Globális jelenségek
Az biztos, hogy sok idõponthoz kötött idõjós népi megfigyelének van valóságalapja, akár a vörös az ég alja -> szél lesz dolognál is köztudott, hogy a szél által felkavart apró szemcsék bizony vörösre szórják a fényt; vagy a macska mosdik, vihar lesz: elektromosan töltõdik a macska bundája, azért mosakszik, mert csiklandozza, stb. A Medárd-dolog is ilyen, csak azt lenne jó tudni, hogy pl. mióta "él" ez a szólás, vagyis mióta ilyen a nyárelõ.
Jaj, Nyuli nem Rád céloztam! Én nem a hozzáértõkrõl beszélek, hanem azokról, akik csak azért keltenek pánikot, mert a szenzációra éhesek. Eszemben sem volt kétségbevonni sem a hozzáértésed, sem a tájékozottságod. Ha mégis így sikerült, ne haragudj érte.
Tavaly június 9.:
Cauchy Pécs-Vasas (Baranya)
2005-06-09 10:59:51 7,3 °C
áhh milyen idõ van, idõnként viharos északnyugati szél, 32mm csapadék 7 fok.. 1990 óta rekord nappali hõmérséklet. Eddig 8,9 volt ez az adat
Az otthoni szélmérõm megbolondult, 156 km/h-s szelet ad. Szerintem beázott
( kiderült, hogy a szél feldöntött egy palát, és az ráesett a szélmérõ kábelére és kitépte a fogalatból)
Az utóbbi években nagyon hangsúlyos ez a medárdi csapadékos-nedves-hûvös periódus. Mielõtt még valaki megszól, hogy csak ez mostanában van, annak mondom ,hogy e népi bölcsesség valószínûleg e helyzetek gyakoriságából nõtte ki magát.
Cauchy Pécs-Vasas (Baranya)
2005-06-09 10:59:51 7,3 °C
áhh milyen idõ van, idõnként viharos északnyugati szél, 32mm csapadék 7 fok.. 1990 óta rekord nappali hõmérséklet. Eddig 8,9 volt ez az adat
Az otthoni szélmérõm megbolondult, 156 km/h-s szelet ad. Szerintem beázott
( kiderült, hogy a szél feldöntött egy palát, és az ráesett a szélmérõ kábelére és kitépte a fogalatból)
Az utóbbi években nagyon hangsúlyos ez a medárdi csapadékos-nedves-hûvös periódus. Mielõtt még valaki megszól, hogy csak ez mostanában van, annak mondom ,hogy e népi bölcsesség valószínûleg e helyzetek gyakoriságából nõtte ki magát.
Noli: biztos, hogy van a dolgoknak olyan vetülete is, hogy mostanában özönlik ránk az információ napi 24 órában mindenhonnan. Ugyanazt a hírt többször megismétlik, egy kicsit máshogy tálalják és még napok múlva is elõjönnek vele. Ez olyan, mint a reklám: nem vagy csak nagyon nehezen tudod kizárni az életedbõl. A fontos kérdésekben ez nem baj, (lásd "Mit tehetek személy szerint az éghajlatváltozás ellen"), ez akkor válik idegesítõvé, amikor unos-untalan világvége-hangulatot teremtenek. Az ember egy idõ után csak azt érzi, hogy ide van zárva erre a bolygóra és tehetetlenül szemléli az eseményeket. Ami mellesleg pontosan így is van, ezt mindenki tudja. De attól ez nem fog változni, hogy folyton pánikhangulatot keltenek. Sokkal többre értékelem az olyan híreket, mint pl. pont az egyik kereskedelmi csatorna szemétszedési akciója, a lentebb belinkelt fotópályázat, vagy hogy hogyan lehet elindítani a szemléletváltozást alulról. Ezek apró dolgok és lehet, hogy nem érik el a kívánt hatást, de ennél csak egy rosszabb van: ha senki nem tesz semmit.
