Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Március elsõ felében megszaporodtak a földrengések a dél-izlandi Eyjafjallajökull gleccser közelében. A gleccser alatt egy vulkán húzódik meg, amely utoljára 1821-23 közt tört ki. A geológusok a földrengésekbõl arra következtettek, hogy hamarosan ismét ki fog törni az Eyjafjöll. Március 20-án nyílt meg az elsõ hasadék (még nem a gleccser alatt), amelybõl nagyon látványos lávaszökõkutak nyúltak az ég felé némi gõzoszlop kíséretében. A hasadékból kis lávafolyócskák indultak, még szebbé téve a kitörést.
A lávaszökõkút, mint turistalátványosság (forrás: hotelranga.is)
A mûködés jellegébõl is kitûnt, hogy bazaltos a felszínre jutó láva, ez az a típus, amely nem nagy robbanásokkal jut fel, hanem hígabb volta miatt megtalálva a kis repedéseket, a nyomástól függõen lávafolyást vagy lávaszökõkutat képez. (Hasonló a helyzet a Hawaii vulkánok esetében, ahol szintén turistalátványosság egy-egy lávaszökõkutas kitörés.) Mivel nem hajlamos a robbanásokra a bazaltos kitörés esetén a vulkán, így viszonylag közel lehet menni hozzá, megcsodálni szépségét, ezt tette sokezer ember, aki a kitörés hallatán meglátogatta a hegyet (sokan a világ másik felérõl ruccantak át egy pár napos kirándulásra), életre szóló élményt szerezve. A kitörés mintegy 3 héten át hasonlóan folytatódott a gleccserek közti területen, közben egy második hasadék is megnyílt, ez is ugyanígy mûködött. Kis mértékû hamuszórás volt a hasadékok közvetlen közelében (néhány km), a felemelkedõ felhõoszlopok alig tartalmaztak szilárd anyagot, nagyrészt vízgõz (a kitörés helyszínén elolvadó téli hóból) és vulkáni gázok alkották. A kitörés ezen szakasza alatt számtalan igen látványos fotó és videó született, mind professzionális, mind amatõr megfigyelõk jóvoltából. A vulkánt természetesen a kitörés ártalmatlan volta ellenére is szorosan figyelték, követték a földrengések alakulását (ez korrelál a magma felnyomulásával, felszínre törésével), a felszín deformálódását (amely a belsõ nyomásról árulkodik, jelezve, ha tovább töltõdik a hegy alatti magmatározó, belülrõl feszítve a kõzeteket). A látványos kitörés szép lassan lecsendesedett, megritkultak a magmafelnyomulásra utaló rengések is. A médiában már-már temetni kezdték a vulkánt, ám a szerencsére a szakemberek nem adják fel ilyen könnyen, s szenzoraikat a vulkánra vetve minden pillanatban figyeltek.
A gleccser fölé magasodó kitörési felhõ a sok vízgõztõl fehér (kép: Árni Saeberg)
Mintegy két nap pihenõt követõen április 14-én éjszaka, immáron az Eyjafjallajökull (a jökull szó izlandi nyelven maga a gleccser) alól heves rengések indultak ki, amelyek egyértelmûen egy új kitörést jeleztek. Maga a gleccser az Eyjafjöll egy sokkal korábbi kitörése során kialakult kalderát tölti ki, néhányszáz méter vastag jégtakarót alkot, amelybõl jégnyelvek nyúlnak ki a hegyoldal irányába. A hatóságok és a geológusok kiváló együttmûködésének köszönhetõen villámgyorsan kitelepítették a gleccser alatt élõ farmereket. A jég alatti kitörés nyomán a megolvadó jégbõl áradás indult el a völgyek felé, ezt eddig három másik is követte. A hatóságok a korábbi felmérések, kutatások nyomán tisztában voltak vele, hogy hol és mekkora veszély várható, ezért még az utat is átvágták (az út egy kis töltésen vezet), hogy a vízárnak szabad lefolyást biztosítsanak, megmentve ezzel hidakat, egyéb építményeket. Sajnos a több áradat során már szántóföldek is elpusztultak, amelyeket vastagon betakart a jeges sár. A gleccser felett végzett átrepülések során a vulkanológusok videófelvételeket, infrakamerás felvételeket készítettek, radarméréseket végeztek, amelyekbõl kiderült, hogy a tetõn lyukakat "égetett" a forró láva a gleccser jegébe, s ezen lyukakból tör fel a nagy mennyiségû vulkáni anyag, hamu, gáz illetve gõz.
