Globális jelenségek
Bogo!
Pesten nem is fogod látni.
Ellenben az õsszel voltam a Grossglocknernél, és döbbenetes mennyire visszahúzódott az utóbbi évszázadban, de különösen az utóbbi húsz évben.
Szóval jelbõl éppen elég sok van, csak azt nehéz megmondani, mennyi ebbõl, ami természetes, és mennyi az emberi tényezõ.
Pesten nem is fogod látni.
Ellenben az õsszel voltam a Grossglocknernél, és döbbenetes mennyire visszahúzódott az utóbbi évszázadban, de különösen az utóbbi húsz évben.
Szóval jelbõl éppen elég sok van, csak azt nehéz megmondani, mennyi ebbõl, ami természetes, és mennyi az emberi tényezõ.
2003-ban is volt nagy tél, és az nem is olyan régen volt. Egyébként meg mindenki azt jegyzi meg,hogy a szülõk, nagyszülõk a nagy hóról mesélnek, pedig akkoriban is voltak olyan telek,hogy egy pehely nem esett le, avgy éppen fagy alig volt a télen. Most is egy ilyen korszakl van, ezt kell elfogadni. Azt meg,hogy olvadnak a jégsapkák,majd elhiszem,ha látom.
Sziasztok!
Usrin: Elõször is köszönöm a helyreigazítást Fekete-tenger ügyben, valóban Neked van igazad!
Tektonikai mozgásokban nem értek egyet, hiszen csak az elõzõ évszázadban is volt nem egy-két elmozdulás, amely mérhetõen – vagy a földrengés erõsségébõl becsülhetõen – 5-10 m-es volt. Ezek a mozgások még így sem tûnnek jelentõsnek, de egy összetett, kialakult, stabil áramlási rendszerben okozhat egy 10 m-es elmozdulás is „pillanatnyi” fennakadást, mindaddig amíg a rendszer újra stabillá nem válik (pláne, ha már elmozdulás elõtt is „határértéken” mûködött).
CO2: Valóban évrõl évre nagyobb a légkör CO2 tartalma, ami a hõmérséklet növekedésével jár(na). Viszont úgy tûnik a tenger veszi fel ezt a hõt, aminek következtében a felsõ réteg (elenyészõ mennyiségû az össztérfogathoz képest) melegszik. Ez okozhatja a jégsapkák olvadását, aminek következtében a tengerfelszín visszahûl (de megemelkedik a szintje). Viszont a melegebb tenger többet párologtat (a felhõk visszaverik a napenergiát), ergo biztosan nem annyit emelkedik – hirtelen – a szintje, mint amennyi víz halmazállapotot váltott. Ennek következtében jóval csapadékosabbá válhatnak egyes területek. Persze ez majd a „késõbbiekben” fog bekövetkezni. Tehát a természet megoldja ezt a problémát, nem foglalkozik az emberrel…
A szélsõségességek számának gyarapodása nem egyértelmûen azt jelenti, hogy több szélsõséges idõjárási körülmény következett be az utolsó 100 évben, mint elõtte, hanem azt, hogy több ilyen lett dokumentálva! Szélsõséges esetben ennek az is lehet az oka, hogy van ahol maga a szélsõségesség a természetes, vagyis amíg nem létezett globális információs rendszer, nem számított hírnek/információnak…
Érdekességképpen megjegyezném, hogy a Marson is olvadnak a sarki „jégsapkák”, holott abszolút nem kellene nekik!
Usrin: Elõször is köszönöm a helyreigazítást Fekete-tenger ügyben, valóban Neked van igazad!
Tektonikai mozgásokban nem értek egyet, hiszen csak az elõzõ évszázadban is volt nem egy-két elmozdulás, amely mérhetõen – vagy a földrengés erõsségébõl becsülhetõen – 5-10 m-es volt. Ezek a mozgások még így sem tûnnek jelentõsnek, de egy összetett, kialakult, stabil áramlási rendszerben okozhat egy 10 m-es elmozdulás is „pillanatnyi” fennakadást, mindaddig amíg a rendszer újra stabillá nem válik (pláne, ha már elmozdulás elõtt is „határértéken” mûködött).
CO2: Valóban évrõl évre nagyobb a légkör CO2 tartalma, ami a hõmérséklet növekedésével jár(na). Viszont úgy tûnik a tenger veszi fel ezt a hõt, aminek következtében a felsõ réteg (elenyészõ mennyiségû az össztérfogathoz képest) melegszik. Ez okozhatja a jégsapkák olvadását, aminek következtében a tengerfelszín visszahûl (de megemelkedik a szintje). Viszont a melegebb tenger többet párologtat (a felhõk visszaverik a napenergiát), ergo biztosan nem annyit emelkedik – hirtelen – a szintje, mint amennyi víz halmazállapotot váltott. Ennek következtében jóval csapadékosabbá válhatnak egyes területek. Persze ez majd a „késõbbiekben” fog bekövetkezni. Tehát a természet megoldja ezt a problémát, nem foglalkozik az emberrel…
A szélsõségességek számának gyarapodása nem egyértelmûen azt jelenti, hogy több szélsõséges idõjárási körülmény következett be az utolsó 100 évben, mint elõtte, hanem azt, hogy több ilyen lett dokumentálva! Szélsõséges esetben ennek az is lehet az oka, hogy van ahol maga a szélsõségesség a természetes, vagyis amíg nem létezett globális információs rendszer, nem számított hírnek/információnak…
Érdekességképpen megjegyezném, hogy a Marson is olvadnak a sarki „jégsapkák”, holott abszolút nem kellene nekik!
Negatív sarki jégrekord
Népszabadság • S. V. • 2006. január 28.
Minden eddiginél kisebb volt az Északi-sarkon mért jégtakaró a tavalyi nyáron - figyelmeztet egy a közelmúltban megjelent amerikai tanulmány.
Az illetékes amerikai hatóság által készített jelentés, amely a NASA mûholdfelvételeinek analizálásával készült, a fokozott jégolvadásért a felmelegedést teszi felelõssé. A folyamat, mint írják, ráadásul öngerjesztõ, mivel a fehér jégfelületek olvadása után kibukkanó sötét óceánfelszín a napból érkezõ sugárzás nagyobb hányadát képes elnyelni, ami további melegedéshez, azon keresztül újabb jégolvadáshoz vezet.
A Wisconsini Egyetem két kutatója ezzel szemben arra hívja fel cikkében a figyelmet, hogy az utóbbi években drámaian megnõtt a nyári felhõzet mennyisége az Északi-sarkvidéken. Szerintük a nyári fokozott felhõsödés legalább annyira hatékony a sugárzás visszaverésében, mint a jég volt, így a több nyári felhõ némileg ellensúlyozza a jégolvadás melegítõ hatását. A szerzõk szerint korai még találgatni, hogy a nagyobb felhõzet az ismét elõbukkanó óceánfelszín miatti fokozott párologtatás következménye, vagy az északi pólus környezetében ideiglenesen megváltozott légköri cirkulációnak tudható be. Ha az utóbbi a kiváltó ok, akkor a jégvesztés könnyen felgyorsulhat, amennyiben a megváltozott feltételek állandósulnak.
A Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpont munkatársainak közzétett állásfoglalása szerint a fokozott olvadásért az elmúlt években az Atlanti-óceán felõl menetrendszerûen érkezett melegvíz-beáramlások tehetõk felelõssé. Tavaly a meleg vízáramlat a Szibériától északra található Laptyev-tengeren szinte az összes jeget elolvasztotta.
Link
-----------------------------------------------------
olvastam, hogy a Golf-áramlat régebben délebben haladt, mint ma. ezek szerint minél enyhébb a sarki levegõ annál északabbra jut fel a melegvíz mielõtt eléggé lehülne, hogy alábukjon. az áramlás egyébként akkor állna le, ha már nem tudna annyira lehülni, hogy alábukjon. ugyanis a nyugati szelek mellett, ami kisebb részben hajtja az áramlatot, döntõen a vízsüllyedés által keletkezõ folyamatos szívóhatás tartja fel a rendszert és az antartiszi, déli (szintén az Atlanti-ócánban tallható) süllyedés zóna mellett lényegében az egész földi tengeráramlat rendszert ez a két "motor" hajtja.