kenya, fonálféreg-szúnyog ügyben ez is érdekes: Link
Szóval nem tudom, hogy ez az éghajlattal egyenesen függ-e össze, de pl. tény, hogy pár évtizede még volt hazánkban is malária, ma meg nincs. Pedig ugye elvileg akkor hidegebb volt... (na meg több mocsár is) Ezzel a fonálféreg dologgal is az a helyzet, hogy szerintem volt ez korábban is, csak nem derültek ki az esetek sem állatorvosi sem humán orvosi ügyekbõl. Ne feledjük, hogy mennyivel több dolog kerül manapság nyilvánosságra, lehet, hogy itt is csak errõl van szó. Azért persze nem is örülök, már csak azért is, mert hiába van a lakásom beszúnyoghálózva, emiatt nem fogok oda bezárkózni... Az erdei szúnyogoknak majd jól megmondom, hogy csak akkor csíphetnek meg, ha felmutatják a negatív fonálféregpete-szûrési eredményüket. :-)
Szóval nem tudom, hogy ez az éghajlattal egyenesen függ-e össze, de pl. tény, hogy pár évtizede még volt hazánkban is malária, ma meg nincs. Pedig ugye elvileg akkor hidegebb volt... (na meg több mocsár is) Ezzel a fonálféreg dologgal is az a helyzet, hogy szerintem volt ez korábban is, csak nem derültek ki az esetek sem állatorvosi sem humán orvosi ügyekbõl. Ne feledjük, hogy mennyivel több dolog kerül manapság nyilvánosságra, lehet, hogy itt is csak errõl van szó. Azért persze nem is örülök, már csak azért is, mert hiába van a lakásom beszúnyoghálózva, emiatt nem fogok oda bezárkózni... Az erdei szúnyogoknak majd jól megmondom, hogy csak akkor csíphetnek meg, ha felmutatják a negatív fonálféregpete-szûrési eredményüket. :-)
Nyuli! Na ezaz látod: ott a napenergia, ott a több évtizede kidolgozott hidrogénüzemû motor, a szélerõmûvek lehetõsége - fõként az észak-nyugat dunántúli térségben. Szóval mégis a fosszilis tüzelõanyagokat égetjük és sír a szánk, hogy hideg a nyár, szélviharok, égszakadás-földindulás van, egyszer áradások, másszor végeláthatatlan szárazság. Amúgy az éghajlatunkra jellemzõ, hogy évekig szárazabb, aztán egy-két évig nedvesebb - mint ahogy most is, de aztán ismét jön a szárazság, a még nagyobb meleg, aztán majd a végén az elsivatagodás, persze az még néhány száz év, míg tényszerû leszen.
A környezetvédelem világnapjára:
A sivatagi területeket különösen veszelyezteti a klímaváltozás. Az ENSZ a sivatagok rohamos térnyerésére hívja fel a figyelmet. A nagyiramú sivatagosodás hatalmas akadályokat görget a szegénység leküzdése elé és újabb konfliktusok kirobbanásához vezethet - mondta Kofi Annan ENSZ-fõtitkár a környezetvédelmi világnap alkalmából.
Az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja) "Global Desert Outlook" jelentése:
A sivatagok olyan mértékben fenyegetettek, mint eddig még soha; a sivatag, mint élettér, a lerombolás határán van.
Az ENSZ adatai szerint a Föld felületének egy ötöde sivatag és további jelentõs területeket fenyeget az elsivatagosodás. A száraz területek elsivatagosodása az egész világon fenyeget, ennek oka a szegénység, a rövidlátó gazdálkodás és a klímaváltozás - és ez egy ördögi kör, a sivatagok kiterjedése tovább növekvõ szegénységhez vezet.
Igen sok jel utal arra, hogy a száraz területek elsivatagosodása és a természeti kincsek körüli verseny további konfliktusokat robbant ki.
A sivatagok elõretörése különösen a Szaharától délre esõ területeken és Dél-Ázsiában fenyegetõ mértékü.
Az ENSZ becslése szerint a vándorló sivatagok évente 42 milliárd dollár kárt okoznak a földmüvelésben - ebben az összegben az éhínség okozta költségek nincsenek figyelembe véve.
Az UNEP jelentés a sivatagok fenyegetettségét elsõsorban a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, a népesség növekedésével és a turizmussal indokolja. A jelentés azonban egyedülálló módon kiemeli a sivatagok biológiai, gazdasági és kultúrális potenciálját és jelentõségüket, mint élettér.
A jelentés adatai szerint több, mint 500 millió ember él azokban a sivatagi régiókban, melyek elsõsorban a klímaváltozás hatására világszerte fellépõ hõmérsékletnövekedés következtében egyre inkább lakhatatlanná válnak.
A jelentés rámutat, hogy a sivatagok felmelegedése különösen gyors. 1976 és 2000 közötti mérések 0,5 és 2,0 °C közötti hõmérsékletemelkedést mutattak ki. A világ egyéb területein ez a melegedés csak 0,45 °C.
A hõmérséklet emelkedése a jelentés szerint végzetes következményeket von maga után. A gleccserek olvadása következtében a sivatagok vízellátása is fenyegetett. Már most "nagyon-nagyon gyorsan" csökken a sivatagok talajvízszintje.
