Towards free and open weather data for all. The European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF) is moving towards open data, writes Umberto Modigliani. Early October will see the European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF) take a major step towards making hundreds of its forecast maps free and available to all.
Thmarc Honnan szeded h minden modell csak csökkentett felbontásban érhető el?? Meteo France Arome, 2.5 km és 1.3 km es , DWD ICON EU 6.5 km , ICON D2 2km, Ezek mind eredeti felbontásban elérhetők. És még van pár amit nem írtam le.
Adott az Arpege grib fájl, ami Europára már 5.1 km es felbontással rendelkezik tavaly nyár óta tudtommal, de a Meteo France állitólag viszont 0.1 es felbontással teszi elérhetővé, azaz 7.5 km es felbontással. Az lenne…
Adott az Arpege grib fájl, ami Europára már 5.1 km es felbontással rendelkezik tavaly nyár óta tudtommal, de a Meteo France állitólag viszont 0.1 es felbontással teszi elérhetővé, azaz 7.5 km es felbontással. Az lenne kérdés h vissza lehetne e skálázni 5.1 km re? Bár sztem nem. A másik kérdés, h ez a gyengitett felbontás mennyire térhet el az eredetitől?
Ez sajnos minden modellnél így van, hogy egy csökkentett felbontású verziót tudsz csak elérni. A GFS pl. 13 km belső felbontású, de csak 0,25 fok (Magyarországon kelet-nyugati irányban ~21 km, észak-déli irányban ~27 km-es) "képpontok" érhetők el. Ezt nem tudod felskálázni, mivel nincs a birtokodban hozzá a hiányzó információ.
Adott az Arpege grib fájl, ami Europára már 5.1 km es felbontással rendelkezik tavaly nyár óta tudtommal, de a Meteo France állitólag viszont 0.1 es felbontással teszi elérhetővé, azaz 7.5 km es felbontással. Az lenne kérdés h vissza lehetne e skálázni 5.1 km re? Bár sztem nem. A másik kérdés, h ez a gyengitett felbontás mennyire térhet el az eredetitől?
Nagyon rég nem csináltam már, de még emlékszem :) "Total precipitation" alatt az addig az időlépcsőig előrejelzett teljes összegzett csapadékmennyiséget szokták megadni, azaz pl. +120 óránál a 0-tól +120 órás időszak…
Nagyon rég nem csináltam már, de még emlékszem
"Total precipitation" alatt az addig az időlépcsőig előrejelzett teljes összegzett csapadékmennyiséget szokták megadni, azaz pl. +120 óránál a 0-tól +120 órás időszak csap.összegét, +180 óránál a 0-tól +180 órás időszak csap.összegét, stb. Ha egy részidőszakra előrejelzett csapadékösszegre vagy kiváncsi, akkor ki kell vonni egymásból az időszak végére, s elejére vonatkozó tot.prec mezőt, azaz pl:
Totprec(+6) - Totprec(+3) => +3 és +6 óra közötti 3-órás csap.összeg Totprec(+9) - Totprec(+6) => +6 és +9 óra közötti 3-órás csap.összeg Totprec(+12) - Totprec(+9) => +12 és +9 óra közötti 3-órás csap.összeg ...
Ha 1 órás csap.összeget szeretnél, akkor a total prec.-nek is 1 órás időlépcsőben rendelkezésre kell állnia. Mindezt szerintem akármelyik grib kezelő programmal meg lehet oldani. Anno Metview-val csináltam, de Eccodes-szal is mennie kell, csak 1 kivonás... Régen nem volt beépített függvény, ami ezt megcsinálta volna, de lehet már az is van.
Köszi. Használom a Metviewet és Magics ++ t is, csak nem írtam. Csak egyszerre egy számitást lehet így elvégezni, tehát ha minden egyes órára kiakarok számolni minden mezőt ami a grib fájlban van, legalábbis nekem így sikerült Metview macroval. Az Eccodessel nem tudom h lehet e ilyet csinálni, nem találtam róla infót, pedig jobb lenne, mert akkor egy bash scrpitet csinálnék belőle amit gyorsan le lehet futattni. A legjobb visszont az lenne ha Magicsal is lehetne ilyet, mert akkor az a tékép készités Python scriptjébe be lehetne írni.
Igen tudom h egy órás időlépcsőben kell h legyen tot precnek.
Közbe sikerült találni infót Metview támogatás oldalán h lehet egyszere minden mező 1órás csapadék összegét kíszámitani. Metview macroval kell ez is.