Népszabadság • S. V. • 2006. január 28.
Minden eddiginél kisebb volt az Északi-sarkon mért jégtakaró a tavalyi nyáron - figyelmeztet egy a közelmúltban megjelent amerikai tanulmány.
Az illetékes amerikai hatóság által készített jelentés, amely a NASA mûholdfelvételeinek analizálásával készült, a fokozott jégolvadásért a felmelegedést teszi felelõssé. A folyamat, mint írják, ráadásul öngerjesztõ, mivel a fehér jégfelületek olvadása után kibukkanó sötét óceánfelszín a napból érkezõ sugárzás nagyobb hányadát képes elnyelni, ami további melegedéshez, azon keresztül újabb jégolvadáshoz vezet.
A Wisconsini Egyetem két kutatója ezzel szemben arra hívja fel cikkében a figyelmet, hogy az utóbbi években drámaian megnõtt a nyári felhõzet mennyisége az Északi-sarkvidéken. Szerintük a nyári fokozott felhõsödés legalább annyira hatékony a sugárzás visszaverésében, mint a jég volt, így a több nyári felhõ némileg ellensúlyozza a jégolvadás melegítõ hatását. A szerzõk szerint korai még találgatni, hogy a nagyobb felhõzet az ismét elõbukkanó óceánfelszín miatti fokozott párologtatás következménye, vagy az északi pólus környezetében ideiglenesen megváltozott légköri cirkulációnak tudható be. Ha az utóbbi a kiváltó ok, akkor a jégvesztés könnyen felgyorsulhat, amennyiben a megváltozott feltételek állandósulnak.
A Nemzetközi Északi-sarki Kutatóközpont munkatársainak közzétett állásfoglalása szerint a fokozott olvadásért az elmúlt években az Atlanti-óceán felõl menetrendszerûen érkezett melegvíz-beáramlások tehetõk felelõssé. Tavaly a meleg vízáramlat a Szibériától északra található Laptyev-tengeren szinte az összes jeget elolvasztotta.
Link
-----------------------------------------------------
olvastam, hogy a Golf-áramlat régebben délebben haladt, mint ma. ezek szerint minél enyhébb a sarki levegõ annál északabbra jut fel a melegvíz mielõtt eléggé lehülne, hogy alábukjon. az áramlás egyébként akkor állna le, ha már nem tudna annyira lehülni, hogy alábukjon. ugyanis a nyugati szelek mellett, ami kisebb részben hajtja az áramlatot, döntõen a vízsüllyedés által keletkezõ folyamatos szívóhatás tartja fel a rendszert és az antartiszi, déli (szintén az Atlanti-ócánban tallható) süllyedés zóna mellett lényegében az egész földi tengeráramlat rendszert ez a két "motor" hajtja.
Iwanomet: lehet, hogy nem voltam elég érthetõ... A sarkvidékeken most is állandó jégtakaró van, ami a D-i sarkvidéken más 30 millió éve kiakalult, tehát definíciója szerint azóta folyamatosan tart a jégkorszak, amin belül voltak és lesznek hidegebb ("TV-ben kátott") és melegebb idõszakok! A Golf leállása pedig, ha bekövetkezne is, nálunk legfeljebb 2-3 C-kal vetné vissza a hõmérsékletet - igen ám, de az a globális felmelegedés, ami a "leállást" (jobban mondva: jelentõs gyengülést) kiváltaná, ennél nagyobb, tehát szinte kizárt, hogy Magyarország éghajlata hidegebbre forduljon. Úgy gondolom, a "jóslataidban" túl sok a "ha"... Rengeteg modellszámítás készült már a globális felmelegedés itteni hatásáról, ezekben rengeteg tényezõt figyelembe vettek, amikre nem is gondolnál... és sokkal bizonytalanabb eredményeket kaptak, mint te. Talán nem véletlenül...
És még ha most teljesen leállítanánk a CO2 kibocsátást, ami lehetetlen, akkor se tudnánk leállítani, csak lassítani a folyamatot.
Szerintem pedig már elkezdõdött a jégkorszak, 10-20 éve. Mivel jégkorszak alatt nem csak azt értjük amikor már tartós jégtakaró borítja az É-i sarkot, hanem az egész folyamatot, amibe a mostani helyzet is beletartozik. Továbbá igazi tv-kben látott jégkorszak egyenlõre több száz évig nem lesz, hanem a golf lassulásával, és leállásaável elõször a szélsõséges idõjárás fogja uralni az Észak Atlanti térséget, amit már leírtam, az áramlási rendszer is teljesen megváltozhat. Mindenesetre a tartós jégpáncél csak évtizedek, évszázadok alatt húzódik folyamatosan D-i irányba. Most még azt se tudni mikor, és mennyire fog lehúzódni.
De addig egyre forróbb nyarakra, és hidegebb telekre számíthatunk. Hisz még szibériában is, ahol tálen -50 fok van, nyáron 20 fokig is felmelegedhet a levegõ!
És még valami, ha kialakul egy új hurrikánpálya, ami bekerül a Földközitengerbe, annak maradványa hozzánk is eljut, és valószínü, hogy az egész nyári csapadék csak ilyen hatalmas viharokból fog állni, hisz a légköri kiszáradás túl erõs lenne helyi konvektív képzõdmények létrejöttéhez. Viszon a telek egyre csapadékosabbak lesznek, és egyre hidegebbek. És a két évszak közti külömbség fog egyre nõni.
Szerintem pedig már elkezdõdött a jégkorszak, 10-20 éve. Mivel jégkorszak alatt nem csak azt értjük amikor már tartós jégtakaró borítja az É-i sarkot, hanem az egész folyamatot, amibe a mostani helyzet is beletartozik. Továbbá igazi tv-kben látott jégkorszak egyenlõre több száz évig nem lesz, hanem a golf lassulásával, és leállásaável elõször a szélsõséges idõjárás fogja uralni az Észak Atlanti térséget, amit már leírtam, az áramlási rendszer is teljesen megváltozhat. Mindenesetre a tartós jégpáncél csak évtizedek, évszázadok alatt húzódik folyamatosan D-i irányba. Most még azt se tudni mikor, és mennyire fog lehúzódni.
De addig egyre forróbb nyarakra, és hidegebb telekre számíthatunk. Hisz még szibériában is, ahol tálen -50 fok van, nyáron 20 fokig is felmelegedhet a levegõ!
És még valami, ha kialakul egy új hurrikánpálya, ami bekerül a Földközitengerbe, annak maradványa hozzánk is eljut, és valószínü, hogy az egész nyári csapadék csak ilyen hatalmas viharokból fog állni, hisz a légköri kiszáradás túl erõs lenne helyi konvektív képzõdmények létrejöttéhez. Viszon a telek egyre csapadékosabbak lesznek, és egyre hidegebbek. És a két évszak közti külömbség fog egyre nõni.
Az igaz, hogy a golf leállása hosszú folyamat... de azt is vegyük figyelembe, hogy az ember ezt a folyamatot gyorsítja. Így nem olyan bizos, hogy csak 100 vagy 1000 év múlva lesz változás, hisz amikor ennyi ideig tartott a folyamat, jóval kisebb mértékû volt a felmelegedés is.
Ursin: úgy értettem a Föld számára normális, a mienkre persze nem.
abban igazad van, hogy az átlaghõmérsékletben nem jelentene akkora változást, viszont Európa idõjárása teljesen megvéltozna. Nem csak a hõmérséklet, hanem a szelek iránya is, az egész áramlási rendszer. Ez pedig kiszámíthatalan következményekkel jár. És így valamilyen módon az egész Föld éghajlatára befojással lesz, hisz az egyenlítõ térségében hatalmas meleg vízfelûlet reked meg, így intenzív csapadékképzõdés alakulhat ki, míg itt nélunk nagy szárazság.
És ez a változás már elkezdõdött több tíz éve, ezt láthatjuk az egyre fokozódó szélsõségeken.
És bármennyire furcsa, az óceánok összes áramlása összhangban mûködik, hatnak egymásra. Szóval ha az Észak Atlanti áramlás leáll, akkor a többi áramlásban is változások lehetnek...
Ursin: úgy értettem a Föld számára normális, a mienkre persze nem.
abban igazad van, hogy az átlaghõmérsékletben nem jelentene akkora változást, viszont Európa idõjárása teljesen megvéltozna. Nem csak a hõmérséklet, hanem a szelek iránya is, az egész áramlási rendszer. Ez pedig kiszámíthatalan következményekkel jár. És így valamilyen módon az egész Föld éghajlatára befojással lesz, hisz az egyenlítõ térségében hatalmas meleg vízfelûlet reked meg, így intenzív csapadékképzõdés alakulhat ki, míg itt nélunk nagy szárazság.
És ez a változás már elkezdõdött több tíz éve, ezt láthatjuk az egyre fokozódó szélsõségeken.
És bármennyire furcsa, az óceánok összes áramlása összhangban mûködik, hatnak egymásra. Szóval ha az Észak Atlanti áramlás leáll, akkor a többi áramlásban is változások lehetnek...
Sajna nincs idõm a mai szép adagot végigolvasni, ám Zágonit láttam futólag említeni, róla csak annyit, hogy fizikus, elismert szakember.
Ám az utóbbi idõben történõ megnyilatkozásai "média-megrendelésre" készített csúsztatásokkal terhes szégyenletes, a tudományos életet megszégyenítõ borzadályok, bocsánat a karcosságért, de ez a szikár véleményem.
Ám az utóbbi idõben történõ megnyilatkozásai "média-megrendelésre" készített csúsztatásokkal terhes szégyenletes, a tudományos életet megszégyenítõ borzadályok, bocsánat a karcosságért, de ez a szikár véleményem.
Ja és olvassátok el pontosan mit írtam, én arra a bizonyos tanulmányra utaltam, amit nem tudom ki készített el. Egyébként volt egy olyan is a múltkor,hogy Európában meleg az egyik legmelegebb év volt a tavalyi. Csak azt már nem tudom hol láttam.
Usrin, te tudod jobban, én csak a saját laikus meglátásomat írtam le, ami lehet,hogy nem igaz,de,ha visszanézzük az évaszázad idõjárását, akkor is találhatunk vegyesen mindent, szóval ebbõl következtettem.
Már rég volt élet ebben a fórumban,most tetszhalálának végével én is tennék egy két észrevételt.(Az újak nem olvashatták régebbi fejtegetéseimet,melyek akkor eretnekségnek számítottak úgy két éve ugyanitt).
Én nem fizetett újságcikkekre és önjelölt szakemberekre,hanem(sajnos) 3-4 évtizedes saját tapasztalataimra szoktam hagyatkozni.
1.Szélsõségekkel kapcsolatban a gyakoriságot nézzük és ne emeljünk ki régi és új egyedi szélsõségeket pro és kontra !
2.A Golf nem csak a telet teszi Európában enyhébbé,hanem a forró nyarat is megakadályozza.Gyengülése nem feltétlenül csökkenti az átlaghõmérsékletet,hanem növeli a tél és a nyár közti Tkülönbséget.(Fénykorában rohadt hideg nyarak voltak,az idei esõs ,nem túl meleg nyár nudli hozzájuk képest)
3.Egy egy tél vagy nyár idõjárásából nagy hiba bármilyen törvényszerûséget levonni(Én is csak 40-el hátam mögött merem ezeket leírogatni)
4.A Föld felületének alig pár százaléka Európa,ami itt van az csepp a tengerben,lássunk globálisan,ha globális éghajlatról beszélünk.
5.A lényeg a Föld felületének 71 %-át borító tengerben van,ennek hõmérséklete,áramlásai,párolgása,sókoncentrációja stb. lényegesebbek,mint az,hogy Magyarország átlaghõmérséklete vagy csapadéka mennyire változott 30 év alatt.Az óceánokat kell górcsõ alá venni !
Én nem fizetett újságcikkekre és önjelölt szakemberekre,hanem(sajnos) 3-4 évtizedes saját tapasztalataimra szoktam hagyatkozni.
1.Szélsõségekkel kapcsolatban a gyakoriságot nézzük és ne emeljünk ki régi és új egyedi szélsõségeket pro és kontra !
2.A Golf nem csak a telet teszi Európában enyhébbé,hanem a forró nyarat is megakadályozza.Gyengülése nem feltétlenül csökkenti az átlaghõmérsékletet,hanem növeli a tél és a nyár közti Tkülönbséget.(Fénykorában rohadt hideg nyarak voltak,az idei esõs ,nem túl meleg nyár nudli hozzájuk képest)
3.Egy egy tél vagy nyár idõjárásából nagy hiba bármilyen törvényszerûséget levonni(Én is csak 40-el hátam mögött merem ezeket leírogatni)
4.A Föld felületének alig pár százaléka Európa,ami itt van az csepp a tengerben,lássunk globálisan,ha globális éghajlatról beszélünk.
5.A lényeg a Föld felületének 71 %-át borító tengerben van,ennek hõmérséklete,áramlásai,párolgása,sókoncentrációja stb. lényegesebbek,mint az,hogy Magyarország átlaghõmérséklete vagy csapadéka mennyire változott 30 év alatt.Az óceánokat kell górcsõ alá venni !
Ráadásul még Európa is nagyon kis terület a Föld egészéhez képest, a globális felmelegedést nemhogy 2 nap vagy 1 év, hanem akármilyen hosszú idõszak során sem lehetne azzal megcáfolni, hogy itt történetesen hidegebb van...
A Zágoni-féle cikk kapcsán ismét kérdezem: honnan vehette, hogy befagyott a Fekete-tenger Isztambulnál??? Ez egészen biztos, hogy nem történt meg... Azt pedig, hogy mennyi köze van a "mediterrán hatások terjedésének" egy É-magyarországi felhõszakadáshoz, azt mindenki eldöntheti, aki kicsit is ért az idõjáráshoz.
Cassano: szerintem az sem "egetrengetõ", és nem hosszútávú változás, hogy idén néhány mediciklon pályája 100-200 km-rel arrébb volt 2003-hoz képest. 1993-ban egészen hasonló volt a helyzet a mostanihoz, és korábban is rengeteg olyan eset volt, hogy csak Nyugat-Magyarország kapott havat; sajnos délkelet az ország hóban legszegényebb része, ez átlagban mindig is így volt, inkább a néhány szerencsés kivétel számít különlegesnek. Lásd a Magyarország éghajlati atlaszából származó adatokat: Link
Cassano: szerintem az sem "egetrengetõ", és nem hosszútávú változás, hogy idén néhány mediciklon pályája 100-200 km-rel arrébb volt 2003-hoz képest. 1993-ban egészen hasonló volt a helyzet a mostanihoz, és korábban is rengeteg olyan eset volt, hogy csak Nyugat-Magyarország kapott havat; sajnos délkelet az ország hóban legszegényebb része, ez átlagban mindig is így volt, inkább a néhány szerencsés kivétel számít különlegesnek. Lásd a Magyarország éghajlati atlaszából származó adatokat: Link
Szabtam: a földtörténet legnagyobb mértékû éghajlatingadozásait valóban a lemeztektonika (a kontinensek átrendezõdése) okozta, ami a tengeráramlások rendszerét teljesen átalakítja - ám ezek a változások több millió, de inkább több tízmillió éves skálán játszódnak le. A mostani éghajlatváltozást ehhez hasonlítani inkább félrevezetõ. Ha azt nézzük, hogy a Föld történetében volt már 25°C-os átlaghõmérséklet is (a krétában, durván 100 millió éve), akkor nagyon veszélytelennek tûnik a most várt néhány °C-os melegedés, és könnyen elfelejtjük, hogy ez a változás összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a lemeztektonikai hatásoknál... A Fekete-tenger medencéjének elöntését NEM a lemezek mozgása, hanem az utolsó glaciális végén bekövetkezett közel 100 m-es tengerszintemelkedés okozta, ami miatt a Földközi-tenger vize egyszer csak átbukott az addig meglévõ földszorosokon. (Pár ezer év alatt két lemez legfeljebb párszor 10 métert távolodhatna, de ilyen irányú lemezmozgás nincs is, jelenleg - nagy vonalakban - az Afrikai-lemez tolódik Európa felé, ez okozza a földrengéseket arrafelé...)
Ha szigorúan vesszük, az utolsó jégkorszak (= olyan idõszak, amikor a sarkvidékeken állandó jégtakaró van; a földtörténet 90%-ában nem volt) kb. 30 millió éve folyamatosan tart, egyelõre nem is közelít a vége felé. De hogy ezen belül most egyre inkább az emberi hatások irányítják az éghajlatot, azt nem merném vitatni... elsõsorban a mért CO2-koncentrációk miatt. Annak, hogy az ipari forradalom kezdete óta évrõl évre egyre több CO2 van a légkörben (ma már 30%-kal több, mint 1750-ben), más magyarázata nincs. Hogy ez a tényezõ mindenképpen befolyásolja az éghajlatot, és hogy ilyen gyors természetes változásra nem volt példa az elmúlt pár millió évben, ez is tény. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy az észlelt "rendellenességek" közül mi az, aminek köze lehet ehhez... de akkor sem nyugodhatunk meg, ha egyelõre nem találunk bizonyított éghajlati hatást, mert ez csak idõ kérdése. (Az emberi CO2-termelés sajnos jóval nagyobb annál, mint amit akár egy zölddé váló Szahara meg tudna kötni... nem is beszélve arról, hogy közben mennyi esõerdõt kiirtottunk, mennyire pusztítjuk a legtöbb CO2-t megkötõ tengeri élõvilágot, stb.)
Ha szigorúan vesszük, az utolsó jégkorszak (= olyan idõszak, amikor a sarkvidékeken állandó jégtakaró van; a földtörténet 90%-ában nem volt) kb. 30 millió éve folyamatosan tart, egyelõre nem is közelít a vége felé. De hogy ezen belül most egyre inkább az emberi hatások irányítják az éghajlatot, azt nem merném vitatni... elsõsorban a mért CO2-koncentrációk miatt. Annak, hogy az ipari forradalom kezdete óta évrõl évre egyre több CO2 van a légkörben (ma már 30%-kal több, mint 1750-ben), más magyarázata nincs. Hogy ez a tényezõ mindenképpen befolyásolja az éghajlatot, és hogy ilyen gyors természetes változásra nem volt példa az elmúlt pár millió évben, ez is tény. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy az észlelt "rendellenességek" közül mi az, aminek köze lehet ehhez... de akkor sem nyugodhatunk meg, ha egyelõre nem találunk bizonyított éghajlati hatást, mert ez csak idõ kérdése. (Az emberi CO2-termelés sajnos jóval nagyobb annál, mint amit akár egy zölddé váló Szahara meg tudna kötni... nem is beszélve arról, hogy közben mennyi esõerdõt kiirtottunk, mennyire pusztítjuk a legtöbb CO2-t megkötõ tengeri élõvilágot, stb.)
Sziasztok!
nao:
1. A tektonikus lemezek lassabban/gyorsabban, de mozognak. Ha csak milimétereket, centiket is évente, akkor sem lehettek pár millió éve ugyanott... (Ékes példa erre pl. a Fekete-tenger, amelynek a területén pár ezer éve még virágzó városok voltak, ám a tektonikus mozgásoknak köszönhetõen a víz áttört a Boszporuszon/Dardanellákon, amik már eléggé el is távolodtak azóta).
2. Az utolsó jégkorszak még nem ért véget, csak a vége felé közelít. Pusztán az Európa nagy részét elborító jegesedés és lehülés (mely valószínûleg a Golf gyengülésének volt köszönhetõ) ért véget pár ezer évvel ezelõtt!
3. Valóban nincs, de ez még nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozást az ember okozta. És nincsenek adataink az elõzõ ciklus hasonló idõszakáról sem. Vagyis lehet, hogy ez így természetes, és nincs is összefüggés az ember és az éghajlatváltozás közt a véletlen egybeesésen kívûl?
Mint tudjuk a természet az egyensúlyra törekszik, és mint ilyen bármely behatást "lereagál". Ergo a CO2 növekedést is lereagál(hat)ja a Golf lassításával, mégpedig úgy, hogy kevesebb "nedves levegõ"-t von el Afrika partjaitól, így a jelenleg sivatagos terület ismét zölddé válhat. (Több növény=több fotoszintézis, kevesebb CO2). Az már a természetet vajmi kevéssé fogja érdekelni, hogy ettõl jelentõs emberi városok kerülhetnek tengerszint alá, ez "csak" emberi társadalom számára probléma, a természet szempontjából szelekció...
nao:
1. A tektonikus lemezek lassabban/gyorsabban, de mozognak. Ha csak milimétereket, centiket is évente, akkor sem lehettek pár millió éve ugyanott... (Ékes példa erre pl. a Fekete-tenger, amelynek a területén pár ezer éve még virágzó városok voltak, ám a tektonikus mozgásoknak köszönhetõen a víz áttört a Boszporuszon/Dardanellákon, amik már eléggé el is távolodtak azóta).
2. Az utolsó jégkorszak még nem ért véget, csak a vége felé közelít. Pusztán az Európa nagy részét elborító jegesedés és lehülés (mely valószínûleg a Golf gyengülésének volt köszönhetõ) ért véget pár ezer évvel ezelõtt!
3. Valóban nincs, de ez még nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozást az ember okozta. És nincsenek adataink az elõzõ ciklus hasonló idõszakáról sem. Vagyis lehet, hogy ez így természetes, és nincs is összefüggés az ember és az éghajlatváltozás közt a véletlen egybeesésen kívûl?
Mint tudjuk a természet az egyensúlyra törekszik, és mint ilyen bármely behatást "lereagál". Ergo a CO2 növekedést is lereagál(hat)ja a Golf lassításával, mégpedig úgy, hogy kevesebb "nedves levegõ"-t von el Afrika partjaitól, így a jelenleg sivatagos terület ismét zölddé válhat. (Több növény=több fotoszintézis, kevesebb CO2). Az már a természetet vajmi kevéssé fogja érdekelni, hogy ettõl jelentõs emberi városok kerülhetnek tengerszint alá, ez "csak" emberi társadalom számára probléma, a természet szempontjából szelekció...
Cassano: akiknek pontos feljegyzéseik vannak, valószínûleg megerõsítik, hogy nem ez az elsõ olyan téli idõszak, amikor kevés hó esett egyik vagy másik térségben. A kilencvenes évek elején évekig alig volt hó, ködös, nyúlós taknyos idõ viszont annál többször. De visszamehetnék a hetvenes évekre is, ott szintén sokszor csapadékszegény volt a téli idõszak idõjárása. Önmagában ebbõl szerintem nem szabad messzemenõ következtetéseket levonni.
Persze ez a saját véleményem, mindenki azt gondol amit akar, csak szerintem ennyi a valóságtartamuk az ilyen híreknek.
Szerintem minden professzor, kutató,csak feltónést szeretne kelteni,hogy ilyen tanulmányokat adnak ki, sajnos nagyon kevés az olyan,aki tényleg az igazon dolgozik,és ez az egész globális felmelegedés,szerintem légbõl kapott dolog, majd talán pár száz év múlva el lehet rajta gondolkodni. Ja, és tavaly figyeltem nagyjából Európa idõjárását két naponta, csináltam egy dokumentumot is egy dokumentumot a Worb-ben, és az alapján Európa idõjárása tavaly,egyáltalán nem volt meleg... Sõt az átlagosnál talán kicsit hidegebb is.
OKÉ Kenya!
Megegyeztünk. Én laikus is akarok maradni ezen a téren, mert annyira a fizika és matematika soha nem izgatott fel, amennyire a meteorológióhoz kell.
Viszont sokat elárul a globális és a helyi közötti különbségrõl, hogy nem rég adták ki, miszerint 2005 a Földön mért hivatalos mérések óta a legmelegebb esztendõ volt, miközben kis hazánkra ez egyáltalán nem igaz.
Megegyeztünk. Én laikus is akarok maradni ezen a téren, mert annyira a fizika és matematika soha nem izgatott fel, amennyire a meteorológióhoz kell.
Viszont sokat elárul a globális és a helyi közötti különbségrõl, hogy nem rég adták ki, miszerint 2005 a Földön mért hivatalos mérések óta a legmelegebb esztendõ volt, miközben kis hazánkra ez egyáltalán nem igaz.
A mai megyei napilapunkban van egy cikk az idõjárásváltozással kapcsolatban.
Zágoni Miklós, fizikus az ELTE oktatója nyilatkozott az éghajlatváltozásról. Amit leírnak a cikkben azzal véleményem szerint összefüggésben lehet az, hogy az Alföldön ezen a télen igencsak hószegény az idõjárás.
Azt mondja, hogy a mediterrán hatás, ami eddig csupán a Pécs-Szeged vonalig volt jelentõsen érzékelhetõ most jócskán Északabbra tolódott egészen a Bakony vonaláig. Ennek következtében alakulhattak ki komolyabb áradásokat okozó hirtelen lezúduló felhõszakadások például Miskolc környékén. Ugyanakkor ezzel hozza azt is összefüggésbe, hogy Athénban, Isztambulban és több mediterrán országban jóval több hó esik, mint szokott és hidegebb az idõ, befagy a Fekete-tenger Isztambulnál, Ausztráliában 45-46 fokokat mérnek. 2003-ban évszázados melegrekordok, 2005-ben hideg- és csapadékrekordok dõltek meg. Az OMSZ adatai szerint 1 fokot emelkedett Magyarország átlaghõmérséklete 30 év alatt.
És ha ugyebár megnézzük, hogy ezen a télen például a DK-i országrészben alig esett hó (volt, ahol tényleg éppen csak mutatóba esett), ugyanakkor NY-on, ÉNY-on komoly havazások voltak (még most is van hótakaró több helyen), akkor azt mondhatjuk, hogy a leírtakban azért jócskán van valami. A múltkor éppen azon gondolkodtam, hogy mintha az a zóna, aminek köszönhetõen pl.: 2003-ban Pécs, Szeged, Békéscsaba térségében hatalmas havak estek 100-200 km-rel ÉNY-abbra tolódott volna. Akkoriban Arad környékén volt tapasztalható az az enyheség, amit most itt DK-en akkor érezhettünk, amikor 2005 legvégén a Dunántúl nagy részét "betemette" a hó.
Ezt csak azért írtam, mert töprengek egy ideje (na meg bosszankodok is kicsit), hogy minek tudható be az, hogy nem akar az a fránya havazás megérkezni. Persze ez csak egy felvetés részemrõl az újságcikk kapcsán, de azért lehet benne valami, szerintem.
Zágoni Miklós, fizikus az ELTE oktatója nyilatkozott az éghajlatváltozásról. Amit leírnak a cikkben azzal véleményem szerint összefüggésben lehet az, hogy az Alföldön ezen a télen igencsak hószegény az idõjárás.
Azt mondja, hogy a mediterrán hatás, ami eddig csupán a Pécs-Szeged vonalig volt jelentõsen érzékelhetõ most jócskán Északabbra tolódott egészen a Bakony vonaláig. Ennek következtében alakulhattak ki komolyabb áradásokat okozó hirtelen lezúduló felhõszakadások például Miskolc környékén. Ugyanakkor ezzel hozza azt is összefüggésbe, hogy Athénban, Isztambulban és több mediterrán országban jóval több hó esik, mint szokott és hidegebb az idõ, befagy a Fekete-tenger Isztambulnál, Ausztráliában 45-46 fokokat mérnek. 2003-ban évszázados melegrekordok, 2005-ben hideg- és csapadékrekordok dõltek meg. Az OMSZ adatai szerint 1 fokot emelkedett Magyarország átlaghõmérséklete 30 év alatt.
És ha ugyebár megnézzük, hogy ezen a télen például a DK-i országrészben alig esett hó (volt, ahol tényleg éppen csak mutatóba esett), ugyanakkor NY-on, ÉNY-on komoly havazások voltak (még most is van hótakaró több helyen), akkor azt mondhatjuk, hogy a leírtakban azért jócskán van valami. A múltkor éppen azon gondolkodtam, hogy mintha az a zóna, aminek köszönhetõen pl.: 2003-ban Pécs, Szeged, Békéscsaba térségében hatalmas havak estek 100-200 km-rel ÉNY-abbra tolódott volna. Akkoriban Arad környékén volt tapasztalható az az enyheség, amit most itt DK-en akkor érezhettünk, amikor 2005 legvégén a Dunántúl nagy részét "betemette" a hó.
Ezt csak azért írtam, mert töprengek egy ideje (na meg bosszankodok is kicsit), hogy minek tudható be az, hogy nem akar az a fránya havazás megérkezni. Persze ez csak egy felvetés részemrõl az újságcikk kapcsán, de azért lehet benne valami, szerintem.
Ja, arról nem is beszélve, hogy amíg utánanézünk dolgoknak, amikre az ilyen felvetések után kíváncsiak leszünk, addig sem nézzük a.....akármit a tv-ben.:-)
Stelvio: kétségtelenül igaz, hogy azt állítják elõ, amire igény van. Sajnos válogatás nélkül átvesznek mindent a "Nagy Testvér"-tõl, ott siker volt, akkor itt is az lesz.
Én azt gondolom, itt van egy kis csapat, akik között remek emberek, remek szakemberek vannak, hát tanuljunk egymástól. Fogadjuk el a másik tudományát, hiszen jó szívvel adja.
Én azt gondolom, itt van egy kis csapat, akik között remek emberek, remek szakemberek vannak, hát tanuljunk egymástól. Fogadjuk el a másik tudományát, hiszen jó szívvel adja.
A Golf kérdésében örülök a körbejárásnak, hisz talán nyílvánvalóvá válik elõttünk a Golf-áramlat Európa éghajlatának változékonyságáért felelõ ingadozó mivolta, és a globális felmelegedés általánosítása minden pontra címû hiba (azaz mindenhol felmelegedést jelent a globális ...) egyik jó ellensúlya az esetleges gyengülésének következményeként létrejöhetõ Észak-Atlanti (néhányévtizedes) hidegedés.
Azért leállásáról nincs szó a közeli évtizedekben, gyengülésérõl inkább.
Azért leállásáról nincs szó a közeli évtizedekben, gyengülésérõl inkább.
Usrin: teljesen igazad van gleccser kérdésben! utánanéztem egy nagyon jó oldalon:
Link
eszerint az elmúlt 100 évben a norvég gleccserek is csökkentek, de a 90-es években volt egy átmeneti növekedés a csapadéktöbblet miatt. ezt nem gondoltam volna. mindig tanul az ember...
Golf témában is megnézegettem oldalakat. találtam tudományosan megalapozott vizsgálati eredményeket, amelyek alapján csökkenést tapasztaltak, de senki sem várja, hogy az áramlat leálljon.
ha egyébként ezt megtenné az Norvégiában 10-15, Angliában 10, nálunk 2-3 fokos átlaghõmérsékletcsökkenést okozna (ekkora ugyanis a pozitív anomália jelenleg). ez azért nagyon kemény teleket jelentene (gondoljunk csak bele, ha már +3-tól hó esne, és mindig 3 fokkal hidegebb lenne, rengeteg hideg fagyos nap lenne), de -mint mondom - a hirtelen teljes leállásnak jelenleg 0-val egyenlõ valószínûséget adnak.
Link
eszerint az elmúlt 100 évben a norvég gleccserek is csökkentek, de a 90-es években volt egy átmeneti növekedés a csapadéktöbblet miatt. ezt nem gondoltam volna. mindig tanul az ember...
Golf témában is megnézegettem oldalakat. találtam tudományosan megalapozott vizsgálati eredményeket, amelyek alapján csökkenést tapasztaltak, de senki sem várja, hogy az áramlat leálljon.
ha egyébként ezt megtenné az Norvégiában 10-15, Angliában 10, nálunk 2-3 fokos átlaghõmérsékletcsökkenést okozna (ekkora ugyanis a pozitív anomália jelenleg). ez azért nagyon kemény teleket jelentene (gondoljunk csak bele, ha már +3-tól hó esne, és mindig 3 fokkal hidegebb lenne, rengeteg hideg fagyos nap lenne), de -mint mondom - a hirtelen teljes leállásnak jelenleg 0-val egyenlõ valószínûséget adnak.
Azt ne feledd Stelvio, hogy miért "diétázik" (felsoroltad) a társadalom (Kenya nem keveri a dolgokat, tökéletes rálátása van a társadalmi oldalra) !
Mert tudatos társadalom-butítás folyik évek óta, irányítottan, a nyugati mintát (usa import német-tökéllyel) megvalósítva, annyi fûszerrel, hogy az átlagnál intellektuálisabb magyarnak még erõltetteben még nyílvánvalóbban nyomni a szánalmas "agymosást", nagyjából sikerült, hisz önkéntelen reflexek már kialakultak.
Ám az meteorológia körében folytatott szándékos média-csúsztatások (finom-voltam) nem társadalmi igény szülte cselekedetek (a napi híradóban hallott dolgokon túl nemigen érdekelné az átlagot pl. az éghajlatváltozás témaköre), hanem médiapolitikai kötelezvények, sajnos.
Mert tudatos társadalom-butítás folyik évek óta, irányítottan, a nyugati mintát (usa import német-tökéllyel) megvalósítva, annyi fûszerrel, hogy az átlagnál intellektuálisabb magyarnak még erõltetteben még nyílvánvalóbban nyomni a szánalmas "agymosást", nagyjából sikerült, hisz önkéntelen reflexek már kialakultak.
Ám az meteorológia körében folytatott szándékos média-csúsztatások (finom-voltam) nem társadalmi igény szülte cselekedetek (a napi híradóban hallott dolgokon túl nemigen érdekelné az átlagot pl. az éghajlatváltozás témaköre), hanem médiapolitikai kötelezvények, sajnos.
Kenya!
Most már értelek, de azt hiszem, összekevered az okot az okozattal. Nem a média gerjeszti, hanem az emberek várják, hogy ezt tegye. Ha nem így tesznek, nem kíváncsiak rájuk. Ha nem néznék az emberek a Való Világot, a Mónika-showt, a Gyõzikét, akkor a média nem ezzel foglalkozna. Ha a Delta lenne a legnézettebb mûsor, akkor a tudomány folyna minden csatornán.
Bocsánat, a nem éppen éghajlatváltozásról szóló bejegyzésért, de ahogy az idõjárásnál, úgy máshol is fontos az ok, okozat.
Most már értelek, de azt hiszem, összekevered az okot az okozattal. Nem a média gerjeszti, hanem az emberek várják, hogy ezt tegye. Ha nem így tesznek, nem kíváncsiak rájuk. Ha nem néznék az emberek a Való Világot, a Mónika-showt, a Gyõzikét, akkor a média nem ezzel foglalkozna. Ha a Delta lenne a legnézettebb mûsor, akkor a tudomány folyna minden csatornán.
Bocsánat, a nem éppen éghajlatváltozásról szóló bejegyzésért, de ahogy az idõjárásnál, úgy máshol is fontos az ok, okozat.
Húúú de ráértek irogatni,én viszont most nem tudom visszaolvasni,odáig már nem látok el....
Egy olyan rendkívül bonyolult, nagy részt összefüggéseiben kevéssé átlátott, oda-visszaható mechanizmusaiban nem ismert folymatba igyekszünk belelátni, amit, a részterületeken ugyan nagy eredményeket elért kartéziánus analizáló tudományágak, képtelenek összefüggéseiben, szintézisben szemlélni.
Vajmi keveset esik szó az általatok is tárgyalt folymatok kapcsán pl. akár csak a jelenleg zajló lemeztektonikai folyamatokról (pl. aktív szubdukciós övezetek hatásai), vagy a földtudományban olyan közismert és mégis a légköri szén-dioxid egyensúlyi háztartásában oly fontos szilikát mállásról, vagy a méltatlanul elhanyagolt, de a Földi ökoszisztémában kiemelt fontosságú mikrobiális szervezetek (pl. kemototróf baktériumok stb.) felmérhetetelenül sokirányú tevékenységeirõl, vagy a csillagászati pályaelem módodulások és ezek kapcsolatáról. És ökológiai rendszerünk, áltlunk még csak nem is sejtett végtelen finom összefüggései nyomán, még végtelen sok elem relációja felállítható lenne.
A legnagyobb baj, hogy a tudomány (a politika és a gazdaság szolgálatába állítva) miközben már a nanotechnológia mélységeibe tör elõre, nem érti és nem is akarja megérteni e bolygó kényes egyensúlyának törvényszerûségeit, mûködését. De ha egyszer a vészharangok kongása nyomán mégis kisérletet tenne rá, már Galilei óta - tisztelet a kivételnek - elvesztette a holisztikus (egészleges) gondolkodás képességét.
Hiába rakom össze és elemzem az egyes folyamatokat a legnagyobb pontosággal, a végén soha nem áll össze a rendszer, mert nem ismerem a rendszer (és a felette lévõ szintek) saját törvényszerûségeit.
Szétbonthatom a képet kockákra, de újra összerakva csak egy mozaikot kapok, ha a kép belsõ öszefüggéseit kihagyom.
Nem véletlen akár a biológiában is, hogy az egyed feletti hierarchikus szintekkel oly kevesen foglalkoznak, ellentétben a mikrobiológia (genetika stb.) hallatlan elõretörésével szemben.
Hány analizáló genetikus, mikrobiológus, immunulógus stb. publikáció jelenik meg, kuatás folyik (ami nagyon fontos) és milyen kevés a Bioszférával mint komplex rendszerrel foglakozó sokoldalú kutatások, publikációk, tanulmányok száma.
Mindaddig szinte semmit sem jelent, ha pl. a T-lymphocita sejtek enzimkötõ MHC receptorairól mindent tudok, amíg a Bioszféra (homo sapiens-estül) folymatait nem látom át.
Persze ehhez az is kellene, hogy tudomásul vegyük, letaszítva magunkat a mesterségesen kreált és lassan összeomló trónusunkról, hogy mi is ennek a nagy rendszernek a részesei vagyunk, bármennyire is igyekeztünk az elmúlt néhányszáz évben úgy tenni, mintha kívül állnánk.
Persze a homo sapiens faj (egy sajátos és robbanásszerû bio-kulturális koevolúció nyomán) Bioszférát befolyásoló képességét, más fajokhoz képest, már kellõen bizonyította. Sajnos inkább negatív értelemeben.
Azt azonban nagy korlátoltság lenne gondolnunk, hogy anya bolygónk ökológiai rendszere össze fog omlani. E tualjdonképpen ökológiai értelemben véve "parazitafaj" megjelenésénél is nagyobb "katasztrófákat" élt meg (pl. perm végi hógolyóföld effektus) hosszú élete során.
Legfeljebb drasztikus változásokkal fogja le reagálni és átalakítani a jelenlegi struktúrát. De ennek se irányát, se fokozatait, se szerkezetét, se sebbeségét nem vagyunk képesek még nagy vonalakban sem megjósolni.
Még a klimatikus változások terén sem...
Bocsánat ha túl hosszúra nyúlt e fejtegetés, de gondoltam a tanulságos és érdekes beszélgetéshez ezeket is hozzáfûzöm, hátha van benne tovább gondolásra érdemes.
Vajmi keveset esik szó az általatok is tárgyalt folymatok kapcsán pl. akár csak a jelenleg zajló lemeztektonikai folyamatokról (pl. aktív szubdukciós övezetek hatásai), vagy a földtudományban olyan közismert és mégis a légköri szén-dioxid egyensúlyi háztartásában oly fontos szilikát mállásról, vagy a méltatlanul elhanyagolt, de a Földi ökoszisztémában kiemelt fontosságú mikrobiális szervezetek (pl. kemototróf baktériumok stb.) felmérhetetelenül sokirányú tevékenységeirõl, vagy a csillagászati pályaelem módodulások és ezek kapcsolatáról. És ökológiai rendszerünk, áltlunk még csak nem is sejtett végtelen finom összefüggései nyomán, még végtelen sok elem relációja felállítható lenne.
