Õ mondta az uhut, én pedig az urálit. Bepróbálkozok az MME-nél, hátha... 
Nem mintha lényeges lenne, de a f.h Csömör
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Nano koma, szerintem fogtál egy urálit :)Bár nem tudom mennyi középhegységi bükkös húzódik körülötted. Uhunak egy kicsit élesebb, reszelõsebb a hangja.De a fene tudja. :D Királyrét felett a Nagy-Vasfazék-völgyben,…
Nano koma, szerintem fogtál egy urálit
Királyrét felett a Nagy-Vasfazék-völgyben, márciusban igen hasonló alt koncert megy.
Itt mindig érdemes kutakodni. Túl sok hazai bagoly fajunk nincs + néhány ideiglenes vendég.
Link
Õ mondta az uhut, én pedig az urálit. Bepróbálkozok az MME-nél, hátha... Én ma voltam az Eged tövében. Felsétáltam egy darabon de ott ahol tavaly tele volt most semmi. Mondjuk elég száraz a talaj. Pár ibolyával futottam össze de kökörcsin semmi. Lehet fentebb vannak. Szombaton futottam bele…
Én ma voltam az Eged tövében. Felsétáltam egy darabon de ott ahol tavaly tele volt most semmi. Mondjuk elég száraz a talaj. Pár ibolyával futottam össze de kökörcsin semmi. Lehet fentebb vannak. Szombaton futottam bele pár tõ csillagvirágba, illetve a mai túrám során találkoztam a naposabb domboldalakon tavaszi kankalinnal.
Egyébként tõled nem messze Hercegkúton egy különleges kökörcsin faj is bontogatja már ilyenkor a szirmait, a Zimmermann-kökörcsin. ! Én ma voltam az Eged tövében. Felsétáltam egy darabon de ott ahol tavaly tele volt most semmi. Mondjuk elég száraz a talaj. Pár ibolyával futottam össze de kökörcsin semmi. Lehet fentebb vannak. Szombaton futottam bele…
Én ma voltam az Eged tövében. Felsétáltam egy darabon de ott ahol tavaly tele volt most semmi. Mondjuk elég száraz a talaj. Pár ibolyával futottam össze de kökörcsin semmi. Lehet fentebb vannak. Szombaton futottam bele pár tõ csillagvirágba, illetve a mai túrám során találkoztam a naposabb domboldalakon tavaszi kankalinnal.
Kijöttem a gyakorlatból...Habár kora tavaszi aszpektusukban kopárnak tûnnek még messzirõl a fajgazdag dolomitkopárok Csákvár felett, a vértesi Haraszt-hegyen... http://www.metnet.hu/pic/metnet_upload.php?im=www.metnet.hu_34666_l.jpg…
Üdvözletem a Bioszféra népének! Segítségeteket kérem egy bagoly(?) meghatározásában. Második napja hallom hajnalban a környéken a huhogását, de nem találtam olyan referenciahangot a neten, ami egyezne vele. Egy…
Üdvözletem a Bioszféra népének! Segítségeteket kérem egy bagoly(?) meghatározásában. Második napja hallom hajnalban a környéken a huhogását, de nem találtam olyan referenciahangot a neten, ami egyezne vele. Egy telefonos felvételt tudtam csak csinálni, de a lényeg szerintem jól hallható Link Elõre is köszönöm a segítséget
(Sajnos a hajnal fél 4-kor az utcán a távolban ordítozó ittas tinipicsák hangját nem tudtam kiszûrni)
Bár nem tudom mennyi középhegységi bükkös húzódik körülötted. Uhunak egy kicsit élesebb, reszelõsebb a hangja.De a fene tudja. Ha esetleg nem ismernéd õket: a szitakötõd Sympecma fusca (erdei rabló - tényleg ez a magyar neve :) ),az egyetlen hazai imágó alakban telelõ szita. A lepkéd meg Nymphalis xanthomelas (vörös rókalepke), felettébb jó…
Ha esetleg nem ismernéd õket: a szitakötõd Sympecma fusca (erdei rabló - tényleg ez a magyar neve
) Egy sejtelmes. :) http://www.kepfeltoltes.hu/140301/DSC_4841E_www.kepfeltoltes.hu_.jpg ---- állatvilág: http://www.kepfeltoltes.hu/140301/DSC_4897E_www.kepfeltoltes.hu_.jpg…
),az egyetlen hazai imágó alakban telelõ szita. A lepkéd meg Nymphalis xanthomelas (vörös rókalepke), felettébb jó megfigyelés. Egy elõzõ tokaji képeden is már szerepelt. Egy sejtelmes. :) http://www.kepfeltoltes.hu/140301/DSC_4841E_www.kepfeltoltes.hu_.jpg ---- állatvilág: http://www.kepfeltoltes.hu/140301/DSC_4897E_www.kepfeltoltes.hu_.jpg…
Megnézem feltétlen. :) 1 hetet még várni kell vele szerintem. Nagyon nem is kell kapaszkodni felfele. Van a tanösvény ami Eger felõl megy nyílegyenesen felfele ott a tájékoztató tábla után már össze lehet futni velük.…
Megnézem feltétlen.