#Metview Macro precip = read("ARPEGETP.grib2") n = count(precip) # the number of fields in the fieldset precip_1h = precip[2, n] - precip[1, n-1] return precip_1h
Müködik is csak valamiért az első előrelzési időpont eltűnik. Az Arpege grib fájloknál ezért az összes grib fájl egyesitem, ez 10 grib a 12 es futásnál, többinél kevesebbet. Az Icon grib fájlóknál meg mindenképen egyesiteni kell őket, mert minden egyes órára egyésével kell letöteni az adott paramétert.
Ha esetleg lenne valaki aki ért ilyesmihez... Hogyan kell 1 órás csapadék összeget számolni total precipitation grib fájból? Illetve mivel? Wgrib2 esetleg? Én Eccodest használom, de nem találtam még infót h lehetne vele…
Ha esetleg lenne valaki aki ért ilyesmihez... Hogyan kell 1 órás csapadék összeget számolni total precipitation grib fájból? Illetve mivel? Wgrib2 esetleg? Én Eccodest használom, de nem találtam még infót h lehetne vele ilyet csinálni.
Nagyon rég nem csináltam már, de még emlékszem
"Total precipitation" alatt az addig az időlépcsőig előrejelzett teljes összegzett csapadékmennyiséget szokták megadni, azaz pl. +120 óránál a 0-tól +120 órás időszak csap.összegét, +180 óránál a 0-tól +180 órás időszak csap.összegét, stb. Ha egy részidőszakra előrejelzett csapadékösszegre vagy kiváncsi, akkor ki kell vonni egymásból az időszak végére, s elejére vonatkozó tot.prec mezőt, azaz pl:
Totprec(+6) - Totprec(+3) => +3 és +6 óra közötti 3-órás csap.összeg Totprec(+9) - Totprec(+6) => +6 és +9 óra közötti 3-órás csap.összeg Totprec(+12) - Totprec(+9) => +12 és +9 óra közötti 3-órás csap.összeg ...
Ha 1 órás csap.összeget szeretnél, akkor a total prec.-nek is 1 órás időlépcsőben rendelkezésre kell állnia. Mindezt szerintem akármelyik grib kezelő programmal meg lehet oldani. Anno Metview-val csináltam, de Eccodes-szal is mennie kell, csak 1 kivonás... Régen nem volt beépített függvény, ami ezt megcsinálta volna, de lehet már az is van.
Ha esetleg lenne valaki aki ért ilyesmihez... Hogyan kell 1 órás csapadék összeget számolni total precipitation grib fájból? Illetve mivel? Wgrib2 esetleg? Én Eccodest használom, de nem találtam még infót h lehetne vele ilyet csinálni.
Az idei év utolsó negyedében jöhet a DWD új regionális nagy felbontású modellje, az ICON D2. Amelyet a COSMO D2 leváltására hoztak létre. Link Link A DWD Open Data szerverén elvileg hamarosan elérhetőek lesznek a modell grib fájljai, onnan gondolom, mivel napokba adtak hozzá egy ICON D2 mappát.
Ha fizetsz érte... https://www.ecmwf.int/en/forecasts/charts Amúgy ENS csapadékra is vonatkozó meteogramot a met.hu-s valószínűségin kívül nem nagyon láttam. Még az shmu.sk-n van, de az csak a főfutásból, ja, meg abból…
Ha fizetsz érte... Link Amúgy ENS csapadékra is vonatkozó meteogramot a met.hu-s valószínűségin kívül nem nagyon láttam. Még az shmu.sk-n van, de az csak a főfutásból, ja, meg abból persze az yr.no-n van hasonló.
A met.hu-s az, amit keres, csak épp nem Esztergomra....
Ha fizetsz érte... https://www.ecmwf.int/en/forecasts/charts Amúgy ENS csapadékra is vonatkozó meteogramot a met.hu-s valószínűségin kívül nem nagyon láttam. Még az shmu.sk-n van, de az csak a főfutásból, ja, meg abból…
Ha fizetsz érte... Link Amúgy ENS csapadékra is vonatkozó meteogramot a met.hu-s valószínűségin kívül nem nagyon láttam. Még az shmu.sk-n van, de az csak a főfutásból, ja, meg abból persze az yr.no-n van hasonló.
Esetleg még Link de ez sem pont fáklya, hanem valószínűségi sávok vannak.
Sziasztok! Egy kérdés az ECMWF modell esetében a GFS csapadékfáklyájához https://www.wetterzentrale.de/en/show_diagrams.php?geoid=55547&model=gfs&var=4&run=12&lid=ENS&bw=1 hasonló adat elérhető valahol? Köszönöm.
Sziasztok!
Egy kérdés az ECMWF modell esetében a GFS csapadékfáklyájához Link hasonló adat elérhető valahol? Köszönöm.
Ha fizetsz érte... Link Amúgy ENS csapadékra is vonatkozó meteogramot a met.hu-s valószínűségin kívül nem nagyon láttam. Még az shmu.sk-n van, de az csak a főfutásból, ja, meg abból persze az yr.no-n van hasonló.
Sziasztok! Ne haragudjatok a tudatlanságom miatt de egy két dolgot nem értek. Még tanulgatok. :) Kaptam egy kis segítséget "Nunatak" kollégától. Rövid távú modellt kerestem ami viszonylag pontosan megmutatja hol mennyi…
Sziasztok!
Ne haragudjatok a tudatlanságom miatt de egy két dolgot nem értek. Még tanulgatok. Kaptam egy kis segítséget "Nunatak" kollégától. Rövid távú modellt kerestem ami viszonylag pontosan megmutatja hol mennyi csapadék várható. Elkezdtem nézegetni a Link WRF modelt. Rámentem a "csapadékra/accumulated snow-ra. Annyit megértettem hogy minél erősebb színt látok, annál több csapadék hullik az adott területen. A kérdésem az lenne hogy de még is ez mm-ben vagy cm-ben mennyit jelent ? Legfőképp engem Zakopáne, a Tátra és az Alacsony tátra érdekelne hogy mi várható ott a héten vasárnapig.
Ugyan ez lenne a kérdésem a Link modellel is. Hogyan kell értelmezni ?
Szia!
A meteocenter oldalon az adatok mm-ben vannak megadva csapadékra vonatkozóan. Az Accumulated Snow érték esetében az adatok kg/m2 ezt nagyn nehéz mm-re vagy centiméterre lefordítani, mivel nagyban függ attól, hogy az adott hó mennyire "nedves", vagy éppen milyen az olvadás, talajhő, stb. Azt, hogy ezt átfordítsd mm-re, ahhoz ismerni kell az adott meteorológiai szituációt és egyéb paramétereket is.
Ne haragudjatok a tudatlanságom miatt de egy két dolgot nem értek. Még tanulgatok. Kaptam egy kis segítséget "Nunatak" kollégától. Rövid távú modellt kerestem ami viszonylag pontosan megmutatja hol mennyi csapadék várható. Elkezdtem nézegetni a Link WRF modelt. Rámentem a "csapadékra/accumulated snow-ra. Annyit megértettem hogy minél erősebb színt látok, annál több csapadék hullik az adott területen. A kérdésem az lenne hogy de még is ez mm-ben vagy cm-ben mennyit jelent ? Legfőképp engem Zakopáne, a Tátra és az Alacsony tátra érdekelne hogy mi várható ott a héten vasárnapig.
Ugyan ez lenne a kérdésem a Link modellel is. Hogyan kell értelmezni ?
De hát ezek lokális, mikroléptékű dolgok, ilyen problémakörökben kár támaszkodni a GFS-re vagy az ECM-re, erre a regionális modellek valók, nem? Ezek a mezoskálát miért érintenék? Oké, a kezdeti hibák eszkalálódnak, de…
De hát ezek lokális, mikroléptékű dolgok, ilyen problémakörökben kár támaszkodni a GFS-re vagy az ECM-re, erre a regionális modellek valók, nem? Ezek a mezoskálát miért érintenék? Oké, a kezdeti hibák eszkalálódnak, de akkor meg miért pontosabb folyamatosan hosszútávon az idő előrehaladtával? Gondolok arra, hogy 180 órára előre így néz ki az elmúlt 4 GFS futás Z500+nyomástérképe: Link Régen 180 órára ennyire hasonló képek jóval ritkábbak voltak, nem volt ritka a teljes változás sem. Most is megy a tili-toli, de már egész más léptékben.
A konvekció és az egész Kárpát-medencére vonatkozó hőmérsékleti eloszlás mezoskálájú jelenség. A városhatás az már valóban mikroskála, de éppen ez az, hogy a globálmodelleken ennek nem kéne megjelennie, pláne nem hibásan. A regionális modellek meg ugye a globálisból vannak leskálázva, és ha már abban benne van a hiba, az öröklődik a másikban is.
Én nem is feltétlenül ilyen dolgokra gondoltam, hiszen tili-toli valóban mindig is volt és lesz. Még azt sem sorolnám ide, hogy a hidegpárnát nem vagy csak a valóságnál jóval visszafogottabban látják, ez is jellemző…
Én nem is feltétlenül ilyen dolgokra gondoltam, hiszen tili-toli valóban mindig is volt és lesz. Még azt sem sorolnám ide, hogy a hidegpárnát nem vagy csak a valóságnál jóval visszafogottabban látják, ez is jellemző szokott lenni. Viszont szisztematikus hibákból mintha több lenne az utóbbi időkben a globálmodellekben. Csak, hogy néhány példát említsek, és ezek pont azok, ahol a mezoskála már bejátszik: - a GFS rendre túl nagy harmatpont-depresszióval számol anticiklon esetén itt a medencében, ezért még derült, szélcsendes időben is irreálisan magas minimumokat vár - a GEM a medencehatást számolja túl, ezért irreálisan alacsony hőmérsékleteket vár megülepedő hideg légtömeg esetén - a GFS-nél a városhatás is túl van számítva, ami főként nyáron jelenik meg abban, hogy a nagyobb városok (pl. Budapest, Bécs) környékén a környező területekhez képest több fokkal alacsonyabb harmatpontot mutat (ez különösen "látványos" szokott lenni a CAPE térképen a városoknál megjelenő lyukakban) - nyáron feltűnő volt, hogy a konvekció időbeli lefolyását sokszor sem a GFS, sem az ECM nem adta jól, a GFS gyakran túl későn (a késő délutáni, esti órákban), az ECM túl korán (a délelőtti órákban) várta a felfutását (és ez kihatott nagy-felbontású regionális modellekre is, amik így szintén pontatlanabbak lettek)
De hát ezek lokális, mikroléptékű dolgok, ilyen problémakörökben kár támaszkodni a GFS-re vagy az ECM-re, erre a regionális modellek valók, nem? Ezek a mezoskálát miért érintenék? Oké, a kezdeti hibák eszkalálódnak, de akkor meg miért pontosabb folyamatosan hosszútávon az idő előrehaladtával? Gondolok arra, hogy 180 órára előre így néz ki az elmúlt 4 GFS futás Z500+nyomástérképe: Link Régen 180 órára ennyire hasonló képek jóval ritkábbak voltak, nem volt ritka a teljes változás sem. Most is megy a tili-toli, de már egész más léptékben.
Én nem is feltétlenül ilyen dolgokra gondoltam, hiszen tili-toli valóban mindig is volt és lesz. Még azt sem sorolnám ide, hogy a hidegpárnát nem vagy csak a valóságnál jóval visszafogottabban látják, ez is jellemző…
Én nem is feltétlenül ilyen dolgokra gondoltam, hiszen tili-toli valóban mindig is volt és lesz. Még azt sem sorolnám ide, hogy a hidegpárnát nem vagy csak a valóságnál jóval visszafogottabban látják, ez is jellemző szokott lenni. Viszont szisztematikus hibákból mintha több lenne az utóbbi időkben a globálmodellekben. Csak, hogy néhány példát említsek, és ezek pont azok, ahol a mezoskála már bejátszik: - a GFS rendre túl nagy harmatpont-depresszióval számol anticiklon esetén itt a medencében, ezért még derült, szélcsendes időben is irreálisan magas minimumokat vár - a GEM a medencehatást számolja túl, ezért irreálisan alacsony hőmérsékleteket vár megülepedő hideg légtömeg esetén - a GFS-nél a városhatás is túl van számítva, ami főként nyáron jelenik meg abban, hogy a nagyobb városok (pl. Budapest, Bécs) környékén a környező területekhez képest több fokkal alacsonyabb harmatpontot mutat (ez különösen "látványos" szokott lenni a CAPE térképen a városoknál megjelenő lyukakban) - nyáron feltűnő volt, hogy a konvekció időbeli lefolyását sokszor sem a GFS, sem az ECM nem adta jól, a GFS gyakran túl későn (a késő délutáni, esti órákban), az ECM túl korán (a délelőtti órákban) várta a felfutását (és ez kihatott nagy-felbontású regionális modellekre is, amik így szintén pontatlanabbak lettek)
Jó meglátások (de hát Te is ott kezdted a szakmát, ahol én évtizedekkel ezelőtt, azaz Ferihegyen). Nem akarom itt nagyon részletezni és nem is pont idevaló a társalgóba (mellesleg a numerikus modellezéssel foglalkozó szakember az igazi megmondhatója) a zavarmentesebb magasabb légkör állapota jelezhető előre "pontosan", a talajközeli paraméterek egyrészénél közelítéseket, parametrizációs eljárásokat, stb kell használni. Ehhez szakmai tudással kell támogatni a modellt, és ez már nem egyszerű történet. Mig a modell felbontást lehet növelni "könnyedén", addig az egyre kisebb területről valami helyi sajátosságot beletenni, az már fogós.
Ezt még kiegészíteném azzal, hogy olyan és annyi információ érhető el bárki számára, amit már nem mindenki tud jól kezelni, vagy egyáltalán jól értelmezni. Ez félreértéseket, majd reklamációkat szül, arról nem is…
Ezt még kiegészíteném azzal, hogy olyan és annyi információ érhető el bárki számára, amit már nem mindenki tud jól kezelni, vagy egyáltalán jól értelmezni. Ez félreértéseket, majd reklamációkat szül, arról nem is beszélve, hogy egy-egy előrejelzésből sokan csak a nekik tetsző részleteket veszik figyelembe.
Az információ dömping (pl a num modellek info halmaza) a szakemberek számára is hordoz egy nem pozitív hozadékot. Gondolok itt arra, hogy évtizedekkel ezelőtt, amikor nem volt ennyi, ilyen felbontású modell, és a modell eredmények mai szintű számítógépes megjelenítése se, az előrejelző szakembernek nagyságrendekkel jobban kellett támaszkodni a szakmai tudására, a tapasztalatira, megfigyeléseire, a kiindulási helyzet minél jobb és pontosabb elemzésére, stb.
Bizton állíthatom a numerikus modellek sokat fejlődtek az elmúlt 30-40 évben. De legyünk egy-két dologgal tisztában, nem lehet a légkör várható állapotát 100 %-s pontossággal előrejelezni. A nedvességi viszonyokat pedig…
Bizton állíthatom a numerikus modellek sokat fejlődtek az elmúlt 30-40 évben. De legyünk egy-két dologgal tisztában, nem lehet a légkör várható állapotát 100 %-s pontossággal előrejelezni. A nedvességi viszonyokat pedig különösen nem (nem egy egyszerű paraméterrel megfogható). Tovább nehezíti a dolgot, ha egyre kisebb területre bontva várjuk mit mutat a modell (közben időben meg szeretnénk egyre távolabb is menni), illetve orografikusan is tagolt területet nézek (mint pl a Kárpát-medence és környéke). Szintén bizton állíthatom, hogy 30-40-éve a szakember szinten se filoztunk azon, hogy 144 óránál most hova adja a ciklont pontosan (főleg itt a térségünkben), az fel se merült, hogy 144 óránál 20 cm-t havat adott a modell az Alpokaljára, 120 óránál meg 5 cm-t és akkor milyen már ez a modell?
Én nem is feltétlenül ilyen dolgokra gondoltam, hiszen tili-toli valóban mindig is volt és lesz. Még azt sem sorolnám ide, hogy a hidegpárnát nem vagy csak a valóságnál jóval visszafogottabban látják, ez is jellemző szokott lenni. Viszont szisztematikus hibákból mintha több lenne az utóbbi időkben a globálmodellekben. Csak, hogy néhány példát említsek, és ezek pont azok, ahol a mezoskála már bejátszik: - a GFS rendre túl nagy harmatpont-depresszióval számol anticiklon esetén itt a medencében, ezért még derült, szélcsendes időben is irreálisan magas minimumokat vár - a GEM a medencehatást számolja túl, ezért irreálisan alacsony hőmérsékleteket vár megülepedő hideg légtömeg esetén - a GFS-nél a városhatás is túl van számítva, ami főként nyáron jelenik meg abban, hogy a nagyobb városok (pl. Budapest, Bécs) környékén a környező területekhez képest több fokkal alacsonyabb harmatpontot mutat (ez különösen "látványos" szokott lenni a CAPE térképen a városoknál megjelenő lyukakban) - nyáron feltűnő volt, hogy a konvekció időbeli lefolyását sokszor sem a GFS, sem az ECM nem adta jól, a GFS gyakran túl későn (a késő délutáni, esti órákban), az ECM túl korán (a délelőtti órákban) várta a felfutását (és ez kihatott nagy-felbontású regionális modellekre is, amik így szintén pontatlanabbak lettek)
Bizton állíthatom a numerikus modellek sokat fejlődtek az elmúlt 30-40 évben. De legyünk egy-két dologgal tisztában, nem lehet a légkör várható állapotát 100 %-s pontossággal előrejelezni. A nedvességi viszonyokat pedig…
Bizton állíthatom a numerikus modellek sokat fejlődtek az elmúlt 30-40 évben. De legyünk egy-két dologgal tisztában, nem lehet a légkör várható állapotát 100 %-s pontossággal előrejelezni. A nedvességi viszonyokat pedig különösen nem (nem egy egyszerű paraméterrel megfogható). Tovább nehezíti a dolgot, ha egyre kisebb területre bontva várjuk mit mutat a modell (közben időben meg szeretnénk egyre távolabb is menni), illetve orografikusan is tagolt területet nézek (mint pl a Kárpát-medence és környéke). Szintén bizton állíthatom, hogy 30-40-éve a szakember szinten se filoztunk azon, hogy 144 óránál most hova adja a ciklont pontosan (főleg itt a térségünkben), az fel se merült, hogy 144 óránál 20 cm-t havat adott a modell az Alpokaljára, 120 óránál meg 5 cm-t és akkor milyen már ez a modell?
