Ködveszély

Októberben a ködös napok száma jelentõsen megnõ hazánk zártabb medencéiben, folyóvölgyeiben. A hosszabbodó éjszakák okozta jelentõs kisugárzás, illetve az ilyentájt elõforduló nyugodt, csendes idõ kedvez a hajnali ködképzõdésnek, az ún. kisugárzási ködnek. A gyenge szél és a már alacsony napállás miatt a köd egyre többfelé egyre késõbb oszlik fel, helyenként csak ritkul. A hõmérséklet napi menetében, emelkedésében is szerepet játszik a köd, illetve az erõs nappali párásság. A jelenség jól látható az alábbi hõmérsékleti térképünkön. A képen jól elkülöníthetõ területeken, azaz a Kisalföld északnyugati, a Tisza, a Sajó és a Hernád folyók, valamint a Körösök torkolati részén a hõmérsékleti eltérések a 2008. október 14-én 12 órakor észlelt adatok alapján jelentõs különbségeket mutatnak: A fõ veszélyforrást azonban nem a hõmérsékleti különbségek, hanem a látástávolság jelenõs és hirtelen megváltozása okozza, ami a gépjármûvel közlekedõk számára különösen veszélyes, és kellemetlen meglepetéssekkel járhat. További veszélyforrás például a párás, ködös területekre befutva a levegõbõl az úttestre kicsapódó pára, mely jelentõsen módosítja a jármû tapadási viszonyait. A téli félévben ez a lecsapódó pára 0 °C alatti hõmérsékleten vékony jégkéregként ráfagyhat az úttestre. Ez a különösen veszélyes jelenség egy komoly közlekedési problémaforrás és számtalan baleset okozója. A ködös területek elõtt a sebesség ütemes csökkentésével megóvhatjuk magunkat és másokat a kellemetlen károkozástól és ami sokkal fontosabb, a testi épség veszélyeztetésétõl. A szokatlan idõjárási tényezõk miatt bekövetkezõ balesetek megelõzése érdekében érdemes továbbra is figyelni amatõr idõjárási oldalunkat, melyen folyamatosan nyomon követhetõ, hogy hol és milyen, potenciálisan veszélyes meteorológiai jelenség elõfordulására lehet számítani.