egy újabb, nekem hihetetlennek tûnõ, magyarázat az éghajlat változására a múltban:



A nagy pestisjárvány lehet a kis jégkorszak oka
MTI
2006. március 2., csütörtök 15:15
Az Utrechti Egyetem kutatói szerint a nagy pestisjárvány okolható közvetve a kis jégkorszakért. Az erdõk visszahódították a megmûvelt területeket, csökkent az üvegházhatás, csökkent a hõmérséklet.

Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori "kis jégkorszakot" Európában - vélik holland tudósok. A középkori optimum éghajlat, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a VIII. század végétõl tartott, amelynek a XIV. században beköszöntõ háromszáz éves kis jégkorszak vetett véget. A tudósok számtalan elméletet dolgoztak ki, hol a napfolttevékenységet okolva a váratlan lehûlésért, hol az óceáni áramlatokat - olvasható az Utro címû orosz hírportálon.

Tanulmányoztak
A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fûzõdik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, amelyeket Hollandia délkeleti részén, tófenéki üledékébõl nyert, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezõgazdasági termelés virágkora és mélypontja.

A kutatók számításai szerint a az 1200-as években indult fejlõdésnek a mezõgazdaság, amely kiterjedt erdõirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a széndioxid, amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.

Az 1347-es pestisjárványnak Európa lakosságának egyharmada esett áldozatul: csökkent a mezõgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a mûvelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdõ: a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentõs részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezõgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 elõtti szintre.

Link