A legnagyobb baj, hogy a tudomány (a politika és a gazdaság szolgálatába állítva) miközben már a nanotechnológia mélységeibe tör elõre, nem érti és nem is akarja megérteni e bolygó kényes egyensúlyának törvényszerûségeit, mûködését. De ha egyszer a vészharangok kongása nyomán mégis kisérletet tenne rá, már Galilei óta - tisztelet a kivételnek - elvesztette a holisztikus (egészleges) gondolkodás képességét.
Hiába rakom össze és elemzem az egyes folyamatokat a legnagyobb pontosággal, a végén soha nem áll össze a rendszer, mert nem ismerem a rendszer (és a felette lévõ szintek) saját törvényszerûségeit.
Szétbonthatom a képet kockákra, de újra összerakva csak egy mozaikot kapok, ha a kép belsõ öszefüggéseit kihagyom.
Nem véletlen akár a biológiában is, hogy az egyed feletti hierarchikus szintekkel oly kevesen foglalkoznak, ellentétben a mikrobiológia (genetika stb.) hallatlan elõretörésével szemben.
Hány analizáló genetikus, mikrobiológus, immunulógus stb. publikáció jelenik meg, kuatás folyik (ami nagyon fontos) és milyen kevés a Bioszférával mint komplex rendszerrel foglakozó sokoldalú kutatások, publikációk, tanulmányok száma.
Mindaddig szinte semmit sem jelent, ha pl. a T-lymphocita sejtek enzimkötõ MHC receptorairól mindent tudok, amíg a Bioszféra (homo sapiens-estül) folymatait nem látom át.
Persze ehhez az is kellene, hogy tudomásul vegyük, letaszítva magunkat a mesterségesen kreált és lassan összeomló trónusunkról, hogy mi is ennek a nagy rendszernek a részesei vagyunk, bármennyire is igyekeztünk az elmúlt néhányszáz évben úgy tenni, mintha kívül állnánk.
Persze a homo sapiens faj (egy sajátos és robbanásszerû bio-kulturális koevolúció nyomán) Bioszférát befolyásoló képességét, más fajokhoz képest, már kellõen bizonyította. Sajnos inkább negatív értelemeben.
Azt azonban nagy korlátoltság lenne gondolnunk, hogy anya bolygónk ökológiai rendszere össze fog omlani. E tualjdonképpen ökológiai értelemben véve "parazitafaj" megjelenésénél is nagyobb "katasztrófákat" élt meg (pl. perm végi hógolyóföld effektus) hosszú élete során.
Legfeljebb drasztikus változásokkal fogja le reagálni és átalakítani a jelenlegi struktúrát. De ennek se irányát, se fokozatait, se szerkezetét, se sebbeségét nem vagyunk képesek még nagy vonalakban sem megjósolni.
Még a klimatikus változások terén sem...
Bocsánat ha túl hosszúra nyúlt e fejtegetés, de gondoltam a tanulságos és érdekes beszélgetéshez ezeket is hozzáfûzöm, hátha van benne tovább gondolásra érdemes.
Stelvio: eszemben sincs elbagatelizálni a globális klímaváltozást, sem lesöpörni az asztalról. Éppen azt írtam pár alkalommal ezelõtt, hogy még a szakemberek is komoly dilemmában vannak, mert sajnos van egy olyan közhangulat, hogy bármelyik oldal mellett sorakoztatnak fel érveket, azonnal rájuk fogják, hogy a másik oldal szekerét tolják. Ez éppenséggel egyáltalán nem könnyít az egyébként is igen nehéz helyzeten. Alapvetõen nem az a probléma, hogy a média foglalkozik a kérdéssel, hanem az, hogy akkor is farkast kiabál, amikor nem kellene. Emiatt sokan már csak legyintenek, ha meghallják. Mit csináltak pl. a madárinfluenzával?!?
Ha belegondolok, hogy ezt az almahéj vastagságú (vékonyságú) légkört tömjük szeméttel, mérgekkel és olyan üvegház-hatású gázzal, amelyben alkalmasint élnünk kellene, hát komolyan elkeseredem.
Ha belegondolok, hogy ezt az almahéj vastagságú (vékonyságú) légkört tömjük szeméttel, mérgekkel és olyan üvegház-hatású gázzal, amelyben alkalmasint élnünk kellene, hát komolyan elkeseredem.
Az a baj, hogy itt sokan sarkítva fogalmaznak és nem óvatosan.
A mi életünkben aligha fog leállni a Golf. Az ilyesmi nem egyik napról a másikra történik, a folyamat ezer esztendõnél is tovább tarthat.
A kérdésfelvetés, ahonnan néhány napja elindultunk, van-e ennek jele!
Nao olyan adatokat idézett, amely arra utalnak, hogy megkezdõdhetett. De itt is fontos a feltételes mód, kijelenteni még nem lehet.
Snowhunter olyan adatokat írt, amelyek arról szólnak, hogy még nincs erre utaló jel.
Mivel két egymástól független adatról van szó, amely nem ugyanarra vonatkozik, akár mindkettõjük szempontja lehet igaz. Miként a gleccsertéma esetében.
Ha el is kezdõdik a mi életünkben a Golf erejének gyengülése, még akkor sem biztos, hogy azt idõben felismerjük, hiszen évtizedes tendencia után lehet a feltételesbõl kijelentõbe áttérni.
Snowhunter!
Kenyára csak utaltam, illetve másokra, nem nevezve meg õket. Éppen azért, mert a hozzászólásuk nem érdemi volt, csak okoskodás.
Túl könnyû bármit lesöpörni vagy megmagyarázni azzal, hogy szenzációhajhász, komolytalan. 30 éve a globális felmelegedést emlegetõket nevezték annak. Még régebben a Föld körülhajózását.
Éppen ezért jó, hogy Nao az általa vizsgált tényeket említette, Te pedig más tényeket, mert ezeket összegezve lehet ÓVATOS megállapítást tenni!
A mi életünkben aligha fog leállni a Golf. Az ilyesmi nem egyik napról a másikra történik, a folyamat ezer esztendõnél is tovább tarthat.
A kérdésfelvetés, ahonnan néhány napja elindultunk, van-e ennek jele!
Nao olyan adatokat idézett, amely arra utalnak, hogy megkezdõdhetett. De itt is fontos a feltételes mód, kijelenteni még nem lehet.
Snowhunter olyan adatokat írt, amelyek arról szólnak, hogy még nincs erre utaló jel.
Mivel két egymástól független adatról van szó, amely nem ugyanarra vonatkozik, akár mindkettõjük szempontja lehet igaz. Miként a gleccsertéma esetében.
Ha el is kezdõdik a mi életünkben a Golf erejének gyengülése, még akkor sem biztos, hogy azt idõben felismerjük, hiszen évtizedes tendencia után lehet a feltételesbõl kijelentõbe áttérni.
Snowhunter!
Kenyára csak utaltam, illetve másokra, nem nevezve meg õket. Éppen azért, mert a hozzászólásuk nem érdemi volt, csak okoskodás.
Túl könnyû bármit lesöpörni vagy megmagyarázni azzal, hogy szenzációhajhász, komolytalan. 30 éve a globális felmelegedést emlegetõket nevezték annak. Még régebben a Föld körülhajózását.
Éppen ezért jó, hogy Nao az általa vizsgált tényeket említette, Te pedig más tényeket, mert ezeket összegezve lehet ÓVATOS megállapítást tenni!
Bocsánat, a "kacsacsõrt" úgy látszik, nem szereti a fórum. Tehát, elõzõ hozzászólásom folytatása:
...(ami 30%-nál jóval kisebb) csökkenne a párolgás. Sõt, szerintem máshol épp annyival (vagy még jobban) növekedne, hiszen a Föld ÁTLAGhõmérséklete közben emelkedik, Golf ide vagy oda... Még egy adalék: Magyarország már elég messze van az Atlanti-óceántól, itt legfeljebb 2-3 fokkal emeli az átlaghõmérsékletet az É-atlanti-áramlás.