A kitörési felhõ, amikor már nagyrészt hamuból áll, sötét színûre vált. (Kép: Jorge Santos)
A hegy közben tovább mûködött, immáron sokkal nagyobb intenzitással, mint a korábbi, ártalmatlan, ám látványos hasadékkitörésekben. Ez esetben ez a következõt jelenti: a megolvadt gleccservíz a feltörõ, kb. 1200°C hõmérsékletû magmával érintkezésbe lépett, heves gõzrobbanásokat produkált, a forró láva alulról tovább olvasztotta a gleccsert, ami további vizet juttatott a magmához, kialakítva egy folyamatos robbanásokból álló sorozatot. Amíg van jég a gleccseren s tart a kitörés, ez végig hasonlóan fog lezajlani. Nem pusztán ebben áll a kitörés hevessége. Mivel a hegy maga korábbi kitörések sorozatából épült fel, az alatta lévõ repedések "bejáratott útvonalak" voltak a magma számára, az így jelentõsebb mennyiségben talált kijáratot a felszínre. A tegnapi (04. 15.) hamuminta-vételezés során elemezték a minta összetételét, s az izlandi hírforrások szerint dácitos anyagúnak találták. Ennek az okát abban sejthetjük, hogy a feltörõ magma megolvasztotta a sokkal korábbi kitörések során megszilárdult mélyebben fekvõ kõzeteket, s ez keveredett el a friss bazaltos anyaggal.
Az Eyjafjallajökull és a Katla vulkán felett húzódó Myrdalsjökull térképe, a csillaggal jelölt helyszíneken GPS elmozulásmérõ állomások vannak. (Forrás: volcano.si.edu )
A korábbi évszázadok Eyjafjöll-kitörései kapcsán felmerült, hogy a kis vulkán és a szomszédjában álló Katla, a jóval nagyobb gleccser (Myrdalsjökull) alatt meghúzódó és rendszeresen aktív hegy közt összefüggés lehet, mivel több alkalommal követte az Eyjafjöllt a Katla kitörése. Az összefüggésre semmilyen bizonyíték nincsen, így igencsak korai lenne bármilyen feltételezést levonni a mostani kitörésbõl. A Katla az Eyjafjöll-tõl függetlenül sokkal többször tört már ki, mint vele összefüggésbe hozhatóan, így esélyes, hogy csak véletlen egybeesés okozta a kapcsolat látszatát. A két vulkán lávaösszetétele sem egyezik meg, ami kizárja, hogy azonos magmatározóból mûködnének. Ha van is köztük összefüggés, az semmiképpen nem közvetlen.
Az Eyjafjöll továbbra is aktív, nincs jele annak sem, hogy csillapodna, így a hamukibocsátás miatt hallani fogunk még róla.
Az izlandi életnek a kezdetektõl fogva része a vulkáni mûködés, így rendkívül jól kiépített mûszerhálózat, szeizmográfok, GPS elmozdulásmérõk, vízszintmérõk, webkamerák, stb. állnak a szakemberek rendelkezésére a kitörések követésére, azok hatásainak elõrejelzésére. Ezen mûszerek nagyrészt az interneten is elérhetõ valós idejû adatokkal látnak el a szakemberek mellett minden érdeklõdõt, a cikk végén lévõ linkek közt megtalálhatjuk majd õket. Az izlandi hírportálok is folyamatosan tudósítanak az eseményekrõl, persze nagyrészt izlandi nyelven, ám a feltöltött videókhoz nem szükséges semmilyen nyelv ismerete.
Webkamera képébõl mentett fotók, a felsõ 15-én egy kisebb glecserár elvonulta után, az alsó 16-án délelõtt egy nagyobb gleccserár vége felé készült. (Forrás: vodafone.is)
Néhány kérdés felmerült, amelyekre szeretnék kitérni.
A legfontosabb egy idõjárási oldal olvasói számára talán az, hogy bírhat-e befolyással az idõjárásra, klímára a jelen kitörés? A tények: a földtörténet során számtalan alkalommal volt olyan vulkánkitörés, amelynek hatására rövidebb (néha hosszabb) idõre csökkent a Föld átlaghõmérséklete. Ilyet legutoljára 1991 után tapasztaltunk, amikor a Pinatubo (Fülöp-szk) hatalmas kitöréssel mintegy 20-30 millió tonna kéndioxidot juttatott a sztratoszférába. Ez esetben a hõmérséklet mintegy fél fokkal esett vissza az északi féltekén, a hatás két év múltán már nem volt észlelhetõ. A hûtést az okozza, hogy a magasba került kéndioxid a helyben lévõ pára segítségével kb. 1 mikronos méretû kénsavcseppekké áll össze, ezek a cseppek pedig a beérkezõ napfény egy részét kiszórják, nem engedik a talaj közelébe jutni. A kitörésekkor feljutó hamu csak nagyon ritkán jut a sztratoszférába, mivel nehezebb a gázoknál, így hamar ki is ürül a légkörbõl, ez tehát nincs különösebb hatással a hõmérsékleti viszonyokra. Az elmúlt 2 év során számos olyan vulkánkitörés volt, amely sokkal nagyobb mennyiségû kéndioxiddal járulhatott hozzá a klímánkhoz, mégsem sikerült kimutatni a hatásukat a hõmérséklet alakulásában. A mostani kitörés semmilyen hatással nem lesz az idõjárásunkra, a gyorsan mozgó vulkáni felhõ hatására még a helyi viszonyokban sem várható eltérés. Ráadásnak most a napfoltminimum vége után várható, hogy amúgy is emelkedjen az átlaghõmérséklet, ha nagyságrenddel nagyobb lenne a kitörés, akkor se biztos, hogy sikerülne kimutatni az 1-2 tizedfokos eltérést.
A kitörés repülésre gyakorolt hatásáról több hírportálon is lehet olvasni ugyan, de néhány szóban érinteném a kérdést. A vulkáni hamu egészen finom szemcsés anyag, amely a kitörés során a robbanások hatására keletkezik. A mérete mikronos tartományba esik, éles felületek, sarkok alkotják a felszínét. Az összetétele az eredetéül szolgáló magma anyagából következik, így a kihulló hamuból megállapítható, hogy honnan származik (ez példéául a többezer, több tízezer évvel korábbi kitörések hamujának jégmintákban talált nyomai miatt lehet érdekes információ). A levegõben lebegõ hamu a gépek hajtómûvébe jutva okoz problémát, ott összeáll, majd eltömíti és leállítja a hajtómûvet. Ilyenre volt már példa, amikor az alaszkai Redoubt 1989-es kitörésekor egy KLM járat belerepült a hamufelhõbe, leállt mind a 4 hajtómû, amelyek közül kettõt sikerült újraindítani, s a gépet szerencsésen elvinni Anchorage-be. Hasonló esetekbõl több is akad, természetesen, így a veszély ismeretében jogos, hogy leállítják a légiforgalmat. Elképzelni is borzasztó, hogy az óceán felett leálló hajtómûvek esetén mi történne a fépekkel…
Vulkáni hamu pásztázó elektronmikroszkópos képe (Forrás: expertvoices.ndsl.org)
A hamuhullás a következõ izgalmas kérdés. A vulkán közelében természetesen jelentõsebb mennyiségben potyog az égbõl a szürkés színû anyag. A kitörés nagyságától és a széliránytól függõen ez pár millimétertõl akár méteres nagyságrendig is terjedhet… A jelen kitörés a vulkán közvetlen (párszor tíz km-es) körzetében okoz számottevõ hamuhullást, ott a lerakódó réteg kb. 1-2 cm lehet most.
Az izlandi hamuhullás nyomai a vulkántól keletre esõ úton (kép: Omar Oskarsson)
A szelek által Európa irányába szállított hamufelhõ további útja során nagyon gyenge hamuhullást okozott az észak-skót partoknál, ahol egy szemtanú a beszámolója alapján az autója frissen mosott szélvédõjén talált igen vékonyka szürke réteget, amelyet nagyítva is megfigyelt, s ez alapján biztos benne, hogy vulkáni hamu, nem pedig hétköznapi por. Mai beszámoló szerint Anglia délebbi vidékén is megfigyeltek leheletvékony finom porréteget tereptárgyakon, itt nem tudok mikroszkópos ellenõrzésrõl, így fenntartással fogadom az információt. A hamu nagyobb mennyiségben jelent csak bármiféle veszélyt. Igazán nagy mennyiségben az épületek tetõzetét beszakíthatja a súlya, jelen esetben errõl semmiképp nem lehet szó még a vulkán közelében sem. A másik veszélyt a hamu mérgezõ volta jelenti, a mostani kitörés (és ez általában az izlandi vulkánokról elmondható) során magas fluoridtartalmú hamu hullik. A hamuban kilogrammonként mintegy 25-35 milligramm fluorid van, ez önmagában nem tûnik soknak, ám ha egy legelõ állat ilyen fluoridos hamuval szennyezett füvet legel, belepusztul a mérgezésbe. A fluoridmérgezés a történelem során több alkalommal okozott már jelentõs károkat Izlandon (valamint néhány, a mostaninál sokkal nagyobb léptékû kitörés következtében Nagy-Britannia északnyugati régiójában, errõl a középkori ír krónikák is beszámolnak). A hamu fluoridtartalmának legnagyobb része nem vízoldékony formában van jelen, így az ivóvízbe nem juthat belõle annyi, ami már mérgezést okozhatna. A károkhoz hozzájárulhat, hogy a fluoridok fokozzák a korróziót, így a hamuval érintkezõ fémeken ez a folyamat felgyorsulhat. (Természetesen, ha letakarítják, nem okoz már problémát.) A hamu harmadik veszélyét azok az egészségügyi kockázatok jelentik, amelyek a vele érintkezõ szerveket terhelik. Pl. bõrrel érintkezve viszketést okoz, szembe jutva irritál (fõleg kontaktlencséseket), idegentest-érzést kelt, gyulladást okoz; légzõszervekbe jutva összecementálódhat és így ronthatja a légzésfunkciókat, köhögésre ingerel, az asztmások, hörghurutosok körében fokozottan fennáll ennek a veszélye. A vulkán közvetlen közelében élõket hamuhullás ideje alatt szájmaszk vagy vizes kendõ használatára kérik fel ezek megelõzésére. Hazákban nem lesz semmiképp sem olyan hamumennyiség a légtérben, amitõl a fentiekhez hasonló tünet bárkinél kialakulna. Amire a hamu maradéka hozzánk elér, abban csak a legkisebb (10 mikoronos, vagy annál kisebb) szemcsék maradnak benne, már ha marad egyáltalán valami.
A vulkáni hamufelhõ (sárgásbarna sáv) mûholdképen (Forrás: NASA MODIS / Terra)
A vulkáni gázok közül a kéntartalmúak lehetnek még érdekesek. E gázok a kitörési felhõvel együtt jutnak fel a légkörbe, de lesüllyednek a felszínig is. Hasonló eset állt fenn 1783-tól, amikor a Lakí hatalmas kitörése során Európába is bõven jutott a szúrós szagú gázfelhõkbõl. A legjellegzetesebb szag a záptojásról ismerõs mérgezõ hidrogénszulfid, amelyet már igencsak kis koncentrációban is megérzünk a levegõben. A kitörést Európába eljuttató légáramlatok hoztak egy kicsikét ebbõl a gázból is, ezt többek között Skóciában, Norvégiában illetve ma reggel Anglia középsõ és vidékén is lehetett érezni a levegõben, de csak igen gyengén. Hazánk egyes vegyi üzemei közelében élõk a korábbi évtizedek során találkozhattak már hasonló szagokkal, ám a jelen vulkánkitörésbõl, ha el is jut hozzánk e gázból, kizártnak tartom, hogy bárki megérezze a szagát.
A másik gáz a kéndioxid, amelyre a szép naplementékhez volna szükségünk. Az elmúlt két évben két vulkán is lehetõséget adott erre, 2008-ban a Kasatochi, majd 2009-ben a Sarichev. Mindkettõ a sztratoszférába lõtte fel gázait, így az ott hónapokon keresztül fennmaradt. Az Eyjafjöll kitörése nem tudott odáig feljuttatni semmit, így hosszabb távú hatást nem várhatunk tõle. Egy-két napon át, amíg a közelünkben lesz a felhõ, elképzelhetõ, hogy kicsit megszínesíti a napnyugtát, napkeltét, ám még ez sem biztos, mivel fölénk már egy erõsen felhígult felhõ jut csak el. Amennyiben a kitörés folytatódik, esetleg erõsödik is, lehet esély még szebb látványosságokra itthonról.
A hamufelhõ várható útvonala 17-én kora délutánig. Sárga a már bejárt terület, fekete az aktuális (17-i) elhelyezkedés (forrás: met.no)
A lényeget összefoglalva a dolgok, amikre hazánkban lehet számítani:
- légtérzárlat
- gyengén opálossá váló égkép nappal, derült idõ esetén
- szokásosnál színesebb napnyugta, napkelte
- szerencsés esetben a hamufelhõbõl záporral kimosódó hamu, melyet mikroszkóppal lehet csak kimutatni a csapadékvíz üledékébõl
Amire nagyon-nagyon kis esély van, hogy elõforduljon:
- záptojásszag
- szemmel is érzékelhetõ hamuhullás nyoma tiszta, fényes tereptárgyakon
Ami pedig teljesen esélytelen a jelen kitörés esetében:
- bármilyen vulkáni gáz miatti kár, mérgezés, betegség
- jól látható hamuhullás
- savas esõ
- klimatikus változás, lehûlés
Sok hírportál, média foglalkozik a témával, néha elég jó adatokkal, néha nagyon botor dolgokkal színesítve a cikkeket., híreit. Akit érdekel a téma, az ne a bulvársajtóból figyelje az eseményeket, hanem próbálja meg szakemberek által írt összefoglalókból kigyûjteni az információkat. Ilyen magyar nyelvû blog például a http://tuzhanyo.blogspot.com oldal, ahol vulkanológus, geológus kutatók írnak bejegyzéseket az aktuális helyzetrõl (is).
Néhány további érdekes, szép vagy hasznos információt tartalmazó oldal linkje:
Fotók a kitörésrõl:
http://www.flickr.com/search/?s=rec&ss=1&w=all&q=eldgos&m=text
Videófelvételek a kitörés korai fázisáról:
http://www.youtube.com/watch?v=nI3HrI-Ep00
http://http.ruv.straumar.is/static.ruv.is/vefur/01042010_flogid_yfir_gosstodvar_1_april.wmv
Az új kitörési fázis a gleccseren:
http://http.ruv.straumar.is/static.ruv.is/vefur/gosmyndir_eyjafjallajokul.wmv
Jökulhlaup(gleccseráradás) videófelvételen:
http://http.ruv.straumar.is/static.ruv.is/vefur/gos_vefur.wmv
Timelapse videó a gleccserárról egyik webkamera képeibõl:
http://www.youtube.com/watch?v=SccBhn2S4ks
Szeizmológiai állomások online adatai a körzetbõl:
http://hraun.vedur.is/ja/Katla2009/gosplott.html
GPS állomások adatai az elmozdulásokról:
http://hraun.vedur.is/ja/gps/predorb/golapred.html
Villámdetektor, amelynek képén a kitörési felhõ villámai jeleznek be:
http://andvari.vedur.is/athuganir/eldingar/vikan_is.html?
Animációk a hamufelhõ útjáról:
http://www.metoffice.gov.uk/weather/europe/volcano/iceland.html
http://www.esa.int/esaEO/SEMKDU9MT7G_index_0.html
Izlandi hírportálok:
http://www.ruv.is
http://www.mbl.is/mm/frettir
Webkamerák, amelyek a vulkánt és környékét nézik:
http://eldgos.mila.is/eyjafjallajokull-fra-valahnjuk
http://eldgos.mila.is/eyjafjallajokull-fra-thorolfsfelli
http://eldgos.mila.is/eyjafjallajokull-fra-fimmvorduhalsi
http://www.vodafone.is/eldgos
http://www.mulakot.net/myndavelar.html
És ha valaki ki akarná ejteni a hegy nevét, itt meghallgathatja, hogyan is hangzik izlandi nyelven, eredetiben: http://vocaroo.com/?media=v3s7xfifv6s4avwVV
