Globális jelenségek

de azt mondtad h régen mennyi volt: akkor arról adj

Nem tudok adatsort mutatni mert ami nincs arról adat sincs

naa adatsort pliiz, akkor bármit elhiszek

Amugy nem csökkent...
A helyes szó az hogy mexünt létezni....
Az évi 2 hét atlanti front az gyakorlatilag nulla,hisz a tankönyvekben mint Európa leggyakoribb fronttipusa jelzövel tanitják,márpedig ez nem gyakori...

Pontosan: ha nincs adatsor: nincs bizonyíték: ez így mûködik. Ha nem, akkor az kuruzslás.
"bezzeg régen mekkora telek voltak"

Cauchy!
Na ezaz,hogy lényegébe akkor be sem lehet bizonyitani mivel nincs adatsorom??
Mivel minden nap figyelem Európa idöjárást,valszeg feltünt volna hogy hoppá jön egy front nyugatról és már megy is tovább oszt kiköt az Urálnál...
De ilyenre nem sürün emléxem...
Ehelyett bedöglik ide...
Nincs nap az elmúlt 2-3 évben hogy ne néznék felhöképet...
Valszeg látni azért látom hogy mi van rajta...
Elég fanatikus vagyok ahhoz,hogy észrevegyem
Most ha ez csak nekem tünt fel,hogy nuku atlanti front,akkor vagy nagyon jó szemem van vagy nektek van rossz...
Mit kell ezen bizonyitani adatsorral??
Atlanti front nincs,Te ezt nem vetted észre tényleg???

Kedves Floo!
Csak egyetlenegy adatsort mutass, ami szerint az Atlanti frontok száma csökkent. Az, hogy beszélünk mindenfelé a levegõbe ez a Blikkben még elmegy, de a tudományos életben sajno minden adatokkal kell alátámasztani. Addig csak mosolyogni lehet rajta

Kedves Cauchy!

Egy példa a klimaváltozásra,megpróbálom szemléltetni

Tehát van 1 folyó,ez volt régen a klima...
Ha belefosott egy gólya a folyóba,azt vitte tovább a viz,lehet néha elakadt itt-ott vizbe lógó ágak között,de elért nagyon sokáig,és haladt...
A mostani klima pedig egy tó,amibe ha belefosik a gólya,az addig ott oldódik mállódik,alig moccan,a kis halak eszegetik,lassan-lassan eltünik...

Na ez a különbség,régen gyakoriak voltak azok a frontok amik még az Urálig is eljutottak,2-3 nap alatt átrobogtak Európán keresztül,ezek ugy ahogy vannak eltüntek...
Az elmúlt 2 évben volt 1-2 blokk amikor volt ilyen,bár az sem volt klasszikus mert ÉNY-i pályán jöttek és a végén majd mindig mediterrán ciklont generáltak,meg volt egy 2 hetes blokk a tavasszal ami tényleg a klasszikus zonális irányitás volt....
Ennyi...
Lerágott csont de ebben van a klimaváltozás lényege,atlanti front volt....nincs...
Ha most front jön nyugatról hébe hóba,elakad és itt döglödik napokig,visszaforog 3-szor,az idöjárásnak semmi dinamikája,mint egy állóviz...
Ha ez nem változás a régi klimához képest(amiben az atlanti frontok föszerepet kaptak),akkor mi az???

Nomad: úgy vegyok ezekkel a kérdésekkel, hogy ugyan elhiszem, de mindig marad valahogy bennem csöppnyi kétely. (nem csak az éghajlatváltozással kapcsolatban, hanem minden új: "miaztánpontosantudjuk, hogy mi is történik" elmélettel szemben is.)
Annyira globális és hatalmas összefüggéseket kéne itt egészében látni, hogy már az is megborzongat, hogy ha átgondolom, hogy mik lehetnek azok a témakörök, amelyeket figyelembe kéne venni, bármely KÉRDÉS (és nem állítás) kimondásánál.
Próbálok válaszolni: ((azaz kérdéseket feltenni)
1.: jójó melegedés=energianövekedés
kérdés: mekkora a különbség, azaz mondjuk fél fokos T emelkedés mennyi plusz energiával jár. Lehet leegyszerûsítve könnyû lenne kiszámolni, de nem hinném, hogy ez anniyra egyszerû lenne..
2.: olvadékvizek: ha elolvadnak a gleccserek nõ a vízszint, viszont a globális melegedés hatására lehet hogy máshol meg növekszik. Persze a tenger szintje nõni fog, de én nem humanitárius szempontból tekintem a dolgokat, az hogy víz alá kerül ami most szárazon van az egyáltalán nem példátlan, csak most be van telepítve emberekkel. Ha elönti a víz, akkor majd elköltöznek onnan.
3.: ugyanígy, mint az elsõ csak még tovább: adott energianövekedés nagyságrendje hogy viszonyul a zivatarok (viharok) számának nagyságrendjéhez.

Ezek mind csak apró szeletkék, szerintem ma senki nincs e bolygón, aki összességében látná elõre, hogy mi fog történni.

Sziasztok! Itt egy újabb érdekes cikk:
Link

El is várom, hogy valahogyan kimentsd magadat! :-)

Köszi szépen Noli! Majd írok emailt az úttal kapcsolatban.

jaurinum!
A 3-as Melita trivia (ezt, gondolom, tudtad), a 4-es Thyris fenestrella, az 5-ös meg Carterocephalus palaemon, a 11-es egy Callyophris rubi.
Már csak azt nem értem, hogy miért nem szóltál, hogy itt leszel a szomszédban, igazán meglátogathattál volna! Érezd magad lehordva!
A szamócát meg köszike :-)

Hétvégén az ösküi, gyulafirátóti mezõkön jártam. Szubmediterrán flóra és fauna, tõle néhány km-re a Burok-völgyben pedig a jégkorról (nem tévedés!) tanúskodó növények élnek a meredek északi letöréseken. Szóval, távoli éghajlati rokonok egymás mellett.. Jól megvannak, nem hallják az ostoba ember fejtegetéseit, nem olvasnak híreket.
Noli, most én kérek segítséget Tõled, haladó lepkésztõl. 4.,5.,11. képen mik pompázhatnak? Link Ezt, meg adom a lekvárodba:Link

Cauchy!

Ha van valami változás az idöjárásban,mióta tart vajon?
Én pont 92 környékére teszem az elsö éveket amik kicsit zavarodottak

Cauchy, köszi azt elismerést az RSOE oldal miatt - bár érdemtelenül -, és a véleményedet is maximálisan tisztelem és figyelembe veszem.

A feltett három kérdéssel kapcsolatban van-e véleményed?

Cauchy :-) :-) :-)

Nomad: ismét oylanokat kérdezel, amit már párszor megválaszoltam, és a hozzászólásom sem errõ szólt.
1.: Le a kalappal az RSOE oldal elõtt, jó kis tájékoztatóoldal, persze van minden cikk, s aki kicsit is ért hozzá, az ki tudja szûrni a kamukat.
2.: Viszont pont az iylen cikkek miatt szólok itt néha hozzá, amikor valaki már mindent az éghajlatváltozásra fog. Ráadásul oylan "adatokkal" támasztja alá, amik teljesen öncélúak és légbõlkapottak.
Pl: a "bezzeg régen mekkora telek voltak"- stílusú hozzászólások: (atlkanti ciklon elfogyása, sosem látott blokkokra osztódása az idõjárásnak, mindenféle számmisztikák)
3. Ugyanígy nem tudok szó nélkül elmenni a folytonos siránkozás meg félrevezetés mellett: nem arra gondolok, hogy valaki beírja, hogy a jég szétverte a kocsiját, vagy a víz eláztatta a házát, hanem amikor valaki valamiylen ötlettõl vezérelve beírja, hogy: a gfs 35 fokot jósol 2334 napra elõre, ezért eljön az armageddon. Igazából azért tartom fontosnak az iylen vadhajtásokra történõ gyors és határozott reagálásokat, mert ha egy laikus olvassa ezt, akkor igenis megijedhet és könnyen elhiheti, utána amikor meg nem következik be, akkor meg az egész meteorológus szakmát szidja.
Egyenlõre ennyi, majd még írok ezzel kapcsolatban.

Cauchy, lehet pár kérdésem?

- Ugye azt már nem vitatjuk, hogy a klimaváltozás elkezdõdött, tehát a légkör fokozatosan melegszik. Szerinted hová tûnik, mi történik a "felesleggel"?

- Ugyan ez vonantkozik a gleccserek és hegysapkák olvadásából keletkezõ vizzel. Hová tûnik, hol fog jelentkezni?

- A felhalmozódott hõ és csapadék mennyiség okozhat-e károkat, labilissá teheti-e a légköri viszonyokat?

Egyelõre ennyi...

Link

Cauchy: de, ez volt a normális... Angliában, ahogy emlékszem :-D

Floo: látom már megártott a meleg, lassan már Bakonyváron is túl teszel, hisz õ már lemondott arról, hogy a katasztrófanézeteirõl meggyõzzön bárkit.
Akkor kérdezek illetve mondok pár dolgot.
1992. augusztus: a Tmax minimuma 29 fok volt, 2 nap volt 29 fok, a többi napon felette, leginkább 33-37 fok.
Elõtte és utána volt olyan június (nem egyszer), amikor 200-207 mm csapi esett, végig hûvös, csapadékos idõvel, majd júliusban 3 hét végig hõség, utána 2 hét hûvös, majd augusztus elsõ 3 hete forró, majd 20-ától csapadékos 2-3 hét, szeptemberben 3 hét 25-30 fok.
Azaz pont ugyanaz, mint amit te kifogásolsz és sohasemlátottnak állítod be.
Amúgy mi pontosan ezért terveztük a balatoni nyaralásunkat augusztus 5-15-ig, mert akkor (abban az idõszakban) szinte minden nyáron meleg, száraz idõ volt, ugyanígy nem terveztünk július végére és júniusra sem.
Volt még egy érdekes dolog, amit ha akkor figyelted volna az idõjárást, akkor szuperszabálynak állíthattad volna be. 1991-1997-ig szinte minden március 28-29-én erõs lehûlés jött nemegyszer havazott. Ez a periodicitás azóta teljesen eltûnt.
Ugyanígy "szabály" volt az is, hogy április 18-án esett a hó.
Ezt már régen leírtam, hogy attól, hogy egy rendszer kaotikus, mint a légkör és az idõjárási események, nos attól még felfedezhetünk benne átmenetileg periodikusan ismétlõdõ elemeket (pl divergens sorozatban is lehet konvergens részsorozatot találni. A káoszban az a lényeg, hogy ugyan van benne némi ciklikusság, de ez véges idõn belül eltûnik.
Az meg nem igaz, hogy az a normális, hogy meelg majd 1 nap hidegfront (Atlanti) aztán megint meleg. Én nem emlékszem, hogy régebben (1990-óta, amióta naponta írom a naplót) ez lett volna az általános.

Nano!

Hogy blokkosodott az idöjárás,száraz blokk után nedves,hideg blokk után meleg,egy-egy blokk 2-3 hétig tart,ezek váltogatják egymást...
Márpedig a tankönyvek nem igy tanitják..
Ezek rendszeres szabályozott idöszakonként váltogatják egymást,hogy mivel indoklom azt nem mondom el mert kiröhögtök,de én figyelem és bejött hónapk óta...
Természetesen annyi csavar van benne,hogy télen egy nedves blokk után jönne a meleg száraz blokk,vagyis anticiklon,de az meg általában ködös hideg idöt hoz,de az idöjárás száraz nyugodt jellege akkr is megvan...
Figyeljétek csak meg...
Olyan hogy heti 1-2 esõ olyan nincs...
Vagy esik 2 hétig,vagy jóidö van...

"nagyjából" és "kiegyensúlyozottabb"
Floo, akkor ebbõl mi is az újabb "szabály"?

Én naggyából értem Floo-t , itt is hasonló az idõjárás, csak egy kicsit kieggyensúlyozattabb.13 napja nem volt esõ, de 14 napja nagyon magas volt a vízállás, most meg száradunk ki.Floo-nál ugyanez van, csak durvább változatban.

Noli!

Ha azt mondjuk nem tudjuk mi volt régen,akkor az egész semmit sem ér...
Nehogy azt mond nem emléxünk semmire abból hogy hogy zajlottak régen a folyamatok...
Ha volt egy forró nyár,utána meg egy hüvös az okés...
Meg hogy egyik nap 33 fok van,jön egy hidegfront és másnap esik az esö és csak 17 fok van,ez sem katasztrófa....
De hogy 2 hétig megállás nélkül esik,utána meg 2 hétig egy csepp sem,söt még felhö sem,na ez kicsit más...
Ezt a növényzet nem birja,ha ilyen lenne a klima,egész más növényzetünk lenne...
És ez nem csak 1 hónapja megy igy,hanem évek óta....
Azért nem normális,mert lehetne ugyis hogy hetenete egyszer van esõ,vagy 2-szer,közbe meg napos idö...
De nem...
Az is más kérdés,hogy ez csak ide érvényes,ÉK-en esett 3 hete is,most meg zivik vannak tehát most is esik...
Itt valahogy szabályozottabbnak tünik a dolog...
Ugy látszik itt meröben más dolgok vannak mint az ország más részén...
Ezért nem értetek Ti engem mert nem itt laktok...

Floo, ha ebben ilyen rendszeresség volna! De szerintem nincs, legfeljebb most, idén ez a helyzet. Nem jó dolog pontos régebbi adatok nélkül kimondani, hogy nem így kellene mûködnie a "klasszikus" honi idõjárás szerint. Vagy vannak adataid? Tudod, errõl már sokat beszéltünk, hogy az emberi emlékezet megszépíti a múltat.
Nekem pl. most jutott eszembe 1982 vagy 83 nyara, amikor suli vége után egy forgalomszámláló bódéban dolgoztam, ugyanilyen iszonyat kánikula volt vagy két hétig, nagyjából addig, míg dolgoztam. Szóval se esõ, se enyhülés, csak forróság és olvadó aszfalt. Pedig hajlamosak vagyunk mondani, hogy ez a mostani kivételes idõszak.
Emlékszem olyan nyárra is, valamikor a hetvenes évek legelejérõl, amikor Monoron voltam nyaralni rokonnál, és minden másnap nagy zivatarok voltak, élveztem nézni, mert a nagy alföldi laposságban messzi el lehet látni és jó sokáig látszottak a villámok a távolban, és emlékszem, hogy akkorákat dörgött, hogy amikor a nagynénim azt mondta, hogy a Szent Péter görgeti a boroshordókat a Mennyországban, én azt hittem, a padláson van a Mennyország, olyan hangos volt. És arra is emlékszem, amikor a telken, Paloznakon majdnem kiszáradt teljesen a kút, olyan forró és száraz volt a nyár. De ezek a dolgok csak az emlékezetemben ilyenek, ha lett volna akkor indíttatásom idõjárási naplót vezetni, pontosabban meg tudnám mondani.

Az érdekes az,hogy a növényeket 1,5 hete még kirohadás veszélye fenyegette,most meg ég ki a fü,1,5 hete kánikula van,és ez figyelhetö meg évek óta az idöjárásban,hogy 2-3 hét folyamatos esõ,utána 2-3 hétig egy csepp sem,és ez igy váltakozik...
A növények ezt nem birják...
És ennek szerintem nem igy kellene müködnie,ez teljesen ellentéte a klasszikus honi idöjárásnak,klimának...

Nesze neked felhívás.
Link

Link

Link

Noli:

Ok

Usrin:

Dexion:

"Nem mondom, hogy világkereskedelemre semmi szükség - volt néhány ország, ahol megpróbálkoztak a teljes önellátással, meg is lett az eredménye (Albánia, Észak-Korea). De kontinensek között szerintem csak kis tömegû, nagy értékû árukat érdemes szállítani..."

Azt õk nem tudják megtermelni (még), mi meg nem tudjuk megfizetni (soha...)

"Most nagyon olcsónak tûnik a kínai ruha és mindenféle mûanyag kacat - ha az ottani olcsó technológia és a szállítás által okozott környezeti kárt is meg kellene fizetni, rögtön más lenne a helyzet."

Sajnos jelen pillanatban az össz kereslet ilyen árszinvonalat enged meg. Nem viccbõl adják õk sem ilyen olcsón. Illetve nem csak.

"És nem csak az éhezés lenne ott Kína számára válaszútként. Lassan (sajnos nagyon lassan) haladnak is abba az irányba, hogy tömegtermelés helyett inkább minõségi árukat készítsenek, fejlettebb technológiával, kisebb energiabefektetéssel nagyobb értéket állítsanak elõ. Nemcsak a ruhákra, erre is lenne vevõ a nyugati világban, ebbõl is megélne az a másfél milliárd ember..."

Amerikában az emberek kb 1%-a él a mezõgazdaságból, a többi iparból és a legtöbb szolgáltatásból. A korszerûsödéssel csökken a fizikai munka aránya, nõ a hozzáadott érték, egyre drágább lesz, amit elõállít. Ha csak 500 millió kínai állítana elõ drága, értékes terméket, már arra se lenne fizetõképes kereslet... Másrészt nézd meg a legújabb kínai autót (ssangyong, ha jól írom), a töréstesztjei ketasztrofálisak. 15 évvel ezelõtt járnak legfeljebb.

"Londonban vagy Stockholmban is behajtási díjat kellett bevezetni ahhoz, hogy a belvárosi autózásról leszoktassák az embereket, pedig az ottani tömegközlekedés nem BKV-színvonalú..."

Magyarul volt reális alternativa az autóval szemben. Bpen nem van.

"Vagy a távolsági közlekedésben: nyugat-európai vasutakat látva az ember azt hinné, hogy autó helyett ott inkább a vonatot választják. Ennek ellenére az EU-n belül Magyarországon(!) a legnagyobb a vasút részaránya a közlekedésben - egyszerûen azért, mert nekünk túl drága a benzin, a nyugatiaknak nem."

Meg mert ott már 98ban is 10 márka (650 Ft) volt egy 60 km-es vonatút. Méregdrága, a tömegközlekedéssel együtt. 15 megállóra a vilijegy már akkor 3-5 márka (200-300 Ft) volt. Ördögi kör, hogy elõbb legyen drága és csak aztán jó, vagy forditva...

"Ezt viszont tõled érzem nagyon önzõnek. A te órabéredre számítva lehet, hogy olcsóbb. Környezeti károkban (amit valószínûleg a gyerekeid, unokáid fognak megfizetni) már sokkal drágább. Egyébként valahol félre is érthettél, én fõleg az EGYEDÜL autózást ellenzem - ezt viszont nem 4, hanem 1 bérlet árával kellene összemérni..."

Nem teljesen, ui a gyereket is elviszik sokan reggel iskolába az egy kocsival, sõt az asszonyt is. Ettõl még a km-ek 70%át egyedül teszi meg, mégsem kell 1 bérlet sem.
Holnap pl 8 helyre megyek, BKV-val kicsit mission impossible jellegû a dolog


"Nálam egyébként 17-18°C van télen, de nem vettem észre, hogy lelassulnék tõle - jó, nem lehetünk egyformák. "

Nem lassulok én sem, csak az ujjaim gémberednek el. Alacsony a vérnyomásom hálisten

"csapnivalóan szigetelt lakásuknak akár 28°C-ra (nem elírás, jártam már ilyen lakásban) fûtését..."

Lehetne pályázni szigetelési támogatásért szinte biztosan, mert bármire lehet

"Pl. amikor egy irodában 1-2 évente lecserélik a gépet, pedig a 6-8 évvel ezelõtti gép máig elég lenne a szövegszerkesztéshez, vagy amikor újgazdagék évente újat vesznek a gyereknek, hogy minden aktuális játék fusson rajta..."

Ez sajnos ma presztízskérdés. Egyébként energia és környvédelem szempontjából nézve a laptopok a legjobbak, egy jobb 3-4, de a Sony Vaio 10 órát is megy egy töltéssel. A fogyasztásuk csak 30-70 W, ezzel szemben az én asztali gépem 160-360 W.

"Csak sajnos nem családi házban élek, és (ebben Nolival is vitatkoznom kell) úgy gondolom, nem is lenne túl környezetbarát, ha Magyarország mind a 10 millió lakója családi házba költözne. Érdemes belegondolni, hogy kapásból mennyivel nagyobb területet foglalnának el a települések a természettõl, és ezáltal mennyire megnõnének az utazási távolságok is... Vagy abba, hogy egyforma szigetelés mellett melyiknek a fûtése energiaigényesebb - 30 családi házé, vagy egy 30 lakásos társasházé? (A 30 családi ház ui. sokkal nagyobb felületen érintkezik a külsõ levegõvel.) Aztán ott van pl. a szennyvíz - egy tanyán biztosan megoldható a biológiai lebontás, de százezer ember szennyvizét sokkal hatékonyabb egyben kezelni..."

De lehet a panel tetejére is feketére festett csöveket húzgálni ám Ill lehetne ha valaki végre rászánná a pénzt. Igaz hogy (mivel 8-10 lakás van alatta), átlagosan nem 90, hanem mondjuk 40 fokos vizet adna csak, de mosogatni, fürdeni stb ez is jó. Tovább kell gondolni mindig eggyel mindent

Sajnos a szegénység a legnagyobb luxus. Mert igy a folyamatosan drága (de egyben kibirható) technológia marad fenn.

Ld a napelem: egy 100 nm-es házra durván 800k az ára, cserébe 20-30 évig ápr és október között tuti nem fizetsz se melegvíz, se áramszámlát és a többi hónapokban is segít nem keveset.

Ez ugye 150 hónap (25*6), ami havi 6 ezer Ft, tehát egyáltalán nem sok (talán kevesebb mint amit egyébként fizetnél). Csak ugye elõre kell kifizetni. Hegyvidéken még jobb a helyzet, mert a ködpárna felett gyakran süt a nap.

A környezetvédelemmel az a baj, hogy mindig elõre kell marha sokat fizetni és nem mindig mérhetõ az eredmény, az ember pedig természeténél fogva nem kedveli az ilyen befektetéseket. Magyarul kellõ ész, akarat kellene hozzá, meg marha sok pénz, ami USA-t leszámítva pont a legszennyezõbb helyeken nincs.

Leifur, szívesen!
Noli: ígérem, írok róla késõbb, fõleg hogy tényleg idevágó téma, meg Ti biztos értékes dolgokat jegyeznétek meg-tennétek hozzá. (Egyszer egyébként már megpendítettem (kb.2 éve, még más néven) az akkor a hírekben hallható hajmeresztõ vízügyi beavatkozások (Rába-vízpótlás stb.) idején.

Jaurinum, nagyon köszönöm a gyors választ, már be is írtam a kép mellé. Sokat lehet tanulni tõletek.

jaurinum, özönnövények témában írhatnál valami tanulságosat (fõleg, hogy idetartozik), szeretem az okos történeteidet!

Leifur, de szép az imolád! Felénk ilyen nem terem...

Noli: igen, a linkelt képen kerti Aster van (ennek némely szintén amerikai rokonának viszont van közvetve az éghajlatváltozáshoz is köthetõ vonatkozása (özönnövények - szép nagy téma..). Elég hasonlók a seprencéhez, de utóbbi a Stenactis genushoz tartozik.
Kedves Leifur, az 1. képen a nagyezerjófû (Dictamnus albus), a 2.-on a tarka imola (Centaurea triumfettii) látható. Szép fotók.

Elnézést, hogy az egyébként nagyon tanulságos párbeszéd közben felteszek egy más irányú kérdést, de itt fokozott gyakorisággal fordulnak meg a biológus szakértõk, a metnetes Mecsek túrán készült ez a 2 kép, meg tudná valaki határozni ezt a 2 növényt:
1: Link
2: Link

Oké, legyen csattogó szamóca, lényeg, hogy isteni finom zamatos! Jó sok van, a héten szedek pár üveg lekvárnak valót :-) Egyébként van közte kisebb fajta gyümölcsû is, azt le lehet szedni csésze nélkül. Az másmilyen szamóca? Idén rengeteg termett! Szépen meg is nõttek a jókor jött esõk okán, most meg pirulnak a melegben :-) Tavaly alig volt...
Az aster akkor az, ami késõ nyáron nyílik és kicsit lilásabb a virágja? Mindegyik tisztára olyan, mint a kerti aster, ami vagy másfél méter magas és bordó meg lila van belõle ( Link ) . Annyira sok van ebbõl a virágból, hogy sosem figyeltem oda rá eléggé... Hiba volt :-)

Hú Noli, nehéz lenne a nyomodba érni! Az Aster inkább seprence lesz, a szamóca meg a csattogó (Fragaria viridis), amit csak csészéstül tudsz leszakajtani (és kicsit kemény is). Próbáltad?

Dexion:

"Igaz, helyette [kínai áruk] lenne másfél milliárd éhezõ ember, aki csak idõ kérdése, mikor kezdi el a harmadik világháborút... ez is egy lehetõség."
Nem mondom, hogy világkereskedelemre semmi szükség - volt néhány ország, ahol megpróbálkoztak a teljes önellátással, meg is lett az eredménye (Albánia, Észak-Korea). De kontinensek között szerintem csak kis tömegû, nagy értékû árukat érdemes szállítani... Most nagyon olcsónak tûnik a kínai ruha és mindenféle mûanyag kacat - ha az ottani olcsó technológia és a szállítás által okozott környezeti kárt is meg kellene fizetni, rögtön más lenne a helyzet. És nem csak az éhezés lenne ott Kína számára válaszútként. Lassan (sajnos nagyon lassan) haladnak is abba az irányba, hogy tömegtermelés helyett inkább minõségi árukat készítsenek, fejlettebb technológiával, kisebb energiabefektetéssel nagyobb értéket állítsanak elõ. Nemcsak a ruhákra, erre is lenne vevõ a nyugati világban, ebbõl is megélne az a másfél milliárd ember...

"De lehet. Észérvekkel, példamutatással. És a környezetvédõk megszorongatásával... mindig kinyilik a zsebemben a bicska, amikor a tájképre hivatkozva nem lehetett a Dunántúlon szélerõmúvét építeni. Mert a hülye osztrákoknál lehet, mi? "
Na igen, az ilyen "környezetvédõkre" én is nagyon haragszom. Ez nem környezetvédelem, csak önzõ érdekek ("nehogy már egy szélerõmûvet lássak az ablakomból") képviselete... de a vízenergiával, sõt az atomenergiával kapcsolatban is fel lehetne hozni hasonló példákat. De az emberek szokásait észérvekkel megváltoztatni nagyon nehéz. Londonban vagy Stockholmban is behajtási díjat kellett bevezetni ahhoz, hogy a belvárosi autózásról leszoktassák az embereket, pedig az ottani tömegközlekedés nem BKV-színvonalú... Vagy a távolsági közlekedésben: nyugat-európai vasutakat látva az ember azt hinné, hogy autó helyett ott inkább a vonatot választják. Ennek ellenére az EU-n belül Magyarországon(!) a legnagyobb a vasút részaránya a közlekedésben - egyszerûen azért, mert nekünk túl drága a benzin, a nyugatiaknak nem.

"Órabérre számitva [az autózás] igy is sokkal olcsóbb, mint 4 bérlet."
Ezt viszont tõled érzem nagyon önzõnek. A te órabéredre számítva lehet, hogy olcsóbb. Környezeti károkban (amit valószínûleg a gyerekeid, unokáid fognak megfizetni) már sokkal drágább. Egyébként valahol félre is érthettél, én fõleg az EGYEDÜL autózást ellenzem - ezt viszont nem 4, hanem 1 bérlet árával kellene összemérni...

"Nálunk 21-22 [°c] van. Ezalatt már sokkal lassabb tudsz kézzel irni vagy gépelni."
Erre persze már nem mondom, hogy túlzás - de rengetegen panaszkodnak a gázárakra úgy, mert egy pulóvert nem hajlandóak otthon felvenni... Nálam egyébként 17-18°C van télen, de nem vettem észre, hogy lelassulnék tõle - jó, nem lehetünk egyformák. Nem hibáztatom persze a távfûtés "áldozatait", akik önszántukon kívül fizetik a csapnivalóan szigetelt lakásuknak akár 28°C-ra (nem elírás, jártam már ilyen lakásban) fûtését... Szerintem az államnak már eddig sem az energiaárakat kellett volna támogatni, hanem az ilyen fûtési rendszerek korszerûsítését, ill. a lakások normális hõszigetelését - érzésem szerint ezzel is semlegesíthetni lehetne egy 30-40%-os gázáremelést...

"Ha még drágább lesz a gép, még jobban leszakadunk. Óvatosan ezzel."
Igaz, ezt a számítógép-adót tényleg elhamarkodottan írtam - de bármilyen kevés legyen nálunk a számítógép, sokszor mégis pazarlóan bánunk vele. Pl. amikor egy irodában 1-2 évente lecserélik a gépet, pedig a 6-8 évvel ezelõtti gép máig elég lenne a szövegszerkesztéshez, vagy amikor újgazdagék évente újat vesznek a gyereknek, hogy minden aktuális játék fusson rajta...

"tartósítószerek mellõzése..." "Sok konzervben nincs."
Nagyon helyes. A magam részérõl mindig megnézem a feliratokat, és ilyet veszek akkor is, ha valamivel drágább, mint a tartósítószeres. Kár, hogy erre nem sokan veszik a fáradságot.

"Hmm. Csak az kell hozzá, hogy a háztetõk legteteje üvegbõl legyen, alatta feketére festett vízcsõben 90-96 fokos lesz a víz."
Csak sajnos nem családi házban élek, és (ebben Nolival is vitatkoznom kell) úgy gondolom, nem is lenne túl környezetbarát, ha Magyarország mind a 10 millió lakója családi házba költözne. Érdemes belegondolni, hogy kapásból mennyivel nagyobb területet foglalnának el a települések a természettõl, és ezáltal mennyire megnõnének az utazási távolságok is... Vagy abba, hogy egyforma szigetelés mellett melyiknek a fûtése energiaigényesebb - 30 családi házé, vagy egy 30 lakásos társasházé? (A 30 családi ház ui. sokkal nagyobb felületen érintkezik a külsõ levegõvel.) Aztán ott van pl. a szennyvíz - egy tanyán biztosan megoldható a biológiai lebontás, de százezer ember szennyvizét sokkal hatékonyabb egyben kezelni...


Noli:
"8, Szerintem nem élünk jobban, mint száz éve. Sokkal emberibb világ volt az, mint a mostani! Kérdés persze, hogy ki mit tekint jobbnak vagy rosszabbnak. Kinek mi a fontos. Nekem speciel az a fontosabb, hogy hallgassam a madarak énekét az ablakom alatt, vagy elmehessek sétálni egy erdõbe, nem pedig az, hogy "jól megérdemelt szabadidõmben" kétméteres tévén bámuljam, mi történik a világ másik felén egy sportpályán pl."
Ebben is inkább Dexionnal értek egyet. Az idõ mindent megszépít, de száz évvel ezelõtt csak néhány kiváltságosnak volt alkalma arra, hogy élvezze a természetet. A többség leginkább a saját létfenntartásáért küzdött, és technikai fejlõdés nélkül ez máig így lenne. Igaz, most már valóban kezdünk átesni a ló másik oldalára... Az utolsó megjegyzést pedig nem igazán értem. Engem pl. érdekel, "mi történik a világ másik felén egy sportpályán" (bár csak 35 cm-es képernyõn nézem), és nem hiszem, hogy ezzel túl sok kárt tennék a környezetemben. És ha nem lenne az ehhez szükséges technológia, akkor pl. az általad említett "home working" munkahelyekrõl nem is álmodhatnánk...

Egy kis élõvilág:
Link
a ma reggeli képeim :-)

Szia Jaurinum! Szörnyû, mi? Próbálok is szabadulni innen. Ha itt jársz a környéken, rámcsöröghetsz nyugodtan.
Az elõzõ témához még annyit: itt lenne az ideje kötelezõvé tenni a környezetvédelem oktatását.

Szia Kenya, a héten egy napot felétek, a Maléter úton aludtam egy szalagpanelben, mit mondjak, mást képzel el az ember Kertvárosi résznek..

Ja és hozzáteszem: igyekszem itthon termelt élelmiszert vásárolni, nem bedõlni a reklámoknak és megvenni dolgokat csak azért, mert dizájnosabbak, újabbak, mint a régiek, nem mûanyag szatyrokkal járok vásárolni a lehetõség szerint nem elõrecsomagolt élelmiszert, egyszóval igyekszem kompenzálni a dolgokat, amennyire tudom.

jaurinum, egyetlen árva szádor sem volt már, (most voltam fenn a hegyen hajnalban), normális, hogy elfogytak? Gazdanövény virágzásához igazodó volt, amit korábban láttam?
Szia Noli. Élõsködni nem lehet túl hosszú ideig, elég deficites üzemmód, hamar elszáradnak ezért. De nem a virágzáshoz igazodóak, szívogatnak meddõ hajtást is, sõt az tápanyagelvonás miatt sokszor nem is virágzik a gazda (mint a fagyöngy esetében).
Elismerésem a párbeszédetekért (Dexionnak is). Tesóm Anatóliában egy ideig jurtában élt Taskaléban, arrafelé nem létezik kukásautó..

Néhány dolog egészen biztos: annyian vagyunk, hogy lehetetlen elkerülni bizonyos fokú környezetszennyezést.
Tényleg sok olyan ember van, akit egyáltalán nem érdekel a dolog, de egyre többen vannak, akiket nagyon is érdekel. Még olyanok is, akikrõl én személy szerint azt gondoltam, a legutolsók között foglalkoztatja õket ez a kérdés.
A mindennapi életünk egyenlõre nagyon a szén alapú energiahordozóktól függ és sok ember csapdában érzi magát emiatt. (többek közt én is és ahogy olvastam itt még nagyon sokan.) Ez egy hülye tudathasadásos állapot, mert bármennyire is érdekel a környezetvédelem, éghajlatváltozás, stb. egyenlõre nagyon sokszor kénytelenek vagyunk kompromisszumot kötni a saját és legszûkebb családunk érdekében. Én pl. nem mondhatom a gyerekeimnek, hogy nem vállalok olyan munkát, ahol egyedül kell autóznom havi több ezer km-t, mert szennyezem a környezetünket és megfojtom õket is, meg az unokáimat is. Ha nem vállalom el, akkor nem lesz mit ennünk. Viszont igyekszem gyalog járni, amikor csak tehetem. Hát ez az az állapot, amit tudathasadásosnak nevezek.
És végül egy link a szemléletváltásról:
Link

jaurinum, egyetlen árva szádor sem volt már, (most voltam fenn a hegyen hajnalban), normális, hogy elfogytak? Gazdanövény virágzásához igazodó volt, amit korábban láttam?