Globális jelenségek

Hûha az ember fia hirtelen nem is tudja kinek reagáljon!?
Talán sorrendben..

Floo:Kiváncsi lennék én is a pontosabb lokalizációra.
Fõleg mivel domboldalból akad egy-kettõ Dél-Svédben!

Nao: Ahogy írod, Te és Én is és még sokan mások, valóban egy (általam jó értelemben büszkén ) vállaltan amatõr meteorológus oldal fórumában cseréljük ki eszméinket.
Ennek ellenére - tudományosságtól függetlenül - alapvetõ fontosságú megtartanunk és betartanunk vélemény nyilvánításaink kapcsán a tárgyilagosságot.
Az ember pszichéjébõl, szocializáltságából fakad, hogy alapvetõen szubjektíven áll hozzá majd minden egyes kérdéshez, problémához.
Kicsiny életünk apró-cseprõ dolgaiban hozott döntéseinkben is, gyakran (konformitásból, szinkretizmusból) prekoncepciókból indulunk ki, majd a felmerülõ tényeket megrostázzuk és aszerint válogatjuk ki, hogy mennyire passzolnak, illeszthetõek be a hibás vagy nem hibás elméletünkbe.
De az esetek többségében a tények, elõbb vagy utóbb vigyorogva orrba vágnak.
Ez Veled és Velem is így van. Emberi sajátosság.
A jelenlegi redukáló tudomány oldaláról nézve, ráadásul ez a hozzáállás mételyszerûen elterjedt. Persze báriumszulfid és sósav reakciójából - Örkényt idézve - minden társadalmi rendszerben bárium-klorid lesz. Egzakt és pontos.
Csak hát az eredmény késõbbi felhasználásánál, beillesztésénél jelentkeznek az esetleges ferdítések.
Igaz kis fórumunk nem szaktudományos vitarovat, ahol képzett szakemberek vitáznak pro és kontra.
Épp ez a jó benne! Ott pl. nem gyõzöl meg senkit ha a hierarchia alján állsz, (gyakran objektív tényekkel sem), egyes nézetei ingatag voltáról.
Mi lelkes amatõrök talán nem vagyunk annyira nyomás alatt ezen a szubjektív terhektõl, ezért lenne jó ha megõriznénk széles látókörû objektivitásunkat!
Legalább mi!
Ahogy mondod, óvakodva akár a legnagyobb nevek által terjesztett nem biztos információk feltétlen elfogadásától.
Mivel egy forrás nem forrás!
Így fel sem merülhet a "baromságokat ír effektus"!Mindannyian írunk hibás, téves dolgokat dezinformációk, téves következtetések alapján, aztán mások megcáfolják, mi újra beleássuk magunkat és jó esetben, nerm csak az állításunkat alátámasztó téziseket vizsgáljuk meg, fogadjuk el.
Így lassan kialakulhat a konszenzus egy adott probléma körül. Ez pedig már elõre mutat.
S ez amatõr létünk szépsége, akár itt a fórumban is.

Rovaniemi:Véletlenül lett ez a CO2 téma példaként kiemelve, nem állt szándékomban ezt pellengére állítani, még ha úgy tûnik is. Írtam is.
A probléma Ma és Holnap kérdéssel egy húron pendülünk.
A részterületi hozzáértésbe meg nem megyek most bele, mert egyrészt messzire vezet, másrészt lassan kiátkoznak tudományfilozófiai fejtegetéseim miatt.
Mégis csak éghajlatváltozási fórum ez!

LAM!
Amit leírtál az biztosan így van, nem értek hozzá. Ezt nyíltan vállaltam is.
Itt a szerintem "káros" hozzáállás miatt emeltem szót.
Az én személyes nézõpontom az, hogyha van egy probléma, illetve NAGY valószínûséggel LESZ egy probléma, akkor azt már MA kezdjük el megoldani vagy kezdjünk el gondolkozni a megoldáson és ne holnap vagy holnapután vagy amikor már minden oldalról bebizonyosodott, hogy baj van.

Egyébként én is szívesen tanulok olyanoktól, akik egy egy RÉSZterületen otthon vannak, valódi tudással rendelkeznek.

LAM:
ez egy - vállaltan - amatõr meteorológus oldal fóruma. senkitõl nem elvárható itt, hogy tudományos objektivitással írjon itt. a (természet) tudományos objektivitás azt jelenti, hogy valamit vagy hiteles mérésekkel megmérünk, megfigyelünk vagy hiteles körülmények között (kisérlet) vizsgálunk. ezeket leírhatjuk ill. az elfogadott sajtóból (szakirodalom) megerõsíthetjük, cáfolhatjuk.
ebbõl itt semmi nem valósul meg, de nem is ez a cél. rajongól, lelkes amatõrök osztják meg egymással a véleményüket.

jómagam egyébként törekszem erre a bizonyos objektivitásra azzal, hogy internetes linkekkel, forrásokkal meg szoktam erõsíteni az általam leírtakat. (a tatárjárásnál is - így utólag - megnéztem, de nem találtam semmit... . különben annyi a tanulság ezzel kapcsolatban számomra, hogy csínján kell bánni a nem biztosan tudott információkkal, mert az ember hitele romolhat (ha ez egyáltalán számít persze) - "na, ez mindig baromságokat ír..."

ettõl függetlenül nagyon örülök, hogy írsz, mert jót tesz az oldal színvonalának, ha hozzáértõ véleményekekt olvashat az ember.

az óceán abszolút lassítja a változást valóban. én nem is értem, hogy a légköri melegedés folyamatát vizsgálva ezzel az oceánok szerepével nem foglalkozunk többet. csak egy megdöbbentõ adat: az óceánokban úgy 300-500 (?) m alatt (na, ennek most utána kéne néznem..., de most lusta vagyok, tehát nem "objektív" a víz hõmérséklete +1 fok. ez hatalmas stabilizáló erõ! mennyi hõ kell ahhoz, hogy mondjuk +2-ra melegedjen? és akkor az Antarktisz jegének elolvadásról még nem is beszéltünk.

Nao:Általánosságba véve a fórumban olvasható sok féle érdekes vélemény kapcsán, azt hiszem valójában itt nem tévedésrõl és mentségekrõl van szó.
Inkább a Snowhunter által oly sokat zászlóra tûzött és joggal hangoztatott objektivitás megõrzésérõl!
És emelett - ahogy már sok beírással ezelõtt próbáltam felhívni rá a figyelmet - a redukcionizmus és a prekoncepciózus gondolkodás mellõzésérõl.
Azt hiszem Rovainemi írta pl. (bocs hogy pont õt ragadom ki, de ez ütötte meg a szememet), hogy nem ismerünk olyan visszacsatolási folyamatot ami lassítaná vagy megállítaná a légköri melegedést.
Ez így nem igaz.
A bioszférás Föld szén-dioxiddal (és még más légköri gázok, pl. ammónia, vízgõz, metán kombinálódásával) mûködõ üvegház modellje, negatív feedback mechanizmussal, rendszerben képes szabályozni a Föld felszín hõmérsékletét.
Ha lehül felfûti, ha melegszik lehûti.
Mélyebben nem menvén bele, és nagyon leegyszerüsítve, a fotoszintézis CO2 redukciója és elemi O felszabadítása (még ha nem is sztöchiometriai arányban) a folyamat élõ oldalát jelenti. Élettelen oldalon ott áll, a lemztektonikai szubdukciók, a szilikátos kõzetek mállása (azaz a légköri CO2-bõl képzõdõ szénsavvval történõ reakció, a talajban lévõ CO2 parciális nyomás növelkedésével), és a vulkanizmus CO2 kibocsátása.
Ez egy biogeokémiai ciklust alkot. Persze a ciklus ideje és varianciája hosszú és nagy.
És akkor még nem is kevertük bele a G2-es tíusú Napunk, azon sajátos asztrofizikai jellemzõjét, hogy a luminozitása (fényessége) fokozatosan erõsödött fel és fokozódik.
És ez csak egyetlen általunk ismert rendszer. Annak sem minden input és output oldala feltárt.
Még egy példa a bonyolutságra.
Senki nem gondolta volna, hogy az Atlanti-óceán jellegeztes óceán illata és a felhõzöttségi foka között összefüggés áll fenn.
Anélkül, hogy ebbe is mélyebben bele mennénk, itt is egy biogeokémiai rendszerrel állunk szemben.
Az ócánok felett nagy a molekuláris kondenzációs mag hiány. Ezt az algák és más zooplanktoniális élõlények dimetil-szulfid felvétele és bennük zajló bakteriális lebontása kompenzálja, mert szulfát részecskét juttatnak a levegõbe, amely segíti a felhõképzõdést. De ha ez a tevékenység fokozódik a nagyobb borultság révén a fotoszintetizáló algák kevesebb fényhez jutva, kevesebb DMS-t termelnek, és így kevesebb negatív töltésû SO4 részecske kerül, hullámzás során létre jövõ vízbeporzás útján a levegõbe.
Újabb feed-back az óceánok sajátos klímájában.
A sajátos illatot a bakteriális lebomlás kéntermelése okozza, csak épp ez meghatározza egy adott óceán feletti légkör folymatait is.
Valóban ez nem egy történelmi oldal, de e szaktudomány objektív tanulmányozása módszertanilag megtanít arra, hogy sok-sokmforrás összevetése visz el a tanulmányozott folyamatok feltételezett hátteréhez.
Ezt lenne jó ha természettudomány is megtanulná.
Egyébként az emberi akcelerációval messze egyetértek, sok féle irányultságú, nagy részt dilletáns tevékenységünkel katalizátorként gyorsítjuk a folyamatokat, de ennek iránya, sebessége, az egészleges rendszerismeret (elsõsorban bioszféra szinten) hiánya miatt nem megjósolható egyelõre.

LAM én ugy tudtam a vörössel nem is a fagyérzékenység miatt van baj,hanem nem érik be ha nem elég meleg a nyár...
És ugye elgondolkodtam,hogy a múlt nyáron ugye beragadó mediterrán jellegü ciklonok uralták az idöjárást itt nálunk,hüvös csapis volt a nyár,lehet fent Svédben meg felnyomult a meleg és ha megint hüvös nyarunk lesz,ott megint jobb idö lesz...
Igaz az öszünk jó volt,igy lehet behozta a szölö érése a lemaradást,nem véletlenül aszalódott meg a füge sem már a fán...
Utána járok hogy hol is akar próbálkozni a pasas a vörössel,mármint az ország mely részén,annyit tudok hogy dombon

Floo!
A "kicsit ledöbbentõ svédben szõlõ" mondatodra igyekeztem reagálni elsõsorban.
Emellett jelezni próbáltam, hogy évtizedek óta létezik már szõlõtermelés Svédországban, így az ürge nem mûvel olyan kiugróan nagy újdonságot.
A fehér vagy vörös fajtajelleg nem annyira domináns a hidegtûrés esetében. Nem a mai, de már a korábbi alacsonyabb színvonalú agrár-biotechnológia is képes volt megfelelõen tesztelt és variált oltóalany(ok) esetén, fehér és vörös fajtákat fagyrezisztensekké tenni.
A szicilai vörösfajtákkal való egy az egyben próbálkozás kicsit merész húzásnak tûnik, (nem vonom kétségbe, hogy megpróbálja!) mert agyagbemosódásos BET talaj csupán Skane déli csücskére jellemzõ, míg a termõhely szempontjából még potenciálisan szóba jöhetõ Smalland és a Közép-Svéd-alföld déli része már gyepes podzoltalaj.
Ez pedig messze nem felel meg talajkémiai és mikroorganikus adottságaiban e fajták igényeinek.
Analógiaként: Kanadában is próbálkoztak egyes olasz vörös fajtákkal , de a talaj összetevõk és a vízháztartás komoly biotechnológiai bevatkozásokat igényeltek, az eredményes termeléshez.
Mondjuk az ízvilágukat pedig nem hasonlítanám, egy villányihoz..
Egy adott pont tengerektõl való távolsága geográfiai értelemben pedig mindig viszonylagos. Ez Dél-Svédben sehol nem haladja meg a 150 km-t.

LAM!
Az oké,de a vörös szõlõre is ezt mondod???
Az ürge megpróbálkozik a vörösel is,mert lát rá reális esélyt hogy az se fagyjon el és be is érjen...
És nem tengerparton van...

LAM: ezek szerint tévedek. mentségemre szóljon, hogy az "olvastam olyat is" azért kifejezi, hogy nem szentírás, amit írtam. így emlékeztem. azért az elõzõ hozzászólásom többi pontja rendben van.
(még jó, hogy ez nem egy történelemmel foglalkozó oldal...

Örülök LAM objektv megnyilatkozásaidnak.
Szõlõ ügyben nagyon igazad van.

A globális felmelegedéshez egy kicsit kapcsolódva ,bár nem igazán ehez a témakörhöz kapcsolódik ,de elgondolkodtató.
Einstein jól megmondta: "Azt nem tudom ,hogy az emberiség a harmadik világháborúban mivel fog harcolni, de azt tudom ,hogy a negyedikban mivel. Kõvel és bunkóval."
Elég gondolkodtató, hogy az ember saját magát és a Földet a saját tudtával elpusztítja.

Nao: Csak annyit a tatárjárás körüli viszonylagos csúszáshoz, késlekedéshez, hogy vajmi kevés köze van a folyók jegesedéséhez, befagyásához.
Kiválóan alkalmazták télen is a nomád pusztai népek õsi bõrtömlõs úsztatási technikáját.
A háttér inkább történeti jellegû és a Közép-Ázsiai belsõ viszonyokban keresendõ.

Floo: A Skane-félszigeten és Smalland déli területein 20-30 évvel ezelõtt is már termeltek amerikai alanyra oltott, fagy és hidegtûrõ szõlõ (általában rizling) fajtákat.
A régebbi mezõgazdasági és agrár-statisztikákban utána kereshetõk az ottani eredmények.

Éghajlatváltozás ma este 21.05-kor MTV1.

Most hallom hogy egy svéd ürge 4-5 éve szõlõt termeszt Svédroszágban,és komoly sikereket ér el,sõt az idén megpróbálja a vörös szõlõt is,egy sziciliai szõlõtermesztõ látja el szõlõvel,kicsit ledöbbentö svédben szõlõ...
És nem véletlenül most kezdte el termelni,a svéd ürge szerint ugy fejreállt a klima hogy nem fagy el a szõlõ,és be is érik...
Nálunk meg minden éven komoly fagykárok keletkeznek...

Aki szeretne a globális felmelegedésrõl cikkeket olvasni, grafikákat, képeket nézni ,vagy meg akarja nézni mik lesznek a globális felmelegedés következményei az látogassa meg a honlapomat.
www.gportal.hu/portal/vince01

A hír a fõoldalon érdekes, mintha eddig sehol sem lett volna -30 fok soha. Látom már Cauchy is beírta,de szerintem mindenkinek ezt sugallja a hír címe.

Egyébként Johnas írása szerintem is nagyon helytálló, jó hozzászólás.

Folyamatosan olvasom ezt a fórumot, de már igen régen írtam be.
Most azonban "megütötte" valami a szemem Johnas beírásában.
"...bõven van még idõnk azt helyrehozni."
Ezzel szeretnék egy kicsit vitatkozni, illetve elmondani az én álláspontomat.
A legtöbbünk, akik ez iránt a támakör iránt érdeklõdnek, információikat a különbözõ médiumokból szerzik. Úgy mint különbözõ újságok, szakfolyóiratok, szakkönyvek, TV mûsorok, internet, különbözõ elõadások ( pl. Metnet találkozók Bartholy Judit, Mindentudás Egyeteme) stb...
Mivel itt a döntõ többség nem szakember, tehát nem foglalkozik hivatásszerûen a témával és/vagy nincs olyan fokú elméleti és gyakorlati tudása, amivel megfelelõ TUDÁS alapján egyértelmû véleményt formálhatna így véleményem szerint mindenki saját maga dönti el, hogy mit hisz el és kinek hiszi el a különbözõ információkat. Mindenki saját vérmérsékletének, személyiségének megfelelõen.
Amit én szûrtem le (hittem el) az információzuhatagból...
1. a tudósok ( akik ezzel a témával foglalkoznak, ebben kutatnak) bebizonyították, hogy globális felmelegedés van, létezik.
2. nem vitatva, hogy régebben is voltak hasonló sõt sokkal melegebb periódusai a földnek
3. valószínûleg most is egy "magától" is melegedõ periódusban vagyunk
4. azonban ez a melegedési folyamat szokatlanul gyors, amire VALÓSZÍNÛLEG nem(?) volt példa az utóbbi néhány száz ezer évben, tehát VALÓSZÍNÛLEG a 30%-al megnövekedett CO2 kibocsátás a felelõs
5. nehezen tudom elhinni, hogy 30%-os gyors CO2 növekedés nem hagy "nyomot" a föld rendkívül bonyolult rendszerében
6. a MAI tudásunk ( a szakemberek döntõ többsége által elfogadott) tudás szerint NAGY VALÓSZÍNÛSÉG szerint a felmelegedés folytatódik, sõt tovább gyorsul
7. a mértékére különbözõ számításokat készítenek, amik természetesen CSAK jóslások, becslések, de a trend egyértelmû
8. MAI tudásunk szerint nem látszik olyan visszacsatolási folyamat, ami jelentõsen lassítaná, esetleg visszafordítaná a melegedési folyamatot
8. a most fennálló civilizációnk a MAI idõjárási-éghajlati viszonyokra épül, ehhez igazodik társadalmunk, gazdaságunk, mezõgazdaságunk
9. ma, MAI tudásunk szerint, ha azonnal drasztikusan "elzárnánk" a CO2 "csapokat", még akkor is évtizedekig növekedne a CO2 szint a légkörben, a rendszer tehetetlensége miatt
10. tehát, ha nõ a föld hõmérséklete, NEM tudjuk elõre, hogy miként fog a rendszer erre reagálni, tehát amit tudunk az a BIZONYTALANSÁG
11. a bizonytalanságra KELL felkészülni, a MOSTANI adatok, tudásunk alapján, tehát a VÁLTOZÁSRA, aminek a bekövetkezési valószínûsége NAGY

Itt utalnék vissza a "...bõven van még idõnk azt helyrehozni." kijelentésre illetve gondolkodásmódra, hiszen ha elõzõekben felsorolt "kiszûrések" igazak, akkor 30 év múlva már talán késõ lesz AKKOR megpróbálni helyrehozni azt amit talán akkor már nem is lehet.
Feltételezve, hogy a mai adatok/elméletek igazak, akkor nagy fokú felelõtlenség lenne, ha a döntéshozók NEM foglalkoznának a problémával, illetve magukévá tennék az " ej rá érünk arra még " vagy a " mindig volt valahogy, ezután is csak lesz valahogy" hozzáállást. Erõsen bízom benne, hogy nem így van.
Természetesen nincsenek illúzióim sem a fennálló rendszereket mozgató politikai-gazdasági érdekekcsoportok nem éppen tisztességes és a jövõvel FELELÕSSÉGGEL foglalkozó politikusai/döntéshozói iránt sem.

A jövõ? Az én olvasatomban:
1. csak abban bízhatom, hogy az üzleti szférának is megéri majd a jövõben új energaiforrásokat felkutatni, új autó üzemanyagokat kifejleszteni, átállni a mostani alapvetõen olajfelhasználásról egy tisztább üzemmódra ( talán pozitív elmozdulás, hogy a Shell is elkezdte a felkészülést az "olaj utáni világra", hidrogén/etanol hajtású autók, nem tudom???)
2. társadalmi nyomásra a döntéshozók is "elkezdenek" foglalkozni a veszélyekkel, a változásokkal, a megoldásokkal
(talán hamis nyom de bízzunk benne: Bush több pénzt biztosít alternatív energiák kutatására, persze ez is csak önös érdek, hiszen csak a közel-keleti olajfüggõséget akarja minimálisra csökkenteni, de ez most talán még kapóra is jöhet a világnak
Itt szeretném egy kicsit megvédeni a bulvármédiát. Ahhoz, hogy megfelelõ társadalmi nyomás alakuljon ki, meg kell dolgozni az embereket, át kell lépni az ingerküszöbükön. Mivel lehet? Vérrel, sok vérrel, halállal, veszélyek folyamatos hangoztatásával. Mert lássuk be ugyan ki retten meg attól az elõrejelzéstõl, hogy a Kárpát-Medence csapadéka a 2050-es évekre 10%-kal csökkeni fog ( a mai tudásunk szerint). Még ha néhány ember tudja is, hogy mennyi az éves átlag és veszi magának a fáradtságot, kiszámolja a 10%-ot, majd azt elosztja mondjuk 50-nel, nem hiszen hogy megrémülne az adattól:-).
Ha viszont azt mondjuk, hogy egyre nagyobb aszályok jöhetnek, egyre több lesz a szélsõség, egyik héten +35 fok, a másik héten özönvízek fognak pusztítani, na erre a "tájékoztatásra" már felkapják a fejüket, beszélnek róla, talán néhány napig téma is marad.
Nem az én elméletem, de igaz lehet, hogy minél nagyobb a pusztítás mértéke mind emberéletben, mind anyagi javakban, annál inkább foglalkozniuk kell a problémával a politikusoknak, döntéshozóknak, így talán elmozdulás?.

Összefoglalva az irományomat: ha a MAI tudásunk szerint, változni fog az éghajlat, az ki fog hatni az emberek mindennapjaira is, tehát a NAGY VALÓSZÍNÛSÉGGEL bekövetkezõ változásokra MA kell elkezdenünk a felkészülést és nem 30 év múlva, amikor már BIZONYOSSÁGGÁ vált a változás. Ha pedig a mai forgatókönyvek mind tévedések lennének a jövõre nézve, az csak jó lenne mindnyájunknak. Azzal, hogy vigyázunk a környezetünkre, csökkentjük a szennyezést, a mai forgatókönyvektõl függetlenül is jót tennénk.
Legközelebb akkor írok be, ha Magyarország nemzeti jelképe a kaktusz vagy a jegesmedve lesz:-)

Johnas: pár megjegyzés a hozzászólásodhoz:

1. érdekes az idõszámítás elõtti Egyiptom és a kb. honfoglalás kori Grönland maitól eltérõ éghajlatára felhívni a figyelmet. olvastam olyat is, hogy a tatárjárás is azért ért el minket viszonylag késõn, mert a folyókon való átkelést nehezítette, hogy nemigen fagytak be.
de egyik korból sem rendelkezünk "hiteles" adatokkal, csak következtethetünk rá

2. az éghajlat mindig változott, változik természetesen is. idõnként lassabban, idõnként gyorsabban

3. amivel érdemes foglalkozni szerintem az az antropogén acceleráció (az emberi hatásoknak melegedést okozó - vagy ha egyébként is önmagában most melegedne az éghajlat (amit nem tudunk) akkor -gyorsító hatásainak jeleit tetten érni a mindennapok idõjárásában.
az emberi hatás befolyásoló, gyorsító hatása szerintem a lényeg, mert még egy olyan csodálatosan önszabályozó rendszerben is, mint a földi természet, a tartós, nagymértékû beavatkozás kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el.

4. a cunami nem idevaló téma. arról persze lehet elmélkedni, hogy az emberi civilizáció bizonyos jelenségekkel nem számol. pl. én egy 6 emeletes bérházban lakom. ha egy erõs földrengés lenne..., abban bízom, hogy nem lesz. na, ezért építkeznek a tengerpartra az emberek...

Johnas: egyetértek!

Ezeket...

A dermesztõ hideg nem kímélt senkit és semmit
2006-02-05 - 09:37:00
Világszerte rengeteg ember vesztette életét a rendkívüli idõjárás miatt. Az idei tél megmutatta, hogy a mínusz 30 fok többé nem ritkaság.

Na ez megint milyen hír: azt sugallja, hogy eddig -30 fok az 100 évente egyszer volt, de most majd már évente 40-szer lesz ennyi. Ezek alattomosan sugalmazó híreket nagyon nem szeretem.

Csatlakozom, mélyen egyeteértve nincs mit hozzáfûzni, örülök Johnas írásának.

Johnas, nemcsak hogy világosan fogalmaztál, de (személyes vélemény) igazad is van, méghozzá mindenben. Jó olvasni az ilyen véleményeket, nem is fûznék hozzá semmit.
Ám gondolotmeneted érezhetõen tovább vezet, ami nem feltételnül pozitív történet lenne, de inkább társadalmi, szociológiai témát feszegetne..

Nomad: Az én véleményem valahol a két véglet között van, Azaz szerintem igen is van egy természetes változás az éghajlatban. Hiszen ezelõtt 1800 évvel annyira hûvös volt az éghajlat, hogy "Egyiptom volt a Római birodalom élés kamrája" ami alatt a gabona termesztés értendõ, azaz annyira hûvösebb volt az éghajlat, hogy a ma sivatagos területeken gabonát, rengeteg gabonát termesztettek. Majd rá 600 évvel meg annyira meleg volt az éghajlat, hogy a Vikingek nyugodt szívvel át tudtak ahjózni északon az Amerikai kontinensre, sõt Grönlandon településeket alapítottak( Grönland= zöld sziget ). Ez a két véglet közt eltellt mindösszesen 600-700 év.
Jelenleg egyik végletet sem éljük meg. Mindezen változásokat nem az emberi tevékenységek okozták, hiszen elhanyagolható mértékû volt az ember természet átalakító ténykedése. Ehhez még hozzá jön az is, hogy ezen változások "csak" emberi léptékûek, mi ez a 600-700 év a Föld krónikájában? szinte semmi.
Ugyanakkor a ma embere sokkal jobban befolyásolja a környezetét, mint tette azt ezelõtt 1000 éve, és valóban felgyorsultak az események, DE még mindig messze vagyunk azoktól a végletektõl amiket a természet teljesen magától produkált, és már most észrevettük kártékony tevékenységünk, bõven van még idõnk azt helyrehozni.

Egyébként a problémát Istenigazából az okozza, hogy önön nyereségvágyunkból betelepítettünk olyan területeket, amiket nem szabadott volna pl: ártereket, meredek dombokat, sûrûn lakottá tettük a partvidékeket. Tehát ami igazából probléma szerintem az az, hogy hogyan mentsük meg a magunk által értelmetlenül rossz helyre letelepített ember milliókat. pl indonéziában is a Cunami végeztével derült ki, hogy a kárt az okozta, hogy lakott területekké váltak az õshonos Mangrove erdõk. Ha nem telepítették volna be 100-szor kevesebb lett volna a halálos áldozat. Ugyanez történt New Orleans-al is, és ez fog történni szerintem Németalfölddel is.

Remélem érthetõen fogalmaztam, nem vagyok az az érthetõen beszélõ emberke persze mindez szubjektív vélemény. A példákat meg csak sorolni lehetne, az emberi települések rosszabbnál rosszabb elhelyezkedésére.

Nomad: épeszû ember nem fog sem lehülyézni, sem baromnak tartani. Lehet, hogy nem ért egyet mindenki veled, de azt szerintem mindenki érzi-tudja, hogy változik az éghajlat. Hogy miért, az valóban kérdés. Én csak azt tudom, hogy ahányszor az ember önteltté vált, úgy gondolta, hogy õ majd leigázza a Természetet, annak eddig még mindig hatalmas pofáraesés lett a vége. Az emberek nagy többségébõl a mai napig hiányzik az alázat, ha a Természetrõl van szó. Pedig jónéhány millió embernek bebizonyította, hogy mindig mi húzzuk a rövidebbet.

Visszakanyarodva a témához...itt a Metneten is ugyan az a helyzet, mint a világban...Két tábor van. Az egyik azt hangoztatja, hogy minden változás természetes, ilyen már volt a Föld történelmében, változások voltak, vannak, lesznek...

A másik csapat pedig azt hangoztatja, hogy igen is a klímaváltozás egyre súlyosabb, és már a mi életünkben katasztofális állapotok fognak a Föld területén eluralkodni.

Elkezdtem feldolgozni a 2005. évi természeti katasztrófákat és idõjárási szélsõségeket. Most júniusnál tartok, 50 oldal...és még rengeteg anyag hiányzik belõle. Úgy érzem, a teljes összefoglaló több mint 100 oldalt fog kitenni.

Ez a munka azért rávilágított valamire. Amikor nap mint nap történnek események, az ember nem nagyon figyel oda rájuk...mert már kezd természetes lenni. Amikor viszont az ember szembesül azzal, hogy mennyi term. katasztrófa történt tavaly, megrázó élmény még nekem is...pedig ezzel fogalakozom hivatalból.

Minden esetre továbbra is érdeklõdve fogom olvasni ezt a Fórumot, de az én nézõpontom már nem fog változni.

Bátor dolgot teszek...azt jósolom, hogy az elkövetkezõ 5 évben az idõjárási szélsõségek fokozódni fognak világszerte. 2007-2008 környékére a tengerszint emelkedése néhány országban (köztük európaiban is) kritikussá fog válni. A NOAA által erre az évre elõrejelzett La Nina jelenség miatt rendszeressé fognak válni a Katrinához hasonló trópusi viharok. ...és még sorolhatnám...de nem feszítem a hurt...

Hozzáteszem, annak fogok örülni, ha tévedek...pocskondiázni, hülyézni, baromnak tartani szabad...a véleményem már nem fog megváltozni...

szerintem vissza kéne kanyarodni a tényekhez, és azok alapján felvetni a léehetõségeket.

ennyi erõvel tegyük fel, hogy a Föld kibillen Nap körüli pályájáról, és elkezd távolodni a Naptól... akkor tényleg kemény telek lennének...

Amugy....
A klimaváltozást erösitendõ,több 10 muslinca szúnyog és egyébb repkedö izé sétálgat a monitoromon,és ahogy a párbeszédükbõl kiveszem,mind görög török és olasz vendégmunkás,akik nem tudnak hazamenni a nagy hideg és hó miatt....

Nao: jogos a felvetés, erre nem is gondoltam. De azért ez sem olyan dolog, ami 1-2 millió éven belül könnyen megtörténhetne, fõleg nem egy csapásra, egy nagyobb földrengés után. (30 m tengerszintemelkedés kellene ahhoz, hogy a Panama-csatorna helyén létrejöjjön egy nagyon keskeny tengerszoros, de az áramlási viszonyok átalakításához ezt még kevésnek érezném... viszont már ehhez is annyi jégnek kellene elolvadnia, hogy az önmagában is zûrös dolgokat okozna.)

akkor pl. ha Közép-Amerikán valahol egy "lyuk" keletkezne földrengés vagy a tengerszint megemelkedése miatt és az Atlanti és a Csendes-óceán összeköttetésbe kerülne, akkor megszûnne a Golf-áramlat!
mert nem más hozza létre, mint az egyenlítõ menti keleti szelek. ezek hajtják be a vizet (és teszem hozzá hurrikán szezon esetén a hurrikánokat) az Atlanti-óceánból a Mexikói-öbölbe. tulajdonképpen ez a "túlcsorgó" 27-28 víz talál magának utat észak felé megkerülve a Floridát.

Nomad: ez az egyik olyan példa, amikor az átlagosan mm/év vagy cm/év nagyságrendû elmozdulások úgy adódnak ki, hogy több évszázadig alig mozdulnak a lemezek, aztán a felhalmozódott feszültség percek alatt okoz több méter elmozdulást. (Rgyébként a 15 m-es vertikális elmozdulás nekem kicsit soknak tûnik, itt is 4-5 métert írnak: Link És félreértések elkerülése végett: a földrengés nem áramlást, hanem HULLÁMZÁST keltett, a hullám pedig bármekkora sebességgel terjedjen, a nyílt tengeren az egyes vízrészecskéket legfeljebb pár méterrel mozdítja arrébb, és nem fog víztömegeket kicserélni. Az áramlások a cunami idején és utána is zavartalanul haladtak a maguk útján, utólagos hatása pedig végképp nem lehet rájuk. A földtörténetbõl ismert példák, amikor a lemeztektonika átalakította az óceáni áramlatokat, nem ilyen "apróságokból", hanem a kontinenseknek a maitól eltérõ elhelyezkedésébõl adódott. Pl. amíg az Antarktisz õse nem a Déli-sarkvidéken volt, nem létezett a közepes déli szélességeken a Földet megkerülõ nyugati áramlás; aktuálisan pedig a Golf-áramlást akkor tudná a lemeztektonika leállítani, ha Amerika néhány ezer km-rel ismét közelebb kerülne Európához. De aggodalomra semmi ok, a jelenlegi kb. 2 cm/év sebességû mozgás épp ellentétes irányú, így a hely még legalább 100 millió évig meglesz a Golfnak.

folyójának - helyesen

egyébként annyival melegebb a vize, mint a környezõ tenger, hogy teljesen más a színe (kékebb) is, szó szerint "folyókénk" folyik a tengerben, és az áramlat mindkét oldalán ("parján") körkörös gyûrûk válnak le róla, így keveredik a hidegebb vízzel. érdekes még, hogy vízhozama észak majd kelet felé haladva folyamatosan növekszik, nem veszít az erejébõl, nem oszlik szét, ami - bár ezt csak én feltételezem, nem olvastam - szintén a vízsüllyedés szívóhatásának tulajdonítható.

Nomad:
Usrinnak teljesen igaza van. a Golf áramlatnak semmi köze a tengerfenékhez. ha mélytengeri áramlás lenne akkor sem, de ráadásul nem az. a szélessége mindössze 100 km (Floridánál, késõbb kiszélesedik), mélysége - és ez a lényeges itt - még ennél is kisebb 300 m (!), sebessége 1 m/s. ezzel a mérettel 30 millió köbméter igen meleg vizet szállít másodpercenként, ami több mint a világ össze folyólyának vízhozama összesen. (forrás: Czelnai Rudolf: A világóceán 126. oldal)

Usrin: De az lehetséges, hogy most érte el a néhány százezer éves elmozdulás a befolyásoláshoz szükséges mértéket. Az is lehet, hogy nem maga a Golf változott meg, hanem mondjuk a 2004-es, alant említett elmozdulás generált némi eltérést, ami a tehetetlenség következtében mostanra ért ide... (Pl:felkavarta az óceánokat, egy nagy adag hideg víz került a Golf indulópontjához, amíg az fel nem melegszik, addig gyengül/lassul a Golf).

Kéregelmozdulásról...

2004. december 26-án helyi idõ szerint 7 óra 58 perc 53 másodperckor a Richter skála szerinti 9,0 erõsségû földrengés pattant ki Szumátrától délnyugati irányban, melyet néhány másodperc múlva újabb két rengés követett. Az epicentrum a sziget fõvárosától, Banda Acehtõl 250 km távolságra volt. A Föld külsõ szilárd kõzetburkát képezõ 80-120 km vastag litoszféra hat nagy, hat kisebb és néhány kis lemezbõl épül fel, melyek egymáshoz képest folyamatos mozgásban vannak. A mozgás lassú, de állandó. A lemezhatárokat alkotó törésvonalak mentén a lemezek torlódása roppant feszültséget kelt a kõzetekben, melyek elmozdulással járó földrengésekhez vezetnek. Ilyen törésvonal húzódik a Szunda árok alatti földkéregben is, mely az Indiai-óceán legmélyebb pontját (-7455 m) is rejti.
Itt az ausztrál-indiai kéreglemez délnyugat felõl 10°-os szögben hajlik az eurázsiai alá. A két lemez évente 6 cm-t mozog kissé ferdén egymás felé. A kb. 100 km széles és 1200 km hosszú törésvonal mentén hirtelen felszabaduló energia hatására az indiai-kõzetlemez számítások szerint 15 m függõleges elmozdulással a Burmai-mikrolemez alá tolódott. Ez a hirtelen elmozdulás, a tengerfenék gyors megemelkedése 875 km/ó kezdõsebességgel meginduló gyûrûs hullámzást gerjesztett.

Link

Becslésem szerint -6, -7 fokos lesz a januári középhõmérséklet Kisvárdán. Január 11. óta (20 napja) nem értük el a +1 fokot.

Nomad: valószínûleg még ez is kevés lenne. Az óceáni hátságoknál (pl. végig az Atlanti-óceán középvonalában) folyamatosan van vulkáni mûködés, és ennek sincs érzékelhetõ hatása az odalent délnek áramló 2-3 fokos vízre. Gondolj bele, hogy a légköri áramlásokat ill. az éghajlatot sem tudja közvetlenül befolyásolni a vulkánkitörések hõje, csak közvetve a kiszórt törmelék ill. a vulkáni gázok hatása. És ha egy jelentõsebb légtömeget sem tud ez a hõenergia felmelegíteni, akkor a sokkal nagyobb fajhõjû vízben ez még esélytelenebb...

Szerintem az áramlatokat geológiailag egyetlen dolog tudná jelentõsebben megváltoztatni, ez pedig egy, az áramlatok alatt kitörõ, aktiválódó vulkán, amely a kibocsátott hõmennyiséggel befolyásolná a víztömeg mozgását. Persze, ez csak erõs feltételezés....

Szabtam: továbbra sem látom, hogy néhány méteres kéregmozgások hogyan tudnának a több ezer m mély, több ezer km széles óceánok áramlásaira hatni, ez egyszerûen más kategória. A több tízmillió év alatt bekövetkezõ, 1000 km nagyságrendû elmozdulásoknál ez persze már nem így van!

Ráadásul az általad írt 5-10 m-es elmozdulások csak a legextrémebb földrengéseknél alakulnak ki (pl. az 1906-os kaliforniai rengés után készúlt képeken látszanak), ott is fõleg oldalirányû mozgásokról van szó, amik víz alatt nem tudnák megváltoztatni az áramlást... (És még ezeken a helyeken is igaz, hogy a lemezek átlagosan pár mm-t mozdulnak évente, legfeljebb ezt nem egyenletesen teszik, hanem egy földrengésben oldódik ki az a feszültség, ami több száz v. ezer éves mozdulatlanság során felhalmozódott.)

Oda kell majd mennünk síelni meg szánkózni, szép!

Görögök megint megkapják a havukat meg a hideget,valszeg örülnek neki majd....
Elképesztõ...
Több hó esik Görögországban,mint Budapesten vagy Nyiregyházán...

Újabb brutál hidegbetörés néz ki...
Snowhunter azt mondta a multkori elõtt,hogy utoljára 87-ben volt ilyen,most azt fogja mondani 2 hete volt utoljára ilyen...
Kegyetlen...
Megint be fog fagyni a seggeeeeeeeeeem utáálllooom buzi klimaváltozás,csináljuk már vissza valahooogy....

A sarkok olvadása csak több éves olvadási átlag áttekintésével lehet nyomon követni. Ha fényképeznének, akkor is csak havi felbontásban lenne érdemes - látványos. Amúgy nem látnál mást, mint zajló jeget. A terület óriási... Mivel egyre több tudós(!) hangoztatja a déli és északi sarkok olvadását, hajlamos vagok hinni nekik. Hisztéria nélkül.

Amúgy szeretném figyelmetekbe ajánlani a Link oldalon található cikket. Több olyan mondat elhangzik benne, amelyet már tavaly óta "hajtogatok", így kissé ijedt-elégedett vagyok. Már ha ebben a témában ezeket a szavakat lehet használni...

Nomad, ebbõl a háromból 2 rajz, a 3. pedig eléggé furcsa,hogy nem csinálták "nagyobb" felbontásban. Ha valaki tényleg be akarná bizonyítani,hogy föl van olvadva akkor az tudna, több, nagyobb fotót is csinálni... Na,de nem akarok itt hitetlenkedni, én csak azt mondom,hogy voltak már ilyen szélsõségek Magyarországon, igaz a sarkokon lévõ olvadást nem tudom,hiszen még életemben nem jártam ott, lehet,hogy nektek van igazatok,dehát ezért van ez a fórum, nem?

Bogo....a kért "képek"....

Link
Link
Link

Ismerem Stelvio, csak a v mellett van a c, elütöttem, nem a nevedet nem tudom/nem ismerem.

Bogo!
Csak a könnyebb megjegyezhetõségért.
Stelvio: Európa legmagasabban fekvõ hágója. Gleccsere is van, Bormio közelében.
Egyébként a Grossglocknernél fantasztikusan tanulmányozható ez a folyamat. A sziklafalakon, fotókon, stb.

Hopsz, bocs a névelírásért.

Stelcio, azt gondoltam. Csak eddig még egy képet sem mutattak arról,hogy nagyon elolvadtak volna a jégtáblák, ezért furcsa,pedig nem kerülne olyan sokba valakinek lefotózni, levideózni. Na mindegy, ez egy érdekes, nagy téma,ami még senki számára sem világos,hogy hol tart,egyáltalán elkezdõdött-e.

Bogo!
Pesten nem is fogod látni.
Ellenben az õsszel voltam a Grossglocknernél, és döbbenetes mennyire visszahúzódott az utóbbi évszázadban, de különösen az utóbbi húsz évben.
Szóval jelbõl éppen elég sok van, csak azt nehéz megmondani, mennyi ebbõl, ami természetes, és mennyi az emberi tényezõ.