Hóvirágos út http://gallery.site.hu/d/23634298-1/2014-02-27_09_53_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23634247-1/DSC09958_kicsi.jpg Aranyvesszõ http://gallery.site.hu/d/23634259-1/DSC09971_kicsi.jpg…
Késõbb is beszámolhatnál az ottani fejleményekrõl. :) mdávid: Ha az Eged hegy környékén jársz és idõd engedi, megnézhetnéd a kökörcsineket. Hétvégén készült képek:…
Késõbb is beszámolhatnál az ottani fejleményekrõl.
mdávid: Ha az Eged hegy környékén jársz és idõd engedi, megnézhetnéd a kökörcsineket.
Hétvégén készült képek: Link
1 hetet még várni kell vele szerintem. Nagyon nem is kell kapaszkodni felfele. Van a tanösvény ami Eger felõl megy nyílegyenesen felfele ott a tájékoztató tábla után már össze lehet futni velük. Amúgy tavasszal az egri oldal gyönyörû. Nagyezerjófû, Pázsitos és magyar nõszirom , bíboros kosbor, leánykökörcsin, pacsirtafû, harangvirágok széles skálája Ha nem is mediterrán, de a partvidék ugyanolyan USDA zónában van, mint a mediterrán vidék http://www.uk.gardenweb.com/forums/zones/hze.html 8) A térkép kinagyítható, kattints Norvégiára!
Ha nem is mediterrán, de a partvidék ugyanolyan USDA zónában van, mint a mediterrán vidék Link
A térkép kinagyítható, kattints Norvégiára!
Nálunk a mediterrán hatás teljesen kizárt, mégis kezdõdik a tavasz: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=826557220694106&l=0c40784561 https://www.facebook.com/photo.php?fbid=826557227360772&l=0789924aaa…
Nálunk a mediterrán hatás teljesen kizárt, mégis kezdõdik a tavasz: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=826557220694106&l=0c40784561 https://www.facebook.com/photo.php?fbid=826557227360772&l=0789924aaa…
Egy kis tavaszi hangulat http://gallery.site.hu/d/23628521-1/DSC09906_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23628515-1/DSC09909_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23628512-1/DSC09920_kicsi.jpg…
Egy kis tavaszi hangulat http://gallery.site.hu/d/23628521-1/DSC09906_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23628515-1/DSC09909_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23628512-1/DSC09920_kicsi.jpg…
Igazán megtiszteltetés az "értelmes erdészek" közé sorolódni! Bár ez is inkább elméletiséget, sem mint tõmellettiséget jelenti sajnos. ;) De elárulom - bár a többség tisztában van vele - hogy szigorúan szakmai…
Igazán megtiszteltetés az "értelmes erdészek" közé sorolódni!Bár ez is inkább elméletiséget, sem mint tõmellettiséget jelenti sajnos.
De elárulom - bár a többség tisztában van vele - hogy szigorúan szakmai végzettség alapon, e kitüntetõ tiszteletbeli cím mellett, egy kicsit töris, egy kicsit fõdrajzos, és hogy tovább súlyosbítsam még, elsõsorban humánökológus vagyok.
Még, ha 10 éve dolgozom is az állami erdõgazdálkodásban és két éve viszem a hátamon a szakma 150 éves folyóiratát.
Ez utóbbinak köszönhetõen azonban egy picivel mélyebb pillantásokat nyerhetek a problémás ügyekben, akár ebben az újra hevesen hullámzó akác kérdésben is.
Ami megint csak ott kezdõdik, mint minden ennyire összetett kérdés, hogy az akác fafaj hazai történetének helyi szintû és kellõ mélységû ismerete nélkül (ez nevezzük erdészet- és erdõkezelés-történetnek), illetve a több, mint két évszázados hazai fafaj politika legalább vázlatos ismerete nélkül, kb. annyi értelme van az akácról sarkalatos véleményeket megfogalmazni, mint az ukrán válságról érdemben nyilatkozni annak, aki pl. a Hetmanátus fogalmáról még a norma életben nem hallot.
Ha már értelmes erdész lettem..had legyek szerénytelen is (csak a cél miatt), és had hivatkozzam magamat kedves szakmai folyóiratomból, az Erdészeti Lapokból.
Link
Átolvasva a cikket a lényeg talán kiviláglik majd, hogy adott területen (ez esetben a történelmi Nógrád megyében)számos ok-okozati viszonyban lévõ abiotikus-biotikus és antropogén (gazdasági-társadalmi) jellemzõ alakította, formálta pl. az akác (és vele a többi fafaj) helyzetét, egy olyan idõszaktól kezdve amikor az erdészet, mint szakma és tudomány még a holdban sem volt.
A jelenünk aktuális akác ügyében nyilván nyakig ott a politika (mindig ott volt!), EP választás, uniós KAP(Közös Agrár Politika), 2014-2020 közötti támogatási rendszerek. Ott a fapiaci közgazdasági helyzet, pl. a hazai akác faanyag konjuktúrája Franicországban. Ott a nemzetközi erdõirtás elleni "küzdelem", pl. a trópusi fafajok kiváltásának lehetõsége (ne teak-bõl vegyél keri bútort a hátsód alá, hanem akácból, ami ugyanolyan jó) és még ezer és egy szál, ami között a súlyos ökológiai kérdések, tények is ott sorakoznak.
Valljuk be kevés ember látja ezt át érdemben és józanul, de a parttalan lövészárokásás helyett mind ökonómiai, mind ökológiai oldalról az egyensúlyt kellene megtalálni és legalább érdemben tájékozódni. Nem pedig a "falka" melyhez tartozom érdekei szerint csaholni, a többiekkel. Persze, kit honnan fizetnek. És itt dõl el. Nyilván senki nem akar munkanélküli lenni.
Nemzeti parkos ökológiai referensek, vagy debreceni botanikusok zöld portálon megjelent cikkének argumentumait lehet ide citálni szépen sorban, de a szerzõk - minden tiszteletem ellenére - több, mint valószínû soha nem végeztek törzsnyesést vagy növõtér bõvítést akác plantázsban, és a szakszerû akácgazdálkodásról nulla felé vergáló gyakorlati tapasztalataik vannak. Ez nem azt jelenti,hogy a biológiai, ökológiai tények nem igazak, de közben ezt ne feledjük el, mielõtt leborulunk a mély igazságok elõtt.
Mert az akáccal elsõsorban jól kell gazdálkodni, jó termõhelyen és erdész(!) szakmai tudással. Ugyanis ez a szakma egyszerre, elméleti, gyakorlati, mûszaki és biológiai tudomány.
Tessék elzarándokolni Mikebudára. Duna-Tisza-közi homokhátság, jó kis arid, humuszszegény, 6-7 AK-ás homoktalaj. 22 éves az az akác erdõ, 20 méter magas árbocakácok törnek az égbe, 23 cm-es mellmagassági átmérõvel. Na az akác erdõ! Pedig ültetvény és mégis diverz (a maga keretei között), élõhely, erdõ. Csak éppen hozzáértõ erdészek 25 éves munkája, amiben minõsített szaporítóanyaggal, tághálózatú telepítéssel, 3-4 évenként növõtér bõvítéssel, rendszeres talajápolással,törzsnyeséssel.Ezt hívják szakszerû állománynevelésnek. Ez egy középhegységi bükkösben ugyanúgy igaz kell legyen, max. ott több lehetõséged van a természetes folyamatoknak teret adni, engedni, kis léptékû és mértékû beavatkozásokkal.
Ez egy szakma.
A kovácsot sem tanítom meg én a vas elemi kémiai tulajdonságaira, mert a gyakorlatból tudja, érti, csinálja. Anélkül, hogy az elem elektronfelhõjét valaha látta volna pásztázó elektronmikroszkóp alatt.
El kell fogadni, hogy a helyes akácgazdálkodáshoz az erdészek értenek, abból is az, aki erre szakosodott és ebben él, évtizedes tapasztalatokkal.
Persze minden társtudományi eredményt fel kell szívni, a talajtantól, a klimatológiáig. De erre van az Erdészeti Tudományos Intézet sok színû és tudású kutatógárdája.
Egy ilyen mikebudai erdõben pedig a többszöri rövid vágásforduló ellenére, azt mondani,hogy nem ad értékes fanyagot, szintén a hozzá nem értõk értelem és szaktudás nélküli szajkózása.Mosolyogni való.
Persze, ha elmarad, nincs pénz rá, nem foglalkoznak, vele, nõjön tönksarjról úgy és amerre és ahogy akar, abból baj lesz. Abból 50-es évekbeli rontott erõk keletkeznek. De ez emberi, közigazgatási stb. tényezõ és nem az akácé, mint fafajé.
Talajkizsarolás dettó lózung. A Mikebudai 6 aranykoronás homoktalajon (!) 17 köbméter a 20 éves állomány évi folyónövedéke hektáronként, úgy, hogy a talajlabor viszgálatok után a talaj szervesanyag-tartalma folyamatosan növekszik, vagyis javul a talajállapot. Atyaúristen!Akác ültetvény alatt.
Májusban be kell kukkantani, milyen aljnövényzet vitalitás van (nem csak csalán és nitrofilek). Na ja, csak éppen a törzsnyesedéket pl. bent kell hagyni az állomány alatt.