Az ENSZ szakértõi a Himalája-gleccser 80 %-os olvadásával számolnak az évszázad végéig. Kiszáradó folyók, pazarló, nem hatékony vízhasználat és a gyorsan növekvõ népesség tovább fokozza majd a vízhiányt, ami hamarosan Szaud-Arábiát, Pakisztánt, Kínát, Csádot, Irakot, Nigériát és Szíriát fenyegeti majd.
A jelentés kiemeli, hogy a sivatagok egyedülálló, dinamikus ökorendszerek; ha gondosan bánnak velük, akkor akár a ma elõttünk álló energetikai, élelmezési és egészségügyi kihívásokra is választ adhatnak.
A sivatagok a 21. század széndioxidmentes erõmüvei lehetnek, mutat rá az ENSZ jelentése, utalva ezzel a napra és a szélre, mint energiaforrásokra. A Szaharában hasznosítandó napenergiával a világ teljes energiaszükségletét fedezni lehetne.
A sivatagi területeket különösen veszelyezteti a klímaváltozás. Az ENSZ a sivatagok rohamos térnyerésére hívja fel a figyelmet. A nagyiramú sivatagosodás hatalmas akadályokat görget a szegénység leküzdése elé és újabb konfliktusok kirobbanásához vezethet - mondta Kofi Annan ENSZ-fõtitkár a környezetvédelmi világnap alkalmából.
Az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja) "Global Desert Outlook" jelentése:
A sivatagok olyan mértékben fenyegetettek, mint eddig még soha; a sivatag, mint élettér, a lerombolás határán van.
Az ENSZ adatai szerint a Föld felületének egy ötöde sivatag és további jelentõs területeket fenyeget az elsivatagosodás. A száraz területek elsivatagosodása az egész világon fenyeget, ennek oka a szegénység, a rövidlátó gazdálkodás és a klímaváltozás - és ez egy ördögi kör, a sivatagok kiterjedése tovább növekvõ szegénységhez vezet.
Igen sok jel utal arra, hogy a száraz területek elsivatagosodása és a természeti kincsek körüli verseny további konfliktusokat robbant ki.
A sivatagok elõretörése különösen a Szaharától délre esõ területeken és Dél-Ázsiában fenyegetõ mértékü.
Az ENSZ becslése szerint a vándorló sivatagok évente 42 milliárd dollár kárt okoznak a földmüvelésben - ebben az összegben az éhínség okozta költségek nincsenek figyelembe véve.
Az UNEP jelentés a sivatagok fenyegetettségét elsõsorban a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, a népesség növekedésével és a turizmussal indokolja. A jelentés azonban egyedülálló módon kiemeli a sivatagok biológiai, gazdasági és kultúrális potenciálját és jelentõségüket, mint élettér.
A jelentés adatai szerint több, mint 500 millió ember él azokban a sivatagi régiókban, melyek elsõsorban a klímaváltozás hatására világszerte fellépõ hõmérsékletnövekedés következtében egyre inkább lakhatatlanná válnak.
A jelentés rámutat, hogy a sivatagok felmelegedése különösen gyors. 1976 és 2000 közötti mérések 0,5 és 2,0 °C közötti hõmérsékletemelkedést mutattak ki. A világ egyéb területein ez a melegedés csak 0,45 °C.
A hõmérséklet emelkedése a jelentés szerint végzetes következményeket von maga után. A gleccserek olvadása következtében a sivatagok vízellátása is fenyegetett. Már most "nagyon-nagyon gyorsan" csökken a sivatagok talajvízszintje.
Az ENSZ szakértõi a Himalája-gleccser 80 %-os olvadásával számolnak az évszázad végéig. Kiszáradó folyók, pazarló, nem hatékony vízhasználat és a gyorsan növekvõ népesség tovább fokozza majd a vízhiányt, ami hamarosan Szaud-Arábiát, Pakisztánt, Kínát, Csádot, Irakot, Nigériát és Szíriát fenyegeti majd.
A jelentés kiemeli, hogy a sivatagok egyedülálló, dinamikus ökorendszerek; ha gondosan bánnak velük, akkor akár a ma elõttünk álló energetikai, élelmezési és egészségügyi kihívásokra is választ adhatnak.
A sivatagok a 21. század széndioxidmentes erõmüvei lehetnek, mutat rá az ENSZ jelentése, utalva ezzel a napra és a szélre, mint energiaforrásokra. A Szaharában hasznosítandó napenergiával a világ teljes energiaszükségletét fedezni lehetne.
Néha nehéz eldönteni, hogy tényleg az éghajlat válozása vagy természetes migráció van-e emögött (is).
Link
Link
Na jó, az igaz, az ember, de nagyon nem mindegy, mennyire profi látásmóddal bír az az ember. Na de vissza a témához, elvégre ez nem fotós fórum...
Rádióban az imént beszélgettek tûzoltókal, akik északon a patakok áradásai okán szivattyúztak "pár" helyen. Minden alkalommal szélsõséges idõjárást emlegetnek. Azt nem emlegetik, hogy esetleg valakik túl közel építkeznek a patakokhoz, vagy azt, hogy mesterségesen terelgetik a vizeket, stb. Szóval a szélsõségesség hatásaiba mi is bejátszunk rendesen. Csak ezt így nem jó kimondani. Max. a biztosító fogja ráébreszteni az embereket...
Rádióban az imént beszélgettek tûzoltókal, akik északon a patakok áradásai okán szivattyúztak "pár" helyen. Minden alkalommal szélsõséges idõjárást emlegetnek. Azt nem emlegetik, hogy esetleg valakik túl közel építkeznek a patakokhoz, vagy azt, hogy mesterségesen terelgetik a vizeket, stb. Szóval a szélsõségesség hatásaiba mi is bejátszunk rendesen. Csak ezt így nem jó kimondani. Max. a biztosító fogja ráébreszteni az embereket...
Noli: nehogy azt hidd. Én fotóztam vele egy pár napot, D200-ast használ. Különben is, a képet az ember "csinálja", a gép csak eszköz.
kenya: Persze, pár millióval olcsóbb masinával :-)
Na nem irigykedek, ha lesz méltó témám, úgyis küldöm, nincs mit veszteni, ugye :-)
Na nem irigykedek, ha lesz méltó témám, úgyis küldöm, nincs mit veszteni, ugye :-)
Teljesen korrekt idõ volt télen is és tavasszal is. Sajna az április, másjus eleje kicsit szárazra sikeredett, de most bepótolta az elmaradást. Ez a csapadék még pont jókor jött a gabonának és gyümölcsöknek. A talaj így elég nedvességet tud elraktározni a következõ idõszakra, mégha az igazi forró nyári meleget hoz is.
A fölmelegedés hatása a vándormadarakra
Holland ornitológusok a Nyugat-Afrikában telelõ és tavasszal európai költõhelyeire érkezõ kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) populációiban drámai változást figyeltek meg.
A kutatók az 1987 és 2003 közötti idõszakban vizsgálták a hazánk területén is költõ madár és a fõ táplálékforrását jelentõ hernyók egyedszámát Európa különbözõ tájain. Kiderült, hogy ahol korábban köszönt be a tavasz, ott hamarabb jelennek meg és tûnnek is el a hernyók, így a légykapók gyakran már túl késõn érkeznek ahhoz, hogy felhizlalják magukat a kimerítõ út után. Egy korábbi kutatás során – amint arról lapunk is beszámolt – biológusok több mint 1700 faj fölmelegedés okozta viselkedési változásait vizsgálták. Azt találták, hogy az élõvilág évtizedenként 6,1 kilométert nyomul a sarkok irányába, továbbá megfigyelhetõ a felhúzódás a magasabban fekvõ élõhelyekre is. Ez a felmelegedés okozta mozgás az elkövetkezõ évtizedekben számos olyan faj kipusztulásához vezethet, amelyek nem képesek gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz.
(Élet és Tudomány)
Holland ornitológusok a Nyugat-Afrikában telelõ és tavasszal európai költõhelyeire érkezõ kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) populációiban drámai változást figyeltek meg.
A kutatók az 1987 és 2003 közötti idõszakban vizsgálták a hazánk területén is költõ madár és a fõ táplálékforrását jelentõ hernyók egyedszámát Európa különbözõ tájain. Kiderült, hogy ahol korábban köszönt be a tavasz, ott hamarabb jelennek meg és tûnnek is el a hernyók, így a légykapók gyakran már túl késõn érkeznek ahhoz, hogy felhizlalják magukat a kimerítõ út után. Egy korábbi kutatás során – amint arról lapunk is beszámolt – biológusok több mint 1700 faj fölmelegedés okozta viselkedési változásait vizsgálták. Azt találták, hogy az élõvilág évtizedenként 6,1 kilométert nyomul a sarkok irányába, továbbá megfigyelhetõ a felhúzódás a magasabban fekvõ élõhelyekre is. Ez a felmelegedés okozta mozgás az elkövetkezõ évtizedekben számos olyan faj kipusztulásához vezethet, amelyek nem képesek gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz.
(Élet és Tudomány)
Jaurinum:Még nem tudom, nem láttam az új számot. A virágoskertben tett szellemi séta színvonala után, majd eldöntöm vállalom e a druszaságot. 
De a Búvárt én is jó szívvel ajánlom mindenkinek, különösen Mátyás prof klíma cikkét! Igaz tavaly már megjelent a ForestPressen vmi hasonló, de nem von le az értékébõl.
Az erdõ és metánfelhõ ügy margójára kivánkozik:
Egy kis rálátással itthon is ujjal lehet megmutatni, melyik kutatócsoport, melyik akadémikus kinek, mennyiért és miért dolgozza ki a várva várt eredményeket.
De hajrá írtsuk csak az erdõket, le a gaz metánfelhõkkel!
De a Búvárt én is jó szívvel ajánlom mindenkinek, különösen Mátyás prof klíma cikkét! Igaz tavaly már megjelent a ForestPressen vmi hasonló, de nem von le az értékébõl.
Az erdõ és metánfelhõ ügy margójára kivánkozik:
Egy kis rálátással itthon is ujjal lehet megmutatni, melyik kutatócsoport, melyik akadémikus kinek, mennyiért és miért dolgozza ki a várva várt eredményeket.
De hajrá írtsuk csak az erdõket, le a gaz metánfelhõkkel!
Géza !Szerintem egy határ után a csendes esõ(fõleg,ha hideg van)óriási károkat okoz a mezõgazdaságnak.Jelenleg azon az úton vagyunk(ilyen tél és tavasz után),hogy kevés és pocsék minõségû lesz a termés.A gyümölcs,szálas takarmány,gabona,burgonya paprika,paradicsom,zöldségek mind-mind megsínylik ezt a kritikán aluli idõt.Már most a gombabetegségek és a tetvek,csigák,hangyák tizedelik a termést,a cseresznye ízetlen és elrothad,de nem sorolom.
A zivatar és felhõszakadás komoly kárt tesz,de csak megyénként néhány településen,a mostani meg országosan nagy kárt okoz.
A zivatar és felhõszakadás komoly kárt tesz,de csak megyénként néhány településen,a mostani meg országosan nagy kárt okoz.
Nemrég jelent meg a Búvár 3. száma. Van benne két nagyon érdekes cikk, mindekettõ komoly kutatási elõzménnyel rendelkezik.
Az egyik erdeink klímaérzékenységének vizsgálatáról: hogyan változhat a jövõben egységnyi hõm. ill. csap.-változás hatására a hazai 4 klímazonális vegetációs öv mintázata;
A másik a (korábban itt is megvitatott) metán-problémakörrõl szól. E cikk végén olvasható, amit elõre sejtettem, sajnos. Amolyan tudathasadásos állapotba juttatja az élõvilágunkért, Földünk hosszútávú létéért aggódókat. Vagyis hogy a környezetpusztító multivállalatok/érdekeltségek a saját ellenfeleiktõl kaptak akaratlan segítséget, lévén bebizonyosodott: a legnagyobb kiterjedésû zöldfelületek (erdõk) fölött található a legsûrûbb metánfelhõ.
Online azt hiszem nem elérhetõk a lap cikkei, így bátran ajánlom mindenkinek megvételre (meg amúgy is).
Az egyik erdeink klímaérzékenységének vizsgálatáról: hogyan változhat a jövõben egységnyi hõm. ill. csap.-változás hatására a hazai 4 klímazonális vegetációs öv mintázata;
A másik a (korábban itt is megvitatott) metán-problémakörrõl szól. E cikk végén olvasható, amit elõre sejtettem, sajnos. Amolyan tudathasadásos állapotba juttatja az élõvilágunkért, Földünk hosszútávú létéért aggódókat. Vagyis hogy a környezetpusztító multivállalatok/érdekeltségek a saját ellenfeleiktõl kaptak akaratlan segítséget, lévén bebizonyosodott: a legnagyobb kiterjedésû zöldfelületek (erdõk) fölött található a legsûrûbb metánfelhõ.
Online azt hiszem nem elérhetõk a lap cikkei, így bátran ajánlom mindenkinek megvételre (meg amúgy is).
Mondjuk még mindig jobb, ha ez a sok esö csendes esöben jön le mint felhöszakadásokkal, jégesökkel, maj egy hónap szünettel...
Hari:Enzim építéshez kell a mi vérenzimünk.
Amúgy meg csak egy kis nasira vágytak!
Nola:Ez most pozitív vagy negatív disszkrimináció?
Amúgy meg csak egy kis nasira vágytak!
Nola:Ez most pozitív vagy negatív disszkrimináció?
Noli: csak nyugi, ez szerintem ne tartson vissza. Mit veszíthetsz? Meg különben is, Máté Bence elsõsorban állatokat fotóz.
Hari: de nem a hõre mennek a szúnyogok? Nem elég édes vérünk?
LAM: a nõstényszunyik sem szeretnek ám mindenkit egyformán!
LAM: a nõstényszunyik sem szeretnek ám mindenkit egyformán!
A nõstényszúnyogok is csak akkor szívnak vért, ha éppen petét akarnak rakni, nem?
A hétvégén mézet pergettünk, és megfigyeltem, hogy pár nõstényszúnyog odajött "kortyolgatni" a lépre. Vagy csak étrend kiegészítés miatt? De többször megfigyeltem virágon is õket.
A hétvégén mézet pergettünk, és megfigyeltem, hogy pár nõstényszúnyog odajött "kortyolgatni" a lépre. Vagy csak étrend kiegészítés miatt?
De többször megfigyeltem virágon is õket.
Gyilkos szúnyogok! Hülyére kereshetnénk magunkat Hollywoodban.
Bizony, bizony már a Tüskevárban is milliárdnyi szúnyogról regélt Fekete István.
Természetesen van indikátor szerepe a gyötrõ szúnyog állomány hullámzó változásainak. Elsõsorban környezeti feltételek változásainak és a szúnyoglárvával táplálkozó más fajok populációdinamikai változásainak terén. Kedvezõ idõjárási feltételek is közrejátszanak, a csapadékosabb tavasz és nyár, a tartós aszály hiánya, a hótakarós tél, a kemény, hosszantartó téli fagyok megritkulása.
A szúnyog ökológiai niche terében (életfeltételeinek határai között) jelenleg lehetõség nyilik a teljes tér kitöltésére.
Agressziójuk annyiban merül ki, hogy gradáció van és számszerûen többen vannak. Az irtásra használt idegdúcokra ható idegméreg nem befolyásoló tényezõ. Ettõl nem vadulnak be. Az már kérdés, hogy a szúnyoglárvákat fogyasztó és a szúnyogpopulációt természetesen szabályozó egyéb hártyásszárnyúakra és lárváikra, milyen hatással van. És kérdéses, ez mennyire befolyásolja, módosítja a gyötrõ szúnyog populációk alakulásának ökológiai egyensúlyát.
De vigasztaljon a tudat, hogy a hímek itt is békés nektár szürcsölõk, míg csak a nöstények nem tudnak meglenni vérünk szívása nélkül.
Hülyére kereshetnénk magunkat Hollywoodban.Bizony, bizony már a Tüskevárban is milliárdnyi szúnyogról regélt Fekete István.
Természetesen van indikátor szerepe a gyötrõ szúnyog állomány hullámzó változásainak. Elsõsorban környezeti feltételek változásainak és a szúnyoglárvával táplálkozó más fajok populációdinamikai változásainak terén. Kedvezõ idõjárási feltételek is közrejátszanak, a csapadékosabb tavasz és nyár, a tartós aszály hiánya, a hótakarós tél, a kemény, hosszantartó téli fagyok megritkulása.
A szúnyog ökológiai niche terében (életfeltételeinek határai között) jelenleg lehetõség nyilik a teljes tér kitöltésére.
Agressziójuk annyiban merül ki, hogy gradáció van és számszerûen többen vannak. Az irtásra használt idegdúcokra ható idegméreg nem befolyásoló tényezõ. Ettõl nem vadulnak be. Az már kérdés, hogy a szúnyoglárvákat fogyasztó és a szúnyogpopulációt természetesen szabályozó egyéb hártyásszárnyúakra és lárváikra, milyen hatással van. És kérdéses, ez mennyire befolyásolja, módosítja a gyötrõ szúnyog populációk alakulásának ökológiai egyensúlyát.
De vigasztaljon a tudat, hogy a hímek itt is békés nektár szürcsölõk, míg csak a nöstények nem tudnak meglenni vérünk szívása nélkül.
Floo:A szunyog invázioról annyit,hogy most metnet talin a tónál a stégen rengeteg szúnyog volt,legalább 1 órát ott voltam és kemény 2 csípést szedtem be,ugyhogy szerintem egyáltalán nem agresszivabbak.
Épp errõl van szó,hogy semmilyen változás nincs.Az való igaz hogy egyre több lesz a szélsõség és egyre kiszámíthatatlanabb lesz idõjárásunk.De az elmult 5 év kivéve 2000-t és 2003-t itt MO-n nem a globális felmelegedés jegyében zajlik.Tudom hogy az nem évekrõl szól hanem évtizedekrõl,de az elmult 5 évben nem hogy szárazabb hanem csapadékosabb lett az országunk,és ezen belül is a kiugró hónapos csapadékok(100 mm+).Elnézést kérek hogyha valamelyik országrészbe nem igy volt,nincs idõm átnézni az egész országot.
Jaurinum: nem!
Nálunk több szúnyog van most, mint volt az utóbbi években, de ez a sok esõ miatt van. (Sóstóhegy és a kertünk közt mocsaras rész van.) Rengeteg a fecske és a békák is hemzsegnek. És megjelent a kócsag is! Utóbbi években meg volt úgy hogy kiszáradt (tavaly persze nem, idén se hiszem). A víz visszaköveteli most, ami az övé volt valamikor régen..
De nem lehet még ebbõl következtetni arra, hogy esõsebb vagy szárazabb lesz itt a klíma. Vagy hogy valami változás van...
Nálunk több szúnyog van most, mint volt az utóbbi években, de ez a sok esõ miatt van. (Sóstóhegy és a kertünk közt mocsaras rész van.) Rengeteg a fecske és a békák is hemzsegnek. És megjelent a kócsag is! Utóbbi években meg volt úgy hogy kiszáradt (tavaly persze nem, idén se hiszem). A víz visszaköveteli most, ami az övé volt valamikor régen..
De nem lehet még ebbõl következtetni arra, hogy esõsebb vagy szárazabb lesz itt a klíma. Vagy hogy valami változás van...
Húha Floo, a hármasság-törvényed ennél jobb volt, he-he !
Nagyon igaz, a "bezzeg gyermekkoromban", az nagyon az erdõbe viszi az objektív emlékezetet.
A szúnyogokról annyit, hogy errefelé az esõs években-idõszakban bõven vannak, száraz években nem annyira.
Eddig is voltak, most is vannak, lesznek is, idõnként tömegében, a mi bánatunkra, az õket kedvelõ állatok örömére.
Nagyon igaz, a "bezzeg gyermekkoromban", az nagyon az erdõbe viszi az objektív emlékezetet.
A szúnyogokról annyit, hogy errefelé az esõs években-idõszakban bõven vannak, száraz években nem annyira.
Eddig is voltak, most is vannak, lesznek is, idõnként tömegében, a mi bánatunkra, az õket kedvelõ állatok örömére.
Floo, már ne haragudj, de a szokásosnál is nagyobb zöldségekre ragadtatod magad A szúnyogok természetesen semmivel sem voltak kevésbé agresszívek pl. a hetvenes vagy nyolcvanas években.
A szúnyogok természetesen semmivel sem voltak kevésbé agresszívek pl. a hetvenes vagy nyolcvanas években. 
Engem gyermekkoromban is halálra csíptek a szúnyogok, és bizony kissrácként esténként, ha fociztunk, nem szabadott megállni, mert azonnal jött egy falka....
Amúgy pedig a gyerekkori emlékekkel jó vigyázni, mert az évek múltán az emlékek is sokat változnak. A szépek szebbeké, a rosszak rosszabbaká válnak....
Amúgy pedig a gyerekkori emlékekkel jó vigyázni, mert az évek múltán az emlékek is sokat változnak. A szépek szebbeké, a rosszak rosszabbaká válnak....
Noli!
Csak a gyerkmekkorodra gondolj vissza,ha ennyi és ilyen agressziv szunyogok lettek volna,tuti nem tudtál volna kint lenni,és emlékeznél rá hogy ösedi nem engednek ki játszani,mituán halálra csiptek már párszor...
Régen ez nem volt gond...
Csak a gyerkmekkorodra gondolj vissza,ha ennyi és ilyen agressziv szunyogok lettek volna,tuti nem tudtál volna kint lenni,és emlékeznél rá hogy ösedi nem engednek ki játszani,mituán halálra csiptek már párszor...
Régen ez nem volt gond...
kenya, köszi az linket pályázatilag, lehet, megpróbálom - bár Máté Bencével borzasztó nehéz lesz felvenni a versenyt :-) Szerintem az elmúlt évtized egyik legkiválóbb természetfotósa...
Floo: a szúnyoginvázióról veszprémiként nem tudok nyilatkozni, itt nincs annyi víz, hogy tömegesen keljenek ki. Ahova fotózni szoktam járni, ott vannak szúnyogok és bizony valóban zabálnak fényes nappal is, de mivel csak pár éve járok fel rendszeresen oda, így nincs összehasonlításom. Amit tudok: a Balatonon gyerekkoromban még nem nagyon volt irtás, akkor volt sok szúnyog, de tényleg nem voltak ilyen agresszívek. Amióta irtják, a túlélõk bizony nagyon nekiesnek az embernek. Illetve többször tapaztaltam, hogy szúnyogirtás után, ha katicainvázió van, akkor a katicák is CSÍPNEK brutálisan, és nekimennek az embernek! Volt, hogy haza kellett jönni a strandról, mert annyi dilinyós katica volt, hogy nem lehetett megmaradni tõlük...
Floo: a szúnyoginvázióról veszprémiként nem tudok nyilatkozni, itt nincs annyi víz, hogy tömegesen keljenek ki. Ahova fotózni szoktam járni, ott vannak szúnyogok és bizony valóban zabálnak fényes nappal is, de mivel csak pár éve járok fel rendszeresen oda, így nincs összehasonlításom. Amit tudok: a Balatonon gyerekkoromban még nem nagyon volt irtás, akkor volt sok szúnyog, de tényleg nem voltak ilyen agresszívek. Amióta irtják, a túlélõk bizony nagyon nekiesnek az embernek. Illetve többször tapaztaltam, hogy szúnyogirtás után, ha katicainvázió van, akkor a katicák is CSÍPNEK brutálisan, és nekimennek az embernek! Volt, hogy haza kellett jönni a strandról, mert annyi dilinyós katica volt, hogy nem lehetett megmaradni tõlük...
Nem tudom Ti hogy vagytok vele,de én annak idején este 10-ig minden nap kint szoktam játszani az udvaron,és csak hébe-hóba volt rajtam 1-2 szunyogcsipés...
Akkor az volt a szokás,ha pl. mentem horgászni, a vizparton este fél 9 körül elöjöttek a szunyogok,1 óráig csipkelödtek,majd fél 10-10 körül eltüntek,ebben a szük idöszakban kellett csak elviselni öket,de nem voltak agresszivak...
Most ez úgy müködik hogy a délutáni napsütésben is az udvaron nem lehet megmaradni mert megeszik az embert,erre a legjobb bizonyiték hogy ha gyerekem lenne tuti nem engedném ki este az udvarra,mert lerágnák róla a húst is,régen meg reggel délbe este kint lehetünk és nem volt baj...
Múltkor horgásztam és a tüzö napon és nem tudtam fogni a botot mert belepték a kezemet....,kint a kertben nem lehet tölük dolgozni,mert megesznek,és ez nem csak most van igy hanem igy volt múlt éven is...
2 oka lehet hogy ez igy van,vagy a megváltozott klima,vagy pedig mi saját magunk...
Csapadékosabb lett az idöjárás ez biztos,több pocsolya több a szunyog is,ez tiszta sor...
Viszont a rendszeres szunyogirtás ellen a szunyogok szerintem ugy védekeznek,hogy sokkal agresszivabbak és próbálnak több nemzedéket kihozni egy nyár alatt,vagyis minél jobban irtják öket annál több lesz...
Akkor az volt a szokás,ha pl. mentem horgászni, a vizparton este fél 9 körül elöjöttek a szunyogok,1 óráig csipkelödtek,majd fél 10-10 körül eltüntek,ebben a szük idöszakban kellett csak elviselni öket,de nem voltak agresszivak...
Most ez úgy müködik hogy a délutáni napsütésben is az udvaron nem lehet megmaradni mert megeszik az embert,erre a legjobb bizonyiték hogy ha gyerekem lenne tuti nem engedném ki este az udvarra,mert lerágnák róla a húst is,régen meg reggel délbe este kint lehetünk és nem volt baj...
Múltkor horgásztam és a tüzö napon és nem tudtam fogni a botot mert belepték a kezemet....,kint a kertben nem lehet tölük dolgozni,mert megesznek,és ez nem csak most van igy hanem igy volt múlt éven is...
2 oka lehet hogy ez igy van,vagy a megváltozott klima,vagy pedig mi saját magunk...
Csapadékosabb lett az idöjárás ez biztos,több pocsolya több a szunyog is,ez tiszta sor...
Viszont a rendszeres szunyogirtás ellen a szunyogok szerintem ugy védekeznek,hogy sokkal agresszivabbak és próbálnak több nemzedéket kihozni egy nyár alatt,vagyis minél jobban irtják öket annál több lesz...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat