Hogyan lehet küzdeni a klímaváltozás ellen úgy, hogy az energiaellátás is biztos maradjon - egyebek között ezzel is foglalkozik majd a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2009-re szóló cselekvési programja.
A Klímaváltozás: kockázat és társadalom címû konferencia után Harnos Zsolt, a Corvinus Egyetem professzora az InfoRádiónak hangsúlyozta: az éghajlatváltozás egyelõre kiszámíthatatlan, a tavalyi extrém idõjárás mintegy 150 milliárd forintos kárt okozott a mezõgazdaságnak, és legalább 700 haláleset hozható összefüggésbe a nagy kánikulával.

A klímaváltozásról szóló csütörtöki konferencián Harnos Zsolt akadémikus ismertette a hamarosan elkészülõ Nemzeti Éghajlat- változási Stratégia 2009-re és 2010-re vonatkozó konkrét programját.
A szakértõ elmondta, hogy a stratégia elsõsorban az energiatakarékosságra és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosít. A program részeként kiemelte a szén-dioxid kvótakereskedelem felpörgetését és az országon belüli kereskedés elindítását is. Az elsõ rövidtávú akciótervbe bekerülnek a vízgazdálkodás kérdései, a vésztározók építésének tervei és a társadalmi szemléletformálás terve is.
A Kárpát-medencében az évi átlaghõmérséklet mintegy másfél Celsius-fokos emelkedése várható, amely szélsõséges idõjárási jelenségekkel jár - hangsúlyozta az akadémikus. A következmények elszenvedõje a társadalom lesz, ezért itt az ideje elkezdeni a védekezést, elsõként meg kell erõsíteni a katasztrófa elhárítást.
Az akciótervben és a kutatás- fejlesztés területén is számolni kell azzal, hogy Magyarország - az egyedi éghajlati adottságok miatt - halmozottan érzékeny a klímaváltozásra. Emiatt többletköltségekkel kell majd számolnunk - jelezte a kutató. (inforadio.hu)