A népi megfigyelések közül talán a fagyosszentek érkezése a legmegbízhatóbb, a tavasz közepén elõforduló kora nyárias idõ után ilyenkor gyakran lehûl a levegõ néhány napra, ezt a jelenséget a meteorológiai mérések is alátámasztják. A következõ napok idõjárása jól szemlélteti ennek okait és hátterét, bár fagytól nem kell tartanunk.
A hõmérséklet csökkenése az év során máskor is elõfordul; a májusi fagyok valószínûleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a fagyot. A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok, többek között Karl Dove, Richard Assmann és Wilhelm von Bezold. Bezold szerint a fagyosszentek idején észak-nyugat Európában rendszerint légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a
légnyomás. A légnyomás-minimum közepe Magyarország, ahol az Alföld ebben az idõben erõsen fölmelegszik. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos, akinek A május havi meteorologiai viszonyok Magyarországon címû munkája 1886-ban jelent meg a Természettudományi Társulat megbízásából. A lehûlés jelenségét nem csak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték – olvasható a Wikipédián.
A Brit-szigetektõl északra jelenleg magas nyomás uralkodik, ezzel egy idõben a Kelet-Európai síkság felett
ciklon örvénylik, a két légköri képzõdmény között hideg levegõ áramlik a szárazföld belsejébe. Ezek együttes hatására a következõ napokban egy hullámzó frontrendszer szeli ketté Európát, aminek déli oldalán nyárias idõjárás uralkodik majd, északi felén pedig az átlagosnál hidegebb idõ valószínû. A térségünk a kettõ határán lesz, így gyakran számíthatunk záporokra, zivatarokra, valamint a hét közepén átmeneti lehûlésre. A változékony idõnek köszönhetõen az érkezõ hûvösebb légtömeg nem ülepszik meg a Kárpát-medencében, így nem kell fagytól tartani.
Nem úgy mint 2007-ben, amikor május 2-án Zabarban -6,4°C-ig süllyedt a hõmérõ higanyszála. A minimum rekordhõmérsékletek egyébként szinte egész májusban negatív tartományban vannak hazánkban, sõt, még június elsõ napjaiban is elõfordultak fagyok.
De kik is a névadók? A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szentéletû férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért õk haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évrõl évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis ha kisüt a nap, bõ termést hoznak a szõlõsgazdáknak – írja a sulinet.hu
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
