Amit fotóztam az egy 100-130 tõbõl álló állomány, kb. 50-70 négyzetméteren. Egy északnyugatnak lefutó száraz aszóvölgy völgyfõjének legfelsõ peremén. A perem felett már a laposabb, fennsíkszerû, dolomitos, fátlan tetõfelszínek húzódnak. Néhány csokor a völgyfõ és a perem átmeneti részén, ahol nagyobb a besugárzás, már a fényképen látható teljes pompájában virágzott, de a többségét még alig lehet kibogarászni a dolomitgyep közül. A fénykép helyszínétõl néhány száz méterre, de már erõsen délies kitettséggel a fekete kökörcsineknek is van egy 40-50-es kis állománya, de azok még "sehol semmi" állapotban várnak.
Kess: szépek!Jól látható rajta, hogy miért kökörcsin a kökörcsin. A "kök" ótürk szó a kék színt jelenti.
Egyébként tõled nem messze Hercegkúton egy különleges kökörcsin faj is bontogatja már ilyenkor a szirmait, a Zimmermann-kökörcsin.Nola:Ellenfényben is gyönyörû a leány
! 