Negyven napig esni fog?

Számtalan népi megfigyelés ismeretes, de talán a legtöbbet emlegetett Medárd napjához tartozik. A néphit szerint, ha Medárdkor esik, akkor 40 napig esni fog, ha pedig száraz az idõ, 40 napos szárazság várható, de ez ellen tenni is lehet, mivel Medárd esõvarázsló nap is egyben. A néprajzkutatók szerint azonban Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is köthetõ, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak. Többségük nyilvánvalóan az idõjárásra és a várható termésre vonatkozik. Ez az esõbe vetett hit az egész országban, sõt Európa egyes területein is elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esõvel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intõ szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdõdött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott. A Medárd napi esõhöz további hiedelmek társulnak, például az õszi termésre vonatkozó jóslások. Ha nem esik ezen a napon, vagyis negyvennapos szárazság következik, akkor édes bortermés várható. Ha viszont negyven napig esni fog, akkor a bor savanyú lesz, a széna viszont bõséges. Többfelé élt az a hiedelem is, hogy az ezen a napon elültetett káposzta szép termést fog hozni. A néphit szerint tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz az idõ Medárd napján. Ennek érdekében többféle népszokás alakult ki, amellyel az idõjárást szerették volna befolyásolni. Algyõ környékén például ezen a napon egy nagy kakast kellett megfõzni, hogy eleredjen az esõ. A libát õrzõ kislányok a mezõn sebesen forogtak körbe-körbe, közben pedig egy mondókát ismételgettek ugyanezen célból: "Ess, esõ, ess, zab szaporodjék, búza bokrosodjék, az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a Duna hossza." Ha meghallgatásra talált a kérés, de túl sok esõ esett, a mondóka ekképpen módosult: "Süss fel nap, Isten tányérkája, Kertek alatt kislibáim megfagynak." Somogy megyében úgy tartották, ezen a napon mindenképpen lehûlés várható, és ha esik, a következõ negyven nap mindegyikén várható valamennyi csapadék. Hitték, hogy bizonyos jelekbõl meg lehet állapítani, esni fog-e az esõ Medárd napján. Ilyen jel volt például, ha sok béka jött elõ, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt. Több vidéken, például a volt délvidéki magyarok között is, a legutolsó fagyos napként tartották számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként emlegették. Minderrõl a következõ kis rigmussal emlékeztek meg: "Medárd elõtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt." – olvasható a sulinet.hu internetes oldalon. A május végéhez, június elejéhez kapcsolódó átmenetileg beköszöntõ hûvösebb, csapadékos napok a meteorológiai statisztikákban is megfigyelhetõk. Ebben az idõszakban az erõteljesen melegedõ talajfelszín fölé érkezõ kevésbé hûvös légtömegek markánsabb idõjárás-változást okozhatnak, mint az év más idõszakában. A hosszú évek statisztikái alapján ez az idõszak az év egyik csapadékban leggazdagabb néhány hete.