...(ami 30%-nál jóval kisebb) csökkenne a párolgás. Sõt, szerintem máshol épp annyival (vagy még jobban) növekedne, hiszen a Föld ÁTLAGhõmérséklete közben emelkedik, Golf ide vagy oda... Még egy adalék: Magyarország már elég messze van az Atlanti-óceántól, itt legfeljebb 2-3 fokkal emeli az átlaghõmérsékletet az É-atlanti-áramlás.
Iwanomet: az elsõ két pontban nagyjából egyetértek, de hozzátenném: földtörténet ide vagy oda, az emberi társadalom szempontjából mégis a viszonylag stabil utolsó 10 ezer év a normális, ha ez nincs, még mindig barlangban élnénk. Így ennek az idõszaknak a "szokatlansága" nem jelenti azt, hogy kevésbé kellene vigyáznunk a klímára. Ránk nézve katasztrofális következményei lennének, ha visszaállna a "normális", ingadozó állapot... lehet, hogy a természet pár ezer év múlva visszaállítaná, de ne épp mi állítsuk vissza pár évtizeden belül!
A globális felmelegedésbe (ami a Föld átlaghõmérsékletének emelkedését jelenti) szerintem belefér, hogy egyes helyeken hidegebb van... ez csak azt jelzi, hogy nem egyszerûen pár fokkal magasabb T-hez kell alkalmazkodnunk (ami szerintem könnyebb lenne), hanem nagyon sokféle, nehezen kiszámítható hatáshoz és szélsõséghez. Hiába "kötök bele" elég sok észlelt "szélsõségbe", ezzel nem azt mondom, hogy ilyenektõl nem is kell tartanunk...
A légköri vízgõz mennyiségét szerintem nem igazán befolyásolja egyetlen tengeráramlás; azért a Golf a világóceán felszínének elég kis részét érinti, és csak ezen a részen (
Így ennek az idõszaknak a "szokatlansága" nem jelenti azt, hogy kevésbé kellene vigyáznunk a klímára. Ránk nézve katasztrofális következményei lennének, ha visszaállna a "normális", ingadozó állapot... lehet, hogy a természet pár ezer év múlva visszaállítaná, de ne épp mi állítsuk vissza pár évtizeden belül!A globális felmelegedésbe (ami a Föld átlaghõmérsékletének emelkedését jelenti) szerintem belefér, hogy egyes helyeken hidegebb van... ez csak azt jelzi, hogy nem egyszerûen pár fokkal magasabb T-hez kell alkalmazkodnunk (ami szerintem könnyebb lenne), hanem nagyon sokféle, nehezen kiszámítható hatáshoz és szélsõséghez. Hiába "kötök bele" elég sok észlelt "szélsõségbe", ezzel nem azt mondom, hogy ilyenektõl nem is kell tartanunk...
A légköri vízgõz mennyiségét szerintem nem igazán befolyásolja egyetlen tengeráramlás; azért a Golf a világóceán felszínének elég kis részét érinti, és csak ezen a részen (
-A föld éghajlata mióta elkezdõttek a glaciálisok, hidegebb és melegebb idõszakokból állt. viszont az utóbbi jégkorszak után, ami 10.000 éve ért véget, egy szokatlanul eseménytelen, szélsõségektõl mentes, szokatlanul meleg periódus következett, ami még napjainkban is tart. Szóval "normális"-nak azt lehet nevezni, ha az idõ szélsõséges.
-Továbbá a glaciálisok elõtt és után mindig ugyanaz az esemény játszódott le, a sós víz felhigulása. A golf egy törékeny áramlat, és mindig is az volt. Tehát ha leáll az nem természetellenes. Ez a folyamat úgyis elõbb utóbb újra bekövetkezik, az ember viszont felgyorsította. És a föld éghajlata egy nagyon összetett rendszer, szóval nem beszélhetünk globális felmelegedésrõl. Van ahol például az elmúlt évszázadban csökkent az átlag hõmérséklet!
-És ha a golf tényleg leáll, akkor az komoly hatással lesz az egész Földre, mivel a levegõben lévõ legnagyobb üvegházhatás keltõ gáza, a vízgõz, kb. 30% eltûnik a légkörböl. Ami az egész Földön kb 5 fokos átlaghõmérséklet csökkenész eredményez. Ez a hatás hazánkban is jelentõsen érzékelhetõ lesz, hiszen ha megnézzük a golf által nem hûtött Amerikai városokat, a mi szélességi körünkön, meglepõ hõmérsékleti külömbségek vannak...
bocs a hosszért. és nem kell velem egyetérteni, ez csak az én véleményem.
-Továbbá a glaciálisok elõtt és után mindig ugyanaz az esemény játszódott le, a sós víz felhigulása. A golf egy törékeny áramlat, és mindig is az volt. Tehát ha leáll az nem természetellenes. Ez a folyamat úgyis elõbb utóbb újra bekövetkezik, az ember viszont felgyorsította. És a föld éghajlata egy nagyon összetett rendszer, szóval nem beszélhetünk globális felmelegedésrõl. Van ahol például az elmúlt évszázadban csökkent az átlag hõmérséklet!
-És ha a golf tényleg leáll, akkor az komoly hatással lesz az egész Földre, mivel a levegõben lévõ legnagyobb üvegházhatás keltõ gáza, a vízgõz, kb. 30% eltûnik a légkörböl. Ami az egész Földön kb 5 fokos átlaghõmérséklet csökkenész eredményez. Ez a hatás hazánkban is jelentõsen érzékelhetõ lesz, hiszen ha megnézzük a golf által nem hûtött Amerikai városokat, a mi szélességi körünkön, meglepõ hõmérsékleti külömbségek vannak...
bocs a hosszért. és nem kell velem egyetérteni, ez csak az én véleményem.
Nao: változatlan T-nél a csapadék növekedésétõl mindenképp elõrenyomul a gleccser, és egy kisebb (1-2 fokos) melegedés szerintem még nem képes ezt kompenzálni. (A megnövekedett mennyiségû jég még a magasabb T mellett is lassabban fog elolvadni, ráadásul több jéggel valószínûleg a gleccser mozgása is felgyorsul, ami miatt szintén alacsonyabbra jut el, mielõtt elolvadna.)
A norvégiai gleccserekhez (még tegnapi téma volt): itt valóban a hõmérsékleti adatok lehetnének perdöntõek, ezekre én is kíváncsi lennék. (A gleccserek akkor is elõrenyomulhatnak, ha enyhül a klíma, de ez több csapadékkal jár együtt.)
Nao: azért az túlzás, hogy a CO2-szint "többszöröse a valaha tapasztaltnak" - kb. 30%-kal emelkedett az ipari forradalom elõtti 280 ppm-hez képest. Ezt csak a pontosság kedvéért írom, nem vitatom, hogy az emelkedés SEBESSÉGE soha nem látott, és ez az emberi tevékenység következménye. De most még volna mit tenni, hogy a valóban veszélyes többszörös emelkedés ne következzen be...
A Gambuc által beírt cikkhez (fent van a Metnet fõoldalán is, bár szerintem nem lenne ott a helye) csak annyit: mikor fagyott be Isztambulnál a Fekete-tenger??? Biztos, hogy nem mostanában... A kalkuttai 0 fokban szintén kételkedek, Athénban viszont jó párszor volt már megmaradó hótakaró is, de ezen a télen éppenséggel NEM. Kár, hogy az ilyen hiteltelen állítások után már azt sem lehet a szerzõtõl komolyan venni, ami tényleg komoly veszélyforrás (a CO2-szint emelkedése). 
(A magyar átlaghõmérsékleti adatok pedig sajnos a helyi hatások és az állomásáthelyezések miatt kétségesek...)
(A magyar átlaghõmérsékleti adatok pedig sajnos a helyi hatások és az állomásáthelyezések miatt kétségesek...) Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat