Globális jelenségek

Egyszerû ez nekem pl. a sok öntözéstõl kirohadt az kaktuszom.
Újra visszaköszön az a kérdés, hogy ha változik az éghajlat, akkor mi is a fõ ok ebben? Az emberek vagy maga a természet.

Ez nekem magas. Hogy a sok csapadéktól pusztulnának ki a növények? Ha egy esõerdõre és egy sivatagra gondolok, ebben valami nem stimmel...

Jaj ...

Akárhogy és akárhányszor is végiggondolom ugyanarra a következtetésre jutok:KOMOLY GONDOK LESZNEK HA EZ IGY MEGY TOVÁBB!Ugyanis beindult egy ördögi körforgá amelynek lehet hogy már igy sem lesz vége.Gondoljunk csak bele:a sok esõ miatt sorra halnak ki a növények,emiatt megint csak nõ a széndioxid mennyisége.A tovább növõ co2 mennyisége miatt még változékonyabb lessz az idõ még több csapadék hullik majd és még több növény hal ki.Emellett:a co2 üvegházhatása fõként az alsó légkörben lessz érezhetõ emiatt többször lessz labilis a légkör és jobban emiatt még több és még pusztítóbb viharokra kell felkészülni a jövõben.A levegõ kén-dioxid tartalma is növekszik . Ezen gázok iss az alsóbb légkörben keveredik a párával. Ahogy felfelé halad ,higul hõ (amolyan latens hõ) szabadul fel. Ez is növeli a komoly viharok kialakulásának kockázatát!

LAM: nagyon jó a cikk. Régebben hallottam már hasonlóan elképesztõ ötleteket, többek között az ûrbéli "napernyõ" gondolatát is. Sajnos jellemzõ mai gondolkodásunkra a nagyfokú tüneti kezelésre való hajlandóság. Kedvenc fordulatom: "nincs idõ a fájdalomra" Nyomjunk el mindent, söpörjünk a szõnyeg alá minden jelet, betegség tünetét (és itt most a Föld betegségeire is gondolok) aztán jöhet a meglepetés, amikor elképesztõ energiák szabadulnak fel egy addig mesterségesen eltorzított rendszerbõl. Van egy orvos barátom, aki azt szokta mondogatni, hogy a szervezet figyelmeztetése a fájdalom és nem elnyomni kell hanem odafigyelni rá, mert bajt jelez. Itt ugyanaz a helyzet, csak nagyban. Valahol valami kibillent, vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá, és nem a tüneteket kéne kezelni.
Azt hiszem, éppen egy amerikai tudós nyilatkozta egyszer, hogy olyan ez az éghajlatváltozás, hogy sokáig nem történik semmi komoly, semmi "látványos". Aztán jön egy küszöb, egy plató, amit ha átlép a rendszer, akkor irreverzibilissé válnak a folyamatok és nagyon durva dolgok történnek. A riporter megkérdezte, honnan fogjuk tudni, hogy ez bekövetkezett-e. Azt mondta, efelõl nyugodt lehet, tudni fogjuk. Azt is hozzátette: ne akarja tudni, mi lesz akkor. Addig jó mindenkinek, amíg nem tudjuk pontosan, mi fog történni.
Gondolom nem véletlenül osztogatták a Holnapután-ra szóló jegyek mellé azokat a brossúrákat.

Off
Usrin:Igazad van! Az emlékezetbõl futólag felidézet adat
nem a születéskor várható élettartamra vonatkozott, hanem az akkor még igen magas csecsmõhalandósági rátához kapcsolódott.
Születéskor várható átlagos élettartam alakulása:
1820:20-25 év
1920:41-43 év
1941:55-58 év
1994:76.7 év (nõi)
67.3 év (ffi)
Tanulság:A tényadatok kopnak a korom elõrehaladtával,
tehát már nem elég az "IQ-ból nyomás",
utána kell néznem.:-)
Off vége...

kenya:Inkább nem mondok semmit.
Ha még nem lenne- homo sapiens szempontból - kisebb (humán)ökológiai katasztrófa kibontakozóban, ezek az átgondolt ötletek és modellezések (röhej!) megvalósulásai biztosítanák a totális sikert. Már a gyártásuk is, nem hogy az alkalmazás.
Reméljük megmaradnak torz agyszüleménynek.

Tudom volt témáról szó, de talán további információkkal szolgálhat (és feléleszti a kicsit "alvó" förumot, ez hosszabb lélegzetû cikk )
Link

Itt klikk Számaink, majd 2005 november és a kezdõ cikk.
Götz Gusztáv:Létezik-e éghajlati rendszerünknek Achilles-sarka?

OFF: "Száz év alatt a születéskor várható élettartam csaknem megduplázódott: 1900/01-ben mindössze 37,3 év volt, 2000-ben 71,3 év." Link
(Szerintem az 50 év nem a születéskor, hanem az 1 éves korban várható élettartam lehetett, az akkori csecsemõhalandóság mellett bõven lehet ekkora eltérés a két adat között...)

Off
Usrin:A 30-40 év egy kicsit sok lesz a várható élettartam növekedése terén, a "fejlett" országokban.
Csak magyar példát hozva 1910-ben 50 év volt a férfi népesség várható élettartama, ami ma 68-69 év körül mozog.
Ny-Eu már akkor is valamennyivel magasabb értéken állt ez ügyben is, de arányosan kb. ugyanennyit növekedett.
Ez az érték inkább a "fejlõdõkre" igaz, de ott is kicsit sok.
Összeesküvés elmélet valóban létezik és mûködik is - még ha sokkal bújtatottabb, rejtettebb formában is mint az alant vázoltak - csak a felállás szétágazóbb, bonyolultabb mint hinnénk. De ez nem a globális világ politikai földrajza fórum!

Újabb ötletek. Mit szóltok?:
Link

OFF: Ezt a világméretû összeesküvést látva csak azt nem értem, hogy az elmúlt évszázadban miért nõtt mégis 30-40 évvel az emberek átlagéletkora a fejlett országokban...

A kutatások nagyrészt nem az emberiséget szolgálják, hanem pl. a hadiipart. mivel senkinek nem érdeke, hogy az ember sokáig, egészségesen, biztonságban éljen. A nagyhatalmak célja pont az ellenkezõ, a céljuk, hogy egészségtelen, gyorsélelmiszerekkel tönkretegyék az immunrendszert, amit aztán ételkiegészítõkkel, fogyókúrás tápokkal, és gyógyszerekkel pótoljnak. Ami ugye hatalmas bevétel a gyógyszeriparnak, ami sajnos még napjainkban is úgy mûködik akár egy TNC. az érdekük nem a gyors hanem a lassú gyógyulás, hogy minél több ideig, minél többféle gyógyszert szedjen az ember. De mindenhol ez van, mióta van kapitalizmus.

ha valaki fel is talál valamit, ami segíthetné az emberiséget, a pénzesek egyszerûen elsöprik az útból. Valószínüleg már rég meg van sok, eddig gyógyíthatatlan betegség ellenszere.

Igaz úgy tûnik a technika egyre gyorsabb ütemben fejlõdik, holott ez nem igaz. csak egyre sûrûbben hoznak nyilvánosságra dolgokat, a sajtónak is köszönhetõen. De gondoljunk csak bele hogy milyen szinten állhat a CERN titkos laboratóriuma??

úgyhogy a globális klímaváltozással is ez a helyzet, hogy úgycsinálnak mintha érdekelné õket, így az ember azt látja, hogy komolyan foglalkoznak vele, de mivel ez nem profitáló, így senkinek se érdeke ebbe pénzt fektetni.

Nao: bocsánat, nem ugyanaz a cikk volt, csak ugyanarról szólt, de más volt a forrás.

Nao: február 28.-án belinkeltem az Általad idézett cikket. Éppen ehhez kapcsolódik a következõ link, amely szerintem sokkal inkább elfogadható.
Link

egy újabb, nekem hihetetlennek tûnõ, magyarázat az éghajlat változására a múltban:



A nagy pestisjárvány lehet a kis jégkorszak oka
MTI
2006. március 2., csütörtök 15:15
Az Utrechti Egyetem kutatói szerint a nagy pestisjárvány okolható közvetve a kis jégkorszakért. Az erdõk visszahódították a megmûvelt területeket, csökkent az üvegházhatás, csökkent a hõmérséklet.

Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori "kis jégkorszakot" Európában - vélik holland tudósok. A középkori optimum éghajlat, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a VIII. század végétõl tartott, amelynek a XIV. században beköszöntõ háromszáz éves kis jégkorszak vetett véget. A tudósok számtalan elméletet dolgoztak ki, hol a napfolttevékenységet okolva a váratlan lehûlésért, hol az óceáni áramlatokat - olvasható az Utro címû orosz hírportálon.

Tanulmányoztak
A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fûzõdik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, amelyeket Hollandia délkeleti részén, tófenéki üledékébõl nyert, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezõgazdasági termelés virágkora és mélypontja.

A kutatók számításai szerint a az 1200-as években indult fejlõdésnek a mezõgazdaság, amely kiterjedt erdõirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a széndioxid, amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.

Az 1347-es pestisjárványnak Európa lakosságának egyharmada esett áldozatul: csökkent a mezõgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a mûvelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdõ: a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentõs részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezõgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 elõtti szintre.

Link

LAM: ez sajnos teljesen igaz. Ez az a bizonyos "tudatipar", amit már jónéhányszor emlegettem. Tudatos hülyítés, az elme sakkban tartása, (már aki hagyja). Túlságosan is arra játszanak, hogy az emberek egy jelentõs részének estére kelve alig van egyébre energiája, mint üveges szemmel bámulni a dobozt és válogatás nélkül "benyalni" mindent, amit lát benne.
És valóban, sokszor azok is részt vesznek a káosz növelésében, akiknek pedig pont az ellenkezõje lenne a feladatuk.

Kenyazinte minden vonalon -témától függetlenül - teljes a káosz a laikus fejek többségében (tisztelet a kivételnek).
Valószínû ez a cél.
Fél és dezinformációk tömege zúdul ránk, ellenõrizhetetlen források által generálva. Ez alól persze a kurrens éghajlatváltozás téma sem kivétel.
És a szaktudományok és képviselõik sem minden esetben jelentik a megingathatatlan és kérdõjelezhetetlen alapokat.
Lásd Term. Világa. febr. szám cikke.

LAM: igen, nagyon hasonló komolyságú. Ezek után csoda, hogy a laikusok fejében káosz van?

kenya:Ez majdnem jobb mint a metán betépéses cikk! :-D

Snowhunter: jajjaj!

Snowhunter: mindig lemaradok, de utánaolvasok.

Kenya: Jaj ...
Nola: Már kísérleteznek vele egy ideje.

És ehhez? Link

Ehhez mit szóltok? Eredeti elgondolás, nem?
Link

Aki ráér, annak figyelmébe ajánlom a következõ elõadást (a "Statisztikus Fizikai Szemináriumok" sorozat keretében):

RENDKÍVÜLI ELÕADÁS az Elméleti Fizikai Tanszék szervezésében

2006 február 28. kedd, 14 óra, ELTE TTK Kémiai épület (az Északi tömb északnyugati része), 160. terem

Czelnai Rudolf (meteorológus, az MTA rendes tagja): A legnagyobb játszma - Klímaváltozás, komplexitás, lehetséges kutatási stratégiák

A klímaváltozás problémájának komplexitása. Hogyan illeszkedik a klímaváltozás problémája a "nagy kép"-be? Hol mutatkoznak a jelenlegi nemzetközi kutatási programokban nagy lefedetlen kérdések? Milyen kutatási stratégiák lehetségesek? Milyen konkrét kutatási célokat érdemes kitûzni?

Réthly "Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon" c. mûvében bõven van szó a "régi telekrõl". Ezelõtt 15 évvel a "megboldogult" Föld és ég c. folyóirat közölt innen szemelvényeket.
például:
1242-ben Batu kán a befagyott Dunán átkelve Esztergomra ütött.
1420: Az év elején, bár nagyon hideg volt, de hirtelen annyira alábbhagyott szigorával, hogy minden termés korábban ért...április 25-én már érett a cseresznye, májusban pedig szõlõt lehetett enni.
1500: a szõlõtõkék csak májusban rügyeztek
1633. május 18. oly nagy hideg volt - szél és hófergeteg -, hogy rettenetes volt.
1648. Az elõzõ év december 6-án lehullott hó egészen áprilisig megmaradt.

Egyszóval: a szélsõségekre (átlagtól eltérõ dolgokra) jobban emlékezünk, ezért a "régi, havas telek" emlegetése. Azt én sem tudom megmondani, hogy mikor volt olyan tél, hogy a szánkóm a padláson berozsdált, mert nem volt hó, de arra emlékszem, hogy 1986 januárjában 3 napig nem tudtam Bp-rõl hazajönni, akkora hó volt.

A hómennyiség oké, de én szerintem ennél több tényezõt kell nézni. Pl pont a hómennyiségrõl nem is szóltam szerintem

A rekordokról, szélsõségekrõl is volt már elõadás?

Tonic: éppen errõl szólt az elõadás a találkozón, hogy nem volt változás a hómennyiségben az elmúlt idõszakban.

Látom itt még mindig ugyanaz a "vita" megy Amennyire figyeltem a hozzászólásokat kb mindenki egyetért abban, hogy mostanában gyakoribbak a bizonyított szélsõségek. Itt most nem a média által "kitalált" hatalmas havazásokra gondolok amikor esik 5 cm hó, henem rekordcsapadékra, hidegre, melegre. Erre több magyarázat is született, kb a "jajj nekünk végünk van" és az "500 éve is pont ugyanez volt" a két véglet. Én úgy látom, hogy nem teljesen reménytelen eldönteni hogy kinek van inkább igaza. Úgy tudom, hogy több hõmérsékleti rekord született az elmúlt 20 évben, mint mondjuk az azt megelõzõ 40-ben. Ebbõl az adatból elég könnyû kiszûrni a mérõhálózat bõvülése miatti hibát, csak azokat az állomásokat kell nézni amik mondjuk 50 éve megvannak. Gondolom csináltak ilyen vizsgálatokat is, tudtok errõl valamit? Ez alapján elég jó becslést lehet mondani arra hogy gyakoribbak-e a szélsõségek, és mennyivel.
A másik "slágertéma" a változékonyság. Nem tudom, egyáltalán létezik-e a klimatológában kimondottan ezzel foglalkozó terület. A csapadék eloszlására biztos van valami módszer, mondjuk hogy mekkora "adagokban" érkezett az egyhavi csapadék, és hányszor. Ezt szerintem szintén elég könnyû objektíven megvizsgálni, számok a számok "ellen". Még egy dolog eszembe jutott ami könnyen ellenõrizhetõ, a hõmérséklet változékonysága. pl a legprimitívebb, hogy fogjuk egy hónapban a napi középhõmérsékletek különbségeit és összeadjuk. Ezek az adatok jópár évre visszamenõleg rendelkezésre állnak és elég sokmindent elárulnak.

Tehát sokmindent el lehetne dönteni ADTOKKAL alátámasztva, és akkor sokkal kevésbé lenne szubjektív ez az egész, hogy igen régen is voltak szélsõségek, de most SOKKAL több van, hiszen errõl szól a híradó. Vagy a másik oldal, hogy mit problémázol azon hogy hideg van nyáron, mert 1483-ban hó is esett, meg 1749-ben is stb...

Ha ezen már rég túl vagytok, akkor bocs, ritkán nézek be ide. Viszont az adatok mindenképpen érdekelnének, fõleg hogy csináltak-e egyáltalán ilyen elemzést.

Én is a magam megszokott módján

Az igaz Cauchy, jómagam ezentúl eme beírásokra csak az elõbb látható módon fogok reflektálni.

Snowhunter: ha valaki abban hisz, hogy régen "mekkora telek voltak", most meg csak katasztrófa és káosz van, azt nem gyõzi meg semmilyen tudományos elemzés.

Egyetértek Gbond-dal.
Többen régóta szajkózzuk a "bezzeg régen ..." szubjektív tévútjait, és a legutóbbi MetNet szabadegyetemen végre Babolcsay Györgytõl láthatta-hallhatta a statisztikákkal alátámasztott realítást.
Több helyrõl le lehet tölteni mp3-ban, nagyon ajánlom, és így az egész parttalan vitaának helye nincs.

Szerintem ez egy jó fórum, csak sajnos már megint jön ez a telesdi, kezd már kissé unalmas lenni...

Cauchy: :-DDD
Vigyázz, még a végén komolyan vesznek!

Én tudom miylenek voltak a telek (sõt az õszök és a tavaszok is, meg a nyarak).

Az elsõ hó november 30-án este 23:59 perckor kezdett el esni, elõtte nem volt hó, csak havasesõ, fagy csak talajmenti. December elsején egész nap havazott, esett 30 cm. Olyan sohasem fordult elõ, hoyg keleten ónosesõ essen, vagy bárhol az oszrágban, olyan sem, hogy valamelyik országrész kimaradt volna az országos havazásból.
Utána hideg napok jöttek, de soha (SOHA!) semmiylen idõjárási helyzet nem tartott 3-4 napnál tovább, nem fordultak elõ 2 hetes csapadékmentes idõszakok, nem volt tartós köd, de tavasziasan enyhe idõ sem volt (nem úgy, mint most, amikor kizárólag csak szélsõséges idõjárási helyzetek vannak, és még az unalmas idõ is szélsõséges tulajdonságokat vesz fel, pl szélsõségesen unalmas, szélsõségesen átlagos). A hó természetesen szép lassan olvad, de mindig pótlódott, úgy, hogy az átlagos vastagsága ne változzon. Sokszor volt nagy szél, de ez hófúvást (ilyen DRÁMAIT) nem okozott, mert a szél szépen kikerülte az utakat. Így érkezett el a Karácsony: 24-én este minden esetben szép havazás kezdõdött lehûléssel, ha nem, akkor a Karácsony áthelyezték más napra, vagy azt az évet egyszerûen törölték a történelembõl. Szilveszterkor is hideg volt, tartósan, és havas, és ez az idõszak kitartott egészen február közepéig. ddig fokozatosan váltogatták egymást az atlanti frontok és a mediterrán ciklonok, (nem úgy volt, mint manapság, hogy egy atlanti frontból alig van csapadék, és a nyugati országrész megenyhül, vagy a mediterrán ciklon keletre esõt ad) GFebruár vége felé aztán elkezdett olvadni a hó. A régi fajta hónak az volt a legkülönösebb tulajdonsága, hogy SOHASEM okozott belvizet. NEm úgy, mint manapság, amikor 1 cm hó is KATASZTR"Ó"FÁLIS belvizet okoz. Régen a hó úgy olvadt , hogy annyi olavdt el naponta, hogy pont el tudott szivárogni, és árvizek sem voltak, nem úgy, mint manapság. jött a tavasz, de érdekes módon fagy nem volt, nem fagyott soha el semmi.
Én így emlékszem a régmúltra

A 2010. évi X-ik Metnet találkozón szívesen látnék egy olyan elõadást, ahol az elmúlt 8-10 év teleinek stasztikai és egyéb jellemzõi mellett, "A hogyan látták az észlelõink az elmúlt teleket" témakör is szerepet kapna. A korábbi hozzászólások elsõsorban hangulati és nem szakmai vonalát követve bemutathatná, hogy milyennek is kellenne lennie az "igazi télnek", - amilyenek régen voltak és amikre mindenki emlékszik. Még a legfiatalabbak is.

Usrin: nagyok

RR: köszi, nekem is feltûnt, hogy ez az adat jelentõsen megváltozott azóta. De amint a fájlnévbõl is kiderül, ezek az 1930-1966 közötti idõszak adatai, Magyarország éghajlati atlaszából - épp azt szeretném vele bemutatni, hogy "régen" milyen telek voltak.

Ursin ! A havas táblázatot megnéztem és tetszett, csak a soproni legkorábbi havazást módosítom ,mert az 10.24. Ez 2003.-ban volt és akkor 23. estétõl 24. reggelig esett. Remélem nem veszed rossz néven e kis helyesbítést !

Egy aktuális hír a grönlandi jég olvadásáról:
Link

Kissé lerágott már ez a csont, nem?

De bezzeg régen mekkora telek voltak...

Floo: volt ilyen IS, de a mediciklonoknak köszönhetõen összességében mindig is a DNy-i országrész volt (a hegyvidékeket leszámítva) a leghavasabb! Lásd (sokadjára linkelem már be): Link

Na hát ilyen volt anno a klima felénk,több 10 éven át ilyen jellegü és pályáju óceáni frontok uralták az idöjárást,most itt +5+6 fokkal esett egy kis esö,mig keleten havazik,ez volt régen,és ilyen szitura mint ez a mostani az elmúlt 1 évben nem volt példa...
Én is csak most tudom igazán megtapasztalni,voltak régen sorozatban ilyen telek,hát össze lehet hasonlitani az elmúlt néhány télen volt-e ilyen nem hogy sorozatban,akár egyszer is...
Ezt mondjuk nehéz bizonyitani söt lehetetlen,de én is emléxem rá mikor általánosba jártam 10-15 éve,volt olyan tél hogy ilyen idö volt végig,havat meg csak TV-ben láttam...
Ez mindenképpen változás,most epizódjelleggel bejött egy ilyen a régiböl....

Engedjétek meg, hogy részemrõl tényleg utoljára, de szóljak valamit vírus-ügyben. Ma de. beszélgettem egy orvos-mikrobiológussal, nem elsõsorban a fent említett témáról, de ha már ott voltam, gondoltam megkérdezem. A következõket mondta: sokszor elõfordul, hogy amikor egy vírus mutálódik, veszít a mortalitásából, azaz abból a tulajdonságából, hogy milyen számban okoz végzetes kimenetelû fertõzést. (persze ez nem szabály, csak elõfordul.)
A másik: miután az emberek immunrendszere nem egyforma állapotban van, nagyon sok eset rejtve marad, vagy mert enyhék a tünetei és el sem megy a páciens az orvoshoz vagy egész egyszerûen összekeverik a betegségét a sok más elõforduló egyéb fertõzés valamelyikével.
Én tényleg nem írok errõl többet, de éppen ma hallottam ezt és a téma is itt volt a fórumon.

Rendben Dexion, a napokban nagyon nem fogok ráérni, talán ma este.
Egyébként eredete a vírusok nagy részének ismeretlen, pl. rá a vérzéses lázak "elit" tagja, az Ebola és annak változatai.

Snowhunter:

Folytassuk másutt (dexion432 kukac hotmail pont com),
de mind az eredet (keletkezés: 1600-1981, bármilyen idõpontot találsz), mind a tulajdonságok tekintetében igen nagy szórás van.
Lényeg, hogy nincs egyértelmû bizonyíték az eredetre.

hatásos fegyver a vírusok ellen, majd talán a nanorobotok lesznek.

igaz ez maga után vonja hogy nemcsak "jó" nanorobotok lesznek, hanem "rosszak" is, amik szintén újabb problémát jelenthetnek. de ez még csak a távoli jövõ.

Sajnos a legnagyobb veszély tényleg a mutáció. Az orvostudomány eddig még nem jött hogy lehetne megfékeztni a vírusokat, mivel az antibiotikum csak a baktériumokra hat.

és ez a másik nagy gond: az antibiotikumoknak ugyanis csak pár millió változata létezik, és ezek nemsokára elfogynak. Továbbá sok ember nem szedi az elõírt idõtartamig a gyógyszert, úgy a szervezetében megmaradó néhány baktérium immunissá válik az adott antibiotikumra.

Ez történt nemrég egy Indiai jógival, aki Indiába TBC-s lett, de nem szedte folyamatosan az antibiotikumot, így mikor elutazott Amerikába, ottani tanítványait megfertõzte a TBC mutálódott fajával, ami bármilyen szervet képes megtámadni. Egyik nõnek, a gerincét fertõzte meg, aki majnem belehalt, és tolószékbe kényszerült.

Sajnos elkerülhetetlenek az idõnkénti világjárványok, amik általában a fejletlenebb helyeken, és a nagyvárosokban terjednek el, de a legnagyobb pusztítás mégse a fejlett országokban lesz, az ellátásnak köszönhetõen.