November: tavasz és tél az õszben

Már október végén körvonalazódni kezdett, hogy Európa makroszinoptikus helyzetében fokozatos átalakulás várható. Hosszú idõ után kialakult egy úgynevezett zonális (nyugat-keleti irányú) áramlás, amely az átlagosnál enyhébb és szárazabb idõt eredményezett hazánk területén.

Az õsz harmadik hónapján a havi középhõmérséklet 7 és 10 °C között szóródott. A legmagasabb havi középhõmérséklet hazánk déli, délnyugati és tiszántúli tájairól származnak. Az Északi-középhegység térségében és a nyugati tájakon viszont sokfelé 7-8 °C körüli értékek születtek, így ez a térség lett az ország leghidegebb körzete. Az elõzõ két hónappal ellentétben november jelentõs pozitív anomáliával zárt.

Abszolút maximum-hõmérséklet tekintetében érdekes képet kapunk, ugyanis ezen szempontból sikerült felülmúlni októbert. Az elõzõ hónapban a legmagasabb hõmérséklet mindössze 15 és 20 °C között alakult, ezzel szemben novemberben 18 és 23 °C közötti csúcsok születtek.

Észlelõink által mért 5 legmagasabb havi hõmérséklet:

Ilyenkor vetõdhet fel az a kérdés, hogy példa nélkülinek számít-e az ilyen meleg idõ novemberben?

Természetesen, a kérdésre nem a válasz, ugyanis egyáltalán nem számít egyedi jelenségnek. Hasonlóan magas hõmérsékletek fordultak elõ hazánk területén 2008. novemberében, amikor a hónap elején még sokfelé 21-23 °C közé melegedett a levegõ a kora délutáni órákra. Említhetünk akár egy szélsõségesebb példát is, amely 2002. novemberébõl származik. A hónap elején ugyan még kora télies idõben volt részünk, azonban ezt követõen rendkívül enyhe idõ köszöntött be, Ekkor ugyanis a Nyugat-Európa partjainál tevékenykedõ ciklonok elõoldali helyzetet eredményeztek a kontinens középsõ tájai felett. Fõként a Dunántúlon haladta meg sokfelé a hõmérséklet a 20 °C-ot, sõt 15-én Fonyódon melegrekord született 24,0 C fokkal. Az átlagnál melegebb idõ egészen a hónap végéig kitartott.

Kisebb körzeteket leszámítva csapadékból nem volt hiány a 11. hónapban. A havi csapadékmennyiség általában 50 és 90 mm között alakult, azonban a délnyugati országrészben helyenként több, mint 100 mm csapadék hullott a hónap során. Az éves csapadékmennyiség egyre több helyen éri el vagy haladja meg az 1000 mm-t. A Kékesen már több, mint 1400 mm csapadék hullott az idei évben. Továbbra is jó esély van az éves csapadékmaximum rekordjának megdöntésére, amelyet eddig Kõszeg-Stájerházak vezet 1510 mm-rel még 1937-bõl.

Észlelõink által mért 5 legnagyobb havi csapadékmennyiség:

A 2010-es év novemberének elsõ dekádja kifejezetten enyhe idõt hozott. A Kárpát-medence idõjárását jobbára száraz és egyre enyhébb léghullámok határozták meg. A hajnali ködfoltok feloszlását követõen sokat sütött a Nap, és csak elszórtan alakultak ki kisebb futó záporesõk. Jelentõsebb mennyiségû csapadék csak az idõszak vége felé hullott. Ennek köszönhetõen a hõmérséklet csúcsértéke többfelé elérte a 20 C fokot, azonban számos helyen még ennél is magasabbra kúszott a hõmérõ higanyszála. A kellemes nappalokhoz többnyire fagymentes éjszakák társultak. Kezdetben az északkeleti országrészben még több helyen fagypont alá hûlt a levegõ, késõbb azonban ott is megenyhültek a hajnalok.

Említést érdemlõ mennyiségû csapadék november 8-ig nem hullott. Erõteljes déli áramlással több hullámban nagy nedvességtartalmú levegõ érkezett, amelynek következtében sokfelé esett jelentõs mennyiségû csapadék. A sok felhõnek és az esõnek tulajdoníthatóan mérséklõdött a nappali a felmelegedés, azonban még így is döntõen 10 °C felett maradtak a maximum-hõmérsékletek.

A csapadékos idõszak csak átmenetinek bizonyult, a  megszokottnál melegebb idõ folytatódott tovább a második dekádban is. Egészen a hónap 17. napjáig eseménytelen, enyhe idõben volt részünk. A hajnali ködfoltok feloszlását követõen alapvetõen napos idõt élvezhettünk. A kora délutáni órák hõmérsékletei eleinte 12 és 17 °C között alakultak, késõbb azonban már 16 és 21 °C közötti tartomány vált meghatározóvá. Ez alól kivételt képezett hazánk északnyugati csücske, ahol egész nap megmaradt a köd, ill. az úgynevezett hochnebel (emelt köd). Ezeken a területeken csupán 10 °C körül alakult a legmagasabb nappali hõmérséklet.

17-tõl ismét mind nagyobb nedvességtartalmú léghullámok érték el a Kárpát-medencét. Egyre többfelé eredt el az esõ. Eleinte inkább csak az ország nyugati felén hullott jelentõsebb mennyiségû csapadék. 21-én és 22-én egy mediterrán ciklon határozta meg idõjárásunkat, amelynek hatására országszerte nagy mennyiségû esõ esett. Különösen a középsõ és északkeleti országrészben volt sok esõ. Helyenként a 30 mm-t elérõ vagy azt meghaladó napi csapadékmennyiségekrõl számoltak be észlelõink.

Már a csapadékos idõszak kezdetén látszódott, hogy Európa idõjárásában jelentõs átalakulás kezdõdik. Az Izland és a Brit-szigetek felett tevékenykedõ ciklonok helyébe fokozatosan egy blokkoló anticiklon lépett, ezért a hónap hátralévõ részében kontinensünk makroszinoptikus felállását egy úgynevezett blocking-helyzet alakította:

Európa északi részén ugyanakkor nagy mennyiségû hideg levegõ halmozódott fel. Az említett anticiklon utat nyitott a sarkvidéki eredetû légtömegek számára, így a kontinens nyugati és középsõ részét egyre hidegebb levegõ érte el. Eleinte még száraz levegõ határozta meg a Kárpát-medence idõjárását, majd 26-án, pénteken egy mediterrán ciklon csapadékzónája érte el a térségünket. A ciklon érkeztével együtt az ország jelentõs részén téli idõ köszöntött be. 10 cm feletti hótakaró alakult a Dunántúl középsõ részén, Pest megye északi területein. Átmeneti csapadékszünet után, 28-án, vasárnap délután egy újabb mediterrán ciklon szólt bele idõjárásunkba. Ez a ciklon elsõsorban a Nyugat-Dunántúlon okozott komoly havazást, ahol egyes helyeken 20-25 cm hó hullott hétfõ reggelig.

A Tiszántúlra a pénteki ciklonhoz hasonlóan nem jutott hó, ugyanis a magasban történõ enyhülés nem kedvezett a havazás kialakulásához. Az ország többi tájain azonban még kedvezõek voltak a feltételek a szilárd csapadékhoz, de késõbb a Nyugat-Dunántúlt leszámítva mindenütt az esõ vált meghatározóvá. A sok csapadék következtében sajnos ismét nõtt a belvízzel borított területek nagysága. A hónap utolsó napjai számottevõ mennyiségû csapadékot ugyan nem hoztak, de érdemes megjegyezni, hogy 29-én, hétfõn számos délkeleti településrõl jeleztek észlelõink zivatartevékenységet. A meteorológiai õsz utolsó napja nagyon kemény fagyokat hozott Vas megye területére, ahol az összefüggõ hótakaró segítette az alacsony, helyenként -8, -10 C fokos minimum-hõmérsékletek kialakulását.

Térképek forrása: www.wetterzentrale.de

A cikkben szereplõ képekért köszönetet érdemelnek az alábbi észlelõtársaink: Szabolcs, Perico, Tjános88, Gerely21.