Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#25012)

Valószínûleg 1985-ben írt az Élet és Tudomány  az akkori kemény tél apropóján 11 éves ciklusokról, amikor az átlagnál keményebb telek vannak.  Úgy emlékszem, az okokról annyi jelent meg, hogy azok még kutatásra várnak. Visszamentek 77 évet, szigorúan minden 11. telet vizsgálták, a 8 tél közül 1 kivétel akadt. Sajnos ezt a példányt már nem találom, de arra emlékszem, hogy nagy reményekkel vártam a 95/96-os telet...

Talán nem baj, hogy a teleket vizsgáljuk, bár a naptevékenység a többi évszakra is hathat. A legélesebb eltérések inkább az egyes téli hónapok idõjárásában vannak, akár 6-7 plusztól 5-10 mínusz  fokig szóródhatnak és a telek közt is lehet 5-8 fokos eltérés. A többi évszakban ilyen kilengések elképzelhetetlenek ill. rendkívül ritkák szerintem, de jó lenne látni a nyarakra, éves T-re is vizsgálatot, hogy jelentkezik-e az összefüggés úgy mint a teleknél ?
Kicsit zavaró a telek esetén az évszámozás, jobb lenne, ha jan-febr. évszámát vennénk alapul, mert kissé követhetetlen így amit leírtunk. Ugyanakkor az igazi tél többnyire Karácsony után jön, ha elõfordult is (tán 10% ?) olyan, hogy dec. végére lefutott a tél velõsebbik része.

A magam részérõl örömmel olvastam ezt az érdekes összefoglalót.

Csak megerõsíteni tudom az abban foglaltakat. Rövid kiegészítést tennék.


Link


Ebbõl az ábrából teljesen világos, mirõl van szó.

Hideg  -legalább zord epizódokat hozó-  tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):

1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)

Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.
Az összefüggés elég erõsnek tûnik.
Fentiekkel összecseng az a megfigyelés, hogy évtizedenként rendszerint 1-2 igazán hideg tél fordul elõ. Ezek napfoltminimum-környékiek rendszerint. Talán innen származik a szintén tetten érhetõ "ráduplázási" hajlam is: a minimum környékén pár évig könnyen olyan lehet a makrocirkuláció, mely ismételten zord teleket okoz.

Nem olvastam eme mûveket, de Tõled és másoktól hallottam a napfoltciklusok és idõjárás kapcsolatáról. Gyermekkorom cseszneki iskolaigazgatója és matektanára, Fódi Vilmos volt talán emlékeim szerint az elsõ, akitõl halottam 1972-73 táján a 11 éves napfoltciklusokról és a hozzájuk kapcsolódó, napfoltminimumok idején jelentkezõ hidegebb idõrõl.
Szerintem ezt nem lehet mereven értelmezni és napi elõrejelzésekbe bekapcsolni, de létezik ha éppen nem 11 hanem 10 vagy 12 évenként is jelentkezik. Pl. nagyon hideg volt 1929-ben a tél, de lám 1940-ben is (Hazánkra gondolok, de szerintem Európában is hasonló lehetett). Aztán 1942-ben szintén, ez már 13 év, de lehet, hogy csak elhúzódott a hatás ? Aztán 1954 sem volt valami meleg tél ha jól tudom, bár 1956 február sem, de persze hideg tél ettõl lehet többször is mint 11 évente átlagban. Aztán 63 és 64 tele sem volt éppen meleg, ekkor nem volt több mint 10 év az eltérés, de 42-höz képest éppen 22 év telt el. Aztán jön egy kis zavar, mert keményebb télre a 70-es évek közepén nálunk nem emlékszem (74-75 nagyon gyengusz volt az biztos) de az évtized elején és végén voltak hideg telek ,mintha 1976 is összeszedte volna magát  s ha jól emlékszem akkoriban éppen a nyarakon lehetett fagyoskodni (forróságmentes évtized). De ha a 64-hez 22-t adok akkor 1986-adódik. Ugye nem kell 85-86-87 teleit ecsetelnem ? 86-hoz képest 10 év múlva volt nagy tél, ha jól emlékszem 95-96 tele igencsak kitett magáért.  Ha újabb 11 évet nézzük akkor baj van, de ha csak 10-et, akkor 2006 januárról mi jut eszünkbe ? Nekem persze 2005-rõl is szép emlékeim vannak: februárban és márciusban zord idõ vastag hótakaróval a feljegyzéseim szerint, majd dec. szép havas , hideg ünnepekkel. Emlegettük, hogy 1985 óta nem volt ilyen hideg téli hónapunk mint 2017 január. Pechünkre ez csak 32 év és nem 33. A kételkedõk biztosan kajánul vigyorognak, hogy egy évvel késõbb kellett volna jönni, bár még 2018 januárját nem láttuk. Persze magyarázhatom a bizonyítványt, hogy 1995 óta már pont 22, de eleve leszögeztük: az idõjárásban semmi sem óramû pontossággal mûködik (még a Nap sem), vagyis a 10 vagy 12 év simán belefér. Meg aztán van még a Napon kívül is saccperkábé 128 egyéb természeti tényezõ, az emberek által folyamatosan irtott növényzetrõl,  hõszigetgyártásról meg légkör teleokádásáról nem is beszélve. Ennek ellenére a már a visszatekintõben idézett júliusi dolgozatba (pápai telek és a mûjégpálya) belekerült, hogy kb. 11 éve voltak utoljára keményebb téli idõszakok és az utóbbi 3  enyhe tél után a napfoltminimum miatt valószínûleg hideg tél jöhet. Persze nem 100%-ra, mint ahogy a NAGYGURU DM megálmodja napokra és régiókra egy évre elõre, csak nagyon valószínû. Ha persze nem jött volna be, akkor sem dõl össze a tudomány (mint ahogy biztosan vannak a féltekén olyan helyek, ahol nem lesz hidegebb ez a tél az átlagnál).
Megfigyeltem, hogy a 10-12 évente jelentkezõ 1-2 átlagnál hidegebb tél mellett itt Pápán 3-4 éves ciklusok is vannak (Ezt kevesebb mint 2 évtized adataiból levonni igencsak tudománytalan, tudom . ) 3x3,5=10,5 év.... Hazánkban szép kis tél volt 2002-3, aztán 2005-6, aztán 2009-10, aztán 2012-13 most meg 2016-17 folyamán. A kimaradt évek:2004, 2007,2008,2011,2014,2015 meg éppen nagyon enyhék. Persze így nagyon sánta az egész, mert egyes megyék teljesen más idõjárást is megélhettek (lásd 2013 jan-márc itt durván havas és átlag alatti T-t hozott, míg keleten az esõ esett jobbára) és vannak hibrid telek, amikor a tél eleje nagyon enyhe a vége meg kemény, mint 2011-12 tele, amely melegen és hó nélkül indult aztán februárban befagyott a sejhaj. Máskor meg fordítva: hideg december után satnya folytatás. mint talán 2001. vagy 2010. dec. után. Most is nagy eltérések vannak: Dec. Sopronban és az osztrákoknál emlékeim szerint nem is volt hideg, de keleten 2 fokkal is az átlag alatt volt. Most a február itt nem indult ény-on olyan melegen mint délen, most meg (5 nappal ezelõtt Te is meglehetõsen kizártad a hidegpárnát) errefelé a szépen sütögetõ nap már a +10 fokot közelítteti, míg a keletebbi részek hatalmas heti hideg anomáliát szednek össze a folyamatos fagyban, ködben. A zonalitás csak késik, az AC áll és köszöni jól van, bár a napjai meg vannak számlálva (2 hétig ritkán húzza egy hidegpárna februárban).
Így a hónap felén túl és alig átlagos februári T mellett elmondhatjuk, hogyha nem is lesz a hónap negatívban, de a tél hideg voltán nem sokat fog már változtatni.
(Elnézést az emlékezetbõl leírt és nem tudományos alaposságú szösszenetért. Ha a fórum szakmaiságát lerontottam nem haragszom, ha társalgássá minõsíttetik )

A 30 éves ciklus eléggé  szubjektív lehet, a 7 - 11  lehetnek egy kaotikus rendszer "bifurkációs ciklusai" prímszámok lévén.
Ahogy elnézem, mások számításai sem jönnek be, és a katakizma idén  elmarad. méégiscsak  indul a zónális drift, a hidegmag a sarkokra koncentrálódik s így megindul a jégtömeg gyaraopodása így szezon végén (nálunk meg a tavasz):

Link

Igazán megtisztelõ, sõt hízelgõ a nekem titulált "Kosakiss-féle 11 éves napciklus", de ilyesmi nem létezik. Az említett periódus mindenképpen és kizárólag Rudolf Wolf svájci csillagász érdeme. A Wolf-féle 11 éves napciklusban jelenleg a naptevékenységi minimumot éljük meg. (Nem kívánom részletezni az idõjárásra vonatkoztatott szoláris hatásokat. Akit a napciklus témája érdekel, angol nyelven utánaolvashat a következõ két kiadványban: 
1.) Haigh J.R. (2003) Phil. Trans., R. S., Lond. A 361, 95-111. (R.S.=Royal Society).
2.) Solanki S. et al. (2004) Nature 431, 1084-1087
Magyar nyelven értekezik dr. Kálmán Béla napfizikus a Fizikai Szemlében ugyancsak a napciklusokról, írása itt is elolvasható:
fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1311/kalman1311.html
Szép napot, jó észleléseket kívánok!

A fórumhoz alkalmazkodva: magam sem látom jelét, hogy a decemberi és fõleg januári kemény hideg idõszak visszatérne, ugyanis igen erõteljes a légkör NY-K irányú áramlása - a blokkoló anticiklon lassan-lassan megadja magát. Több napsütésre számítsunk (a köd és a ködrétegfelhõ februárban igen ritka jelenség!), átlag körüli hõmérsékletekkel. A kemény téli idõjárás egyébként az általános felmelegedésnek (?) köszönhetõen/tulajdoníthatóan (válassza mindenki a két kifejezés közül azt, amelyet kíván) kontinensünknek nem az egészét érintette, hanem leginkább Európa NY-K irányú középvonala menti területeket, a Kárpát-medencét és a keleti-északkeleti régiókat. A mostani igazán hideg levegõ nincs ereje teljében, kívülrõl körülfolyja a Kárpátok koszorúját, erre alapozom a kontinentális hideg levegõtömegek meggyengülését. 

Mindig lemaradok ezekrõl a ciklusokról.. Van a Stelvio-féle 7 éves, a Kosakiss-féle 11 éves, a Floo-féle 30 éves, alig bírja az ember felfogni, épp kinek melyik és hány éves ciklusa alapján milyen hideg télnek kéne lennie...  
Igazából észre kéne venni, hogy ennyi erõvel minden n nagyobb 2 számra lehet ciklusokat gyártani nulla tudással, sok számmal, és némi kreativitással... Vagy utánaolvasni az ezernyi tanulmánynak, ami a témában született, de tudom-tudom, az macerás, idõigényes, nem biztos, hogy alátámasztja a kedvenc elméletünket és amúgy is a sok tudós azt talál ki, amit akar, ráadásul a számok bonyolult keszekuszaságában nem veszik észre az elõttük álló triviális dolgokat

"Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végsõ soron hõgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezõk is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)"

Ezt kifejtenéd részletesebben is? Különös tekintettel a Floo-féle (sic!) 30éves ciklusokra. Roppantul érdekelne.

Köszönettel.

Az biztos, hogy a sarki hidegeknek (és ezen keresztül a Jeges-tenger jegének) legjobb a zóna. Ez a mi fülünknek talán kicsit furcsa elsõ hallásra, mert a mi szélességünkön minden télrajongó a meridionalitásnak drukkol, és méltán. Viszont a sarkok éppen akkor hûlhetnek le, ha az é-d-i hõcsere gátolt (zonális áramlási állapot)
Hogy mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás: azaz, az Arktisz enyhébb volta váltotta ki a nyugati drift gyengeségét (elvileg ez is lehet), vagy épp fordítva: a gyenge nyugati drift (erõsebb meridionális légmozgások) az okai az Északi-sark magasabb hõmérsékletének, kérdés.
Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végsõ soron hõgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezõk is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)

Link

szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevõ részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségébõl az óceánba ömlõ tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket  kis jégkorszakot eredményezett.
Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erõteljes  a hõcsere  a pólusok és déli területek között, a  SSW  hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC  tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem,  meglehetõsen gyenge jégnövekedést vetít elõre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el.  Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban  miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye  akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tûnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hûtõszekrény effektusával" szemben.  A csökkenõ jégbázissal tehát  ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvõ besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz elsõ hónapjaiban,  számítottam eddig arra, hogy  a rendszerben van egy  negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna,  ami  ugye egy  tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötõdne.