Ezt még kiegészíteném azzal, hogy olyan és annyi információ érhető el bárki számára, amit már nem mindenki tud jól kezelni, vagy egyáltalán jól értelmezni. Ez félreértéseket, majd reklamációkat szül, arról nem is beszélve, hogy egy-egy előrejelzésből sokan csak a nekik tetsző részleteket veszik figyelembe.
Bizton állíthatom a numerikus modellek sokat fejlődtek az elmúlt 30-40 évben. De legyünk egy-két dologgal tisztában, nem lehet a légkör várható állapotát 100 %-s pontossággal előrejelezni. A nedvességi viszonyokat pedig különösen nem (nem egy egyszerű paraméterrel megfogható). Tovább nehezíti a dolgot, ha egyre kisebb területre bontva várjuk mit mutat a modell (közben időben meg szeretnénk egyre távolabb is menni), illetve orografikusan is tagolt területet nézek (mint pl a Kárpát-medence és környéke). Szintén bizton állíthatom, hogy 30-40-éve a szakember szinten se filoztunk azon, hogy 144 óránál most hova adja a ciklont pontosan (főleg itt a térségünkben), az fel se merült, hogy 144 óránál 20 cm-t havat adott a modell az Alpokaljára, 120 óránál meg 5 cm-t és akkor milyen már ez a modell?
Bárki bármit mond és csűri csavarja különböző elméletekkel. A tény, hogy amit az utóbbi időben 3-4 éve a modellek művelnek és maga az időjárás is az a totális zűrzavar fejetlenség és abszolút kiszámíthatatlanság. És…
Bárki bármit mond és csűri csavarja különböző elméletekkel. A tény, hogy amit az utóbbi időben 3-4 éve a modellek művelnek és maga az időjárás is az a totális zűrzavar fejetlenség és abszolút kiszámíthatatlanság. És számomra ami elkeserítő ez nem hogy javulna egyre rosszabb lesz. Magyarul valamiben valahol gyökeres változás megy végbe.. Lehet badarság. Én így élem meg közel 14 év metnet és modell fürkészés során.
Hát szerintem is pár éve jobbak voltak.Volt hogy a GFS egy 970 hepás peremciklont 240 óránál bedobott és a valóság az volt és olyan is volt pl hogy UKMO meg GFS 144 óránál adott egy havas medit és az volt a valóság...Most ilyet hol látunk?
Szerintem a 2010-es évek közepe táján volt a csúcs, és az utóbbi egy-két évben rosszabbak lettek a modellek az új verziókkal. Ennek az okát viszont én nem feltétlenül az esetlegesen megváltozott időjárásban, inkább a…
Szerintem a 2010-es évek közepe táján volt a csúcs, és az utóbbi egy-két évben rosszabbak lettek a modellek az új verziókkal. Ennek az okát viszont én nem feltétlenül az esetlegesen megváltozott időjárásban, inkább a túl finom felbontásban látom, egyszerűen már túlságosan összemosódik bennük a makro- és mezoskála, és ezért az utóbbiból belezavarnak folyamatok az előbbibe.
Gfs határozottan rosszabb lett mióta belenyúltak. Pl T 2 m témában teljes csőd. De hogy a legfrissebb észrevételem írjam, kerek szemekkel nézem ebben a szezonban az Arome és Wrf modelleket is. Nem csak hidegpárnánál buknak rendszeresen 3-4fokokat minimumok terén. Tavalyig pedig tökre használható volt az arome erre a célra.
Igazából 17 év modellnézegetés után én azt mondom, egyre jobbak a modellek, a fejlődés folyamatos, a pontosság egyre messzebbre nyúlik.... Régen még 1-2 napon belül is tudták nagy meglepetések lenni, ez manapság egyre…
Igazából 17 év modellnézegetés után én azt mondom, egyre jobbak a modellek, a fejlődés folyamatos, a pontosság egyre messzebbre nyúlik.... Régen még 1-2 napon belül is tudták nagy meglepetések lenni, ez manapság egyre ritkább. Persze csodák nem történtek, de ahhoz képest, ami régen volt...
Szerintem a 2010-es évek közepe táján volt a csúcs, és az utóbbi egy-két évben rosszabbak lettek a modellek az új verziókkal. Ennek az okát viszont én nem feltétlenül az esetlegesen megváltozott időjárásban, inkább a túl finom felbontásban látom, egyszerűen már túlságosan összemosódik bennük a makro- és mezoskála, és ezért az utóbbiból belezavarnak folyamatok az előbbibe.
Bárki bármit mond és csűri csavarja különböző elméletekkel. A tény, hogy amit az utóbbi időben 3-4 éve a modellek művelnek és maga az időjárás is az a totális zűrzavar fejetlenség és abszolút kiszámíthatatlanság. És…
Bárki bármit mond és csűri csavarja különböző elméletekkel. A tény, hogy amit az utóbbi időben 3-4 éve a modellek művelnek és maga az időjárás is az a totális zűrzavar fejetlenség és abszolút kiszámíthatatlanság. És számomra ami elkeserítő ez nem hogy javulna egyre rosszabb lesz. Magyarul valamiben valahol gyökeres változás megy végbe.. Lehet badarság. Én így élem meg közel 14 év metnet és modell fürkészés során.
Igazából 17 év modellnézegetés után én azt mondom, egyre jobbak a modellek, a fejlődés folyamatos, a pontosság egyre messzebbre nyúlik.... Régen még 1-2 napon belül is tudták nagy meglepetések lenni, ez manapság egyre ritkább. Persze csodák nem történtek, de ahhoz képest, ami régen volt...
Bárki bármit mond és csűri csavarja különböző elméletekkel. A tény, hogy amit az utóbbi időben 3-4 éve a modellek művelnek és maga az időjárás is az a totális zűrzavar fejetlenség és abszolút kiszámíthatatlanság. És számomra ami elkeserítő ez nem hogy javulna egyre rosszabb lesz. Magyarul valamiben valahol gyökeres változás megy végbe.. Lehet badarság. Én így élem meg közel 14 év metnet és modell fürkészés során.
Az ensemble diagramokon egy görbesereg van: 20-30 lehetséges futás egy ábrán. A determinisztikusakon meg csak egy görbe: a "főfutás", "operatív" futás. A "futás" a modellprogramnak egy lefuttatása ilyen vagy olyan…
Az ensemble diagramokon egy görbesereg van: 20-30 lehetséges futás egy ábrán. A determinisztikusakon meg csak egy görbe: a "főfutás", "operatív" futás. A "futás" a modellprogramnak egy lefuttatása ilyen vagy olyan paraméterekkel.
Sziasztok! A "wetterzentrale" honlapon szoktam néha nézni a modelleket. Mi a különbség a "Globalmodelle ensemble" és a "Globalmodelle deterministisch" között ?
Sziasztok!
A "wetterzentrale" honlapon szoktam néha nézni a modelleket. Mi a különbség a "Globalmodelle ensemble" és a "Globalmodelle deterministisch" között ?
Az ensemble diagramokon egy görbesereg van: 20-30 lehetséges futás egy ábrán. A determinisztikusakon meg csak egy görbe: a "főfutás", "operatív" futás. A "futás" a modellprogramnak egy lefuttatása ilyen vagy olyan paraméterekkel.
2020. augusztus 26-án jön az új valószínűségi GFS (avagy GEFS), 25 kilométerre növelt felbontással, 20+1 helyett 30+1 taggal, az éjféli futást 35 naposra meghosszabbítva. Bővebben: Link (45. dia, de érdemes az egész előadást végfutni, jelentős javulásról számolnak be)
GFS mikor kap a jelenlegi 28 km felbontástól nagyobbat? Nem csodálom hogy ECMWF,de UKMO is folyamat verik...
GFS mikor kap a jelenlegi 28 km felbontástól nagyobbat? Nem csodálom hogy ECMWF,de UKMO is folyamat verik...
JoeJack jól írja, a jelenlegi felbontása 13 kilométeres. A következő frissítés (GFSv16.0) csak 2021 tavaszán esedékes, 10 kilométerre növelt horizontális, de ami talán fontosabb, 64-ről 127 vertikális szintre emelt függőleges felbontással, a legfelső szintet a mostani 50 kilométerről 80 kilométer magasra emelve. Előtte viszont a valószínűségi előrejelzés (GEFS) fog frissülni 2020 tavaszán, ugyanis ott jelenleg még a régi (FV3-at megelőző, nagyon elavult) dinamikus mag fut. Bővebben itt: Link
A jelenlegi felbontás 13 km-es. És nem gondolom, hogy a felbontás javítása segít azon, hogy egy 1000 km átmérőjű ciklon minden futásban máshol/másként/nem jelenik meg.
A jelenlegi felbontás 13 km-es.
És nem gondolom, hogy a felbontás javítása segít azon, hogy egy 1000 km átmérőjű ciklon minden futásban máshol/másként/nem jelenik meg.
Ezzel teljesen egyetértek.A honlapon viszont még mindig ez olvasható:GFS is the global weather forecast model of the US weather service run at an internal resolution of 28 km.
Még egy kérdés. A GFS jellemzően sokkal több csapadékot jelez előre, különösen hosszú távon, mint ami megvalósul, és jellemzően sokkal többet, mint az ECMWF-en alapuló yr.no. Lehet tudni, hogy ennek a hátterében mi áll (akár egy angol nyelvű cikk is érdekes lehet)? Esetleg valaki elemezte már ezt a kérdést? Köszönöm
Sziasztok! Valaki esetleg meg tudja mondani, hogy a wetterzentrale.de oldalon mikor frissülnek jellemzően a GFS futások? Elsősorban a 00 és 06-os futás érdekelne. Köszönöm!
Sziasztok!
Valaki esetleg meg tudja mondani, hogy a wetterzentrale.de oldalon mikor frissülnek jellemzően a GFS futások? Elsősorban a 00 és 06-os futás érdekelne. Köszönöm!
Valaki esetleg meg tudja mondani, hogy a wetterzentrale.de oldalon mikor frissülnek jellemzően a GFS futások? Elsősorban a 00 és 06-os futás érdekelne. Köszönöm!
Ha arra gondoltál ez alatt hogy 27 km es a felbontása, az már régóta nem így van.
Ha arra gondoltál ez alatt hogy 27 km es a felbontása, az már régóta nem így van.
Tudom, hogy az operatívot 13 km-rel futtatják alapból, de nem biztos, hogy az egyes szolgáltatók úgy jelenítik meg és/vagy a legjobb felbontást használják. Pl. a Wetterzentrale negyed fokosnak írja, ami kb. 27 km. Persze az is lehet, hogy csak elírás.
Ettől függetlenül, ha 13 km-es minden, akkor is igaz, amit írtam.
Hát persze, mert a nyílt GFS negyed fokos horizontális felbontású, tehát egy 27*27 km-es gridboxra számít egy átlagos topográfiát, amire számol egy átlagos T-t. Egy pár száz méter széles dombsági patakvölgy ehhez képest…
Hát persze, mert a nyílt GFS negyed fokos horizontális felbontású, tehát egy 27*27 km-es gridboxra számít egy átlagos topográfiát, amire számol egy átlagos T-t.
Egy pár száz méter széles dombsági patakvölgy ehhez képest nudli méretű. Szépen elsimítja a domborzatot a modell.
Ha arra gondoltál ez alatt hogy 27 km es a felbontása, az már régóta nem így van.
A wörf:) az amerikáns alapú. Csak hazai parametrizálások, stb vannak, mint Ákosnak a Balatonra, vagy amit használunk a vitorlázó-repülés támogatásához.
Pedig a hidegplacsnik eléggé az ECM hóadatára hajaznak nála is.http://gallery.site.hu/d/29111693-1/mwTA20190108_000000100.jpg Floo: A GFS-nél az egész minimum-hőmérséklet parametrizáció úgy rossz ahogy van. 8) Ilyen…
Pedig a hidegplacsnik eléggé az ECM hóadatára hajaznak nála is.Link
Floo: A GFS-nél az egész minimum-hőmérséklet parametrizáció úgy rossz ahogy van. Ilyen száraz időben gyakran előfordul, hogy teljesen irreálisan 5-10 fokos harmatpont-deficiteket is mutat éjszakára, reggelre (gyengén szeles helyzetekben is). Mondjuk most a harmatpontokat is fölélőtte éjszakára.
A harmatpont GFS-WRF alaphiba, a termikhez a használt wrf-ben nyáron (is) általában alacsonyabb harmatpontot vár, és ez nagyon nem mindegy (csak triviálisan a Cu alapnál is).
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