A lényeg, hogy minden ellenére a történet arról szól, hogy meg van a veszély, hogy civil és zöld szervezetk gerjedése miatt nem kevés támogatási összeg kerülhet ki a hazai gazdaság véráramából. Még ha a rendelet-tervezet nominálisan nem is foglalkozik vele. Ha beindul a lobby simán el lehet érni,hogy bekerüljön. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ez ellen ne kelljen értelemmel és józanul fellépni, megelõzni. Brüsszelben a dolgok menetét ismerni kell.
Az persze más kérdés, hogy a józan, szakmai egyensúlyt kell preferálni, az akácot a helyén kezelni és értékelni.Ezt pedig bízzuk a szakemberekre.
Igazán megtiszteltetés az "értelmes erdészek" közé sorolódni! Bár ez is inkább elméletiséget, sem mint tõmellettiséget jelenti sajnos. ;) De elárulom - bár a többség tisztában van vele - hogy szigorúan szakmai…
Igazán megtiszteltetés az "értelmes erdészek" közé sorolódni!
De elárulom - bár a többség tisztában van vele - hogy szigorúan szakmai végzettség alapon, e kitüntetõ tiszteletbeli cím mellett, egy kicsit töris, egy kicsit fõdrajzos, és hogy tovább súlyosbítsam még, elsõsorban humánökológus vagyok.
Még, ha 10 éve dolgozom is az állami erdõgazdálkodásban és két éve viszem a hátamon a szakma 150 éves folyóiratát.
Ez utóbbinak köszönhetõen azonban egy picivel mélyebb pillantásokat nyerhetek a problémás ügyekben, akár ebben az újra hevesen hullámzó akác kérdésben is.
Ami megint csak ott kezdõdik, mint minden ennyire összetett kérdés, hogy az akác fafaj hazai történetének helyi szintû és kellõ mélységû ismerete nélkül (ez nevezzük erdészet- és erdõkezelés-történetnek), illetve a több, mint két évszázados hazai fafaj politika legalább vázlatos ismerete nélkül, kb. annyi értelme van az akácról sarkalatos véleményeket megfogalmazni, mint az ukrán válságról érdemben nyilatkozni annak, aki pl. a Hetmanátus fogalmáról még a norma életben nem hallot.
Ha már értelmes erdész lettem
Link
Átolvasva a cikket a lényeg talán kiviláglik majd, hogy adott területen (ez esetben a történelmi Nógrád megyében)számos ok-okozati viszonyban lévõ abiotikus-biotikus és antropogén (gazdasági-társadalmi) jellemzõ alakította, formálta pl. az akác (és vele a többi fafaj) helyzetét, egy olyan idõszaktól kezdve amikor az erdészet, mint szakma és tudomány még a holdban sem volt.
A jelenünk aktuális akác ügyében nyilván nyakig ott a politika (mindig ott volt!), EP választás, uniós KAP(Közös Agrár Politika), 2014-2020 közötti támogatási rendszerek. Ott a fapiaci közgazdasági helyzet, pl. a hazai akác faanyag konjuktúrája Franicországban. Ott a nemzetközi erdõirtás elleni "küzdelem", pl. a trópusi fafajok kiváltásának lehetõsége (ne teak-bõl vegyél keri bútort a hátsód alá, hanem akácból, ami ugyanolyan jó) és még ezer és egy szál, ami között a súlyos ökológiai kérdések, tények is ott sorakoznak.
Valljuk be kevés ember látja ezt át érdemben és józanul, de a parttalan lövészárokásás helyett mind ökonómiai, mind ökológiai oldalról az egyensúlyt kellene megtalálni és legalább érdemben tájékozódni. Nem pedig a "falka" melyhez tartozom érdekei szerint csaholni, a többiekkel. Persze, kit honnan fizetnek. És itt dõl el. Nyilván senki nem akar munkanélküli lenni.
Nemzeti parkos ökológiai referensek, vagy debreceni botanikusok zöld portálon megjelent cikkének argumentumait lehet ide citálni szépen sorban, de a szerzõk - minden tiszteletem ellenére - több, mint valószínû soha nem végeztek törzsnyesést vagy növõtér bõvítést akác plantázsban, és a szakszerû akácgazdálkodásról nulla felé vergáló gyakorlati tapasztalataik vannak. Ez nem azt jelenti,hogy a biológiai, ökológiai tények nem igazak, de közben ezt ne feledjük el, mielõtt leborulunk a mély igazságok elõtt.
Mert az akáccal elsõsorban jól kell gazdálkodni, jó termõhelyen és erdész(!) szakmai tudással. Ugyanis ez a szakma egyszerre, elméleti, gyakorlati, mûszaki és biológiai tudomány.
Tessék elzarándokolni Mikebudára. Duna-Tisza-közi homokhátság, jó kis arid, humuszszegény, 6-7 AK-ás homoktalaj. 22 éves az az akác erdõ, 20 méter magas árbocakácok törnek az égbe, 23 cm-es mellmagassági átmérõvel. Na az akác erdõ! Pedig ültetvény és mégis diverz (a maga keretei között), élõhely, erdõ. Csak éppen hozzáértõ erdészek 25 éves munkája, amiben minõsített szaporítóanyaggal, tághálózatú telepítéssel, 3-4 évenként növõtér bõvítéssel, rendszeres talajápolással,törzsnyeséssel.Ezt hívják szakszerû állománynevelésnek. Ez egy középhegységi bükkösben ugyanúgy igaz kell legyen, max. ott több lehetõséged van a természetes folyamatoknak teret adni, engedni, kis léptékû és mértékû beavatkozásokkal.
Ez egy szakma.
A kovácsot sem tanítom meg én a vas elemi kémiai tulajdonságaira, mert a gyakorlatból tudja, érti, csinálja. Anélkül, hogy az elem elektronfelhõjét valaha látta volna pásztázó elektronmikroszkóp alatt.
El kell fogadni, hogy a helyes akácgazdálkodáshoz az erdészek értenek, abból is az, aki erre szakosodott és ebben él, évtizedes tapasztalatokkal.
Persze minden társtudományi eredményt fel kell szívni, a talajtantól, a klimatológiáig. De erre van az Erdészeti Tudományos Intézet sok színû és tudású kutatógárdája.
Egy ilyen mikebudai erdõben pedig a többszöri rövid vágásforduló ellenére, azt mondani,hogy nem ad értékes fanyagot, szintén a hozzá nem értõk értelem és szaktudás nélküli szajkózása.Mosolyogni való.
Persze, ha elmarad, nincs pénz rá, nem foglalkoznak, vele, nõjön tönksarjról úgy és amerre és ahogy akar, abból baj lesz. Abból 50-es évekbeli rontott erõk keletkeznek. De ez emberi, közigazgatási stb. tényezõ és nem az akácé, mint fafajé.
Talajkizsarolás dettó lózung. A Mikebudai 6 aranykoronás homoktalajon (!) 17 köbméter a 20 éves állomány évi folyónövedéke hektáronként, úgy, hogy a talajlabor viszgálatok után a talaj szervesanyag-tartalma folyamatosan növekszik, vagyis javul a talajállapot. Atyaúristen!Akác ültetvény alatt.
Májusban be kell kukkantani, milyen aljnövényzet vitalitás van (nem csak csalán és nitrofilek). Na ja, csak éppen a törzsnyesedéket pl. bent kell hagyni az állomány alatt.
A lényeg, hogy minden ellenére a történet arról szól, hogy meg van a veszély, hogy civil és zöld szervezetk gerjedése miatt nem kevés támogatási összeg kerülhet ki a hazai gazdaság véráramából. Még ha a rendelet-tervezet nominálisan nem is foglalkozik vele. Ha beindul a lobby simán el lehet érni,hogy bekerüljön. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ez ellen ne kelljen értelemmel és józanul fellépni, megelõzni. Brüsszelben a dolgok menetét ismerni kell.
Az persze más kérdés, hogy a józan, szakmai egyensúlyt kell preferálni, az akácot a helyén kezelni és értékelni.Ezt pedig bízzuk a szakemberekre.
És amit az állami rádió bemond, az ugye igaz? Kérlek a sarkos véleményalkotás elõtt olvassátok el a rendelettervezetet! (Magyarul is elérhetõ.) Abban szó sincs az akác magyarországi kiirtásáról! Szerintetek létezik…
És amit az állami rádió bemond, az ugye igaz? Kérlek a sarkos véleményalkotás elõtt olvassátok el a rendelettervezetet! (Magyarul is elérhetõ.) Abban szó sincs az akác magyarországi kiirtásáról! Szerintetek létezik annyi pénz, amibõl ezt meg lehetne csinálni?! Az akácot nem lehet motorfûrésszel kiirtani, errõl az itt lévõ értelmes erdész (LAM)is tudna nyilatkozni.
Városi legenda, hogy a futóhomok megkötésére hozták be. A futóhomok nem az Alföld elemi tulajdonsága, az a túllegeltetés miatt alakult ki.
Az akác csökkenti a biodiverzitást. Nagyon kevés rovar fogyasztja, ezért a rájuk épülõ tápláléklánc is szegény. Aljnövényzete nagyon fajszegény, nitrogénkedvelõ fajokból áll.
Az akác egy évben 2 hétig virágzik (ha el nem fagy). A méhészeknek eddig kell. Ha az akácos helyén fajgazdag rét lenne, az egész évben adna nektárt. Persze ezeket kaszálni kell, ez már nem tetszik nekik. Vannak õshonos fák is, amik jók: hárs, gesztenye.
Az akác kizsarolja a talajt. Ezért is gyors a növekedése. 2-3 vágásforduló után nem ad értékes faanyagot.
Valóban van szerepe a gyenge termõképességû talajokon. Egy a gond: nem tudod ott tartani - ezt jelenti, hogy invazív. Természetközeli, õshonos fafajokból álló erdõkbe is benyomul, elnyomja az újulatot, egybefüggõ akácossá alakítva át. Stb.
Még egyszer: senki nem akarja a teljes kiirtását! Én is használom. Megvan a gazdasági, méhészeti szerepe.
Azt tökéletesen jól látod, hogy miért most lett téma. Évek óta folyik az invazív fajok elleni fellépés összehangolása. A parlagfû és a krumplibogár mellett miért nem alakult koalíció?
Pont ez a politikai fellépés teszi lehetetlenné az értelmes szakmai vitát. Na ez a hungarikum.
Bár ez is inkább elméletiséget, sem mint tõmellettiséget jelenti sajnos. ..had legyek szerénytelen is (csak a cél miatt), és had hivatkozzam magamat kedves szakmai folyóiratomból, az Erdészeti Lapokból. Ahogy az is, hogy nem lehet az akác erdõt egy kocsányos tölgyes mellett kordában tartani, mert invazív.Tessék Szatmárba elmenni és a terepen megnézni.Vágásnyiladék, egyik erdõrészlet, másik erdõrészlet, egymás mellett. Nincs betört akác sarj a tölgyesben, mert ápolják, kezelik! Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van…
Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van elképzelésem arra nézve, hogy miért most, a választási kampány közeledtével lett téma ez a médiában -de meg nem írhatom, hiszen itt tilos politizálni)
Ettõl függetlenül remélem, hogy az eurobürokrácia végül nem ragaszkodik a tervhez, s ha mégis, a magyar illetékesek "elszabotálják" annak valóra váltását.
Tény, hogy az akác nagyon szapora, terjedõképes, s emiatt talán "özönnövénynek" is tekinthetõ. De haszna olyan nagy, hogy amellett eltörpül a veszély, amit az ökoszisztémára gyakorol.
Hazánkba állítólag már az 1600-as évek elején behozták dísznövényként, a XVIII. sz. eleje óta pedig rendszeresen telepítik. Szinte õshonosnak mondható. Nálunk a legelterjedtebb erdõalkotó fafaj. A sovány alföldi homoktalajokat remekül megköti, így olyan területek is hasznosíthatók általa mezõgazdasági szempontból, melyek egyébként nem volnának azok.
Fája remek tûzifa, és bútorfának is alkalmas. Szerszámnyél és szõlõkaró gyanánt pedig szinte nélkülözhetetlen -nem tudom, milyen más fával lehetne itt pótolni.
Ráadásul, a méltán híres magyar méztermelés kb. 50%-át az akácméz teszi ki.
A megkérdezett szakember szerint csak arra kell vigyázni, nehogy a védett területekre betörjön, és megváltoztassa az ottani fajösszetételt.
A mûsorban az is elhangzott, hogy felmerült az akácfa hungarikummá való minõsítése. Nem tudom, ez pontosan mit takar -de ha segíti ennek a növénynek a hazai fennmaradását, én támogatom.
És amit az állami rádió bemond, az ugye igaz? Kérlek a sarkos véleményalkotás elõtt olvassátok el a rendelettervezetet! (Magyarul is elérhetõ.) Abban szó sincs az akác magyarországi kiirtásáról! Szerintetek létezik…
És amit az állami rádió bemond, az ugye igaz? Kérlek a sarkos véleményalkotás elõtt olvassátok el a rendelettervezetet! (Magyarul is elérhetõ.) Abban szó sincs az akác magyarországi kiirtásáról! Szerintetek létezik annyi pénz, amibõl ezt meg lehetne csinálni?! Az akácot nem lehet motorfûrésszel kiirtani, errõl az itt lévõ értelmes erdész (LAM)is tudna nyilatkozni.
Városi legenda, hogy a futóhomok megkötésére hozták be. A futóhomok nem az Alföld elemi tulajdonsága, az a túllegeltetés miatt alakult ki.
Az akác csökkenti a biodiverzitást. Nagyon kevés rovar fogyasztja, ezért a rájuk épülõ tápláléklánc is szegény. Aljnövényzete nagyon fajszegény, nitrogénkedvelõ fajokból áll.
Az akác egy évben 2 hétig virágzik (ha el nem fagy). A méhészeknek eddig kell. Ha az akácos helyén fajgazdag rét lenne, az egész évben adna nektárt. Persze ezeket kaszálni kell, ez már nem tetszik nekik. Vannak õshonos fák is, amik jók: hárs, gesztenye.
Az akác kizsarolja a talajt. Ezért is gyors a növekedése. 2-3 vágásforduló után nem ad értékes faanyagot.
Valóban van szerepe a gyenge termõképességû talajokon. Egy a gond: nem tudod ott tartani - ezt jelenti, hogy invazív. Természetközeli, õshonos fafajokból álló erdõkbe is benyomul, elnyomja az újulatot, egybefüggõ akácossá alakítva át. Stb.
Még egyszer: senki nem akarja a teljes kiirtását! Én is használom. Megvan a gazdasági, méhészeti szerepe.
Azt tökéletesen jól látod, hogy miért most lett téma. Évek óta folyik az invazív fajok elleni fellépés összehangolása. A parlagfû és a krumplibogár mellett miért nem alakult koalíció?
Pont ez a politikai fellépés teszi lehetetlenné az értelmes szakmai vitát. Na ez a hungarikum.
Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van…
Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van elképzelésem arra nézve, hogy miért most, a választási kampány közeledtével lett téma ez a médiában -de meg nem írhatom, hiszen itt tilos politizálni)
Ettõl függetlenül remélem, hogy az eurobürokrácia végül nem ragaszkodik a tervhez, s ha mégis, a magyar illetékesek "elszabotálják" annak valóra váltását.
Tény, hogy az akác nagyon szapora, terjedõképes, s emiatt talán "özönnövénynek" is tekinthetõ. De haszna olyan nagy, hogy amellett eltörpül a veszély, amit az ökoszisztémára gyakorol.
Hazánkba állítólag már az 1600-as évek elején behozták dísznövényként, a XVIII. sz. eleje óta pedig rendszeresen telepítik. Szinte õshonosnak mondható. Nálunk a legelterjedtebb erdõalkotó fafaj. A sovány alföldi homoktalajokat remekül megköti, így olyan területek is hasznosíthatók általa mezõgazdasági szempontból, melyek egyébként nem volnának azok.
Fája remek tûzifa, és bútorfának is alkalmas. Szerszámnyél és szõlõkaró gyanánt pedig szinte nélkülözhetetlen -nem tudom, milyen más fával lehetne itt pótolni.
Ráadásul, a méltán híres magyar méztermelés kb. 50%-át az akácméz teszi ki.
A megkérdezett szakember szerint csak arra kell vigyázni, nehogy a védett területekre betörjön, és megváltoztassa az ottani fajösszetételt.
A mûsorban az is elhangzott, hogy felmerült az akácfa hungarikummá való minõsítése. Nem tudom, ez pontosan mit takar -de ha segíti ennek a növénynek a hazai fennmaradását, én támogatom.
Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van…
Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van elképzelésem arra nézve, hogy miért most, a választási kampány közeledtével lett téma ez a médiában -de meg nem írhatom, hiszen itt tilos politizálni)
Ettõl függetlenül remélem, hogy az eurobürokrácia végül nem ragaszkodik a tervhez, s ha mégis, a magyar illetékesek "elszabotálják" annak valóra váltását.
Tény, hogy az akác nagyon szapora, terjedõképes, s emiatt talán "özönnövénynek" is tekinthetõ. De haszna olyan nagy, hogy amellett eltörpül a veszély, amit az ökoszisztémára gyakorol.
Hazánkba állítólag már az 1600-as évek elején behozták dísznövényként, a XVIII. sz. eleje óta pedig rendszeresen telepítik. Szinte õshonosnak mondható. Nálunk a legelterjedtebb erdõalkotó fafaj. A sovány alföldi homoktalajokat remekül megköti, így olyan területek is hasznosíthatók általa mezõgazdasági szempontból, melyek egyébként nem volnának azok.
Fája remek tûzifa, és bútorfának is alkalmas. Szerszámnyél és szõlõkaró gyanánt pedig szinte nélkülözhetetlen -nem tudom, milyen más fával lehetne itt pótolni.
Ráadásul, a méltán híres magyar méztermelés kb. 50%-át az akácméz teszi ki.
A megkérdezett szakember szerint csak arra kell vigyázni, nehogy a védett területekre betörjön, és megváltoztassa az ottani fajösszetételt.
A mûsorban az is elhangzott, hogy felmerült az akácfa hungarikummá való minõsítése. Nem tudom, ez pontosan mit takar -de ha segíti ennek a növénynek a hazai fennmaradását, én támogatom.
Valószínû ,hogy a zsírfelhalmozódás a zord tél miatt. :)
Valószínû ,hogy a zsírfelhalmozódás a zord tél miatt.
Nagyon jó húsban volt ez a két példány: :)
Nagyon jó húsban volt ez a két példány:
Floo, ez lélegzetelállító. Kess, erre nem lehet mit mondani. Mandula sem lennék mostanában :÷i Ennyit számít a fagylefolyás?
Floo, ez lélegzetelállító.
Kess, erre nem lehet mit mondani. Mandula sem lennék mostanában
Ennyit számít a fagylefolyás?
) periódus után képesek kivirágozni már decemberben, januárban is, azonban ilyenkor még leginkább nem tömegesen teszik mindezt. De ezt is figyelembe véve, egyes régiók téli viszonyainak tudatában nem olyan állapotokra számítottam, mint amivel ezidáig szembesültem. Floo, ez lélegzetelállító. Kess, erre nem lehet mit mondani. Mandula sem lennék mostanában :÷i Ennyit számít a fagylefolyás?
Floo, ez lélegzetelállító.
Kess, erre nem lehet mit mondani. Mandula sem lennék mostanában
Ennyit számít a fagylefolyás?
Tõziketenger http://gallery.site.hu/d/23609199-1/DSC09857_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23609202-1/DSC09858_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23609196-1/DSC09856_kicsi.jpg…
Eközben a kerítésen kívül...: http://static.fotoalbum.hu/picturezoom/2014/02-15/21es/IMG_2178_190444.jpg http://static.fotoalbum.hu/picturezoom/2014/02-15/21es/IMG_2150_190431.jpg…
Úgy látom a giliszták már jól érzik magukat. Tegnapelõtt az esõ után kinéztem a földre ahogy este sétáltam haza. Hemzsegtek a földön.
Úgy látom a giliszták már jól érzik magukat. Tegnapelõtt az esõ után kinéztem a földre ahogy este sétáltam haza. Hemzsegtek a földön.
Honnan lehet tudni, hogy bak volt?
Honnan lehet tudni, hogy bak volt?
..januárban van az egyik párzási ciklus kezdet, februárban ellési idõ van..a nõstény nyulak ilyenkor inkább száraz vackon vannak a területükön, mint sem magányosan mászkálnának..keveset mozognak..(persze nem kizárt)..ráadásul szeretnek adott területen kisebb, pár példányos csapatban vagy laza párban lenni, több szem többet lát alapon.. ...február közepétõl, végétõl indul az ellés..testsúlyban ilyenkor a nõstény nyúl a nehezebb, így a lépés mélység becsapós lehet..ha magányos csapa volt, inkább bakra tippelnék, de pl. mezei nyúl esetén, aki felismeri az ivart, még úgy is,hogy szabad szemmel vagy távcsõvel látja a nyulat..annak volt már dolga nyuszikákkal közelebbrõl is .. ..a nyom ezért is cseles..az elõl lévõ szélesebb, mélyebb, szétállóbb nyom valójában a hosszabb, méretesebb, nagyobb hátsó lába, amit az elsõk mellé rak le..maga után húzza, vonszólja, nem lép..a két kis egymás elõtt-mögött lévõ nyom a kisebb mellsõ láb amint zsinórozik, ezekkel szabályosan lép..ez a nyúlépés technika az ún. ipszilonozás...a képen is jól látni az elsõ kis nyomot a hátsó lábak között...ha futni kezd akkor ez a nyomkép torzul, de az ipszilon alapjában úgy-ahogy megmarad..a lépéshossz eszméletlenül megnyúlik és sok a 90 fokos törés benne.. ..csak egy ilyen kergetõzõ nyúlbandában találd meg ki kerget kit ..persze mindaddig míg a nõstény le nem kuprodik..na onnantól tiszta helyzet..fõleg miután végeztek, a nõstény a hátsó lábával szabályosan lerúgja a bakot..ismerõs nem? .. finom. Újabban kipróbáltam a lépes mézet is. Jó elrágcsálni. :) A másik amit kipróbáltam az a virágpor. Illetve azt eszek most is. Napi egy teáskanál reggel.
finom. Újabban kipróbáltam a lépes mézet is. Jó elrágcsálni.
Pozitívumok: - Jó az illata - A méz finom. A negatívumokat meghagyom az írástudóknak.
Pozitívumok:
- Jó az illata
- A méz finom.
A negatívumokat meghagyom az írástudóknak.
A másik amit kipróbáltam az a virágpor. Illetve azt eszek most is. Napi egy teáskanál reggel. Honnan lehet tudni, hogy bak volt?
Honnan lehet tudni, hogy bak volt?
Valószínûleg baknyulat fogtál. :) Seth szokottan érzékeny pontosítását pontosítva baknyúl nyomot. ;)
Valószínûleg baknyulat fogtál.
Többször megnéztem a képeket, egy darab nyulat sem láttam a képeken. A nyomokat viszont nem tudom mi okozhatta. :)
Többször megnéztem a képeket, egy darab nyulat sem láttam a képeken.
A nyomokat viszont nem tudom mi okozhatta.
Erdõjárók, erdészek! Õ nyúl http://gallery.site.hu/d/23582390-2/DSC09668_kicsi.jpg http://gallery.site.hu/d/23582405-2/DSC09684_kicsi.jpg ?
