A környezetvédelem világnapjára:

A sivatagi területeket különösen veszelyezteti a klímaváltozás. Az ENSZ a sivatagok rohamos térnyerésére hívja fel a figyelmet. A nagyiramú sivatagosodás hatalmas akadályokat görget a szegénység leküzdése elé és újabb konfliktusok kirobbanásához vezethet - mondta Kofi Annan ENSZ-fõtitkár a környezetvédelmi világnap alkalmából.

Az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja) "Global Desert Outlook" jelentése:

A sivatagok olyan mértékben fenyegetettek, mint eddig még soha; a sivatag, mint élettér, a lerombolás határán van.
Az ENSZ adatai szerint a Föld felületének egy ötöde sivatag és további jelentõs területeket fenyeget az elsivatagosodás. A száraz területek elsivatagosodása az egész világon fenyeget, ennek oka a szegénység, a rövidlátó gazdálkodás és a klímaváltozás - és ez egy ördögi kör, a sivatagok kiterjedése tovább növekvõ szegénységhez vezet.
Igen sok jel utal arra, hogy a száraz területek elsivatagosodása és a természeti kincsek körüli verseny további konfliktusokat robbant ki.

A sivatagok elõretörése különösen a Szaharától délre esõ területeken és Dél-Ázsiában fenyegetõ mértékü.
Az ENSZ becslése szerint a vándorló sivatagok évente 42 milliárd dollár kárt okoznak a földmüvelésben - ebben az összegben az éhínség okozta költségek nincsenek figyelembe véve.

Az UNEP jelentés a sivatagok fenyegetettségét elsõsorban a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, a népesség növekedésével és a turizmussal indokolja. A jelentés azonban egyedülálló módon kiemeli a sivatagok biológiai, gazdasági és kultúrális potenciálját és jelentõségüket, mint élettér.
A jelentés adatai szerint több, mint 500 millió ember él azokban a sivatagi régiókban, melyek elsõsorban a klímaváltozás hatására világszerte fellépõ hõmérsékletnövekedés következtében egyre inkább lakhatatlanná válnak.
A jelentés rámutat, hogy a sivatagok felmelegedése különösen gyors. 1976 és 2000 közötti mérések 0,5 és 2,0 °C közötti hõmérsékletemelkedést mutattak ki. A világ egyéb területein ez a melegedés csak 0,45 °C.
A hõmérséklet emelkedése a jelentés szerint végzetes következményeket von maga után. A gleccserek olvadása következtében a sivatagok vízellátása is fenyegetett. Már most "nagyon-nagyon gyorsan" csökken a sivatagok talajvízszintje.
Az ENSZ szakértõi a Himalája-gleccser 80 %-os olvadásával számolnak az évszázad végéig. Kiszáradó folyók, pazarló, nem hatékony vízhasználat és a gyorsan növekvõ népesség tovább fokozza majd a vízhiányt, ami hamarosan Szaud-Arábiát, Pakisztánt, Kínát, Csádot, Irakot, Nigériát és Szíriát fenyegeti majd.

A jelentés kiemeli, hogy a sivatagok egyedülálló, dinamikus ökorendszerek; ha gondosan bánnak velük, akkor akár a ma elõttünk álló energetikai, élelmezési és egészségügyi kihívásokra is választ adhatnak.
A sivatagok a 21. század széndioxidmentes erõmüvei lehetnek, mutat rá az ENSZ jelentése, utalva ezzel a napra és a szélre, mint energiaforrásokra. A Szaharában hasznosítandó napenergiával a világ teljes energiaszükségletét fedezni lehetne.