenõ tendenciája megmarad, akkor mintegy 10-14 nap múlva bekövetkezhet a télies fordulat Európa, igy a Kárpát-medence fölött.

Meglepõ, hogy a szerbek által várt 30napos forgatókönyv milyen szépen beigazolódni látszik.
Ez alapján jövõ héten érkezne a tél, de nagyjából február elsõ napjaiban odébb is állna.
Csak omályos sejtés, hogy februárra visszaállna a zónális jelleg és igazi tavaszi napokat kóstolgatnánk, néhol akár 20 fokkal is, de a tavaszkedvelõknek és gyümölcstermelõknek korai lenne örülni.
Díjazom hogy olyan helyen lakom am a hidegbõl a lehetõ legjobbat hozza ki, tegnap hajnalban -5 fok volt majd a melegfront elõtt is megcsíptünk éjfélkor egy -4 -et. Így nálunk sokára lesz rügybontogatás.

Kár ezért a mostani brit ciklonért, mert az egyik legjobb idei téli esélyünket teszi tönkre. Viszont frontális támadás helyett január utolsó harmadában akár bejöhet a besompolygó tél figura (ld. ECM ENS, szerda 00 UTC). Eszerint a pozitív 850 hPA értékek szép lassan úgymond lekopnak a Kárpát-medence térségérõl és a következõ ciklon melegszektora minket gyakorlatilag nem érintene, így a hónap vége felé közeledvén 4-500 m felett egyre nagyobb valószínûséggel végre teret hódítana a tél, és síkvidéken is hosszú idõ után ismét megjelenhetnének a hópelyhek (mennyiségrõl, megmaradásról itt és most persze badarság érdemben szólni), de azt már most ki lehet jelenteni, hogy nem a GFS által ûrtávban vizionált keményvonalas zonalitásnak áll a zászló, az északkelet-európai hideg- és hófelhalmozódás pedig még akár emlékezetessé is teheti a tél utolsó hónapját - ha a nagytérségi áramlási folyamatok végre kedvezõ irányt vesznek majd

Nagy nyárkedvelõként tényleg furcsa, pláne, hogy ilyen jó szituáció van és a télrajongók folyamatosan vagdossák az ereiket és dõlnek kardjaikba.
A GFS ens tagok nem várnak szignifikáns AC-t se Skandináviára, se a britekhez. Ezt a felállást betonozgatják 240 óra felett: Link azaz a brit átszakadást. Ez nekünk tartós elõoldalt jelent (ld. fáklya), és csak akkor tud hátoldalba fordulni, ha kicsit zárul a AC híd, azaz a nyugatias átszakadt blokk ciklonjai keletebbre szorulnak, "mediciklont" képezve, még ha nem is klasszikus formában. A lábas hideg valóban közel, innentõl már csak szerencse kérdése. Az, hogy most nem látszik a modelleken - nem jelent sokat.

Így van az AO-n igen jelentõs lehetõség van, hogy azért kis tél kialakuljon. És lám tegnap óta mennyit változtak a modellek is?:-) Pl most csütörtök-péntekre eddig még nem látott mértékû léhûlést tettek be. Vagy nem figyeltem vagy ez tényleg új, mert pl a -5 fokos izoterma is közel jön, eddig nem láttam.
A NAO várhatóan 0 pont körüli értéket vesz fel, így azon csak annyi a változás, hogy a telet engedi, ha pozítv lesz akkor meglátjuk, hogy még tud-é megfelelõ anticiklon, megfelelõ helyen kialakulni, hogy egyensúlyba maradjon a mérleg.
Szóval a tegnapi béna irányítás mára már nem is olyan béna, szóval jó fordulat állt be, lesz valami. Így egy csapadékosabb és talán havasabb idõszak kezdõdhet. Januárban akár elég -1 fok 850hPa-on megfelelõ mediterrán ciklon esetén, sõt a nagy havakhoz ez a legjobb. Errõl azonban még ne beszéljünk.
Ami most tény, hogy az AO egyelõre nem akar nagyon pozitív tartományt felvenni, és továbbra is esély van egy téli fordulatra.
Ha változnak az esélyek akkor figyelünk tovább mit hoz a jövõ:-)
Vicces, hogy én pont havas esélyekrõl lelkesen írok,de annyira megsajnáltam a havat váró kollégákat, hogy szívemen viselem a sorsukat, na jó azért ennyi re nem vagyok jó fej ám:-)))

Én most semmi újat nem tudok megállapítani, csak annyit, hogy az AO-elõrejelzés valóban mélyebben fut, miközben a NAO tendenciája emelkedõ maradna. A fáklyákon és a bélyegeken nem vettem észre jelentõs változást az elõzõekhez képest, így 20-a utánig maradna az elõoldali helyzet, jelenleg 21-22-én érkezõ esetleges ciklonális hatásokkal (csapadékkal). (Nem ígérkezik kifejlett medinek, de mindenképpen aktív frontrendszer lehet, de ez egyelõre mellékes.) Az utána való folytatás még mindig kérdéses. Ahogy lász említette, ez egy elég semmilyen helyzet, és ilyen ritkán áll be tartósan. De jelen állás szerint ebbõl meridionálisra váltás esetén könnyen lehet tartós elõoldal. Erre az utal, hogy a 20-a körüli frontrendszer a modellek szerint elég lassan mozogna, és újabban felvetõdött a lehetõség Nyugat-Európát elárasztó sarki eredetû levegõnek egy északabbra húzódó óceáni AC és a frontrendszer között. A magasan maradó NAO ennek kissé ellent mond, ha a NAO magasan fog maradni eközben, akkor az AC és a frontrendszer is el kell, hogy mozduljon kelet felé.

Igazából értelmes forgatókönyv nem is jut eszembe, ami valószínûbben bekövetkezhet, egyszerûen a modellkimenetek most valahogy "nem konzisztensek", így pedig a mai futásokat nem is tudom igazán komolyan venni 20-a után.

Az 50 ECMWF ensemble tagot + a kontrol futást egészen 360 óráig futtatják, s azok között január utolsó dekádjában több esetben szerepel az általad említett AC-záródás északon, lábas hideg keletröl, s mediterrán ciklonok délen kombináció.... illetve egészen vad közép-európai ciklonok is elöfordulnak. A tagok egy részén viszont újra teret hóditanának az atlanti ciklonok nyugatról, de ez talán jelenleg kisebb számban elöforduló scenárió.

En is érdeklödve várom a folytatást, ebböl még valami érdekes is kisülhet...