Ha jól emlékszem, január elején rövid hideg periódus után tartós és folyamatos enyhülést jósölt a tél hátralévõ részére

Link

Nem fog leesni a húszfilléres.

Mivel 2011-ben és 2014-ben is volt áprilisban felhõtölcsér itt a környéken, amikor végeztem a gimnáziummal és az alapképzéssel, szerintem idén is lesz, hogy a mesterképzéssel végeztem.

Én  most úgy látom, hogy a ma kezdõdõ, és szûk 1 hétig tartó enyhébb idõjárás után a hónap második hetében 2 variáció játszhat nagyobb eséllyel :

1. : bizonytalan mértékû hidegbetörés, száraz idõvel. 
2. : mérsékeltebb hideg, de így is átlagos idõ, csúszpályás medikkel  ( hó, esõ ).

Na várjál csak... Nézd meg a mostani képet:

Link

Ott van az északi zóna, csak nagyon messze, Észak-Skandináviától a Jeges-tenger partvidéke mellett egész az Ob torkolatáig. A késõbbiekben ez fog meridionalitásba fordulni, messze keleten alakul ki teknõ:

Link

Itt nem az a lényeg, hogy mennyire pontosan nyugati irányú az áramlás, vagy mennyire nem az. Hanem, hogy ez az áramlási zóna fog késõbb dél felé  expandálni az alacsonyabb izobárokkal, mikor kialakul, és az alacsonyabb szélességek felé megnyúlik a teknõ.

Végül aztán ettõl a teknõtõl nyugatra gerinc erõsödik meg, azaz meridionálisabbra vált az áramlási kép ebben a szegmensben:

Link

A késõbbiekben az áramlási kép még erõsebb meridionalizálódásával a gerinc északi vége kezd lefûzõdni, alatta keleties komponenst nyer az áramlás, és északkeletrõl megközelíti térségünket az anticiklon elõoldali hideglevegõje:

Link

Link

Hát, valahogy így értelmezem én a történteket a szinoptikai ciklus szerint.


Csoki:  egyetértünk.  Szerintem sem az számít, hogy a ciklus egyes fázisai 2, vagy 12 napig tartanak-e. A történések egymásutánisága az, ami a lényeg.

A linkeltõl közelebbi idõpont(ok) is vannak. Ha nem is két hét,de néhány nap van. S nem a hossz az idõtartam a lényeg, hanem az hogy van. Ez számít. Lehet csak nekem. 
Az hogy pont a nyugati drift végét linkeltem bocs, tévedtem.

Tévedni  emberi dolog. - mondta a sün és lemászott a drótkeférõl.

A kutatásról én is csak nem régiben értesültem. Azaz a diplomamunkához nem régiben "ástam elõ" a webrõl, de mindez nem jöhetett volna létre, ha igy kb. 4-5-en nem lendülünk bele a témába és nem kutatok utánna.  

Ez? Ez nem zonalitás. Ott a blokk Skandináviában, egészen a brit partokig zonális a kép, de azátn hatalmas a hullám... Ezt linkelted: Link
ami ebbe vált: Link
Még egy fél napra se szívesen nevezném zonalitásnak, nem hogy egy "Namias-ciklusnyi" két hétig, hogy összegyûljön a hideg északon.

A hozzászólásod többi része nagyon érdekes és tanulságos volt! Évek telhetnek el jellemzõen pozitív vagy negatív NAO mellett...
"ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nõ a blokking bekövetkezése." Ez aztán különösen értékes, eddig nem is reméltem, hogy volt már ilyen kutatás. 3-6% nem sok, lehet, hogy egy évben az ellenkezõje történik, de statisztikailag jelentõs.
Köszi a plusz infókat, lehet utánaolvasok a linkelt cikkek mentén.

Thermometer: a könyv címét megköszönném. Amire itt utalni akarok, az nem ennek a légkörfizikai folyamatleírásnak a kritikája, hanem az, hogy túlságosan szó szerint veszed és gyakran gondolsz úgy rá, mint valami szigorú törvényszerûségre, holott pont az Általad leírt bizonytalanságok miatt közel sem törvényszerû a ciklikusság benne.

Abban az idealizált formában, ahogy azt Namias leírta, ritkán jelentkezik. Végeztek un. forgókádas kísérleteket is, ami azt jelenti, hogy csakugyan egy kör alakú, vízzel telt kádat forgattak meg a centruma körül  -ez reprezentálta a Föld tengelyforgását. A középpont körül olvadó jég volt a vízben: a pólus. A forgó kád peremét pedig melegítették: egyenlítõ. A forgó vízben ki is alakult minden, ami a légkört jellemzi. Polárfront, idõjárási frontok, zonális és meridionális muszterek. Ez utóbbiak a forgókádban egyidejûleg, és pontos periódusidõvel alakultak ki. A jégmennyiségnek, a peremi melegítés erõsségének, és a tengelyforgás sebességének változtatásakor szépen meg lehetett figyelni, hogy az áramlási mintázatok, valamint a Z-M állapot idõtartamai hogy változnak. A légkörfizika alapkísérlete volt ez.
A valóságban persze ez kissé máshogy fest. A meleg és a hidegpontok igazából nem esnek feltétlenül egybe a pólussal és az egyenlítõvel, ráadásul a légtömegek felszíni súrlódása sem egyenletes (szárazföldek és óceánok), nem úgy, mint a kádban.
Tehát, a ciklust mind térben, mind idõben sok minden torzítja, de létezése ténydolog, és alapvetõ szabálya a légkörfizikának. És egyébként többnyire szépen ki is jön az egymást követõ szinoptikai térképeken, fõleg a téli félévben.
Nem kéne senki amatõrnek kétkedve, lekicsinylõn nyilatkoznia róla.
A könyvecske, ami olyan érdekesen és érthetõen nyilatkozott errõl, most is megvan nálam valahol. Majd elõkeresem, és megírom a pontos címét, és a szerzõjét.

P.S.:  olyan természetesen tényleg nincs a valóságos cirkulációban, hogy ugyanazt a Z-t mindig ugyanaz az M követi, ráadásul mindig ugyanannyi idõ múlva. De hosszabb zonalitást a makrokép ingadozásain keresztül jelentõsebb meridionalitás szokta követni, és viszont. Természetesen van erõsebben és gyengébben fejlett muszter, és nehezen tipizálható képek is. Az is elõfordulhat, hogy az egyik cirkulációs állapotnak a másikba való átfejlõdésében idõleges megtorpanások, kisebb visszafordulások vannak.
De észre kell vennünk a százarcú szinoptikai változások mögött ezt az alapvetõ flip-flop mechanizmust. Ha számolunk vele, azt is meg tudjuk mondani, hogyha torzult, miért torzult. És az az igazán érdekes.

Akkor ez mi? 
Link
Link
Vagy akkor kevert áramlási képet élünk? Csak kérdem.
----
Más:
Zsilinszki Anna - A 2012-13-as tél szinoptikus sajátosságainak értékelése NAO,AO távkapcsolat elemzések bevonásával c. diplomamunkájában idézem: " A pozitív NAO értékek esetén fennálló erõsebb nyomási gradiens, a zonális szelek megerõsödésének kedvez, így ilyenkor egy erõs nyugatias áramlási rendszer jelenléte a jellemzõ. Ennek megfelelõen ebben a fázisban az Atlanti-óceán felõl érkeznek az idõjárási rendszerek Európába, melyek a melegebb tengerfelszín feletti nedves légtömeget szállítva enyhe és csapadékos idõjárást eredményeznek a kontinens belsejében. Ezzel egyidejûleg azonban Dél-Európa területén szárazabb és hidegebb légtömegek uralkodnak (Hurrell, 1995,1996). Megfigyelhetõ az is, hogy ebben a fázisban gyakoribb az Atlanti-óceán felett az erõs viharciklonok kialakulása. Összességében e fázisban a mérsékeltövi (izlandi) ciklongenezis gyakorisága nõ, így ebben az idõszakban a meridionális hatások, azaz a sarkvidéki és a szubtrópusi térségbõl érkezõ légtömegek kisebb szerepet kapnak Közép-Európa idõjárásának alakításában."

Az, hogy jelenleg a NAO az idõszak legvégéhez közeledve jelentõsen szór, a mostani enyhén pozitiv értékrõl indulva, csak egy lehetséges kimenet a "sok verzió" közül. 
Link

Az AO -t nem linkelem,de azon egyértelmû a körvonalazódó újabb negatív fázis létrejötte, hogy ebbõl lesz-e újabb meridionális áramlási kép vagy se, nem tudni. Mint ahogy a pontos hidegöblités irányát sem.
Ennyi erõvel a Fekete - tengerre is szakadhat és csak érintõleges hidegelárasztásra futná, arra is inkább itt a keleti országrészben. Ami mondanom sem kell száraz, hideg idõre hajazna nagyobb eséllyel.
Ha kissé inkább a lengyelekhez, majd onnét inkább Nyugat - Európára ömlene súlypontja, az Alpokat megkerülve betyár mediterrán ciklon képzõdéssel járna, ami hátoldalon tudná felvenni a hideget, ahogy a Balkánt és Közép - Európát érintve elvonulna tõlünk nem messze délre. De ez csak egy fikció.. 

És még valami Zsilinszki Anna munkájából:
"Minél hosszabb ideig áll fenn és minél erõsebb az adott fázisú anomália, annál erõsebben befolyásolja a szinoptikus skálájú rendszerek viselkedését és annál nagyobb területre terjed ki a hatása. Esetenként akár hónapokig vagy évekig is meghatározó lehet egy-egy fázis és a hozzá tartozó szinoptikus jellemzõk.Az elmúlt évtizedekben a NAO pozitív fázisa dominált, különösen, ha a téli idõszakot vizsgáljuk. Ennek megfelelõen Dél-Európában szárazabb idõjárás volt jellemzõ, míg Észak-Európában az átlagosnál csapadékosabb. Ez a periódus az 1980-as évektõl kezdve figyelhetõ meg (Hurrel, 1995; Hurrel and van Loon, 1997), bár 2010-ben volt egy kiugróan negatív év. Az elemzésünk középpontjában álló 2013-as évben is negatív NAO index volt jellemzõ, ami a tél végén, illetve márciusban különösen szélsõséges értéket vett fel. Az 1980-at megelõzõ idõszakban hosszabb, akár évtizedes idõtartamú, váltakozó elõjelû fázisok követték egymást."

Ez alapján TÉNYLEG nincs olyan hogy mindig kell valaminek jönnie X után Y vagy idõvel Z.  De "normál esetben" az következne.  -de mivel La - Ninát élünk, alacsony naptevékenységgel fûszerezve, kifejlett hidegbázissal ahogy Thermo is leírta, hamar megbomlik a nyugati áramlás és újra meridionálisra fordul az áramlási kép.
Még valamint máshonnét!  Veréb Katalin - A szélmezõn alapuló cirkulációs index alkalmazása blocking helyzetek felismerésére címû diploma munkájából idézek. Még pedig: A kapcsolat blocking események és más jelenségek között(i) c. fejezetbõl. "Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO), valamint a napfolttevékenység és a blockingkapcsolatát vizsgálta pl. Elliott and Smith, (1949). Wiedenmann et al. (2002), valamintLupo et al. (200 összehasonlították az El Niño Southern Oscillation (ENSO) és ablocking kapcsolatát. Kutatásuk eredményeként azt a következtetést vonták le, hogy ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nı a blokking bekövetkezése."

Ezek szerint akkor a Namias-ciklusokba belefér sok-sok egymást ismétlõ meridionális kép (mint ezen a télen), illetve sok-sok egymást követõ zonális kép (mint pl. két-három éve). Gondolom kisebb eséllyel, de belefér. Ezért Namias-ciklusok alapján megfeljebb óvatos feltételezéseket tehetünk, nincs olyan "törvényszerûség", hogy X képet Y követ, vagy idõvel mindenképp jönnie kell egy Z képnek. Most pl. a következõ hidegelárastás kvázi zonalitás nélkül jön, azaz nem lesz meridionális-zonális-meridionális váltás.

Errõl hol tudok kicsit alaposabban utánaolvasni? Tudsz adni egy kiindulópontot esetleg? (Mielõtt nekiesnék Google-val.)

Hát a Namias ciklus nem jelent feltétlen hosszú zónalitást, hiszen,  olykor  meridonális a  túlsúly.  Kérdés, hogy a várva-várt zónalitás megérik -e júliusra, vagy  épp a  hasonlóan bõdületes AC- k és meridionalitás miatt lesznek hõhullámok és szélsõséges ingások nyáron is. kétségtelen, hogy most ennyit az idõtávról.  A GFS szórása ugyanakkor bõdületes 150 órán túl, most épp a fõfutás sikeredett az egyik leghidegebbre, holnapután meg talán a legmelegebb lesz, vagy "holnapután" lesz.   Valóban úgy tûnik, hogy  aki hosszútávra latolgat most, akkor nyerõ, ha ráhibázik,   s annyit sem nyer vele, mint a kettessel a lottón,  ez a szépség benne :-P.  A most felfestett verzió újfent az extrém hideg, száraz lenne: bár ÉK en nem lehet panasz a hóra, az én tájékomon ezen a télen  értékelhetõ mennyiséget még nem láttunk.      

A Namias-ciklus mûködik, mert másképp nem is tud mûködni a légkör. A sarkok és az egyenlítõ közötti hõtranszportnak ALAPVETÕ fizikai mechanizmusa az, amit ez az amerikai meteorológus kifejtett. Illik ismernie mindenkinek, aki behatóbban foglalkozik meteorológiával. Tudnunk kell arról, hogy a makrocirkulációban ott van ez a "pacemaker", vagy mechanikus hasonlattal billegõkerék, ami két szélsõ állapot (meridionalitás és zonalitás) alternálását kényszeríti a légkörre. Aki ezt nem érti, az egész légkörzési mechanizmusból nem sokat érthet.
Alternálásról, flip-flop mozgásról van szó, nem szabályos szinuszgörbérõl. A meridionálisba fordulás függ a féltekei nyugati drifttõl, és a "helyi" hidegfelhalmozódásoktól, hidegmagoktól. Ha nagyon erõs, és jól regenerálódó a hidegmag, akkor könnyen (re)generálódik az a hõkontraszt, ami a ciklogenezishez, meridionálisba forduláshoz kell. Feltéve, ha nem nagyon erõs a nyugati drift.
Valószínû, hogy ezen a télen is a bõdült északkeleti hidegdepó, és a nem nagyon gyors nyugati áramlások vezetnek oda, hogy alig észrevehetõ (északi)zonális epizódokat követõen ismételten leszakad a hideg.

Remélem nem lomboz le nagyon, de valahogy nagyon mellé mennek sorban az okfejtéseid.
Lehet, hogy kicsit közelebbre kellene lõni az elemzésekkel? Ezen a télen nem mûködnek a megszokott sémák (Namias, hahó?), Thermometer Október óta várt zonalitása sem biztos, hogy valaha is megszületik....

A SSW eléggé beindult, tényleg össze-vissza kavartak a modellek. Tulajdonképpen a várt stabil, kilátástalan zonalitásból SEMMI nem lett, csak egy erõs délnyugati áramlásos idõszak mostantól 150 óráig. Újabb és újabb blokkos helyzeteket hoznak elõ, ami mindenképp érdekes a nagy SSW és polar vortex gyengülés fényében. Még ilyeneket is mutatnak, polar split: Link
Skandináviából mintha nem lehetne kirobbantani az anticiklont, GFS újabb -15 fok alatti elárasztást vizionál... Érdekes februárunk lehet (globál-idõjárást nézve).

 Számomra azért az a tendencia látszik a ciklontev. megerõsödésével ÉNY on, hogy a következõ hidegleszakadás nem pont ide ömlik, hanem már keletebbre, ez a "láncreakció" is a Rex blocking egyik sajátossága., hogy a hõkontraszt épp emiatt a blocking mögötti elõoldalban lesz nagyobb, azaz itt lesz alacsonyabb a légnyomás, itt alakul ki újabb ciklon (akárcsak mezoléptékben egy lassan áthelyezõdõ zivatarcella analógiája)
Elõbb - utóbb persze megérint bennünket a hatása, akár ÉK áramlással visszaszivárogva, vagy újabb, bár nem olyan mélyre nyúló hidegbetöréssel  ÉK-DNY irányban dõlõ elõoldal alatti besunnyogó már tõlünk nem délre, hanem ránk futó mediciklon hátán beforgatva ( a rex-re analóg módon), amely nem éppen a hideg száraz folytatást sejteti számomra. Azaz február kétarcúra sikeredhet, nem tartom valószínûnek, hogy rövid , de velõs téltõl most búcsúzunk, február második felében akár az ország nyugati fele a hó javában is részesülhet ezen a télen,  s ezzel összefüggésben lehetnek zord éjszakák, de csak néhány napig maradóan, a hideget persze egy hidegpárna némi "szerencsével" úgy 10 napos távra még kitolhatja, ezután a következõ ciklusban masszívan benézhet a tavasz. De ezzel még a téma vsz nem ér véget. Hasonló helyzetet 1901 ben rögzített adatok alapján láttam. de nem oly rég, talán 2011 ben volt hogy a Mecsekben a helyet, ahol márc 13 án pólóban a medvehagymát szedtem,  hó végén a  30 cm hó borította el.

" a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tûnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. "  

Én ezt elsõsorban a NAO index erõsödésében láttam megmutatkozni.

Igy legutóbbi hsz.-om után 7 nap elteltével már látszik, hogy a jól fejlett hidegbázis lévén újra visszaömlik a vastag zima Feb.1-étõl az Ural hg.-re és a Kelet - Európai síkság északi vidékei fölé. 
A kérdés az, hogy marad a NAO pozitivba vagy újra buvárkodni megy? Elõbb az AO majd a NAO is.

Thermo azt hiszem régen mondott olyat is, hogy gyengén pozitiv NAO mellett is volt példa téli idõjárásra Mo.-on persze speciális helyzetekben. Amennyiben marad az aktívabb ciklontevékenység, ami rendre behatol(hat!) a mediterrán térség nyugati és északnyugati vidékei fölé, akkor bizony ebbõl mediterrán ciklontevékenység is lehet, amibõl mi is részesülHetünk. És ha hozzáadjuk a Kelet - Európai síkságon újra megtelepedõ hidegbázist, akkor bizony fennállhat a lehetõsége annak is mint amit a Met.társalgóban írt Ferri: Link 

..és akkor ennyit az átmeneti "melegrõl". Nem megy levesbe a február és kapunk medit esõvel majd száraz hideget ékrõl. Mindenesetre én is kíváncsian várom a folytatást, mert ebbõl a csirájában bontakozni látszó helyzetbõl, hogy élénk ciklontev. egyre inkább be-be rongyolHAT a mediterrán térségbe, meg a hidegünk is közelebb lopakodik már én se merek mérget venni döntõen zonális februárra.
 Meggyõzött a tendencia.  - ((Én a modellekbõl és indexekbõl következtetek elõre, nem pedig személyes ideállokba kapaszkodok.))



Hát igen, kíváncsi vagyok, hogy az eddigi tél hogy illeszkedik a Namias-ciklusfelbontásba, lebontva ciklusokra.

2 hetes zonális etap?
Modelleket mikor néztél utoljára?

Az, hogy a kora márciusba sok minden belefér (február utolsó napjaitól kb március 12 ig).
Természetesen   elvi lehetõsége megvan, hogy max 2 hetes zónális etap után közel 1 hónapos meridionális helyzetben masszív  ÉK-K kontinentális irányítás  és hidegpárna legyen, de az annyira nem esélyes épp azon szakmai érvek mentén, hogy a hõkontraszt épp a mély Afrikát is érintõ hidegelárasztások felszámolják, és talán a következõ hidegdepó nem ide szakad.  Persze elõrejelzésbõl még azt sem látjuk pontosan, hogy a zónális idõszak mennyire lesz tartós, és elvileg épp március elejére is beröppenhet egy hidegleszakadás és meridionális helyzet de  a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tûnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. Amúgy  utóbbi az említett idõszakban éppúgy hozhat az átlagosnál jóval melegebb idõt is, ha történetesen Nyugat-Európára szakad le a hideg legjava. (Természetesen a frontzóna megdõlésével,  mediciklonos nyitással ebbõl mi is kapnánk némi késéssel.) 
 Amúgy  ha a 2016 nyarával keresünk analógiát, éppúgy beleférne a képbe a március elsõ felében tomboló tél, mint a szeptember elejére megérkezõ olyan  tartós anticiklonáris kánikulai helyzet, aminek érkezésére ugyan akkor számítottam,  de a naptár szerinti nyár végéig gyakorlatilag nem állt elõ (de ellentétben a szóban forgó meridionális Rex blocking helyzettel, az északi zónalitás egész nyáron nem volt jellemzõ).

2016 október 10 körül találkoztunk amúgy elõször a Rex blockinggal, akkor említésre is került, hogy ez a hajlam  meghatározhatja a telünket is. Végülis  3 hónap hidegfelhalmozódás után állt elõ ugyanitt, és emlékszem olyan skandinávra sikeredett Rex- es  márciusra (199, amikor a TV ben mutatták a csodás S alakú frontálzónát Európa közepén, amelyet másfél hónapos tavasz a télben, északi zónalitás elõzött meg. Az egész tél alapjaiban volt más, a hidegnek volt alkalma halmozódni és épp márciusra "szakadt el a cérna".

Már hogyne tizedelné (nyolcadolná, tizenötödölné stb.) meg õket? 
Floo, akinek ez az egyik kedvenc témája, hozott egy írást, ahol a szakértõ, egy rovarász kifejti, mi szerint: a szárazság nagyobb kárt tesz a vízhez kötött szaporodású rovarok között, mint a hideg.
Nagyobbat, de nem írja sehol, hogy a hideg egyetlen rovart, lárvát nem pusztít el. 
Pl.: a talajban telelõ lárvák közül azok, amelyek gyengébbek, nem jutnak olyan mélyre, mint társaik, ezeket ha utoléri az átlagnál mélyebbre hatoló talajfagy elpusztulnak. Ez a természetes szelekció.
Azt vitatni, hogy a fagy is, mint több más környezeti tényezõ, befolyásolja az élõlények számát, "nem szerencsés".
Az más kérdés, hogy a rövid szaporodási ciklusú élõlényeknél ez a csökkenés rövid idõ alatt pótlódik, hosszútávú hatása nincs.
(Pl. Ha a tavasz és a nyár eleje kedvezõ életfeltételeket biztosít számukra, a szúnyogokból, kullancsokból hasonlóan sok lesz, mint az elõzõ évben.)

(Nem jó fórumban vagyunk, valószínûleg repülünk át - jogosan - a társalgóba.)

Twitterrõl: "Looking like a complex #polarvortex disruption with multiple stages. Tough for models to correctly simulate yet important for the weather."
Magyarul: "Úgy tûnik, komplex módon keletkezik zavar a polar vortex-ben, több lépésben. Ez a modellek számára nehéz helyzet, hogy korrektül szimulálják egyelõre, pedig jelentõsen befolyásolja a várható idõt."

Az igaz, hogy tényleg változnak ide-oda a modellek, ráadásul látszólag kicsi bizonytalanság mellett, de most Európára nem érzem, hogy merõben új lehetõségeket vázolna fel, a zonalitást, délnyugati áramlást és esetleg az erõsebb AC melletti zonalitást (Nyugat- és Észak-Európára) erõlteti... Mást, mondjuk egy medit vagy egy blokkos helyzetet nem is láttunk még 384 órára sem.

Így van, nem tizedeli meg õket. 
Jó lenne ezt a tévhitet eloszlatni. 

NEM tizedeli meg a kártevõket.

Nem lett igaza.

A korábban február elejére valószínûsített 10-15 fok melegedés folyamatosan erodálódott, a jelenlegi elõrejelzések sem túl biztatóak a tél végét illetõleg: Link . Nem is nagyon emléxem ilyen hosszan tartó száraz hideg periódusra, pedig már rég elmúltam 45 éves, 10-15 nap után mindig beesett 2-3 napnyi olvadás...

Ami viszont meglepõ, hogy a sarkkörön túl +12 fokos anomáliára számítanak. A visszajegesedés amúgy is késõn indult be, nem lennék meglepve, ha a kemény európai tél ellenére a sarkkörön túl az idén újabb negatív jégborítottsági rekordot mérnének. Az idei tél, érdekes hozadéka, hogy az elhúzódó fagyos idõszak hatására az emberek kezdik megszokni a hideget , és egyre kevesebb a jajveszékelés a hideg miatt, további pozitív hozománynak tartom, hogy megtizedeli a mindenféle kártevõket és évek óta az idén elõször lehet biztonsággal korizni a Balatonon

Lehet, hogy a valószínûnek látszó északi zonális etapnak egy részét "kibekkeljük" hidegpárna alatt.  Ha így alakulna, tartós enyheség február elején sem köszöntene be. Eddig ez egy egyértelmûen hideg tél, minimális zonális hajlammal, szinte hiányzó atlanti hatásokkal. A sarki-kontinentális hatás viszont annál erõsebb. Hogy ez a késõbbiekben is fennmarad-e, biztosan nem tudhatjuk. De csipetnyivel talán valószínûbb, mint egy gyökeres jellegváltás január legvégén, február elején.
Ha nem következik be a makrocirkuláció drasztikus, tartós megváltozása, bizony február is igen kemény lehet, legalább még egy kifejezett hideghullámmal. Pontos menetrendet még ne állítsunk fel, erre nincs felhatalmazásunk. Óvatosan annyit mondok, hogy a következõ, cca egy hónapban feltehetõleg  egyszer még komoly támadásba lendül az északkeleti hideg.

"Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel."
Miért reális elemzés nélkül? Mibõl gondolod ezt az igen merész állítást? (egész pontos T értékekkel?)
"éppúgy valószínû, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is"
Miért? Mi valószínûsíti, hogy március zonalitással indul? Milyen jelek mutatnak erre? Annyira, hogy a "valószínû" szót használod egy másfél hónappal arrébb lévõ eseményre?

Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérõ éjjelekkel. Itt reménykedhetünk  havazásban is, de  éppúgy valószínû, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is, akkor már igazi tavaszi idõjárást hozva.

Figyelemreméltó az igen alacsony T850 ellenére az elsõ hidegbetörést követõ 1-2 nap kivételével az "extrém" hideg éjszakák után  rendszerint 0 fok közelébe melegedõ (illetve itt csürörtökön az 5 fokot is meghaladó már galambturbékolós csicsergõs tavaszi feelingû) nappalok. Egy ködös zúzmarás helyzet tudott volna még dobni az igazi tél érzeten, mert a mi tájékunkon mindennek ellenére ezen a télen jóformán havat sem láttunk.

Pü-ben már megírtam, de a lényegi részt megmutatom a nyilvánosságnak is:

"Nos, szerintem ennek értelmében várható most a hónap legvégétõl (északi) zonálisra, kora tavasziasra változó idõjárás. A februárnak legalább az
elsõ hete igen valószínûen lecsó lesz. A folytatás nagy kérdõjel. Ha
fennmarad az északkeleti hidegbázis, akkor igen valószínû félzónán
keresztül meridionálisra váltás, erõs hidegelárasztás, ismét lábas hideg
(esetleg mediciklonos havazások is), majd a januárihoz hasonló hideg AC
február legnagyobb részében. Ha ilyesmi akarna valóra válni,
feltételezésem szerint február elsõ és második dekádjának határán be
kell következnie a lehûlésnek (bár meg kell mondani, volt, hogy csak nem
sokkal febr. 20-a elõtt váltott hidegre, 1987-ben)
Ha felszámolódik  kelet-európai-szibériai hidegbázis, elõfordulhat, hogy zonális AC
váltakozik félblokk képekkel, kora tavaszi enyheség északnyugati
zegernyékkel  -de semmi értékelhetõ nem lesz. Szép lassan kitavaszodik a
február folyamán.
Ilyesmire is volt példa hideg januárokat követõen, de nem nagyon gyakran (pl. 1997-ben, vagy 2002-ben)
Az idõjárás erõs blokkhajlamát figyelembe véve, továbbá azt, hogy a
kelet-európai hidegpool betonbiztos volt eddig, én inkább a hideg
visszatérésére szavazok február folyamán, majd elhúzódó télvégre,
semmint korai kitavaszodásra. Mondjuk, 70-30%-ot mondok az elõbbi
javára.
Amit esetleg figyelembe vehetünk, az a jelenleg kialakulóban levõ SSW (Sudden Stratospheric Warming) Általában az ilyen epizódok után
kb. 2 héttel alapvetõen meridionálisra vált az áramlási kép. Ez is a
hideg visszatérését sejteti."

Ami a spanyolországi havazást illeti, az ilyesmi nem számít rendkívülinek erõs európai hideghullámok idején. A nagyon mélyre nyúló teknõ, mélyre szakadó hideg összefüggésben lehet a hõkontrasztnak tél második felére jellemzõ csökkenésével (már a déli tájak is lehûltek)
A kisebb hõkontraszt miatt csökkent a nyugati drift, az északi/északkeleti hidegpool-ok viszont virágkorukat élik.
Szerintem ennek a jelenségnek különösebb prognosztikai jelentõsége nincs, hacsak az nem, hogy rámutat a hidegraktárak erõsségére.

Ha rendkivüli nem is, de "lesz még valami". - véleményem szerint.

Ahogy az indexek elõrejelzéseit nézem élénkülni, mintsem nyugodni fog az Atlanti - óceán az elkövetkezendõ 15 napban(NAO,AO). Ez ránk nézve itt alul (500hPalon)  a kezdeti hidegpárnás, anticiklonos idõszak után 24-25.étõl egy tõlünk keleti súlyponttal leszakadó érintõleges hidegöblités követ, amit - átmenetileg - ránk telepedõ Ac zár, majd ugy fest nagytérségileg 28-29-étõl zonalitás jönn. Igy remélem mindenki "jól lakott" az idei eddigi hidegbõl és hóból, s nem veszi zokon ha egy kis zonális,talán naposabb, talajon "melegebb" idõvel bucsúzik a január utolsó napja(i). Rosszabbik esetben hideglégpárnával, északnyugaton nagyobb eséllyel naposabb idõvel.

Ez februárban könnyen lehet, hogy tartósabb zonalitást láthatunk viharciklonos formában, esetleg félblock,blocking azért be-be csúszhat(1-3nap),de hogy a jelenlegi modelltérképeket elnézem Európára nézõ hideglégtömegek január végére kipucolódnak a közelünkbõl. Igy ami jöhet az csak a Norvég - tenger, valamint a Skandináv félsziget felõl fûzõdhet le érdemi (-5 fok 850hPal ill. az alatti) hideg. 
..és ahogy a napokban mint a hallhattuk spanyoloknál is havazott, nekem mindig a februárt közepét,végét idézõ téli végi cirkuláció jut róla eszembe. Már mint hogy olyan mélyre szakad le ilyen volumenû hideglégtömeg. Az hogy a légkörzés nekem olyan mintha 1 hónappal elõrébb járna lehet, hogy csak illlúzó. Az utóbbi idõben nem ehhez voltam szokva. Viszont tavaszra még nem mernék kitekinteni, erõsen korai még az óra(idõpont), majd februárban,  de ez a döntõen, tartós,idõnként kiújuló magasnyomású uralom bizony könnyen lehet februárban végig vendégünk lehet.

Pár érdekesség polar vortex és SSW (sudden stratospheric warming) témában, amit találtam:
A zonális, nyugati szelek gyengülhetnek / állhatnak le, ha az SSW következtében megzavarodik a polar vortex, itt egy szél elõrejelzés: Link  vagy  Link  drámai csökkenést mutat... Major warming (SSW major) esetén ezek a szelek képesek megfordulni és (fent a magasban) azonálissá, keletivé válni, ekkor lehet igazán hideg. Most még nem tudni, hogy lesz-e ilyen, nem vallószínû azért.
ECMWF 10hpPa elõrejelzés:  Link  meteociel GFS:  Link
Január 17-ei elõrejelzés cikk:  Link  hasznos, mert vannak benne anomália-térképek is és jelen számítások szerint megtörik a hideg és havas idõ Európában január 28 körül (USA meg kap valamennyi hideget és havat).
Tweet  Link
Másik, idézem: "Latest #polarvortex animation shows impressive sudden stratospheric warming with only a PV displacement not a PV split but still watching..." (Paolo Lui)
És egy videó, ahol magyaráznak valamennyit a polar vortexrõl: Link  és annak hullámairól, a global warming szöveget át lehet ugorni, ha nem tetszik.

Ma reggel ennyit olvastam össze az interneten, összefoglalva: lehet visszatér a keményebb tél február második felétõl, esély van rá.

192-tõl 240 óráig masszívan pozitív 10 hPa hõmérséklet? Lesz ebbõl SSW? Remélem februárra lesz még valami rendkívüli

Na, a GFS konkrétan fáklyástul beállt a sorba! Azt a mindenit. Mondjuk az egy napos lemaradás az ECM-hez képest nem sok, de ennyit a stabil jövõképrõl  Jól megtévesztett.
Mondjuk ez egy érintõ száraz hidegöblítésnek néz ki, de az elõoldal/zonalitás megint 300 óra környékén van. Mint a korábbi teleken a hideg

T10hPa: tartja a GFS! Ez a teteje:  Link  ez meg a vége, fura a nagy felmelegedés mindenhol:  Link  És elvileg 4 napig tart, azaz talán már major? Itt egy sima grafikon, egyelõre "átlagos":  Link
Nem tudom, ezután milyen jeleket kell figyelni, majd kiderül  Ezt kéne figyelni?:  Link  ez inkább csak szabályosabb lesz, a mostani örvények épp, hogy kisimulnak rajta. Lehet tényleg várni kell 1-2 hetet, mire a hatása mutatkozik, majd figyelem.

Lehet, hogy a szituáció bárikusan nem teljesen felel meg a Vojejkov-tengely kritériumainak, de az európai kontinens ismétlõdõ, masszív elárasztása fagyos, száraz kontinentális levegõvel figyelemre méltó. Most:

Link

Egy hét múlva:

Link

A havi középhõmérséklet eléggé árulkodó. Északkelet-Magyarországon vannak helyek, ahol január középhõmérséklete eddig -7, -8 fok. Ha a hónap hátralevõ részében nem lesz jelentõs, tartós enyhülés (ez a mostani elõrejelzések szerint könnyen elõfordulhat), úgy a 2017-es az igencsak "harapós" januárok közé fog kerülni.  Én egyáltalán nem becsülném le ezt a téli szituációt.

Nagyon kíváncsi leszek, egy ilyen - nekem triviálisnak tûnõ helyzetben - bezúz-e az ECMWF egy ekkora gyõzelmet, mert valóban a semmibõl kotorta ki azt a lehûlést és valóban a GFS fáklyán 2 tag, valamint az ECM már másodjára támogatja.

Egyetértek, nagyon ez néz ki.

Az Ecm tegnap déli futása után a mai éjféliben is adja a 25-26-i újabb hideg-elárasztást.
A gfs most kezd eszmélni, az éjféli már egy kisebb verziót dobott, a a hat órás kontrollja az, ami már fogja.
Az ensemble bélyegek is most kezdenek összegabalyodni 25-26-ára.

Ebben a formában kissé pongyola megfogalmazás tõlem, így pontosítok: arra számítok, hogy idén a késõ tél könnyen elhúzódhat - amolyan 2006-hoz hasonló módon, amikor még március közepén is javában tartott a késõ tél, MASZFEJ kíséretében, majd a tavasz csak valamikor március vége felé, elég hirtelen robbanna be. Ez az, ami egyáltalán NEM LEPNE MEG