Az elmúlt hetek, hónapok csapadékos idõjárása miatt nagy mértékben megnõtt a belvízzel borított területek nagysága a Fertõ-medence és a Hanság térségében, miközben a Fertõ-tó vízszintje is jelentõsen megemelkedett.
2009 elsõ három hónapjában országszerte jelentõs mennyiségû
csapadék esett, mely sokfelé okozott és okoz jelenleg is belvíz-gondokat. Hasonló a helyzet a Kisalföld más területein is, ahol szintén jóval több
csapadék hullott a sokévi átlagnál. Január elsõ felében az átmenetileg stagnáló hidegpárnás idõszaknak köszönhetõen eseménytelen, borult, hideg idõ alakult ki, majd január 14-tõl a
hidegpárna megszûnésével - hó és esõ formájában váltakozva - csapadékosra fordult az idõjárás. Februárban is folytatódott ez a tendencia, de ekkor a
csapadék már döntõen szilárd halmazállapotban hullott le. Különösen nagy mennyiségû hó esett február 20-ról 21-re virradóra, ekkor Sopronban átlagosan 18-20 cm-es hóvastagságot mértek.
A Fertõ-medence és a Hanság területén már január végén, február elején komoly gondokat okozott a belvíz, amely helyenként hétvégi házakat is körbezárt.
2009. március 22-én ez a nyaraló gyakorlatilag még mindig megközelíthetetlen volt.
Ezzel párhuzamosan a Fertõ-tó vízszintje is jelentõsen megemelkedett, január végén a magas vízállás miatt megnyitották a Hanság-fõcsatorna zsilipjeit Fertõújlaknál, hogy ezzel csökkentsék a tó vízszintjét.
A szakemberek kb. 1 hónapig tartották nyitva a zsilipeket, azonban március elején lezárásra kerültek, mert a Fertõ-tó vízszintjének csökkentése a Rábaközben komoly belvízi problémákat okozott.
Az Ausztria területén lehullott jelentõs mennyiségû
csapadék miatt ugyanakkor pár hét múlva ismét megnyitották a zsilipeket a Hanság-fõcsatornán.
A képen a zsilipeken átfolyó víz mennyisége látható. Ez a csatornarész - ha száraz idõ van és zárva vannak a zsilipek, akkor gyakorlatilag alig van benne víz - nyári idõszakban teljesen ki is szárad.
A Fertõ-tó esetében, amely az eurázsiai sztyepptavak legnyugatabbi képviselõje, a jelenlegi magas vízállás nagyon kedvezõ élõhelyvédelmi szempontból, különösen a lassan megérkezõ vízimadár populációk és a tó halállományának oldaláról nézve. Az utóbbi pár évben olyan "rémhírek" is elterjedtek, hogy a csapadékszegény, száraz idõjárás mellett az sem kizárt, hogy ismét kiszárad a Fertõ-tó. Saját tapasztaltok alapján is megállapítható, hogy a 2005-2007-es idõszakban mennyire kevés víz volt a tóban. Sok vitorlás ki sem tudott futni és néhány nagyobb csónakot a part közelében kellett megtolni. A sekély medrû sztyepptó-jellegbõl adódóan az idõjárás alakulásának óriási szerepe van a Fertõ-tó vízszintjének mozgásában, ugyanis a tavat csak az Ausztriában eredõ Wulka-patak és a Lajta-hegység néhány jelentéktelenebb vízfolyása illetve Magyarország felõl a Rákos-patak táplálja.
A cikket írta: Mikó András (andras89)
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