A GFS két új trendet rajzolt fel: a napok óta berakosgatott brit légnyomásemelkedést (ez az északi csücsök: Link ez a déli: Link ), cserébe a skandi AC leépülését: Link . Ez nem annyira jó hír, hiszen leginkább azt jelenti, hogy az óceáni ciklonok teret nyernek a skandináv térség fölé is, az AC meghátrálásra kényszerül, északkeleti skandináv térség: Link tehát egészen messze, az oroszokon túlra szorulhat. Moszkva is csak 1010-1030: Link ez semmiképp sem jó.
A forgatókönyv egyrészt már egyértelmû: azori és skandi AC közé szorult brit-mediterrán ciklonrendszer pumpálja az afrikai (!) meleget akár térségünkbe Link és ennek folytatásai lehetnek még kérdésesek: az egyik a megerõsödõ brit AC, de nem önállóan, hanem az azori nyúlványaként. Ekkor a skandináv ciklon erõsségétõl függõen fölénk nyúlhat a ciklonrendszer, okozva "2003 februárt", vagy egyéb elõoldalakat, amikor a szárazföldi (francia, É-brit) ciklonok keleti szektorába kerülünk. Egy izgalmasabb felállás, ha egy rövid idõre be tudna záródni az AC híd, vagy annak valami csökevénye, pl. GFS 00z: Link ECM 00z: Link mert akkor a mediterrán ciklonok keveredési zónájába kerülhetünk (sok elõoldal után!), vagy akár keleti lábas hideg is érkezhet. Mivel ennek jelenleg nyoma sincs a fáklyákon, illetve elborult GFS futásokat sem láttunk (amit illene, ha napi 4szer frissül!), rettenetesen kevés az esélye, de egyelõre én látom az esélyét felfedezni a modelleken. Sokkal biztatóbbnak látom a jövõképet, mint azt az elkövetkezendõ 10 hónapban fogom, így érdeklõdve várom a folytatást is!
Az elmúlt másfél hónapban szintén nem volt ilyen jó még a makrokép, eddig csak szenvedtünk a végtelenített zonalitással, most jön a téli esélyek (vagy kapufák?) ideje.

Az AO most negatív tartományba indult el ismét. Az elõrejelzések szerint várható újra emelkedés, de 20. körül egy újabb változásnak, ciklonnak érkezni kell, mert a hurkok lehetõvé teszik, így biztosan vagyok benne, hogy lesz valami. Itt elõoldat látunk a modelleken.

Azonban most egy hibrid semmilyen irányítás van, a hidegbázis megvan de a lefûzõdõ ciklonok is, pont ismét szerencsétlen, hogy nálunk elõoldal lesz. Az áramlás át akar váltani, de ezt úgy látom hosszabb idõ kell mint gondoltam, így még el tötyögünk néhány napot akár hetet is.

Úgy vélem, hogy már semmivel nincs baj, szinte minden a megfelelõ helyen de pont megint egy béna helyzetbe kerültünk no ilyen is van erre nem nagyon lehet alapozni mégis bejön. Se hó, se csapadék, se igazi elõoldal, se leszakadás olyan szerencsétlenkedés az egész. Így nagyon várom már a tavaszt, amúgy is várom de ebbõl tényleg elég volt.
Egy jó kis spanyol anticiklon kell, hogy napos szép száraz és jó meleg idõ legyen, mert ez így megint egy nagy adag trutyi lesz a héten sokfelé.

Ha viszont az AO tartósan visszamegy pozítv tartományba akkor nagyjából a semmilyen télnek megadatik a kegyelemdöfés és ismét indulhat a csigabiga, és talán jó tavaszi elõoldal sokaságát kapjuk, már ez fikció egyelõre.
Ha viszont a nagy szórás ami engem arra enged következtetni, hogy marad tartósan negatív tartományba akkor indulhat egy változékony csapadékos és akár télies idõ, de ez még nagyon képlékeny. Az a helyzet, hogy nem vennék mérget egyik variációra sem. Nem baj a héten a tél fele eltelik aztán csak kijutunk ebbõl a szánalomból valahogy.
Meglátjuk egyelõre semminek nem kedvez ez a pancser helyzet sajnos:-( Ja igen egy valaminek a tömény trutyinak ismét:-(

A szürke végére reagálva:
Tulajdonképpen pontosan ez történik: az óceánon az addigi modellkimenetekkel teljesen szembemenve most úgy tûnik, hogy a következõ pár napon teljesen elmarad a zonalitás gyengülésem (még ha az korábban is csak átmenetinek lett elõrejelezve). Az AO-nál, ha a mérték szórását nem nézzük, csak a meredekségeket, akkor majdnem az elõrejelzett tartomány végéig emelkedés várható, és csak 25-e körül látható esély ebben változásra, ami ennek a folyamatnak a tartósabb folytatását sugallhatja.

"...szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac?"
Igazából semmilyen statisztikai jelenség nem figyelhetõ meg e tekintetben az AC kialakulási helyek között. Vannak olyan helyek, ahol szeret kialakulni AC, azonban a földrajzi tulajdonságok mellett nagyban meghatározza ezt a makroszinoptikai elõzmény is.
Azért vannak földrajzi tulajdonságok: egy AC kialakulását nagyban segíti a homogén felszínhõmérséklet, ami mindkét helyen ki tud alakulni. Szárazföldek esetében a sík területek ennek kedvezõbbek (ilyen pl. a Kelet-Európai-síkság). Tengerek esetében az erõs áramlásoktól mentes területek (Azori-szk. környéke, Északi-tenger).

"Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett?"
Ez esetben télrõl van szó, nyáron ilyen ritka, és nem stabil.
Nem mindegy, hogy milyen a harmatpont., és hogy ciklon van, vagy AC. Ciklon esetében nincs helyi hatás, így a z áramlások irányítják a légtömeg sorsát. AC alatt, ha szárazföldön vagyunk, akkor a derült ég hatására éjszaka a Föld kisugárzása alulról hûti a levegõt, ami inverziót hoz létre, és ez stabilizálja azt (nem lesznek függõleges áramlások). Mivel télen a nappali energiabevétel az éjszakai kisugárzást nem fedez, ez addig folytatódik, amíg a talajon le nem hûl a levegõ a harmatpontig. Ekkor már köd alakul ki, és innentõl ennek a teteje lesz a kisugárzó. A köd belseje, illetve alja oly módon hûlhet tovább, hogy a kicsapódó víz a felszínre rakódik, ami csökkenti a harmatpontot, azonban az sem mindegy, hogy ez a kicsapódás "visszamelegíti" a levegõt, így egyfajta kvázi-egyensúly áll be.
Így tehát egy légtömeg esetében a T850 nem befolyásoló tényezõ.
A tengeren ebbõl annyi a különbség, hogy amíg a levegõ nem telített alul, addig a Td növekszik a tengerrõl való párolgás miatt, azonban a tengerfelszín hõmérsékletének nem nagyon van napi menete, így ott nem alakul ki lábas hideg, ott általában legfeljebb izoterm rétegzõdés alakul ki.
"...a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van." Ez így önmagában nem igaz, télen AC alatt így szokott lenni.

"De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát." A hó a nagyobb albedó miatt gyorsítja az áthûlést (nappal csökkenti az energiabevételt).
A hidegmag magasabb nyomása alulról "fejleszti" az AC-t. (Szibériában ez annyira szokásos AC kialakulást okoz télen, hogy idõszakos akciócentrumnak számít.) Az AC alatt gyenge áramlások vannak. Dinamikailag egy AC nem stabil, mivel nem fújhat akármekkora szél benne. (Ez kijön matematikailag: a szélsebességre egy másodfokú egyenlet megoldóképletében negatívvá válik a gyök alatt: komplex szélsebesség: átfúj a szél az izobárokon, vagy más szóval: nem létezik geosztrófikus megoldás: nem marad meg a képzõdmény.) Ennek a következménye, hogy az AC belseje "elkenõdik", nagy területen alig változik a légnyomás. Ha sík a terület, akkor ilyenkor a helyi hatásra beinduló áramlások a hõmérsékleti mezõt is kiegyenlítik, ami ráadásul erõsen inverziós rétegzettségû. Ez a képzõdmény képes lehet arra, hogy egy érkezõ hidegfrontot saját magára felcsúsztasson. A HF által hozott lehûlésnek ugyanis akkorának kell lennie, hogy a hõmérséklet magasság szerinti változását -1°C/100 méterig kellene csökkenteni. Pl. ha a talajon (0 méteren) -30°C van, 2km magasan -10°C, az AC elõterében meg -20°C-os a front mögött érkezõ levegõ, akkor mi van? A front talaszinti légeleme 500 méterig emelkedve -25°C-ra hûl (száraz-adiabatikusan, -1°C/100m gradienssel), ahol az AC fölötti levegõ szintén -25°C-os (ha az inverzió rétegzõdését lineárisnak tesszük fel). A hidegfront tehát az alsó kb. 500 méterbe nem hatol bele. A front elvonultával az AC függõleges fejlõdése innen kezdõdik, 500 métertõl. Nagyjából így kell érteni azt, amikor egy lábas hideg, illetve egy ilyen AC stabil. (Azonban ez nem egy blocking-AC, a legtöbb blocking-AC nem így alakul ki, azok kialakulását nagyban szabályozza a makroszinoptika, hisz a Rossby-hullámok viselkedése az õ elõzményük. Ugyanakkor ez a jelenségsor egy blocking-AC esetében is bekövetkezhet, tipikusan pl. a mi hidegpárnáinknál.)



lesz_havazás: Ehhez csak annyit, hogy Pitom ma azt mondta az M1-en, hogy olyan +5,5°C körül tart a havi anomália, és ez még egy darabig biztosan nem indul csökkenésnek. Amúgy a zonalitás pedig az óceánon és Nyugat-Eu-ban egyelõre elég erõs.

Az eleje bejött, a gyengére sikerült hideg betörést K-Eu kapja, itt átmeneti ciklon.elõoldal és nyugatra zonális irányítás alakul ki várhatóan (ez most már rövidtáv). A következõ medi esélyt 20-a köré adják a modellek, azonban ez még az elõzõ esélyünknél is gyengébbnek tûnik. Most inkább igaz az, amit páran említettek, hogy nincs elég hideg tartalék egy erõs hideg betöréshez, hisz az idõpont felé közeledve a Skandinávia északi részén, és Északkelet-Európában lévõ hidegebb légtömeg a nyugat felõl ismét bejövõ erõs ciklonnak köszönhetõen várhatóan távolabb helyezõdik. És sajnos ma már annyira nem csaponganak a modellek középtávon (20-ig). Látszólag a fákya letisztult a mi környékünkön, de Európában ez nincs így.
Ehhez tegyük hozzá a NAO és az AO várható alakulását. Eddig arról volt szó, hogy most csökken az AO, majd kissé visszaemelkedik, és egy 16-ai csúcsot követõen újra csökken. Nos, ez utóbbi csökkenés helyett most további emelkedés látszik 20-22-ig, amely mellett a NAO-fáklya is kicsi emelkedésnek indult. Ezzel párhuzamosan az óceánon a fáklyák már nem adják a brit-izlandi ciklontevékenység és az azori anticiklon gyengülését sem.

Mindehhez képest az ECMWF-ben jelenleg nagyon erõsnek látszik egy kialakuló északkeleti anticiklon. Ez a GFS-fáklya néhány tagjában jelenik meg, hol erõsebben, hol gyengébben. Ez lehetne a meridionális jelleg térnyerése, tehát egy blocking, ami nálunk nagy valószínûséggel elõoldalt okozna, ugyanakkor támogatná, hogy 20-ától kezdõdõen a kontinentális hideg légtömeg ismét nyugat felé kezdjen terjeszkedni. Ha a késõbbiekben a tél szempontjából kedvezõbben alakulna a makroszinoptikus helyzet, ebbõl számomra akkor is csak a hónap legvégére tûnik esélyesnek nálunk téli (akár havas, akár hideg) idõjárás beköszönte.

Ezt amit leírtál maximálisan egyetértek. Sõt én is alig vagyok képes végig követni ezeket, de én úgy vagyok általában vele, hogy kiinduló pont számít. Csak az a baj, hogy sosem tudok megállni mindig oda lyukadok ki: Melyik volt elöbb a tyúk(Ac) vagy a tojás(ciklon)? Te voltált az aki a közelmúltban azt hiszem talán Met, társalgóban megemlítetted az Északi Sarki magasnyomásu Ac létrejöttét.Ez volt az elsõ jel. Erre reagáltam Itt lejjebb( Link ). Ezt mondtad erre: "A skandináv AC sem könnyen jön létre ilyen helyzetben tartósan, bár az még a reálisabb verzió lehet. " Mint tudjuk sikerült neki és Jan. elsõ napjaiban már ott vigyorgott a modell térképeken. Csak az általam vázol 3as kategoriában( Link ) nem vettem figyelem az Brit Ac ki nem alakulásának eshetõségét. S mivel ezt szépen kiszedték a modellek elõ is állt az a helyzet amit pl. az Ecm add. Míg a Gfs aktivabb "ceklony tevékenységgel" számol masszív elõoldali áramlással.

A nagy csata szerintem azért megy ennyire "vérre" a két(Gfs,Ecmwf) közt, mert Skandi Ac elõoldali áramlásában, a ciklonok elõoldali szelével karöltve mélyen az Északi - Sarkra rántaná fel a környezeténél jóval melegebb meleget. Csak nem mindegy, hogy a Gfsen pl. a Barents tengerig ér fel a -5fokos nyelv vagy az Ecmwfen mélyen északabbra, ényabbra Grönland északi parjait melegíti. Hisz a gfs erõsebbnek az ecm gyengébbnek számolja a csigagyárat. Mivel a Skandi Acval nem tud mit kezdeni csúszópályára kényszerülve, a hidegfronti karja mélyen délkeletebbre szorul, míg az elõoldali melegfrontja a hideg skandi ac-val ütközve fokozatosan behal. A hidegbeszivárgás a mediterrániumba pedig érthetõen mediciklonokat generál, számunkra nagyon kedvezõtlen helyen. Ezt adja az Omsz hosszútávuja is. ( Link )
De!
És itt jönn a lényeg az Ecmwf azért ragaszkodik a hidegebb verizóhoz mert õ az Ac elhelyezkedését a szárazföldi területekre és azok partjaira helyezi.Skandináv-Nyugat Szibéria által határolva. Link Így kis kaput enged a ciklonoknak észak felé. Ellenben a gfs Barrents - tenger és Skandinávia által határolt területet jelöli ki. Link

De itt kérdezném meg tõled vagy akár másoktól is aki tudja a választ, hogy szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac? Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett? Azt tudom, hogy sürübb a hideg mint a meleg és a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van. Amolyan hideg dombszerû az egész. De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát. Azt tudom hogy kisugárzás meg ilyenek. de emelheti-e a meglévõ hótakaró a képzödmény nyomását? Vagy nincs hozzá köze, nincs összefüggés.
Szerintem:
Ha óceán felett: Gfs verzio
Ha szárazföld felett: Ecm féle verzio tünhet reálisabbnak a jövõt illetõen.

Észak Európába megkezdõdött egy tartósabb téli berendezkedés. Hazánk idõjárásában a nagy bizonytalanság mellet, valószínûsíthetõ az eddigieknél néhány fokkal hidegebb idõjárás éjszakánként vissza térõ fagyokkal, a fagyzugokban akár keményebb fagyokkal is. Én erõs zonális áramlást nem tudok felfedezni a jövõben. Jó eséllyel a jövõhét végétõl csapadékosabb idõjárás várható. Az is realitás, hogy 7-8 napon belül a Kárpátmedencében komoly tél betörés kiterjedt havazással nem valószínûsíthetõ.
Január 3. dekádja még megjósolhatatlan elemzés szintjén is szerintem. Viszont egy esetleges negatív anomália már nem hiszem, hogy negatívba tudja tenni az eddigi erõs pozitív anomáliát. Tehát itt a napokban írt ecm negatív januári várakozása kis eséllyel teljesülhet be.

nemcsak a T850 et hanem az esetlegesen várható (?) mediciklon helyét is több 100 km ekkel fogják tologatni.

A következõ 1 hétben, meglátásom szerint az áramlás zónalitás irányába mutat, ez a köd és hidegpárna ellen hat, de ezek a hatások nem lesznek túl erõsek, tehát jövõ hét végét jellemezheti átmeneti ködös idõ. A max hõmérséklet 5 és 10 fok közé fixálódik, éjszaka esetleg gyenge fagyokra lehet csupán esély. Ezt követõen - néhány napra - ismét erõs elõoldalt majd meridionális jelleg térnyerést, illetve medi által berántott majd megülepedõ ÉK i hideget várok amelyet a csapongó GFS jelen futása éppen elég jól szemléltet. Az ECM ezzel szemben erõsebb lehûlést vár a jövõ hétre, mögötte ott is sejlik a HP és elõoldal, ám odáig nem "lát el". Valószínûleg a futások a T850 et sokat fogják tologatni a -3 és +3 fokos intervallumban, ami adott napon a halmazállapot hó/nem hó vonatkozásában izgalmas terep lesz, már ha lesz egyáltalán értékelhetõ csapadék, de a fõcsapást valószínûleg ez nem érinti.

A GFS-ENS-en meg most a +5°C-ok is benéznek 850-en délen. Nálunk a masszív 0°C alatti fáklya (0, -5 közötti szórással) most épp vagy 2-3°C-ot melegedett, a kedd-szerdára esedékes medit sok tag nyugatra tolta a csapadékkal együtt, nálunk meg elõoldal lenne, bár nem túl határozott lenne az áramlás, kedden inkább DK felõl, mivel inkább az ÉK felé lévõ kicsi AC-híd hatása alatt lennénk.
Fáklya hozzám: Link
. Még csapong a modell. A többit annyira nem figyeltem, de az ECM-et sejtem (a TV-s elõrékbõl): én ma este hallottam elõször egyértelmûen kimondva azt, hogy "a hét végétõl változás következik be Európa idõjárásában".
15-e körül a NAO és az AO alapján megint visszafelé kellene indulnunk a zonalitás felé. Ez egyelõre most bizonytalanabb, mint amikor a zonalitásból lefelé indultak, de ha az idõjárás hasonlóan alakul ahhoz az idõszakhoz, mint amikor az indexek voltak hasonlóak a várhatóhoz (ez kb. január elsõ pár napja), akkor jó esély lehet arra, hogy ismét egy délebbi AC alatt kapjunk hidegpárnát, de úgy, hogy az AC érkezése elõtt ÉNY, vagy NY felõl kapnánk a levegõt, ami nem lenne túl hideg, ismét.
Makroszinaoptikai modelltérképekkel ezt egyelõre nem nagyon tudnám igazolni, ahhoz arra az idõtartományra még túl kaotikus a kép a konkrét Európai idõjárás tekintetében. Kedd után kiderül.

(
Ritkán követem végig így a modellek viselkedését egy marováltás esetén úgy, hogy már az elsõ jeltõl kezdve figyelem õket. Most magam is megtapasztalhattam azokat a "jelenségeket", amiket emlegetni szoktatok ilyenkor. Az elsõ kicsit erõsebb front megjelenése a modelleken, az AO-NAO indexek megmozdulása, az ENS szórásának egyre nagyobb növekedése, majd a csapongás, s ahol most tartunk, hogy lassan lehetetlenné válik az elõrejelzés 4-5 napra elõre. Ezután majd jön a jól ismert tili-toli, medi lesz-nemlesz-holleszhalesz, és a többi, majd a vége elõtt a 6 órával korábbi elõrejelzés kikiáltása biztosként, és a végén ennek bukása, amikor az idõjárás majd kimondja az utolsó szót.
Szerethetõ...
)

A dolog úgy szép, ha az ember 1 nap múlva olvassa vissza a hsz-okat és rákattint a linkre:
az egyik 0-3 fok között jár itt hazánkban, 1 nappal késõbb ugyan 0 fok alatt, igaz Montenegronál is, de nem valami meggyõzõ, mert a meleg meg pont ránkszívódna.
Bár lehet, holnap ha rákattintok, megint -5 lesz rajta.
Alapvetõen a nyomástérképeket nézegettem, a T850 térképek alapján kizárólag már régen nem mernék mondani semmit.

A belgrádi linkkel engem is sikerült majdnem megvezetni... mire kellett vajon?

Igazad van Belgrádot néztem bocsi.

Igen ez így biztató....

Gabesz linkjein az ENS bõven 0 alatt van, -3,-5 között az országban.
A 0-ás izoterma lent fut kb. Montenegrónál mindkettõn. Minket a -5 metsz érintõlegesen.
Elég rosszul olvasod le a térképeket alighanem.

Köszönöm ismerem már vagy 10 éve.
De egyenlõre az ens is 0C körûl van. -5C körül kellene, hogy fusson egy markáns téli helyzethez. Az ecm jó északnak egyenlõre de nem délnek. Abban kiegyezhetünk, hogy már az is nagy változás ha az átlagos értékeket kezdjük el közelíteni.

Ha komolyabbanod akarod átlátni a helyzetet akkor ajánlok 2 linket
Link
Link

Tényleg nem volt hasonló idõszak de sajnos a friss gfs-t is figyelembe véve ez nem biztos, hogy nálunk telet is jelentene.
Egyre inkább a keveredési zóna felé hajlik a dolog (ami nem baj kell a csapadék) könnyen nagy esõket jelenthet az ország nagy részén, az Alpokalján esetleg havazással. Az tény az esély meg van egy komolyabb téli epizódra is, de ezt az esélyt reggeli ecm és a mostani gfs futást nézve, én nem értékelném túl.
Biztos változni fog még, mint ahogy folyamatosan változtattak is a modellek, ám akkora nagy havas helyzet a nyers modellkimenetelekbõl most nem látszik sajnos. De benne van a pakliban...

"A modellfutásokon csak olyasféle tél próbálkozást vélek felfedezni, mint a december 29-30 i idõszakban."

Eddig olvastam a kommented. Ha ezt komolyan gondoltad, akkor nyilvánvaló, hogy nagyon nem jól figyeltél meg valamit. Egész télen nem volt hasonló idõszak a modelleken, még csak megközelítõleg sem.

Szerk: mégis végigolvastam, és el nem tudom képzelni, milyen modelleket nézel, mert semmi hasonlót nem látok egyiken sem, amit te.
Ez nem beválási esélyek miatt írom, hanem tényszerûen, a mai modellfutásokat nézve.

A modellfutásokon csak olyasféle tél próbálkozást vélek felfedezni, mint a december 29-30 i idõszakban. Azaz nem kizárt hogy kedvezõ feltételek közt essen némi szilárd csapadék, de talajon még így is jó eséllyel 0 fok felett ragadunk. utána dk felõli AC benyomulást vélek felfedezni, ami alacsonyabb T850 mellett is ködmentes, hóelejénél is tavasziasabb idõt ígérne. Jan 20 án kezdenek érdekessé válni a dolgok, bár ezt itt ûrtávlatnak neveznénk, felsejlik egy gyenge AC híd lehetõsége az azorival, illetve tõlünk D-DK-re sem hal be a magasnyomás. Ez itt bizonytalan, gyenge É- ÉK áramlást hozna medigenezissel, és a nyugati ciklonok nem érnének bennünket el, s ez a helyzet arra épphogy elégséges lenne, hogy kicsivel az átlag alatti téli idõ legyen, ami januárban meg is felelne, de a helyzet nem tûnik valami stabilnak, ezt követõen szerintem kb 1 hét alatt lényegülne át egy gyenge elõoldali helyzetbe megint parttalan HP-s ködös "trutyi" idõvel "kecsegtetve". Mondjuk ha elõtte lenne némi maradó hó, akkor konzerválná a lábas hideget és egész jól is kijöhetünk belõle.

A Január 10-dike utáni hidegbetörés esélyét az Ecmwf is adja. 144órától. Ráadásul attól, hogy az AO átmenetileg kissé pozitiv indexet vet fel, a poláris területeken maradhat továbbra is hideg. Link A szakzsargon szerint az Arktikus oszcilláció elsõsorban a polárfronti ciklonaktivitás erõsségével van kapcsolatban. Mint ahogy a jelenlegi több központú ciklonrendszer furakszik majd fel oda teremtve ezzel alacsonyabb légnyomást, de hideg marad. Link Már említeni se merem( mert egyeseknek kiakad a biztosítékuk ), de az a ciklon, ami Észak - Amerikát súlytja/súlytani fogja( az elköv. 72órában) éppen eléggé visszakanyarítja a majd leszakadt hideget északra, hogy ne legyen EGYBÕL HAJTÓANYAGA az Atlanti ciklongyárnak. Ez lehet valakinek nehezen megy át pedig van némi kapcsolat. Gyenge korrelációs együtthatóként. Még ha nem is egybõl,de van. Még ha gyenge is. Íme: 96óra Link Ac orrosodás Izland felé, dél felöl, a téritõi magasnyomásu zónából. Látszik a (-) AO azaz magasnyomás pl. a Barents - tengerren és Spitzbergákkon is. 120óránál: Link A orrosodás eltünik, maradványa kelet felé a Brit szigeteken fedezhetõ fel. Oka: A Kanadai hidegmag nem megfelelõ helyzete, ami újabb ciklonok születését vonja maga után. Ez keletebbre teszi a magasnyomás betüremkedését valamint északkeleteibb, keletibb pályára számûzi a korábbi ciklonokat. De mivel az AO még mindig negatív(-), valamint a Keleti - Európai síkságon egy sekély ciklon mélyül ki az északi hidegbeáramlás miatt az Ac délfelé nyomul. 168óránál: Link E kép magáért beszél. Befurakodott melegnyelv az artikus területek felé. Azaz alacsonyabb légnyomás hatol be a AO korrelációs területére pl. a Barents- tengerre. Ergo enyhén emelkedõ AO.
Ennyi erõvel linkelhetném a Gfs kiragadott futásait is,de õ is hasonló véleményem van.

Összegzésül: Véleményem szerint Január 10-dike utáni helyzet szép kis próbálkozás lehet. Persze amennyiben a Tisza virág életû Skandináv antciklonnak sikerül számottevõ hideget lefûznie a Kelet - Európai ciklon áramlási rendszerében. Iránya az összeroskadó Skandi Ac miatt, sajna nem rajtunk hanem Kelet - Európában landol majd. De még itt sincs minden veszve.
168órán túlra már nem igazán szeretek kapaszkodni a modellek futásaiba. Mind inkább a tendencia alapon levont következtetéseim alapján szeretek latolgatni, így a leszakadó hideg probálkozásnak 3 lehetséges verziót tartok valószínûnek:

1. Ha a Skandináv anticiklon ha fel is épül, hamar összeesik és a probálkozás, az új onann megerõsödõ ciklontevékenység miatt kudarcba fullad.

2. A rövid ideig fenn álló Skandináv anticiklon a Kelet - Európai síkságra sikerül berántania a hideget, mielött "elfújná" a ciklongyár. De mivel a (+) Nao esetén gyakran áll fel Közép és Kelet - Európa felett anticiklon, így nem kizárt, hogy széle bennünket is elér. Vagy esetleg sikerül valamennyi hideget magaalá berántania kelet felöl.

3. A korábban fenntebb említett 120 órától látható Brit enyhe magasnyomású terület a Skandináv Ac.-val közösen hidat képez, a meridionális áramlási kép jönn létre Európában és az Atlanti - óceánon. Amit jelenleg az Ecmwf támogat. Nem részletezem mézesmadzag kategoria.

Mindenesetre szép kis probálkozást vélek felfedezni a modelleken. Kár, hogy a napok óta adott Skandináv Ac az Atlanti ciklongyár és a artikus anticiklon (-) negativ AO -ja miatt rövid ideig maradhat életben. Legalább is jelenleg úgy tûnik.

Akkor, amikor ezt írtad, az AO erõsen lefelé tartott. Ennek hatását láttuk is, így amit írtál, az eddig stimmelt. Azonban az utóbbi elõrejelzések szerint az AO átmenetileg kissé visszaemelkedhet 10-e környékén. Így az, hogy 10-én hidegbetörés érkezhet az ENS alapján ÉNY felõl, nem jelenti a változást, de az alacsonyabbá váló AO és a hidegbetörés erõsebb jellege között összefüggés tehetõ fel. Ugyanakkor épp a visszaemelkedés miatt ez a hidegebb periódus átmeneti lehet.
Késõbb az AO ismét lefelé indulhat, bár ez már elég bizonytalan.
Mindeközben a NAO nem mozdul nulla környékérõl. Ha az AO valóban újra csökkenni fog, akkor ez az arktikus anticiklon erõsödése és a Rossby-hullámok amplitúdó-növekedése mellett a mérsékelt övben megmaradó nyugati áramlási hajlamot sejtet. Ez pedig nálunk a decemberihez képest szélsõségesebb ingadozásokat (erõsebb elõoldalakat, és erõsebb frontokat) eredményezhet.
Így viszont az erõs nyugatias áramlás mellett a Mediterráneumban esetlegesen keletkezõ ciklonok is gyengébbek lehetnek, illetve gyorsan haladhatnak (AC híján nem nagyon fognak lelassulni, meg felkanyarodni), emellett ez késleltetheti a kontinentális hideg nyugat felé terjeszkedését is (ahogy tette eddig is). A skandináv AC sem könnyen jön létre ilyen helyzetben tartósan, bár az még a reálisabb verzió lehet. Mindehhez igazából a "legegyszerûbb" kezdõ löket talán épp az izlandi ciklon gyengülése lehet, ami a NAO csökkenését jelentené, erre azonban a modellek nem látnak számottevõ esélyt, így az egyéb verziókban bízhatunk, amibõl én a kontinentális hideg nyugat felé terjedését látom a legreálisabbnak.
A GFS-ENS alapján azonban 216 óráig szinte teljesen esélytelennek tûnik jelentõs változás.

Az 2013-as év végéhez közeledve; az óév utolsó saját hozzászólásomban kivételesen most nem teljesen hazánk jövõbeli idõjárásáról, hanem sokkal nagyobb területeket érintõ változásokról szólnék. A jelenlegi idõjárásunkat az Atlanti- óceánon uralkodó nagy kiterjedésü ciklontevékenység és az Európa középsõ és keleti részei felett kiépülõ anticiklon alakítja. Az elmúlt napokban bekövetkezett változások során az Északi-Sarki területek fölött (hosszú idõ után,végre,) nagy kiterjedésü anticiklon épült föl.Jelentõsége, azért ennyire nagy, mert az eddig cirkulációs áramlási képet a Sarki és Mérsékelt övben teljesen átrendezi, sõt TARTÓS FENNÁLLÁS ESETÉN hazánk idõjárására is nagy hatással bírHAT. Most ott tartunk, hogy az eddig nagy kiterjedésü,döntõen Észak - Amerika felett összpontosuló hidegmag két részre szakadt.Egy a meglévõ amerikai és az újonann gyökeret vert szibériai hidegmagra. Tartóságának 'második fázisának jelei' már megmutatkoznak. Egyrészt az anticiklon óramutató járásával megegyezõ áramlása folytán, az Amerikát elérõ sarki szelek, a Kanadai hidegmagot nyugatibb területek felé tolják, valamint utánpótlásukat is e területek fölé helyezik. A hidegmag áthelyezödését azonban az Atlanti mély ciklontevékenység hátráltatja; ugyanis a Labrodor félszigetre esõ részei állandó hátoldali pozicióban vannak.Jó jelnek tekinthetõ ugyanakkor a Baffin - öböl enyhe elõoldali bemelegedésének jelei ami numerikus modelleken is jól látszik. Link Ezzel szemben a következõ napokban szibériai hidegmag sem marad tétlen. Az Északi- Sarki anticiklon által gerjesztett áramlás hatására elsõként Japánt éri a hidegöblitést,majd hosszútávu hidegmag terjeszkedés indul meg Szibéria középsõ területei felett.Ennek fõ oka az anticiklon hosszan elnyúló kelet-nyugati áramlása, ami további látványos hidegmag terjeszkedést vonn maga után több irányból. Link Mindez a tendencia 180órán belüli táv. Európára gyakorolt hatása hosszútávon Kelet-Európára betüremkedõ hidegmag kelet,ék felöl.Inenntõl a meglátásom alapján az Izlandi csigagyár északnyugatabbi pályára kényszerülhet, Közép- és Nyugat-Európa sokáig elõoldali meleg szektorba tartozhat. Feltehetõen a hónap közepe tájékán 1-3napos +- csúszással a kifele hátráló ciklontevékenység hatására Skandináviában megnõhet az anticiklon hajlam, míg eközben a mediterrán térség is aktivizálodHAT. De legreálisabb tényállásom inkább a Kelet-Eu.ba betörõ hideg,majd érintõleges szituációkból adódó télies helyzetek. Én erre teszem voksom kelet nyugati megosztottsággal, Januárra kicsiny hazánkban. És pengeél szituk persze nem zárják ki, hogy mind2 képzödmény megmarad.Az Atlanti ciklongyár mind a Éki Ac.

Ezt mentettem...Link

Ameddig nem lesz makrováltás , addig nem csak enyhe idõ lesz , hanem igen száraz , csapadékszegény is. Úgy néz ki ÉK-Európában valamelyest téliesebbre fordulhat az idõ , de nálunk ez nem lesz hatással.

Az eddigi "unwinter" tél közben történik valami, ami igen érdekes és szokatlan, ezzel együtt pedig nem éppen örömteli: 0 mm-es decembert fogunk itt produkálni. Ezt nem lesz egyszerû kompenzálni, a téli csapadék rendkívül fontos az év egészére vetítve. Fõleg annak tükrében nem túl szívderítõ a kép, ha hozzá vesszük, hogy felénk a november is igen szerényre sikeredett, szemben a nyugati országrész özönvizeivel. Valaminek hamarosan történnie kell , különben...

Szerintem ugyanarról beszéltünk, idézem magam egy mondatnyival bõvebben, mint Te :
"Hamisak viszont véleményem szerint ezek is:
- Ha Amerikában van tél, nálunk ugyanakkora eséllyel van tél ill. enyheség."
Tehát szerintem is ez hamis állítás, hiszen valamilyen kapcsolat biztos van, és erre egy jó példát adtál: sokkal erõsebbek az óceáni ciklonok. Nem látok sajnos mélyre a kapcsolatok terén, ezért jó, hogy errõl írtál, sokat tanulok belõlük. Csak ezt szerettem volna hangsúlyozni: attól, hogy valamire van ellenpélda, még nem öli meg az összefüggést. Tehát egy ilyen mondat nagyon csúnya, és nem igaz:
"Amikor egyesek a nagy amerikai hidegmagot hozzák fel a telünk elfojtó okára, mindig csak mosolygok rajtuk, hiszen annyi ellenpélda van, már unom linkelgetni nekik."
Ez majdnem ezzel egyenértékû (kemény túlzással persze!):
"Amikor valaki azt mondja, azért nem lottózik, mert úgyse nyerne, mindig mosolygok rajta, hiszen annyi ember van (alternatíva: van egy ismerõs ismerõse), akinek ötöse volt a lottón."
Persze lehet (kell is) cáfolni azt is, ha valaki szintén biztosat állít (ahogy elõzõ hozzászólásomban erre a hamis állításra is volt példa), de a ló túloldalán sincs "igazság".

Elvileg az AC helyben is kialakulhat.

Más:
Már linkelték, hogy megjelent az Ural környékén a hidegfelhalmozódás lehetõsége. Ezen kívül az AO-n látom azt, hogy már jó pár napja ideje lefelé tart, és az ENS-elõrejelzés tagjainak többsége szerint ez a tendencia folytatódhat. Ez nálam is felveti a makrováltás lehetõségét, és ezt én jan. 5. környékére tippelem. Ha ez nálunk téli idõjárást fog okozni, akkor 10-e utánra tippelem az elsõ komolyabb havas helyzet lehetõségét.
Ebbe belerondít, hogy a fáklyák alapján nyugaton nem nagyon látszik jelentõs változás, így most nagyobb esélyt adok annak, hogy ha ki is alakul a hidegmag, még sokáig nem lesz ránk jelentõs hatással.

Látom te sem ismered a feltételes módot. Ennek fényében nincs értelme a semmirõl vitatkozni.

A légkörzési folyamatoktól függ lesz e ránk hatással. Szerintem vagy igen vagy nem. Persze ez is egy lehetõség. De rávilágítottál, hogy most már az Uralig kell tekinteni. Lehet Törökök belefulladnak a hóba de a lehetõség meg van, hogy mis is belefulladjunk. Érdekes az nem zavart téged, hogy rajtam kívül sokan nem értenek még egyet az komoly átrendezõdéssel.

Ha nincs olyan messze, akkor nem ebben a fórumban kell róla írni.

Egyébként szerinted az ÉK-európai történéseknek semmiféle hatása nem lehet késõbb - hangsúlyozom késõbb - Közép-Európára? A két terület idõjárása teljesen független egymástól?

Én közép Európát szoktam figyelembe venni. Január elsõ napjaiban nem valószínûsítem, hogy "hatással lesz ránk." Szerintem január 02. 03 már nincs olyan messze, nem "ûrtáv kategória". Ennyit szerettem volna.
Ha Moszkváról vagy ettõl keletre esõ területekrõl beszélünk. Akkor itt a kemény tél valószínûleg, a hónap elsõ napjaitól.

De, arra gondol. Ilyen idõtávban senki nem beszél Magyarország idõjárásáról.

És ez szerintem igen komoly változás lenne.

Link Link
Link Link
Link

Ez a hidegmag lehetõséget adhatna a zonalitás megdöntésére, tartósabb blocking-helyzet kialakulására.

Természetesen még ha össze is jön a meridionalitás, akkor sem garantált, hogy nálunk hideg, havas tél lesz belõle. De sokkal nagyobb az esélye, mint a zabolátlan csigagyár fennmaradása esetén.

Én veled ellentétben nem látok tendenciát arra vonatkozólag, hogy január elsõ napjaiban jelentõs átrendezõdés kezdõdne, ha csak nem az Ural környékén kezdõdõ hideg felhalmozódásra gondolsz. Ami hazánkat egyenlõre nem érinti nagy valószínûséggel.
Január elsõ tíz napja a modell kimenetek alapján az átlagosnál enyhébb idõt hozhat. De 6.-10. közötti idõszak nyilván a hosszútáv miatt nagyon bizonytalan már.
Szerintem 180 óráig azért érdemes eltekinteni, utána nagy a bizonytalanság. De a légköri nagy léptékû folyamatokban ezt követõen is van mit elemezgetni. Ami most egy újabb bár "gyengébb kiadású" zonális áramlást feltételez az új év elsõ hetében.
Sajnos ez nem nagy változás...

A 180 óra felett linkekkel kapcsolatban számomra semmi újat nem írtál le, csak tegnap viccesen jött ki, hogy érveltél amellett a lehetõség mellett, hogy izlandi minimum jelenlétekor is lehet nálunk is komoly téli helyzet. Ez a link pedig akkor pont egy ilyet mutatott.
Ennyi volt a kommentem lényege, és nem több, sajnálom ha nem ment át.

Ferrivel egyetértve, én a NAO-n sem látok még igazán télies idõt elõrejelzõ jeleket, és a nyomásfáklyák sem gyõznek meg egyelõre sajnos. Túl nagy a szórás még.

Bár még 4 nap hátravan a decemberbõl, sajnos idén meg kell állapítani, hogy ezúttal a DAI egy meglehetõsen nagy buktát fog elkönyvelni. Érdekes, hogy Koczkás kolléga körkérdésére viszont igazolódni látszik a többség véleménye, miszerint átlagos vagy annál kissé enyhébb decembert tartottak a legvalószínûbbnek. Lehet, hogy az lenne a legjobb megközelítés a bukta okainak vizsgálata során, ha sorra vennénk egyéb éveket, amikor a DAI csõdöt mondott, és megpróbálni esetleg egyéb tényezõket is bevonni a DAI még jobb beválasa érdekében. Hogy azért a fórum témájának is lerojam tiszteletemet: én másokkal ellentétben nem látom egy alapvetõ váltás határozott jeleit, hacsak azt nem veszem, hogy északkelet-Európában megindulhat egy határozott hidegfelhalmozodas, ami idõvel ránk is hatással lehet majd. Viszont az AO/NAO indexek legfeljebb a 0 értek körül mozognak, ami édeskevés egy határozott váltás bevállalasahoz. Ettõl azért januárban simán összejöhet egy zord periódus, de erre véleményem szerint 10-e elõtt aligha kerül sor.

Dehogy, és lesz még millió változat. Csak annyit mondtam, és mondok szmájli nélkül, hogy most egy elég jelentõs átalakulás következhet be. Semmi sem tény, csak a lehetõsége megvan. Ezt továbbra is tartom, hogy január elsõ napjaiban Európa légkörzése jelentõs átalakuláson megy át. Nem hiába jönnek ilyen futások, de ez nem jelenti azt, hogy csak ilyen futások fognak érkezni. Mondom 100 órán túlra nem érdemes egyes kimeneteleket nézni mert nagyon rossz útra visz, így van az enyhe de a hideg verzióval is. Tudjátok nálam senki nem örülne jobban egy 2006-07-es télnek, de ez ugyanolyan álom mint az 1879-es zord decembere, egy ember életébe, sõt talán több generáció éltében egy alkalommal adódik meg. Hasonló enyhe, vagy kemény hideg lehet de azt a mértéket nem fogja megütni. Így én most magamnak ellentmondok, nem keresem a nyárias futásokat, mert ennek nagyobb jelen állapotban a valószínûsége mint egy enyhe zonális áramlásnak. Aki így tesz az nem ismeri a légköri folyamatok viselkedését.
Egy tendenciát, és fõként index és nyomás kimeneteket érdemes figyelembe venni. Mit mutat a GFS ECMWF 240 óránál háát az óriás lutri nem kell bedõlni neki.
Egy-egy ilyen link:
Link
Link
Óriási butaság mert egyrészt nagyon messze van és szélsõség mind kettõ, aki ezt linkeli be, de bármit 180 óra felett az saját magáról ad ki tanúbizonyságot, és lehet látni, hogy semmi köze nincs a várható valószínûséghez. Persze jó poén, hogy látunk rajta szép színeket jó kéket, jön a hideg, de ott van a szép sárga is, de igazából ennyi.
Ez viszont:
Link
Link
Lehet egy kiinduló pont, és ez is:
Link
Link
Egy tendencia már látható, egyelõre az zajlik amit már lehet látni néhány napja, mégpedig az, hogy jó esély nyílik egy jelentõs átrendezõdéhez január elsõ napjaitól. Meglátjuk.

A jégkiterjedtsérõl nem is beszéltem, egyértelmû és köztudott, hogy az nincs közvetlen kapcsolatban a mi telünk milyenségével.
A szibériai hófelhalmozódás valóban jó volt a téli félév elején, de ez nyilván csupán egyike a hidegfelhalmozódást befolyásoló tényezõknek. A talajfagy kiterjedésérõl semmit sem tudunk, holott a hótakaróhoz hasonlóan (csak talán kisebb mértékben) ez is elszigeteli a talajhõt, elõidézi a talajközeli légréteg mértéktelen hõkisugárzását.
Szintén kiszámíthatatlan, és szeszélyes az a folyamat, mely révén kumulatíve növekvõ hidegdóm jön létre Észak-Eurázsia fölött.
Mindezzel azt akartam kifejezésre juttatni, hogy míg a grönlandi hidegtömeg nagyon stabil abból a szempontból, hogy a telek túlnyomó többségében kialakul, addig az észak-eurázsiai hidegfelhalmozódás esetleges, s a grönlandival ellentétben egyik évben létrejön, a másikban pedig nem.
Talán innen ered, hogy a mi teleink is évrõl-évre nagyon különbözõ arcot mutatnak. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermói sokéves átlaggal egyezett meg. De olyan is elõfordult, hogy a szentpétervárival.

Te futtatod az ECM-et most? Link

Gyakorlatilag ugyanazt írtuk le csak annyiban más, hogy számtalan példát hozok arra, hogy Amerikában kemény tél tombol akkor nálunk is. Arra is, hogy az izlandi csiga nagyon búg akkor is tud kemény tél lenni:-)
Abban igazad van, hogy a tél elsõ részében míg nincs meg a szibériai maximum teljes erejében, jobban érvényesülnek az nyugati léghullámok de ez sem feltétlenül van minden esetben így.

Most viszont változás kezdõdik egyre biztosabb, jön a tél lehet durvább fajtából mint gondoljuk:-)

A "bõ egy hét" még évszakos viszonylatban (pláne a magyar teleket ismerve) nézve is sok idõ. Ráadásul egy-egy makrohelyzet csak speciális esetben áll fent bõ 1 hétnél tovább.
Egy kicsit én is örülök annak, hogy beindulnak a történések. Egy stabil, országos téli havazáshoz még mindig borzasztó sok dolog hiányzik a közvelen környezetünkbõl.
A távoli kilátásokat nézve, csak a tényezõk szerencsés együttállása hozhat regionális átmeneti havazást vagy hótakarót..., azt is inkább 200 óra felett.

Tél szempontból viszont a változás vitathatatlanul pozitív irányba mutat, bár ettõl negatívabb már nem is lehetett volna, mint a kiinduló helyzetünk.
Mozgolódhat a kontinentális hideg, megjelenhet egy anticiklon kezdemény északkeleten... lassulhat az áramlás nyugatias jellege. Úgy gondolom, hogy optimista esetben január 10. után már történhetnek érdekes dolgok is.

Az ECM többedik futás adja az Újév után kiépülõ blocking-helyzetet: Link és Link
Azaz Hari Seldon és én minden valószínûség szerint mindössze egy cikloncsaláddal (azaz bõ egy héttel) számoltuk el magunkat.