Az egyik egyetemünk met. tanszéke végzett adatelemzést Magyarországra kiterjedően az elmúlt néhány évtizedünkre visszatekintve a témában. Az elemzésük konklúziója röviden: az éghajlatváltozás egyik legmarkánsabb iránya…
Az egyik egyetemünk met. tanszéke végzett adatelemzést Magyarországra kiterjedően az elmúlt néhány évtizedünkre visszatekintve a témában. Az elemzésük konklúziója röviden: az éghajlatváltozás egyik legmarkánsabb iránya a csapadék térbeli és időbeli eloszlászlásának szélsőségessé válása. Egyértelműen felerősödött a téli félévben a mediterrán hatás és csökkent az óceáni befolyás. Ergo, a téli féléveink csapadéka több az éven belül. Ez már előrevetíti a nyári félév aszályosabbá válását. A nyári félévben szinte hiányoznak az áztató esők, vannak viszont kis területre kiterjedő, nagy vagy hatalmas mennyiségű záporszerű csapadékok. Ez még inkább mozaikossá teszi a csapadékeloszlás-térképünket. És még egy beszédes adat: 2000-es évek elején száraz esztendők voltak. Azt követően viszont nőtt az évi csapadékmennyiség, de úgy, hogy a keleti országrészben nagyobb mértékben. Ugyancsak beszédes adat egy agrárprofesszortól: az 1960-1990 közötti évek éves átlag csapadékosnapok száma drasztikusan csökkent az 1990-2020-as terminusra. Ugyanezekre az időszakokra vetítve a jelentős (5 millimétert meghaladó) csapadékú napok között eltelt átlagos idő 7-8 napról 12-14 napra növekedett.
Az éhajlatváltozásunk egyik legmarkánsabb megnyilvánulása tehát a csapadékváltozás.
És hogy jön ide a Lomnici-csúcs? Szerintem a lokális kategóriába tartozik az ez évi kiugróan magas csapadékérték. Mint ahogy a Kárpát-medence mélyebben fekvő részein is találunk - ha nem is ilyen markánsat - hasonló arányú csapadéknövekedést akár erre az évre vonatkozólag is.
Az elmúlt évtizedekben minden évszakban a
csapadék növekedése mutatható ki Magyarországon, valamint a csapadékos napok számában is kisebb mértékű növekedés látszik. Összességében nő a csapadékintenzitás, de alapvetően (országos átlagban) nem amiatt, hogy kevesebb napon esik. Az 1961-1990-es klímanormálnál fontos megjegyezni, hogy magába foglalja ugye a 70-es és 80-as évtizedeket, amik átlagosan a legszárazabbak voltak a XX. században. Tartós, akár több éven át tartó komoly aszályperiódus csak annak köszönhetően nem tudott kialakulni akkor, mert pont egy nagyon hűvös nyarú időszak volt és sokkal kisebb volt a párolgás. Akár a XX. század közepén, napjainkban pedig méginkább sokkal könnyebben alakul ki nagyobb
aszály is a sokkal melegebb nyarak miatt. Ez még csapadékváltozás nélkül is így lenne. Az
aszály ettől függetlenül hozzátartozik hazánk klímájához, olykor igen döbbenetes méreteket öltve, sokkal extrémebb mértékben, mint pl. a tavalyi.
Egy ehhez kapcsolódó cikkem:
Link 
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
